Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-22 / 117. szám

Szerda, 1957. május 22. SOMOGY ORSZÁG 5

A Kaposvári Fütőház a forgalom sikeréért

Kellemes és kedves környezetben dolgoznak a Fűtőház munkásai. A sínek mellett itt-ott az épület közelében ötletesen elkészített parkokra bukkanhat a látogató. Emitt a szökőkút vízsugara játszik könnyedén egy ping-pong labdával, amott meg mulatságos törpék nézegetik a mellettük füstölgő óriási fekete mozdonyokat. Igen, a Fűtőház erejéből futotta erre is, pedig a feladat, amelyet meg kell oldaniuk — nem lebecsülendő

Naponként ötven

Téved, aki azt gondolná, hogy a vonatok menetidejének pontos betartása elsősorban a forgalmi szolgálattevőkön áll. Itt a névtelenül dolgozó Fűtőház munkája a döntő. Tudja-e biztosítani a vonatok menetrendszerű továbbítását9 A mozdonyok karbantartása jó-e? Felkészülnek-e vízzel, szénnel úgy, hogy útközben nem történik fennakadás? Ezen áll, vagy bukik a vasúti forgalom harmóniája és eredményessége. A Kaposvári Fűtőházban naponként mintegy ötven mozdony és motoricocsi állomásozik, hogy elvégezzék rajta az előkészítési és szerelési munkálatokat.

Mit mond a késési napló?

A vasúti forgalomról még néhány hónappal ezelőtt aligha lehetett az utasoknak kedvező véleményük. Általában az elmúlt másfél, két esztendő alatt a vasúti közlekedés nemcsak Somogy megyében, de országszerte is sok kívánnivalót hagyott maga után. A dolog később már odáig fajult, hogy a gyorsvonatokon kívül szinte alig akadt menetrendszerint érkező, vagy induló szerelvény.

Nos, az utóbbi hónapokban a vasúti közlekedést mintha csak kicserélték volna. Nagy Zoltán Fűtőházfőuökkel a késési taplóban lapozgatunk. Ebben naponként feljegyzik, hol, melyik szerelvény, mennyit késett, vagy a csatlakozó vonat miatt előidézett esetleges késésből hány percet hozott be. Az eredmény a Somogy megyei vonalakon meglepően örvendetes. A késést jelző rovatokban március végétől, egyetlen esetet kivéve, nem történt bejegyzés. Annál több olyan esettel találkozunk, amikor a Kaposvári Fűtőházhoz tartozó szerelvény bravúros munkával hozta be a budapesti, vagy más csatlakozások miatt előforduló késéseket. Az arány tehát az elmúlt távolabbi időszakhoz viszonyítva éppen

fordított Nem kétséges, hogy ez az eredmény elsősorban a fűtőháziak jó munkájának tulajdonítható.

Bepillantás a tervekbe

A vonatok menetrend-szerinti közlekedése csak egyik bizonyítéka a Fűtőház helyesen végzett munkájának. Az ő kezük munkája azonban a vasúton történő összes (teher- és személy) szállításiban is megmutatkozik. A szállításokra ők is terveket kapnak. Az áprilisi tervük a gőzvontatású személyszállításoknál száz elegytonna kilométer volt, amelyet ők 104,8 százalékra teljesítettek. Ugyancsak ennél a szállításnál a haszonkilométer is áprilisban 118 százalékra alakult. A gőzvontatású teherszállításoknál 99 százalékot értek el. Ezt az eredményt nem emelhették magasabbra azon egyszerű oknál fogva, hogy nem akadt több szállítani való. A 102,6 százalékos haszonkilométer azonban itt is kedvezően alakult. A motoros személyszállításoknál az áprilisi tervteljesítés mind az elegykilométernél, mind a haszonkilométernél 112 százalékos. Az időszakos mozdony javításokkal május hónapra már előre vannak. Persze, ez a tervteljesítés jóval kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakáé. Akkor ugyanis jóval magasabb tervszámokkal dolgoztak.

Az idei tervteljesítést még csak szépítheti az, hogy az április hónapra megállapított felhasználható szénmennyiségből mintegy 150 tonnát sikerült megtakarítaniuk. Ehhez a jó időkihasználáson kívül az ügyesen alkalmazott fűtőszén-keverés és a mozdonyvezetők szakképzettsége is hozzájárult.

Hallgatnak az újítók

Fél évvel ezelőtt a kaposvári üzemek közül a Fűtőház volt az, ahol az újítómozgalom szép eredményekben bővelkedett. A 280 dolgozó közül jónéhányan akadtak ötletgazdag munkások, akik szellemi szakképzettségbeli tudásukat párosították jó gyakorlati munkájukkal. És nem eredménytelenül. Hogy csak egyet említsünk a sok közül: Régényi Pál vontatási művezető például a kocsik világításához országosan is bevált gáztöltő gépet szerkesztett. A géppel nemcsak gyorsabban, de veszélytelenebbül is lehet dolgozni, mint elődjével. Aztán még sorolhatnánk. Sajnálatos, hogy ez az újító kedv most alábbhagyott és a mozgalom megtorpant a Fűtőházban is. Tudjuk, hogy a hanyatlásban része volt az újítások további sorsát akadályozó bürokratikus, fontoskodó, sokszor igazságtalan DÍrs’atoknatt is. A késedelmes, rossz kivitelezés, a túlságosan is szerény dotáció elkedvetlenítette az újítások szerKesztóit. Reméljük azonban, hogy az újítási szerveknél most folyó átalakító, szervező munka ezeknek a hiányosságoknak egyszer, s mindenkorra végét veti. De a múlt hibái, a külső körülmények nem fojthatják vissza a hasznos kezdeményezéseket. Erre gondoljanak a Fűtőház újítói. Eleveníísék fel a már tán feledésre kárhoztatott elgondolásokat, ragadják meg az újító szerszámokat és adják hozzá a szívüket. Rövidesen elválik, hegy nem dolgoztak hiába.

Miért csak a Balatonra?

Ha valahol, hát a Fűtőházban nehéz a munka. Éppen ezért édes a pihenés. Érthető hát, hogy a I’.'ítőház dolgozói joggal várják azokat a szakszervezeti beutalókat, amelyek néhány hétre biztosítják számukra a gondtalan pihenést. Valamennyien szakszervezeti tagok és elsősorban a szakszervezettől várják a hathatós és gyors intézkedést. Nem tudni azonban, hogy a sol's iróniája, vagy a vasutas szakszervezet gondatlansága-e, hogy a somogyiakat rendszerint Somogyba, a Balatonra utalják üdülni. Bár nem becsülik le a somogyiak a Balatont, tudják, hogy élményt jelent az a távoli vidékről jöttéknek, de a somogyi lankákon élők arra a néhány napra messzi, akarnak innen menni, egy kissé kiruccanni, a Mátrába bérceket látni, Hajdúszoboszlón gyógyulást keresni, a Mecsekben barangolni. Nem nagy a kérésük. Teljesíteni lehet.

Tovább!

A Fűtőház úgy indult neki a feladatok megoldásának, hogy az már a megtett út elején látszik, derék munkát végeztek. Még akkor sem fognak megtorpanni, ha a jövőben ezek a feladatok növekedni fognak. Hiszen a pártszervezet segíti őket az előrejutásban, mozgósít, dicséretben részesíti azokat, akik megérdemlik. A nemrég megalakult KlSZ-szervezet telve van erővel, fiatalos lelkesedéssel. Ahogy itt emlegetik, a jövő hónapban egy nagyszabású bál keretében a város is megismerkeűhetik velük. Erre az alkalomra több mint 1500 meghívót visz majd szét a posta.

A Fűtőház dolgozói nem is torpannak meg. Miért is torpannának? Látják a célt, biztatják őket az eddigi eredmények. Csak így, ilyen jól tovább! Szegedi Nándor

Hűséges szolgálat

150 éve született Brocky Károly festőművész

A BÉCSI AKADÉMIÁN tanult. Majd Olaszországba utazott tanulmányútra, ott két évet töltött. A képtárakat nemcsak látogatta, hanem számos festményt le is másolt. 1837-től kezdve Párizsban dolgozott, ahol főleg a korabeli francia festők voltak rá hatással. Ebben az időben érdeklődését leginkább a portréfestés felé irányítja, így szerzett nagy gyakorlata révén igen sok megrendelést kapott. Ennek köszönhette, hogy 31 éves korában Angliába kerülhetett. Ott eleinte különösen a főnemesség foglalkoztatta, majd az udvarnál kapott hosszú évekig sorozatos arckép-megbízásokat. Teljesen elsajátította az akkor divatos, de jelentős angol festőkj rutinos eleganciáját és úgynevezett édes stüusát — amelyen belül azonban komoly festői törekvéseket is tűzött ki magának. Bátran mondhatjuk, hogy az ilyen eredményei messze túlszárnyalták magyar festőtársaitaki itthoni munkáit.

De nemcsak angol megbízásokat kapott, hanem megfestette jónéhány Londonba emigrált szabadsághősünk arcképét is. így Kmetty és Mészáros tábornokokét. Ezek a képek ma a Történeti Képcsarnokban vannak.

A XIX. század első felének kétségtelen legjelentősebb magyar mestere, id. Mankó Károly mellett elsősorban Brocky Károly említhető; művei a XVIII. századi nagy angol arcképfestők tradícióinak teljes élménysaerű átérzését mutatják. Brilliáns könnyedséggel, szinte barokkos virtuozitással és ötletességgel festi különösen női portréit, — azok finom részleteit — ruházatának bársonyát, csipkéinek boszorkányos vonalmenetét Emellett a bécsi biedermeier festészet is hatással volt stüusára, mert munkássága közvetlen kapcsolatba hozta őt az ausztriai festőkkel. Mint ismeretes, 1847—51 között legtöbb idejét ott töltötte.

A Szépművészeti Múzeumban gazdag gyűjtemény látható alkotásaiból: olajfestmények, olaj vázlatokon kívül igen szép a pasztell-tanulmányok, rajzok és vízfestmények egész sora. Ezek között jeles darabok a mitológiai tárgyú Ámor és Psyche, továbbá Nyugvó Psyche című, nagyobb méretű olajfestményei. Kétségtelen olasz befolyások már korábbi munkáin is tapasztalhatók, azonban 1850 körül, itáliai tartózkodása után készült két főművében, az Ámor és Psyche, a Nyugvó Psyché-ben Tizian és Correggio csodálatáról tesz tanúságot. A késői reneszánsszal való kapcsolatát az ábrázolás stílusa is bizonyítja: a teetformák modeilálása, érzékien gazdag festői kezelése az olasz nagymesterek hagyatékának folytatása.

A MAGYAR FESTÉSZET kialakításában sajnos úgyszólván semmi szerepe nem volt, mert akkor, sünikor nálunk a festészet első szárnypróbálkozásai indultak, állandó®,» külföldön munkálkodott s az újabb festőnemzedék is nem ezekhez, Markóhoz és Brockyhoz, Напей» az 1860-as években élénk művészeti centrumokhoz, müncheni, düsseldorfi, párizsi iskolákhoz fordirit útmutatásért.

A magyar festészet biedermeier korának mégis elismerésremélt», kiváló mestere volt és marad.

Született Temesvárott 1897. május 22-én, meghalt Londonban 1655. július 8-án.

Soós István

HUMOR

A szórakozott professzor

A hosszú útról hazatérő professzor így szól feleségéhez: — Most valami különösen szép dolgot hoztam neked kedves Aurélia. Csak nem emlékszem, hogy mi volt és hol hagytam.

aki az én szolgálatom- kapják a legszebb feleban megőszült. séget.

— Ez semmi. Nekem A feleség:) — (í>h, te van egy titkárnőm, aki kis hízelgő! az én szolgálatomban

egymásután szőke, feke- Verebek egymás közt te, majd vöröshajú lett.

Hízelkedés

A fórt • Л %- Л

xx J-vij. — x uuuu uiagám, megfigyeltem, hogy :

Van egy könyvelőm, a legnagyobb hülyék vannak.

— Te, menjünk Amerikába!- Miért?

— Azt mondják, ott sokjkal nagyobb lovak

IV/Tég úgyszólván meg sem kezdódtek a próbák, máris többféléi kifogásolták Szigligeti mulattatva tanító zenés vígjátékának bemutatását. Kifogásolták, mondván: e bohózat nem sok mondanivalót rejt magában, talán nem is több, mint nevettető ripacskodás, \údám handabanda. És emellett annyira közismert a Liliomfi és a vándorszínészek története, hogy — különösen a film után — nem nagy érdeklődésre tarthat számot.

Nos. mindkét érv könnyen megdőlt. Először' is Szigligeti mondanivalója — a múlt század jellegzetes figurái (Szilvái, Kányái. Schwarz) jellemének, törekvésének ábrázolásával, a fiatalok és öregek szembeállításával. egy egész társadalmat bemutató és bíráló jellegével — tisztán és közérthetően csendül ki a vándorszínészek vidám történetéből. Másodszor — bár valóban ismert darabról van szó — az eddigi előadások, a közönségsiker meggyőzően bizonyítja: nem volt ok az aggodalomra. A közönség színpadról is szívesen hallja Szigligeti szabadon csapongó humorát, maró gúnnyal thzdelt, társadalmat bíráló, haladó gondolatait, melyekkel a múlt század körülményei között oly bátran állt a közönség elé, a nép oldalára. S e derűs életkedvet sugárzó bohózat kiválasztása a nyári időszak, a közönség igényeinek szempontjából is indokolt.

A történet valóban jól ismert és szereti a közönség. Nem is erről, inkább a mondanivalóról szólnánk néhány szót. melyet a derű, a Vidám könnyedség köntösébe bújtatott az író.

Két fiatal pár (Liliomfi és Mariska, Gyuri és Erzsiké) száll szembe apjával, a korlátolt és előítéletekkel teli pénzsóvárokka'l, a maradíság megtestesítőinek haszonleső, vaskalapos figuráival. Kányái fogadós — a kor szellemére annyira jellemző — lélektelen bravúrral, zsarnoki mesterkedéssel kívánja eladni egyetlen lányát.. hogy e házasság folytán rendeződjenek anyagi gondjai. Szilvái professzor ugyancsak a családi vagyon együttmaradásáéri küzd. De a fiatalok egészen mást akarnak. Ki akarnak törni áz előítéletek szemforgató, átkos gyűrű-LILIOMFI

Évadzáró a C siк у Gergely Színházban

jéből, s a fiatalok, öregek között támadó ellentét társadalmi, világszemléleti ellentétet takar. Szigligeti az egyszerű, dolgozó ember igazságát képviseli és vígjátékában póruljár mindaz, aki a fiatalok magaválasztotta szerelmének, boldogságának. gondolkodásmódjának útjában áll.

A rendezés — Miszlay István művészi munkája — ezt a mondanivalót akarta kidomborítani, ami sikerült. A vígjátékadta lehetőségeken belül úgyszólván minden lehetőséget megragadott, hogy az író elképzeléséhez híven szórakoztatva, nevettetve tanítson és emlékeztessen a múitra. A színpadon elevenen hatottak Szigligeti gyorsan pergő dialógusai, s a helyzetkomikumok kihasználása szinte nem hagy maga után kívánnivalót. A rendezés ügyes ötletekkel gazdagította a darabot, (Gondolunk itt az első felvonásban Liliomfi és Mariska találkozására, szerelmes pillantásaira, miközben Camilla magáénak hiszi a vándorszínészt, s önfeledt boldogsággal szaggatja gombjait. Vagy beszélhetnénk Szellemfi ötletdús komédiázásairól, a darab fináléjának megrendezéséről. Eleven, gyorsan pergő előadást láthattunk, s a rendező igyekezett hűen ábrázolni a múlt század harmincas-negyvenes éveinek jellegzetességeit a játékstílusban éppúgy, mint a díszletekben és a jelmezekben. A rendező állandóan tudta fokozni a közönség érdeklődését, s míg ezzel a bemutatón a második felvonás első jelenetei adósak maradtak, a későbbi előadásokon jobbára ez is kiegyenlítődött.

Д színészek munkájának értékelését mindenekelőtt azzal kell kezdeni, hogy valamennyien örömmel, derűs játékossággal formálták figuráikat, s ez a darab témájából eredt. Felszabadult kacagás a színpadon, vidám hangulat, mely magával ragadta a nézőket is.

A legjobb, legtökéletesebbben megformált alakításról szólunk először: Fillár István Szilvái professzoráról. Fillár — minden elfogultság nélkül mondhatjuk — nagyszerű karikatúráját nyújtja a vaskalapos, önmagával tetszelgő, hiú és korlátolt zsarnoknak.. Álszent szemforgatásaival, kitűnő arcjátékával, a hízelgő kedveskedés és fenyegető felhorkanás hanghordozásának színeivel valóban nevetségessé teszi alakját, s úgy érezzük, egy pillanatra sem esik ki hóbortos, ellenszenves szerepéből.

Méltán kapott sok tapsot a darab címszereplője: Füzessy Ottó is. Eddigi szerepei közül talán ezúttal nyújtotta a legtökéletesebbet. Könynyelmű ég bohém fiatalember, de nem ripacskodik, ezt a lehetőséget meghagyja hű kísérőjének. Szelleműnek. Füzessy beszéd- és jellemváltoztatása is jól sikerült. Előttünk alakult át jellemszínészből raccsoló. ellenszenves gróffá, majd együgyű pincérré és sváb piperkőccé. S talán ez utóbbi sikerült a legkevésbé. Különösen a pincér alakjának megformálása tetszett és a Romeo jelenet.

Körösztös István Szelleműje vérbeli komédiás volt. Bár az első felvonásban, amikor Lilioműnak tünteti fel magát Szilvái professzor előtt, mintha kissé visszafogná magát. Különben a jelenet jól sikerült, de itt talán még nagyobb ripacskodásra volna lehetőség. A bemutatón helyenként túlzást is tapasztaltunk. így Körösztös a komédiázásáva) sajnálatos módon elvonta a figyelmet a Romeo jelenettől. A szombati, vasárnapi előadáson azokban már változtatott ezen, s alakítása így kifogástalan.

Д szerelemért lihegő vénkisasz^ szony — Gábor Mara — öntelt és korlátolt figurája szívből jövő kacagásra ingerli a nézőt. Szerelmi sóvárgásában szinte utálatos és nevetséges vígjátékszereplő

ő, s a űnomkodás ájtatos kifejezése ül arcán, sok tapsot és nevetést követelőn. Kár, hogy hangja néha modoros, s ez már nem Szigligeti Kamillájának sajátja. Veszeley Mária Mariskája bájos, kedves alakú- Bár ez a szerep nem túl sokszínű, kevés lehetőséget nyújt a művésznő számára, mégis emlékezetes. Leginkább az első felvonásban Liliomfival való találkozása, valamint a harmadikban Erzsivel közös jelenete bűbájos. Kányái fogadós szerepében Homokay Pál lépett színpadra a tőle megszokott rutinnal. Alakja hiteles, csupán azt kifogásoljuk, hogy nem alkalmaz elég éles ellen-; téteket a nyájasan kedveskedő és durva eréllyel felzúgó hanghordozás: között.

A vígjáték megragadó szerelmes; párja, Erzsi és Gyuri szerepében hehoczky Zsuzsa és Gálfy László. Szívből jövő derű, bohókás köny-; nyedség jellemzi mindkettőjük játékát. Különösen kedves Lehoczkv: jelenete a harmadik felvonásban,; amikor Mariska hóbortjaitól retteg.;

Szigligeti negatív hőseinek szerepébe is vegyített egy-egv kedélyes, kedves vonást, s talán ez okozza, hogy az idősebb Schwarz — Gyulai Károly — inkább sajnálatot kelt a nézőben, mint ellenszenvet. Hitelesebb Komlós István, Adolf megszemélyesítője. Aktív részesei voltak az előadásnak a mellékszereplők: Márk Judit, Vághy Panni és Csurka László, akik rövid szerepükkel is nem egyszer arattak nyíltszíni tapsot.

A Csiky Gergely Színház művészei ezúttal sem okoztak; csalódást. Rendező, színész, Kosai Sándor karmester, a zenekar Sár-] közi István hűen alkalmazkodó! muzsikájával. Bures Jenő díszletei-; vei, Farkas Ivánné, Hell Árpád< jelmezei és Gárdonyi mester maszk-] jai együttesen, közös produkcióval! váltottak ki átütő sikert a bemuta-; tón, s a későbbi előadásokon.

JÁVORI BÉLÁI

' — Kihűl a vacsora kislányoa», —

; biztattam egyik este a gyereket szort galmasabb étkezésre és к nagyobb I igyekezet érdekében mesélni kezdtem ; neki.

* Meséltem, amíg vacsorázott, mejséltem miközben a mamája vefeőz; tette és meséltem tovább az ágyban , »hogy hamarabb aludjon el. Amikor [azt hittem, hogy alszik már, óvato- 1san abbahagytam a mesét, de a fcis; lány felemelte nagy, nehéz szenapil- I Iáit és álmosan súgta: — Apa, mondd ; tovább! Kihűl a mese ...

Minden beszédnél többet ér a tett

Úgy beszílik Böhönyén, hogy a földmű vesszővetkezet vezetői, Szabó György elvtórssal az élen, nem a szavak, hanem a tettek emberei. Jel tudják a földművesszövetkezeti vezetők, hegy a föfdművesszövetkezet megváltozott feladatai között ott szerepei az is, hogy az fmsz-ek segítsék a paraszti termelés fokozását.

Hogyan tölti be ezt a feladatát a Böhönyei Földművesszövetkezet?

Megmutatja ezt zz alábbi néhány számadat. Ebben az évben 2800 mázsa pétisót és egyéb műtrágyát osztott ki a helybeli termelőszövetkezetek. s:»”>L'CFo^ri,-+ok és egyéni dolgozó parasztok között. Nem lesz baj a böhönyei szőlőkkel sem a peronoszpóra és a lisztharmat keletkezése idején. 150 mázsa rézgálicot adtak el a szőlőtermelőknek a szövetkezeti boltokban. Az fmsz gondoskodott a gabonaneműeken kívül az érdekelt falvak mindé i nemű vetőmagéi látásáról.

lói működik a szövetkezet gyümölcstermel ő cs gyümölcsfa-ottvany termelő szakcsoportja. Az fmsz négy magasnyomású permetezőgépet szerzett be számukra. A méhész szakcsoport sem panaszkodhat,, mert a csooort munkájának elősegítésére műlép-nrést és viaszolvasztót szerzett be a böhönyei fmsz.

Megtudtuk Szabó Györqy igazgatóelnöktől azt is. hoay a böhönyei Szabadság Tsz-пек két vetőgépet adtak használatra. A tanácstól kapott három kh. földterületet átadták a gyümölcsfa-oltvány termelő szakcsoportnak.

íme, néhány kiragadott példa, meiv ékesen bizonyítja, hogy Böhönyén gyakorlatban is megvalósítják azt, amit Kádár elvtárs országgyűlési zárszavában - szövetkezetek feladataként említett meg. Rövid böhönyei^ látogatásunk során mi is megállapitST- tuk. hogy a Böhönyei Fmsz vezetői valóban azt tartják szem előtt, hogy a feladatokról nem beszélni kell, hanem azokat meg kel! oldani.

Dévai —