Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-10 / 83. szám

К О,у. ^ ^ ~4^ ■' ^ EGY*:s€u*TMK! ^ AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 83. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szerda, 1957. április 19. [BUSZ útlevélkirendeltség nyílik Kaposvárott Lapunk egyik korábbi számában már tájékoztattuk a külföldi látogatásra készülő olvasóinkat, hogy bizo­nyos mértékű változás várható az útlevél kiadásban. Kz élet normalizálódásának eredményeként már jelent­keznek is ezek az előnyös változások. Az történt ugyanis, hogy az utazások adminisztrációs részének megkönnyítése végett az IBUSZ útlevélkirendeltséget szervezett Somogy megyében is, amelynek az irodája Kaposvárott megnyílik a közeljövőben. Ez a kirendeltség foglalkozik ezután az útlevél­­kérelmek felvételével és elintézésével. Egyelőre csak a népi demokráciákba irányuló utazási kérelmeket vesz­lek itt fel. (Tehát, ha valaki a nyugati államokba akar itazni, továbbra is a BM Somogy megyei Főkapitány­ság útlevélosztályára kell a kérelmét beadnia.) Az új irodának az az előnye az eddigiekkel szem­­эеп, hogy a vidéki feleknek csak egyszer kell beutaz­niuk Kaposvárra az okmányok elintézése végett. A kész útlevelet ugyanis postán is kiküldik a kérelme­zőnek. Az útlevélkirendeltség munkatársai még tovább kívánják egyszerűsíteni az útlevélbeszerzést, ezért fel­merült az a javaslat is, hogy meghatározott időnként kiszállnak egyes járási székhelyekre, és helyben ve­szik fel az útlevélkérelmeket. Elsősorban Siófok és Fonyód jöhet e szempontból számításba, mint a megye székhelyétől viszonylag távoleső észak-somogyi részek centruma. Ennek a javaslatnak a megvalósulása a gya­korlatban azt jelentené, hogy a Balaton menti közsé­gekből nem kell az útlevélkérelem beadása miatt Ka­posvárra utazni. Az útlevelek beszerzésének módjáról és a kiren­deltség helyéről lapunkban az iroda megnyitása után visszatérünk. Az ősz elejére megépül Kaposvár legszebb lakóháza A korábban megkezdett, de a téli időszakban át­menetileg szünetelő »-45 lakásépítkezésnél-« most ismét magasba emelkedett a daru. Több mint negyven dol­gozó lepte el az emeletnyi magas falakat. Az itt készülő épület érezhetően szól majd bele a lakásgondok megoldásába. A Somogy megyei Építő­ipari Vállalat a »24 lakás« munkálatainak befejezése után még az ősszel hozzálátott a »45 lakás« megépíté­séhez. Elkészítették az alapot, de októberben megsza­kadt a munka. A tél folyamán egyrészt anyaghiány, másrészt a közbejött fagyszünet miatt csak kisebb belső munkálatokat végeztek. Ez alatt elkészült vala­mennyi kéménypillér. A kedvező időjárás és a geren­dahiány megszűnése lehetővé tette a »béléstest« — mennyezeti munka elvégzését. A munkálatokra nézve biztató, hogy az építészek, kőművesek, segédmunkások a legkorszerűbb építkezési technikával dolgoznak. Hatalmas betonkeverők, gyor­san kígyózó szállítószalagok, s toronydaru kíméli meg az építőket a megerőltető munkától. Alkalmazzák az építészet másik modern formáját: az előregyártást is, amelyet ugyancsak gépekkel végeznek. Majdnem valamennyi beton-épületrész előregyártott elem, még a lépcsők is, amelyeket csak »behelyezniök« kell a »45 lakás« kőműveseinek. Kik kapják ezeket a lakásokat? Az elosztásról döntő szervek tájékoztatása szerint a juttatásnál a legkörültekintőbben járnak el. A rászo­rulók között nagy figyelmet szentelnek a fiatal há­zasok igényeinek. A kiosztásra kerülő lakásoknak kö­zel 40 százalékát ők kapják. A nyár végére elkészülő kétemeletes, csinos, mo­dern stüusban épülő 45 lakásos ház Kaposvár egyik legszebb épülete lesz. A Zsenminssipao a párton belüli ellentmondóitokról Mit takar a szövetkezeti cégér? Hétköznapi tárca IFJÚ FIQYELÖ Aki emlékszik a no­vemberi napok egyik rádióadásában elhang­zott segélykérésre, mely egy napközi ott­hon kis lakói életéért aggódott, aki vissza­idézi magának azt az érzést, melyet a be­mondó szavai keltettek benne, annak meg kel] hallani a mostani, szí­vekhez szóló segítség­kérést is. Egy tragikus időszak után, amelyben nem­­'csak az anyagiak pusztultak, hanem a családok is, az ember­ség szép megnyilvánu­lását tapasztalhattuk nemcsak külföldi ba­rátaink, hanem honfi­társaink részéről is. Szinte az ország min­den helyén feltámadt a segítési szándék, hogy a zavaros idők után nyugodt tavaszt biztosítsunk a buda­pesti gyerekeknek. Kü­lönösen azoknak, akik apa, vagy anya nélkül maradtak. A segítő­szándék megyénkben is igen szépen mutat­kozik. A Hazafias Népfront és a Nőta­nács újságfelhívására eddig 16 csepeli gye­reket hívtak meg két­hónapos üdülésre. So­­mogymeggyes község­ben öt család várja szeretettel a kis ven­dégeket. Ugyanígy egész biztos, a megye más helyein is van­nak családok, akiknek körülményeik lehetővé teszik, hogy egy-egy csepeli gyerek két hó­napig a Vidék egészsé­ges és előttük ismeret­len környezetében üdüljön. Aki vállalja azt, hogy örömet sze­rez a gyerekszíveknek és segít orvosolni a bajt, az a Hazafias Népfront Somogy me­gyei Irodája (Kapos­vár, Március 15 u. 14.) útján meghívhat csa­ládjába 3—14 éves csepeli gyereket. Lehet méhbiztosítást kötni A fertőző költésrothadás állan­dóan fenyegető veszedelme minden méhészetnek. Fertőző bajról lévén Nagygyűlés lesz vasárnap Kaposvárott A Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Intéző Bizottsága 1957, ápri­tis И-én, vasárnap délelőtt 10 óra­kor nagygyűlést tart Kaposvárott, a Kossuth téren. Beszédet mond Dobi István, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. Beszámol a magyar— szovjet párt- és kormányközi tárgya­lások eredményeiről és az általános politikai és gazdasági helyzetről. A MÄV 50 százalékos utazási ked­vezményt biztosít 14-én a Kaposvár­ra utazóknak. Az utazási kedvez­mény érvényes Siófok—Kaposvár, Barcs—Kaposvár, Fonyód—Kapos­vár és Gyékényes—Kaposvár vasút­vonalakon. Tíz év óta mindig nyereséggel zárta az évet a Nagybajomí Földművesszövetkezet Alig valamivel több, mint tíz esz­tendeje, hogy Nagybajomban meg­alakult a f öldm ű vessző vétkeit. An­­sak idején 344 dolgozó paraszt jegy­zett üzletrészt, s indította el útjára az akikor eléggé szegényes földmű­­v'esszövetkezetet. Már az lStYAis esztendő sikeresen sárult. Igaz, hogy nem nagy volt az az összeg, amelyet, mint nyereséget könyveltek el az év végéin a földmű­vesszövetkezetnél, de nem is ez volt a cél, hanem az, hogy a dolgozó pa­rasztok megismerjék, megszeressék a földművesszövetkezeti mozgalmat. Az első évek jó munkája további eredményekre ösztönözte a szövetke­zet vezetőit és dolgozóit egyaránt. Érdemes egy pillantást vetni a Nagybajomi Földművesszövetkezet 1956. évi munkájára. Kánvási Kál­mán ügyvezetővel együtt vizsgálgat­­tuk a földművesszövetkezet mérleg­­beszámolóját. Ebből kitűnik, hogy az elmúlt évben a bajomi földművesszö­­vetfcezetnek 21 millió forintos forgal­ma volt, s év végén félmillió forintos tiszta nyereség mutatkozott. — Alakulásunk óta minden évben nyereséges volt szövetkezetünk — újságolja boldogan a földművesszö­vetkezet ügyvezetője, aki négy év éta áll a Nagybajomi Földművesszö­­vetkezet élén. Megtudtuk tőle azt is, a szövetkezet 13 boltegységgel dolgo­zik, s nemcsak a nagybajomi, hanem a kaki és jákói dolgozó parasztok áruellátását is biztosítja, valamint e területeken végzi a felvásárlási mun­kát is. Egyik legjobban jövedelmező üzemágról, a kékfestő üzemről be­szél az ügyvezető, amelynek híre egész Somogybán elterjedt már. Ros­tás László, a kékfestő részleg veze­tője már a földművesszövetkezet ki­váló dolgozója lett. — Hogy minek köszönhetjük ered­ményeinket? A jó kollektívának. Őtven dolgozónk szinte egy családot alkot — mondotta az ügyvezető, aki végül is két dolog közlésére kért bennünket. Arra, hogy megköszönik a szövetkezet dolgozóinak, amiért segítik a vezetés munkáját, valamint arra, hogy a felvásárlási üzemág dol­gozóit mi is ösztönözzük jobb mun­kába, hogy e részlegnél vegyenek telpát Sós József vasszaküzlet-veze­tő és Sós István ruházati boltvezető áldozatos és fáradságos munkájáról. Ha ez így lesz, akkor majd a felvá­sárlás^ terén sem mutatkoznak hiá­nyosságok — fejezte be szavait az ügyvezető. Mi lehet megírásra méltó mozza­nat egy gépkocsivezető munkájában? Az ismétlődő napok? A hosszú, szür­ke és poros országutak végtelenje? A megállóknál naponként felbukka­nó új és régi arcok látása? — Mind­ez nem rendkívüli dolog valóban. Egyszerű, mindennapos mozzanatok csak. Hogy most mégis miért írok róluk? — Talán éppen ezért »TESSÉK KÉREM BESZÁLLNI. A kalauz megnyomja a csengőt, elöl a vezetőfülkében előrehajol Si­­poss József, a GJ—791. rendszámú autóbusz vezetője. A tíztonnás Ika­rusz megmozdul. Útirány: Kaposvár. Mögöttünk negyven-ötven ember ül. A kocsi már nyeli a kilométereket. A sebesség egyre növekszik. Csak fél­mondatokat vetek oda a sofőrnek: mióta vezet? — 1953. A kocsi nagyot zökken az éles ka­nyarodéban. A sofőr szeme mereven tapad előre. Vigyázni, vigyázni kell, negyven ember élete függ a kormány fordulatától. — Hányadik kilométernél tart? — A háromszázezret túlhaladtam. Egymásután maradnak el a kis falvak. Máris új torony bukkan fel a dombok mögött és megjelenik az első faluvégi ház. A duda belehasít a falu csendjébe. A megállónál cso­magjaik után nyúlnák az utasok. A harminc utas izgatottan készülődik a felszálláshoz. —... Sajnos, felét se tudjuk elvin­ni — veti oda a sofőr. Ebben a pillanatban felhangzik a csatákiáltás és megindul a roham az ajtó ellen. A jelenetből csak annyit, hogy amikor Anderka József kalauz már nem bírta a rohamot, Siposs so­főr is beleavatkozott. Néhány perc múlva vagy tizenöt utas csalódott, Gyorsasa kiderült a disznóság, s megkerültek a disznók Még március 28-án történt az eset. A kora reggeli érákban a Tapsony közelében lévő Kan­­dászhalmán az ottani sertés­­íenyésztelep vezetője felfedezte, hogy' éjnek idején megdézsmál­ták az anyakoca állományt. Gyors számvetés után kiderült, hogy a tolvajok hat anyagöbét tulajdonítottak el. Az esetet azonnal jelentették a böhönyei rendőrőrsnek. A rendőrség a hátrahagyott nyomok alapján azonnal mun­kához látott, hogy kézrekerítse a tetteseket. Alig 24 óra telt el a tolvajlás óta, amikor máris be­zárult a kör, s a böhönyei rend­őrség letartóztatta Horváth íst­­v án tapsonyi kocsmárost, Cser János es Szép József ugyancsak tapsonyi fiatalembereket, akik az anyakocákat éjnek idején el­lopták. Majd azt Komárvároson értékesítették. Mind a tolvajokat, mind pedig az orgazdákat a rendőrség átadta a marcali já­rási ügyészségnek. TAGGYŰLÉST TART SIÓFOKON A KISOSZ A Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete, a KISOSZ 1957. április 14-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Siófokon a KIOSZ helyi csoportjá­nak helyiségében a siófoki és tahi járási kiskereskedők részére tájékoz­tató taggyűlést tart. A taggyűlésen ismertetik a magánkereskedés sza­bályozásáról szóló rendelkezéseket és a kiskereskedők önkéntes társada­lombiztosítását. A KISOSZ szívesen látja a taggyűlésen az érdeklődőket. A taggyűlésen elhangzottakra a jövő héten lapunkban még vissza­térünk. G- 1- — 791 szó, ez ellen nem véd sem a tudás, sem a gondos kezelés, sem a legrnesz­­szebbmenő óvatosság. A haladó magyar méhészeknek év­tizedek óta hangoztatott kívánsága volt az, hogy más állatokéhoz hason­lóan, tegyék lehetővé a méhek biz­tosítását. Sajnos, ezi mindeddig nem sikerült megvalósítani, mert nem voltak megbízható adataink a beteg­ség elterjedéséről, gyakoriságáról és a károk mértékéről. A gödöllői méhtenyésztési osztály éveken át folytatott ellenőrző és baj­­megállapító munkája ma már leg­alább részben pótolja ezt. a hiányt. Ezért az Állami Biztosító hajlandó egyelőre egyévi próbaidőre — a mé­hek biztosítását is elvállalni. Most már csak a méhészeken áll, hogy ек a »próbaév« segítse hozzá őket a kér­dés végleges rendezéséhez. Részlete­sebb felvilágosítást a méhbiztosítás­­ról a földműves- és méhészszövetke­zetek, továbbá a méhészcsoportok adnak. Az Országos Méhészeti Szövetke­zeti Központ a csoport- és szövetke­zeti tagok biztosítási díját kamat­mentesen előlegezi úgy, hogy ázt a szerződött méz elszámolásakor von­ják le. bosszús tekintete nézett a tovasikló Ikarusz után. — Hiába, ezit is el kell viselni. ELŐSZÖR UTAZIK Élesen felzúg a csengő, Siposs be­letapos a fékbe. Mi történt? Nyílt terepen vagyunk. Mögöttünk a ko­csiban sikoly, moraj. Hátrafutunk. Valamennyi utas áll és kacag. A ko­csi hátuljában egyik kezében pipát, a másikban törött demizsont szoron­gat egy kedvesarcú, öreg parasztbá­csi. A haja csupa,, tejföl. Arca másik felén öt, ugyancsak tejfölös ujjnyom. Az a megtermett, éltes asszonyság, akinek sötét ruhájára zúdult a tej­föl és akitől a bácsika a meglepetés­­szerű pofont kapta, még. mindig dü­hösen zokog j.; — Először utazik életében az öreg — mondja a kalauz. — Az imént kérdeztem meg tőle, hogy érzi ma­gát első útja alkalmával, akkor még nem gondolta, hogy a figyelem kö­zéppontjába kerül,.. HEJ, SOFŐR-ÉLET! Az eső elered. Hirtelen leáll a mo­tor — úgy látszik, valami hiba van. Már vagy húsz perce állunk. A sofőr eltűnt a motor alatt. Most a gardán keresztszakadás okoz bosszú­ságot. No és a túlzott, szigorú taka­rék c-ss íg, amely odabent a garázsban már szinte elviselhetetlen. Nem ad­nak ki elegendő alkatrészt és a so­főr, a hatvan ideges utas keserű gondolatai közt alkatrészek hiányá­ban elkínlódja az időt. Megtörténik, hogy ilyenek miatt napokig áll egy kocsi. Döntsék el odabent: a szük­séges, olcsó alkatrész kiadása, vagy a járat kiesése gazdaságosabb-e. Végre előbújik a sofőr. Alig ismerek rá. Még ha csak vizes lenne. Hanem a sár, a sár kritikán aluli. Mire el­érjük a várost, oszlanak a felhők. A tavasz sóhajt az erdőn, mezőn, a ré­teken. Siposs ruhája még nem szá­radt meg. De talán ezt nem is nézi senki. Ödabent a Széchenyi téren hatvan ember kiszáll, szerencsésen megérkezett. És ez a fontos, ez a cél. Siposs ruhájával senki sem tö­rődik. Megszárogatja azt majd az előbújó nap egy új, hosszú útszaka­szon . MEGÁLLÓ, AHOL NEM SZABAD MEGÄLLNUNK! A probléma, amelyet a GJ—791-es személyzete felvetett, nem új. Ahogy azonban a megoldást látják, figye­lemre méltó. Ezért írom meg. Nem kell nagy hozzáértés elbírálni, hogy a Széchenyi téri MÁVAUT megálló Kaposvár egvik gyatra szégyenfolt­ja. Ez a hely, ahol ha egyetlen autó­busz beáll, dugába dől minden par­kírozás! terv. Zsúfoltság, balesetve­szély ... És a város még csak arra sem méltatta ezt a helyet, hogy szo­rító korlátokat építtetett volna a jár­da szélére. A sofőrök végig izgulják a beállást, mert az utasok még menet közben megrohamozzák a kocsikat. Szerencse dolga, hogy eddig nem történt különösebb baj. Hát nincs erre a célra megfelelő más hely? — Von! A vasútállomás előtti park­­menti út kitűnően beválna — mond­ják egyszerre ketten is. Anélkül, hogy a parkot különösebb rombolás érné, A járdát néhány méterrel bel­jebb lehetne vinni egy 40—50 méte­res szakaszon. Az ott lévő földmü­­vesszövetkezeti gomba remek forgal­mi iroda lenne. Még csak váróhelyi­ségeket sem kellene építeni, mert ezt a problémát is megoldaná a vas­útállomás nagy váróhelyisége és utasellátói. Nyáron az utasok kelle­mesen töltenék idejüket a park fái alatt. Mennyi üzemanyagot takaríta­nánk meg csak azzal, hogy a Széche­nyi térről nem kellene még ellenkező irány esetén sem érinteni a járatok­nak a vasútállomást. A pécsi, a so­­mogyszili, az igali, a kötcsei, a bala­­tonlellei járatok a Tóth Lajos utcán, a sárdi járatok a Lenin utca felöl tudnák megközelíteni körforgásszí.'­­rűen az állomást. A helyi járatok a Dózsa György utcán hagynák el ki­indulási helyüket. Ha a rendőrség megtiltaná a Dózsa György utca fe­lől jövő járműveknek a közvetlen balra kanyarodást, a közlekedést sem zavarná az új MAVAUT állomáshely: Gondolkozzanak ezen el az erre il­letékesek! JŐ UTAT! Nem tarthatott soká a beszélgeté­sünk, mert Sipossék kocsija veszi át most délután a helyi járatú for­galmat. Rövid ideig tartózkodtam kocsiján, de ez elég volt ahhoz, hogy úgy maradjon meg bennem, mint be­csületes, kocsiját és utasait féltő, jó sofőr. Sipossok sokan varrnak. ősz­­szekötő kapcsok a távoli falvak és a város között. És hogy a kapocs meg ne szakadjon, ezért mindent vállalnak. Idegen környezetet, fárad­ságot, veszélyt. Hozzánőttek modern életünkhöz és mi mindig igyekszünk: megbecsüléssel rájuk gondolni. A forgalmista már megadta a je­let az indulásra. A hatalmas kocsi elindult. Uj vonalon, új utasokért4 Az ablakból még visszamosolyognák. Jó utat! Sz. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom