Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-05 / 3. szám

4 Л SOMOGTORSZA# Süombat, 1936. január X

A Népköztáraaság Elnöki Tanácsának rendeleté a kötelező tűz- és jégbiztosítás megszüntetéséről

Az elemi csapások okozta károk enyhítésére a lakosságnak szüksége van biztosítási védelemre. Az önkéntesség elvét a biztosítás területén is messzemenően érvényesíteni kell.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa lehetővé kívánja tenni, hogy a parasztság, a termelőszövetkezetek, a kisipari szövetkezetek, a földművesszövetkezetek, valamint a lakóépületek tulajdonosai biztosítási védelmükről önkéntes formában saját maguk gondoskodhassanak, ezért a következőket rendeli:

1. §. Az 1953. január 1-ével bevezetett kötelező tűz- és jégbiztosítás

1957. március 31-ével megszűnik.

2. §. A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a kötelező biztosítás megszüntetésével és a kötelező biztosítás hatálya alá tartozott egyes vagyontárgyakra vonatkozó önkéntes biztosítás bevezetésével kapcsolatos intézkedéseket megtegye.

3. §. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A kötelező tűz- és jégbiztosítás bevezetéséről szóló 1952. évi 15. számú törvényerejű rendelet, valamint annak végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok 1957. március 31-ével hatályukat vesztik.

A TSépköztársaság Elnöki Tanácsának rendelete az öregségi nyugdíjjal kapcsolatos átmeneti intézkedésekről

Az államigazgatás és a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos létszámcsökkentés végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli:

1. §. 1957. évi január hó 1. napja és 1957. évi március hó 31. napja között öregségi nyugdíj állapítható meg annak a férfinek, aki 58. életévét, illetőleg annak a nőnek, aki 53. életévét már betöltötte, vagy 1957. év folyamán betölti.

2. §. Jelen törvényerejű rendelet 1957. évi január hó 1. napján lép hatályba.

HÍREK

Egy rémhírrel kevesebb

Az egész országban elterjedt a híre annak, hogy az aranyból <készült ékszereket zár alá vették. Lehet, hogy van valami alapja ennek a hírnek, de nem sok.

Az Öra- és Ékszerboltban úgy tudják, !hogy az ünnepekre fogyott el az arany karikagyűrűk tömkelegé. Jegy ss jelöltek

mind-mind be tudták szerezni a karácsonyestre való »meglepetést* — minden rémhír ellenére. Nagy kincs az arany, de csak annak, akinek nincs, vagy, aki nem egészen legális célokra akarja felhasználni. Akinek azonban valóban szüksége van rá, az megvásárolja.

— Folyik a favágás. A Középsomogyi Erdőgazdaságban a havazás ellenére is folytatják a munkát. Munkások százai vágják a tűzifát, bányafát, s az egyéb ipari célra alkalmas fát. A termelés meggyorsítását nagyban elősegítette, hogy tüsköt és ágfát ezentúl a favágók kapják, így a favágók könnyebben hozzájuthatnak a téli tüzelőjükhöz.

— Nincs semmi hiány cipőkellékekben. A Budapestről külön gépkocsikkal lehozott áruk teljes mértékben kielégítik a vásárlók igényeit. Kosár- és zsákárukban is oly nagy a választék, hogy az ünnepi piacon 35 százalékkal nagyobb forgalom volt az előirányzottnál.

— Hatvanezer hízó. Somogy megyében az elmúlt esztendő második felében főleg a beszolgáltatás megszüntetése, valamint a szállítási nehézségek miatt jóval több hízót vágtak le, mint az azt megelőző év hasonló időszakában. Mintegy 60 ezer hízó került a zsírosbödönökbe és a füstölőkbe. Különösen karácsony előtt vágtak le sok hízót, és szilveszterre 10 ezret öltek le és dolgoztak fel a somogyi falvakban.

— Kigyulladt a szénapajta. Pató Péter balatonkiliti lakos szénapajtája ismeretlen körülmények között kigyulladt és elégett. A kárt mintegy 8400 forintra becsülik.

— Betörtek a fonói földművesszövetkezet 1-es számú, az attalai 2-es számú és a kapospulai földművesszövetkezet bolthelyiségébe december 30-ára virradóra. Az ismeretlen tettesek különböző iparcikkeket vittek el. Kézrekerítésükre a nyomozás folyik.

— Kettőscsárda- A vízvári népi együttes ismét teljes erővel folytatja próbáit s a Kettőscsárda című táncproduktum előadására készül.

— Teljes kapacitással dolgozik a

Kaposvári Fényképész Szövetkezet. Az október—novemberi csökkent

forgalom után ismét emelkedett a bevétel. Minden anyag, színes Agfaanyagok is rendelkezésre állnak. A szövetkezet új úton várja a közönséget, amennyiben a fodrászoktól teljesen különválva folytatja munkáját.

— A tánciskolák ismét működnek

a kaposvári járásban. Modern táncok. stílusos, szép tar.ítását kezdték meg — a népi táncok tanulása mellett — a kaposvári járásban, így Kapcsmérőn és Kaposfőn.

— Jugoszláviai útra készül a lakócsai délszláv népi együttes. Az októberi események miatt az együttes nem tudta a tervezett jugoszláviai portyáját megejteni, így a repertoár felfrissítését ismét műsorra tűzte az út. megtartásának reményében.

Felhívás a megye kisiparosságához!

A fennálló pénzügyminiszteri rendelet értelmében valamennyi kisiparos a félév elteltével forgalmi adóköteles bevételéről adóbevallást tartozik adni legkésőbb 1957. évi január hó 10-ig a KIOSZ Sm. Kisiparosok Adóközösségéhez (Kaposvár, Iparosszékház, Beloiannisz utca 8. sz.)

Felhívjuk az iparosok figyelmét arra, hogy 1956. július hó 1-től december hó 31-ig elért bevételeikről adóközösségünktől igényelhető bevallási íven fenti kötelezettségüknek tegyenek eleget.

Egyidejűleg kéri a vezetőség a bevallás alapján kiszámított forgalmiadónak a 288112. sz. csekkszámlára való befizetését. Azok, akik befizetési kötelezettségüknek a fent közölt, meghosszabbított határidőig teljes egészében eleget tesznek, mentesülnek a késedelmi pótlék fizetése alól.

Esetleges további kérdésekben készséggel nyújt felvilágosítást az adóközösség.

KIOSZ Sm. Kisiparosok Adóközössége V ezetösége.

Tyúkszemét, börkeményedését eltünteti »Anticors«! 4,95 Ft és postaköltség. Salgú vegyészet, Budapest, Majakovszkij út 24. (3304)

Somoqyorszáqba hazaérkeztem 20

darab idomított vadászgörénnyel Egér- és patkányirtást 3 és 6 havi garanciával végzek, 36 éves mesteri gyakorlattal. Meghívást kérek: Kovács Imre patkányirtó-mester, Böhünye.

Takarító munkát vállalnék. Cím: özv.

Rozsos Andrásaié. Nagybajom,__________

Takarítói vaqy konyhai munkát vu.1- lalnék. Trubin Erzsébet, Sétatér u. 4.

Eladók márkás festmények, zongora, üvegajtós könyvszekrény. Cím: a Hirdetőben.___________________________(239301

Hízottsertés, kb. 150 kg-os eladó. Nador u. 12 _________________________(23931)

Különbejáratú bútorozott szoba fürdőszoba használattal kiadó. Cím а Magyar Hirdetőben. (23962)

A Kaposszerdahelyi Legeltetési Bizottság pásztort, egyben apaállat gondezót keres április 1-i belépéssel. Megegyezés helyszínen. (1534)

Bútorozott szoba kiadó Pázmány Péter u. 73. szám alatt. Barátit Sámuel.

____________________________________(23933)

Művész- cs szórakoztató lemezek eladók. Kossuth u. 81., telefon 10-45.

_____________________________________(1533)

Csecsemőt gondozásra vállalnék »Meleg szoba« jeligére. Cím a Hirdetőben.

*239341

Ló- és csikóárverés. 1957. január hú 8-án. kedden délelőtt 10 órakor az A1- latértékesítő Vállalat a Kaposvári Cukorgyár Célgazdaságának használati lovait cs csikóit árverezi Kaposvárott

a Vásártéren,_____________________(23969)

Lószőrből készült, rugós matracos gyermekágy eladó. Cím: Magyar Hirdetőben._______________________

Állást keresek, villanyszereléshez, gépkezeléshez és adminisztratív munkához értek. Lakás szükséges. Cím a Kiadóhivatalban.

SOMOGYORSZAG

Szerkeszt a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Az MSZMP megyei Intézőbizottsága.

Szerkesztőség: Kaposvár. Március 15. u 14 sz Telefon: 15-10, 15-11 Sotu«ey mzgyfl Nyomdelnarl Vállal** MrvmHWrt felet- Wirten J4n»»

©SPORT®

Milyen legyen az újjászervezett sport felépítése?

Hozzászólás a Somogyország vitaindító cikkéhez

Azzal kell kezdenem, amit spont,berkekben gyaltran emlegetnek. Mi lovas nemzet vagyunk, s a rossznyelvek szerint ebből következik, hogy gyakorta átesünk a ló túloldalára., így van ez a sportélet átszervezésének jelenlegi helyzetében isi. Az®^ október 23-át követő eseménye):' után sportéletünkben ás megjelen-0 tok az új mindentudók. Akiknél: ó minden rossz, ami eddig volt. Pedigj© sportéletünk elmúlt néhány észtén-© deje nem ezt bizonyítja.

Igaz, sok hiba volt a testnevelő-S si és sportbizottságok munkájában. 2 De meg kell mondanom, hogy sokv volt benne a jó is. Hibának láttam © és ennek nem egy ízben hangot is© adtam, hogy a TSB vezetők maguk- v naik tartották fenn (kizárólag az irá-© nyitást. Nem mindig vették figye-S íembe az aduiról jövő kezdeménye- Y zéseket. Eredménynek számít az,© hogy a testnevelési és sportbizott-S ságcik a városokiban és a falvakban к egyaránt nagy (Lépést tettel: a itö-S megsport megteremtésére. ж

Mi történjék a TSB-kel? Szerintem^ meg kellene hagyni a (megyei TSB-t, a mint felügyeleti szervet, melynek Й jogköre a szervezésre terjedjen ki. Okr tartsák nyilván a szakszövetségek £ munkáját. Természetes!, hogy a TSBk jelenlegi létszáma túlzottan nagy. r Nagyon fontos volna megteremtenie a minőségi sportköröket és lerakni v a tömegsport további alapjait. AS szakszervezeti sportélet megterem-C tésére én összevonásokat javasolok. $ Például együttműködhetnének Ка-л posvárott az Építők és a Vasas I Szakszervezet. Két ilyen nagy szak-S szervezet olyan anyagi alapot tudnaS a sport számára ibiztosítani, amely § eleven sportéletet teremtene mind-a két szakmában dolgozók számára. S Helyesnek tartanám, ha a szak-g szervezeti központok a jövőben nem,, az üzemiekben, hanem abban a hely-? ségiben működő szakszervezetnek? vagy a sportkör egyszámlájára utal-g mák át a sportalapot. Ezzel megszűrn-? ne az, hogy tíz vagy százezer forint-? myi felszerelés dohosodna a vál'lala-£ tok smcrtraktárában. Megszűnne az? is, how egyes vállalatok nyaralásra?

vagy kirándulásra: használnák fel a sportalapot, avagy soványak—kövérek, nősök—nőtlenek «vérpezsdítő« sörmérközéseire vennék igénybe az ilyen pénzt. Ezeknek a »sporteseményéknek« jóformán semmi közük a sporthoz, hanem mint mondani szokták, ez is csak egy ok az ávásma. Ehelyett valóban sportolni akarók száméra megnyílna a sportélehetőség,_ tiszta öltözők, sportpályák és egyébek segítenék az igazi cél eléréosét.

ITT ÉLNED,

S HALNOD KELL

Megjegyzés egy rádióriporthoz

Nem tudom pontosan, mi volt annak a rádióriportnak a címe, amely január 3-án este hanqzoft el a Kossuth-rádió sportműsorában. De ez nem is lényeqes. Ez a riport, úqy vélem, rajtam kívül valamennyi hallqatójának meqdoboqtatta szívét és azt hiszem, méltán adhatom neki a fenti címet.

Iqen, október 23-a után sokan és sokszor énekeltük, hanqoztattuk azt, hogy itt élned, s halnod kell. Ennek ellenére több mint másfél százezren fordítottak hátat ennek a hazának, s keresték a látszólag talán könnyű élet útját Európa más részein, vagy a tengeren túl.

E szerencsehaj hászók között szinte élen jártak a magyar sportolók. Sokan közülük olyanok, akik megkülönböztetett megbecsülésben, anyagi körülmények között és bánásmódban éltek hazánkban, fordítottak hátat e nehéz napokban a magyar hazának. Gondoljunk csak olimpikonjaink közül azokra, akik ma a budapesti romok eltakarítása helyett amerikai túrát választották. Ifjúsági labdarúgóinkra, akik félrevezetve, lelkiismeretlen vezetőktől megszédítve a »könnyű« életet keresik.

Talán nincs is ezen mit csodálkozni. Hisz annyi a kísértés, a játékoscsábító, a csalfa ígéretek halmaza, amely könnyen leveszi a lábáról az ingadozókat. Nem is haragszunk mi ezekre az emberekre, s minden magyar sportember azt várja, hogy előbb-utóbb belátják tévedésüket és hazatérnek.

Persze, annál nagyobb elismeréssel és megbecsüléssel tekintünk a csütörtök esti rádióriport két főszereplőjére. A Bp. Honvéd két ismertnevú válogatott labdarúgójára, Machosra és Tichyre, akik mitsem törődtek a csakazértis túrázqató Puskásakkal, - százezer dolláros ajánlatokkal, ök a józan eszükre és a magyar szívükre hallgattak és hazatértek.

Köszöntiük őket és a többi Tichyket és Machosokat, akik nem szólamokban, hanem tettekben 1$, úgy cselekszenek, ahogy azt a nagy magyar költenek, Vörösmartynak szózatából megtanultuk.

— ács —

Konkrét javaslatom a következő, v 1. Szervezzük át a testnevelési és gspartbiaottságoikat, az egyes sport© agak tartsák meg önállóságukat Ómegyénként. A nemzetj bajmokságogkat Budapest, a kisebb bajnokságojx'kat a megyék, illetve a járások iiráónyítsáik.

© 2. A szakszervezeti központok a ©sportalapot közvetlenül a szakszar- V vezeti sportkörök számlájára utalják ©le, amellyel jórészt elkerülhetővé vá©liik mindennemű visszaélés és köny- Vnyebb az ellenőrzés.

© 3. A nagyobb szakszervezetek kö©zösen tartsanak fenn, s alakítsanak ,?sportkört közös vagyonnal. Ez bizto©sítamá a sportkörök megfelelő anya©gi bázisát.

,2 4. Szüntessék meg az osztályozó

йmérkőzésekét, ahol nem az erővi- Kfeszomyclk, hanem rendszerint az ide- Xgek vagy egyéb szerencsés körüCméйпуек döntötték el a fel'jebbjutást.

W Ha a fentiek meghallgatásra ta- 2Iáinak, könnyebb lesz a sport áldo©zatkész katonáiból vezető társadalomi munkásokat toborozni. Vétemié■Anyem szerint a fenti javaslatok meggteremtésével sokat segíthetünk az ®egyetemes magyar sport fejlődésén, n Horváth Géza,

labdarúgó játékvezető, edző.

ÄCzibor edző lett

2 A DP A nyugatnémet hírügynökség gjelenti Rómából:

© Czibor Zoltán, a Budapesti Hon-Ivéd válogatott labdarúgója a közeli napokban Rómába érkezik, hogy elfoglalja edzői állását. Czibor az AS Rema utánpótlás csapatának lesz a trénere.

Czibor mint játékos nem szerepelhet, mivel a Magyar Labdarúgó Szövetség kiadatásához nem járul hoz& zá.

KAPOSVÁR—MELBOURNE—KAPOSVÁR

OLIMPIAI ÚTIEMLÉKEK

Elmondotta: Dóri András

Komarno—Prága

I

Több ízben jártam a baráti Cseh- Szlovákiában, ahol nem egy nemzetközi versenyen vettem már részt. Ezeken a versenyeken minden a lkalommal az őszinte és igaz sportbaratság jeleivel találkoztam, amely összefűzte a két szomszédos népi demokratikus ország népeit. Október 30-án azonban nyomát sem láttuk ennek a barátságnak. Ez nyilvánult meq a komarnoi határállomás vámvizsgálatánál, ahol nem mint sportolókat fogadtak bennünket csehszlovák barátaink. Azzal kezdődött a dolog, hogy autóbuszainkat nem engedték be Csehszlovákiába — mondván, hogy nincs rendben .azok útlevele. Valóban, a zűrzavaros elindulásnál néhány formaságtól el kellett tekinteni. így az autóbusz-sofőrök útlevele sem volt formailag rendben. Máskor azonban az ilyen dolgok nem számítottak. Most azonban a csehek nagy ügyet csináltak belőle. Mintegy öt-hat órás huzavona után csehszlovák autóbuszokat kaptunk, amelyek megindultak velünk Bratislava felé.

Korábban elmondottam már, hogy igen nyomott volt a hangulat. Az egyáltalán nem baráti fogadtatás tovább fokozta ezt a bizonytalan légkört. S hogy még nagyobb legyen a baj, a csehszlovák autóbusz gépkocsivezetője Pozsony előtt eltévedt, így aztán több mint kétórás késéssel érkeztünk meg Bratislavába. Az első éjszakánkat mindennek lehetett volna nevezni, csak pihenésnek nem. Csak fokozta az izgalmat az, hogy Bratislava is tele volt a legképtelenebb budapesti hírekkel. Az emberek úgy néztek ránk a szállodában is, mintha leprásak^ lettünk volna. És ez a helyzet a további napok során sem változott. Jellemző erre, hogy a csehszlovák hatóságok nem fogadtak be bennünket Prágába, hanem az attól mintegy 30 kilométernyire lévő Nynbruckban helyezték e! a csapatot.

Szállásun!"- a testnevelési főiskola volt, ahol igen mostoha körülmények között kellett eltöltenünk a várakozás hat napját. Az épület hideg volt. Edzési lehetőségünk jóformán semmi. Némileg az vigasztalt bennünket, hogy a csehszlovák »bunyósok« Torma ll-vel az élen, már nem voltak olyan hidegek hozzánk, mint maguk a hatóságok, amelyek nyilván a budapesti események hatására a későbbiek során is csak nehezen engedtek fel ■ : ~ *

Újabb bizonytalanság: a francia repülőtársaság először nem vállalta kiszállításunkat Ausztráliába azzal, hogy a magyarországi helyzet miatt nincs semmi garancia arra, hogy a viteldíjat megkapja. (Érdekes, hogy egyes sportvezetők az elindulás előtt azzal indokolták az olimpiai elutazás szükségességét, hogy a viteldíjat már kifizettük. — Szerk.) Csehszlovák barátaink azonban ekkor már felengedtek, s a csehszlovák garancia-levél nyomán érkezett meg november 5-én Prágába a bennünket szállító két francia repülőgépóriás.

Prága—Istanbul

Igen, így kell neveznem az Argamanac gépet, amelynek motorjai november 6-án a déli órákban feldübörögtek. Mi 92-en foglaltunk helyet a nagyobbik utasszállító gépben, s alighogy elindultunk, néhány perc

múlva ‘már csak gyufastatulyányi nagyságúnak tűntek Prága házai.

Nem először utaztam repülőgépen. Néhány vihart is megértem már a levegőben, mégis ezt a gépet a legnagyobb csodálattal tudtam csak

szemlélni. Minden elképzelhető kényelem rendelkezésünkre állt a hatalmas gépóriásban, amely az elkövetkező három-négy nap alatt otthonunkat jelentette. A gép pedig óránként mintegy 5 — 600 kilométeres sebességgel, 4 — 5000 méter magasságban haladt velünk.

— Nini, már Ausztria fölött vagyunk — mutattak le a fiúk az alattunk elterülő városra. Mikor jobban szemügyre vettük a területet, akkor tűnt ki, hogy már Velence van alattunk. Áz én legközvetlenebb útitársam, Papp Laci ekkor azonban már javában »hánykolódott«. Igen, a mindig jókedvű Papp Laci hihetetlen rossz légiutas. Ezek a napok Papp Laci barátunkat alaposan megviselték. Nekem nem volt különösebb bajom, legfeljebb a szokottnál többet tudtam aludni.

A gép kísérő személyzete azonban azt mondotta, hogy ráérünk majd' a sivatag és a tenger felett aludni, addig inkább gyönyörködjünk a táj szépségeiben. Bizony volt is gyönyörködni való. Görögország, a Boszporusz, még négy-ötezer méter magasságból is igen szép látványt nyújtott. A későbbiek során aztán gyakran nézegettük, akik bírtuk a légi utazást, az élő térképet, ahogy elneveztük az alattunk elterülő tájat. Hamarosan feltűntek aztán a török partok, s még a kora esti órákban megérkeztünk istanbulba.

Istanbuli „kaland“

Az ódon török város újat jelentett legtöbbünknek (kivéve a birkózókat). Legtöbben csak л történelem tananyagából ismertük Istanbul!, s tudtuk, hogy e város történetéhez sok magyar * emlék is fűződik. Maga a város csodálatosan szép. Három oldaláról tenger veszi körül, s egy tekintélyes öböl választja el az óvárost az újvárostól. Esti órákban is láttuk a város zsibongó áradatát. Az óvároson rajta van a keleti bélyeg. De ezek i fokozatosan eltűnnek,

ahogy az újváros felé haladunk, vagy beérkezünk a külföldiek lakónegyedébe. Csopc)r*tos sétánk alkalmával megszemléltük az Irén és Sergius templomokat. Aztán ki-ki kisebb

csoportot alkotva, elindult városnézésre.

A lányok majdnem megjárták. Törökországban ugyanis az esti órákban nőnek magányosan tartózkodni az utcán súlyos bűnnek számít. Ezért csodálkoztak aztán a magyar úszónők cs tornászlányok, amikor kérdésükre, hogy merre is keil menniük, a török férfiak elfordították a fejüket. Ebben a fejelfordításban voit valami megvetésszerű. Végül is a magyar lányok szerencsésen visszaérkeztek a szállodába, s nem történt semmi különösebb bajuk, mint ahogy én is szárazán megúsztam a »macska-kalandot«.

Ennek története a következő: Törökországban annyi a macska az utcán, mint mondjuk a budapesti Ferenciek terén a galamb. Az esti órákban különösen nagy a macskaforgalom. Az ember akarva, akaratlanul macskákba ütközik, de a szó legszorosabb értelmében. Mi Papp Lacival és Ádier Zsiga bácsival hármasban sétáltunk még egy kicsit. Az egyik túl szemtelen kandúr már jóformán nem hagyott élni, s vagy ötödször került a lábam elé. Mi tagadás, belerúgtam. Csak Adler Zsiga bácsi hátbavágása után eszméltem rá, hogy milyen szentségtörést követtem el. d emlékeztetett, hogy Törökországban a macska szent állat, melyet sem bántani, sem pusztítani nem szabad. Az volt a szerencsém, hogy valamelyik nehézsúlyú török birkózó nem látta meg, hogy milyen szentségtörést követtem el Istanbulban, így aztán egy hátbavágással megúsztam a dolgot, s visszatértünk szállodánkba.

A minap a budapesti lapokban arról olvastam, hogy a külföldi tőkés vállalatok tárgyalnak arról, hogy Magyarországon szállodákat építenek, melyet bizonyos ideig ők tartanak kézben, s aztán e szállodák a magyar állam tulajdonába mennek át. Törökországi szállodánk egy Ilyen amerikai szálló volt. Mondanunk sem kell, a kényelem és a pompa minden velejárójával együtt. A magyarországi nehéz szálloda viszonyokat ilyen módon feltétlen meg lehet oldani. Míg a szállodaépítkczcknek igen, addig a magyar újságíróknak nem javaslom, hogy török kollégáik módján dolgozzanak.

A repülőtéren és szállodánkban ugyanis elleptek bennünket a török újságírók, akik »storyt« kértek tőlünk Budapestről. Persze, mi csak az október 30-ia történtekről tudtuk eket tájékoztatni. Ez azonban mitsem zavarta az igen élelmes riportereket, akik másnap reggelre újságjaikban megjelentették a romokban heverő Budapesttől kezdve Magyarország pusztulásáig befejezőleg minden elképzelhető cs elképzelhetetlen szenzációjukat.

Ezeken a vad híreken mosolyogtunk, amikor november 7-én reggel beszálltunk a gépbe, hogy elinduljunk Karacsi felé.

(Folytatjuk.)

KOVÁCS SÁNDOR