Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-26 / 71. szám

Kedd, 1957. március 3fe ___SOMOGY ORSZÁG 3 REPÜLÖMODELLEZÖK Ki nem nézte vágyódó szemekkel a nyári égen hosszasan köröző gólyákat? Ki nem küldött sóvárgással teli tekintetet a magasan el­berregő gépmadár után? Ez a vágy, mely Icarust — a mondbeli első repülősmoert — is hajtotta a magasba, ma is él. Megszállottjaira azt mondják, hogy a repülés szerelmesei. Mennyire ráillik ez a találó ki­fejezés a repülőmodellezőkre, akik szinte a lelkűket építik bele kis gépeikbe, hogy az majd szárnyaljon a napos tájak felett... De addig, míg meg-megbillenti a vitorlázó modell szárnyát a tavaszi szél, vagy amíg felberreg a parányi motorhajtotta légcsavar, hosszú, munkás délutánok telnek el itt, a Somogy megyei repülő­modellezők központi műhelyében. Kívülről semmitmondó kis üzleti­­helyiségnek látszik, kint a város peremén. Bent hangár és műhely együttvéve. A falakon, mennyezeten, polcokon repülőmodellek min­denfelé. Némelyik felszakadt borítással és eltört szárnnyal... Hiába, ez az aviatika! A szobában kellem-'s fenyőszag terjeng. A szerszá­mok szép sorrendben egy polcon, a lécek, lemezek a modellezőket várják a napi foglalkozáshoz. Itt várunk mi is Cserjési Jánossal, a somogyi modellezők veteránjával, s közben a kör vezetőjével beszél­getünk. A. tizennégy fiúról, akik itt dolgoznak és gépeikről, ame­lyeket építenek. Általában ebben a modellező körben már »komoly« modellezők dolgoznak, mert gépeik terveit is maguk készítik. Hogy ez mennyire nem kis dolog, egy jellemző példát mondunk. A ben­zinmotoros modelleket alig néhány köbcenti hengerűrtartalmú mo­torokkal szerelik fel. És egy másfél köbcentis kis motor peren­ként 13 ezres fordulatszámmal pörgeti a légcsavart. Tehát a ter­veket jól kell elkészíteni, és a gépet pontosan kell megépíteni, kü­lönben »katasztrófa« lesz már az első repítésnél, és szinte egyik pillanatról a másikra elveszik a sok aprólékos munkával eltöltött idő. Mert amíg levegőbe emelkedik egy-egy karcsútestű repülőmo­­dell, sokat kell dolgozni. Építőjének jól kell bánni a lombfűrész­szel, hajlítani a vékony fenyöléceket és megépíteni úgy a repülő­gépet, hogy az megfeleljen a levegő, a repülés törvényeinek. Hogy miért nevezik őket a repülés szerelmeseinek? Ezt senki más nem tudná elmondani, csak aki maga is átélte a repülőmodell­építés izgalmas szépségét és repülni látta a sok gonddal készített gépét! Lassan benépesül a szoba. Egedi Ernő törölgeti az asztalolcat, a • szerszámokat rakja rendbe, s közben beleszól a beszélgetésbe. Ö egy tízköbcentis benzinmotoros modellt épít. Aztán megint újabbak ^ ér­keznek. ők repítésről jönnek, mert így jön be az egyik legény: »Képzeld, János, pechünk volt, mert elhajlott az Ideál-csapágy és kihagyott a motor« — ami annyit jelent, hogy a gép törzsében lévő gumi az összecsavaráskor kihajlította a légcsavartengelyen átmenő acéldrótot — és kihagyott a motor. Összetörött? — kérdezzük. — Na, nem egészen — védi meg masináját és munkáját Bogdán Endre, aki tizenöt évével egyébként a kör legfiatalabb tagja is. El­lentétben a háromgyerekes Horváth bácsival. S közben vannak a többiek, diák, pék-, cukrásztanulók, könyvelő — mert a modellezés­hez legfőbb anyag az emberben lakozik: a szív és a tehetség. Ennél a tizennégy fiúnál pedig ez megvan, csak rá kell nézni a gépekre, például Kapolka Péter szép gépére, vagy akár a többiére is. Búcsúzásul mível is köszönhetnénk el legjobban az egyszemély­­ben szerelőktől és pilótáktól, mint azzal, hogy: Jó repítést, fiúk! (király) Mit olvassunk? «•A realizmus nagy meáíferei« sorozatban szép kiállítású művéss­­album jelent meg a Képzőművé­szeti Alapnál Repinről, a nagy orosz klasszikus festőművészről. A kritikai realizmus e világhírű mű­vészéről ez az első korszerű mo­nográfia. N. I Repina cr-e mikori portréja. a Repin” c. albumból A mű szerzőié — O. A. Ljasz­­kovszkaia — sokoldalúan ismerteti azt a gazdag anyagot, amelyet Repinre vonatkozóan összegyűj­tött. Ljaszkovszkaja könyvéből megismerjük a nagy művész egész életét, munkásságát, fejlődésének szakaszait és a művészetének ér­tékelése körül kialakult vitákat. Ropin emberi és művészi jellem­zése. a művek eszmei tartalmának és társadalmi szerepének megvilá­gítása mellett helvet kap az egyes képek elemzése és esztétikai mél­tatása is. Ljaszkovszkaja elsőként ad az olvasó kezébe olyan tanul­mányt. amelv a nagy orosz mes­ter egész életművét — művészeté­nek minden problémáját felvetve — ismerteti. A kötethez csatlakozó gazdag képanyag Repin egyik-másik ké­pének fejlődésmenetével is meg­ismertet: nemcsak a kész remek­művet, hanem az ahhoz készült vázlatokat, tanulmányokat is be­mutatja. — Maga alá temette a traktor Bocskai László kutasi traktorvezetőt. Bocskai 22-én trágyát hordott Iha­­rosberényből a mezőre. Az emelke­dőn lefelé hirtelen fékezett, s a Ze­­tor a pótkocsi lendületétől felborult. A vezető a helyszínen meghalt. Vannak eredményei a jutái legeltetési bizottságnak, de. A községi legeltetési bizottság tár­sadalmi szerv, amelynek tagjai álta­lában tekintélyes gazdák, akik élve­zik a falu dolgozó parasztságának bizalmát; Ezek az emberek, a bizott­ság tagjai s vezetői nem kapnak fixfizetést, csak némi tiszteletdíjat a a köz érdekében tiégzett munkáju­kért. Jutalmuk főként az erkölcsi megbecsülés'. Az.már a lelki ismeret, a közösség bizalma iránt, érzett fele­lősség kérdése, hogy a bizottság ve­zetői, tagjai miként látják el felada­tukat. S ez a tavaszi időszak igen alkalmas arra, ho^y a legeltetési bi­zottság erőfeszítéseit mérlegeljük. Mert most kell megteremteniük az alapját a falu dolgozóinak bevonásá­val, hogy a jószágok dús fűvű lege­lőre járhassanak majd, s a községi apaállatok takarmányellátását, gon­dozását biztosítsák. De ezeken kívül is akad még gondjuk, dolguk. Vajon a jutái legeltetési bizottság hogyan látja el a feladatát? Tagad­hatatlan, hogy vannak eredményei. Erről vall az a tény is, hogy a községi apaállatok takarmány­­ellátása bőségesen biztosítva van Jután. Sőt még piacra is termel­tek, abraktakarmányt a legelő­területen. Mert azt csinálja a legeltetési bi­zottság, hogy a legelőterületből min­den évben egy darabot művelés alá vesz, amelyen jóminőségű szálas- és abraktakarmányt termel az apaálla­tok részére. Minden évben társadal­mi munkával füvesítik a legelő egy-egy részét. Ezen a tavaszon is időben megrendelte a legeltetési bi­zottság és meg is kapta a magot, ló­here és fű kerül a legelő egy részé­be,. A füvesítés azonban nem a leg­ideálisabb elv alapján történik. A legeltetési bizottság elnöke, Csordás Lajos ugyanis ahelyett, hogy a bi­zottság tagjaival megvitatva, úgy szervezte volna meg a munkát, hogy közösen vessenek, kiosztotta az em­bereknek a lóheremagot, hogy egyé­nileg vessék el a rájuk eső legelő­területen. Mi nem vonjuk kétségbe a gazdák becsületességét, de mégis önkéntelenül felvetődik a kérdés: vajon hogyan ellenőrzi a legel­tetési bizottság és mi a biztosí­ték arra, hogy a gazdák között kiosztott lóheremag mind időben s a teljes mennyiségben a legelő­­területre kerül? Igen üdvös, hogy a jutái legelteté­si bizottság a fásításra is gondot for­dít. A terv szerint ezen a tavaszon 500—600 fasuhángot ültetnek ki. Mégis azt kell tapasztalni, hogy baj van a bizottság fagaználkodá.sával. Mert az rendjén van, hogy a télen az apaistálló kerítéséhez vágattak ki oszlopnak való fát, de az már hiba, hogy a kitermelt fáknak csak a vas­tagabb része került a legeltetési bi­zottság portájára, a többi, a tűzifa pedig szőrén-szálán eltűnt. Ahogy a községben többen is mondták, már korábban felhívták Csordás Lajos fi­gyelmét: vigyázzon, nehogy úgy tör­ténjen a dolog a favágással, mint az előző évben. Mert ak.kor is hasonló volt a helyzet. Úgy látszik, hiába­való volt a figyelmeztetés. Az önfe­jűség, a mások tanácsának, figyel­meztetésének semmibe vevése egyál­talán nem növeli Csordás Lajos te­kintélyét. Ö mint a legeltetési bi­zottság elnöke, s egyben a községi tanács elnökhelyettese, nem hárít­hatja el magáról a felelősséget csak annyival, hogy 6 egy embert megbí­zott a fakitermelés irányításával, s az követte el a hibát. Miért nem el­lenőrizte 6 maga is a fakitermelést? Erre a legutóbbi vb+ülésen is csak amolyan tessék-lássók magyarázatot adott, ami nem elfogadható. Csordás Lajosnak már rég fel kellett volna fednie a fakiterme­léssel kapcsolatos turpisságot, s azt a legeltetési bizottság ülésén meg kellett volua vitatniuk: vagyis felelősségre kellett volna vonniuk az illetékes bizottsági ta­got. Ezt elmulasztották. Hibás a községi tanács vb és sze­mély szerint Kiskövi János tanács­elnök is, hogy elnéz e fölött a hiba fölött. A községi tanács végrehajtó bizottságának kötelessége, hogy fi­gyelemmel kísérje, ellenőrizze és se­gítse a legeltejési bizottság munká­ját. Okuljanak ... A legeltetési bi­zottság s Csordás Lajos, aki e bi­zottság tevékenységéért elsősorban felelős, dolgozzék úgy. hogy munká­ja a falu megelégedését, s a bizott­ság megbecsülését eredményezze. Sz. F. Egy hét óta folyt már az öldöklő karc hazánk, szívében. Az ottani ese­mények viharának szele egyre job­ban tombolt megyénkben is és októ­ber 30-án elénkezett az idő, miről SCunszabóék és társaik álmodoztak és hónapok óta szövögették tervei­ket. Kedden a déli órákban gépkocsi­­vezetőkből, vasutasokból és egyéb foglalkozásúakból álló 2—300 főnyi tömeg a pártoktatók háza elé vonult, ahol a forradalmi bizottság tartóz­kodott. Innen a Megyei Pártbizott­ság elé mentek, s itt már csatlakozott hozzájuk Hamvas József tanár is, aki máról holnapra Pécsről Kaposvárott termett, hogy a »szent forradalmi* munkából kivehesse részét. Kunsza­bó vezetésével érkeztek oda, aki kö­vetelte a pártbizottságtól, hogy adják ki Kolozsvári-Grandpierre Emil írót, akiről a zrínyisták azt híresztelték, hogy letartóztatták, majd később sa­ját maguk írásával Marties ezredest azzal vádolták, hogy kivégeztette, amit az ÁVH udvarán talált vémyo­­mok is igazolnak. (Közben kiderült, hogy az író makkegészséges és Bu­dapesten van.) Ez is jól jött az »ifjú forradalmárok«-nak, amivel tüzel­hették a tömeget. Száraz Pál őr­nagy megcáfolta ezt a hírt és bizo­nyításképpen megmutatta a laktanya összes fogdáját a nemzeti tanács két tagjának. Amikor látták, hogy mel­léfogtak, Kunszabó Ferenc és Ham­vas József tanár felváltva szónokol­tak és követelték a pártbizottság le­mondását. Engedve a Kunszabó és Hamvas által feltüzelt tömeg köve­telésének, Tóth elvtárs lemondott és Gábriel János, Kunszabó Ferenc, Hamvas József tanár és Nagy József vezetésével a börtönbe kísérték a pártbizottság 9 tagját. Azokat, akik minden igyekezetükkel a vérontás elkerülésén fáradoztak, útközben le­­köpdösték, kővel dobálták és gúnyos megjegyzéssel illették. Négy asszony is közöttük volt, Számelné, Szőkéné, a büfés és Domjánné kisfiával, aki szintén a börtönbe került. Hidas elv­társat, a BM vezetőjét is letartóztat­ták és az AVH-laktanyába talált tisztek is a pártbizottság vezetőinek sorsára jutottak. A börtön előtt négyszáz főnyi tömeget Hamvas ta­nár tovább lázította, s azt kiabálta: — »Itt az ideje, hogy nagytakarítást csináljunk a városban!« — S az 6 javaslatára új börtönőr-parancsnokot is választottak és nemzetőröket szer-A SOMOQYI EXTRAMAQYAROK TÜNDÖKLÉSE ÉS BüKASA . Uj ,,forradalmárok“ « láthatáron, megkezdődik a vezetők elleni hajsza, u pártbizottság letartóztatásának előkészítése 4. vezett a foglyok őrzésére. Majd in­nen a városi kommendánsi hivatal elé vonultak, ahonnan Szepesi száza­dost vitték a börtönbe, s közben bántalmazták, letépték tiszti váUap­­ját. Dérként! az idő Kíiflszaitáék száméra Most már nyugodtan végrehajthat­ták elgondolásaikat. Az »oroszJán­­barlang«-ból (a pártbizottságot ne­vezték így) már eltávolították azo­kat, akik útjukban álltak és megkez­dődött a kommunista és haladó ve­zetők elleni hajsza a városban. A ké­ső délutáni órákban a Megyei Ta­nács elé vonultak és követelték a forradalmi bizottság újraválasztását, mivel abban számukra nem megfe­lelő személyek voltak. így került az­tán az erkélyen történt nevetséges szavazással a nemzeti tanácsba Far­kas László, a gépjavító »vállalat fő­mérnöke, aki viselt dolgai miatt már börtöntöltelék volt, Kunszabó Fe­renc, Adorján Gyula százados, Ham­vas József tanár és még mások. Még mindig a demokráciáról, a szabad­ságról, a nép akaratáról szajkóztak, amikor már világossá vált az embe­rekben, hogy ez csak rövid tündöklés lesz, amit szégyenletes bukás követ. Egymásután születtek a jegyző­könyvek, határozatok és amit ők el­gondoltak. a nép nevében vetették papírra. A Somogy megyei Forradal­mi Nemzeti Tanács, akárcsak a Zrí­nyi Kör, törvénybe iktatta saját mű­ködését és egymásután adta a letar­­tóztatási parancsokat, az üzemek, vállalatok feletti rendelkezési jogot is teljesen magáénak vallotta. A Me­gyei Tanács elnökét és elnökhelyet­teseit azonnali hatállyal eltávolítot­ták és Poldesz Albert lett a forra­dalmi nemzeti tanács egyik vezetője, övári József is helyet kapott az új gárdában, akit felhatalmazott a bi­zottság a személyi változások végre­hajtására. (Értsd alatta a kommunis­ták vagy velük együttérzők eltávo­lítását. (Szerk.) Megválasztják a kü­lönböző albizottságokat és így kerül a kulturális bizottság élére Hamvas József tanár, alá előző napi tevé­kenységével »kiérdemelte« e meg­tisztelő funkciót. A propaganda, bi­zottság sajtó albizottságát Kunszabó Ferenc vette át és első tevékenysége volt, hogy 2800 forint havi fizetést állapítson meg saját magának. A rá­dió, mely már működött, Dr. Élthes János irányítására lett bízva. Hatá­rozatot hoztak arra is, hogy október 31-én délig át kell szervezni a nem­zetőrséget, mellyel Radót, Peregit, Adorján századost és Muzotter гепЭ- őrszázadost bízták meg. E határozat 21. pontjában elrendelték Marties Pál ezredes, Száraz Pál őrnagy, Mol­nár Lajos százados »őrizetbevételét«. >■ A legutóbbi események alatt tanú­sított magatartásuk miatt« — mond­ja a határozat. Leváltják Csiszár megyei ügyészt is, helyette Szirányi László volt ügyészt jelölik. Megjele­nik a Somogy megyei Nemzeti Ta­nács kiáltványa, melyben többek között követelik a »sztálinista rend­szer« idején koholt vádak alapján bebörtönzött és főpapi állásából el­távolított Mindszenty József herceg­­prímás stallumjába való azonnali visszahelyezését. Amidőn nagy igyekezettel gyárt­ják a határozatot, megérkezik Leskó Sándor főhadnagy, s a légvédelmi harcosok nevében kijelenti, hogy a magyar néphadsereg légvédelmi ere­je fegyveresen áll ki, ha a szovjet csapatok nem kezdik meg az azon­nali kivonulást. Most már egymás­után jelennek meg a nemzeti tanács­nál a talpnyalók, akik »hőstettekre« vállalkoznak és felajánlják részvéte­lüket a »ezabadságharc«-ra. Az októ­ber 30-i ülésen Kunszabó, Hamvas és Poldesz terjesztették elő a legtöbb javaslatot, mondván: ők tették a leg­többet a magyar nemzet »megmenté­séért«. Megjelenik Adorján százados is a Forradalmi Nemzeti Tanács ülé­sén és jelenti, hogy a honvédség ve­zetése Kaposvárott megtisztult, a ka­posvári helyőrség a nép mellé állt és fegyvert ad a nemzetőrség kezébe. Megválasztották a katonai forradal­mi tanácsot is ezen a napon, ahol Sajti alezredest bízták meg a hadosz­tályparancsnoki teendőkkel és Ador­ján százados később őrnaggyá lép­tetve elő magát, a helyettesi teendő­ket veszi át. Ezen az éjszakán éjfélkor Rassy Tibor és Pusztai Péter színészek be­jelentik a forradalmi bizottságnak, hogy megérkezett Vidovies Ferenc, volt somogyi főispán, akit autóval hoztak meg Balatonendrédről Ka­posvárra. ISesjjeteník a nyilvánosság előtt Vidovies Október utolsó két napja már a Forradalmi Nemzeti Tanács vezetése jegyében telik el, ahol Kunszabóék most már kedvtelésükre kitombol­hatják magukat. Kedden délután a Somogyi Néplap munkatársait elza­varta és csak az általa kijelölt sze­mélyek vehettek részt a lap szer­kesztésében. Nagy Tamást, mint az egyik árulót, felhasználták és egy­két »jólslkerült« cikkével végleg megszerezte a bizalmat. Megjelenik ' az első Szabad Somogy és megjele­nik az »így lett Szabad Somogy«, melyet Horváth László írt, a kapos­vári Állami Gazdaság pártszerveze­tének vezetőségi tagja. Kapva az al­kalmas pillanaton, Nagy Tamáshoz hasonlóan, »kommunista« létére for­dított egyet köpönyegén és készség­gel felajánlotta szolgálatait a »nemes cél« érdekében. Nagy Tamás tollá­ból az »Egy párt összeomlik« című cikk lát napvilágot, mely végleg be­mutatja igazi arcát és amelyről Kun­szabó, mint főszerkesztő kiielentette: — Tamás, ezzel a cikkel bebizonyí­tottad. hogy velünk vagy! A megje­lent írások nyüzsögtek a gzovjetelle­­nességtől, a pártel lenességtől és úszí­­tottak a népi hatalom ellen, semle­gességről áhítoztak. Petőcz Sándor is bebizonyította »duplamagyansá­gát« a Dombóvár alatt állomásozó szovjet csapatokról írjt cikkével. Október 31-én délelőtt nagygyűlés volt a Kossuth téren, ahol Vidovies Ferenc, volt főispán mondott beszé­det az egybegyűlt tömeg előtt. Far­kas László ismertette a Forradalmi Nemzeti Tanács határozatát a párt­funkcionáriusokra. az j AVH tagjaira vonatkozóan, mely szószerint így szól: »1956. lg. XX. 5/62, —1 Somogy megyei Forradalmi Nemzeti Tanács felkéri a Somogy ;megyei Ügyész­séget, hogy az alábbi utasításai szerint járjon el: A Forradalmi Nemzeti Tanács karha­talmi alakulatai által (rendőrség, hon­védség. nemzetőrség) fiz ügyészségi börtönbe bekísért egyéneket személyi adataik felvétele és az elfogat,ás okának megjelölőre mel’ett köteles a börtönbe azonnal befogadni. Ezek az Intézkedések azokra a volt pártfunkrionrtriusokra és az államvé­delmi hatáság tagjaira vonatkozik, aki­ket a óért a forradalmi események Ide­je alatt, vagv azt megelőzően bármiféle lőfegyverrel ellátott, ezek a személyek jelenlegi állapotban veszélyeztetik a magyar nép szabadságharcának sikerét és az állampolgárok életét és biz-tonsá­­gát. Minden Ilyen esetben a kormány megfelelő Intézkedéséig is fegyverrej­tegetés büntette miatt kell az eljárást megindítani, azonban figyelemmel kell lenni letartóztatásuk elrendelésénél és fenntartásánál arra is, hogy minden bi­zonnyal kormányintézkedés lesz neve­zetteknek hazaárulás miatti feleiősség­­revonásukra is. Az ügyészség az ekként átvett egyé neknek a fentiek szerint összeállított adatait esetleges további adatok feltá­rásával együtt 48 öra alatt köteles a Nemzeti Tanács elé terjeszteni az elő­zetes letartóztatás elrendelése végett. A Nemzeti Tanács letartóztatása legfeljebb 30 napig tarthat, amennyiben ez alatt az idő alatt olyan bűncselekmény gya­núja nem forog fenn, Illetőleg bizonyí­ték nincs, melynek alapján az ügyész­ség meghosszabbíthatná az előzetes le­tartóztatást, annak megszüntetése vé­gett, saabadlábrahelyezés céljából az ügyet ismételten a Nemzeti Bizottság elé kell terjeszteni Kaposvár. 1956. október 31. Gábriel János eíaek.« (Folytatjuk) Káplár Józsel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom