Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-22 / 117. szám

^ ^ A A FÖLD^-----------, ш ш й "‘ШЗ LELKET A MOZGALOMBA! Az országgyűlési vitazáró beszédé-; ben Kádár János elvtárs, miniszter- j elnök válaszul az egyik képviselő-! nek, a földművesszóvefkezetekrol 3 szólva azt mondta, hogy »ezek ne-] vezhetők másodlagos állami boltok-! nak, mert a szövetkezeti mozgalom 3 lelke elveszett belőlük-«. Azt hisz­­szü-k, nincs az országban egy pa­rasztember, aki ezt ne írná alá, ne értene egyet a miniszterelnökkel. Miben állt a múlt években és sokhelyütt még ma is a falusi föld­művesszövetkezetek legfőbb funk­ciója? A lakosságnak — jól vagy rosszul — való ellátása iparcikkek­kel. Igaz, ez nem utolsó feladat, ezt azonban akár az állami kereskede­lem is el tudta volna végezni. Sok­kal fontosabb, s talán nehezebb is a másik teendő, ami a földművesek szövetkezete nevéből is adódik: vagy­is a földműves nép munkájának, ter­­г. .elésének segítése, könnyítése, ter­ményeinek és termékeinek előnyös, biztos értékesítése, a földművesek összefogása, a szövetkezés eszméjé­re való nevelés, meggyőzés. Nem a múlt hibáin való rágódás az, ha megmondjuk: nagyon kevés olyan íóldművesszövetkezetet lehetne ta­lálni a megyében, amely minden funkcióját betöltötte volna. Persze, nem volna igazságos az okfejtés, ha czért csak a földművesszövetkezete­ket hibáztatnánk. Nem, mert ha elv­ben létezett is ilyen kívánalom, a gyakorlatban senki nem követelte ezt meg, s más hibás gazdaságpoliti­kai szemlélet is akadályozta, hogy a földművest zóvetkizetek ténylegesen betöltsék küldetésüket a paraszti nép segítése, az ország érdekében. Ha előbbre akarunk jutni, először ezen kell változtatni. A mezőgazda­ságban jártas szakembereket nem nélkülözhetik földművesszövetkeze­teink. Ezért éppen ezekben a na­pokban megyénkben tizennyolc ag­­ronómus kezd munkához a földmű­vesszövetkezeteknél. Mezőgazdaságunk elindult a bel­terjesség irányába. Célul tűztük magunk elé: virágzóvá, fej­letté tesszük a mezőgazdaságot. Eme óriási feladatok végrehajtása közben támaszkodjunk a falusi földműves­­vetkezetre. Miben tud hű segítő­társa lenni a dolgozó parasztoknak a szövetkezet? Sok mindenben. Ter­­n elési szerződéseket köt velük, mű­trágyát, növényvédőszert juttat a pa­rasztságnak. Szakikönyveket terjeszt. Anyagi erejéhez mérten kisgép- és szeráru kölcsönző lerakatokat léte­sít — ahol bizonyos használati dí­jért rostához, lógereblyéhez, tolóka­pához, permetezőgéphez, vetőgéphez stb. juthatnak olyanok is, akik ilyen kisgéppel nem rendelkeznek. Társu­lásokat, szakcsoportokat szervez a maga kebelében. A dolgozó parasztok nem egyszer érdekvédelmi szervet követeltek sa­ját maguknak. Nos, hogyan védheti a kisparaszti gazdaságok érdekeit a földművesszövetkezet? Úgy is, ha se­gít a termelőknek, hogy a legna­gyobb jövedelemhez jussanak. Pia­cok felkutatásával biztos, előnyös ér­tékesítési lehetőséget biztosít szá­mukra. Szaktanácsokkal ráirányítja a gazdák figyelmét olyan növények­re, amelyeket eddig nem ismertek, nem termeltek, de nekik is, az or­szágnak is nagy hasznot hajt. Elősegíti, hogy a gazdák növeljék a terméshozamokat, állathozamokat. A parasztok és a termelés érdeké­ben darálókat, aszaló, tartósító és más üzemágakat tart fenn, meggá­tolja a jelentős értékű hulladékok veszendőbe jutását. Alakítja az ára­kat, a piacot. S itt hadd jegyezzük meg, szükséges a jelenlegi felvásár­lási bérezési mód felülvizsgálása, megváltoztatása. Jelenleg ugyanis a felvásárlók a felvásárolt áruk érték­összege után kapják a jutalékot. Ez arra ösztönzi a felvásárlót, hogy mi­nél magasabb áron vásároljon, mi­nél magasabb árért értékesítsen, mert így több lesz a fizetése. Ez a módszer, az árak feltornászása nem lehet célja a szocialista szövetkezet­nek. Ha a földművesszövetkezetben kijavítjuk a hibákat, s a paraszt­ság nagy tömegei egyéni gazdál­kodásuk idején is megtalálják ott, amit keresnek, minden bizony­nyal hozzásegítenek bennünket ah­hoz, amit az egyik országgyűlési képviselő ■— Nagy Ferenc — mon­dott: a falun is, a mezőgazdaságban is megtaláljuk a módját, hogy a nép hittel építse a szocializmust. Varga — ÉLETÉBŐL BEKÖSZÖNTŐ fS W aE T E Si A földművesszövetkezeti mozgalom további fejlesztése, az egész mozgalom és további felada­tainak minél szélesebb körben való ismertetése szükségessé teszi azt, hogy a jövőben a megyei sajtóban rendszeresen és nagyobb terjedelemben foglalkozzunk a földművesszövetkezetek munkájá­val. Ezért a Somogyországban kéthetenként rend­szeresen egy teljes oldalon írunk megyénk föld­művesszövetkezeteinek tevékenységéről. Kádár János elvtárs országgyűlési beszédében utalt a földművesszövetkezetek szerepére, jelen­tőségére. — Ha a földművesszövetkezetek képesek lesznek arra, hogy igazi, eleven funkciójukat be­töltve segítsenek megoldani a parasztság értékesí­tési és beszerzési problémáit, akkor igazi szövet­kezetek lesznek, ellátnak egy sajátos funkciót és még a falu szocialista átalakítását is segíteni fog­ják — mondotta. Nekünk ezt az útmutatást ma­gunkévá kell tennünk. Ezeknek a gondolatoknak, útmutatásoknak je­gyében nyitom meg a Somogyország hasábjain két­hetenként megjelenő »A földművesszövetkezeiek életéből« című rovatot, s egyben ebből az alkalom­ból köszöntőm megyénk földművesszövetkezeteinek valamennyi tagját, dolgozóját és vezetőjét. Azzal, hogy megyénk dolgozóit a Somogyország hasábjain keresztül rendszeresen tájékoztatni fogjuk a föld­művesszövetkezetek munkájáról, életéről, eredmé­nyeiről és hibáiról, azt a nemes célkitűzést igyek­szünk elsősorban a megvalósulás felé segíteni, amelyet pártunk és a forradalmi munkás-paraszt kormány elénk tűzött. A legszélesebb körben is­merjék meg — a még nem szövetkezeti tagok is — a mi földművesszövetkezeteinket, azoknak prob­lémáit, eredményeit és hibáit. Azt akarjuk, hogy a jó példáról, a jó munkamódszerről, a hasznos dol­gokról másutt is tudomást szerezzenek, azokat al­kalmazzák, s a hibákat pedig elkerüljék, megelőz­zék. Ezért kérjük elsősorban a földművesszövet­kezetek vezetőit és dolgozóit, hogy írjanak saját szövetkezetük életéről, munkájáról. Helyt kívá­nunk adni rovatunkban az egyszerű szövetkezeti tagok, dolgozó parasztok, a még kívülállók észre­vételeinek, javaslatainak, bírálatainak is és éppen ezért ezúttal is kérjük őket, hogy írják meg véle­ményüket a földművesszövetkezet munkájáról és azt küldjék el megyei központunknak. BRACHNA JÁNOS MÉSZÖV-elnök AZ OKTÓBER SEM INGATTA MEG ŐKET A földművesszövetke­zet irodájában az igaz­gató-elnököt, Szován Ká­rolyt nem találtuk meg. ügy beszélik róla, hogy keveset tartózkodik az íróasztalnál, annál töb­bet a földművesszövet­kezet munkahelyein. Ez alkalommal éppen a fel­­vásárlási üzemágnál akadt dolga, ott is talál­tunk rá és röviden tud­tára adtuk jövetelünk célját. Megmondtuk úgy, ahogy hallottuk: A Len­gyeltóti és Vidéke Kör­zeti Földmúvesszövetke­­zetet a legjobbakként emlegetik a járásban és a megyében egyaránt. Szeretnénk megtudni, mi a lengyeltóti sikerek «■titka«. Szován Károly kissé meglepődött a kérdés hallatára, majd lassan azt kezdte bizonygatni, hogy a sikerek mögött nincs semmi különös háttér. — Igyekszünk jól megszervezni mun­kánkat, no és jól válogatjuk meg munka­társainkat. Olyan embe­rek állnak a szövetkezet minden egyes őrhelyén, akik szeretik a földmü­­vesszövetkezetet, nem félnek a munkától, s tudnak, ha kell, időt, ál­dozatot és fáradságot nem kímélve dolgozni a földművesszövetkezetért — mondotta, önmagá­ról nem beszélt. Ezért mi mondjuk el őhelyet­te, hogy az élete delén lévő agilis igazgató-el­nök hét éve áll a Len­gyeltóti Földművesszö­vetkezet szolgálatában. Azaz jobban mondva a szövetkezet élén, mert amióta ő az ügyvezető, azóta ível felfelé a Len­gyeltóti Fötdművesszö­­vetkezet útja. Mikor ezt a tényt elé­be tártuk, azon nyom­ban elhárította magától az elismerést. Úgy mondta, hogy nem az övé az érdem, hanem az igazgatóságé es munka­társaié, akiknek munká­járól egy vastag, napló­­szerű könyv tanúskodik. Ez a napló őrzi és je­gyezte fel a Lengyeltó­ti Földművesszovetkezet cseppet sem sima életút­ját. Belelapozva a napló­ba, megállapítható, hogy a Lengyeltóti Fmsz-nél valóban kollektív a ve­zetés. Igaz, hogy Szován Károly igen sok javasla­tot tesz az igazgatósági üléseken, s rendszerint e javaslatokat az igazga­tóság jóváhagyja. Persze, ha nem mindenki ért egyet a javaslattevővel, akkor igen élénk vita alakul ki, s az elnök vagy meg tudja védeni álláspontját, vagy pedig aláveti magát a többség akaratának. És ez így is van rendjén. Egy rövid írás kereté­ben nehéz volna ismer­tetni a Lengyeltóti Fmsz életét, melyet egyórás beszélgetésünk során az Igazgató-elnök vázolt fel, s amelynek valóságat vagy az eredményekool, vagy a számadatokat bi­zonyító könyvelésből el­lenőrizhettük. így tud­tuk meg többek között, hogy az elmúlt évben több mint 21 millió fo­rint forgalmat bonyolí­tott le a Lengyeltóti Földművesszövetkezet kiskereskedelmi részle­ge. Negyedmillió forintot tesz ki az az összeg, ame­lyet nyereségvisszaté­rítésként szétosztottak a szövetkezeti tagok között. Az ilyen eredmények nyomán nem is csodál­kozhatunk azon, ha Lengyeltótiban a lakos­ság 30 százaléka tagja a földművesszövetkezet­nek. A földművesszövetke­zet mérlege, amely az fmsz gazdasági életét mutatja be a számok tükrében, azt bizonyít­ja, hogy. szilárd alapo­kon áll a Lengyeltóti Földművesszovetkezet. Ennél azonban éke­sebb bizonyíték is van. Ez 1956 október-novem­ber hónapja. Nemcsak arról van itt szó csupán, hogy amikor a hatalmas vásárlási láz végigsö­pörte Somogy megyét, s így Lengyeltótit is, ak­kor a Lengyeltóti Föld­művesszövetkezet veze­tői és valamennyi dol­gozója sikerrel kiállta a próbát. Szován, az ügy­vezető, Bánhegyi Fe­renc, Lukács József, Fe­hér László es Dobosi Jó­zsef boltvezetőkkel járta az országot, kutatta, ke­reste es beszerezte a szükséges árukészletet. Persze, még ennél is több történt a Lengyel­tóti Fmsz-nél. Azokat a próbálkozásokat, ame­lyek a jötdművesszövet­­kezet bomlasztasára irá­nyultak, sikerrel verték vissza maguk a földmű­vesszövetkezeti tagok, akik megvedték a Len­gyeltóti Fmsz-t. A földműves szövetke­zet dolgozói ma is meg­vetéssel oeszélnek a bu­­zsaki Orbán János bolt­vezetőről. Ez az ember október első napjaiban került a földművesszü­­vetkezethez, s azt hitte, hogy a rendkívüli időn közepette halászhat a za­varosban. Megkapta rá a méltó választ. A szö­vetkezeti dolgozók ki­mondták rá az ítéletet, s kiebrudalták az frász­ból. Ma már, természete­sen, minden zökkenő nélkül megy ismét a Lengyeltóti Fmsz élete. Dolgozik a 17 kiskeres­kedelmi egység, a nyolc italbolt, a felvásárlás, az ipari üzemek, a méhész szakcsoport, sőt a négy kisgéphasználati társu­lás is. A Lengyeltóti Földmű­vesszövetkezet szinte maradéktalanul betölti hivatását. — Kovács — (földszöv f^eri elárulja Ezúton mutatjuk b* kedves olvasóink­nak a Somogyország »Földművesszö­vetkezeteink életéből« című rovatának egyik munkatársát. Neve: Földszöv Feri. Megtalálható mindenütt a földműves­­szövetkezetek háaatáján, ahol Jói, avagy rosszat lehet látni. No de ne beszéljünk mi. hanem adjuk át a szót Földszöv Ferinek, aki kéthetenként elmondja, mit látott, mit hallott a Somogy megyei földművesezövetkezetek berkeiben. Azzal kell kezdenem, hoqy igen szeretem a földművesszövetkezeteket. Ha valakit néha méqis megcsípek, azt azért teszem csupán, hoqy seqítsek a hibák kijavításában, hogy Somogy­bán méq Jobban, még eredményeseb­ben működjenek á földművesszövet­kezetek. Első bemutatkozásom alkalmával iqen rövid leszek. Elöljáróban csak azt mondom el, amit a minap a Len­gyeltóti Földművésszövetkezct TÜZÉP-telepén láttam. Szorgos munka folyik a telepen, amely már az első pilla­natban elárulta, hoqy Cseiédi Ferenc telepvezető és munKátársai jól dol­­qoznak. Persze, nem mindegyik munkatár­sa. Mert a telep helyettes vezetője például szemreobenés nélkül állította egy tsuzsákról qyaloqszerrel érkezett idős asszonynak, hogy egy szem me­­szük sincs. Akkor sem lágyult meg e szövetkezeti oolgozo szíve, amikor a buzsáki asszony szinte könyörgőre fogta a dolgot, mondván, neki csak egy kosárka mész kellene, hogy a szobájukat kimeszelhesse. — Nincs és punktum — hangzott a zord válasz. Mi azonban nem hittük, s kinyitot­tuk a meszraktárt. Való igaz, nem sok mész tárclt ott, de a telepvezető helyettes rosszul járt volna, ha azt a mennyiséget neki kellett volna pél­dául a hátára vennie. A vasútállomás­ról érkező telepvezető pedig a világ legtermészetesebb hangján adta tud túl egy másik, mészért jelentkező ve­vőnek, hogy igenis, van meg mész a telepen, sőt a vasútállomáson is var. még jó pár mázsa. Kedves telepvezető helyettes kar társ! Ugye, nem haragszik meg, ha arra kérjük, hogy a jővóoen m«s ma gatartást tanúsítson. Utóvégre ez аг eljárás méltatlan volt egy földműves szövetkezeti dolgozóhoz ... — KORSZERŰSÍTETTÉK marca­liban az fmsz eddig is igen láto­gatott éttermét. A marcaliak közked­velt szórakozóhelye, ahol egyébként a déli órákban csaknem háromszáz dolgozó fogyasztja el ízletes ebédjét, új helyiséggel bővült. MÚLÓ EREDMÉNYEK A Somogyvári Földmű vessző vf kezetnél a közelmúltban úgyszólvs semmit sem gyarapodott a tagié szám. Ez a gyenge gazdasági eredm nyekre vezethető vissza. A földnv vesszövetkezet tavaly egész évbe mindössze II 000 forint visszatéríti tudott fizetni tagjai számára. A mú év első negyedévi nyeresége alig h ladta meg az 1000 forintot. Részbe ez tartotta vissza a dolgozó paras tokát a szövetkezeti tagságtól. Az idén azonban e szövetkezein is alapvető változás várható, le alábbis az első negyedévi javu eredményeik erre mutatnak. A táv lyi 1000 fo '"ntos tiszta jövedelemül szemben ez éy első negyedévébe közel 10 000 farín í ő tud felmutat az fmsz. Azzal I pedig, hagy a szőve kezet saját fogatot állított be ár fuvarozásra, egy év alatt 70—75 0i forintot takarítanak meg a szőve kezet számára. A javuló gazdasá eredmények láttán remélhetőlc egyre több dolgozó paraszt lép l majd a földművesszövetkezetbe. ié bornak Somogvsámsonba sem hell cégér Somogysámson és Vidéke Kürze Földművesszovetkezet — hirdeti községben az egyik szerény külsej ház oldalfalán a tábla. Nem is hím az ember, hogy ebben az egyszerű к íöldművesszövetkezetá irodában S mogysámson községen kívül Sávol Szegerdő, Főnyed, Somogyzisití Csákány és Szőkedencs földműve szövetkezeti problémái tornyosulna Hajdanában hét szövetkezet, h ügyvezetőjére és adminisztratív sz mélyzetére hárult e területen a sz vetkezeti munka irányítása. Nem volt abban az időben köszönet a föl1 müvesszövetkezet munkájában. Arr kor ezek az apró kis földszövi nem tudtak megbirkózni az élet n kézségeivel, egyre nagyobb lett fe fmsz-ek adóssága a sorozatosan у lentkező ráfizetések következtébe akkor született meg az egyesülés go dolata. így alakult meg 1952-ben Somogysámson és Vidéke Körzc Földművesszövetkezet. A sámsoniak először kissé sánc szemmel néztek a Sávolyról érkeze ügyvezetőre, Tamás Ferencre. De v; lahogy úgy voltak vele, hogy nem sokat törődtek a földművesszövetik, zettel, mert addig mindig csak b juk volt* az ímsz-szel. Az áruellát; is sok kívánnivalót hagyott .máj után. Aztán a nyereségvisszatéríti szinte ismeretlen fogalom számi ment. Ahogy teltek-múltak az éve úgy fokozódott az érdeklődés a fa! dolgozói részéről a földművesszöve kezet iránt. Hogyisne. Híre jött pé dául annak idején, hogy Somogyzsi fán Simon Ernő dolgozó paraszt 6( forint vásárlási visszatérítést kapót Aztán azt is mindenki megelégedé sei fogadta nemcsak Sámsonban, Ы nem a környező községekben is, hog csincsodtak, épültek, szépültek a szí vetkezeti boltok. A sávolyi új bolt például négyszázezer forintos köli séggel épült. Amikor a több mii félmillió értékű árut elhelyezték i új üzletben, még a szomszéd kö: ségből is csodájára jártak a boltnaí Egy-két év óta a marcali járt egyik legjobb szövetkezeteként en legetik gyakorta a Somogysámsoi földművé^; szövetkezetét, amely ti valy például 342 ezer forint nyert séggel zárta az évet. Azzal kezdtük, hogy igen egyszer a külseje a somogysámsoni fmí irodájának. Az igazgató-elnök Tarnt Ferenc ugyancsak egyszerű parasz emberből lett a tekintélyes nagysí gú szövetkezet még tekintélyeseb elnöke. Ezt a tekintélyt jó műnk: jával vívta ki magának, s az err lített földművesszövetkezet érdeke községeiben mindenütt свак jó szt val beszélnek a lelkes szövetkeze vezetőről. Amikor kis Csepel motorjával já) ja a községeket, mindenütt előr megsüvegelik az emberek. Azér mert szeretik, mert tudják, hogy földművesszovetkezet az övéké, dolgozó parasztoké, az ő vagyonúi az 6 tulajdonuk. Tamás Ferenc é munkatársai pedig példamutatón , vigyáznak a tíz boltegységre, hat ita boltra, a hét felvásárló helyre, a de rálókra, sz -szfőzdére, a szikvízüzf mekre, a hét Somogy megyei ki község dolgozóinak vagyonára. Csoda-e ezek után, ha a legutóbt három év alatt a földmű ve sszövetke zet taglétszáma megkétszereződött

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom