Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-03 / 28. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! < • • Somogyország гЫ&яягтшшАт л^^аяишшягщ^чттсттк. вк*‘ мнашшннмвШ1^Нк AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA , Vasárnap, 1957. február 3. II. évf., 28. szám. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA 50 FILLÉR V A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről A magyar forradalmi munfcás-pa­­raszt kormány mind a termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok, mind az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok számára biztosítani kívánja a földek zavartalan haszná­latát és megvédi őket minden, a föld birtoklása elleni támadástól. Azokat, akik megkísérlik, hogy a termelő­­szövetkezetek és az állami gazdasá­gok kialakított földterületét törvény­telenül megváltoztassák, a törvény erejével kell sújtani. A szocialista mezőgazdaság fejlesz­tése érdekében tagosítás a jövőben is szükséges lesz. Ez azonban nem sértheti a dolgozó parasztság tör­vényben biztosított jogait. A tagosítások, földrendezések, közérdekű igénybevételek, ter­melőszövetkezeti tagság megszű­nése során elkövetett hibák mi­att keletkezett vitás ügyeket 1957. október 1-ig le kell zárni. A dolgozó parasztságnak okozott leg­kirívóbb sérelmeket a kormány a 25 kát. holdnál kisebb parcellákban lévő tartalékföldekből orvosolja. Kártalanítás céljából az állami gaz­daság és termelőszövetkezet tábláit megbontani nem szabad. Azt, hogy kik és milyen mértékben részesülje­nek kártalanításban, a kiadásra ke­rülő törvényes rendelkezések alapján, a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága dönti el. Tiszteletben kell tartani a családi munkán alapuló földmagánulajdont és meg kell engedni a föld adás­vételét olyan birtokhatáron belül, hogy az a családi munkaerő felhasz­nálása mellett ne tegye lehetővé a ki/sákmányolást. A magánszemélyek által megszerezhető mező- és erdő­­gazdasági földterület a jövőben csa­ládonként — a föld minőségétől füg­gően — legfeljebb 20—25 kát. hold lehet, de azok, akiknek jelenleg több földjük van. azt megtarthatják. A megállapított felső határon belül a földműveléssel élethivatássze­rűen foglalkozók 5 kát. holdat vásárolhatnak, illetőleg meglévő földjüket 5 kát. holddal növel­hetik, míg a földműveléssel nem élethiva­tásszerűen foglalkozó dolgozók ház­táji veteményesföld céljára 1 kát. holdat vásárolhatnak. A földreform során juttatott föl­deken eddig fennállott elidegenítési és terhelési tilalom és öröklési kor­látozás megszűnik abban az eset­ben, ha a juttatásban részesült sze­mély a megváltási árat kifizeti. A juttatott vagyontárgyak megváltási árát véglegesen meg kell állapítani. A kormány mindenki számára le­hetővé teszi, hogy földjét bárki haszonbérbeadás, vagy részesművelés útján, köl­csönösen megállapított feltételek mellett szabadon hasznosíthassa. A haszonbérlő azonban a saját és a vele közös háztartásban élő család­tagjainak tulajdonában, illetőleg használatában lévő földek beszámí­tásával együtt legfeljebb 20—25 kát. holdat bérelhet. A föld tulajdonjogának megszer­zése, vagy a haszonbérlet szempont­jából egy kát. hold erdő, vagy +er­­mőszőlő, illetőleg gyümölcsös általá­ban öt kát. hold mezőgazdasági in­gatlannak felel meg. A fenii célkitűzések megvalósítá­sára a magyar forradalmi munkás­­paraszt kormány törvényerejű ren­delettervezeteket terjeszt a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa elé. KADAR JANOS, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Kevesebb répából 100 vagonnal több cukor., A Kaposvári Cukorgyár régóta dol­gozott ilyen hosszú ideig, mint eb­ben az évben. Az októberi esemé­nyek miatt a kampány erősen kitoló­dott, 126 napig tartott. Február 1-ére azonban sikerrel be­fejezték a cukorrépa feldolgozását és már csak a gyárban lévő mint­egy 30 vagonnyi cukor előállítása van vissza, amit 3—4 napon belül S7;nlén elvégeznek. A tavalyi termésű répa nagyobb cukortartalmánál fogva jelentősen növelte az üzem cukorgyártását is. Kevesebb répából mintegy 100 va­gonnal több cukrot állítottak elő, mint az elmúlt esztendőben. Az idén a gyár dolgozói is részesültek természetbeni cukorjuttatásban, min­den ledolgozott nap után 30 deka­grammot kaptak, ami mintegy 1500— 1600 dolgozót érintett. Jó egészségnek örvend a falu két legöregebb embere Öreglakon öreglak község méltán viseli ne­vét. A megye több mint 200 faluja közül itt lakik a legtöbb öreg bá­csi és néni. De azt is el lehet mon­dani, hogy a legjobb egészségnek is örvendenek. öreglakon sok hatvan éven fe­lüli ember él, s ezek közül Mar­­cséta Márton bácsi a legidősebb, 96 esztendejével. Tavaly még ma­ga kapálta meg kis szőlőcskéjét, mondván: a fiatalok nem ismerik úgy ennek a mesterségnek a tit­kát, mint ő, aki több mint 80 esz­tendeje végez aktív munkát a sző­lőben,. s ezalatt az idő alatt elsa­játította annak minden csínját­­bínját. Nagybeteg soha életében nem volt, a kórházat is csali hír­ből ismeri. Télen, ha egy kis nátha kerülgeti, a bort, mint ennek leg­jobb ellenszerét sohasem veti meg. Vallomása szerint alig várja a ta­vaszt, hogy megint dolgozhasson a szőlőtőkék között, mert százéves korában is szeretne még inni a többszínű bogyók nedvéből. Szomszédja, Domonkos János bá­csi is jó egészségnek örvend 80 évével. Nemrégen házasodott meg újból, s alig hatvanéves élete pár­jával boldogan élnek kettesben, mivel gyermekei a családi fészek­ből .kirepülve maguk gazdái let­tek. Az ősszel két tehénkéjével még szántott-vetett. Az öreglaki fiatalok igen nagy tiszteletben tartják a falu két ve­teránját. A téli estéken többször felkeresik őket és meséltetnek fia­talkori életükről, a régi világról. Falugyűlés Lengyeltótiban Más, mint a régi Régen, még jóval az októberi ese­mények előtt gyűlt össze utoljára Lengyeltóti népe falugyűlésre. S mi­ről volt akkor szó? Beadásról, adó­ról, termelőszövetkezetek fejleszté­séről stb. Bizony nem is lehetett akkor csodálni, hogy a beszéd he­lyett inkább a vállukat vonogatták a gyűlésen részvevő gazdák. Milyen más ez a mostani gyűlés! Igaz, ke­vesen jöttek össze, de akik ott vol­tak. azok nagy érdeklődéssel hall­gatták az előadó beszámolóját, s a kérdésekre adott válaszait. Halkan peregnek az előadó Sebők József szavai. Ismerteti a község la­kóival az októberi eseményeket, azt, hogy milyen sors várt volna ismét a magyar parasztságra, ha az ellenfor­radalom győz. Persze, azért most is szó kerül az adóról, hogy a község és más községek lakói is elhanyagol­ják ezt az állam iránti kötelességü­ket. Pedig ennek pontos teljesítése országunk helyzete miatt igen fon­tos. Sor kerül a szövetkezetre is. De mennyivel más formában, mint a legutolsó falugyűlésen. Igen, a szö­vetkezés fontos, különösen a kisbir­tokos parasztságnak, de találja meg maga a parasztság azt a szövetke­zeti formát, amely számára a leg­előnyösebb és a legkedvezőbb. Lát­ni a hallgatóság arcán, hogy öröm­mel és egyetértéssel fogadják az előadó szavait. Hozzászólások helyett beszélgetés Vége a beszámolónak. Megkezdőd­nek a hozzászólások. Nehezen indul, mint ahogy ez már lenni szokott. Nem is hozzászólások, inkább olyan beszélgetésféle alakul ki. Kérdéseket tesznek fel, az előadó válaszol, s köz­­be-közbe a hallgatóság is elmondja véleményét. Egyik felszólaló el­mondja, hogy miért nem tud a pa­rasztság most adót fizetni. — Az el­múlt hónapok során a parasztság is megijedt a pénzromlás veszélyétől, ezért ami pénze volt, azt áruba fek­tette. Most legtöbben igen sok kü­lönböző áruval és igen kevés pénzzel rendelkeznek. A község eddig is ver­senyben volt más községekkel, ez­után sem akarunk hátul kullogni — mondja a felszólaló. — Hogyan gondolja a kormány a termelés szabályozását a mezőgazda­ságban? — hangzik egy újabb kér­dés. Biztos, határozott választ adni erre még nem lehet. De az előadó el­mondja saját véleményét: — Árpolitika, szabályozni az ára­kat, olyant termeltetni, amire szük­ség van. Sok gazda számára ismert szavak ezek. de különösen a fiatalok előtt ismeretlenek. Máris hangzik a kö­vetkező kérdés: — Milyen árak lesznek, hogyan he­lyezik majd el a terményeket a vi­lágpiacon? Az előadó válaszában a szövetke­zetek megnövekedett feladatairól beszél, arról, hogy e téren a szövet­kezet lesz az a szerv, amely segíti a gazdákat. Kérés is hangzik el, amelyben azt kérik, hogy a kormány időben és megfelelően tájékoztassa a gazdákat a termények áráról, hogy a gazdák tudják majd, hogy mit érdemes termelni. Tanulságos volt a falugyűlés Sok különböző probléma merült fel még a falugyűlésen. Beszéltek arról, hogy a gépállomások nem se­gítették kellően a magángazdákat, mert drágán és rosszul dolgoztak. Egyik felszólaló a pártvezetés hibái­ról s arról beszélt, hogyan látja azt, miért csalódtak az emberek a párt­ban. Szó került még a gyűlésen az ellenzék szerepéről is az ország ve­zetésében. Megnyugodva hallották a választ, hogy a gépállomások önállóak lesz­nek, s így kénytelenek majd úgy dolgozni, hogy munkájuk nyomán fenn tudják magukat tartani. Ez pedig csak jó és olcsó munkával történhetik. Az előadó azután az MDP vezetőinek hibáiról beszélt, s arról, hogy egyre több ember látja már, hogy nem a pártban, hanem csak néhány vezetőbe:? csalódtak. — Ezután az ország vezetése kollektív vezetés lesz — mondja az előadó« —. ahol a választott vezetők, képvise­lők bátran elmondják véleményei­ket, az ország dolgozóinak kívánsá­gait. . Tanulságos volt ez a falugyűlés. Sokat tanultunk — mondották a gaz­dák. — A mi számunkra is tanulsá­gos volt. Bizony, nagyon sok olyan kérdés is felmerült a gyűlésen — az ország önállósága, több párt rend­szer —, amelyek azt mutatták, hogy egyes kérdésekben a falvak lakói nem látnak világosan. A jövőben több ilyen falugyűlést kell tartani, beszélgetni az emberekkel, megis­merni, milyen kérdések foglalkoztat ják őket, segíteni azok tisztázásá­ban. Szálai László A nép akarata szerint Sztrájktörők Kilencvenegyen hazatértek Riport egy riportról Heti rádióműsor Miért halad Iáim ütemben a gépjavítás Somogybán ? A Somogy megyei gépállomásokon lassú ütemben halad a gépjavítás. Ennek oka az, hogy 200 zetorjukhoz nincsen eV goi dó hengerhüvely, du­gattyú és egyéb • katrész. De aki­­dálvozza a t'r.yamrtcs munkát az is, hogy a munkagépekhez, különösen az ekékhez nem lehet kapni ekekor­­mány-lemezt, eketengely perselyt, így állt elő aztán az a helyzet, hogy a 16 gépállomásból mindössze a memyei tudta befejezni a 24 erő­gép, 38 éke, 33 tárcsa, valamint 11 vetőgép javítását, ^melyekre a ta­vaszi munkáknál szükség lesz. Nagyban segítené a javítási mun­kák meggyorsítását az is, ha az ille­tékesek gondoskodnának a már égy év óta hozzáférhetetlen hegesztő elektróda beszerzéséről is. Ugyanak­kor október óta nem kapnak a gép­állomások karbidot, oxigént sem. Ennek következtében a megye gépállomásain február 2-ig csak 300 erőgépet, 200 ekét és 120 tárcsát tud­tak üzemképes állapotba hozni. Iklket nem térit le senki és semmi a szövetkezés útjáról I * Halálhíre járt a taranyi Kossuth Termelőszövetkezetnek. Úgy hallat­szott, hogy széthordták a közös vagyont, elpusztították a szövetkezet­nek még az írmagját is Taranyban. Hát szó, ami szó, itt is akadtak, akiknek az okozott volna örömet, ha megsemmisül a közös gazdaság, amelyben már hat év óta számos dolgozó parasztcsalád kereste és találta meg a jobblét forrását. Az őszi zavaros időben igyekeztek is a szövetkezés ellenségei kígyót, békát mondani a közösre. És persze több jószándékú, a szövetkezetei eddig féltő ember is idegenkedni kezdett és hűtlen lett a közöshöz. No, de­­hát senkit sem szabad kényszeríteni, járja minden paraszt azt az utat, amelyiken — úgy véli — előbb elér a boldoguláshoz. A szövetkezet legszi­lárdabb tagjai, tizenketten. nem hagyták el a közöst, továbbra is együtt dolgoznak. Daradics Márton, aki már kezdettől fogva elnöke a Kossuth­nak, ma is vallja, hogy a termelőszövetkezetben jobban teljesül a számítása a parasztembernek, mint egyénileg. Mivel magyarázza ezt? Azzal, hogy most bár csak tizenketten vannak, de mégis könnyen megművelnek 80—100 hold földet, mert vesznek egy Zetort, amellyel kevesebb emberi erővel gyorsabban és olcsóbban dolgoznak. Igaz, egyelőre közös sertés- és szarvasmarhaállo­­mányuk nincs, mert nem tudták megakadályozni az ősszel annak szét­­hordását, de mint Daradics Márton mondja, lesz rá gondjuk, hogy létre­hozzák a közös állatállományt. — Nem félünk attól, hogy csődbe jutunk — mondja Szabó János párttitkár. — Mi tudjuk, mit jelent a szövetkezés, s erről az útról nem tántoríthat le bennünket senki és semmi. Bebizonyítjuk a falu előtt, hogy többre megyünk, mint az egyéniek. Hát ezek igen bizakodó szavak, s mi nem is kételkedünk bennük. S ha képesek voltak megvédeni a pusztulástól, akkor bizonyára fel :s tudják virágoztatni közös gazdaságukat. Február 15-ig be kell jelenteni a borkészletet A kiposvári megyei pénzügyőri parancsnokság felhívja mindazokat a bortermelőket, akik a bortermésük bejelentésre vonatkozó kötelezettsé­güknek ezideig nem tettek eleget, hogy legkésőbb folyó évi február hó 15-ig a bejelentésüket feltétlenül te­gyék meg, mert ellenkező esetben a bejelentést elmulasztókkal szemben a pénzügyi szabály.sértési eljárást al­kalmazzák. Mosonyi művezető, a 23-as AKÖV dolgozója egyenget tés és ellenérafcs közben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom