Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-02 / 27. szám

t » _______________________________ »OMOGYORSZAG ^ ; • * Szombat, 1951. február 2. Nyilatkozat a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Csehszlovák Kommunista Párt küldöttségeinek tárgyalásáról Moszkva (MTI). A TASZSZ közli: 1957. január 29-én és 31-én tárgya­lások folytak a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának és a Csehszlovák Kommunista Pártnak küldöttségei között. Az SZJCP és a CSKP küldöttségei kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik belső helyzetéről és megtár­gyalták a két párt közötti testvéri kepcsoLatojk továbbfejlesztésevei ösz­­spefüggő kérdéseket, valamint a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit — hangzik a nyilatkozatban. A szívélyes és baráti légkörben lezajlott tárgyalások azt mutatták, ihogy a két párt képviselői azonos Véleményen vannak minden meg­tárgyalt kérdésben. Megállapították, hogy .47 SZKP és a CSKP kiemelkedő sikereket arattak országuk gaz­dasági és kulturális építésének irányításában, a pártvezetés gyakorlatában mutatkozó hibák kiküszöbölésében, a tömegek al­kotó kezdeményező készségének érvényesítésében, a csehszlovák és szovjet dolgozók tömöritésc­­iíen, a Szovjetunió és Csehszlo­vákia népei és nemzetiségei ösz­­szefogásában a szocializmusért és % kommunizmusért, a béke meg­őrzéséért és megszilárdításáért vívott harcban. Á találkozó részvevői kiemelték, hogy e sikerek biztosításában nagy­szerű szerepet töltöttek be az SZKP XX kongresszusának történelmi je­lentőségű határozatai és a Csehszlo­vák kommunista Párt 1956 júniusá­ban megtartott konferenciájának ha­tározatai, valamint azok az intézke­dések, amelyeket a két párt e hatá­rozatok szellemében tett. Rámutattak továbbá arra, hogy. a magyarországi fasiszta felkelés idő­szakában, amikeris az imperialisták а та számítottak, hogy Magyarorszá­got elszigetelik a szocialista tábortól és ellenforradalmi provokációkat szerveztek a népi demokratikus or­szágokban, a szocialista országok a proletár internacionalizmus elveinek szellemében egyöntetű támogatásban részesítették a magyar nép forradal­mi erőit, ezeknek az országoknak népei pedig még szorosabban tömö­rültek kommunista pártjuk és népi kormányuk köré. Amikor a Szovjetunió a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány felkérésére segítséget nyújtott neki az ellenforradalom elleni harcban, akkor a magyar néppel, az egész szocialista táborral és a nemzetközi forradalmi mozgalom iránt fenn­álló . internacionális kötelességét teljesítette és hozzájárult Európa bé­kéjének megőrzéséhez és megszilár­dításához. A CSKP Központi Bizott­sága és a kormány köré tömörült csehszlovák nép ezekben a napok­ba n forradalmi egységet, magasfokú politikai érettsége^ a szocializmus iijgve és a dolgozók nemzetközi szo­lidaritása - iránti megingathatatlan í, őségét tanúsított. A kommunista párt verette és a nemzeti frontba tö­­fijcrüit, csehszlovák dolgozók ezen ál­lásfoglalása nagy segítséget és tá­mogatást jelentett a magyar nép egészséges, forradalmi erőinek az el­lenforradalom ellen vívott harcuk­ban. Az SZKP és a CSKP képviselői hangsúlyozták, hogy a nemzetközi feszültségnek az utóbbi időben bekövetkezett ki­éleződése, amit az imperialista államok, mindenekelőtt az Egye­sült Államok, Anglia és Francia­­ország agresszív cselekedetei váltották ki, fokozott éberséget követel a kommunista és mun­káspártoktól az imperialisták ár­­anánykodásaival szemben, szük­ségessé teszi a béke megőrzésé­ért és megszilárdításáért folyta­tott harc fokozását. A találkozó részvevői leszögezték, hogy pártjaik minden szükséges in- 1 ézkedést megtesznek ebben az irányban. Az SZKP és a CSKP küldöttségei szükségesnek tartják különösen fel­hívni a figyelmet arra a békét és biztonságot fenyegető komoly ve­szélyre, amely az imperialista körök Nyúgat-Németország gyorsütemű új­­i'afelfogy vérzését célzó intézkedései­nek hatására mindjobban fokozódik. A két küldöttség kijelenti, hogy szolidáris mindazokkal az erők­kel, amelyek Németországban és más országokban síkraszállnak a német militarizmus és revans­­szellem feltámadása eilen, a bé­ke és a szociális haladás ügyé­ért. _ Tekintettel arra, hogy a reakciós imperialista körök fokozott kísérle­teket tesznek a szocialista országok egységének, a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének megbon­tására, a marxizmus—leninizmus napv eszméi világszerte növekvő te­kintélyének aláaknázására, kommu­nizmus-ellenes ideológiai hadjárat megindítására, az SZKP és a CSKP képviselői a két párt közös köteles­ségének tartják, hogy még állhata­­tosabb harcot folytasson a szocia­lista országok harci egységének to­vábbi erősítéséért, a kommunista és munkáspártok tömörítéséért, még­pedig a marxi—lenini tanítás alap­ján. Mindkét párt szükségesnek tart­ja, hogy a proletár internacionaliz­mus szellemében nevelje országának népeit, mivel a proletár internacio­nalizmus egvetlen családba fogja össze a szocialista országok népeit és összekapcsolja őket az egész világ dolgozóival. A két párt képviselői azon a vé­leményen vannak, hogy a kommunis­ta és munkáspártokban a proletár internacionalizmus szellemének erő­sítése — amint Benin tanítja — el­választhatatlan attól az erélyes harc­tól, amely a különböző ingadozások és az e kipróbált elvtől való eltávo­lodások ellen, a nacionalista és revi­zionista magatartás ellen, a népek szembeállítása, a kommunista pár­tok szr-nbeállítása ellen, s az úgy­nevezett »nemzeti kommunizmusnak« az utóbbi időben terjesztett eszméi ellen folyik. Az SZKP és a CSKP küldöttsé­geinek szilárd meggyőződése, hogy ai szocialista országoknak a proletár internacionalizmus alap­ján álló egysége és összefogása biztosítja az összes nagy és kis nemzetek és államok egyenjogú­ságát, szavatolja szuverenitásu­kat és függetlenségüket, megóv­ja a szocialista országokat az im­perialista tábor merényleteivel szemben. A szocialista világrendszer további erősítése szempontjából különleges jelentőségű az, hogy a kommunista és munkáspártok egységes nézeteket valljanak a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben és egységesen cselekedjenek. A két. párt képviselői azt tartják, hogy a szocializmushoz és a kommunizmushoz vezető fő utat minden ország számára azok az ál­talános fő törvényszerűségek hatá­rozzák meg, amelyeket a marxista— leninista elmélet állapított meg, emellett a különböző országokban igen változatosak a szocializmus épí­tésének konkrét formái és módsze­rei, az egyes országok történelmi, nemzeti és egyéb sajátosságaitól füg­gően. A Szovjetunió, Csehszlovákia és az összes többi szocialista ország szo­cialista építésének tapasztalatai és gyakorlata teljes mértékben igazol­ták azoknak a lenini tételeknek a helyességét, amelyek meghatározzák a proletárdiktatúra szerepét a szo­cializmus felépítéséért vívott harc­ban; hirdetik, hogy e harc sikeres­sége szempontjából elsőrendű jelen­tőségű a munkásosztály marxista pártjának tömegvezetése, ideológiai egységének és tömegkapcsolatainak állandó erősítései; hirdetik az álla­mi és társadalmi szocialista tulajdon erősítésének és kibővítésének, a gaz­daság tervszerű fejlesztésének szük­ségességét; hirdetik azt, hogy az egyes országok hagyományainak és feltételeinek megfelelő formában be kell vonni a tömegeket az állami és gazdasági élet irányításába, s ezen az úton szakadatlanul mélyíteni és tökéletesíteni a szocialista demok­ráciát; hirdetik, hogy határozottan meg kell védelmezni a szocialista forradalom vívmányait a volt ural­kodó és kizsákmányoló osztályok me­rényleteivel és az imperialista re­akció próbálkozásával szemben. A tárgyalások részvevői egybe­hangzóan megállapították, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­ja és a Csehszlovák Kommunis­ta Párt között megbonthatatlan testvéri kapcsolatok alakultak ki, s ezek a kapcsolatok a teljes egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés elvein alapulnak. A két párt között a Szovjetunió és Csehszlovákia szocialista építésének minden szakaszában teljes volt a megértés, nézeteik mindig egybevág­tak. A történelmi tapasztalatok igazol­ják, hogy az SZKP és a CSKP között, valamint más kommunista- és mun­káspártok között a legfontosabb kér­désekkel foglalkozó elvtársi eszme­cserék bevált gyakorlatai igen hasz­nos a szocializmus építésének közös ügyére és a nemzetközi munkásmoz­galom fejlődésére nézve. A két küldöttség ismét leszögezte a két pártnak azt az eltökélt szán­dékát, hogy továbbra is fejlesztik és erősitik testvéri kapcsolataikat, azt tartják, hogy országuk fejlődésének mind nemzetközi, mind belső feltéte­lei megkövetelik ezt. A nyilatkozatot a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének megbízásából N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a Csehszlovák Kommunis­ta Párt küldöttsége megbízásából A. Novotny, a CSKP Központi Bizott­ságának első titkára írta alá. Szokatlan műtét Hat hónapig járt egy nyolc centis szöggel a fejében Amikor a touloni röntgenológus meglátta a 19 esztendős Evelyne Plattou fejéről készült röntgenfelvételt, nem akart hinni a szemé­nek. A leány fejében egy 8 cm hosszú szög volt, amely a bal hom­lokrészen hatolt be, miután a szem meg­sértése nélkül átjutott a szemüregen. A leány egy robba­násnál súlyos égési sé­rüléseket szenvedett. A párizsi Foch-kór­­házban szépen begyó­gyultak a sebei, álla­pota azonban nem ja­vult, folyton heves fej­fájásról panaszkodott. — Az az érzésem, hogy szétrobban a fe­jem és megvakulok — hajtogatta. Az orvosok a robbanásnál elszen­vedett megrázkódtatás­nak tulajdonították a fejfájást, s azzal biz­tatták, hogy majd az üdülőben, ahová utó­­kúrára küldték, bizo­nyára teljesen meg­gyógyul, Mindenesetre mondja majd el az ot­tani orvosnak pana­szát. A leány Toulon­­ba érve mindjárt fel­kereste dr. Pedinielli fiatal sebészt, aki át­világította a fejét, s megtalálta a bajt. Az orvos elhatározta, hogy műtéttel eltávolítja a szöget. Tucatnyi orvos kö­vette feszült figyelem­mel a másfél óráig tar­tó műtétet. Súlyos mű­tét volt, vigyázni kel­lett, nehogy a szem­golyó vagy az agy megsérüljön. Dr. Pe­dinielli az orr és a szemöldök mentén kb. négy centiméteres rést nyitott, hogy az alsó szemüregperem átfúrá­sával bejuthasson a szemüreg belsejébe. A szög feje két centimé­terre volt. a szemüreg szélétől. Nehogy az agyat megsértse, a szemet kifelé és lefelé kellett nyomnia, hogy az idegen testet ugyan­olyan irányban húz­hassa ki, ahogyan az a fejbe behatolt. Evelyne Plattou hat hónapig élt ezzel az idegen testtel a fejé­ben. Vajon meddig él­hetett volna még így? A műtéten részvevő or­vosok szerint a szög hamarosan agytályogot, vagy egyéb kompliká­ciót idézett volna elő, nem is szólva arról, hogy a lány a legrövi­debb időn belül meg­vakult volna balszemé­re. A műtét sikerült. Evelyne Plattou ese­te nem egyedülálló az orvostudomány törté­nelmében. Paiflais pro­fesszor 1952-ben a kö­vetkező esetet közölte: Egy férfi, aki az első világháború alatt meg­sebesült, megvakult egyik szemére. Amikor másik szeme is erősen gyengülni kezdett, több szemorvost keresett fel, de ezek úgy vél­ték, hogy a szem gyen­gülése a régi sebesülés következménye. Csak a röntgenfelvételek derí­tettek fényt arra, hogy a szemgödör hát­só részébe és a hátsó fejrészbe kisujjnyi nagyságú rúgó hatolt be, amely 35 évig ma­radt ebben a különös helyzetben. Másik orvos, dr. Marchetti olyan esetről számolt be, amikor egy legyező szára be­hatolt a szemüregbe és három hónappal később egy tályog következté­ben a szájpadláson jött ki. Dr. Hortin egy nyílhegy vándorlását írja le, amely 30 évig tartózkodott a szem­­üregben és végül a szá­jon keresztül távozott. A legrégibb ismert eset 1713 június 17-én történt. Egy fiatalem­ber Veyne községben a 26 éves Suzanna Jaubert balszemébe vá­gott egy rövidszárú pi­pát. A pipa szára letö­rött és bennmaradt a szemben. Jean-Baptiste Marin orvosnak három hónappal később sike­rült a pipaszárat a szemüregből eltávoh tania és a leány látá­sát megmentenie. Nagy Lajos képtelen természetrajzából A kutya A kutya háziállat. Három fő rész­ből áll, úgymint: fej, törzs és vég­tagok. Ha ezen részek bármelyikét a kutyából elvesszük, akkor a kutya elromlik, és többé sem nem szalad, sem nem ugat, egyáltalában nem működik tovább. Különféle kutyáik vannak, úgy­mint: puli, kutya-komondor, vizsla, agár, szentbernáthegyi, újfundlandi kutya, öleb, kis girhes, nagy dög, mopszli, nyakszli, vonító sühögér, kis kutya, nagy kutya, tarka kutya, Sajó kutyám. (A kutyuskám az nem kutya, hanem amint egy igen kiváló termé­szettudós földerítette, egy nő.) A kutya igen hű állat. Ha a gaz­dája megrúgja, akkor meglapul és nyalogatja a cipőjét. Ha pedig meg­hal a gazdája, akkor a kutya nagyon szomorú lesz, sőt van olyan kutya is, amelyik a gazdája halála után nem eszik, nem ugat, lefekszik és 6 is meghal, nem úgy, mint például a zsebóra, amely a gazdája halála után is közönyös ketyegéssel jár to­vább, amiért is a zsebóra egy hűtlen kutya. A kutya örömének az által ad ki­fejezést, hogy a farkát csóválja. Ha pedig a farkát levágják, akkor a fe­jét csóválja. A kutya valamennyi állat közt a legértelmesebb. Igen tanulékony, például rövid néhány esztendős fá­radozás után már megérti a saját ne­vét, s ha azt hangosan kiáltják, a kutya dühösen ugatni kezd, ami azt jelenti, hogy hagyják már békén. De a kutya nemcsak szellemileg fejlett, hanem lelkileg is, némelyik annyira mély lélek, hogy emlékeztet a lírai költőkre, ugyanis ezek a költői lelkű kutyák, ha feljön a hold és az ég tetején szépen ragyog, szintén ugatni kezdenek. A kutyának veszedelmes betegsége a veszettség, ami igen ragadós nya­valya, az ember is megkaphatja és harapás által terjed, mégpedig úgy, hogy vagy a veszett kutya harap meg egy embert, vagy a veszett ember harapja meg a kutyát. A kutyának a veszettségen kívül legfőbb ellensége a sintér. Ez egy olyan úriember, aki drótkarikával jár az utcán, s ha meglát egy ku­tyát, utána szalad, a drótot a nyakába veti és elkezdi a kutyát húzni, mire a kutya vonítani kezd, a kutya gaz­dája pedig két pofont ad a sintér­nek, a gazdát a rendőr fölírja s ut­cai botrány miatt fizet húsz korona bírságot. A bírság lefizetésének nap­ján a gazda a kutyának öt flemmet ad és két rúgást, mikor pedig a gaz­da ebéd után elmegy a kávéházba feketézni, a felesége úgynevezett ví­­gaszevikipuszit ad a kutyának, ami, ha öreg és csúnya az asszony, még csak fokozza és betetézi a szegény kutya szenvedéseit. A veszettség ellen Pasteur nevű francia orvos kitűnő szérumot talált föl, de a sintér és a evikipuszi ellen ő sem tudott még semmit kitalálni. A veszettségen kívül még nagy baja a kutyának az elveszettség, ami el­len az apróhirdetések s a megtaláló fejére kitűzött illő jutalom szolgál. A kutyáról szóló eme tanulmány keretein belül meg kell még emlé­keznünk az ebzárlatról, amit plaká­tokon tesznek közhírré a városban. A plakátok arra valók, hogy azt a kutyák elolvassák és pontosan be­tartsák. Azért helyezik el rendszerint az utcasarkokon. A kutyát házőrzésre, a szoba be­­piszkítására, mások zavarására, a háziúr és házmester bosszantására használják, tehát igen hasznos állat, csontjából rongyot készítenek, húsát városostromok alkalmával eszik. A diexnó A disznó háziállat. Nevét mindig így írják, hogy sertés, de mindig úgy mondják, hogy disznó. Furcsa dolog, dehót több furcsa dolog is van a világon. A disznót az emberek evésre hasz­nálják, mégpedig úgy, hogy eleinte őt hagyják enni, azután őt eszik meg. A disznónak négy lába van, test­nagyságára nézve akkora, mint egy kis borjú, persze, mint egy olyan kis borjú, amely nem nagyobb egy disz­nónál. Nyáron a disznót legeltetik, ami úgy történik, hogy a disznópásztor, akit. a falusiak kanásznak, a városi isikolásikönyvek pedig kondásnak ne­veznek, kihajtja a disznókat a me­zőre, s ekkor irigykedve nézi, hogy azok gusztussal eszik a jó friss füvet, neki pedig se kenyere, se szalonnája. A disznó igen lusta állat, fekvésen és evésen kívül semmit nem csinál, legfeljebb egy kicsit túnkálja az or­rával a földet, s ezt a műveletet kedélyes röfögéssel kíséri. Ezenkívül semmit sem csinál. Az úgynevezett disznóságokat nem ő, hanem az em­ber követi el. Megjegyezzük itt, hogy ez nemcsak a disznóságokkal van így, hanem a szamárságokkal és a marhaságokkal is. A disznó életkora a tudósok előtt ismeretlen, mert míg a tudósok meg­figyelték, hogy a holló 200 évig, a teknősbéka 500 évig, a ló 30 évig él, s így minden állatnak megállapítot­ták az életkorát, addig a disznóról csak annyit mondhatunk, hogy élete leöletéséig terjed, mert úgy látszik, még az nem fordult elő, hogy egy disznó teljes életét leélve, természe­tes halállal halt volna meg. A disz­nók szempontjából ezt bátran disz­­nóságnak mondhatjuk, továbbá álta­lában az állatok szempontjából sza­márságnak minősíthetjük, hogy egy állat éppen disznó lett, sőt talán ak­kor sem esünk túlzásba, ha kijelent­jük, hogy valóságos ökörnek kell len­nie annak az állatnak, amelyik ilyen körülmények közepette disznó lett. Higgye el minden olvasóm, nem ér­demes disznónak lenni. A disznó mesterséges etetését hiz­lalásnak nevezik. A sertéskereskedő egy csomó disznót összevásárol s egy telepre beállít, ahol is velük együtt hízik, de míg a disznókat, amikor már iszonyú otrombára híztak, le­vágják, addig a sertéskereskedőket és hizlalókat rettentő pocakjukkal és tokájukkal tovább is maguk között kell szívlelniük a szegény sovány embereknek. A házi disznónak közeli rokona a vaddisznó, melyről megemlítemdőnek tartjuk, hogy a hímjét konok követ­kezetességgel mindig vadkannak mondják és írják az emberek, ami­nek, miután ezt más állatokkal nem csinálják, semmi értelme sincs, sőt sajnálatos tévedésekre vezet, például az iskoláslányok egészen felnőtt ko­rukig azt hiszik, hogy van nőstény vadkan is. ÉRDEKESSÉGEK a nagyvilágból SZOMSZÉDUNK: A »GEOGRAPHOS« BOLYGÓ Földünk egyik legközelebbi szom­szédja az 1951-ben felfedezett »Geographos« nevű bolygó. Átmérő­je alig több, mint egy mérföld, de időnként közelebb kerül a földhöz, mint a Hold kivételével bármely más olyan égitest, amelynek isme­retes a pályája. 1969-ben a »Geographos« alig négymillió mérföldnyire lesz a föld­től és ez csillagászati távolságokban mérve alig néhány lépés. Az év a bolygón mintegy 17 hó­napig tart. TELEVÍZIÓ A HALÁSZAT SZOLGÁLATÁBAN A VILÁG LEGJOBBAN ÖLTÖZÖTT ASSZONYA A New York-i ruházati intézet véleménye szerint a világ legjobban öltözött asszonya Mrs. William Paley. a Columbia Rádiótársaság elnök­igazgatójának felesége. A további helyeken a következők állnak: 2. a windsori hercegnő, 3. Grace Kelly, Monaco hercegnője, 4. a New York-i Mrs. Winston Guest, 5. Marlene Dietrich és Audry Hep­burn. Margit hercegnő és a kenti her­cegnő holtversenyben a 9. helyen »végzett«. Erzsébet királynő nem került az első 14 helyezett közé. A Szovjetunióban bevezetik a tá­volbalátást a halászatban. Speciális televíziós felvevőgépeket engednek ’<=> 1500 méter mélyre. A halászok így figyelik meg, milyen halak élnek bizonyos pontokon és merre vonul n legtöbb hal. — Angol turisták Budapesten? A Daily Mail című angol lap szerint ' egy londoni utazási iroda magyar­­oiszáei sziinideji utazásokat tervez augusztusban a következő címmel: »46 fontért két hetet a bombáktól rongált Budapesten«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom