Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-14 / 87. szám
asárnap. 1957. április 14. ............. SOMOGVORSZAG_______________________________________________ Mííszaki konferenciát tartottak a Kaposvári Textilműveknél (Tudósítónktól.) Az ellenforradalom óta először •tottak a Kaposvári Textilműkben a korábban jólbevált műíki konferenciát. Az események iz-olták, hogy a műszaki konfencia elmaradása (komoly -kiha;sal van a termelés egyenletes metére. A műszaki dolgozók előtt az яп második negyedévi tervfelatét ismertették. Második napiidi pontként pedig megbeszélc a műszaki dolgozókkal azt a ■vezetet, melyet a közeli nakban fognak bevezetni. A jaslattervezet a művezetők .jogait kötelességeit ismerteti. A műsetók jogait és kötelességeit a inka törvénykönyvön kívül sban is lefektették, de az a je, körülményeknek már nem femeg. Az új előírás azt a vezérszemntot tartalmazza, hogy a műveik valóban az üzemrészüknek gy műszakuknak gazdasági vcői legyenek. Ennek érdekében következő jogokat biztosítják: A művezetőt időben tájékoztattaell az üzemrész tervéről, az előforduló darabbérezésről, a inőségi és technológiai feladatról. A munka elvégzéséhez ikséges feltételeket a közvetlen ettesek biztosítják. A művezető ltán kívül egyetlen dolgozót n helyezhetnek át más munkarbe. Megkerülésével egyetlen dolgozót sem lehet szabadságra elengedni, vagy kilépését jóváhagyni. Különösen jelentős a művezetőnek az a joga, hogy a megadott létszámkereten belül dönthet az új dolgozó felvételében, illetve meghatározhatja, hogy üzemrésze tervének teljesítése érdekében melyik munkással akar dolgozni. A művezető jutalmazásra terjesztheti fel beosztottjait. Az említett jogok mellett a művezető kötelességei is bővültek. A művezetők kötelességei között szerepel többek között a tervek teljesítése mellett a gépek, karbantartása, a minőségre káros hibák felkutatása és megszüntetése, a technológiai fegyelem, a munkafegyelem betartása, a munkahely tisztasága, a baleseti, tűzvédelmi előírások biztosítása, a tanulók előmenetelének ellenőrzése, a szerszámok, alkatrészek, munkaeszközök épségben való megőrzése, a TMK műveletek menetközben! ellenőrzése, a dolgozók kezdeményezéseinek, javaslatainak felkarolása. A műszaki konferencián az ismertetett javaslatokhoz többen hozzászóltak, kiegészítették és egységes vélemény alapján határozatot hoztak bevezetésére. Elhatározták a konferencia részvevői azt is, hogy minden negyedévben öszehívnak egy ilyen megbeszélést, mert ez elősegíti a Textilművekre háruló népgazdasági tervek maradéktalan teljesítését. Inke Sándor. KISZ hírek íéhány napja a görgetegi fiatalok ül huszonhatan gyűltek össze és atározták, hogy megalakítják a :ségi KISZ-szervezetet. Az alaáskor megfogadták a fiatalok, ;y becsületes, komoly tagjai lesz: a KISZ-пек és minden erejükkövetik a párt útmutatását. .nrilis 7-én a tahi fiatalok is IZ-szervezetet alakítottak. Igaz, előre csak hét taggal, de elhatáták, hogy szívós munkát végez- annak érdekében, hogy miné! b fiatalt bevonjanak a KISZ nkájába. Nehezen ment a KISZ-szervezet megalakítása Rinyaújnép községben. A fiatalok először húzódoztak az új ifjúsági szervezettől, amíg meg nem értették á KISZ célját. A napokban aztán ők is megalakították a községben a KISZ-t. Hat fiú és egy lány kérte a felvételét. A Barcsi Járási Tanácsnál dolgozó fiatalok is úgy határoztak, hogy KISZ-szervezetet alakítanak. Elhatározásukat valóra is váltották és néhány nappal ezelőtt kilenc fővel megalakították a járási tanács KISZ- szervezetét. gük között és szeretnénk tudtíogy mit is akarnak velünk, rt a bizalom kérdése az komoly og. Ugye egyetértenek velünk? chilt, az elnök, úgy látszik sejvalamit, mert ugyanígy vála- It, bár látta, hogy a mérnök kelíetlenkedik: ■Én teljesen megértem magu, kedves Kovács kartárs, de én gnyugtathatom, hogy legyenek szén nyugodtan. Mert tudják ró- i ugye, hogy én meg milyen ■szú ideje vagyok már a répási könyvelője, pedig azok igazán ősök. És egészen jól éreztem man közöttük, úgy gondolom maguk jól érzik majd magukat mi kötünk. Ugye, persze a körűiméгк változtak. Dehát egy a cél. Na. m igaz? A többiek is bólogattak, még a rös is, aki tudvalévőén a legjobn kiabált o.zon a napon. Ügy láik elégedettek voltak a válasszal, ezzel lezártnak tartották az yet. Csakhogy Kovács nem volt gedett: Mici-sapkáját gyürögette, nd, szőke bajuszát sodorgatta és ■a kezdte:- Tudják, kartársak, mi kommunák szerejtünk tisztán látni és ini, hogy mit miért cselekszünk. Ián nem is helyes, hogy most üt änk. Mert itt ugye határozatok inak megszületni, amelyeket nenk is jóvá kellene hagyni. Na, már most nem biztos, hogy mindzel egyetértünk és mégis határot lesz a dologból. És akkor mit indának nekünk a társaink? Mit gondolnak rólunk? Egyszóval mondom: nem leszünk itt mi csak zközök, játékszerek egyesek kezé-A terem mozgolódott, suttogások •letkeztek. Schilt ránézett a mérikre, aki lenézően, de alig titkolt )sszúságga.l hallgatott. Meqpróbálaz előbbi választ folytatni: Óh kedves kartársam,, hiszen iserjük magukat. Magát is, a titkár irtársat is, meg a Lajost. Maguk igyon rendes emberek. Ugyan, hőtan is gondolhatják, hogy magulcг к valami haja lehetne. Ami pe■g minket illet, hát tudják rólunk, így kik vagyunk. Csak nem fel’tpie'zik., hogy olyan dolgot cselek:ünk, amely maguknak nem tet:ík? A zután mindenki azt hitte, hogy elég lesz a válasz. De em ismerték akkor Kovácsot, olytatta a birkózást: — Ennek dacára is mondják meg, hogy mi miért vagyunk itt. Kíváncsiak vagyunk. Azt is szeretném, tudni, van-e valami lista a kommunistákról? Mert nekünk ez a fülünkbe jutott és megbízóink tudni akarják, kik azok... A kérdés éle Vörös ellen irányult. Az azonban sötéten hallgatott. A többiek, különösen Gál, feszengtek. Az elnök másról akart beszélni, Kovács azonban mindig visszatérítette őt, miközben bár hangja nem, de mondanivalója egyre határozottabbá vált: — Ne kerteljenek, mielőttünk egyszerűen beszéljenek, mert szóból értünk. Ha megmondják az igazat, mi csak akkor vállalhatjuk valamiért a felelősséget... Már egy órája' húzódott a vita. A füstöt vágni lehetett volna. Schilt, aki azelőtt erre való hivatkozással soha nem vett részt gyűlésen,. most csodálatosan bírta. Épven szólni akart, amikor az erdőmérnök felcsattant,. Hangjában benne volt az újra visszanyert hatalomérzet és a gyűlölet nzek iránt, akik onnan leszorították. .. — Hát kérem, vegyék tudomásul, hogy dolgozzanak, ahogyan tudnak. Úgyse csinálhatnak mást, mint amit mi megengedünk... Remélem érti, ugye? — Hisz maga értelmes ember... Halálos csend lett. Mindenki érezte, hogy most valami történik, ami lezárja és végleg eldönti az estét. Minden szem Kovácsra szegeződött. Az pedig halkan, de nagy nyomatékkai odaszólt egyenesen a mérnök úrnak: — Hát kérem, mi meg kijelentjük, hogy nem akarunk bábok lenni. Senkinek a kezében nem vadunk eszközökké. Ha valaki akarja, ám cselekedjék, de vállalja majd érte a felelősséget... Mert mi nem vállaljuk. .. Méa körülnézett, aztán felemelte a szavát: — Mert ha valaki vért akar, ám legyen, de mi akkor leeresztjük a sorompót a patikánál... A harc ezzel véget ért. A csendet valami kimagyarázkodás váltotta fel. Majd érdemleges határozat nélkül az ülés feloszlott. Így ért véget a toponári közjáték, a nagy magyar dráma egy részlete, vér és felfordulás nélkül. 'Másnap megérkeztek a felszabadítók és a »Proletár« átvette a hatalmat. CSÁKVÁRI JÁNOS A párt vezetőszerepéről A szocializmus építése elképzelhetetlen proletárdiktatúra nélkül. A proletárdiktatúra a munkásosztály marxista—leninista pártja vezetésével valósul meg. Ezt annál is inkább le kell szögezni, mert még mindig vannak olyan nézetek, különösen egyes értelmiségi körökben, ahol ugyan szocializmust akarnak, de proletárdiktatúra nélkül. Szocializmus — kommunista párt, kommunisták nélkül? A munkásosztályt csak a marxista—leninista párt vezetheti győzelemre, csak a párt vezetésével tarthatja meg a munkásosztály a hatalmát. Az októberi ellenforradalmi események előtt láttuk: ahogyan gyengült a párt vezetése, úgy nőtt az Ingadozás a munkásosztály egyes nem szilárd rétegeiben. A párt vezetése biztosítja a munkásosztály vezető szerepét a társadalomban. Ezért minden szocializmust építő országban biztosítani kell a párt vezető szerepét. A párt vezető szerepének ki kell terjednie a politikai, gazdasági és kulturális életre egyaránt. Érvényesülni kell a munkásosztály pártonkívüli szervezeteiben, a szakszervezetben, az ifjúsági tömegszervezetekben, a nőszövetségben, stb. Csak ha a párt vezető szerepe minden területen és minden szinten érvényesül, akkor lehet erősíteni a proletárdiktatúrát, akkor lehet biztosan, nagyobb hibák nélkül építeni a szocialista társadalmat. Ha a párt vezető szerepe nem érvényesül, akkor a proletárdiktatúra gyengül és a szocializmus ellenségeinek lehetősége nyílik arra, bo^v hátba, támadják a szocializmus erőit. Ez történt lényegében már 1953 óta hazánkban is. Már az októberi események előtt az ellenforradalom legfőbb harca a párt vezető szerepe ellen irányult. Az 1953-as Nagy Imre-féle kormányprogram kihirdetése után egyes kispolgári elemek elérkezettnek látták az időt, hogy a párt vezető szerepét támadják, illetve kétségbevonják a párt képességét arra, hogy az országot, a társadalmat vezetni tudja. A Nagy Imre-féle jobboldali csoport már a pépfront létrehozásánál abból a felfogásból indult ki, hogy egy olyan szervet hozzon Létre, amely nem a párttal együtt, hanem a párttal szemben dolgoznék. A párt hibáinak állandó ostorozása, a kormány és a népfront előtérbe helyezése és a párt által elkövetett hibákkal való szembeállítása már 1953-ban magában rejtette azt a veszélyt, hogy a népfrontot a nárttal szembenálló erőnek fogják fel. Mint ismeretes, a népfront egyes funkcionáriusai a- későbbiek folyamán ezt a gyakorlatban is igyekeztek megvalósítani, amikor támadást indítottak a párt ifjúsági szervezete ellen, a DISZ ellen, hogy az ifjúság irányítását, nevelését kivegyék a párt kezéből, s egy olyan szervezet kezébe adják, amely nem biztosította volna az ifjúság szocialista nevelését. Ami 1953—54-ben nem sikerült, azt lényegében 1956 nyarán megvalósították, amikor a DISZ-t lényegében szétszabdalták és az ifjúság egy részét sikerült is a párt ellen fordítaniok. A párt vezető szerepe elleni bűnös támadás az SZKP XX. kongreszszusa után bontakozott ki nálunk erőteljesebben. Ezt a Nagy Imre— Losonczi pártellenes árulók csoportjához tartozó írók és újságírók indították el, hogy a pártot kiszorítsák egyes területekről. Emlékszünk, hogy az elmúlt évben nagy lármát csaptak ezek az írók és újságírók a pártosságról, tagadva a párt irányító szerepét az ország kulturális életében. Egyes újságírók, mint Novobáczki, Tardos, odáig elmentek, hogy kétségbevonták, vagy tagadták, hogy a párt a munkásosztály élcsapata. A oárí vezető szerepének tagadása — az októberi ellenforradalmi eseményekből megtanulhattuk — a párt létezése elleni támadást jelentette. Azok az újságírók és írók, akik a párt vezető szerepét tagadták, és úgy állították be, hogy egyes értelmiségi köröknek kell vezetni az országot, addig jutottak, hogy a pártot is igyekeztek megsemmisíteni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Tardos Tibor írónak egyik felszólalása a Petőfi-körben: »A párt mi vagyunk, a mi egyre növekvő csoportunk.« Ho|y kikből állt ez a csoport, ma már világos. Árulókból, ellenforradaiknárokból. íme, a marxista—leninista párt helyett egy ellenforradalmi burzsoá pártot akartaik megteremteni. A párt vezető szerepe november 4-e után, a forradalmi munkásparaszt kormány megalakulása «tán, az MSZMP megszervezésének kezdetén nem volt eléggé tisztázott. Sokan november 4-én úgy gondoltuk, hogy a pártnak, az MSZMP-nek nem szükséges minden kérdésben s minden területen munkát végezni, hiszen arra megvannak a különböző állami és más szervek. Sokan úgy gondoltuk, hogy a pártnak csak politikai munkát kell végeznie és az ország, üzem, a vállalat gazdasági ügyeibe nem kell beleszólnia. Az az eszmei zűrzavar, amely a párt vezetőszerepével kapcsolatban november 4-e után volt, és még bizonyos kérdésekben ma is van, már érezhetően hátráltatja a párt munkáját és ha nem számoljuk fel ezeket a helytelen nézeteket, úgy ez hátráltatja majd a párt tömegbefolyását is. A párt vezető szerepét minden területen biztosítani kell. Nemcsak politikai kérdésekkel kell a pártnak foglalkoznia, nemcsak nevelő munkával, hanem a társadalom összproblémáival is. Nem képzelhetünk el egyetlen tömegszervezetet sem párttól függetlenül. A. kapitalista országokban egyetlen tömegszervezet sem független párttól. A tömegszervezetek ott is vagy a munkásosztály pártja, a kommunista párt, vagy a burzsoá pártok vezetése alatt vannak. November 4 után egyes szakszervezeti vezetők azt hangoztatták, hogy a párttól független szakszervezetet akarnak. Ez a párttól független szakszervezet jelszava azt takarta, hogy a munkásosztály pártjától igyekeztek »függetleníteni« a szakszervezetet. De miféle szakszervezet lenne az, amely a munkásosztály egyik legfontosabb tömegszervezetét a munkásosztály pártjától akarja függetlenné tenni?! Hogy ez a függetlenség hova vezetett, mutatja, hogy a Somogy megyei »független« szakszervezetek 1956 decemberében sztrájkfelhívást adtak ki, melyet a Somogyország .is leközölt. Ezt a felhívást nem lehetett egy független, politikamentes akciónak magyarázni. Világos volt akkor is, hogy a sztrájk a munkáshatalom ellen irányult. Ez a probléma ma már nem olyan élesen vetődik fel a tömegszervezetek tagjai részéről, de fontos, hogy pártszerveink tisztázzák ezeket a kérdéseket. Még mindig tapasztalható, hogy néhány községben talán nem is anynyira a fiatalok, mm* egyes »idő sebb« ifjúsági vezetők tanácsára nem EPOSZ-t akarnak létrehozni, hanem valamiféle községi ifjúsági szervezetet. Főképp azért, hogy így az EPOSZ felsőbb vezetése részéről se legyen a párt irányvonala, nnljtf. kája biztosítva. Az ilyenfajta ifjúsági egyesületeket sehol sem szabad megtűrni. Mi nem titkoljuk, hogy az EPOSZ-ban — és miás ifjúsági szervezetekben is — az ifjúságot szocialista szellemben akarjuk nevelni. A párt vezető szerepét a-tj^niegszervezetekben az ott dolgozó párttagokon keresztül biztosítja a párt. A tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak kötelességük, hogy végrehajtsák a párt határozatait, az rájuk nézve a tömegszervezeü munkájukban is kötelező érvénnyel bír. Legtöbbet vitatott kérdés ma, hogy a munkástanácsoknál hogyan biztosítsuk a párt vezető szerepét. Pár hónappal ezelőtt még elégségesnek találták, ha a pártszervezet vezetőjét meghívták a munkástanács ülésekre és tanácskozási joggal résztvett ezeken az üléseken. Meg kell világosan mondani, hogy a munkástanács csak akkqr tölthet be pozitív szerepet, ha a partszervezettel együtt dolgozik, elfogadja a párt irányító, vezető szerepét. A kommunisták mint munkástanácstagok vegyenek részt a munkástanács-üléseken. Lehetetlen, hogy legyen olyan munkástanács még napjainkban is, ahol a párttagokat nem engedik be a munkástanácsokba. A pártszervezetnek biztosítani kell, hogy a legjobb párttagokat válasszák meg az üzem dolgozói munkástanács-tagoknak. Ez sem lehet független a párttól. A pártszervezet vezető szerepét biztosítani kell az államhatalom területén is. Még mindig előfordulnak azonban olyan törekvések, - olyan kijelentések egyes tanácselnökök részéről, hogy a járási pártbizottság ne szóljon bele a tanács munkájába. Meg kell ezekkel az elvtársakkal értetni, hogy a pártszervezetet nem lehet csak arra kárhoztatni, hogy a tanács munkáját valamiféle agitációs munkával segítse. Mit jelent a párt vezető szerepének biztosítása az államigazgatás területén? Nem szabad összetéveszteni azzal — ami az1 elmúlt években elég gyakori volt —, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek az állami szervek helyett végezzék el feladatukat. A párt vezető szerepe nem jelenti, hogy a pártszervezet minden apró ügyben beleszóljon az állami, vagy más szervek munkájába, gyámkodjon a szervek munkája felett. Ügyelni kell arra, hogy az állami, üzemi, vállalati vezetők felelősségét pártszervezeteink ne csökkentsék. A pártszervezet vezető szerepét biztosítani kell az államhatalom területén is. Ez sem lehet független a párttól. Országosan, felső szinten minden fontos irányelvet, politiíkai, gazdasági és kulturális téren a pari dolgoz ki. Ez nem jelenti azt, hogy a pártnak kell végrehajtani mindezeket. De a pártnak ellenőrizni kell, hogy az állami szervek hogyan hajtják végre a párt által kidolgozott programokat. Megyei, járási, községi, üzemi és vállalati szinten egyetlen fontosabb döntés sem történhet a ipárt illetékes szerveinek tudta nélkül. Minden fontosabb kérdést a pártbizottság és az illetékes pártszervezettel együtt kell kidolgozni. Biztosítani kell, hogy a termelő üzemekben a pártszervezet a termelésbe is beleszólhasson, illetve bele is szóljon. Meg kell világosan mondani, hogy a pártszervezetnek a termelés pártellenőrzését kell egyik legfontosabb feladatának tekinteni. Ezért helyes, hogy a pártvezetőség a termelő üzemekben nemcsak az általános politikai kérdésekkel foglalkozik, hanem a termelés problémáival de, és esetenként pártvezetőségi üléseken is beszámoltatják az üzem igazgatóját, a munkástanács elnökét az üzem termelési, pénzügyi és gazdasági kérdéseiről. Beszámoltathatja-e a pártszervezet azt a munkástanáeselnököt, aki pártonkívüli? Igen! Ma már egyre kevesebb az a munkástanácselnök, aki né fogadná el a párt vezetését és ne kérne szí\esen támogatást a pártszervezettől. Ha mégis akadna ilyen, akkor meg kell magyarázni a dolgozóknak, boyv a rtárt eitere fel. л munkások legalapvetőbb érdekei felien dolgozik. Az ilyen munkäst^näcselnököt nem szabad megtűrni a munkástanács soraiban. A pártszervezeteknek a termelő üzemekben figyelemmel kell kísérni a termelés olyan mutatóit, mint a termelékenység, önköltség és a vállalat vezetőségével együtt harcot kell indítani a vállalati jövedelmezőségért. Ha pártszervezeteink az üzemekben ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak, és helyesen foglalkoznak, meg fogják nyerni ezzel a pártonkívüli dolgozók támogatását is. A pártbizottságoknak fokozottabb ellenőrzést kell gyakorolni a kulturális munka irányításában is. Nem szabad tűrni tovább, hogy a kultúra területén kispolgári, burzsoá nézeteket terjesszenek. Pártbizottságainknak éi pártszervezeteinknek fokozni kell az ellenőrző tevékenységüket és fel kell lépni minden olyan jelenségekkel szemben a kulturális irányító szerveknél, amelyek engedékenységet tanúsítanak a burzsoá nézetek tér-, jesztésében. _ Fel lehet tenni a kérdést, van-e olyan erős a párt, hogy jaz élet összes területén a vezető szerepet biztosítani tudja? A felelet: igen, van! Az elmúlt 12 év alatt nemcsak politikailag, hanem szakmailag is sokat fejlődtek pártszervezeteink és nem egy területen funkcionáriusaink a szakma alapos ismerői. A párt vezető szerepének biztosítása harci kérdés. A pártszervezeteknek' ezt szívós felvilágosító munkával kell elérni. A pártbizottságok és pártszervezeteink területük alapos ismerői. Ha helyes irányelvekét tudnak kidolgozni, akkor a pártomkívüliek szívesen fogják felkeresi! i tanácsokért őket. Ehhez az szükséges, hogy pártszervezeteink sokat tanácskozzanak pártonkívüli dolgozóikkal és az ő észrevételeik, javaslataik figyelembevételével dolgozzák ki a terület tennivalóit. Pártbizottságaink ne .tűrjenek meg semmiféle támadást a párt ellen. Drágán fizettünk azért, njert az elmúlt években nem vertünk vissza minden olyan támadást, amely a pánt vezető szerepe ellen irányult. A pánt vezető szerepének erősítése a munkáshatalom, a proletárdiktatúra erősítését jelenti. Kisdeák József
