Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-27 / 72. szám

VILÁG РПОШРЛШМ} EGYESÜLJETEK! !SoM(M»OMZÍ<í AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA M. évfolyam, 72. szám, ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1957. március 27. cA luuníti titfiuzi mííltelyébeti Nem is tudja a vásárló, amikor a húsvéti ajándékként kisze­melt, sztaniolba csomagolt nyúlok vagy bárányok között válogat, hogy ezek a szép figurák nem is olyan messze, itt Kaposváron, a Kaposvári Földművesszövetkezet cukrászüzemében készültek. Pontosabban mutatja húsvét közeledtét ez a kis üzem, mint a naptár, hiszen csak körül kell nézni az asztalokon, a falak mentén, az elszállításra váró árukon, vagy a most készülő figurákon — min­den a lázas igyekezetei tükrözi. Mert a megrendelők igen sűrűén jelentkeznek mostanában. — A különféle figurákból 200 ezer darabot készítünk húsvétra — mondja Lestyán Ferenc üzemvezető —, de a keresletet még így sem tudjuk kielégíteni. Mert a szép tojások, nyulak, bárányok igen népszerűek a vásár­lék között. Tavaly még külföldi szállítás is szóba került. Buda­pesten is lenne piacuk, de a sztaniolhiány megakadályozza a szál­lítást. Jelenleg negyvennyolcféle figurát gyártanak, melyek árban 1,50 forintnál kezdődnek és 50 forintnál végződnek. Tehát a vá­sárló válogathat a pénze és ízlése szerint, aszerint, hogy a nagy frakkos nyulat vegye-e meg, vagy a kisebbnél maradjon? A figurák szép kivitelűek. Drágább fic,urák sztaniolköntösét még ki is festik, azonkívül bajuszt, vagy szemet festenek rájuk, aszerint, mit ábrá­zol a forma, nyulat vagy bárányt. Egyébként a figurákat is itt tervezik és Lestyán Ferenc kezét dicséri a sokféle alak. Két éve, amióta működik ez az üzem, min­den évadra új figurával lepik meg a vásárlókat. A mostani hús­vétra négy új figurával jelentkeztek. A többi között egy cilinderes csirkével, egy nagy, kalapos nyúllal és még két másik húsvéti figu­rával, melyek igen tetszenek a vásárlóknak. És biztos, hogy a leg- Uletékesebbeknek, a gyerekeknek is tetszeni fognak ... 93 termeSőszövetkezet működik már Somogybán Az elmúlt napokban egyre több feloszlott termelőszövetkezet tagsága lépett újra a hosszabb idő óta meg­szokott közös gazdálkodás útjára So­mogybán. 1 Jelenleg 93 termelőszövetkezetben, több mint 1600 család, 20 és félezer kataszteri hold földön folytat nagy­üzemi gazdálkodást. Legutóbb három községben kezdte meg működését a termelőszövetkezet: Nágocson a Rá­kóczi, Barcson a Harcos és Kapolyon a Szabadság. Nap mint nap újabb községekben szakítanak az eddigi té­továzással és határozzák el a gazdák, hogy visszatérnek a közös munká­hoz. i A meglévő termelőszövetkezetek is i állandóan növekednek. Az országos­­} hírű barcsi Vörös Csillag, amelyik J több mint 2500 kataszteri holdon l gazdálkodott, az októberi események t során csaknem teljesen szétoszlott. I Ma már 1300 kataszteri holdon újra 1 közösen dolgoznak és nap mint nap t újabb családok kérik visszavételüket. Gyűlnek as adóforintok Népes, forgalmas a vasárnapi utca. Csaknem egy­másnak adják a kilincset a gazdák á kaposfői tanács­­házán. Mindannyian oda nyitanak be, ahol ez a felirat olvasható az ajtón: »Adókönyvelés«. Máté József pénz­ügyi csoportvezető itt tölti vasárnap délelőttjét. Hiá­nya van a negyedévi tervnek, s nem sajnálta az ün­nepnek felét munkának szentelni. A fizetés szünetében váltsunk vele néhány szót. Nyolc órától fél tizenegyig négyezer forint a bevétel — adja meg a kért felvilá­gosítást. De máris jönnek újabb »ügyfelek«. — Mennyivel vagyok vissza? — kérdi Emiié Antal, a Kossuth Lajos utca 104. számú ház lakója. — Múlt évi tartozása és a mostani esedékes adó 1242 forint — hangzik a válasz. — Kétszáz forintot hoztam. Többet nem tudok fi­zetni, ha bármit is csinálnak velem. Megmondom az őszinteséget. Volt néhány ezresem, de bútort csináltat­tam a lányomnak. Nem engedhetem üres kézzel a más házához. — Tóni bátyám, első az állami kötelesség — mond­ja kis nyomatékkai az adószedő. — Nézze, megígérem, hogy a második negyedév­ben utolérem magamat — szól búcsúzóul. — Ne haragudjon, nem tudtam előbb jönni. Reggel óta járom a falut kölcsönért. Itt van ezer forint. Három helyen kértem föl — magyarázza Szalai Sándor, a Pe­tőfi utca 7-ből. Megtudjuk tőle azt is, hogy napok óta várja járandóságát: ezer forint szerződési előleg dukál neki a bika után. Júniusban viszik el ezt az állatot, s akkor tisztázza a félévi tartozását. — örülök, hogy megfogadta a tanácsomat, Sándor bátyám és szerzett egy kis pénzt. Igaz, hogy huszon­­hetedikére szólt egyezségünk, de jobban tette, hogy három nappal előbb beváltotta ígéretét. — Ezeket az elismerő szavakat küldi Máté József a távozó gazda után. Nem lehet letenni az íróeszközt, mert özvegy Bor­bély Józsefné (Petőfi utca 10.) itt áll már az asztal előtt. — Tudom, többet kellene fizetnem, de most kevés a pénzem. írjon be kétszáz forintot... Szombaton benn voltam Kaposvárott a vállalatnál, hogy vigyék el már a szerződött üszőt. Azt mondták, csak április elején lesz átvétel. Akkor majd hozok az árából két­ezret. Ha nem szerződtem volna le, elvezetném most az üszőt a mérői vásárra. Biztosan akadna vevője en­nek a szép jószágnak. De hát a szerződést nem akarom felbontani. Nincs igazam? — Rendben van, Borbély néni, beírtam a könyvbe, hogy két hét múlva újra találkozunk. Kicsinyesként gyűlik a pénz. Minden bizonnyal meglesz a száz százalék elsejéig. Pedig az év első két hónapjában alig harmadannyit fizettek be Kaposfői mint márciusban, huszonnegyedikéig. A pénzügyi cso­portvezető Sárdi József tanácselnökkel együtt végig­járta csaknem az egész falut. Azóta van javulás. Most vasárnap délig pedig a szombat délutáni kiesést pó­tolja. Ezért jött át Kaposújlakról vasárnap is hivata­lába.^ Dicséret és elismerés a törvénytisztelő kaposfői gazdáknak és a lelkiismeretes pénzügyi csoportvezető­nek, Máté Józsefnek. A szocialista Magyarország egy a Szovjetunióval és annak harcos társa Túlszárnyalják a tervezett mennyiséget 500 méter mély kutat fúr Fonyódon a Kaposvári Mélyfúró Vállalat A januári és februári visizonylagos enyhe időjárás következtében teljes üzemeltetéssel dolgoznak a Kaposvári Mélyfúró Vállalat berendezései. A ka­posvári üzemrész első két hónapban 116 százalékra teljesítette tervét, a pápai üzemvezetőség 86 százalékra. A vállalati összeredmény együttesen 103 százalék. A vállalat vezetői úgy látják, hogy az első negyedévben az előző év első negyedének termelési költségszintjén alul maradnak, a ter­melékenység emelkedni, az önköltség csökkenni fog 1956-hoz viszonyítva. A vállalat Sikondán 450 méterbe előirányzott mélyfúrást végez. A fú­rásnak melegvíz kutató jellege van. Eddig 410 méterre hatoltak le, de nihg tovább fúr nak. Folyamatban van egy fonyódl 500 méteres mélyfúrásúi kút kivitelezéséhez az előkészület. A ku­tat a Mélyfúró Vállalat a Fonyódon létesítendő fürdőhöz készíti. Egyéb­ként más balatoni fúrásokkal Is vál­lal szerződéses kötelezettséget a vál­lalat és e célból jelentkezett a Bala­toni Intézőbizottságnál. Helyes, de még nem tökéletes Hogyan látja a racionalizálást, a decentralizálást, az adózást egy járási tanács elnöke Király Ferenc elvtárs, a Fonyódi Járási Tanács elnöke régi tanács­vezető, megyei és járási tapasztala­tokat volt alkalma bőven szerezni, mióta a nép bizalma vezetővé tette. A bizalom nem indokolatlan. Helytállt a nehéz októberi napok­ban és most is helyesen értékeli az eredményeket és a meglévő fogya­tékosságokat, amelyek az államha­talom helyi szerveinek munkáját, a változások mellett is akadályozzák. A racionalizálásról ezeket mondja: — A járási tanács apparátusának 50 százaléka került racionalizálás alá. Az elbocsátottak egy részét a községi pénzügyi apparátusba el tudtuk helyezni. Ezeknek a dolgo­zóknak most sokat kell tanulniuk, hogy az adófizetéssel kapcsolatos ismereteket el tudják sajátítani, többen, főleg asszonyok, a háztar­tásukba mentek vissza, mások ipar­­igazolványt váltottak és most szak­májukban helyezkedtek el. A ra­cionalizálás személyi ügyeiben hiba nincsen, fellebbezés nem volt a döntésekkel szemben. Több gondunk van azonban a ra­cionalizálás tényével beállt változá­sok miatt. Kevesebben vagyunk, a munkát és a meglévő dolgokat el kellene osztanunk. Nem tudjuk azonban ezt megnyugtatóan meg­tenni, mert az ügyek decentralizá­lása késik, az ügyrend — sok ígé­ret és határidő ellenére — még ma sincsen kezünkben. Mi a magunk részéről öntevéke­nyek voltunk és amit helyesnek tartottunk, leadtuk a községeknek, így például: az iskolaigazgató ügy­körébe utaltuk a kuítúrotthonok felügyeletét, a művészeti és egyéb tiszteletdíjak odaítélésének javas­­lattételi jogát. Nem tudjuk viszont, hogy helyesen cselekedtünk-e, mert tapasztaljuk, hogy a megyei szer­vek újra visszakérnek magukhoz hatásköröket. Lehet, hogy majd nekünk is ezt kell tennünk? A Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya például újra visszavette a pedagógusok kinevezési jógát, a Mezőgazdasági Igazgatóság a tsz­­épületek, felszerelések hasznosításá­ban, a földek hasznosításában dönt újra ezután a kormány rendeletével ellentétben, amély kihangsúlyozza a községi tanácsok ebbeli felada­tait. Késik a Pénzügyminisztérium in­tézkedése a községi pénzügyi dolgo­zók hatásköréről. A pénzügyi dol­gozók és az adókönyvek a közsé­gekben vannak, a község dolgozói­nak azonban még mindig a járási pénzügyi osztályt kell megkeresni az olyan ügyekben, mint az adás­vételi, házeládási szerződések, mert a régebbi rendelet a bíróságoknak ezt írja elő. . Egyébként a községek dolgozói megnyugvással fogadták az adó­ügyek községi intézését Ma már az adózás is kielégítőbben halad, mini januárban, amikor még adóelenge­désre is gondoltak az emberek. A járás becsületes dolgozó parasztjai nyilvános gyűléseiken több helyen, mint például Hollódon ki is jelen­tették, hogy az adó megfizetését becsületbeli kötelességüknek tart­ják és látják, hogy azt a szocialis­ta állam helyes célokra fordítja. Be kell vallani azt is, hogy községi tanácsaink, főleg egyes tit­káraink (Balaton keresztúron, Tás­kán, Látráhyban) népszerűségüket féltették az adózási kötelességek teljesíttetésónél. Tekintve azonban a mi erélyesebb fellépésünket, irta már a negyedévi adóterv 80 száza­lékánál tartunk és még sehol Sem kellett kényszercselekményeket al­kalmaznunk. Reméljük, hogy a munkakörök elhatárolása és a járási és községi tanácsok nagyobb öntevékenységé­nek lehetősége mielőbb megvalósít' és munkánk azután még jobban to kéletesedhetik — mondja befejező, sül Király Ferenc elvtárs. Ráfizetésen lesz-e a Nagyatádi Gépállomás ? A munkás-paraszt kormány elha­tározott szándéka, hogy fellendítse, virágzóvá tegye a magyar mezőgaz­daságot. Mi más segíthetne ebben az istállótrágyázáson kívül, mint hogy a talajmunkákat valóban a legjobb­kor, s a legjobb minőségben végez­zék el. Itt van szükség a népi állam számban és technikai színvonalban is megnövekedett gépparkjára. Ez irányban halad egyébként általában a világ mezőgazdasága. Csakhogy nálunk most különleges, sajátos helyzet következett be az októberi események óta. Felbomlott, szétment egy csomó termelőszövetkezet, ame­lyekben azelőtt biztos munkát talál­tak a gépek. A Nagyatádi Gépállo­más körzetéhez tartozó 23 903 hold szántóból mindössze 371 hold jelen­leg a szövetkezet birtoka, a többi egyénieké. Tavaly a szövetkezetek ál­talában a gépállomással végeztették a szántást csaknem teljes egészében, s a vetést is elég jelentős területen. De vajon igénybe veszik-e a gépál­lomást a tsz-ekből kilépettek? Nem mindenki. Munkaszerzési gondjai vannak a gépállomásnak. Máról hol­napra élnek. Szerződéseket sem kö­töttek előre az egyéni gazdákkal, ré­szint azért, mert nem tudták a díj­tételeket. Kinek dolgozzon a gépállomás, hogyan biztosítsa létét? Magától kínálkozik a válasz: a szövetke­zeteken kívül természetesen az egyéni parasztgazdaságokat is segítenie kell elsősorban a szán­tásban. Egy traktor naponta négy holdat könnyűszerrel megszánt, négyszer­­•tször annyit, mint egy pár lófogat. S olcsóbb is a gép. Manapság nem ritkaság 350—400 forintos holdan­­kénti bárszántásról hallani. A trak­tor szántásdíja 140 forint holdanként. Nos, éppen a gépállomás egyik cél­ja, feladata: megvédeni a kisparasz­tiakat az igauzsorától. Az országnak nem közömbös, hogy az egyén: pa­rasztok többet termelnek-e már az idén. Milyen a gépállomás felszerelése, mennyi munkát bír elvégezni? A sta­tisztika ezeket mutatja: 43 szántó­­traktor, 11 Zetor, 25 K-traktor, 1 Lanz-Bulldog, 16 pótkocsi, 32 csép­lőgép, 27 kazalozó, 9 aratógép, 54 eke, 21 tárcsa, 4 villanymotor, 3 kombájn. A talajművelő és munka­gépek teljesítőképessége egész esz­tendőben 27 850 normálhold, vagyis ha mást nem tennének, a körzethez tartozó 11 község összes szántóját éven át meg tudnák egyszer közép­­mélyen szántani. De a szántáson kívül trágyahor­dás, vetés és más munkaalkalom is kínálkozik. A vezetők feladata éppen abban rej-IVJértékegysúg Silózás 1 köbméter Aprómaqcséplés 5 mázsa Szállítás 1 óra Tarlóhántás 1 kh. Gépi aratás 1 kh. Ilyen díjfeltételek mellett nem cso­da, ha a gépállomás nem tudott ren­tábilissá válni. Mi a helyzet most? Számításaink szerint a szállítás óránként 3,78, a cséplés tonnánként lik, hogy biztosítsák a gépek lehető legjobb kihasználását, ne álljon tét­lenül egyetlen gép sem. Ezzel egyút­tal megteremtik az alapját annak, hogy saját lábukon megálljának. Ezek a lehetőségek. Ám lássuk, hogyan terveznek, hogyan akar­ják elejét venni a ráfizetéses gazdálkodásnak. Barna József elvtárssal, a gépállo­más igazgatójával vizsgálgatjuk az idei terveket. — Az idén először for­dul elő, hogy saját magunk terve­zünk. Április elsejétől megvalósul az önálló vállalati pénzgazdálkodás és elszámolás — mondja Barna elvtárs. — Természetesen ez az év a tanulás éve is, hiszen csak a régi, sokéves gya­korlati tapasztalatainkat vehettük figyelembe. — A múlt esztendőkben egyenesen ráfizetéssel szabták meg felülről az egyes gépi munkadíjakat. Csak egy kis táblázatot arról, mibe került egyes általunk végzett munka önkölt­sége és mennyit kaptunk a megren­delőtől annak ellenében. önköltség. A gépállomás kapott: 12 Ft 2,50 Ft 401 Ft ISO Ft 43,8C Ft 18 Ft 6S Ft 28 Ft 214,79 Ft 106 Ft 5,34 forintos láfizetéssel jár ma is. A szántásból eredő nyereséget többszörösen felülmúlja a csép­­lésből, szállításból és másból eredő ráfizetés. ni?- Miként lehetne ezt megszüntet­— Ennek több útja-módja van. 1, Emelni a szállítási díjat néhány fo­rinttal. (Ez nem járható út, mert a kormány 40 forintban állapította meg a szállítási bér felső határát.) 2. Növelni a szántás mennyiségét a szállítások rovására. 3. Takarékos­ság, tervek túlteljesítése, önköltség­­csökkentés. 4. A cséplésnél kazalozók alkalmazása. Rendelkeznek ugyan 27 kazalozóval, de csak hatot fognak alkalmazni, állítólag azért, mert a környékbeli gazdák nem szeretik. Holott ez fél százalékkal növelné a bevételt (cséplőrészit). A kazalozók használata mellett kb. 39 ezer fo­rinttal csökkenne a ráfizetés. Siói lesé ges azonban, hogy alapo­sabban szemügyre vegyék a cséplés költségeit, hiszen a múltban a csép­lőgépek magántulajdonosai jelentős jövedelmet értele el. Egyszóval, a gépállomás vezetőin és dolgozóin áll: nyereségessé tud­ják-e tenni a vállalatukat, vagy rá­fizetéssel gazdálkodnak. Kinn a fal­vakban beszélgetés során a gazdák nem egyszer kétségbevonják, hogy egv hold szántásnak az önköltsége 120-140 forintba kérőikét. Mi az igazság, mi adja meg mond­juk egy hold szántás önköltségét? Feleljenek erre is a hivatalos ada­tok a nagyatádiak terve szerint: Egy normálhold szántása költségei-I. Közvetlen költség (teljesítménybér, üzemelteié: brigádvezetők bére, üzemanyaq- és kenőanya és erőgépjavítási költség, munka- és erőgé leírása, társadalombiztosítási díjak) II. Általános költség (iroda, vezetés, felsővezetés) líl. Felszámítható haszon, 5 százalék IV. Teljesítmény érték V. Munkadíj (tsz és egyéni átlag) VI. Arkiegyenlítés végzők bére, gertek, munkp­p-értékcsökkónés ■ * 89,62- Ft 45,40 R 6,29 Ft 132,31 Fi 133,49 Ft 1,18 Ft Amint látható, az állam tehát nem akar nyerészkedni a dolgozó jiarasz­­tékon, alig kér többet az elvégzett munkákért, mint amennyibe azok önköltsége kerül. (Sőt egyes munká­kért még ennél is kevesebbet szed be.) Az önállósággal nagyobb felelősség jár együtt. Az állam — igen helye­sen — takarékosságot, célszerű jöve­delmezőséget kíván a gépállomások­tól. Am nem a munka, nein a mező­­gazdasági termelés rovására. Az elő­állott helyzetre kell alapozniuk a gépállomás irányítóinak. Minél job­ban kihasználják á géjpek teljesítő­­képességét, természetesen célsze­rűen, annál nagyobb lehetőség nyí­lik arra, hogy ne ráfizetéses, hanem nyereséges legyen .a gazdálkodásuk; Varga József

Next

/
Oldalképek
Tartalom