Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-13 / 86. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! la *APQViNo зимошш1б AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IL évfolyam, 86. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1957. április 13. Nagygyűlés less vasárnap Kaposvárott A Magyar Szocialista Munkáspárt Mélyei Intéző Bizottsága 1957. április 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor nagygyűlést tart Kaposvárott a Kossuth téren, rossz idő esetén a Vörös Csillag moziban. Beszédet mond Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Beszámol a magyar— szovjet párt- és kormányközi tárgyalások eredményeiről és az általános politikai és gazdasági helyzetről. A vidékről jövő dolgozók a nagygyűlés után, a kora délutáni órákban kezdődő színházi és mozielőadásokat látogathatják. A színház du. 2 órakor, a Szabad Ifjúság filmszínház pedig 1 órakor kezdi előadását. A MÄV 50 százalékos utazási kedvezményt biztosít 14-én a Kaposvárra utazóknak. Az utazási kedvezmény érvényes Siófok—Kaposvár, Barcs—Kaposvár, Fonyód—Kaposvár, Gyékényes—Kaposvár és Dombóvár—Kaposvár vasútvonalakon. SO 000 forint pénzjutalmat osztottak ki a iöidffiüvessz&vetkezeii verseny legjobbjai között 1956-ban a földművesszövetkezetek megyei, járási és helyi központjai a Vas megyei Mészöv kezdeményezésére tagszervezési és részjegy-befizetési versenyt indítottak. A versenyt most értékelték, s a legjobb eredményt elért szövetkezetek között a SZÖVOSZ vezetősége 60 009 forint pénzjutalmat osztott ki. A megyei központok versenyében Szabolcs megye került az élre, míg a járási központok közül a vasvári érte el a legjobb eredményt. A tagszervezési verseny eredményeként 1956-ban 121915 fővel emelkedett a földművesszövetkezeti tagok száma. Ez idő alatt 8 790 000 forintot fizettek be a részjegyre a földművesszövetkezeti tagok. A íöldművesszövetkezetek az idén ismét megrendezik versenyüket. LOTTÓ-MÉRLEG Egy hónap alatt több mint 13 millió forint nyeremény Népszerű szerencsejáték a lottó. A fogadók márciusban hétmillió ftáromszázhuszonháromezer szelvénnyel vettek részt a lottó-játékokon. A húzások alkalmával összesen 190 000 nyertes volt, s közöttük 13 187 000 forint került felosztásra. Ebből az összegből tíz százalékot a jutalomsorsolási alapra használtak fel. A négy hét alatt egyetlen öttalálatos szelvény sem volt. S így az arra jutó összeget a négytalálatosök kapták. Márciusban 90 négytalálatra ötmillió négyszázkilencven-kétezer forint jutott. A negyedik héten volt a ötvenegy tavaszán nagygyűlést tartottak a faluban. A csoport akkori elnöké volt az előadó. Beszédének lényegét így őrzi az emlékezet: «Az egyéni parasztok azzal segíthetik győzelemre vinni az osztályharcot., hogy belépnek a csoportba«. Értettek a mondott szóból a patosfaiak... A pár nap alatt szövetkezetivé varázsolt falu lakóinak egyetlen közös aktusáról lehet csupán számot adni: a »-siker« megünnepléséről fáluraszóíó bankett formájában. A valóságban tehát társtalanul élt tovább a régi kis csoport. Ami késett ötvenegyben, nem múlott el a következő évben. Rossz idő járt altkor a termésre. Ez a természeti körülmény »jó szolgálatot« tett a szocializmus építésének Patosí'án. Zsófi- István 14 holdas gazda például választhatott: a beadáson felül megmaradt öt mázsa gabonáját elveti és éven át a boltból vesz kenyeret — vagy belép a csoportba, s ott kapnak kölcsön vetőmagot, a saját kenyérgabonáját pedig felélheti családjával. Ez utóbbit választotta. András János 15 holdas meg az adótartozás kiegyenlítésének elodázását remélte és kapta meg a belépéstől. Zsunics Lajos pedig csaknem 20 holdjával, meg az egy hold szőlő ötszörös felszorzásával súrolta a kulákhatárt. Sőt: a belépési nyilatkozat aláírása előtt károm napig a kuláklistán szerepelt a neve... Valahogy ilyenformán fejlődött fel a tszcs ötvenkettő őszén. Belépett 37 régi pa"asztcsalád, s névváltozással létrejött a Törekvő Tsz. Az új tagok, amíg iívülálitak, ügyet sem vetettek a csoport hibáira. Most pedig, amint a oapun belül jutottak, szóvátettók a sajokat. .Rosszallották pl. hogy a :sdporttagok 1950-ben és 1951-ben 150 szer forint hitelt vettek fel az álamtól munkaegységrészesedésre. Az sem tetszett nekik, hogy ugyanakccr több mint negyvenezer forintos diami hitelen vásároltak eleséget az illatoknak, holott a részesedést is, neg a takarmányt is meg kellett volta termelniük. Firtatni kezdték, ráért korcsosodott el a tehénállomány és miért vándorolt a sertéstörzs legtöbb — 66 — négytalálat. A nyerteseknek mintegy hatvan százaléka vidéki lottójátékos volt. Négyezer bold hibridkukorica Az állami gazdaságok ebben az évben a múlt évi 2500 hold helyett io holdon termelnek hibrid-kukörien vetőmagot. Az idei vetőmagterrnésből jövőre mintegy 50 000 holdat vethetnek be. Újfajta szivar, pipa- és cigarettadohány A dohányipar a második negyedévben száz millió cigarettával gyárt többet, mint tavaly ilyenkor. A tervekben a választék bővítése is szerepel. Hamarosan megjelenik ötvengrammos csomagolásban a Macedón cigarettadohány és a Dipások számára a zamatos kerti dohány. A szivarozók két újfajta füstölnivalónak örülhetnek majd: a kisalakú Eger és az ennél valamivel vastagabb Jáva szivarnak. Fegyvere* merénylet Buenos Airesben Buenos Aires (MTI). Csütörtökön : este fegyveres merényletet követtek • el Ante Pavelics, a nácik által létesített horvát bábkormány vezetője : ellen, akit a szövetséges bíróságok ; annak idején mint háborús bűnöst : ítéltek el. Caserosban, Argentína fő- I városának külvárosában egy ismeret; len egyén hat lövést adott le Pavejlicsre: két golyó eltalálta és súlyo: san megsebesítette, j Pavelics 1945-ben, a náci rendszer I bukása után először Spanyolországba : menekült, majd Argentínában kért ' politikai menedéket. A volt horvátországi gauleitemek egészen csütörtök estig sikerült elrejtőzködnie, s csak az ellene elkövetett merénylet folytán bukkantak nyomára. Azonnal letartóztatták és felgyógyulása után bíróság elé állítják a peronista rendszer alatt folytatott tevékenységéért. VADDISZNÓ BERLIN UTCAIN Berlin (MTI). A nyugatberlini állatkertből megszökött két vaddisznó és órákon át csatangolt Berlin forgalmas utcáin. Hosszabb hajsza után a rendőrségnek sikerült lasszókkal elfogni a két állatot és visszaszállítani az állatkertbe. Д revizionizmus elterjedésének okairól Egy magyar földműves találkozása Leninnel FALUSI MOZAIKOK Megkétszereződött a múlt évhez képest a böhönyei földművesszövetkezet forgalma : Valaha elképzelhetetlen lett volna Bönönye lakói számára, hogy ebben a községben, amely pedig helyzeti fekvésénél fogva fontos gócnak számított hajdanában is, olyan eleven kereskedelmi élet pezsdüljön fel, mint manapság. Az egykori szegényes »maszek« üzletek helyén létesített földművesszövetkezeti szaküzletek, áruházak forgalma olyan élénk, hogy akár a kaposvári hasonló üzleteknek is becsületére válna. A földművesszövetkezet munkájáról beszélgettünk Szabó György ügyvezetővel. Ő mondotta el, hogy a kezdeti nehéz esztendők után Böhönyén is egészséges irányba terelődött az fmsz élete. A legeredményesebb az 1956. év volt, amikor kb. hatszázezer forintos nyereséggel zárták az évet. Figyelmet érdemlő eredmény ez, annál inkább, mert hosszú időn át bizony mindig a veszteséges szövetkezetek között találtuk a böhönyeieket. A jó bornak nem kell cégér — tartja a közmondás és ez a tétel áll a böhönyei szövetkezetre is, amelynek vevői nemcsak a községből tevődnek, hanem rendszerint a környező falvak lakói is itt vásárolnak Manapság már nemcsak a böhönyei tűzifa és építőanyag telepen fordulnak meg a szomszédos Nemesddsfalud, Tapsony és a többi Községek dolgozó parasztjai vásárlás céljából; hanem felkeresik a korszerű üzletházakat is. Ezt bizonyítja, hogy a böhönyei földművesszövetkezeti boltok az első negyedévben mintegy négy és félmillió forintos forgalmat bonyolítottak le. A kiskereskedelmi részleg forgalma az első negyedévben például elérte a múlt évi első félév forgalmát. Fennakadás nincs azonban sem az áruellátás, sem a felvásárlásnál, ha növekedett is a forgalmunk — mondja Szabó György ügyvezető —, mert: kollektívánk kitűnő. Valamennyi részlegünk hivatása magaslatán áll, és azon dolgozik, hogy szövetkezetünk még inkább betöltse hivatását, a falu dolgozóinak áruellátását és a falun mutatkozó terményfelesleg felvásárlását és értékesítését. „Anglia as Egyesült Államok mögött a másodhegedűs szerepét játssza“ SWK». — London (MTI). A Lordok Házának közép-keleti vitájában több szónok hevesen támadta az Egyesült Államokat és az ENSZ intézményét. Lord Killeam, volt kairói nagykövet a többi között ezeket mondta: Egyiptomban a nemzed megalázás legmélyebb színvonalára süllyedtünk. Téves az az állítás, hogy megaláztatásunk az ENSZ műve volt. Az ENSZ magatartását az Atlanti-tenger túlsó oldaláról parancsolták. Lássuk be, hogy az Egyesült Államok kitúrt berniünket. Bele kell törődnünk abba, hogy háttérbe szorított bennünket. A másodhegedűst játsszuk. Nagyon jól tudjuk, kinek a kezébe került az első hegedű. Amerika azonban nem valami köpnyű szerepet vállalt, wiyan nehéz problémákat kell .megoldania, mint a Szovjetunió, Izrael és az arabok problémája. Azt mondják, hogy majd az ENSZ oldja meg a szuezi kérdést. Másék azt mondták, hogy az ENSZ valójában Nasszer mosdótála. Ez nagyon találó jellemzés. A szövetkezés sorsa Patosfán (IL) Belépnek a réggi gazdák egy része a közösből a tagok háztáji óljaiba? Teljesen száműzni a gondatlanságot, hozzálátni a későbbi eredmények jobb megalapozásához — ezt a célt tűzték maguk elé a belépők. Igaz, nem tekintették végleges életcéljuknak a közös gazdálkodást — ezt. a szándékukat ma már nem is rejtik véka alá. De azt mondták: ha már egyszer szövetkezetben vagyunk, próbáljunk hallgatni a józan eszünkre. Múltbeli tapasztalataik alapján így vélekedtek: addig nyújtózzunk, ameddig a takaró ér. Vagyis: csak azt éljük fel, amit megtermeltünk, ami a gazdaság bővítésén túl megmarad. Hitelhez csak végső soron nyúljunk — tartják —, mert egy találó paraszti szólás-mondás szerint az adósság egv tálból eszik az emberrel. Erre a kapitalista világ tanította meg őket — amikor a bankok »jóvoltából« sok-sok kisparaszti gazdaság került dobra — de máról holnapra nem fogják fel a különbséget a múlt és a jelen hitelpolitikája között. Ezért gyakran bizalmatlanok a még olyan előnyös állami támogatással szemben is, amely pedig okszerű felhasználás mellett csakhamar kifizeti magát. Még valamit ehhez. Aggódtak amiatt is a régi gazdák: hátha balul üt ki a gazdálkodás és a tartozást akkor is meg kell fizetni. A nincsteleneken nem lehet megfogni a rájuk eső részt, de ők, akik a maguk, sőt apáik, nagyapáik küzdelmes életének gyümölcsét vitték a szövetkezetbe — ők a kisebbnagyobb bevitt vagyonkájukkal kezeskednek a hitelek visszatérítéséért. Féltek tehát az eladósodástól az új tagok, s okosabban akartak gazdálkodni.. Ezért igyekeztek kezükbe venni a vezetést. A felfejlődés után csakhamar új vezetőséget választottak. Jákfalvi Péter 14 holdas, értelmes, jól gazdálkodó parasztember lett az elnök, a könyvelő pedig az ugyancsak 14 holdas Zsófi István veje, Kovács József. Az elnök, meg András Géza pénztáros valami pénzhiány miatt — Németh György alapító tag, fogaíossal együtt — bajt csinált magának. Uj vezető kellett: Kovács József vette át a tsz irányítását. Helyettese Herlicska Sándor 14 holdas. Brigádvezető: Kiss Sándor és Hegyi János. Az intézőbizottság tagjai: Póréi János. Pózsás Gyula, Varga József — egytől-egyig régi gazda. Az alapító tagokat tehát teljesen mellőzték, pedig kellett volna keresni ck a közös nyelvet egymással, hegy egybekapcsolódjék az agrárproletárok szövetkezet iránti hűsége a régi parasztok gazdálkodási tapasztalatával. Hiszen hibás az az állítás, hogy a csoportban eddig minden rosszul sikerült: tudta az egész falu, hogy pl. ötvenkettőben 45 mázsa kenyérgaoonarészesedés jutott a Pálcsaládnak a csoportban.’ Nem az alapító tagok, hanem a kapitalista rendszer számlájára kell írni a tévedések jó részét — a múltban ugyanis a cselédek nem készülhettek fel a közös gazdaság irányítására. Ötvenkettőtől kezdve a gazdálkodás fokozatosan javult. 1953-ban pl. a jószágvásárlási hitelnél 50 ezer forinttal többet érnek az állatok, a következő évben pedig újabb 10 ezer forinttal nő az állatállomány értéke. Ugyanebben az évben különféle beruházásokra saját erőből 100 ezer forintot fordítottak, A 360 ezer forintot érő termelési alapban — amely korábban teljesen a hitelből tevődött össze — ötvennégyben már 260 ezer forint értékű a saját munka eredménye. A következő évben 100 ezer forinttal meehaladia az állatállomány értéke a iószágvásárlási hitelt s a termelési alaro értéke is 100 ezer forinttal nő saját erőből. A szövetkezet fennállása óta először — ötvenötben 71 ezer forintos tartalékalapot is létesítenek. Ekkorra sikerül először elkerülniük a mérleghiányt. Mindezekben az eredményekben szívós munka, okos, megfontolt gazdálkodási hozzáértés öltött testet. Természetesen a munkaegységrészesedés is szépen, egyenletesen növekedett 1953—1950-ig 27 forintról 42,02 forint értékre. Az ellentétek mégsem csitultak él. Pedig a munkából egyaránt kivette a részét mindkét réteg. 1953-ban Hegyi János régi gazda családja 598, Pál Józsefék pedig — akik alapítók voltak — 825 munkaegységet teljesítettek. Idős Varga Károly, egykori agrárproletár feleségével együtt 552, Rózsás Gyula régi parasztember viszont negyedmagával 847 egységnyi munkát végzett. Nem a szorgalomban rajzolódtak ki tehát a választóvonalak, hanem az élet más területén. A 37 család 56 lovat, 3 darab üszőt és 10 darab sertést gdott a közösbe. A régi gazdák megkapták a bevitt vagyontárgyaik után járó pénzt és szépen jövedelfríezetí háztáji gazdaságuk is. Hegyi János ' pl. 1952—54-ig 9300 forintot vett fel jószágaiért bevitt . felszereléséért. Futotta belőle ruházkodásra, bútorra. Horváth László 3 holdas fcisparasztnak pedig az 1955—56-os gazdasási évben csaknem 2000 forint előleget kellett kérnie. Ugyanakkor a, rém gazdáit teljes egészében év vesén vitték haza járandóságukét. András János pl. a háztájiban bikát, több disznót is hizlalt ötvenötbein. '.A szőlő, mint válaszfal A rési parasztok csaknem mindegyikének volt szőlője, amit. paeghasvtak a háztájiban. Ez is sértette , a volt asrárnroletárok érdekét, hiszen az előbbiek mée a szántóból is -eeskapiúk — jogtalanul — a ház*áii területet. Később, igyekeztek •dm is segíteni: mindenkinek osztottak a szőlőből, Németh Györgynek, Varga Károlynak, meg a többinek is. Akkor meg az lett. a baj, hogy a rési tulajdonosok nem jó szemmel nézték a szőlőhegyben munkálkodó volt cselédeket. Ez sem hozta trfcá* közelebb egymáshoz, a; lsét' réíé:v A múlt kisemmizettjei ma azt mondják;- gazdaságilag is. megrövidültek a tisz-ben. Ez nem 0Ц, Hiszen pl. idős Varga Károly, aki a patté zánmozealombaji való részvételéért 25 hpld földet kapott, ötv(juháromban csaknem 8200 forintot vett fel ÍÖkP j'áradék,. én a 'frWrff&ért járó,, visszatérítés о mén.. Horváth István szegény paraszt, ötvenötben téti énvásárlásra kapott pénzt á tsz iáján. Németh György agrárproletár állami kölcáonön vett. háztáji üszőt, ámít azonban1 csakhamar eladott. Pedig ez a hitel arra volt jó, ncigy tehénhez Juttassa a tsz-tagokat. A •bontásból eredő épületanyagból is egyaránt juttattak Varga József kis- és Jákfalvi Péter közjépnairasktjiiak:. Azt is szóváteszik: miért a közé^iarasztokra bízták a könyvelést, ä pénztárt és a magtárt. A Vezetőség a hozzáértést vette figyelembe e feladatkörök betöltésénél is. Rózsás Márt mintaszerűen könyvelt Ötvenhárom óta. Igaz, Rád ácsai Sándor középparaszt lelkiismeretesebbe^ is elláthat - ta volna a niagtáa’oei' ' teendő:.' Ugyanakkor ötvenöt után áz alapítótagok gyermekei is vézető szerephez jutottak. Ifjú . Varga Károly lett az elnökhelyettes, Németh János pedig a függetlenített állattenyésztő. Most, amint tudakoljuk a tsz riíunkáját. egyik éímber a músiktrá'Utói. A két réteg vezetői' kölcsönösen ;hi» biztatják egymás intézkedéseit,, Дедinkább minden alap. nélkül. Erejük jelentős részét ma is — nem' egészen burkolt személyi éllel — meddő vitákra fecsérlik. Amint azonban nem hallomásból ítélkeznek eevmás fölött, menten rájönnek, hogy igazságtalan a vádaskodásuk. Élő кеЙ Szedni minden hátsó-gondolatot, s közösen megbeszélni egymás hibáit, vagy vélt tévedéseit. Nem válik céltalanná a magúik mögött hagyótt út tárgyilagos felmérése, ha mindenki, • ékit illet, okul a történtekből. (Folvtatjuk) Knfas József
