Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-22 / 68. szám

A csurgói járásból jelentjük: Bizsummal fordulnak a pártszervezethez ÚGY EMLEGETIK ezt a pártszervezetet, mint a legjobbat a csur­gói járásban. Az elismerésnek kézzelfogható okai, alapja van. A siker titka — mint Kiss László MSZMP intézőbizottsági elr.ck mondta — abban rejlik, hogy náluk valahogy előbb »felébredtek« a kommunisták, mint másutt. Kezdetben nem voltak sokan. Csak 10—-12 kommunista állt annakidején fegyveres őrséget. De ezeket az embe­reket később, amikor lehetőség nyílt a pártalakításra, — már nem kellett hívni, ök képezték az alakulóban lévő pártszervezet magját, gerincét. Első összejövetelük november G-án volt. Az Úttörő Tsz-bcn, ahol gyűlést tartottak, érezték, nem valami nagy lelkesedéssel fogadták ükét. Akkor még zavaros volt a hangulat. De mégis használt, hogy mindjárt az elején megmozdultak. Az emberek láttáit, hogy él a kom­munisták közössége, hogy nem vonulnak háttérbe a zavaros esemé­nyek után, s ez jó hatást váltott ki. Huszonnyolc taggal kezdett működni az MSZMP szervezet, ma harminchármán vannak. Nem, itt sem ment minden simán. De erősí­tette, edzette az új közösséget, hogy tagjai nem fojtották magukba véleményüket. Vitatkoztak sokat, elvi kérdésekben is, s ezek a viták, a közös vélemény kialakulása összekovácsolta őket, egységessé, erős­sé tette a szervezetet. Ma már rendszeres pártélet foly ik a községben, s ahogy a járási intézőbizottságon hallottuk: a kommunisták szervezete valóban a falu gazdájává vált. Sokat segítettek a gépállomás munkájában, problémáinak meg­oldásában is. Lelkes munkájuk nyomán januárban több mint négy­százan jelentek meg a kommunisták által hirdetett falugyűlésen s gazdasági, egyéni gondjaikra kétélyeikre kértek megfelelő választ. Azon túl, hogy a szervezeti élet szinte kifogástalan Iharosberény­­bem, hogy a belső pártélet egyre felfelé ível, sokat foglalkoznak a kommunisták az egyes emberekkel is. A megnövdkedett bizalomra jellemző, hogy minden kérdésben a pártszervezethez fordulnak, még akkor is, ha sérelmeik orvoslása nem hozzájuk tartozik és más szerv is elintézhetné. • NÖVELI A BIZALMAT az olyan »apróság« is, hogy a szervezet titkára — bármikor Csurgóra megy, szívesen elintéz személyes kéré­seket: kihozza a favágási engedélyt valakinek, vagy éppen arra kérik meg, hogy egy fényképet hozzon el Csurgóról... És vitatkoznak az emberek Iharosberényben. Most már nem zárják magukba véleményüket, nem titkolják azt sem, ha valamivel non értenek egyet. Elmondanak mindent szemtől szembe (egyre rit­kábban provokatív céllal) s választ várnak, kérnek a szervezet tag­jaitól. A kommunisták tevékenysége elismerést váltott ki Iharosberény lakóiból, s az emberek többsége e segíteni akarás láttán bizalommal fordul a pártszervezethez. HÉTFŐN INDULNAK Még néhány simítás a több mint két méter magas Diesel motoron és hétfőn reggel többhónapos ál­lás után ismét meglendül a Zá­kányt Téglagyár téglaprésének ha­talmas kereke. Cél: hárommillió tégla legyártása a szezon végéig. Míg idebent a gépészek az indulás­ra készülnek, addig kint is sietős munka folyik. Fent az anyagkiter­melő dombtetőn két akkora már kitermelt földkúp mered az égnek, hogy csúcsáról könnyen Jugo­szláviába látni. Innen fogyasztják majd a csillék percről-percre a föl­det, kielégítve a présház nagy ét­vágyát. Néhány méterrel odébb munkáskezek feszülnek neki egy betonváznak, hogy az előregyártóit elemekből hozzálássanak az új tég­laszín felállításának. Hétfőn tehát zökkenő nélkül indulhatnak — Milyen változást hozott az esztendő a téglagyár gazdasági éle­tében? — Elsősorban, — mondta Magyar Sándor, a téglagyár új telepvezető­je — ebben az évben remény van arra, hogy az eddiginél sokkal job­ban érvényesül az ésszerű gazda­ságpolitika. Ennek főleg a helyes téglaszállításokban kell megmutat­kozni. Tavaly még egészen felül­ről irányították az árudiszponálást és megtörtént, hogy Zákányról Bu­dapestre szállítottuk a téglát, míg a Budapest környéki üzemek a Dunántúlt látták el a szükséges téglamennyiséggel. A téglagyár és a TÜZÉP ebben az évben közösen ihajtja elejét venni az ilyen zűr­zavaroknak. Köztudomású, hogy a téglának halálos ellensége a sok szállítgaiás. Éppen ezért a Zákányt Téglagyár és a TÜZÉP úgy egyez-Fejlodik Csurgó Zenés eszpresszót létesítenek Csurgó központjában. A tervek szerint a Járási Könyvtárai áthe­lyezik a Csokonai Kultúrotthon melletti épületbe, s a könyvtár helyén rendezik be a korszerű, hangulatos szórakozóhelyet. Amint a helyiség felszabadul, a Földszöv megkezdi a munkái. Bútorok iránt is érdeklődtek már Budapesten. Kényelmes, kárpitozott székek, csinos asztalok és 16 500 forintos zeneszekrény várja majd Csurgó szórakozni vágyó közönségét. A tervek szerint nyár elejére várható az új szórakozóhely meg­nyitása. tele meg, hogy a TÜZÉP előjegyzi a téglaigényt és a megadott időbért a gyár területére küldi a vevőt a tégláért. így egy felesleges szállí­tást. sikerül kirekeszteni és itt is, a TÜZÉP-nél is„ három-négy em­ber ezzel járó rakodómunkája sza­badul fel. Ebből a téglagyárból persze három milliónál is több téglát, lehetne kihozni, ha egy-két kisebb gépfelújítást végezhetné és ha a tervezett ipari áramot be­vezetnék, mert a meglévő villany­­motorral a négymilliós terv is könnyen teljesíthető lenne. Nem szabad halogatni ezt a lé­pést. Az egyesülés segítse a gyárat e feladat megvalósításában. És ha eddig — nem tudni mi okból — nem került sor rá, legalább most ne vesztegessük az időt. Tégla kell, egyre több tégla. НМ'КЖ* Gyorsabb intéskedést várnak a lakásínségesek í'’’ sürgőn már múlt év novemberében megálla­­pítottálc, hogy enyhíteni kell a lakásgondo­kon. Bár nagy lehetőség nincs erre, mégis ha csak 10— 12 lakással is, de segíteni kellene. Mint mondják, a jóakarat megvan, csak az intézkedés, a pénz késik még mindig. A tervek szerint a Nemzeti Bank fiókját, a hon­véd kiegészítő parancsnokságot kellene elhelyezni má­sutt, s helyükön lakás szabadulhatna fel. Csakhogy az átköltöztetés előtt kisebb átalakításra lenne szükség. A járási tanács műszaki csoportja felmérte a lehető­ségeket, a szükséges kiadásokat, s a tervet felküldte a Megyei Tanácshoz. Azóta hallgat a krónika. November óta húzódik az ügy, de még pénzt nem kapott a tanács, sőt érte­sítést, vagy jóváhagyást sem. Hasonlóképpen legalább öt családot tudnának el­helyezni a volt. s jelenleg üres leánykollégiumban is. Ennél az épületnél az a baj, hogy nem a tanácshoz, hanem az OM-hez tartozik. De pénzt onnét sem kap­nak. Jó lenne, ha valamit tennének már az illetékesek Mégis csak rosszul hat, hogy üresen álló épületek elle­nére is lakásnélküliek járnak panaszra a tanácshoz. Pedig talán mindössze egy ceruzavonáson múlna... élelmes £©hs — Forrcgszeztfpál XJ a Porrogszentpál jellegzetességéről fcér­u deznék meg a városból jött s a városi életet kedvelő embert, bizonyára hamar kivágná rá a jel­zőket: istenhátamögötti hely, se villanya, se köves­­útja, még iskolája sincs, unalmas lehet itt az élet. S lám bár a villany még nem jutott el hozzájuk, a ki­csiny falu 50 házának lakója mind megelégedett em­ber, s tán semmi pénzért sem hagynák el falujukat. A fiatalok is itt maradnak, a földben dolgoznak foly­tatják apjuk foglalkozását. — Nagyon élelmes falu ez kérem, — mondja az Állatforgalmi embere, s rög­tön meg is erősíti, amit mondott: innen megy a leg­több állat a piacra. Az iáén is legalább 30 hízómarhát visznek innen a vágóhídra, vagy exportálnak idegen országokba. — Itt a múlt években sem csökkent, sőt szaporodott az állatállomány — toldja meg a szót Csá­­nyi István, a falit tanácselnökhelyettese. Az istállótrá­gya a föld istene — tartják a szentpáliak, s nem is restek sok állatot tenyészteni. Csányi István a 12 hold­jára hét szarvasmarhát, két lovat tart istállójában. Éppen előttünk kötötte meg a hizlalási szerződést egy bikára és egy üszőre. Év végére adják el, jóformán az egyik jószág árúból futja az egész évi adóra. Egyébként most még nagyobb a bizodalmuk a jövő iránt. Csányi István ezt úgy fogalmazza meg tömören:, többet termelünk. Lelkiismeretesebben. Négyéves gyermekhez hívták az orvost. Vármos Sándomé kisleánya magas lázzal feküdt otthon. Dr. Korcsmái’os József körzeti orvos megvizsgálta a beteget. Állapota azonban nem javult. A láz emelke­dett, s a hőmérő már 39,7-et muta­tott. A gyermekéért aggódó édes­anya este ismét rohant az orvoshoz. Jöjjön, jöjjön kicsi betegéhez, mert meghasad az anyai szív a féltő gyöt­rődéstől ... Ügy kérte az orvost, úgy könyörgött... De hiába. A há­zukhoz talán 20 méterre tartózkodó orvos nem volt hajlandó mégegyszer megnézni a gyermeket. Mit tesz ilyenkor az aggódó édes­anya? A világ végére is elmenne, mindenét odaadná, csakhogy meg­gyógyítsák gyermekét, s vigasztaló remény tkeltő szót halljon az orvos­tól. Elindult hát Csurgóra, s taxival vitte ki Károlyi doktort Porrogszent­­királyra, kisleánya betegágyához ... Miért volt erre szükség? Miért kellett 75 forint taxiköltséget kifizet­ni a szegény asszonynak, s 60 fo­rintot adni a csurgói orvosnak? A családfő SZTK tag. Csak egy kis jó­akarat, emberi érzés, lelkiismeretes­ség kellett volna, s megnyugszik az édesanya. S az orvos, ki felületesen bánt az anyával és gyermekével, megkímélhette volna őket e felesle­ges kiadástól. Változnak az árak, megszűnt a beadás ■— több az eladás Mintha a tyúkok is megérezték volna a télen a begyűjtési rend­szer eltörlését, az idén sokkal töb­bet tojtak, mint az. előző esztendők bármelyikében. Vagy tán most többet adnak el a parasztok, mint tavaly? Valószínű. A Csurgói Földművesszövetkezet tojás és ba­romfi felvásárló helyein a tavalyi­hoz képest szemmel láthatólag megélénkült, megnőtt a forgalom. Sokszor a kosaras asszonyok egész hada lepi el a felvásárló helyeket. A jó árak maguk ösztönzik a gaz­dákat arra, hogy minden kényszer nélkül eladják termékeiket. Igaz, hogy a téli hónapokban elég ma­gasra szökött a tojás piaci ára, ám mihelyt megfelelő kínálat lett. úgy esett a piacon a tojás ára. Csupán a Csurgói Földművesszö­­vdtkezet felvásárlói január l-től március 15-ig 100 802 darab tojást vásároltak, míg a múlt esztendő hasonló időszakában B. és Sz. to­jásból csak 81 538 tojás jutott ál­lami készletekbe. Ha figyelembe­vesszük, hogy tavaly a törvény kö­telezte a gazdákat, hogy az évre előírt tojásmennyiség nagy részék az év első felében rendezzék, s a parasztság nagy része is erre töre­kedett, úgy elmondhatjuk, hogy ak­idéi csaknem húszezer darab to­jás többletfelvásárlás a legjobb ta­núságtétel a kormány és a pa­rasztság közti megér tésről. Bonyodalmak a vasbolt körül Az arrajárók láthatják, valamit el­kezdtek építeni Csurgón, .г kultúr­­ház mellett. Azt mondták: szövet­kezeti üzletház, vasbolt lesz belőle. A zákányi KTSZ kezdte a munkát még 1956 nyarán, s úgy volt, hogy a téglát és meszet, no meg a munka­erőt ők adják. Lassan indult, s gyor­san végétért az építkezés. Az eső szétáztatta a falakat, elhordta a tör­melékeket, s az inkább romnak, mint új építkezésnek nevezhető va­lami ma is ott éktelenkedik Csurgó központjában. Kilenc ember ha összefog. Látogatás a Gyékényes! Szabad Ifjúságban A,z ember két kezén megszámol­hatja ahány tagja van a gyékényes! Szabad Ifjúságnak. Kilenc em­berből áll ez a talán a megyében is legkisebb szövetkezet. Földjük alig több húsz holdnál. De az igazi jó föld ám, tele humusszal, szép fek­vésű is, meg messze sem esik a fa­lutól. Testében húzódik egy kis for­­rásduzzasztotta patakocska. Vízéből egész nyáron át futja az eső pótlá­sára. Akkor sem kell szűkölködni, ha a gyékényesi határt hosszabb rövidebb ideig elkerülik a langyos, meleg esőt eresztő felhők. A termé­szeti adottságot az emberi ész, az ügyesség jól tudja hasznosítani s ezért már a múlt esztendőben bérel­tek a gépállomástól egy szivattyú­gépet. Ez a hasznos kis masina két ember segítségével percenként ezer­kétszáz liter vizet fecskendez az öntözendő területre. Hogy. mindig rendelkezésre álljon öntöző-víz, építettek egy nagy tárolómedencét, az összegyűjti, s ha kell kölcsön ad belőle gazdáinak. Kincsesbánya ez a föld, hozzáértő, szorgos kezek kincse­ket bányászhatnak ki belőle. Ennek a kilenc embernek virágzó életet, bőséget teremthet ez a húsz hold föld — így vélekedik az agronómus, Szollár Ferenc. Igenám, de hogyan? Az üvegablakokkal fedett, cemen­tes, téglafalú melegágyak egy részé­szében zöldellő leveleit dugja az érle­lő napsugár felé a káposzta, a pap­rika palánták sűrű erdeje. Fejbe igyekszik a saláta, növekszik a zöld­hagyma. A többi melegágy fölött ott hajla­dozik két asszony. Előbb jó fekete morzsákat szórnak a melegágyba, majd paradicsommagot hintenek rá, s erre vékonyan megint a trágya­domb széléből kiásott föld kerül. S hogy a mag duzzadjon, csírát hajt­son, kannarózsából vízzel meglocsol­ják a bevetett melegágyat. A mag­gal telt papírzacskókon a felírás: Kecskeméti 42-es paradicsommag. Előállította: Duna-Tiszaiközd Mező­­gazdasági Kísérleti Intézet Kecske­méti Kísérleti Gazdasága. Hat hold föld beültetéséhez sok palánta kell. Ennyi földön akarnak ugyanis kertészkedni a szövetkeze­tiek. Ebből 1—1 hold jut papriká­nak, paradicsomnak, káposztának, a többit hagyma, ugorka, cukorborsó, petrezselyem, sárgarépa között oszt­ják meg. Hej, de sok munkáskéz kell ennek a megműveléséhez. Bírja-e erővel a kilenc ember, s találnak-e piacot áruiknak — ezek a kérdések tolulnak ajkurkra, s rögtön meg is mondjuk aggodalmunkat. — Piac, az lesz, mondja Szollár Ferenc, egyrészt itt Gyékényesen is sok kell, a vasútastelepiek meg az egyéniek sokat elhordták tőlünk tavaly. De jöttek hozzánk papriká­ért, zöldáruért Kanizsáról, még Pécs­ről is. A határőrség szintén mindig szívesen vásárolt tőlünk. S lesz-e elég erő, lesz-e elegendő munkáskéz? Erővel állítják: lesz. Derűlátással beszélt a szövetkezetükről, tervük­ről Kránicz József, ez a világéleté­ben gondoktól, nyomortól hajszolt, ráncos arcú, tizenkilences elvtárs. A Szabad. Ifjúságot jólismert hibái el­lenére is védelmezi, s látszik rajta, képes volna életét sem féltve bírók­ra menni érte. Tavaly 25 forintot ért egy munkaegység a tsz-ben, de ő váltig azt bizonyítgatja: a kenye­rüket megkeresték. Tudom miből táplálkozik hite, bizodalma. A rút cselédélet iránti gyűlöletéből, 6 tud­ja mi volt a múlt. Aracsi Jánosné meg azt mondja, amikor az őszi-téli kilépőikről van szó: »akik a beadás elől jöttek a tsz-be, elmentek, de mi, akik hűségesek vagyunk hozzá, akik alapító tagjai voltunk, itt ma­radtunk.« Már szántják le a kihordott istál­lótrágyát. Földbe készítik a zabot, a burgonyát, őszi gabonavetéseik szé­pen átteleltek, biztosítani fogják minden családnak a kenyérnek va­lót. Itt lesz a kertészet. Talán kicsit sekra vállalkoztak, de a kertészeti parcellákat egyénekre mérik ki. Azt mondják, ez ösztönzi valamennyiü­­ket. Kilenc ember, egy maroknyi szövetkezet, ám ha egy szív, egy lé­lek; kibányászhatják maguknak a földben fejlő kincseket, Varga József. Mi történt közben? A bonyodal­mak ott kezdődtek, hogy a zákányi KTSZ feloszlott. Az építőbrigádot azonban átvette a községi Földszöv. De úgy látszik, a Földszöv. szervei» között nincs valami jó együttműkö­dés, mert az F. .T. K. fantáziát látva a dologban, átvette a nyolctagú épí­tőbrigádot, méghozzá jegyzőkönyvi­leg. Megkezdődhetett volna a mun­ka, de amikor anyagot kértek a MÉSZÖV-tői, ismét bonyolódott a helyzet. Azt mondta a MÉSZÖV, in­kább ő üzemelteti az építőbrigádot. Miért ne tartozzon hozzá. S míg marakodtak a nyolc emberen, az időjárás is marakodott a megkezdett épületen. Hogy most kihez tartozik a bri­gád? Nem lehet tudni. De hogy áll a munka Csurgón, az biztos. Sót. olyan hírek szállnak, hogy most meg nincs keret az anyagra... Kommentár aligha szükséges eh­hez. De ha valakinek szépérzéke van és utálja a bürokráciát, úgy érezzük, gyorsan segíthetne a bajon. HÍREK a csurgói járásból A csurgói vasszaküzlet 59 rádiót. 40 kerékpárt, 5 motorkerékpárt, 2 • Simson motort, 10 darab ekét adott el ebben az évben. Ekéből sokkal több elkelne, ha volna elegendő­­készletük. De hiába kérnek, nem. kapnak a nagykereskedelemtől. Igen nagy a kereslet a lószerszám iránt is, eddig azonban egyetlen darabot sem kaptak. Kilenc termelőszövetkezet alakult újjá mostanáig a csurgói járás­ban. A legnagyobb ezek közül a. csurgói Zrínyi és a somogycsicsói kertészeti szövetkezet. Előbbi 240, utóbbi 430 holdon gazdálkodik. A járásban jelenleg 143 család 1806 hold földön gazdálkodik a szövetke­zetben. Burgonyatermelési szakcsoportok alakultak Csurgón. Alsókban 20 hol­don termelnek burgonyát a felosz­lott Űj Élet volt tagjai közül néhá­­nyan. Rajta kívül három burgo­nyatermelő szakcsoport is műkö­dik a községben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom