Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-16 / 63. szám

_____ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK'! Soxo«mszife AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 63. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1957. március 16. Emlékünnepség volt a kaposvári színházban nemzeti ünnepünk alkalmából Már csütörtök estére zászlódíszt öltött a város. A középületek hom­lokzatán nemzetiszín és vörös zász­lókat lobogtatott a kora tavaszi szel­lő. A kirakatokat háromszínű szala­gok díszítették. A kaposvári emlékünnepséget a Magyar Szocialista Munkáspárt So­mogy megyei Intéző Bizottsága és a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a Csiky Gergely Színház­ban rendezte meg. Az ünnepélyre szép számmal elmentek a város üze­meinek munkásai, tisztviselői, értel­miségiek, diákok, parasztfiatalok. Már hat óra előtt megteltek a szín­ház széksorai és hat órára, az ünne­pély kezdetére az összegyűlt ünnep­lők zsúfolásig megtöltötték a nézőte­ret. Az ünneplő közönség lelkes tapssal köszöntötte a szépen feldíszített szín­padon helyet foglaló díszelnökséget. A díszelnökségben foglalt helyet töb­bek között: Szirmai Jenő elvtárs, az MSZMP Megyei Intéző Bizottságá­nak elnöke, Márton János elvtárs, a Városi Intéző Bizottság elnöke, Lász­ló István elvtárs, a Megyei Tanács elnöke, Marties Pál ezredes, a hely­őrség parancsnoka, a tömegszerveze­tek vezetői, az üzemek küldöttei, diákok. Az ünnepség a Himnusz hangjai­val kezdődött, utána Csihák László, a színház művésze a Nemzeti dalt szavalta el. Szamai Jenő elvtárs megnyitó szavai után László István mondott ünnepi beszédet. Az emlékünepség második^ részé­­ben a színház művészei adtak mű­sort. Felléptek többek között Barcza Éva, Farkas Anny, Juhász Pál, Csi­hák Jászló, Juhász József, Körösztös István, Lehota Dezső, közreműkö­dött a színház zenekara Kosa Sándor vezényletével. Március 15-én, pénteken reggel a párt és állami szervek, üzemek, vál­lalatok, tömegszervezetek képviselői megkoszorúzták a Kossuth- és Pe­­tőfi-szobrot. Március végéig harminc táj előadást tartanak a kaposvári Csiky Gergely színház művészei A kaposvári Csiky Gergely Színház mű­vészei fáradságot nem ismerve, a közlekedési nehézségekkel is dacol­va, rendületlenül jár­ják a megye falvait, hogy terjesszék a kul­túrát, minél több fe­lejthetetlen estét sze­rezzenek az emberek­nek. A színház művészei március végéig har­minc tájelőadást tar­tanak, s ennek során A néma leventét, A szent lángot, a C«ár­­dáskirálvnőt mutatják be a falusi dolffozAk­­nak. Minden előadá­sukra zsúfolásig meg­telik a művelődésház, átlag majdnem négy­száz nézője van a Csiky Gergely Színház tájelőadó művészgár­dájának. Tavaszi tervük kö­zött szerepel az is, hogy az összes kultúr­­házzal rendelkező falut felkeresik. Május 20-án egyhónapos Zala me­gyei körútra indulnak, és Nagykanizsán, Za­laegerszegen kívül több községbe is ellátogat­nak. Nyáron pedig a balatonmenti üdülők szabadtéri színpadain lépnek majd fel. A tájelőadásokat nagyon megkönnyíte­né, hogyha az elmúlt évben még a színház birtokában lévő autó­buszt visszakapnák. Ezt a használt autó­buszt a Cirkusz Válla­lat vitte el és bódét építettek belőle. A szí­nészek egyetlen vá­gva, hogy a már hóna­pok óta húzódó kérel­mük végre meghallga­tásra találjon, mert szeretnének minél több falu dolgozóját válto­zatos műsorukkal meg­ajándékozni. Vetik a méhek kedvencét: a facéliát Az Öreglaki Kertimagtermelő Vál­lalat határában az elmúlt évben öt kát. holdon termesztettek facélia­­magot. A szakemberek megállapítá­sa szerint ez a legjobb mézelő nö­vény, s a magtermesztése export szempontjából is igen fontos. Az idén is öt kát. holdon termesz­tenek Öreglakon facéliamagot. Már­cius 14-én reggel megkezdték ennek a lilavirágú, kellemes illatú növény magjának, a méhek kedvencének a vetését. A párt öreg harcosainak találkozója a Tanács­­köztársaság évfordulóján Az 1919-es Tanácsköztársaság kikiáltásának 38. évfordulóját ün­nepeljük március 21-én. Az ünnep alkalmából az MSZMP Somogy megyei Ideiglenes Intéző Bizott­sága és a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága találkozót rendez a kaposvári helyőrségi tiszti klubban. Az ünnepségre meghívják a volt vöröskatonákat, tanácsköztársasági vezetőket, nép­biztosokat, idős munkásmozgalmi harcosokat, valamint a párt mun­kásait és aktivistáit. A találkozót folyó hó 21-én, csü­törtökön hat órakor rendezik meg. — Különleges műtétet hajtottak végre a kaposvári kórházban. A ka­posvári Megyei Kórház tüdősebészeti osztályán rezekciós tüdőműtétet haj­tottak végre. Az operáció a beteg tüdőlebeny eltávolításával jár. A mű­tétet Zabolay Sándor tüdősebész szakorvos vezetésével Somogybán most végezték először. A műtét si­kerrel járt. Hősök és árulók A munkástanácsok fóruma Milyen less a moszkvai VIT A csurgói könyvtárban Ahol a beteg állatokat gyógyítják Ráccsal fedett parasztszekér d6c6cj a Cseri úton. Л szekéren üld gazda fejében a bizakodás és reménytelen­ség csatázik. Befordul az Állatkórház udvarára, s tudósszemű, f eher köpe­nyes férfiak teremnek a szekér mel­lett. Beteget hoztak. Zs-elicszentpálról. Sovány, mangalica gebedisznó lógat­ja a kocsideszkán lévő alomra nagy fejét. Fülei lógnak, ezzel is jelezvén, miért olyan kilátszóak nagy csontjai. SffifediiL Lépett ki, ketten álltak oiuza ffaluhosszat azt beszélik So- J mogybükkösdön, hogy özv. Horváth Józsefné visszalépett a szö­vetkezetbe. Nem egészen így áll a­­dolog, ám van valami igazság ben­ne. Hosszú sora van ennek. Szegény- és középpar asztok ke­veredlek a Szabad Föld Tsz-ben. Az előbbiek ötvenegyben, a tehe­tősebb gazdák meg másfél éve áll­tak be a közösbe. Az ellenforradal­mi napok itt is a szövetkezet ellen­feleinek kedveztek. A középparaszt egytől egyig kifelé kívánkozott. A novemberi fordulat után egyre sür­gették a feloszlató gyűlés összehí­vását. Nem így a régi szövetkeze­­tesek. Kilenc család — a tsz szi­lárd magja — váltig a közös mellett kardoskodott. De csak úgy, maguk között. Mert amíg azok az idők a bomlasztás csíráit melengették, ad­dig az összetartás szorgalmazása nem volt üdvös dolog. Ezért kellett hát illegálisan szervezkednie annak a néhány szegényparasztnak. — Nem mertünk nyilatkozni de­cember elején sem — mondja Szlá­­vecs János elnök. — Vártuk, hogy megerősödjék a nép hatalma ... Meg kell hagyni, derekasan ki­állta a kényszerű hallgatás próbáját ez a kilenc család. Olyannyira köz­tük maradt a, szó, hogy szándé­kukról senki sem szerezhetett tu­domást. Féltek ugyanis attól, hogy szétkergetik őket. December tize­diké körül aztán összehozták a köz­gyűlést, hadd valljon színt minden­ki. Kilencen nem írták alá a kilé­pési papírt — így szólt az egyezsé­gük, amelyet szinte minden este felfrissítettek. A középparasztság azonban tódult kifelé, s néhány megtévesztett szegényebb sorsút szintén magukkal sodortak. így tért vissza a hat holdhoz özvegy Horváthné is, A hosszú téli esték gondtalan­­súgra még csak megtartotta otthon Horváthnét. De aztán a tél­­űző tavaszi nap mind közelebb hozta az újrakezdés nehézségeit. Töprengett ez a mindig szorgalmas gazdasszony, mihez fogjon. Szeke­re, felszerelése nincs. A járomnak is csak az egyik felébe tudna mit, befogni. Hozott ugyan egy éves üszőt a tehén mellé a szövetkezet­ből, de amint megtudta, hogy az jó néhány ezrest kóstál, mindjárt visszavezette. Igaz, gyalognapszá­mért megszántanák a parasztok a földjét, de ezt éppen akkor kellene ledolgoznia, amikor az ő kukoricá­ja is kéri a kapát. Jobb lenne mégis visszaállni a közösbe — gon­dolta és csak magának, meg Annus­­kájának vallotta be ezt az óhaját. Mert arra a világért sem adná a fe­jét, hogy most szégyenszemre oda­­álljon a tagok elé könyörögni, az­zal, hogy megbántam, elhamarkod­tam a dolgot, ha lennétek szívesek, vegyetek vissza. Jövök a lányom­mal együtt. Nem szokott ám el az én Annuskám keze a kapától a, tanácsházán! Szóval erre nem merte rászánni magát. Inkább más utat választott. A szomszédolás ugye, nem olyan feltűnő faluhe­lyen. Igen, az lesz a legegyszerűbb módja a visszatérésnek. Talán sike­rül. Ahogy ezt kigondolta, attól kezdve mindennap megfordult a Szlávecz-családnál. Ezek a látoga­tások persze nemcsak a ház asszo­nyának szóltak, hanem a házigaz­dának, mint tsz-elnöknek is! Né­hány nap múlva, nagyon óvatosan előhozakodott a dologgal: — Hát, Jancsi, hogyan s mint lesz ezután a szövetkezetben? — kérdezte Szlá­­vecztől. Az meg készségesen felelt, méghozzá elég hosszasan. — Nézze, Kati néni — kezdte az elnök. — Mi nem félünk sem a do­logtól, sem a sorstól. A mi kilenc családunknak mind a • húsz tagja köteles a közösbe jönni. Megbirkó­zunk azzal a százhúsz hold szán­tóval. — Aztán ismertette elgondo­lásukat a gazdálkodásról. Négy te­henet akarnak venni, hadd csörge­dezzen a tejpénz. A szeszfőzde is hoz jó néhány tízezret, valamivel kevesebbet, mint szokott, m.ert ezekben a zavaros téli napokban megszaporodtak a kisüstök. Har­minc hold pillangóst vetnek ezen a tavaszon, kell a takarmány, mert növelni akarják az állatlétszámot. A tavalyi zabból is megmaradt egy vagonnyi a munkaegység-részesedé­sen felül. Fele eladásra való. Igaz, nehéz volt megmenteni a széthor­­dástól ezt a terményt, mert el akar­ták osztani a kilépők. Köztük volt a magtáros is, de szerencsére — már mint a szövetkezetben mara­dottak szerencséjére — az elnök zsebében volt a kulcs. Aztán ha hívták a magtárhoz, ő mindig ta­lált valami más elfoglaltságot... A harminc hold kenyérgabona is legalább két-három mázsával jobb termést Ígér holdanként, mint a ta­valyi. öt hold maglóherből meg a három hold szarvaskerep mag­jának eladásából is jön jó pár ez­res. Qzáz szónak is egy a vége: na­­gyobb osztalékot remél a Szabad Föld az idén, mint tavaly. I.átnivalóan tetszettek az elnök szavai Horváthnénak. Érezte, most rajta lenne a sor, szólnia kellene, talán nem utasítaná vissza kérését Sslávecz. Mégis csak hallgatott. Am az elnök értett ebből a kínos csend­ből is. Végül is kibökte: — Nem lenne kedve közénk állni, Kati néném? — Hát dehogynem — adta meg a választ szinte gondolkodás nélkül. Hiszen képzeletben elkészült márS. régen ezzel a felelettel, csak a fcér-jf dést várta. Szlávecz még a kislányai felől is érdeklődött: — Szeretnénk könyvelőnek An-x nuskát, ha elvállalná. Mert a régiS könyvelő is kilépett... 2 Gyors mehetnékje támadt az ed-S. dig olyan türelmesen szomszédolóit asszonynak, s szaladt haza leányá-U hoz a jó hírrel. л A napokban meglátogattam Яог-й váthékat. A közgyűlés még nem В mondott sem igent, sem nemet fel-S- vételi kérésükre. Mégis biztosra ve-F szik, hogy visszafogadják. §s — Gyakran el-elnézegetem az ár-* pánkat — mutat arra az ősziárpa-w táblára, amely a kertjük végébenm zöldell. — Az agronómus éppen mní említette, lesz abból két és fél va-Й gonnyi is. Egy vagonnal ebbölH mindjárt cséplés után kiosztanak ag tíz családnak. Ej, gondoltam ma­gamban, megelégednék én három­négy mázsával is. Mennék szíve­sen akár holnap is vetni a szövet­kezetbe, hogy szaporodjon a mun­kaegység. Mert attól függ az árpa­előleg is — mondja, persze nem toy, egyvégtében, hanem szépen sorjában, amint érdeklődöm tőle. Közben odaér Annuska is, aki fia­tal vesszőt vagdosott a szemközti ligetben: azzal akarja bekeríteni a\ kiskertet, nehogy a baromfiak kárt tegyenek a virágágyásokban. Pi­ros arcán, kék szemében nyoma sincs a keserűségnek, amiért meg­szűnt munkaköre a tanácsnál. Meg­keresi kenyerét a szövetkezetben j Délelőtt már át is vette az irato-í kát az irodában. A nagy dologidőd ben is így akar csinálni: reggelen-i ként elvégzi a könyvelni valót, az-\ tán gyerünk a mezőre. JYT os, ezek után könnyen el- 1 ~ döntheti az olvasó, hova tar- l tozik Horváth József né, leányával] együtt. KUTAS JÓZSEF$ — Jaj, doktor úr, nem eszik ez az álját, aztán meg állandóan fogy, kö­hög — tárja szét keáeit magyarázás közben Forró József szentpáli gazda. Igen, a nyolc malac kissé meghúz­ta. Kevés a vitamin io most a takar­mányban. Meg a bélférgek miatt is nehezen szedi össze magát. Orvossá­got Írnak fel. Közben megérkezik a laboratóriumi vizsgálat is a szomszé­dos Állziegószséqügyi Intézetből. — Most adjanak neki élesztőt, rendelünk étvágygerjesztőt is, reméljük, helyre ion — osztják tanácsaikat az állat­orvosok. A rendelésnek vége, a sze­kér hamarosan visszaindul a Zsefic­­ség egyik falujába. Bizakodást visz magával, talán megmarad a kedves jószág — Kifoghatják a lovakat a kocsi elől — szól ki a rendelőhelyiségből az egyik szakmunkás Kelemen Sán­dornak, aki másodmagávaf két lovat és két csikót hozott be Kaposfüred­­ről. Az egyik, a kisebbik lő különö-1 sen rútul néz ki, tán még a tarisz­nyát is rá lehetne akasztani kiálló csípőcsontiaira annyira lesoványo­dott szegény pára, Á szőre pedig olyan nagy, hogv azt hinné az em­ber, medve áll előtte, — Kevés abrakot láthatott ez a girhes — vetjük oda. — Ház biz azt keveset, de nemcsak az a baja, ha­nem gilisztás is. Azért nem megy sokra — magyarázza a gazda. Az or­vosok ezt úgy hívják: bélférges. Egy röpke félóra alatt az Állategészség­ügyi intézet laboránsai a beteg állat bólsárából pontosan kimutatják, a bélfárgek melyik fajtája támadta meg s a kórház orvosai ebből már tudják, melyik lónál milyen eljárással szün­tethetik meg a kórt. Dr. Küttel Jenő, az Áüatkőrház ve­zető szakor-osa szívesen kalauzol végig az intézeten. Keresztül vezet a műszertáron, gyógyszertáron, sorra mutogatja a foghúzó fogókat, műsze­reket. — Ezzel fogat húzunk, ezzel koponyát lékelünk, ezzel a felfúvódást szüntetjük meg — mutogatja a fényló műszereket. Egy kis fényes ládában a gyógyászatban nem régóta ismert Bölcsházi-féle szülészeti kellékek. A gyógyszertárban a hashajtótól a szlv­­erősítőig mindenféle orvosság meg­található. Doboz doboz hátán. Olyan gyógyszerek is vannak, amelyekkel csak kísérleteznek még. Végigjártuk a kórház betegszobáit is. Az egyik ló marját feltörte a hám, be gennyesedet!. Csak műtét ment­hette meg az életnek, illetve a gaz­dáiénak. A másiknak patája sérült meg, a harmadikat fogkezeiéssel tart­ják bent. Lovakat, teheneket, bikákat gyógykezelnek itt. De nemcsak eze­ket. Töröttlábú, vagy más bajú kutyá kát, macskákat, galambokat, sertása­­ket is be'oaadnak a kórház kapui. Jelenleg is több kutyát ápolnak. Dr. Küttel Jenőnek régi szándéka, hogy az egyik helyiségben apróáltatok gyógykezelésére ketreceket rendez­nek be. Nagy szolgálatot tesz az Állatkórház: a megye parasztságának. Egy kis sta­tisztika: 19S6-ban 2842 beteg állatot kezeltek, ebből 355-öt huzamosabb ideig a kórházban, vagy tartottak megfigyelés s ayógvkezelés alatt. Az idén már 510-nél tartanak. V. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom