Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-07 / 31. szám

Világ ^roLvarjai egyesüljetek! >' Som ogyor szág, AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA *. II. évf., 31. szám. Csütörtök, 1957. február 7. ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA ARA 50 FILLÉR Mi lesz a földdel ? A napokban hozták nyilvánosságra az Elnöki Tanács törvényerejű ren­deletét a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről. Régóta várta már a falu ezt az igazságtevő jogszabályt. Bármerre jártunk az elmúlt hetek­ben, azt tapasztaltuk, hogy a Bala­tontól a Dráváig, a megye széitében­­hosszában mindenütt egyetlen fő kérdés buggyan ki a parasztemberek ajkán: mi lesz a földdel? Erről ér­deklődik hozzánk küldött levelében Király György Hedrehely—Hárserdö pusztáról, Rácz Imre Taranyról és még sokan mások. Érthető ez a nagy tudakozódás, hi­szen a begyűjtés megszüntetése után roegnövekedett paraszti termelési kedv csakis szilárd alapon élhet, gya­rapodhat. Ehhez, a termelési bizton­ság megteremtéséhez kellett, hogy állást foglaljon a kormány a föld tu­lajdona és használata ügyében. Szük­ségessé és időszerűvé érlelte ezt az intézkedést a dolgozó parasztság egyre növekvő aggodalma is amiatt, mert kétségbeesve kelett látnia, hogy az ellenforradalom nagyon felbáto­rította a falvak volt kizsákmányol lóit, s szinte minden községben kö­vetelték vissza a kulákok régi va­gyonukat, amelyeket kisemberek vet­tek pártfogásba. Ezért az új rende­let nemcsak gazdasági dokumentum, de fontos, határozott, nyílt politikai állásfoglalás is amellett, hogy a fal­vakban nem a régi osztályellenség, hanem a dolgozó parasztság kezé­ben marad továbbra is a hatalom. Sok vitás kérdést szültek falvaink­­ban az elmúlt évek. Emlékszünk a tagosításokra, földrendezésekre, a kü­lönféle célok érdekében végrehaj­tott földigénybevételekre — egyszó­val: emlékszünk a földek mozgatá­sára és az ebből fakadó sérelmekre. Joggal követelte a dolgozó paraszt­ság, hogy tegye lehetővé a kormány a rendteremtést minden falu hatá­rában. Most indul meg az a munka, napjainktól kezdődően ültetik át ezt a rendeletet az életbe. Nincs módunk arra, hogy részletesen taglaljuk a tennivalókat, elemezzük a kormány útmutatását. Csupán néhány alap­vető részt ragadunk ki a rendelet­ből. Az első, amely szembetűnik a ren­delet tanulmányozásánál az, hogy nem köntörfalaz, hanem egyértel­műen állást foglal a vitás kérdések­ben. Megmondja, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek betagosített tábláihoz büntetlenül hezzányúlnj nem lehet. Ezek a föl­dek a szocializmus bázisai a falun — megvédeni őket a szocializmusra fel­esküdött kormánynak elsőrendű kö­telessége. Minden sérelmet tehát nem lehet orvosolni, hiszen akkor óhatat­lanul meg kellene bontani a szocia­lista szektor összefüggő, már kiala­kított területét. Ezért vezérelv le­gyen minden faluban, hogy mind­azon hibákat kiigazítsák, amelyekre a rendelet lehetőséget ad. Mi lesz a volt szövetkezeti tagok­kal? A kilépők részére földet az ál­taluk bevitt terület arányában lehet kiadni, elsősorban a tsz tagosítatlan parcelláiból, s ha ilyen nincs, akkor a tábla szélén. Az ősszel és télen, az 1956. október 1 és e rendelet meg­jelenése közti időben feloszlott tsz­­ek tagjai ugyancsak a bevitt földdel lehetőleg azonos művelési ágú és ér­tékű földet kaphatnak. Tehát annyi földet lehet adni a, feloszlatott tsz-ek tagjainak, amennyit a szövetkezetbe bevittek. Ha a tsz betagosított tar­talékterületet is használt, ezt a föl­det egy tagban, a nagyüzemi épüle­tek körül sértetlenül kell hagyni. Ezt az összefüggő területet állami tartaléktőidként kizárólag szocialis­ta szektor: tsz, termelői társulás, vagy állami gazdaság hasznosíthatja. ‘’’Tk, ez az intézkedés elejét veszi a holnapi földmozgatásnak, s buzdí­tást jelent a paraszti összefogásra. Állami tartalékból földet kimérni bárki részére csak a 25 holdnál ki­sebb, szétszórt parcellákból lehet. Minden vitás ügy elintézésénél fon­tos szempont: igyekezzünk szót érte­ni, megegyezni az érdekeltekkel. En­nek alapján lehetőség nyílik arra, hogy a dolgozó parasztok egymás Között, megegyezéssel elcserélhessék földjeiket. így is csökkenteni lehet a nem orvosolható sérelmek számát. A kártalanításról is intézkedik a rendelet. Kártalanításra jogosultak azok a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek — tehát nem a kulákok! — akiknek földjét 1949. szeptember elseje után ellenszolgáltatás nélkül különböző célra igénybevették. Mindjárt hozzátesszük, hogy pénz­ben nem, hanem csak természetben lehet kártalanítani. Hogyan történik ez? Dolgozó parasztok, mezőgazda­­sági szakemberek legfeljebb tíz, vagy más, földműveléssel nem élethivatás­szerűen foglalkozó dolgozó kisembe­rek legfeljebb egy hold csereingat­lant kaphatnak kártalanítás címén. A használatukban lévő földterület azonban nem haladhatja meg a 25, illetve az 1 holdat. A kártalanítás mértékét a községi tanács csökkent­­heti, ha nincs elegendő föld az igé­nyek kielégítésére. Az 1951. augusz­tus elseje után elhagyott vagy fel­ajánlott földekből csak akkor lehet visszaadni régi gazdáiknak, ha a kártalanítás után marad 25 holdnál kisebb állami tartalékterület. Előfordulhat, hogy a kártalanítást és visszajuttatást kérő személyek jo­gos földigényét olyan tartalékfölddel elégítik ki, amelyet kishaszonbérlő nyível meg. Ebben az esetben, a tu­lajdonjogot megszerzik a kártalaní­tást vagy a visszajuttatást igénylők. Am a szerződés lejártáig a haszná­lati jog a kishaszonbérlőt illeti meg, aki az eddigi feltételek szerint meg­szabott használati díjat ezután a tu­lajdonosnak fizeti. A kishaszonbér­­leti szerződést a tulajdonos nem rúg­hatja fel. Ez az eljárás megnyugtat­ja azokat a kisembereket, akik az címűit évek gazdasági nehézségei el­lenére is vállalták, hogy több-keve­sebb földet kezelésbe vesznek a csaknem minden falu határát csúfító, gaztermő, gazdátlanná vált földek­ből. A kártalanítási vagy földvissza­igénylési ügyek elintézéséljek az a módja, hogy a volt tulajdonos vagy özvegye kérelmet nyújt be a községi tanács végrehajtó bizottságához 1957. február 28-ig. Ha a vb-határo­­zatot sérelmesnek tartja, 15 napon belül fellebbezéssel élhet a járási ta­nács végrehajtó bizottságánál. Az ér­vényes határozat megszületése után a változást bejegyzik a telekkönyv­be és az állami földnyilvántartásba. E viták rendezésének minden költsé­ge az államot terheli. Aki falun jár, örömmel hallhatja, hogy megnőtt a föld becsülete, von­zóereje. Sok parasztembert foglal­koztat ezért az ingatlanvásárlás gon­dolata. A mostani rendelet ezt is sza­bályozza. Mező- és erdőgazdasági in­gatlanok tulajdonjogának megszerzé­séhez, a járási mezőgazdasági osztály engedélye szükséges. Földműves em­berek 5 hold tulajdonjogát szerezhe­tik meg vétel, ajándékozás vagy cse­re útján. Ám földterületük nem ha­ladhatja meg a 20—25 holdat! íme, itt is látszik: nem engedjük feltá­madni a falusi kizsákmányolást. Ezt szolgálja az a korlátozó rendelkezés is, hogy a tulajdonjog megszerzése szempontjból egy hold erdő, termő­­szőlő vagy gyümölcsös öt hold föld­nek felel meg. Hangsúlyozzuk: ez a felszorzás csak az újonnan szerzett birtokokra vonatkozik, a már meg­lévőre nem. Ezért nincs szó arról, hogy ismét visszatér az a hibás gaz­daságpolitika, amely éppen a fel­­szorzással törte derékba a szőlő- és gyümölcstermelési szándékot. A haszonbérietekről is intézkedik a kormány rendeleíe. Bárki haszon­bérbe adhatja, vagy részesművelés­sel hasznosíthatja földiét, ha az nincs tsz, vagy termelői társulás használatában. Földművesek csak annyi földet bérelhetnek, hogy az összes használatukban lévő terület nem haladhatja meg a 20—25 hol­dat. Mások csak egy holdat használ­hatnak. A földügyek rendezése nagy fele­lősséget ró a községi tanácsokra. Ezért százszor is gondolják meg a dolgot, mielőtt intézkednenek. Ha valamiben bizonytalanok, inkább kérjék a felső szervek segítségét, mintsem a régi sérelmek orvoslása közben új sebeket üssenek. Alapos, gondos, körültekintő munkát kíván meg a földrendezésben a, dolgozó pa­rasztság, az ország érdeke. Várta a falu ezt a rendeletet. Bi­zonyára örömmel fogadják a dolgo­zó parasztok, hogy 1957. október 1-ig minden jóvátehető sérelem orvoslást nyer. Addig is megnyugtatja őket, hogy ebben a gazdasági évben azon a területen gazdálkodhatnak, amely a rendelet megjelenésekor használa­tukban volt, vagy amelyet a tsz-ből való kilépésük esetén ez év március 1-ig kijelölnek részükre. Majdnem 3 millió vadvessző feldolgozását fejezték be a Balatonboglári Szőlőtermelő Állami Gazdaságban A Balatonboglári Szőlőtermelő Ál­lami Gazdaságban szorgos munka folyt a téli napokban. A vadvesszők vagdalását végezték a dolgozók, hogy minél több jól termő nemes vesszőt tudjanak a szőlőtermelő gaz­daságok részére juttatni. A tervezett két és félmillió vad­vessző helyett majdnem 3 milliót dolgoztak fel 40—50 cm hosszúságú­ra, melj-et február 6-án fejeztek be. Ezek egy részét, az I. osztályút, be­oltják, a II. osztályúakat pedig is­kolázzák, s majd a következő esz­tendőben kerül oltásra és ültetésre. Megerősíthetem, hogy Magyarországon vallásszabadság van HAJNALBAN, DÉLBEN, ESTE Nem „igaz” emberek A közlekedésrendészeti osztály­­közleménye Kossá István pénzügyminiszter lesz a péntek esti nagygyűlés szónoka A Magyar Szocialista Munkáspárt kaposvári ideiglenes intézőbizott­sága 1957. február 8-án, pénteken délután 5 órakor a Városi Moziban nagygyűlést tart. A nagygyűlés előadója: Kossá István pénzügyminiszter. Felhívjuk az üzemek dolgozóit, ha vannak olyan kérdéseik, ame­lyekre választ szeretnének kapni, azt csütörtökön, 7-én délig juttassák el az MSZMP városi intézőbizottságához. Egyben közöljük, hogy a nagy­gyűlésre meghívót a pártalapszervekné! kérhetnek az érdeklődők. HÍREINK A MEGYÉBŐL Zics község asszonyainak kezdeményezése... Kicsi falu a somogyi lankák között Zics község. Szorgalmas népe mégis jólétet teremt magának, amit bizonyít az is, hogy eddig már 80 motorkerékpárt vásároltak a dolgozók. Ebben a falubán igen nagy múltja van a magter­mesztésnek és ebből bizony komoly összegeket vágnak zsebre minden évben. Van olyan család, amely az el­múlt évben fél holdon virágmagot termesztett és több mint 30 ezer forint bevétele volt. A kormánynyilatkozat óta még inkábbb megnö­vekedett a zicsiek termelési kedve. Az asszonyok so­kat beszélgettek maguk között, hogy érdemes volna kertimagtermesztéssel foglalkozni. Ezért elhatározták, hogy megalakítják a földművesszövetkezet keretén belül a társulást és az eddiginél is nagyobb mérték­ben foglalkoznak a kertimag termesztésével. Február 5-én Schvádli József né égjük asszonytársával felkeres­te a MÉSZÖV megyei szervét és segítséget kért ter­vük megvalósításához. Meg is kapták a támogatást és a küldöttség beszámolója után Zicsen megalakították az asszonyok az első kertészeti magtermesztő társu­lást. Egyelőre húsz tagja van de, egyre többen érdek­lődnek a belépés iránt. Д szentgáloskéri ezüstkalászos tanfolyam hallgatói kukoricatermesztési kísérleteket kezdenek a tavasszal Szentgáloskéren majdnem negyven egyénileg dol­gozó paraszt ismerkedik ezüstkalászos tanfolyamon a helyes gazdálkodás módszereivel. Fehér István, a kaposvári Mezőgazdasági Techni­kum tanára vezeti a tanfolyamot, amelyen a gazdák az állattenyésztés, növénytermesztés' legjobb módsze­reivel ismerkednek. A napokban több hallgató azt a kívánságát adta elő, hogy érdemes lenne kísérleteket folytatni, így saját maguk győződhetnének meg a he­lyes termesztési módszerekről. Többen azt indítvá­nyozták, hogy mivel itt főleg állattenyésztéssel foglal­koznak, kukoricatermesztési kísérleteket végezzenek. Fehér István tanár nyomban felvettö a kapcsolatot a községi tanáccsal, amely egy kataszteri hold területet bocsátott a tanfolyam rendelkezésére tartalékföldek­ből. A hallgatók elhatározták, hogy ezen az egy hol­don különböző sortávolságban vetett és különböze mennyiségben adagolt istálló- és műtrágyázás! kísér­leteket folytatnak. A Kolbay-féle ikersoros kukorica­termesztéssel is foglalkoznak majd és a tanfolyam hallgatói közösen művelik, takarítják be a termést Majd ennek alapján döntik el azt a legjobb mód­szert, amelyik az ő adottságaiknak legjobban meg­felel és amellyel legeredményesebben tudnak kukort­­catermesztést folytatni. A múlt évinél lényegesen több aprómagot kaphatnak tavaszi vetésre a termelők Az elmúlt évben jó aprómag­­termést takarítottak be, s így az idén tavasszal a Földművelésügyi Minisztérium központi készletből jelentős mennyiségű vetőmagot tud a termelőszövetkezeteknek, ál­lami gazdaságoknak és egyéni ter­melőknek rendelkezésére bocsáta­ni. Vörösheremagből például min­den igényt ki tudnak elégíteni a földművesszövetkezetek, vagy a megyei terményforgalmi vállala­tok, illetőleg a kertimag vállala­tok boltjai. Az elmúlt évinél jó­val több lucernamagot is tárolnak. Megvan a lehetőség, hogy a terme­lők saját, gyommagvakkal fertő­zött vetőmagjukat kicseréljék megfelelően tisztított, fémzárolt minőségi vetőmagra. Egyéb apró­magvakból is — tavaszi bükköny, somkóró, zöldtrágyázásra alkal­mas keserű csillagfürt, takarmány­­répa, napraforgómag, takarmány­borsó — az idén lényegesen jobb az ellátás, mint az elmúlt évben. Százötven embernek nyújt télen kereseti lehetőséget a nyírseprű-készítés A Somogy megyei erdők elég gaz­dagok nyíresekben is. Ennek ágait jól lehet használni seprűkészítésnél és télen mintegy százötven ember­nek nyújt kereseti lehetőséget. Különösen Kadarkút, Homokszent­­györgy, öreglak, Segesd környékén foglalkoznak ezzel a falusiak, s ed­dig már mintegy 50 ezer nyírseprűt készítettek el. Számítások szerint Somogybán még százezer ilyen sep­rűt állítanak elő és szállítanak az egész ország területére, főleg az ál­lattartó állami gazdaságokba és ter­melőszövetkezetekbe. Négyezer termő gyümölcsfánál végezték már el a metszést A kedvező időjárás hatására a Bárdibükki Állami Gazdaságban is újult erővel indult meg a téli gyü­mölcsfaápolási munka. 6300 termő gyümölcsfából február 5-ig már 4000-nél elvégezték a metszést és ha az időjárás kedvező lesz továbbra is, akkor e hónap végéig ezzel a munkával^ teljesen elkészülnek. A metszésen kívül szorgalmasan folyik a műtrágyázás, mészkénleves, sárgamérges és olajos permetezés is. A műtrágyázást február 15-ig, a permetezést március 1-ig fejezik be. Ugyanakkor a 62 holdas faiskola be­kerítés: munkái sem álltak le, hogy a nyulak rágása ellen megvédjék a mintegy 800 ezer darab gyümölcsfa­csemetét. Több mint százezer forin­tos beruházással drótkerítést építet­tek a faiskola körül, melynek mun­kálatait február 5-én teljesen befe­jezték. A jelek szerint az idén igen jó gyümölcstermésre lehet számítani. A termőfák már szépen lerakodtak, valamennyi kiheverte az elmúlt évi fagykárt és egyes helyeken rekord­­termésre van kilátás. Több mint negyvennel gyarapodott egy hónap alatt megyénk önkéntes véradóinak száma Az önkéntes véradók igen sok dolgo­zó társuknak adták vissza életüket sa­ját vérük adásával. Ezeknek a száma évről évre növekszik és ebben az év­ben eqy hónap alatt több mint 40 fővel gyarapodott az önkéntes véradók szá­ma. így a megyében már több mint há­romezren adják időközökben az élet­mentő vért. Január hónapban már több mint tOO liter vért adtak és az elmúlt napokban két igen súlyos műtéthez vették igény­­be vérüket. A kaposvári kórházon kívül vidékre is szállítanak vért. Az elmúlt napokban például Siklósra küldtek egy súlyos beteg életének megmentéséhez vért. A szolgálati szabályzatban nincs benne Kedden történt Kaposvárott. A Kossuth tér forgalma e napon a szo­kásos hetipiaci képet mutatta. Tíz óra tájt csak úgy feketéllett az em­berektől a járda. Ki-ki sietett a dol­ga után. Idős néhi megrakott szatyrával igyekezett átjutni a gyógyszertár ol­daláról az áruház felőli gyalogjáróra. A csúszós, síkos úton már-már el­vesztette egyensúlyát, s csaknem ki­borult a piaci kosárból az alma, a dió, a zöldség és miegymás. Csak az arra haladó karhatalmista járőr egyik tagjának frisseségén múlt, hogy nem történt baleset. A fiatal karhatalmista kivette a néni kezéből a kosarat. Karon is ra­gadta őt, s átvezette az út túlsó ol­dalára. Az idős asszony alig-alig ocsúdott fel az ijedtségtől, amikor jóságosán hangzott a fiatal katona­tiszt szava: Hova, meddig, nénikém? — A Petőfi utcába igyekszem hangzott a válasz. — No akkor egy kicsit segítünk is,_ mert mi is arrafelé tartunk, s ha megengedi, míg együtt megyünk, el-, visszük a kosarat. így is történt. Aki kedden délelőtt az Április 4 utcában látta a szatyrot cipelő kar­hatalmista tisztet, úgy gondolhatta, hogy a mellette haladó idős néni fia lehet. Pedig nem-az volt. Azelőtt tán sosem látta ezt az asszomjt, csak szolgálati útja közben vette észre, hogy segítségre van szükség. S tudja azt, hogy a karhatalmista igazi feladata segíteni a békés em­bereket. Lehet, hogy a szolgálati szabályzat a segítésnek ezt a mód­ját nem írja elő, de itt a pillanat­nyi helyzet ezt is megkövetelte. S ez a honvédszázados szívesen és önte­vékenyen nyújtott segítséget az arra, rászorulónak. Köszönet érte. —ác»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom