Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-24 / 94. szám
AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 94. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1957. április 24. V1LAG PBOLETABJAIi * ‘^' TENNI KELL VALAMIT A VÍZ ELLEN! Néhány szó megyénk csatornázásáról A tavaszi nap megyeszerte megannyi hí'yen megláthatja saját tükörképét. Egy-egy hirtelen jött olvadás után ezer meg ezer kisebb-nagyobb tó keletkezik a somogyi szántóföldeken és réteken. Kiadósabb nyári zápor idején tehetetlenül nézi az emberek sokasága, amint folyóink, patakjaink kilépnek medrükből, s víz alá kerül kultúrnövényeink egy része, vagy úszni kényszerülnek a rétek szénaboglyái. Nemcsak az áradással tovatűnő, vagy a megrothadó, helyén maradt, lefcaszált szénával vallunk kárt. Rétjeink kaszálás előtti elvizesedését is megsínyli állattenyésztésünk. A szál- és aljfüvek, a réti pillangósok — tehát az édesfüvek kipusztulnak. A víz ugyanis kilúgozza a talajt, s a sokkal értéktelenebb különféle savanyúfű, mint ^ a sás és a káka, szaporodik el. Mi ől vallanak a számok? Tavalyi adatok szerint harminckétezer holdra tehető a vízborította somogyi földek nagysága. A vízkár leginkább a laposabb fékvésű területek, a rétek termését dézsmálja meg. Harminckét millió forinttal kevesebbet ér az elvizesedett rétek takormánya. Ez a takarmány egyébként legalább negyven százalékkal kisebb tápértékű, mint az édesfüvekből nyert széna. Tenni kell hát valamit a víz ellen! Szabad folyást kell biztosítani a belvizek, a nagyobb esőzések után felgyülemlett víztömeg számára. Egy a kiút: az elhanyagolt folyók, patakók medrének kitisztítása, a csatornázás. A tennivalók két csoportra oszlanak. Az un. fővízfolyások rendezése a Pécsi Vízügyi Igazgatóság barcsi és kaposvári szakaszmérnökségének a gondja. Az un. mellékvízfolvások kitisztításával pedig a megyének, a községeknek kell törődniök. Ebben az évben mintegy négy és félmillió forintot költhetnek el a szakaszmérnökségek. Hol folytatnak csatornázást ? A fővízfolyású folyók, egyes vízvezető árkok nagyobb terület Vizét gyűjtik össze. Elsősorban ezeket kell rendbehozni. Ezért az idén folytatják a Kapos tisztítását, négyszázezer forint erejéig. A Harsas berki vízfolyásra Nagyberki és Kisgyalán környékén háromszáz ezer forintot fordítanak. Az Orci-patak százötvenezer, a Somogyaszaló és Magyaregres községek határát átszelő Deseda-pataik földkivágási munkáira százhatvanezer forintot tud biztosítani a kaposvári szakaszmérnökség. Soroljuk fel a többi, tervbe vett munkát is. Bőszénfa és Gálosfa környékén a Surján-patak háromszázezer, a Bonnya körüli Kőrises berki patak százhatvanezer, az andocsi vízfolyás százezer, Kéthelyen a külvíz levezetése, Balatonlellén a berék lecsapolása, a marcali járás nyugati részén a csatornázás egyenként százötvenezer, Somogyszentpál, Nikla és Táska községek határában a külvíz levezetése háromszáznegyvenezer forintot emészt fel. A barcsi szakaszmérnökség a Rinya- és a Dombócsatornán külön-külön hatszázezer forintos földmunkát végeztek el. A folyók, patakok, egyéb vízfolyások környékén a bokrok kivágatása, a növényzet lekaszáltatása, zsilipek, átereszek, stb. építése több mint félmillió forintba kerül. Társadalmi munkára van szükség A két szakaszmérnökség erőfeszítése nem űzi el fejünk fölül rétjeink elvizesedésének veszélyét. A mellékvízfolyások karbantartására — az idén hatvanhétezer köbméter föld megmozgatására •— a második negyedévben mindössze négyszázezer forintja van a megyének. Ezzel a pénzzel nem lehet gátat emelni az áradásoknak abban a huszonegy községben, amelyek között ezt az összeget szétosztják. E helyeken is és mindenütt az érdekelt lakosság segítőkészségére számít az állam. Követendő példa máris akad. A gyugyi és szöllősgyöröki rétek gazdái gyűjtöttek össze pénzt a Jamai-patak tisztításához. Az igaliak eddig hatezer forint önkéntes befizetésével járultak hozzá az árkolási költségekhez. Barcson azonban nem akarják megnyitani erszényeiket a gazdák. Pedig a Zimona-patak rendezését — amelyre tavaly ötvenezer forintot adott a megye — csakis a helyi lakosság segítségével tudják folytatni az idén. Mindent egybevetve: három—négy év alatt, húszmilliós befektetéssel a megszabott mederbe lehetne terelni a rétek vizét. Természetesen az árkok javítását ezután is minden esztendőben tovább kell folytatni. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai számba vehetnék a teendőket s szorgalmazhatnák az anyagi fedezet megteremtését saját erőből. Pénzzel és társadalmi munkával segíthetnék a dolgozó parasztok sikerre vinni a vízkárok elkerüléséért indított küzdelmet. Erőfeszítéseik a saját érdekeiket szolgálják: megmentik takarmányukat a romlástól, s több állatot tudnak tartani. A csatornázással egyszersmind a máj métely terjedését Is akadályozzák. Fáradozásuk kamatostól megtérül, hiszen négyévi húszmilliós költséggel szemben egyetlen jó esztendőben harminckét millióval nagyobb értékű szénatermést takaríthatnak be. Kifizetődik tehát a rétek csatornázása — vétek lenne vele nem törődni. Kutas József TELEFONINTERJÚ ■ Halló! 12—40? • Igen, Megyei Tanács. ■ Horváth Ilonával szeretnék beszélni. — Kapcsolom. A drót másik végén cseng a telefon. Üdvözlöm, kedves szőke kislány! Bocsánat a zavarásért, de úgy tudom, valami titkot rejteget. Szeretném, ha elárulná ... — Titkot? Ugyan, ki mondta ezt? — A KISZ vezetőitől hallottam. Május elsejéről van szó ... — Hát jó. Bár meglepetésnek szántuk. Magának azért elárulom, de ne írja meg az újságban Nem tettem ígéretet. — .Szép felvonulást akarunk május 1-én. Már 20 KISZ-tag van nálunk, s elhatároztuk: kijavítjuk azt a hatalmas földgömböt, amivel tavaly felvonultunk. — Kik viszik majd a glóbuszt? — Pontosan még nem tudom. De KISZ-tagok, az biztos. Szalagokat ■kötünk a földgömbre, s azokat nemzeti viseletbe öltözött fiatalok fogják. Milyen nemzetiségekre számíthatunk? — Magyar, holland, orosz, japán, spanyol, kínai. Bár ez még a jelmezkölcsönzőtől is függ. — És felvonulás után? — Úgy tervezzük, hogy visszahívjuk a dolgozókat, s az udvaron vé.gigdrukkolhatják a tanács és a MÉSZÖV röplabdamérkőzését. — Mi lesz a tét? — Természetesen egy hordó sör a győztesnek. ■ Más újság? — Hát mondok még egy érdekes dolgot, jó? ■ örömmel hallgatom. — 24-én lesz a KISZ alakulása nálunk. Teadélutánt rendezünk és megvendégeljük a fiatalokat. Természetesen olyanokat is hívunk, \ к még nem lesznek KISZ-tagok. Szeretettel várunk mindenkit, a szerkesztőséget is ... — Elfogadjuk a meghívást. És sok sikert kívánunk a május 1-i előkészületekhez. ri Manci, a falu legjobb lova Kutason. A gazdája pedig Tóth Imre egyéni gazda. Büszke is állatára, hiszen egyetlen törzskönyves ló a faluban. Manci jellemzése: hétéves, muraközi fajta, sárgaderes kanca. Mostanáig három csikót ellett, ha minden úgy sikerül, ahogy a gazda eltervezte, akkor a jelenlegi csikóból szép apaállatot nevel. Manci egyébként egy hónapot töltött a tavalyi Országos Mezőgazdasági Kiállításon és dicsérő oklevelet hozott a gazdának. Nincs olyan szép pénz, amenynyiért Tóth gazda megválna kedvenc lovától. Legújabb Jordániái fejlemények Taggyűlés az Áramszolgáltató Vállalatnál Ez is közügy IFJÚ FIQYELÖ Hogy mindenki pontosan fisesse as adót.. A bábonymegyeri adóügyi dolgozók elismeréssel beszélnek községük adófizetőinek kötelességtudatáról. S amint az adófizetési eredmények mutatják, van is ennek alapja. Az első negyedévi adóbevételi tervet időben teljesítette a község, s a második negyedévre is befizették már a tervezettnek mintegy a felét: Ezért dicséret illeti elsősorban a bábonymegyeri adófizetőket, de Somogyi István adócsoportvezetőt és Bodor Károlyné adóügyi előadót is. Mi a titka annak, hogy most sokkal jobban fizetnek a bábonymegyeriek, mint ezelőtt? A község pénzügyi dolgozói arra hivatkoznak, hogy a begyűjtési törvény eltörlése következtében jobb anyagi körülmények közé kerültek a gazdák, mint amilyenben ezelőtt voltak. Van ebben sok igazság. De vajon csak ez az egyedüli ok? Nem, ezt nem köthetjük ki mereven... Nem azért, mert igaz, hogy az adófizetők többsége becsülettel lerója adótartozását, de akadnak még ma is hanyagok ... Bábonymegyeren is így van. Számos olyan példamutató adófizető van itt, mint Rotter Károly, Bodri József és özvegy Szemesi Lajosné, de van több olyan rossz példamutató is, mint Bíró József és Illés János, akik nem rendezik időben a kötelezettségüket. Tehát a begyűjtés eltörlésével még nem oldottuk meg a pontos adófizetést. Ezért az a feladat, hogy — amint ezt a kötelességtudó gazdák el is várják — mindenkitől meg kell követelni az adótörvény betartását. Ha engednek a hanyagoknak, az sérti az élenjárók önérzetét, s ezáltal a kevésbé öntudatos adózók is a hanyagok közé sodródhatnak. Ezt pedig ne engedjék megtörténni a bábonymegyeri pénzügyi dolgozók sem, mert megnehezítené munkájukat, s lerontaná eddigi szép eredményeiket. &qqid&3 a qazdasáqqaL Igaz, nem az évszámai szerint, mert annak már 62 éve, hogy Kiss István megszületett és már tizenkét esztendős korában eljegyezte magát a pásztorhivatással. Igen, bizony még pöttömnyi emberke volt, amikor a kenyérkereset szüksége kezébe nyomta a furkósbotot és a karikásostort. A konda mellett töltött félévszázad alatt valósággal vérébe ivódott a szakma. Mert akárki próbálná tagadni is, megdönthetetlen igazság, hogy a jó kanász úgy ismeri a gondjára bízott állatállományt, mint a tulajdon gyermekét. Százból, ezerből is ki tudja választani a keresett disznót, s a beteg állatról ránéztében is megállapítja, mi a baja, mi lelte. Herélni tud, tudja, mire mi a legjobb orvosság, tudja. melyik állat milyen takarmányozásra, gondozásra szorul. Szóval Pista bácsi ötven év alatt jó szakemberré, igazi állattenyésztővé vált. S azért mondja, hogy egyidős a gazdasággal, mert mióta a Lábodi Állami Gazdaság fennáll — annak pedig innen-onnan nyolc éve — ő az első perctől fogva a gazdaság egyik kanásza tisztét tölti be. Kincsei- termő domboldal A daránypusztai szeszfőzdével átellenben ezüstös fényben, csillogón húzódik egy hatalmas üvegház a domboldalon. A látvány már az országúiról nézve is lenyűgöző. Ezüstre festett vaskeretben, ragyogó üvegtáblák verik vissza a délutáni nap fényét és sokatígérően csalogatják a látogatót. Az Illóolajkutató Kísérleti Gazdaság kertészete ez. Uj létesítmény, melyre nagy figyelmet szentelnek most országszerte. E nagy érdeklődésnek mindenekelőtt az az oka, hogy nemcsak növényekkel kísérleteznek itt. Az újtípusú üvegház ugyanis maga is kísérlet, Huszti Zoltán építészmérnök tervei alapján készült. S ha megfelelőnek bizonyul — márpedig minden jel erre mutat —, akkor szabadalmaztatják. Az üvegház 15 százalékos lejtőn, kelet-nyugati irányban húzódik, mintegy 1300 négyzetméter területen. A jobb- és baloldali üvegházakat, blokkokat hatalmas előcsarnok foglalja öszsze. Külön érdekessége a melegháznak, hogy tartópillérei nincsenek, helyette a melegvízzel működő fűtőberendezés tartja az egész tetőszerkezetet. Ezzel sikerült elérni, hogy az árnyék minimálisra csökkent. Mi bizonyíthatja leginkább ez üvegház nagyszerűségét? Természetesen az, ami odabent folyik, amit az üvegtáblák mögött láthat és megtudhat a látogató. Bizonyításra talán az is elegendő lenne, hogy január 16-án szedték le és értékesítették az első több száz szegedi fűszerpaprikát. De ezenkívül sok más primőrt termelnek itt igen nagy gonddal és szakértelemmel. A paprika között saláta, retek és zöldhagyma fejlődött, s a termés_el is fogyott már. A kertészet dolgozói most szedik a zöldpaprika utolját, de helyén már virágzik a paradicsom. Sőt, kisebb mennyiségben már február 24-én szedtek is a paradicsomból, a zöme azonban most pirosodik. S ahogy a szakértők megállapítják: ez a paradicsom ízesebb, s cukortartalma is nagyobb a kerti paradicsoménál. A kertészet vezetője, Lenkei László szeretettel mutatja be kincseiket. Az előcsarnok tizennégy növénypadján cserépben előnevelt uborka vár kiültetésre. Ez lesz a fő növény, köztesként pedig karalábét nevelnek majd. A másik blokkokban már szedésre és eladásra alkalmas karalábét láthat az érdeklődő. Két üvegházban pedig levendula-dugványt gyökereztetnek külső telepítésre. Egyébként az a terv, hogy holtszezonban — június, július és augusztus hónapokban — illóolajos gyökereztetésre használják ki a hatalmas üvegházat. Minden percet és minden négyzetcentiméternyi helyet kihasználnak a kertészkedők. Ennek, s a szívből jövő munkának köszönhető a siker, melyet, a számok fejezhetnek ki legjobban. Közel 2100 paprikát adtak el darabonként 3,50, majd 1.50-es árban. 2300 fej saláta, 15 kg paradicsom, 250 darab karalábé, 1700 csomó retek talált vevőre rövid idő alatt. A keresett árut viszik Budapestre, Kaposvárra, Siófokra, Tabra, s a környék lakóinak. Azt mondják a kertészetiek: ha hatszor ennyi termés lenne, akkor is kevésnek bizonyulna. De két év alatt így is megtérül a beruházással együtt a ráfordítás költsége. Hátha még bővítik az üvegházat! Márpedig ez is szerepel a tervekben ... De ne feledkezzünk el a dolgozókról sem, akik oly aprólékos gonddal, szeretettel nevelik a növényeket. Lenkei László mellett mindössze két dolgozó: Fintor Józsefné és Abonyi Tóth Etelka ügyeskedik az üvegházban. Csak a nagyobb munkák idején kapnak' segítséget. (Abonyi Tóth Etelka egyébként élethivatásának választotta a kertészkedést, s munkája mellett magánúton tanul a Mezőgazdasági Technikumban.) Az ő kezük nyomán fejlődnek a zöldpaprikák, pirosodnak a paradicsomok az üvegházban és sok-sok primőr, kincset érő, vitamindús táplálék k°rül kora tavasszal a városi dolgozók asztalára. J. B. Hogy sírt a lelke, amikor látta, nem úgy megy a sertéstenyésztés, ahogy egy ilyen gazdaságban mehetne. Mintha a szívébe egy kést szúrtak volna úgy fájt, amikor tavaly meghallotta: félszámolják a sertésállományt, s ^ gyönyörű anyakocákat hízóba fogták. Hát lehet ezt így csinálni? —J- kérdezte önmagától. Itt, a köröskörül elterülő erdők sűrűjében ne lenne gazdaságos a sertéstenyésztés ? Akármit gondolt, nem tehetett mást, mint amit parancsoltak. »Nä most, Pista, meghízlalcd az utolsó falkát és; utána búcsút mondhatsz a szakmának, vagy a gazdaságnak^ — mondta fájón magának. Am mégsem fuP ladhatott kudarcba a sertéstenyésztés a Lábodi Állami Gazdaságban. Uj vezetők jöttek a gazdaságba, akik józanul mérték fel az adottságokat és a tennivalókat is. — Nem, ekkora gazdaság nem lehet meg sertéstenyésztés nélkül, hiszen enélkül szó sem lehet jövedelmezőségről. Aztán ki adjon az országnak több húst, zsírt, ha nem mi, meg mit teszünk a termel vényeinkkel — okoskodtak az új vezetők: Szerencsére a helyes gondolatokat tettrekész ötletek, elhatározások váltották fel. Nem számolják fel a sertésállományt, ellenkezőleg, fejlesztik azt. A hízóból kivették a 70 fehér hússertés anyakocát és búgatás alá kerültek. Egyrészük már meg is ellett. Nyolcvannyolc malaccal szaporodott az állomány. Ezt a számot tovább akarják növelni még ebben az esztendőben. Rendbehozatták az ellető istállót. A 'kidőlt falakat, megrongálódott tetőt újjal pótolták. Fehérre meszelték az ólak belsejét. Szigorú szakszerűséget vezettek be a takarmányozásnál. Fölözött tej, darakeverék, főtt burgonya — ez az anyakocák takarmánya. Nappalra faszenet, agyagot, pirított árpát raknak a kismalacok kifutójába, hogy legyen min rágódniuk. Húsz évvel ezelőtt tapasztalta a főagronómus — akkor a Szerencsi Cukorgyárnál volt alkalmazásban —, hogy a sáros csizmáról nyalják az agyagot a disznók. Azóta mindig adat agyagot a malacoknak, az anyakocák viszont túrás közben jutnak hozzá. Pista bácsi szívesen meghallgatja és be is tartja az utasításszámba menő jó tanácsot, hiszen mondja: holtig tanul a jó pap is, hát még a jó kanász. Szívesen takarítja az ólakat, kifutókat, hordja az eleséget, a moslékot. Nem kell megválni a szakmától, a gazdaságtól. S ez az 6 legnagyobb boldogsága.
