Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-07 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! т ю ш ш я& б AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ül. évfolyam, 55. szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. március 7. Erősödik a pártszervezet Somogyjádon is (Tudósítónktól.) December végén alakult meg a pártszervezet Somogyjádon. Kilenc /olt MDP-tag kérte átigazolását az MSZMP-be, s kezdett hozzá a mun­­cához. Nehezen ment a munka a községben, hiszen kevesen voltak, ke- és emberhez jutottak el a kommunisták. Március 5-én este taggyűlést tartattak a somogyjádi kommunisták, izén a napon 11 új taggal erősödött a községi pártszervezet. Kilenc rég JDP-tag kérte átigazolását, s két új belépő is kérte felvételét, örömmel ogadták őket soraikba, hiszen velük erősödtek, s eredményesebb mun­­át tud végezni ezután a pártszervezet a község lakói között. DÚS VÁLASZTÉK a siófoki népbolfban EQY KICSIT VÁRNI KELL Ezzel fogadják a Corso cukrászdában azokat a vendégeket, akik egy dupla vagy egy szimpla feketére térnek be. Szívesen el­mondják azt is, hogy miért kell várni. — Rossz a gép, s minden tíz fekete után várni kell, mert visszaesik a gáz. — Sokat üldögé­lek a cukrászdában, mert szeretem ezt a helyet, jó feketét főz­nek és mert barátsá­gosak a felszolgálók. Máskor egy-két perc alatt hozták a meg­rendelt feketét, most pedig, ha szerencsém van, néha csak félórát kell várni. Tudom, nem a cuk­rászda dolgozóin mú­lik, mert ők igazán iparkodnak. Körüláll­­ják a presszó-gépet és ha lehetne, és ha hasz­nálna, akkor könyör­gésükkel buzdítanák jobb munkára. De. bi­zony nem megy. Á gáz rossz, s hiába minden igyekezet. Hiába ked­ves mosoly, a vendé­gek már nem hisznek annak, sem az »azon­nal hozom«-nak. mert nagyon sok vendég fo­gyasztás nélkül távo­zik el. Ez nem kedvező az üzletnek sem, de nem kedvező az ott dolgo­zóknak sem, mert ilyen körülmények kö­zött csak fele bevételt tudják elérni, mint rendes körülmények között. Azonban az ott dolgozók hiába kérik, nem cserélik ki a gázt addig, amíg ki nem fogy a tartályból. Úgy gondoljuk, most már csak a vállalat veze­tői tudnának segíteni. Hát segítsenek és biz­tosítsanak a cukrászda részére olyan gázt, ami lehetővé teszi a nor­mális munkát, s ami nem elűzi, hanem vonzza a cukrászdába a vendégeket. Pedagóguslakásból tanácsháza? Nemrégiben kapott szerkesztőségünk egy levelet, amelynek írója jogosan panaszkodik és kéri segítségünket. Arról van szó a levélben, hogy az őrtilosi tanács be akar költözni az általános iskolához tartozó pedagógus szolgálati lakásba. Erre az indította a tanács­elnököt, Cipót Antalt, hogy visszajött a községbe Mesz­­larics Lajos, akit ezelőtt néhány évvel kitelepítettek a határsávból, s akié volt az az épület, amelyben jelenleg a községi tanács székel. Persze, Meszlarics most köve­teli vissza a házat, s a tanácselnök minden megfontolt­ság nélkül meghajolt előtte s úgy döntött, hogy a peda­gógus szolgálati lakást elfoglalja a tanács, úgy, hogy a jelenleg ott lakó tanítónőt, Lakics Ilonát átköltöztetik egy szertárhelyiségbe. Emiatt zaklatják most már jó­ideje a tanítónőt, aki pedig nemrég tért vissza a kór­házból, s nyugodt körülményekre van szüksége teljes felgyógyulásához. Mi a helyszínen megvizsgáltuk a dolgot. Szerintünk még csak annak a gondolata is rossz, hogy a tanács az iskolaudvarba költözzék. Bánki István igazgató-tanító — aki már 20 éve Van ebben a községben — a meg­mondhatója, hogy milyen kellemetlen és zavaró volt a nevelőmunkában, amikor ezelőtt néhány évvel ideigle­nesen a pedagógus lakás egyik üres helyiségében szé­kelt a tanács, s odajártak az »ügyfelek« nap mint nap. Most pedig még inkább helytelen a tanács eme szán­déka, amikor abban a helyiségben pedagógus lakik... Igaz, még egyedülálló nő Lakics Ilona, de éppen abban a korban van, amikor élettárs szegődhet melléje rövid időn belül. Mindenesetre, mi a helyzet ismeretében a párt já­rási szervéhez fordultunk és Rudics József elvtárs ígérte, hogy intézkedik az ügyben. Reméljük, Lakics Ilona tanítónő megnyugvására... . — szí — Fegyvert és löszért találtak Tabon A Tabi Téglagyár telepe mellett két kisfiú, Tímár László és Bertnger Antal játszadozott. Játék közben egyikük a teleptől nem messze lévő elhagyott pincébe ment. Alig tartóz­kodott néhány pillanatig az omlado­zó pincében, amikor hangos szóval társát hívta. A két gyerek csodálko­zó szeme elé egész arzenál tárult. Fegyverek és lőszer hevert az egyik sarokban. Az okos kisfiúk nem nyúl­tak semmihez, hanem nyomban a rendőrkapitányságra szaladtak, ahol jelentették az esetet. A rendőrség kiszállt a helyszínre és alapos kuta­tásnak vetette alá a pincét és kör­nyékét. A pincében négy bezsírozott karabélyt és két géppisztolyt talál­tak. A fegyvereken kívül felfedez­tek egy katonai telefonközpont-tartó ládát is, melyben nagyabb mennyi­ségű lőszer volt. Többek között ta­láltaié négy darab karabélyhoz való tárt, csaknem ötszáz karabélytöl­tényt, százkilencven géppisztolytöl­tényt, tizenkét kézigránátgyutacsot és két géppisztolytárt. A rendőrség megindította a nyomozást a fegy­­verrejtegetők kézrekerítésére. Ritka vendég Nemeshanyban Már egy hónapja, hogy a nemes­­hanyi halastóra ritka vendég — egy hattyú — érkezett, s azóta is ott tartózkodik. Ez az Európában csak igen ritkán fészkelő s nálunk elvétve átvonuló szép madár vé­delem alatt van, lelövése tilos. MEGALAKULT az állami gazdaságok kereskedelmi irodája Az állami gazdaságok áruértékesi­­tési és beszerzési munkájának köny­­nyítésére és eredményesebbé tételé­re a gazdasági bizottság elvi hozzá­járulása alapján a földművelésügyi miniszter megalakította az állami gazdaságok kereskedelmi irodáját. A jövőben az iroda szervezi és irá­nyítja az állami gazdaságok termé­nyeinek, termékeinek belföldi és ex­port értékesítését, továbbá közremű­ködik a gazdaságok anyagbeszerzé­sében. KIS FARSANQOLÓK Az asszonyok még javában sütötték a lábos zsír­­^ ban a fánkot, az emberek meg tettek, vettek az udvaron, a ház körül, néha-néha egy-egy nyikorgó szekér is döcögött az úton, ám a gyerekek már sereg­ben jártak, viháncoltak a csökölyi napsütötte utcákon. Haditervet ötlöttek ki az esti farsangi ünneplésre, meg­lepetésre. Talán az itt is, ott is dülöngélő, roskadozó, életúnt öreg zsúptetős házak egyidősek a hagyományos, nemzedékről nemzedékre maradt népszokással, a far­sangolással. Ilyenkor, húshagyókedden esztendőről esz­tendőre fiatalok, idősek maszkába öltöznek, s esténként járják a szomszédokat, az ismerősöket és ismeretlen barátokat. Ahova bemennek, az ajtó nyitva áll előttük — szabadon esznek, isznak, persze, ha a ház népe is szíves, s örömét leli a maszkák látogatásában. A lá­nyok rendszerint férfinak, s a fiúk lánynak öltöznek. Ki haragszik érte, ha megcsókolják, vagy kicsit meg­simogatják? Különösen a lányok nem. A déli nap még melegen sütött, amikor az utcán megjelentek az első maszkák. Az egyik 10—12 évesnek látszó nadrágos, hosszú fehérszakállas kis álarcos, egyre csak a karját mutogatja felém. Fenyeget. Köze­lebb megyek hozzá, hát uramfia, illa berek, nádak erek, fút, lohol a kert felé. Elérhetetlen. A gyerekek is min­denáron köréje igyekszenek, de mindannyiszor kisiklik kezük közül. Találgatják: ki lehet? Az egyik azt állítja róla, hogy fiú, mások viszont azt erősítik, hogy ők meg­ismerték, s nem más, mint a Tüske Kati. Az egyik, kövesút menti ház előtt a pádon ülő gyermekcsoport­hoz megyek, ők még »civilben« vannak. Kapásból meg­kérdem az egyik kis suttyótól, hát ti miért nem öltöz­tetek be? — Majd estére! — felelt felnótthöz illő ko­molysággal. — Hiszen ilyenkor megismerik az embert. A kis öcskös Szép Imi volt, a kora már »nagy«: hét éves. — új — Moszkvai jegyzetek Tégla, tégla és ismét csak tégla Ne tegyen ilyet, asszonyom! Csak igazságosan VARÁZSLÓ ÉS A KÍQYÓ A világhírű Alexandrov-együttes szombaton este Kaposvárott vendégszerepei A szovjet hadsereg Vörös Zászló érdemrenddel kitüntetett A. V. Ale­xandrov ének- és táncegyüttese szombaton este Kaposvárott vendég­szerepei. A több mint kétszáz tagú ének-, zene- és táncegyüttes élén Borisz Alexandrov ezredes, a Szov­jetunió népművésze áll. Műsorukon orosz, ukrán és más népek dalai, ka­tonaénekei és táncai, valamint orosz és nyugat-európai zeneszerzők kó­rusművei szerepelnek. Előadják töb­bek között a Gerencséri utca, az El­indultam szép hazámból című ma­gyar népdalokat, ezenkívül részlete­ket Kodály Zoltán Háry János című daljátékából. A szovjet hadsereg ének- és tánc­együttese eddig már kétízben szere­pelt Budapesten, ezenkívül Francia­­országban, Angliában, Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, Finnországban, Jugo­szláviában, Kínában és Németor­szágban voltak körúton. Az együttes művészeti vezetője Borisz Alexand­ra vies Alexandrov, az OS ZFS ZK népművésze, karvezető Konsztantyin Petrovics Vinogradov, az OSZFSZK érdemes művésze, a zenekar vezető­je pedig Vlagyimir Alcxandrovics Alexandrov, az OSZFSZK érdemes művésze. Köszöntjük a városunkba érkező művészegyüttest. Védekezésre készen áll a Nagybajomi Növényvédő államát Hajdanában dr. Csorba Sándor többszázholdas földbirtokos úr aligha merte volna gondolni, hogy az ő nagybajomi lakosztálya, leg­kisebb majorja egyszer egész So­mogy földművelőit szolgálja majd. Itt működik az egész megye nö­vényvédelmét ellátó Nagybajomi Növényvédő Állomás. Kilencven­négy emberével, 32 Zetorával és a hozzátartozó legújabb technikájú, nagyteljesítményű porzó- és per­metezőgépeivel, s szakembereivel egy jól felszerelt üteg, amely ta­vasztól őszig harcban áll a növé­nyek ellenségeivel, a gazdák tönk­retevőivel. Még március elején já­runk, de a növény-egészségőrök már hadat üzentek az idén sze­rencsére itt-ott csekély számban, csekély területen fellépett gabona­­csócsárolóknak. Eddig négy község­ből érkezett kártételről jelentés, s azon nyomban részleges mozgósí­tás történt ellenük. Ne okozzanak terméskiesést a károkozók — ezért dolgoznak a növényvédők. Az igazgató, Szőnyi Mihály új ember az állomás élén, de érti a mezőgazdaság minden csínját-bín­­ját, hiszen akadémiát végzett, s az­óta már hasonló helyen hét évig volt főagronómus. Mint mondja, a legfőbb célja, hogy szót értsen az emberekkel, megjavítsa a hiányos munkafegyelmet, s munkatársaival egyetemben megtegyék azt, amiért az államunk létrehozta, fenntartja a növényvédő állomást. Mert bi­zony a növényvédő állomáson ke­resztül az államtól milliókat és milliókat kapnak a gazdák. Szinte felértékelhetetlen az az összeg, amit a pusztulástól megmentett termés juttat zsebükbe. Csupán a burgonyabogár elleni védekezés kö­zel tízmillióba került tavaly az ál­lomásnak. Ingyenesen látja el to­vábbá az állam a csócsároló elleni védekezést is. Az idén a tavalyi­nak felére csökkentették az állomás gépparkját, s a munkások számát is, ám ezzel mégis jobban gazdái lesznek területüknek. Most tényleg katonai szervezettségre lesz szük­ség, hogy mindenhova időben eljus­sanak. öt brigád hálózza be a me­gyét. Az állami gazdaságok ezen­túl teljesen maguk látják el a nö­vényvédelmet, így a növényvédő állomás sokkal nagyobb szolgála­tot tehet az egyéni gazdáknak és szövetkezeteknek. Jelenlegi gépi kapacitásuk képes hatezer hold vegyszeres gyomirtásra. Jó lenne azonban, ha már most gondoskod­nának is e területről, hogy legyen hol dolgozniuk a gépeknek, mert> eddig bizony csak a lenesek szer­ződtek 200 holdra. Az igazgató szerint azt a Megyei Tanács biz­tosítja majd. Vigyázzanak, nehogy a két bába között elvésszen a gye­rek, illetve akkor kapkodjanak majd munka után, amikor már ké­ső lesz. Az állomás az idén először egyéni gazdáknak is tud vegysze­res gyomirtást végezni, ha öt-hat gazdának összefüggő táblában, egy­azon dűlőben lévő gyömirtandó ve­tése van. Vállalkoznak gyümölcsfa­­permetezésre is. Hatvan szőíő­­gyümölcstermelö falut pedig háti permetezőgéppel látnak el, köl­csönzés alapján. Egy-egy kis gép egynapi kölcsönbére olcsó lesz., mindössze öt forint. A gépeket a zárszolgálati felelősöknél lehet kérni. Minthogy eddig igen nagy összegbe került a burgonyabogár elleni védekezés, mostantól a poro­zás helyett permetezést alkalmaz­nak, s így 140 forinttal csökkentik az egy holdra eső védekezési költ­séget. Ez pedig a gazdák nagyobb felelősségével is jár; gondosabban és gyakrabban kell keresniük, s ha szórványosan lép fel, össze is kell szedniük a burgonyabogarat. A csaknem száz emberrel dolgo­zó üzem a több mint száz kilomé­teres körzet 240 falujában csak úgy­­tudja jól ellátni feladatait, ha szak­képzett, fegyelmezett, kötelesség­tudó emberek a beosztottak. A ve­zetőgárda egytől egyig jó szak­tudással rendelkező emberekből áll. A közeljövőben gépészmérnököt is kap az állomás. A húsz permetező­­mester közül tizenhárom már nö­vényvédő szaktanfolyamot végzett, S az anyagi megbecsülés sem utol­só. Most rendezték, illetve 30—35 százalékkal emelték a béreket. Egy-egy Zetor-vezető havi alap­fizetése — a képzettségétől füg-: gően — 1200 forinton felül lesz. Megszűnt az ezelőtt sok visszás­ságra okot adó premizálás. A mun­karuhákat ezentúl előre megállapí­tott kihordási időre kapják meg a dolgozók, érdekük lesi, hogy vi­gyázzanak rá. Jól megértik egy-­­mást a pártszervezet és az igazga­tó is. Az udvaron csatarendben állnak a kijavított Zetorok, ha az ígérete­ket betartják a minisztériumban, akkor jövőre már nem! a szabad ég alatt kell heverniük a drága gé-. peknek. A műhelyekben az utolsó simításokat, javításokat végzik szerelők. Ök garantálják, hogy »fronton« valamennyi gép megá ja majd a helyét. Varga József Felhívás olvasóinkhoz! a a \i-Szerkesztőségünk archívuma részére nem áll rendelkezésre az októberi ese­mények miatt a Somogyi Néplap és a Szabad Somogy október 23 és december 1 között megjelent több példányszáma. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy ameny* nyiben birtokukban van az említett lappéldányok közül, küldjék el szer?* kesztősógünk címére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom