Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-03 / 1. szám

Si -/■" hÍ'^ jjfiiL W*\Jm Щй| "Pr iPp*? .jánfMfjilll <Й||*'^В||й 1 'jfís^r * щщ^ш ^щ/0 ВННН^Н вв^в W ни I^^m^BBBÍB p^B f янвв^ ,^—^иив M»»MMj«Mggg»gg»gggg»^^^BB па ■■■■■■————зииш*—ап——— ■ А/, MSZMP MEGYEI I ITÉZOBIZOXTSAGA МШчЬ. 11 évfolyam, 1. szám. Csütörtök, 1957. január 3. | ES A MEGYEI ТА' :CS LAPJA Jm ML ARA 50 FILLÉR f ........... nT,iii^!i!ininill!!!l!lllll!llll!llllll!!lllllllimillll!l!lllllllll!llil!!llllllllllllllllll!lll!llllil!ili!llllll!l ШШг .iin!llinillll!IIIIIIillllilIII!l!llllllll!lllllil]HNllli!:illlUllllll!llliltlltillil!il!llimilliI!IS!UllimnUUI!!l!liSlll!li!in!i!lii!nMSiii!U!:n:[n!nin!iill!i!ill' f Milyen filmeket láthatunk a közeljövőben? Érdekesnek, színesnek mutatkozik a közeljövő filmbem'' utóinak terve. Az új műsortervből előtűnik hogy az utóbbi időben sokkal nagyobb mű­vészi ízléssel választják ki ; rendel­kezésre álló anyagból a ben,utalásra kerülő filmeket. A „Hyopolit a lakáj” című magyar film minden' elsöprő közönségsikere meggyőzte а МОКЁР vezetőjét, hogy a mozilátogetók meg akarják ismerni a magyar fi mművé­szét korábbi alkotásait is. E: ért ke­rülhet műsorra az „Emberek a hava­son” című művészi magysr ‘,lm is. A külföldi filmek is változatosnak, érdekesnek ígérkeznek. A vidám és zenés műfajt két film képviseli. Az egyik a „Tánc és szerelem” című ar­gentin, a másik a „Cár és ács” című NDK film. Az olasz filmek nálunk is meghódították a közönséget, s egész biztos nem fog csalódni a moziláto­gató Vasco Pratolini szegény sze­relmesek krónikája” c:m£ regényé­nek filmváltozatában та Ugyan­csak olasz produkci könnyedén humoros „Halló itt iella” című film is. „Vizsgázik a tan űi” a címe a műsorra kerülő fr i filmnek. A mexikói filmmüvé t á „Gyökerek” című alkotással szerepel a bemutatók között. A film négy epizódot dolgoz fel a bennszülöttek életéből. Bemutat­ják még ezen kívül a jugoszláv—nor­vég közös produkcióban készült „Vé­res út” című filmet, és a „Berlini ro­mánc” című NDK filmet. A nyugat­német filmgyártást az ,Azokban a napokban” című film képviseli. N. П. Bulganyin válaszai a lengyel rádió főszerkesztőjének kérdéseire c& nemzeti tabaeié is a JC&nutk-eímw A NÉMA LEVENTE Gyorslista a Hatodik Békekölcsön első húzásáról Megszűnt az OTSB, — átalakulnak a megyei, járási TSB-k is Békéscsabai perzsaszőnyeg külföldön Tízezer magyar szőnyegszövő ter­mékét szállítják külföldre. A szín­pompás magyar szőnyegeket a világ minden táján szívesen vásárolják. A napokban a nyugat-európai államok­ba: Dániába, Norvégiába és Svéd­országba indítottak szőnyegszálht­­mányokai. a. hékéscsabai szőnyeg­­szövők csaknem 3000 négyzetmeter perzsa, 41 ezer négyzetméter taron­­táliszőnyeget és 63 négyzetméter pa­muttörülközőt, térítőt és más ház­tartási felémeműt szőttek tavaly. A torontáliszönyegek egy részét bel­földön hozzák forgalomba a népmű­vészeti boltokban. A takácsárut csak a hazai üzletekben árulják. Rend Viet a legfontosabb munkaügyi kérdésekről A n коап megjelent rendeletét, teljes egészében leközölte a Nép­szabadság és a Népakarat. Kivonatosan főbb részeit az alábbiakban ismertetjük. A kormány ь gazdaságvezetés és az államigazgatás de­mokratizálása érdekében szükségesnek tartja a felduzzadt államigazga­tási szervezet átalakítását, a feleslegessé vált szervek megszüntetését, illetőleg ^/evonását. Ugyanakkor szükséges lesz azon üzemek lét­számának átmeneti csökkentése is, melyeket nem tudunk kellő mér­tekbe ellátni energiával, nyersanyaggal. A rendelet hatálya alá azok a dolgozók tartoznak, ak inek munkaviszonyát 1956. október 23. és 1957. március 31. napja közó t szüntetik meg. Ezek az alábbiakban szabályozott kedvezményekben részesülnek. Az elbocsátásra kerülő dolgozók részére a 15 napi felmondási il­letményen felül egy havi átlagkeresetüknek megfelelő összeget kell ki­fizetni. A felmondási illetmen. en remi dolgozónak, aki leg­alább öt évig munkaviszonyban állott, minden niu..-.----!~>onyban töl­tött év után, havi átlagkeresetének öt százalékát kell rend Ki v «„i_ mondási járandóságként kifizemi. A rendelet az elbocsátott dolgozókat megillető kedvezményekről teslalkozva a következőket mondja: A dol­gozó munkaviszonya folyamatos marad, ha munkaviszonyának meg­szüntetésétől számított egy éven belül újabb munkaviszonyba lép. A felmondás során elbocsátott dolgozókat, illetőleg igényjogosult család­­vígjaikat a családi pótlék és a társadalombiztosítási szolgáltatások egy évig ugyanúgy megilletik, mint na munkaviszonyban állnának. A dol­gozó azt a munkaruhát, amely az elhasználási idő elteltével tulajdoná­ba menne át, felmondás esetében megválthatja. Jelen rendelet első paragrafusa első bekezdésének hatálya alá tar­tozó dolgozó munkakönyvébe felmondás esetén: »Felmondás a vállalat részéről« bejegyzést kell alkalmazni. Mit mond a rendelet a re.idku-üli szabadságolásról? Amennyiben egyes vállalatodnál a termelési feltételek hiányában (anyag-, energiahiány) a munka átmenetileg szünetel, vagy csökkent mértékben folyik, a vállalat törzsállománya dolgozóit rendkívüli sza­badságra küldhetik. E:i”ek ideje alatt, legfeljebb azonban három hó­­uapig, a dolgozót havonta, havi átlagkeresete 50 százalékának megfe­lelő térítés illeti meg. Munkanélküli segélyt kell folyósítani annak a munkaviszonyban nem ^álló személynek, akinek munkaviszonya 1956. tvi ok!ober 23. után szűnt, illetve szűnik meg és munkaviszonya meg­­■zúnése előtt öt éven belül, legalább három évet munkaviszonyban töl­­ot- vagy a munkaviszony megszűnését megelőző egy éven át folya­­natos munkaviszonyban állott. A munkanélküli segély a dolgozó átlag­­vei esetének h^mmc szci/.aleka, amely összeg azonban havi 300 forint­­nal kevesebb es 600 terminál több nem lehet. A munkanélküli segély­ig" 3 “anélküli segélyen felül minden eltar­^ kel1 folyósítani. Munkanélküli se­akkor ,s telyiLteni kell2 ha éarn lehet, fojtani A családi pót­­illeti meg A seseivt ' л a dolgozot munkanélküli segély nem vonásnak^'helye tencs nta Űtólag kel1 folyósítani. A segélyből le­'s ezzel kapcsolatosan LöbbeV; 1f°^k s^repevel is -anélküli dolgozók e!helyezkedését 3 ^«tketóket frJa elő: A mun­­”ló. 1957. január 1-től a váll űai * 3 TMunkakozvetito irodák segítik fületén csak a munkaerőgazcálkodál?UnkaV^ZOnyt 32 °rszág egész te_ létesíthetnek. A vállalatok kö elese^LmlTM^ munkakozyetítése után ’’leg illetékes tanács műnk?TM m?okaeroszuksegletuket a terüle-A vállalat egyes dolgozó iw aIk°<?aS,1 osztályához bejelenteni. A vég;, esrendel S „kÖCTetlíf«■ kérheti, ortilló foglalkozást kezdhessenek réof-í h „y az elbocsátott dolgozók terjedő kölcsön folyósítható Kimon^Ukr® - ezertol 30 ezer forintig hajtott léts7ámcsökkenfcsb61KeredődWrJbgr^ Ьо§У a vég­uem használható fel. Jeten rendelet óo^'spmegtakarítas béremelésre de tenderezéseit vissz^eS te«”apján léP ЬаШУ’ . stett dolgozókra is alk.-. naVni kelf * ííober 23- napja óta elbo-3” forradalmi műnk ,>ь «^L\rendf,et Kádár János, a ma- I ászt Kormány elnöke írta alá. EZ AZ ÉV IS jól kezdődik Boldog lakástulajdonosként ’ hihetet­len nagy idegenforgalmat bonyolítok le. Esténként ugyanis — nem éppen ta­pintatosan — de annál gyakrabban dön­getnek ajtómon. Csodálom, de az ajtó­üveg még állja a próbát. .. (Ki tudja meddig?) Látogatóim többnyire ismeret­lenek és különböző módon, céllal és hangon követelnek bebocsátást. Vendég; szerető ember lévén, hallgatok a jó szóra, bár vendégeim rendszerint csak az elSeiebájg jutnak el. Különböző emberek ők. Igaz, asz­­szony is akad köztük, de feleségem sze­rencsére még nem féltékenykedik .. . Szóval jönnek, zörgetnek az ablakon (a csengőt még egyikük sem találta meg) és utána hol bocsánatot kérve, hol káromkodva, máskor jobb, s neme­sebb helyre küldvén távoznak. Legjobb esetben is csak más- vagy harmadnap látom viszont őket. Jellemezzem vala­mennyit? Mint mondtam, különböző emberek. Van köztük hajlotthátú, bo­rostásarcú férfi, 57 mintájú Ismétlő­­nyelvű idegen, semmibebámuló, vize­nyősszemű néma, ki még jövetele célját sein közli velem, aztán akad pergönyel­­vű, az érthetetlenséglg magyarázó, hosszún vaku tilalomfa, és rető fiatalember. (Ezt arról tudom, hoqy minduntalan a falat simogatja.) Látogatásuk sűrűjében igen nagy fel­fedezésre jutottam. Van bennük vala­mi, valami észbontóan, gyomortinger­­lően közös vonás, mely szólásra nyíló ajkuk mögül, valahopnét a mélyről tör elő iszonyú szédülést keltve a boldog lakástulajdonosban... Szilveszter estéjén, s újév napján kü­lönösen nagy közkedveltségnek örvend­tem. Alig hogy becsuktam az ajtót, s szájvizet vettem' feleségem gyanúsításá­nak megelőzéseképpen, már ismét dö­römböltek. üdvözöltek illedelmesen, s mint a verkli ismételgették a megszo­kott óhajt: Hol a rendőr? A rendőrsé­get keresem. X törzsőrmester nincs itt? stb. Útbaigazítások sorozata kezdődött. Hogy a rendőrség már novemberben elköltözött, nincs itt. ez magánlakás, kérem. Körmömmel térképet rajzoltam az elő­szoba falára, ez is a Kossuth Lajos utca yenére vezető utat mutatia. Türelmem fogyjon cső к гаьокок ujjammal a tat­ra, így tájékoztatok. De azért betanul­tam egy szöveget is, méghozzá kétféle­képpen, hogy ismeretlen ismerőseim nyelvezete szerint dadogva, vagy ha­darva közöljem nyugodtabb perceim­ben a fentieket. S a biztonság kedvéért vödröt rendszeresítettem az előszoba sarkában .. . Minden hiába! Egyik vendégem — tü­relmes tájékoztatás után — az ajtóab­lak kilincsét feszegette, s káromkodott, hogy miért kell olyan »magasan« ki­menni, a másikat erőnek erejével sem tudtam megakadályozni, hogy betörjön szobámba, mert egy kicsit rosszul tá­jékozódott ... Szóval nyugodtan, békességben élde­gélek. Látogatóim, bármennyire szeret­ném, nem tudnak megválni tőlem, s rendületlenül jelentkeznek a volt rend­őrségen. De mit akarnának ott, talán éjjeli szállást? Azt nem adhatok. De ahogy tudom, a rendőrség se vet puha ágyat a részegeskedőknek. Vagy ha adott Is szállást, legközelebb már biztos nem jelentkezett az illető ... So­kat bosszankodtam s nagy idegenfor­galom miatt, de újév estéjén jövőmet látva »megnyugodtam«. Utolsónak egy férfi jött feleségével együtt. — Khm ... khtn. Szóval... izé ... joestét — mondta dülöngélve az asz­­szony. Jóestét. Maga rendőr? — Nem, én civil vagyok — válaszol­tam higgadtan. — Látom, az istenit, látom, hogy ci­vilben van! De nem rendőr? — Nem, ha mondom — szóltam in­gerülten. S emeltebb hangomra »igazi« vendégeim kíváncsian tódultak ki az előszobába. A méltatlankodó asszony egyszeriben megváltozott. Széles mo­solyra húzta száját, szemei csillogtak — nem tudni, a sok szesztől, vagy az örömtől. Odaintette férjét vagy kicsodá­ját, akinek zsebéből előkerült a büty­kös. Bo... bo . .. bocsánat... szóval, szóval, nemcsak magától, az egész csa... csa ... csa .., társaságtól. Bo . . . bol­dog évet, akarom mondani ... szóval ?J 1 így nyökögött az asszony, s nagyot I lúzott az üvegből. Kínálta, de én meg­­flégedtem a leheletével. Letörted csak emnyit motyogtam: — No, hálistennek, ez az év is jól k ezdődik . .. J. b. 20 dekás magyar citrom A Szegedi Tudományegyetem vi­lághírű fűvészkertjében állandóan terem a citromfa. A 60 éves, csak­nem 3 méter magas fának most, a télen is kedvező környezetet biztosí­tottak. A meleg, párás levegőjű üvegházban most kezdődött meg a citrom tömeges érése. A fa az idén csaknem 50 termést hozott s a cit­romok nagysága felülmúlja a kül­földről hozottakét. A mintegy 20 de­kás, egészséges terméseknek alig van magjuk és rendkívül lédúsak. A fű­vés zkert be a szépen fejlődnek a na­rancs- és mandarinfák is és minden remény megvan arra, hogy néhány év múlva ezek is termést hoznak. AZ ELSŐ BABA Gálya néni kettőt csapott fe­­ketevégií szárnyával, feltette mindentudó szemüvegét és szét­nézett Somogyországbcn. Éppen Kutason akadt meg a szeme, ott is csak egy házán, pontosan, ahol Ráikay Ferenc tanár úr la­lAlc ■ Na, ide éppen beköszönt­­hetrne a gyermekáldás — jelen­tette ki. És úgy is lett. Rátkayék még Szilveszter es­te bekopogtattak a kaposvári kórház kapuján, Pedig ffó-ya mama még gondolkozott: az idén, vagy csak jövőre legyen meg ez a gyerek? S Ráikay Fere-nenének, a mindig mosoly­gós jövendőbeli anyánmk hiába fájt most ez a gondolkodási iái, csak elhalasztotta egy esztendő­vel. — Uj gyerek szülessen meg az új évben, így van ez rendjén, 1957. január 1. Újév napja, éj­jel három óra tíz perc: vidám •ázással jelentette érkezését Fe­rike, az év első újszülötte. Azóta már majd három nap telt el. Ferike eszik, Ferike al­szik, Ferike keservesen bőg Egyszóval egészséges, jó kisba-. ba. Nemsokára meg is emibere­­sedík. Legalábbis ezt mutatja szüleinek a beszélgetése: — Ha nem lesz jó tanuló Fe­rikéből, nem bánom, akkor va­lami ipari szakmára adjuk. — — Én is jobban szeretném, he nem tanár lenne a gyerekből Gépészmérnök, vagy technikus szóval valamilyen mechanikai pálya, abban van a legnagyobb jövő. Nagyon szép dolog a peda gógia, de elég a családiban ket­tő. Elég, elég, de ha egyszer i tanító akar majd lenni. És kü­lönben is, nemcsak az új év el­ső gyereke Ferike, hanem a mi első kisfiúnk is. Telhet még a családból gépészmérnökre és tanárra egyaránt. — No de erről még talán egy kicsit korai beszélni. Gólya néni túl Tolnán, túl Baranyán, még egyszer vissza­­nézett a kórház fehér falai közé és egesz idáig lehetett hallani kedveskedő kelepelését: —: Boldog újévet a szülőknek és sok-sok örö<net a kisbabá­nak! F. K. Milyen változások várhatók az új évben megyénk kulturális életében ? Lapunk munkatársa felkereste a Megyei Tanács népművelési os tályvezetőjét, Honfi Istvánt, s nyilatkozatot kért e sokakat érdeklő hé désben: Mi újat hoz az újeszlendő Somogy kulturális életében? _ A kérdésre Melégítő választ még nem adhatott, mert Népművelési M nisztérium megszűnt s az alacsonyabb népművelési apparátusokat is á szervezik. Természetesen a népművelési munka tartalmi feladata is más lesz. 1 egyesítés egyben a kulturális erőket is egyesíti kebelében, hisz eddig a népművelési élgárdát a pedagógus társadalom alkotta, s nem is v lasztható el az iskolán belüli és kívüli népművelés egymástól. Milyen elképzeléseik vannak a művelődési otthonokkal kapcsolat san? A népművelési osztály kollektívája, azt tervezi, hogy a felszabadi kaposvári pártiskolát városi művelődési ház céljaira bocsátja. A művel dési otthon nagytermében lenne egyúttal a Csiky Gergely Színház k maraszínháza is. A falusi művelődési otthonok az elmúlt évhez haso lóan működnek. A különbség csupán annyi, hogy még kisebb lesz a me kötöttségük, mint eddig. A műsorpolitikai kötöttség is feloldódik. A j rási művelődési házak még inkább áttérnek a gazdasági önállóság? ■ Az öntevékeny egyeüttesek kapnak-e segítséget ezentúl? I ; Pontos választ még erre sem adhatunk. Az biztos, hegy szakmai s I gítséget a jövőben is megkapják, s ha valóra válik tervünk, a volt pái I iskola városi művelődési ház lesz, akkor a színjátszók, táncosok bem = tató színpadának gondja is egycsapásra megoldódik. A város és meg; I legjobb együttesei esetenként a nagyközönség előtt tarthatnak be műt I tót, s a legjobb csoportok, akár Budapesten is bemutathatják ügyess I güket, tudásukat. Továbbra is meg lesz a munkás színjátszó stúdi I melynek vezetője Liszkai Tamás, a népművelési osztály munkatársa I tagjai a különböző színjátszó csoportok rendezői és legjobb tagjai. A né I tánccsoportok vezetői részére megyei szakkört indítunk. A színjátszó: % kai és a táncosokkal nincs is annyi probléma, mint a kórusokkal. Ig< \ kevés ugyanis megyénkben a zenei szakember, a hozzáértő kórusvezet I — Milyen elképzeléseik vannak az öntevékeny együttesek szereplése fről? Ahol tudjuk, támogatjuk az egyes csoportokat, hogy minél több szerepeljenek. Már most is több színjátszó-csoport működik megyén! ben, melyek igen sok előadást rendeznek. Az öntevékeny csoportokk alkalomadtán csereműsorokat is szervezünk. Tervünk, hogy valóravál juk egy régebbi elképzelésünket, s megszervezzük a somogyi ünne játékokat. Ezen somogyi zamattal telített népi játékokat, táncokat mi tatnak be a csoportok, s e somogyi ünnepi játékok évente rendszerese ismétlődnének. Továbbra is megmarad és működik — reméljük az edd gihez hasonló sikerrel — a Somogyi Tücsök bábszínház, mely jelenleg fáradhatatlanul készülődik, illetve járja a megyénk falvait. ■ Milyennek képzelik az új ismeretterjesztést? , — A falusi ismeretterjesztés alapjául jövőben is az ezüstkalászos tai folyamok tananyaga szolgál, E mellé azonban még néhány tárgyat vei nénk, mint például magyar irodalom, történelem, egészségügy, stb. Te mészetesen éberen őrködnénk afelett, hogy az ismeretterjesztést л használják fel különböző idényféladatok megoldására, mint ahogy azei ■ oly sokszor és oly helytelenül tették. Azt szeretnénk, ha az ismeretei jesztés valóban az nyújtaná, amit várnak tőle. A népművelési osztály kollektívájának igen sok és figyelemre terve, elképzelése, ötlete van, de ezekről még korai beszélni. Bsmélik. r>a marosan tisztázódik és nyilvánosságra kerül a kormány ’ álláspontja népművelési munkával és szervekkel kapcsolatosam Minden ettől függ és mi is hiába terviünk míg nem tudjuk valOj. ban mi válhat valóra elképzeld s -rnkből — fejezte be 1 ilatkozat? Honfi István népművelési osztályvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom