Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-27 / 72. szám

VILÁG РПОШРЛШМ} EGYESÜLJETEK!

!SoM(M»OMZÍ<í

AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

M. évfolyam, 72. szám, ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1957. március 27.

cA luuníti titfiuzi mííltelyébeti

Nem is tudja a vásárló, amikor a húsvéti ajándékként kiszemelt, sztaniolba csomagolt nyúlok vagy bárányok között válogat, hogy ezek a szép figurák nem is olyan messze, itt Kaposváron, a Kaposvári Földművesszövetkezet cukrászüzemében készültek.

Pontosabban mutatja húsvét közeledtét ez a kis üzem, mint a naptár, hiszen csak körül kell nézni az asztalokon, a falak mentén, az elszállításra váró árukon, vagy a most készülő figurákon — minden a lázas igyekezetei tükrözi. Mert a megrendelők igen sűrűén jelentkeznek mostanában.

— A különféle figurákból 200 ezer darabot készítünk húsvétra — mondja Lestyán Ferenc üzemvezető —, de a keresletet még így sem tudjuk kielégíteni.

Mert a szép tojások, nyulak, bárányok igen népszerűek a vásárlék között. Tavaly még külföldi szállítás is szóba került. Budapesten is lenne piacuk, de a sztaniolhiány megakadályozza a szállítást. Jelenleg negyvennyolcféle figurát gyártanak, melyek árban 1,50 forintnál kezdődnek és 50 forintnál végződnek. Tehát a vásárló válogathat a pénze és ízlése szerint, aszerint, hogy a nagy frakkos nyulat vegye-e meg, vagy a kisebbnél maradjon? A figurák szép kivitelűek. Drágább fic,urák sztaniolköntösét még ki is festik, azonkívül bajuszt, vagy szemet festenek rájuk, aszerint, mit ábrázol a forma, nyulat vagy bárányt.

Egyébként a figurákat is itt tervezik és Lestyán Ferenc kezét dicséri a sokféle alak. Két éve, amióta működik ez az üzem, minden évadra új figurával lepik meg a vásárlókat. A mostani húsvétra négy új figurával jelentkeztek. A többi között egy cilinderes csirkével, egy nagy, kalapos nyúllal és még két másik húsvéti figurával, melyek igen tetszenek a vásárlóknak. És biztos, hogy a leg- Uletékesebbeknek, a gyerekeknek is tetszeni fognak ...

93 termeSőszövetkezet működik már Somogybán

Az elmúlt napokban egyre több feloszlott termelőszövetkezet tagsága lépett újra a hosszabb idő óta megszokott közös gazdálkodás útjára Somogybán.

1 Jelenleg 93 termelőszövetkezetben, több mint 1600 család, 20 és félezer kataszteri hold földön folytat nagyüzemi gazdálkodást. Legutóbb három községben kezdte meg működését a termelőszövetkezet: Nágocson a Rákóczi, Barcson a Harcos és Kapolyon a Szabadság. Nap mint nap újabb községekben szakítanak az eddigi tétovázással és határozzák el a gazdák, hogy visszatérnek a közös munkához.

i A meglévő termelőszövetkezetek is i állandóan növekednek. Az országos} hírű barcsi Vörös Csillag, amelyik J több mint 2500 kataszteri holdon l gazdálkodott, az októberi események t során csaknem teljesen szétoszlott. I Ma már 1300 kataszteri holdon újra 1 közösen dolgoznak és nap mint nap t újabb családok kérik visszavételüket.

Gyűlnek as adóforintok

Népes, forgalmas a vasárnapi utca. Csaknem egymásnak adják a kilincset a gazdák á kaposfői tanácsházán. Mindannyian oda nyitanak be, ahol ez a felirat olvasható az ajtón: »Adókönyvelés«. Máté József pénzügyi csoportvezető itt tölti vasárnap délelőttjét. Hiánya van a negyedévi tervnek, s nem sajnálta az ünnepnek felét munkának szentelni. A fizetés szünetében váltsunk vele néhány szót. Nyolc órától fél tizenegyig négyezer forint a bevétel — adja meg a kért felvilágosítást. De máris jönnek újabb »ügyfelek«.

— Mennyivel vagyok vissza? — kérdi Emiié Antal, a Kossuth Lajos utca 104. számú ház lakója.

— Múlt évi tartozása és a mostani esedékes adó 1242 forint — hangzik a válasz.

— Kétszáz forintot hoztam. Többet nem tudok fizetni, ha bármit is csinálnak velem. Megmondom az őszinteséget. Volt néhány ezresem, de bútort csináltattam a lányomnak. Nem engedhetem üres kézzel a más házához.

— Tóni bátyám, első az állami kötelesség — mondja kis nyomatékkai az adószedő.

— Nézze, megígérem, hogy a második negyedévben utolérem magamat — szól búcsúzóul.

— Ne haragudjon, nem tudtam előbb jönni. Reggel óta járom a falut kölcsönért. Itt van ezer forint. Három helyen kértem föl — magyarázza Szalai Sándor, a Petőfi utca 7-ből. Megtudjuk tőle azt is, hogy napok óta várja járandóságát: ezer forint szerződési előleg dukál neki a bika után. Júniusban viszik el ezt az állatot, s akkor tisztázza a félévi tartozását.

— örülök, hogy megfogadta a tanácsomat, Sándor bátyám és szerzett egy kis pénzt. Igaz, hogy huszonhetedikére szólt egyezségünk, de jobban tette, hogy három nappal előbb beváltotta ígéretét. — Ezeket az elismerő szavakat küldi Máté József a távozó gazda után.

Nem lehet letenni az íróeszközt, mert özvegy Borbély Józsefné (Petőfi utca 10.) itt áll már az asztal előtt.

— Tudom, többet kellene fizetnem, de most kevés a pénzem. írjon be kétszáz forintot... Szombaton benn voltam Kaposvárott a vállalatnál, hogy vigyék el már a szerződött üszőt. Azt mondták, csak április elején lesz átvétel. Akkor majd hozok az árából kétezret. Ha nem szerződtem volna le, elvezetném most az üszőt a mérői vásárra. Biztosan akadna vevője ennek a szép jószágnak. De hát a szerződést nem akarom felbontani. Nincs igazam?

— Rendben van, Borbély néni, beírtam a könyvbe, hogy két hét múlva újra találkozunk.

Kicsinyesként gyűlik a pénz. Minden bizonnyal meglesz a száz százalék elsejéig. Pedig az év első két hónapjában alig harmadannyit fizettek be Kaposfői mint márciusban, huszonnegyedikéig. A pénzügyi csoportvezető Sárdi József tanácselnökkel együtt végigjárta csaknem az egész falut. Azóta van javulás. Most vasárnap délig pedig a szombat délutáni kiesést pótolja. Ezért jött át Kaposújlakról vasárnap is hivatalába.^ Dicséret és elismerés a törvénytisztelő kaposfői gazdáknak és a lelkiismeretes pénzügyi csoportvezetőnek, Máté Józsefnek.

A szocialista Magyarország egy a Szovjetunióval és annak harcos társa

Túlszárnyalják a tervezett mennyiséget

500 méter mély kutat fúr Fonyódon a Kaposvári Mélyfúró Vállalat

A januári és februári visizonylagos enyhe időjárás következtében teljes üzemeltetéssel dolgoznak a Kaposvári Mélyfúró Vállalat berendezései. A kaposvári üzemrész első két hónapban 116 százalékra teljesítette tervét, a pápai üzemvezetőség 86 százalékra. A vállalati összeredmény együttesen 103 százalék. A vállalat vezetői úgy látják, hogy az első negyedévben az előző év első negyedének termelési költségszintjén alul maradnak, a termelékenység emelkedni, az önköltség csökkenni fog 1956-hoz viszonyítva.

A vállalat Sikondán 450 méterbe előirányzott mélyfúrást végez. A fúrásnak melegvíz kutató jellege van. Eddig 410 méterre hatoltak le, de nihg tovább fúr nak. Folyamatban van egy fonyódl 500 méteres mélyfúrásúi kút kivitelezéséhez az előkészület. A kutat a Mélyfúró Vállalat a Fonyódon létesítendő fürdőhöz készíti. Egyébként más balatoni fúrásokkal Is vállal szerződéses kötelezettséget a vállalat és e célból jelentkezett a Balatoni Intézőbizottságnál.

Helyes, de még nem tökéletes

Hogyan látja a racionalizálást, a decentralizálást, az adózást egy járási tanács elnöke

Király Ferenc elvtárs, a Fonyódi Járási Tanács elnöke régi tanácsvezető, megyei és járási tapasztalatokat volt alkalma bőven szerezni, mióta a nép bizalma vezetővé tette.

A bizalom nem indokolatlan. Helytállt a nehéz októberi napokban és most is helyesen értékeli az eredményeket és a meglévő fogyatékosságokat, amelyek az államhatalom helyi szerveinek munkáját, a változások mellett is akadályozzák. A racionalizálásról ezeket mondja:

— A járási tanács apparátusának 50 százaléka került racionalizálás alá. Az elbocsátottak egy részét a községi pénzügyi apparátusba el tudtuk helyezni. Ezeknek a dolgozóknak most sokat kell tanulniuk, hogy az adófizetéssel kapcsolatos ismereteket el tudják sajátítani, többen, főleg asszonyok, a háztartásukba mentek vissza, mások iparigazolványt váltottak és most szakmájukban helyezkedtek el. A racionalizálás személyi ügyeiben hiba nincsen, fellebbezés nem volt a döntésekkel szemben.

Több gondunk van azonban a racionalizálás tényével beállt változások miatt. Kevesebben vagyunk, a munkát és a meglévő dolgokat el kellene osztanunk. Nem tudjuk azonban ezt megnyugtatóan megtenni, mert az ügyek decentralizálása késik, az ügyrend — sok ígéret és határidő ellenére — még ma sincsen kezünkben.

Mi a magunk részéről öntevékenyek voltunk és amit helyesnek tartottunk, leadtuk a községeknek, így például: az iskolaigazgató ügykörébe utaltuk a kuítúrotthonok felügyeletét, a művészeti és egyéb tiszteletdíjak odaítélésének javaslattételi jogát. Nem tudjuk viszont, hogy helyesen cselekedtünk-e, mert tapasztaljuk, hogy a megyei szervek újra visszakérnek magukhoz hatásköröket. Lehet, hogy majd nekünk is ezt kell tennünk?

A Megyei Tanács Művelődésügyi

Osztálya például újra visszavette a pedagógusok kinevezési jógát, a Mezőgazdasági Igazgatóság a tszépületek, felszerelések hasznosításában, a földek hasznosításában dönt újra ezután a kormány rendeletével ellentétben, amély kihangsúlyozza a községi tanácsok ebbeli feladatait.

Késik a Pénzügyminisztérium intézkedése a községi pénzügyi dolgozók hatásköréről. A pénzügyi dolgozók és az adókönyvek a községekben vannak, a község dolgozóinak azonban még mindig a járási pénzügyi osztályt kell megkeresni az olyan ügyekben, mint az adásvételi, házeládási szerződések, mert a régebbi rendelet a bíróságoknak ezt írja elő. .

Egyébként a községek dolgozói megnyugvással fogadták az adóügyek községi intézését Ma már az adózás is kielégítőbben halad, mini januárban, amikor még adóelengedésre is gondoltak az emberek. A járás becsületes dolgozó parasztjai nyilvános gyűléseiken több helyen, mint például Hollódon ki is jelentették, hogy az adó megfizetését becsületbeli kötelességüknek tartják és látják, hogy azt a szocialista állam helyes célokra fordítja.

Be kell vallani azt is, hogy községi tanácsaink, főleg egyes titkáraink (Balaton keresztúron, Táskán, Látráhyban) népszerűségüket féltették az adózási kötelességek teljesíttetésónél. Tekintve azonban a mi erélyesebb fellépésünket, irta már a negyedévi adóterv 80 százalékánál tartunk és még sehol Sem kellett kényszercselekményeket alkalmaznunk.

Reméljük, hogy a munkakörök elhatárolása és a járási és községi tanácsok nagyobb öntevékenységének lehetősége mielőbb megvalósít' és munkánk azután még jobban to kéletesedhetik — mondja befejező, sül Király Ferenc elvtárs.

Ráfizetésen lesz-e a Nagyatádi Gépállomás ?

A munkás-paraszt kormány elhatározott szándéka, hogy fellendítse, virágzóvá tegye a magyar mezőgazdaságot. Mi más segíthetne ebben az istállótrágyázáson kívül, mint hogy a talajmunkákat valóban a legjobbkor, s a legjobb minőségben végezzék el. Itt van szükség a népi állam számban és technikai színvonalban is megnövekedett gépparkjára. Ez irányban halad egyébként általában a világ mezőgazdasága. Csakhogy nálunk most különleges, sajátos helyzet következett be az októberi események óta. Felbomlott, szétment egy csomó termelőszövetkezet, amelyekben azelőtt biztos munkát találtak a gépek. A Nagyatádi Gépállomás körzetéhez tartozó 23 903 hold szántóból mindössze 371 hold jelenleg a szövetkezet birtoka, a többi egyénieké. Tavaly a szövetkezetek általában a gépállomással végeztették a szántást csaknem teljes egészében, s a vetést is elég jelentős területen. De vajon igénybe veszik-e a gépállomást a tsz-ekből kilépettek? Nem mindenki. Munkaszerzési gondjai vannak a gépállomásnak. Máról holnapra élnek. Szerződéseket sem kötöttek előre az egyéni gazdákkal, részint azért, mert nem tudták a díjtételeket.

Kinek dolgozzon a gépállomás, hogyan biztosítsa létét? Magától kínálkozik a válasz: a szövetkezeteken kívül természetesen az egyéni parasztgazdaságokat is segítenie kell elsősorban a szántásban.

Egy traktor naponta négy holdat könnyűszerrel megszánt, négyszer•tször annyit, mint egy pár lófogat.

S olcsóbb is a gép. Manapság nem ritkaság 350—400 forintos holdankénti bárszántásról hallani. A traktor szántásdíja 140 forint holdanként. Nos, éppen a gépállomás egyik célja, feladata: megvédeni a kisparasztiakat az igauzsorától. Az országnak nem közömbös, hogy az egyén: parasztok többet termelnek-e már az idén.

Milyen a gépállomás felszerelése,

mennyi munkát bír elvégezni? A statisztika ezeket mutatja: 43 szántótraktor, 11 Zetor, 25 K-traktor, 1 Lanz-Bulldog, 16 pótkocsi, 32 cséplőgép, 27 kazalozó, 9 aratógép, 54 eke, 21 tárcsa, 4 villanymotor, 3 kombájn. A talajművelő és munkagépek teljesítőképessége egész esztendőben 27 850 normálhold, vagyis ha mást nem tennének, a körzethez tartozó 11 község összes szántóját éven át meg tudnák egyszer középmélyen szántani.

De a szántáson kívül trágyahordás, vetés és más munkaalkalom is kínálkozik.

A vezetők feladata éppen abban rej-IVJértékegysúg

Silózás 1 köbméter

Aprómaqcséplés 5 mázsa

Szállítás 1 óra

Tarlóhántás 1 kh.

Gépi aratás 1 kh.

Ilyen díjfeltételek mellett nem csoda, ha a gépállomás nem tudott rentábilissá válni. Mi a helyzet most? Számításaink szerint a szállítás óránként 3,78, a cséplés tonnánként

lik, hogy biztosítsák a gépek lehető legjobb kihasználását, ne álljon tétlenül egyetlen gép sem. Ezzel egyúttal megteremtik az alapját annak, hogy saját lábukon megálljának. Ezek a lehetőségek.

Ám lássuk,

hogyan terveznek, hogyan akarják elejét venni a ráfizetéses gazdálkodásnak.

Barna József elvtárssal, a gépállomás igazgatójával vizsgálgatjuk az idei terveket. — Az idén először fordul elő, hogy saját magunk tervezünk. Április elsejétől megvalósul az önálló vállalati pénzgazdálkodás és elszámolás — mondja Barna elvtárs. — Természetesen

ez az év a tanulás éve

is, hiszen csak a régi, sokéves gyakorlati tapasztalatainkat vehettük figyelembe.

— A múlt esztendőkben egyenesen ráfizetéssel szabták meg felülről az egyes gépi munkadíjakat. Csak egy kis táblázatot arról, mibe került egyes általunk végzett munka önköltsége és mennyit kaptunk a megrendelőtől annak ellenében.

önköltség. A gépállomás kapott:

12 Ft 2,50 Ft

401 Ft ISO Ft

43,8C Ft 18 Ft

6S Ft 28 Ft

214,79 Ft 106 Ft

5,34 forintos láfizetéssel jár ma is.

A szántásból eredő nyereséget többszörösen felülmúlja a cséplésből, szállításból és másból eredő ráfizetés.

ni?- Miként lehetne ezt megszüntet— Ennek több útja-módja van. 1, Emelni a szállítási díjat néhány forinttal. (Ez nem járható út, mert a kormány 40 forintban állapította meg a szállítási bér felső határát.) 2. Növelni a szántás mennyiségét a szállítások rovására. 3. Takarékosság, tervek túlteljesítése, önköltségcsökkentés. 4. A cséplésnél kazalozók alkalmazása. Rendelkeznek ugyan 27 kazalozóval, de csak hatot fognak alkalmazni, állítólag azért, mert a környékbeli gazdák nem szeretik. Holott ez fél százalékkal növelné a bevételt (cséplőrészit). A kazalozók használata mellett kb. 39 ezer forinttal csökkenne a ráfizetés.

Siói lesé ges azonban, hogy alaposabban szemügyre vegyék a cséplés költségeit, hiszen a múltban a cséplőgépek magántulajdonosai jelentős jövedelmet értele el.

Egyszóval, a gépállomás vezetőin és dolgozóin áll: nyereségessé tudják-e tenni a vállalatukat, vagy ráfizetéssel gazdálkodnak. Kinn a falvakban beszélgetés során a gazdák nem egyszer kétségbevonják, hogy

egv hold szántásnak az önköltsége 120-140 forintba kérőikét.

Mi az igazság, mi adja meg mondjuk egy hold szántás önköltségét? Feleljenek erre is a hivatalos adatok a nagyatádiak terve szerint:

Egy normálhold szántása költségei-I. Közvetlen költség (teljesítménybér, üzemelteié:

brigádvezetők bére, üzemanyaq- és kenőanya és erőgépjavítási költség, munka- és erőgé leírása, társadalombiztosítási díjak)

II. Általános költség (iroda, vezetés, felsővezetés) líl. Felszámítható haszon, 5 százalék

IV. Teljesítmény érték

V. Munkadíj (tsz és egyéni átlag)

VI. Arkiegyenlítés

végzők bére,

gertek, munkpp-értékcsökkónés ■ *

89,62- Ft 45,40 R

6,29 Ft 132,31 Fi 133,49 Ft 1,18 Ft

Amint látható, az állam tehát nem akar nyerészkedni a dolgozó jiarasztékon, alig kér többet az elvégzett munkákért, mint amennyibe azok önköltsége kerül. (Sőt egyes munkákért még ennél is kevesebbet szed be.)

Az önállósággal nagyobb felelősség jár együtt. Az állam — igen helyesen — takarékosságot, célszerű jövedelmezőséget kíván a gépállomásoktól. Am nem a munka, nein a mezőgazdasági termelés rovására. Az előállott helyzetre kell alapozniuk a gépállomás irányítóinak. Minél jobban kihasználják á géjpek teljesítőképességét, természetesen célszerűen, annál nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy ne ráfizetéses, hanem nyereséges legyen .a gazdálkodásuk;

Varga József