Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-06 / 54. szám
г1“" Л ' ’ ' • VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!, yij|5r; ашошйшб AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 54. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Szerda, 1957. március 6. Egy falu, ahol nincs panasz az adófizetésre Miféle csoda szüleménye, hogy Görgetegen minden kényszerintézkedés nélkül, s a község parasztjainak becsületére legyen mondva — az első negyedévre előírt adóösszegnek csaknem 60 százalékát befizették? Pedig nincs ebben semmiféle csodaszer, hacsak az nem, hogy itt a falu parasztjai és a tanács vezetői tökéletesen szót értenek egymással. Mert hogy jól lássuk az előzményeket, Görgetegről a korábbi években nem a legjobb híreket lehetett hallani a járás központjában. Most éppen fordítva áll a dolog. Február elején még itt is igen csapnivalóan állt — ahogy a pénzügyi szakemberek mondják — a penzum. A tanács elnöke azt mondotta ekkor, nem igaz, hogy a mi adófizetőink ennyire kötelesség!elejtek. Uj módszerhez folyamodott. Magához kéretett vagy harminc adófizetőt. Igen, a szó szoros értelmében kérte őket, mert az idézésekre szószerint ezt írta » ... kérem, ekkor és ekkor szíveskedjék megjelenni hivatalomban«, s csodák csodájára, egyetlen ember se akadt, alá az idézésnek ne tett volna eleget. S ami a legszebb, egy gazda se akadt, aki fizetés nélkül távozott volna. Vagy például, amikor tűzifa szállítási engedélyért mentek hozzá a parasztok, szép szóval értésükre adta: ennyi meg annyi adóval tartozik még. S nem akadt egyetlen parasztember se, aki szavát ne állta volna. Egy erre jellemző példa Balogh József esete. Balogh gazdának 300 forintnyi esedékes tartozást számláltak az adófőkönyvben, ö is tűzifa szállítási engedélyt kért a tanácstól. A tanácselnök elbeszélgetett vele. Nem tellett bele 24 óra, ahogy lerakta a tűzifát a szekérről, ott termett a tanácselnöknél, az ígért összeggel. Talán elég is ennyi. íme egy példa, ahol a parasztok magukénak tekintik a törvényt. Ezért nincs panasz Görgetegen az adófizetésre. Több mint kétszáz ember vészi a szilövssszsoitast A Balatonboglári Szőlőoltványtermelő Állami Gazdaság előhajtaiójában szorgos munka folyik mindennap. 150 dolgozó végzi a szőlővessző oltását, S0 pedig a rügyezést, áztatást, vermeíést stb. Három millió szőlővesszőt oltanak összesen, amiből eddig már 700 ezret elkészítettek, s áprilisban iskolázásra kerülnek, majd ősszel a gyökeres oltványokat elszállítják a szőlőtermelő állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek. A tavaly oltott gyökeres vesszőkből eddig már 300 ezret elszállítottak Tokajhegyaljára, Sopronba, Badacsonyba és még más szőlőtermő vidékekre, hogy minél előbb kitűnő fajtájú, zamatos szőlőfürtök kerülhessenek a dolgozók asztalára, ugyanakkor kellemes italú bort tudjanak kiszolgálni a vendéglőkben. Csütörtökön sorsolják a lottót A Lottó Igazgatóság tájékoztatója Március 7-én, csütörtökön tartják* meg a nagy érdeklődéssel várt lottói első sorsolását. A számsorsjátékkal® kapcsolatban Bárdos György, a 8 Sportfogadási és Lottó Igazgatósági vezetője a következő tájékoztatást® adta: й A lottó sorsolásokat minden héti csütörtökjén — egyelőre a főváros-® ban — tartjuk, s úgy tervezzük, hogy* később vidéken is. Bár a tárgysorso-i lás csak áprilisban lesz, már arra is® készülünk. й A kisorsolt jutalmakat a Lottói Áruházban vehetik át majd a nyer-® tesek. Ez a Rákóczi úti Minőségi Ál-8 lami Áruház lesz, amelyet jelenlegi bővítenék, átalakítanak. A Lottó® Áruház építkezése a nyár végére fe-8 jeződik be, de már az első jutalma-2 kát ott adják ki. Esetenként —* amennyiben a nyertes mást akar ésp az árualap megengedi — az áruház-$ ban hasonló értékű más árura is ki-ж cserélik a jutalmakat. 2 A nvereményeb kifizetése a húzá-i sokat követő hat, illetve 11 nap múl-* va kezdődik. Hat nap múlva az ezer* forinton aluli, 11 nap múlva pedig az 2 ezen felüli nyereményeket adják ki® az OTP-fiókokban és a totó- és lottó-* irodákban. A főnyereményeket —у az ötös találatokra — csak az igaz-® gatóság fizeti ki. A nyeremények a’o' kifizetéstől számított 30 napon be-r§; lül vehetők fel, később már nem. 2 A nyeremények összege osztályon-® kint a beküldött szelvények és talá-* latok számától függ. A beérkezetté szelvények értékének —• a három-® forintos nyereményalapot véve — 50 2 százalékát a négy nyerőosztályban x osztják el. További 10 százalékot a®, jutalcmtárgyak beszerzésére fordí-2 tunk s így a fogadók összesen 60?. százalék nyereményhez jutnak, a ?többi összegből az igazgatóság a lot- 2 tóval kapcsolatos költségeket fedezi.?. A lottó tiszta nyereségét az állam® lakóházépítkezésekre fordítja. (MTI)g Eisenhower a Bermudákra utazik Washington (MTI). Az AFP jelenti:" Eisenhower elnök március 20-án dél-, után Washingtonból a Bermudákra utazik és ott három napon át tárgya-’ lásokat folytat Macmillan angol mi-; niszterelnökke] — közük a Fehér ( Házban. Majdnem 3000 gyermekkocsit gyártanak ebben az évben A Kaposvári Vasipari és Műszaki Ksz dolgozói által gyártott kocsikat jól ismerik az ország egész területén. Az elmúlt évben több mint 2000 gyermek mélykocsit és sportkocsit gyártottak és adtak el. A nagy 'keresletre való tekintettel az idén negyedévenként több mint 700 gyermek mélykocsi és sportkocsi kerül ki a Kaposvári Vasipari és Műszaki Ksz gyermekkocsi-részlege dolgozóinak keze alól és így majdnem 3000 ízléses és jókivitelű kocsik között választhatnak majd a kismamák. Mintegy száz községben folyik földrendezés Somogybán a termelőszövetkezetek nagy részének felbomlása következtében újból kell rendezni a földbirtokterületeket. Majdnem kétszáz községet érint a földrendezés és eddig több mint százban beindult már a munka. Mindenütt az érintett gazdákkal karöltve tárgyalják meg a földkiadás lehetőségét és ennek során adják vissza azt volt tulajdonosának. Eddig a megyében ötven községben már befejeződött ez a munka. A barcsi járásban például az érintett 25 községből már 12-ben rendezték a földek sorsát. Megkezdték a muskotály zsálya palántázását A Daránypusztai Illóolajkutató Kísérleti Állami Gazdaságban március 5-én megkezdték a muskotály-zsálya palánták kiültetését. A 30 holdnyi területből eddig 10 kát. holdon ültették el a kis-palántákat. Ezek virágját a nyáron learatják és ebből készítik majd a muskctály-zsálya olajat. As Atlanti Egyezmény rései A Nemzetközi Geofizikai Év A Balaton és az időjárás Nagyapáról fiúra, unokára Sörgyártás hazai komlóval Évről évre nagy gondot és súlyos kiadást jelent az országnak a sörgyártáshoz szükséges komló beszerzése. Többnyire Csehszlovákiából és a Német Szövetségi Köztársaságból vásároljuk mázsánként 250 dollárért. A hazai komlótermelés fellendítését előreláthatólag kedvezően befolyásolja a komló átvételi árát szabályozó rendelkezés. 1957. január 1-től kb. 20—25 százalékkal magasabb árat fizetnek a komlóért, de a természetbeni és a takarmány juttatások is kedvezőbbek lesznek a réginél. Az új árrendszer szerint egy mázsa I. osztályú komlóért 6500, egy mázsa II. osztályú komlóért 6000, egy mázsa III. osztályú komlóért 5500, egy mázsa IV. osztályú komlóért 4000 forintot fizetnek. Ezenkívül a termelőszövetkezeteknek, szakcsoportoknak és egyéni gazdáknak az átadott komló minden száz kilója után 400 kiló szárított malótacsírát, mázsánként 31 forintért, továbbá 1© kiló szárított sörélesztőt, kilónként 12 forintért és 40 liter sört, £terenkint 3,30 forintért juttatnak a sörgyárak. Milyen bérezésben részesülnek az építő- és építőanyagipari dolgozók márciustólF A napokban jelent meg annak a kormányrendeletnek a végrehajtási utasítása, amely az építésügyi minisztérium felügyelete alá tartozó építő- és építőanyagipari vállalatok, üzemek dolgozóinak bérezéséről szól. Az utasítás szerint a bérezés alapja a teljesítmény (darabbér, akkord, egy összegű utalványozás). Egyes munkafolyamatoknál, ahol ez erőszakolt volt, így az úgynevezett fehérmunkáknál, kazánfalazásnál és kőfaragó munkáknál a teljesítménybért nem kell alkalmazni. A munkástanács a vállalat vezetőjével és üzemi bizottságával egyetértésben állapítja meg azt, hogy melyik munkát bérezik darabbérben, órabérben vagy más bérezési formában. Az így kialakult bérezés alapja az 1956 má. TIZENHÉT POSTÁS BŰCSÚJA Már csak egy távirat volt vissza. Az utolsó. Bechine István kézbesítő végigkopogott a Bajcsy-Zsilinszky utcán, s megállt a ház előtt. Becsöngetett. Az asszonynak, amikor átadta, nem is mondta meg, hogy ez az utolsó. Valahogy nem jött ki szó a torkán, megszorult benne, legbelül. Aztán megindult, vissza a posta felé és olyan furcsán érezte magát. Az emberek eljártak mellette, némelyiknek odaköszönt, visszaköszöntek. Szeretett volna eléjük állni és fülükbe kiabálni: ...én, Bechine István, 53 éves kézbesítő, most elmegyek. Nyugdíjba megyek. Huszonkét évi szolgálat után. Hát nem fogok hiányozni senkinek? Ez nem is lehet igaz. Az utolsó táviratot vitte, a legeslegutolsót. Most majd neki hoznak, valaki más. Sajnálta az életét, a postát, a munkáját. Úgy ismerte az utcaneveket, a házszámokat, mint senki más. Az embereket pedig nemcsak a nevük szerint. Tudta, hogy a B. utca 30-ban Lakatoséknak gyermekük született, táviratozni fognak, az anyjuk pedig vissza, hogy örül, boldog, jön, érkezik Öreglakról a 21 óra 13-assal. A Z. utcában Baloghéknak rossz hír jött, apjuk halt meg. A távirat megnyitja a sírás útját. Néha örömet, meglepetést, boldogságot okoz, néha könnyeket. Az emberek ismerete az emberek szeretetét váltotta ki Bechine Istvánból. Most mégis el kell mennie! Dinnyési Ágostonná 67 éves főellenőr bemegy utoljára a nagycsarnokba és a közönség szemével próbál végignézni a postán. Az üvegablakok előtt emberek ácsorognak. Értékcikk, csomag, pénzesutalván y, távirat. — Egy hatvanfilléres bélyeget kérek... — hangzik a sarokból. — 365,50 ... tessék, visszajár 34 forint 50 fillér ... Egy távirat-blankettát kérek — súgja egy fiatalember, s társára, egy diáksapkás fiatal lányra néz. Dinnyési Ágostonná felnéz az órára a két telefonfülke fölött. A mutató lassan elkezd visszafelé peregni, egyre gyorsabban, gyorsabban, mind szédültebb iramban. — Istenem! — Behúnyja a szemét és emlékezik. Leveti fekete bundáját, s látja magát a kis rózsaszínmintás kartonruhácskában. Hajából eltűnik a sok hófehér . csík, szemei megtelnek az élet fényével. Karja telt lesz, gömbölyű, alakja egyenes. Negyven évet repül át, vissza a múltba, amikor először nyitotta be a kis vidéki posta ajtaját. 1913. április i-e volt A postai szolgálat nem könnyű, de szép szolgálat. Nem lehet hencegőn sokat keresni, de tisztességes megélhetést nyújt. Itt első a becsület, a tisztesség, a hivatásszeretet, édes leányom — hallja az öreg postamester hangját. És ezt 6 megfogadta. Negyvennégy éven keresztül egy jottányit sem engedett ebből, szerette a munkáját, tisztességgel élt hivatásának. Kinyitja szemét, végignéz m,agán. Hát bizony, megöregedtél, Dinnyési Ágostonná — motyogja magában. — Elmész, szép csendesen nyugdíjba, átadod helyed a fiatalabbaknak, az erősebbeknek. Ez az élet rendje. Hát igen! Csak ne lenne ez olyan szomorú mégis. Mintha az emberből egy testrészt vágnának ki. A munkát úgy meg lehet szokni negyvennégy év alatt. — Meg bizony, még negyven év alatt is - mondja Kovács Lajos főirányító — a kaposvári postán rendezett — nyugdíjasokat búcsúztató — kis ünnepség előtt. — Én is mint postás kézbesítő kezdtem Balatonfüreden, még 1917-ben. Aztán átkerültem ide Kaposvárra. — Melyik volt a legnehezebb, legérdekesebb kézbesítése? — Hát ilyen sok volt. Például egyszer jött egy levél, amire csak annyi volt ráírva: »A leghoszszabb létrájú bádogosnak ... Kaposvár«. Ötvenhat bádogos volt akkor Kaposváron, mégis megtaláltam a címzettet. Kalocsa Vendel levélirányító dicséri is Kovács Lajos munkáját. — Mindig példamutató, mindig szorgalmas volt — mondja. — Tizenegy vizsgát tett le kitűnő eredménnyel. Amikor a búcsúztató díszebéden Garaba János üb-elnök megnyitója után Garamvölgyi Miklós, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője pohárköszöntőjében az idős korosztály munkáját dicsérte, akik a legnehezebb időben is helytálltak és a háború után segítettek újjáépíteni a magyar postát, felcsattant az éljen kiáltás. Bíró Bódis József, a területi postás szakszervezet titkára arról beszélt, hogy az öregek áldozatkészen nevelték a fiatalokat. Melegen megtapsolták. Vogronics Sarolta magyaratádi hivatalvezető megindult hangon köszönte meg a posta vezetőségének segítőkészségét. A hosszú asztaloknál kedvesen koccintottak egymással a búcsúzó, nyugdíjba vonuló postások. A jól végzett munkára, a boldog, békés pihenésre, a nyugodt öregségre ürítették poharaikat. Tizenhét ember. Kézbesítők és hivatalvezetők. A magyar posta világhírnevének megalapítói. Közülük ki-ki a maga helyén talán többet is tett, mint kellett volna, amint amit előírtak a paragrafusok és a szabályok. Az aprólékos, végtelen szorgalommal ellátott pontos munka emelte mindig feljebb és feljebb a magyar posta hírnevét. Könnyezik Dinnyési Ágostonná szeme, mert sajnálja itthagyni második otthonát. De a könny fátyolén keresztül felcsillan a beteljesedés öröme. Jöjjenek a fiatalok, folytassák ott, ahol ők abbahagyták. Még nagyobb kedvvel, még nagyobb lelkiismeretességgel, még nagyobb becsületességgel. így épül boldogabb holnapunk. Szűts István sodik félévében érvényben lévő darabbérek forintértéke, megnövelve az illetékes iparigazgatóság által engedélyezett százalékkal. szókban a munkakörökben, ahol órabérben dolgoznak, a vállalatra előírt bérezési százalékon belül kell megállapítani a bért. így például a segédmunkások 4 forinttól hat forintig, a betanított segédmunkások 4,50 forinttól hét forintig, a szakmunkásak 5 forinttól 9 forintig terjedő órabért kapnak. A rendelet intézkedik a két iparág dolgozóinak idénypótlékáról is. így az építőiparban — ideértve a szerelőipari, a gépesítési, a tégla- és ceerépipari, valamint a kő- és kavicsbányászati iparágakban dolgozó munkavállalóknak — 1957. január 1-tól 15 százalékos idénypótlékot kell fizetni. Az építőipar keretén belül ^dolgozó épületasztalosipari, épületanyagellátási és épületanyagfuvaro; zási vállalatok dolgozói részére j idénypótlék nem számolható el. Szintén nem részesülhetnék 15 ! százalékos bérkiegészítésben a tégla;és cserépipar, valamint a kőbányádat azon dolgozói, akiknek téli fog- I lalkoztatásuk megvan. A rendelet intézkedik a szerszám, használat díjazásáról is. Azoknak a j.munkavállalóknak, akik nem vállalati, hanem saját szerszámmal dolgoznak, havi összkeresetük 0,5 százaléktól 3 százalékig terjedő szerszámkopási díjat kell fizetni. A végrehajtási utasítás szerint március 1- től megszűnik az újjáépítési munkálatoknál a kiemelt órabér. Az egyéni gazdák is vásárolhatnak vegyszeres gyomirtószert q Az elmúlt években a nagyüzemi ^gazdaságok eredményesen alkalmazni ták a vegyszeres gyomirtást, a gazától megtisztult gabonák termésátlaggá több mázsával növekedett. Az öidén a kormányzat lehetővé tette, ü hogy az egyéni kisgazdaságok is bezázájussanak a hasznos gyomirtó vegy- Gszerhez. A Dikonirt nevű gyomirtót Sa földművesszövetkezetek hozzák g forgalomba, kilograramonkint 50 fn- Qrintos áron. Minden csomaghoz ponütos használati utasítást mellékelnek, s a földművesszövetkezetek megfeglelő permetező gépeket is kölcsönözgnek. Egy holdra 80—120 deka Dikognirt szükséges, amit általában 15— г 20 cm magas gabonám szórnak. Gyűjteményes kötet jelent meg a Szovjetunióban a magyarországi eseményekről Ü Moszkvában megjelent a »Gyűjteaményes kötet a magyarországi eseitményekről — tények és dokumentwfimok« című kiadvány. Á kötet js~ ftmerteti az október 23-i helyzetet, be^mutatja az ellenforradalmárok saá®mos tettét, a reakciós erőket, arne őlyek az ellenforradalmat szították, ^.valamint azt, hogyan verték szét a flmagyar munkásosztály élenjáró e«ö- Ща szovjet hadsereg segítségével a rveakciós erőket.