Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-19 / 91. szám

AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

. évfolyam, 91. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1957. április 19.

Wásár, ahol az eladók is, a vevők is jól jártak

А megye több községében kéthaínként megrendezik a tenyészbikák ss«irát. A vásár színhelyére felhaj>tt kövérhúsú, ringőtastű, szépiliemű tenyészállatokat minden ala jómmal r eves szakemberek bírálok felüi: megütik-e a kívánt mér léét, s ha s bírásat pozitív eredményyeí iár, a bika az apaállatok soraia lép. A bíráló bizottság a minap surqóra. PorroQSzentkirályra és om-ogy udvar hely re is ellátogatott. A áJ'om ten vészkörzetben tizenegy Ы- át vásárolt fei a Tenyészálk.tforqal- Vállalat. Több mint százhúszezer érint vándorolt revükön íz állattei-/esztek zsebeibe. Horváth Ferenc icrrogi qazda 16 hónapos, telivér zi mentái? bikája nemcsak a mérlejen vívta ki bírálói csodálkozását és

elismerését 715 kilogrammos súlyával, hanem a qazdéót is, amikor kézhez kapta a 15 600 forintot. Ezért érdemes volt gondozni, nevelni. Bika nélkül és zsebében 14—14 ezer forinttal tért haza Vármos József és Radák János is Porrogra. illetve Somogyudvarhelyre. Eizios arra gondoltak, bárcsak a következő eíiéskor is bikaborjú legyen a jövevény.

A vásáron egyetlen darab bika kelt el tízezren alul. Ezentúl már havonta lesznek a bikavásárok, s ráadásul a kormány jelentős pénzösszeggel megemelte az 1957. január 1. után leszerződött bikák árát. A jövőben 16,50 forintnál egy fillérre! sem fizetnek kevesebbet a tenyészbikák minden kilójáért. A szarvasmarhatenyészfcők jól járnak. Érdemes tehát tenyészállatneveléssel foglalkozni.

em kötelező, de okos dolog a jégbiztosítás

\ kötelező jégbiztosítás négy éve ,tt sok százezer termelő részesült jégrtérítésben. A kötelező biztosítás nt ismeretes — március 31-ével megint. Az önkéntes biztosítás szervezése oi» ütemben indult meg. hiszen az 5 rövidsége. Hz esetleges jégverések -Ír sürget A kötelező biztosítás ideje M ktíizmett hatalmas összegű _ kártéés. továbbá ez önkéntes biztosításnak kötelező biztosításnál kedvezőbb felelei az oica annak, hogy az önkéntes í'osít'ásra való áttérés üteme valóban :n eyo.-s.

Mi az, «mi я termelőket a legutóbbi ekben történt és megtérült jégkárok neretén kívül я/, önkéntes jégbiztcy ás megkötésére sarkallja? A kötelező ^biztosításnál növénycsoportonként eghaiározott katasztrális holdanként! irmaösezegek szerint történt a к ár kivetése. Nem juthatott tehát kifejezésre gazda jó munkájának eredménye: a nnés hozama, s figyelmen kívül matdt az is, melyik növény érzékenyebb ; melyik kevésbé a jégverésre, s nem

volt tekintettel a jégbiztosítás arra Forr., hogy az ország melyik részében gyakoribb. melyikben ritkább a jégverés.

Az önkéntes jégbiztosítás legdöntőbb előnye, hogy я gazda maga határozza meg, hogy a várható terméshozam és a biztosíthaió egységár alapján milyen összegre kívánja a termést biztosítani. Figyelembe veszi az önkéntes jégbiztosítás az egyes növények jégérzékenységét is. Mindezek alapján különböző osztályok, díjtételek szerint kötik meg a biztosítást. így például ha egy somogyi egyéni termelő két kát. hold búzavetését 8 mázsás hozammal kívánja biztosítani, azt 3520 forintra biztosíthatja. Ennek díja 2,9 százalék, tehát a fizetendő .jégbiztosítási díj 102,08 forint.

Természetesen, a termelőszövetkezetek is az új, előnyösebb formában vehetjk igénybe a biztosításokat és az Állami Biztosító kedvezményes díjtételeket is ad számukra. A biztosító a legutóbbi években szinte zökkenőmentesen fizette ki a károkat, most pedig különösképpen gondos előkészületeket tesz az esetleges károk még gyorsabb rendezésére.

Kíváncsiság miatt gondatlanság

JE»-’-- .»

1957. április 17-e, szerda. Az óra autatói negyed ötöt jeleznek, ami:ar benyitunk az irodába.

— Wittmann József igazgató elvársat keressük — szólunk.

— Nincs itthon — hangzik a vázösen ellátogatnak egy nem mindennapos természeti jelenség színhelyére. Az azonban — enyhém szólva — felelőtlenség, hogy a kíváncsiságtól űzve, gazda nélkül hagyják a rájuk bízott értékes állami vagyont.

asz.

Akkor a műszakiak közül sze•afcnénk valakivel beszélni.

— Ők is elmentek.

Körülnéznénk a műhelyekben.

— Hasztalan kísérlet, mert mindent zárva találnak.

_ »??

— Mindannyian eltávoztak tehergépkocsival.

— Merre, meddig mentek? kérdezzük Toldi szavaival.

— A gázkitörést nézik meg Babácsán. — Ennyit tudunk meg a Segesdi Gépállomás egyik adminisztratív dolgozójától, s búcsúzunk tőle. Szándékunkról azonban nem •Kmdunk le. Kardos Zoltánnal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőjével végigjárjuk az üzemet. Megnyugtató, hogy a korábban tapasztalt fogyatékosságokat kijavították a segesdiek. Elkészültek a balesetek elkerülésére figyelmeztető feliratok. Az acetiléngáz-fejlesztő berendezésre osőbilinccsel ráerősítették a gumicsövet. Az esztergapad erőgép meghajtású szíjas tárcsáját és annak tengelyét védőráccsal látták el. Az asztalos műhelyben rendbehozták a villanyvezetéket. A szalagfűrész szíja elé szintén elkészítették a védőburkolatot.

Miből tudtuk ezt megállapítani? Belestünk a zárt bognárműhely ablakain és háborítatlanul végigsétáltunk a gépműhelyen. Ez az üzemrész még annyi fáradságot sem követelt tőlünk, hogy ajtót nyissunk magunk előtt: tárva, nyitva állt minden ajtó és kapu. Félórányi rí"4: töltöttünk a gépállomás gazdátlanul hagyott portáján, amikor végre odaérkezett Taláán Lajos főagronómus. Látja a sarkig tárt ajtóikat és a két idegen szemlélődőt, mégsem ezt nehezményezi, hanem azt, hogy nem tudott korábbam idejönni. Akkor legalább ő is eljuthatott volna Babócsára. Egyébként »megnyugtatott« bennünket: nem marad sokáig őrizetlenül a gépállomás, mert öt órakor szolgálatba Fép az éjjeliőr.

Semmi 'kivetnivaló nincs abban, hogy egy szocialista mezőgazdasági üaetn dolgozói munkaidő után kö-Bors Gyuri bácsi kinéz a sistergő, zakatoló vonat ablakán, de nem lát messze, hiába ül orra nyergén a bordószínű, csontkeretes okuláré. Ráncos, kérges ujjaival végigisimitja a nézéstől, erőltetéstől könnyes szemeit, s úgy mondja: rossz így az élet már, minden betegség rossz, de ha az embernek a szemével gyűlik meg a baja, akkor végképp beborul az élet. Pedig de sokat kibírt ő a mögötte hagyott háromnegyed évszázadban. Orvossal csak két évvel ezelőtt, meg húszéves korában volt dolga. Két esztendeje rendelték az első szemüveget, húszéves korában meg a sorozás hozta össze az orvossal. Pedig sohsem érezte a kényelmet, ma sem érti meg másoktól sem. Fiatal korában 1 bizony hosszú ideig nem ékeskedett az ő lábán sem csizma, sem bakancs, de még afféle fából faragott klumpa sem. Mezítláb járt télen is. Csak egyszer teperte ágyba a betegség, hatvan esztendővel ezelőtt. Fiatal, Гб- 17 éves legényke volt akkor, mezítláb taposta a havat, s a fagyos, kemény földet. S egyszer csak iszonyatos meleget, pokoli forróságot érzett a testében. Ekkor bizony levette a lábáról a betegség. Az édesanyja hiába sírt-rítt az ágya fölött, orvos azonban akkor sem nézhette meg. Meggyógyította magát. Ha köhög, lázas, a régi »gyógymódhoz« nyúl:- kj -Ш hónap alatt száz új mezőgazdasági tsz alakult

A Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztálya ismét értékelte a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét. Az értékelés megállapítja, hogy a mozgalom nagyrészt túljutott az ellenforradalmi események okozta nehézségeken. Megnövekedett a tagság termelési kedve és ragaszkodása a közös gazdálkodás iránt, s mindenütt megjavult a munkafegyelem. Sósaikból eltávolították az ingadozó tagokat, s kizárták az egységbontó elemeket. A termelőszövetkezetek ma egységesebbek, mint a múltban bármikor is voltak.

Az elmúlt egy hónap alatt 1(58 új mezőgazdasági tsz alakult, s ma már a legfejlettebb közös gazdaságok száma eléri a 2541-et. A tagok száma megközelíti a 125 ezret, s több mint 1 161С8Й hold földön gazdálkodnak. Csaknem százzal nőtt a termelőszövetkezeti csoportok száma is et:y bű-nap alatt. Ma az országban 872 termelőszövetkezeti csoport 26 277 taggal és 344 347 hold földön gazdálkodik. Mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport jelenleg 3413 van az országban. Nőtt a termelői társulások iránti érdeklődés is a dolgozó parasztság körében. A gyümölcs- és zöldségtermelő. továbbá a méhészeti szakcsoportok mellett ma már egyre több az állattenyésztésre, s egyéb belterjes irányú gazdálkodásra szövetkező gazdák száma, 1539 társulás, 36 800 taggal dolgozik.

Az eredmények mellett még ma is sok termelőszövetkezetben hibás nézetek uralkodnak, különösen a jövedelemelosztás körül.

iputt a termelőszövetkezetek és gépállomások kapcsolata, de egyes helyeken még ma sem kielégítő mértékben.

Négyórás műsorösszeállitás a rádióban

Hétfőn este nagy összeállítást közvetít a rádió »Töltsön egy estét rádió mellett« címmel. Ebben minden hallgató igényét igyekszik ki elégíteni.

BŰNTÉNY NEM FOROG FENN“

Párissbun Vladimir Iljies szemináriumán

Az ország, a nép érdekében

A tabi járásból jelentjük

Lenin-emlékünnepség Kaposvárott

A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Városi Tanács Lenin születésének 87. évfordulója alkalmából április 20-án délután léi 5 órakor ünnepi megemlékezést tart a Tiszti Klubban.

Ünnepi beszédet mond Kisdeák József, a Somogy ország felelős szerkesztője, a Megyei intézőbizottság tagja.

Meghívókat az MSZMP alapszervezetek elnökeinél lehet igényelni.

Nem less fennakadás a járványos sertésbetegségek leküzdésébe» szükséges oltóanyag termelésében

A sertésorbánc és más fertőző sertésbetegségék leküzdéséhez szükséges oltóanyagot az állami oltóanyagtermelő intézetben, az állami gazdaságokban külön erre a célra nevelt, úgynevezett vírus-sertések véréből állítják elő. Az elmúlt évben azonban a vírus-sertések átvételi ára alacsony volt, nem fedezte a felnevelés költségeit. Ezért szabadulni igyekeztek a vírus-sertés neveléstől. Ez pedig fennakadást okozott volna az oltóanyagok folyamatos előállításában. Az állami gazdagságok kereskedelmi irodájának most sikerült ezt a kérdést mindkét fél megelégedésére rendezni. Az új feltételek mellett már meg Is kötötték a szerződéseket az egyes gazdaságokkal elegendő számú vírus-sertés nevelésére. így az állategészségügyi szempontból nélkülözhetetlen oltóanyag folyamatos ellátásában nem lesz fennakadás.

„Elvisz a gyorsvonat engemet is.

íi

A cukorgyári fiatal bevonulókat köszöntötték munkástársaik

Tizenöt erős, egészséges, jókedvű fiatalember üli körül az asztalt a kultúrotthonban. Mellettük barátaik, menyasszonyok és hozzátartozóik. Szól a harmonika, zeng az énekszó.

A Kaposvári Cukorgyár most bevonuló fiataljait búcsúztatják munkástársaik, vezetőik.

A fiúk arcán nyoma sincs bánatnak. Várják már a szolgálat megkezdését. Kecskés József már ejtőernyős is volt, ő a légierőkhöz szeretne kerülni. Sülé szaktárs, aki nemrég szerelt le onnan, elmeséli neki a repülőélet szépségeit, nem felejti ki a nehézségeket sem, nehogy elbízza magát a gyerek. Pa*zekas László határőr szeretne lenlilflniMilliÜll 'lliillülllllililltHHIIilíiliíiüllüiJÜ'lill.lábiiillü'u't'i

MILYEN VILÄQ EZ í

»Apróbojtorjánból pöszlörcéből teát főzetek magamnak, s azt megiszom. Ehhez jön még naponta, egy teljes napon és éjszakán át ecetben áztatott tojás héjastól. Ennél jobb о fisságot nem ispierek«„ -mondja, s meggyőződése, hogy ezért nincs szüksége orvosra. No, meg persze azt tartja: egy kis jó vörös bor is többet ér az injekciónál, s ezt minden áldott nap beszedi.

Kattognak a vonat kerekei, az öreg félszegen viselkedik, minduntalan kérdezgeti, nein vagyunk-e már Szomajomban. Valamikor dehogy ült ő vonatra. Gyalogszerrel 'teilte meg az utat Mesztegnyőtől Marcaliig, meg Kaposvárra is, ha már úgy adódott, hogy halaszthatatlanná vált a bejövetele a megyeszékhelyre. »Hej, milyen világ, ez!« — Ezzel a mai fiatalságra tereli a szót. Nem bírja felfogni, mi az oka, hogy az aszszonyok Mesztegnyőről is,, meg a környékről is Marcaliban, meg Kaposvárott szülik meg gyermekeiket. »Máma már a bába se jó ...« Az ö idejében? A mezőn is szültek az asszonyok, nem a kórházban, mint most.

— Csuda egy világ ez a mai! A kepéstarlón, aratás közben nyulat hajszolva belekaptam a kaszába, csontig vágtam a jobbkezemet. Délben jön az uraság, kérdi, mi bajom. Mondom: köszörültem, s a kezem véletlenül odaszaladt a kasza

éléhez. Féltem megmon dani az igazat, hátha bajom lesz. A nyulat jobban sajnálta a gróf, mint engem, mert szeretett vadászni. Így hát a köszörülésre hárítottam a bajt. Ahhoz meg úgysem értett az uraság, hát elhitte, amit mondtam.

— A gyerekekről meg jobb nem is beszélni — toldja az előbbi beszédet.

— Nem tudnak azok még köszönni sem. Egyszer megyek a hegyre, látom, hogy jön egy sereg iskolás. Na, mondom, most kipróbállak benneteket. Várok. Amikor elhagyják a keresztet, s odaérnek hozzám, nem köszönnek. Erre odaszólok nekik: honnan jöttök, az Isten keresztje előtt miért nem köszöntök? Azt felelik csapatostól: az iskolából, vén hülye, és nevettek. Hej, ezek a gyerekek nem ismernek se Istent, se Máriát. Ezek már nem ütnek ránk. Bezzeg, amikor én iskolába jártam, a mi mesterünk — nagyon derék ember volt

— mindig azt magyarázta: gyerekek, mindenkinek adjátok meg a titulát.. Inkább feljebb nézzétek a rangot, mint lejjebb, mert ha én valamikor megtudom, hogy valamelyikőtök elmulasztja a köszöntést, lesz sity-suty. És bizony működött is akkoriban a vessző, meg a pálca. Féltünk, rettegtünk is a mesterünktől, kettes sorokban mentünk haza iskolából. A templomból sohse mertünk elmaradni. A büntetés: a vessző,

meg a pálca utánunk ért. Az volt, az igazi nevelés.

— Hát aztán újságot olvas-e, rádiót hallgat-e? — kérdjük tőle.

— Ej, dehogy olvasok, nem is tudnék a szemeim miatt. Otthon meg szól eleget a kontyos rádió, csak győzzem hallgatni.

És dolgozni tud

még?

— Hogy dolgozom-e? Meg sem tudnék maradni otthon munka nélkül. Az egy hold szőlő minden dolga, a nyitástól a bekapálásig az enyém. A többiek meg mást csinálnak. Mert a tizenegy hold föld azért ad ám munkát. Hej, az én asszonyom hatvannyolc éves, de még ahogy az forog, dicséretére válna a fiataloknak is. Olyo.v az kérem, mint a tűzkő, úgy pattog.

A beszélgetés közben eljárt az idő. Alig vetiük,észre, hogy beértünk Kaposvárra. Gyuri bácsi összébb húzza magán a feles télikabátot, s bajuszát megpödri, s lassan megindul a lépcső felé.

— Az állomáson vár a sógorasszony — mondja —, az kisér el majd illetékes helyre, ahol kicserélik újra a szemüveget. Mert szerelnék jobban látni.

Bizony, bizony, nem egykönnyű eltájékozódni ilyen öregnek a mai világban, a mi világunkban. Sokszor még a legtöbb dioptriájú szemüveg sem segít. De hát ilyen az élet...-a-f

ni. Mikor figyelmeztetik, hogy Qtt nehéz a szolgálat, azt mondja: »Az üzemben megszoktam a fegyelmet, a rendet. Fiatal vagyok, de sztahanovista is voltam már. A népemért és szocialista hazámért ott is meg akarom állni a helyemet, ott is elviselem a nehézségeket.«

Figyelmesen hallgatják a vacsoránál Friss Józsefet, fiatal géplakatos társukat, aki a KISZ nevében szól hozzájuk: »Kérünk benneteket, állj átok meg helyeteket, készen várjátok, aki meg akarja semmisíteni békés termelőmunkánk eddigi eredményeit. Mi nem felejtünk el benneteket, érdeklődünk majd utánatok. Ti is írjatok rnajd szervezetünknek, hogy kapcsolatunk fennmaradjon. Mi, akik ifimaradunk, igyekszünk fiatal társainkat öntudatra nevelni és mindent megtenni, hogy a munka jól haladjon és a szocializmus tovább épüljön.«

Ezután az MSZMP alapszervezete nevében Major István elnök, a szakszervezet nevében Szatori Jenő üb-elnök üdvözölték őket és jó egészséget kívántak munkájukhoz.

Vacsora után Tabák Lajos igazgató a munkások és a vezetőség1 nevében mondott megszívlelendő szavakat: »A múltban szomorú dalok búcsúztatták fiataljainkat, mert a múltban elvitték őket, hogy az urak hatalmát a nép vérével védjék meg. Ma merőben más a katonaság szerefie, ma dicsőség elmenni, van értelme a hazát egyenruhában is szolgálni. Október 23- án a régi urak a mi honvédségünkkel szerették volna kikapartatni a gesztenyét. Hogy ez mégegyszer ne történjen meg, el kell sajátítani a haditudományt és á marxizmus—leninizmus elveit is. Amilyen örömmel búcsúztatunk, olyan örömmel fogadunk vissza közénk benneteket«.

Ezután kiosztották a KlSZ-szervezet új tagkönyveit és jókedvű szórakozás következett.

Hegedűs Miklós, Hédii Attila, Stéger Béla, Koyács János, Vágner Ferenc, Apáti József, Horváth István, Nagy Péter, Sípos István, Molnár Gyula, Hansányi Jót zsef, Decsi István, Püspök Gyula és Nagy János — búcsúztak a gyártól, a lányoktól, Kaposvártól, mielőtt megkezdik szolgálatukat a honvédségnél.

— ij —

A földművesszövetkezetek adíált ki a szerződéses termeléshez szükséges műtrágyát

A termeltető vállalatok a velük szerződést kötött termelők részére előlegben műtrágyát is adnak. A műtrágya árát a beadott termény elszámolásakor vonják le a termelőktől. A műtrágya és növényvédőszelértékesítő szövetkezeti vállalat megállapodása értelmében a hitelbe adott pétisót, szuperfoszfátot és kálisót a földművesszövetkezetek: útján juttatják el a termelőkhöz.