Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-16 / 63. szám

______________________________IHM——

____________________________________________________—____________—___.—

.

A MUNKÁSTANÁCSOK FÓRUMA

A munkástanács tagjának nem szabad elszakadnia választóitól

Több cikket olvastam már a muntóítan ácsok tevékenységéről. Különösnek tartottam, hogy kevés az olyan cikk, ami a jól dolgozó munkástanácstagok munkájáról számolna be. Ebben a sajtó is hibás. Hosszan elemezte az egyes személyek gyarlóságait, de azt, hogy a munkástanácsokban sok becsületes, néphez hű amber is van, erről alig esett szó.

Szükséges, hogy a naplopókat és a jól helyezkedőket leleplezzük, de legalább ennyi helyet szenteljünk a közös ügyért har•oló, becsületes tanácstagoknak is.

Amikor a zavaros események után az élet mindinkább visszatért rendes medrébe, magukra maradtak a munkástanácsok. Maguknak kellett megoldani minden termelési feladatot. A vállalaton belül egyedül a pártszervezet és a szakszervezet volt ж, amely a vezetésben tanácsot, és amennyire tőle tellett, támogatást adott. Nehezen értik meg azok, akik elégedetlenek a munkástanácsok munkájával, hogy nem könnyű a munkástanácsok feladata. Ha lehet itfchellyel élnem: »két tűz közé szorultak«. Úgy értem ezt, hogy nem tehetnek a törvények ellen, viszont az utóbbi időben megnőtt a helytelen étvágy, és

számos dolgozótársunk nehezen akarja megérteni, hogy nem lehat egyszerre minden bérezési problémát megoldani.

Persze, ha a dolgozók ilyenirányú kérését nem áll a vállalat módjában azonnal orvosolni, úgy neheztelnek ránk, és talán rosszat is mondanak rólunk. Egy másik körülmény is nehezíti helyzetünket: egyes személyek helytelenül adják tovább intézkedéseinket. És ami furcsa, sok esetben meggyőződtünk arról, hogy ezek a személyek szándékosan teszik ezt. Ezeken a hibákon felülemelkedik üzemünk dolgozóinak kollektívája, a munkástanács tagsága, és azt az eddigi eredményeink is igazolják. Művezetőink magukra találnak. Egyre többen és többen látják, hogy a becsületes munkáért nem érheti baj egyikőjüket sem. Természetesen néha nehezebb harcot kell vívni. Példának említhetem a dolgozóink kezdeményezésére létrejött közös lakóházépítési akciót. Ami a tervezet szerint sok megtakarított forintot jelentene az építkezni akaróknak. Az akció szépen el is indult, dehát a bürokrácia ismét csak közbeavatkozott. A házhelynél akadtunk el. Nincs illetve van, de mégsincs ... Esetleg egy év múlva talán majd lesz rá mód, amikor már kevesen lesznek az építkezni akarókból... Hátráltatja a munkástanács munkáját, hogy sok hivatal, szerv kilincselést vár tőlünk. Mintha legalábbis ez lenne az egyetlen feladatunk.

A Textilművek munkástanácsa szem előtt tartja azt, hogy a dolgozók választották őket.

Egy értekezleten hallottuk

Mennyi tennivalót felhoz a vita hulláma egy-egy értekezleten. Néhíbty ilyen segítségkérő szót ellestünk a csurgói járás tsz-elnökeinek szerdán tartott megbeszélésén.

Vetni kéne a zabot — szól a s*mogycsicsói Rózsa Tsz elnöke. — De nincs magunk. — Adunk mi Kukoricáért cserébe akár tíz mázsát is — vág közbe a csurgói Szorgalom Tsz vezetője. Am kukoricájuk sincs a csicsóiaiknak, mégis vethetnek: megrendelték már a zabot, s amíg ez megérkezik, kölcsönbe kapnak a csurgóiaktól. Meg kell hagyni, szép példája ez az egymás segítésének.

A többi elnök is a vetőmagot sürgeti. Többek között a somogy«'ükkösdi Szabad Földnek 40—40 kg takarmányborsó és szarvasker*P, a csicsói kertészkedő szövetkezetnek meg 220 mázsa burgonya vetőgumó kell. Szerencsére, itt a

megyei mezőgazdasági igazgatóság kiküldöttje, s feljegyzi a kérelmeket és megnyugtatásul közli: időben megkapják a vetőmagot.

Aatán a csurgói Szorgalom elnöke kér segítséget. Március első napjaiban 16 agrárproletár állt be közéjük, föld kellene a szövetkezetnek. A mezőgazdasági osztályon ígérik: délután biztosan elintézik ezt az ügyet a községi tanácsnál.

A gyékényesi Szabad Ifjúságnál is baj van. Szeretnének traktorral szántaim, de nincs rá pénzük, s nem tudják, mitévők legyenek. Menten üti elégítő választ kapnak: a gépállomás az eddigiekkel azonos feltételek mellett dolgozik a szövetkezetelmek. A traktorosoknak nem jár munkaegység, a szántásdíjat pedig be kell venni a zárszámadásba, vagy kérjenek rá rövidlejáratű hitelt.

Ahogy lehet, segítünk mindennapi problémáik megoldásában is. A szívükbe kell látnunk azoknak is, akiknek csak »kis ügyeik« vannak. Mi, akik ugyancsak egyszerű emberek vagyunk, ismerjük társainkat és ez komoly segítség a munkánkban. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy munkástanács tagnak sem szabad elszakadnia a választóitól és nem élhet vissza helytelenül funkciójával úgy, hogy csak a maga szempontjait tartja szem előtt és felrúgja a közös ügyet.

A mi munkástanácsunk segíti, irányítja dolgozóink sorsát. Mi akarunk törődni dolgozóink ügyeivel. De úgy törődni, hogy a feladatok megoldásánál szem előtt tartjuk a vállalat gazdaságosságát és a dolgozó egyéni problémáját.

Hogy ezt zökkenőmentesen és eredményesen tehessük, ahhoz segítséget is kérünk. Segítséget a városi szervektől. Remélem, hogy körültekintő munkánk után sikerül megvalósítani a termelés gazdaságos irányítását és a nyereségrészesedés kifizetésénél nem lesz a dolgozóknak reklamációra okuk. Ha ezt megvalósítottuk, csak úgy leszünk megelégedve munkánkkal, és csak úgy értékelhetne azt helyesen mások is.

TATÄRVÄRI gyula, a Textilművek munkástanácsának elnökhelyettese.

Pillanatkép Ötvöskónyi fiatalsága életéből

»Egységben az erő« — azt mondja a közmondás, s ezt tartják az ötvöskónyi fiatalok is. jelenleg színdarabot tanulnak. Nem is olyan könnyű színésznek lenni — mondja a közkedvelt Anikó néni. ö nemcsak a betegek ápolásához irt, hanem tudja a fiatalságot is irányítani.

A sportkedvelő fiatalok viszont panaszkodnak, hogy ők mostoha gyerekek, nincs, aki törődjön velük. Itt a tavasz. Szeretnének sportolni. Semmi fáradságot nem sajnálnának annak érdekében, hogy egy labdarúgó és röplabda csapatot alakítsanak. Csak irányító és vezető kellene. Volna is erre alkalmas ember a pedagógusok között — na és a kiöregedett játékosok között is. Jó (enne ha a tapasztalt öregek felfigyelnének és segítségükre sietnének a sportolni akaró fiataloknak. Nem kell kedvüket szegni és tétlenül nézni vergődésüket. Hiszen nem valami nagy áldozatról van szó. Csupán arról, hogy valaki összetartsa és tanácsot adjon a fiatalságnak. Ugye, megteszik azt a falu sportolni vágyó fiatalságának érdekeben?

Sok sikert és jó szereplést ötvöskonyi labdarúgó csapatának és kulturcsoportjának.

KISGYURA KAROLY

BÖHÖNYEI TAPASZTALATOK П.

Ismét a földről

Előre lehet látni, hogy a böhönyei tanácsnak nem lesz könnyű dolga az idén a földek rendezésével. Lesznek, akik földjeiket elcserélni óhajtják egymás között, minthogy ehhez a törvény is lehetőséget biztosít, s az ilyen földcserék ez év október 31-ig nem esnek illeték alá sem. Ezt a gazdák önkéntességére bízza a rendelet, ám a tanácsnak védeni kell a gyengébb, szegényebb gazdákat az erősebbek, hatalmasabbak önzésétől, önkényességétől, kijátszásától. Nem zárt kapukat döngetünk, amikor erre felhívjuk a helyi államhatalmi szerv figyelmét, hiszen már most tapasztalhatók

KÄROS, megengedhetetlen

JELENSÉGEK.

Van rá példa — sajnos nem is egy —, hogy egyesek megfélemlíteni igyeksEenek a gazdákat, ha elfogadnák és művelnék a felosztott szövetkezetek testéből nekik kihasított földet. Faggyas Ferenc például a minap a mezőre indult, hogy ellenőrizze, vajon jól, helyesen mérték-e ki számára a földet a tsz táblájából. Am csak a falu végéig jutott el, mert közben jó ismerősei, gazdatársai, miután kikérdezték, hova megy, értésére adták, jobban teszi, ha viszszafordul, mert ők úgysem hagyják annyiban a dolgot, s akkor velük gyűlik meg a baja. Mit tehetett mást, mint hazafelé vette útját, mondván, ,6 nem akar haragban, rossz viszonyában élni falubelijeivel.

; íme, nemcsak a földek birtokba; adásánál meglévő tétovázás, de a Igazdák egymás érdekeinek meg nem ; értése is súlyos fék lehet a termelés • elindításában. Megesik, hogy a volt I fcsz-tagok a földrendezésnél nem : ugyanazt a területet kapják birto■ kukba, amelyet ősszel elvetettek. Mi : légyen a vetéssel, ki arathatjh le? ; Előfordulj hogy egyik-másik gazdáinak csupán őszi vetésű kenyérgabo; na, vagy ősziárpa, esetleg takarmány: vetés jut. Ki arassa le majd a vetéskerületet s kié legyen a termés? S ;tni lesz azokkal, akik jóllehet gon: doltak már ősszel az idei kenyémek; valóra, ám most üres föld fogadja ;őket a táblából kiszabdalt tulajdonunkon. Talán soha nem volt még olyan : szükség

A JÓZAN PARASZTI ÉSZRE,

a higgadt, mindent okosan, mérlegelő döntésre, mint amilyent a jelen és az elkövetkező hónapok kívánnak. Szabó Kálmán, akinek családja a tsz-ben volt, az ősszel földjét egyénileg bevetette, fülem hallatára azt mondta: ha az Isten lejön az égből, akkor is learatja azt, amit ő vetett.

Tamás János 64 éves korát hozza fel érvként, öt darab földjét ötvenötben betagosították a tsz-nek, ő kívülmaradt. Az ősszel azt mondták, mindenki menjen a régi földjébe, hát • is belement a tsz táblájába. »Most nem arathatom le, amit elvetettem?« — kérdi. Mily nagy kérdőjel a kenyér. Nincs itt más, mint szót érteni minden emberrel. Ne felülróljövő utasítgatással, rideg parancsszóval hallgattassanak el embereket még akkor sem, ha valaki olyat kér, ami beleütközik a törvény betűjébe. Inkább a vita, a meggyőzés, mint a ledorongolás.

Idős, feketeruhás parasztnéni is igazát keresni jött a tanácsházára. Elhozott, hogy nagyobb nyomatékot adjon vélt igazának, egy 1939-es keltezésű földadás-vételi szerződést. »A föld az enyém, 700 pengőért vettem, itt a papír róla. Visszakövetelem« — mondta, s ott csengett szavaiban az ősihez való ragaszkodás érzése. A szóbanforgó ezer öles föld a tag06ított táblába került, de cserébe ugyanolyan értékűt mértek neki. Most ezt a földet a régi tulajdonos elfoglalta. »A föld a nénié, ahhoz senki nem nyúlhat, s ha hozzányúltak, az törvénytelen cselekedet volt. A törvény pedig megvédi a maga jogait is.« A válasz jólesik. Megnyugodva hagyja el a tanácsházat, de vajon megérti-e ezt az is, aki az -ősi« föld jogcímén visszafoglalta az öreg asszonytól azt a földet?

Nagy József egyéni gazda 1955 óta már egész szépen elindult a régiért, a szövetkezetbe tagosítottért cserébe kapott földeken, most pedig, mert azt látja, hogy követelni manapság népszerű dolog, ő is előállt: ha nem kapja vissza régi földjeit, hát egy darabot se szánt fel a csereföldekből. (1955-ben mind a két holdat szó nélkül megmunkálta.) Az igazságos rendezésen, az évközben! bonyodalmak elsimításán kívül

NYÍLT, ŐSZINTE BESZÉDET,

határozott, kertelés nélküli állásfoglalást, intézkedést várnak a böhönyei parasztok a tanácstól. Mondják ki nekik kereken a községi vezetők, hogy a régi tagosításokat nem lehet felrúgni, a kirívó sérelmeket eligazítják, de mindet nem rendezhetik. Történetese* az egjyéni gazdák maradnak aaon a területen — ha csak önkéntes alapon a volt tsz-tagokkai meg nem egyeznek — amelyen 1956 október 1-én gazdálkodtak. A község vezetői közülük valók, egész biztos nem akarnak rosszat falujuknak, értsék meg hát egymást, s közösen segítsenek a bajokon.

Varga Jézsef.

EGY OLYAN ÜZEMRE, mely gyártmányainak értékesítése közben naponta találkozik a dolgozók ezreivel, nagy feladat hárul. Megőrizni jó hírét, kiérdemelni a lakosság bizalmát, kiváló minőségű áruval látni el a vásárlókat. A Kaposvári Sütőipari Vállalat munkája azonban ahhoz túlságosan hullámzó, hogy el mondhassuk: maradéktalanul teljesítette a rábízott feladatokat. Mert sok szép, de sok gyengébb minőségű kenyeret is gyártottak működésük alatt. Különösen az utóbbi időben. Bár most nem ezzel, hanem magával a vállalattal, mint termelő üzemmel kívánunk inkább foglalkozni. Mert az ipari profil munkájúnak megjavítása egyúttal a kenyér minőségének jobbátételét is, eredményezné. A vállalat munkájában pedig komoly hibák vannak. De beszéljenek a számok!

... 1955. első negyedévében, a vállalat terve szerint, a bevételeknek fedezni kellett volna a kiadásokat, ezzel szemben a Sütőipari V. vállalati eredménye 756 000 forint veszteség volt. Tervezve lett 61 000 forint nyereség, tehát a vállalat eredményromlása így 817 000 forintra ugrott fel — olvasom Ott Vilmos revizornak, a vállalatnál megtartott ellenőrzéséről írott összefoglaló jelentéséből. 1955. második negyedében a vállalati eredményromlás meghaladta a 250 000 forintot.

Azóta két év telt el. Két év pedig hosszú idő. 1957. első negyedévében szintén kb. 120 000 forint veszteségre kell számítani — mondja a vállalat főkönyvelője.

... .4 társadalmi tulajdon védelmének, az anyag-, fogyóeszköz-, munkaruha- és védőruha-nyilvántartás elmulasztásáért, a helytelen kezelésért, az ellenőrzések felületességéért felelősség terheli a vállalat vezetőit — írja az 1955-ös összefoglaló jelentés.

Tallózzunk még ki egy-két megáilapítást!

... Az anyagkiadás, illetve anyagkiutalás terén nagy a vállalatnál a szervezetlenség. Egyes üzemek részéKezdje el sürgősen a hibák kijavítását a Kaposvári Sütőipari Vállalat

Adjanak nagyobb támogatást a vállalatnak a felettes szervek

re túlzottan nagymennyiségű anyagokat vételeztek ki, valamint a tehergépkocsikhoz kivételezett anyagok is meghaladták a megengedett mennyiséget. A felhasználás szükségességet senki nem ellenőrizte le. Az 1953. évben kiadott védődltözetek sehol nem szerepelnek, egyedi nyilvántartás felfektetve nincs. A vállalati veszteségben komoly öszszeget lesz ki a raktározási hiány ... A fűtőanyagokat 1954. december 31-én nem leltározták, hanem azt a könyvelés adataival egyezően állapították meg. A készletek értékkülönbözete fogyóeszközöknél 240 000 forintot tesz ki, a munkaruháknál eléri a 61 000 forintot. E nagy összegű veszteség a helytelen gazdálkodás következménye. De felelősek a vállalat vezetői az állóeszközök hiányáért is.

UGORJUNK MOST ISMÉT előre két évvel:

... A Sütőipari Vállalatnál megtartott bizottsági vizsgálat 1957. március 7-én készült jegyzőkönyve Írja: A bizottság megállapítása szerint a társadalmi tulajdon védelme, a tüzelőnél és a sütőipari termékeknél most sincs biztosítva. A fogyóeszközök, munkaruhák nyilvántartása nem pontos. Ez megállapítható abból is, hogy a jelenleg felfektetett nyilvántartást most akarják a dolgozókkal elismertetni. Az állóeszközök egyrésze 1952 óta kihasználatlanul hever az udvaron, kiselejtezve nem lettek, rontják a vállalat eredményét.

... A vállalat üzemeiben a fajlagos tüzelőfelhasználás a normához viszonyítva igen magas — jegyzi meg 1939-ben a revizori Összefoglaló.

De hasonlítsunk itt is!

... Az anyaghányad 4,6 százalékkal emelkedett — mondja az 1957-es bizottság, aminek oka a magas tüzelőfelhasználás. Az I. típusú üzemeknél a megengedett felhasználás 11—13 forint, ezzel szemben a vállalat 35 forint értékű tüzelőt használ fel.

... Mind adminisztratív, mind műszaki vonalon a vállalatnál a legnagyobb szervezetlenség mutatkozik. A műszaki dolgozók a rájuk bízóit feladatokat nem. tudják ellátni — hívja fel a hibára a figyelmet az

1955-ös jelentés egyik pontja.

Ám nézzük itt is a mostani vizsgálat megállapításait.

... A vállalat jelenlegi műszaki gárdáját nem találjuk megfelelőnek ahhoz, hogy a vállalat gazdaságos termelését biztosítani 'tudja. A műszaki gárdának nincs a dolgozók előtt tekintélye. (?)

... Egyik legfontosabb feladat a felelősségrevonás fokozottabb érvényesítése a társadalmi tulajdon megkárosítóival szemben — adja tanácsait az 1955. évi vizsgálat revizora.

... Még mindig sok a visszaélés, az eltulajdonítás lehetősége a Sütőipari üzemek elhelyezéséből kifolyólag. valamint, mert a vállalat nem kellő eréllyel kezeli az ügyet — közli az 1957-es bizottság

ÉS FOLYTATHATNÁNK TOVÁBB! Két éve itt senki nem tett egyetlen intézkedést? Mint egy szorosan vont acélkörben, úgy élnek és visszaélnek a Sütőipari Vállalatnál atársadalmi tulajdon védelmével, és nincs senki, aki ezt a bűvös kört végre erős kézzel szétszakítsa. Miért? Nézzük meg, hol a hiba gyökere.

Decsi György, a vállalat /igazgatója ezt írja 1955-ben a revízióra tett igazoló jelentésében: »...Meg kell, hogy állapítsuk, a vállalat sok esetben nem tehetett a liszt- és tűzífalelhasználás túllépéséről, mert károsan befolyásolta törekvését a liszt gyengébb minősége és a fa nyersessége. Ezeket a túllépéseket azonban csökkenteni lehetett volna, ha a műszaki vonal sokkal komolyabban foglalkozik a termelés kérdésével, nagyobb ellenőrzést gyakorol...« stb.

Más helyütt

»... A műszaki vezetők, kint az üzemben nem mertek szólni a dolgozóknak, mert egyeseknek közös szabályellenes ügvei voltak az üzemek alkalmazottaival. Voltak, akik liszten osztozkodtak. Az egyik műszaki vezető több alkalommal pénzt is kért kölcsön a dolgozóktól.«

Farkas Jánosné, az MSZMP alapszervezet vezetője így nyilatkozik:

... Sajnos, a műszakiak ma ' sem állnak teljesen hivatásuk magaslatán. Nincs tekintélyük, de nem is lehet, amikor együtt isznak a beosztottakkal. A 4-es üzemben Nagy István alkalmazott lopott, a bíróság elengedte a büptetését. Kelemen István elvitt hat darab dúcot, feljelentettük, hiába, elengedték.

Decsi elvtárs a bizottság munkájával kapcsolatosan a következőket mondja:

— A bizottság nem mondott újat nekünk. Ezek a hibák megvannak a vállalatnál, ezeket mi őszintén feltártuk. A két év előtti műszaki gárda azóta kicserélődött. De a jelenleginek is vannak hibái. Sajnos, a telepeken lopnak. Ezt nem lehet

tagadni. A tüzelőt elviszik a lakók, akik a sütőipari üzemek udvarában vannak. Néha az alkalmazottak is. Mi feljelentjük őket, de felelősségrevonásban nem részesülnek, A bizottságtól mi segítségét várunk, amit eddig nem kaptunk: meg. Tüzelőanyag-megtakarítást úgy lehetne elérni, ha a jelenleg használatos brikett helyett lignit szenet biztosítanának. Uj raktárakat is kellene építeni a vállalatnál. A munkaruhák nyilvántartásának hiányosságai és egyéb lel tár ügyek az adminisztráció rossz munkáját mutatják. Ezért váltottuk le a vállalat főkönyvelőjét is.

MI LENNE a hibák kijavításának leggyorsabb módja?

A Sütőipari Vállalathoz kiszállt bizottság újból csaknem azokat a hiányosságokat találta a vállalatnál, mint elődje két évvel ezelőtt. Ezért felelősség terheli a vállalat, vezetőit. De felelős a felettes szerv is, mert nem adott kellő segítséget, nem hozott gyakorlatilag is intézkedéseket a visszaélések kiküszöbölésére. a hibák felszámolására. Mert lehetnek objektív nehézségeit egy vállalatnál, mint amit Decsi elvtárs említett a tüzelöraktározás körül. Ez azonban még nem minden! A vállalatnak, »ha törik, ha szakad«, jobban kell dolgozntá, nyereségessé kell lennie. A bizottság által felvett jegyzőkönyv egy óvatos megfogalmazású intelem csínján, mely azzal a javaslattal végződik, hogy a munkástanács — mely egyébként keveset dolgozik — többet törődjön a gazdasági kérdésekkel, vegye kezébe a gazdaságos termelés irányítását. Ilyen általánosítással nem lehetünk megelégedve. Ez nem használ Decsi elvtárséknak. sem. Konkrét, sokrétű programot kellene kidolgozni a hibák felszámolására. Nem lehet tétlenül tűrni, hogy évek szaladjanak el. és a Sütőipari Vállalatnál megakadjon az a fontos népgazdasági célkitűzés, hogy többet, olcsóbban, gazdaságosabban termeljünk.

SZŰTS ISTVÁN