Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)

1956-12-04 / 16. szám

‘iPQG't ^ SSESSSSS£SSSSSS^£^^S!^SSSSSSSS!SSSSSSSSS^^^^^^^^^^|^^^^^SI^SSS^S^^SSSSSSSSS^^SSS5SSSSSSSSSSSSS^^SSS^^^^^^^^^ AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA .L' I. évfolyam, 16. szám. Kedd, 1956. december 4. ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA ÁRA 50 FILLÉR ........................ ............... 1.1 minimi'v .«i i tin í и 111111 ii i м м I!: 1. 11 и 1111111 ll IШ И11111111II11111 i II li II11111II1111111 Hill IHM III MI Hillll!llll I1MIIII I! II HI I! I III IIIII1111 i III1111IIII111! II11! 11II11 [ 11! I i IIII! 111 A mezőgazdasági üzemek munkástanácsairól A forradalom eredményeként me­zőgazdasági üzemeinkben is megala­kultak a munkástanácsok. A mun­kástanácsok feladatai, jogköre azon­ban ezeken a helyeken még kevésbé voltak ismertek, mint a városi üze­mekben. Vannak olyan állami gazda­ságok, gépállomások megyénkben, ahol még mindig nem- látják telje­sen tisztán feladatukat, és sokszor a sötétben tapogatóznak a munkás­­tanács tagjai. Több helyen hoztak a münkásta­­nácsok feladatukkal ellentétes intéz­kedéseket, vagy messze túlléptek hatáskörükön, A Balatonboglári Sző­lészeti Állami Gazdaságban például a munkástanács első ténykedése az volt, hogy felnyitotta a gazdaság borpincéjét, és szét akarta osztani borkészletét a dolgozók között. A gazdaság komoly felelősségérzetű dolgozói azonban megakadályozták ezt, és nekik köszönhető, hogy kü­lönösebb kár nélkül, egy kis ittas­sággal »megúszták« a dolgot. Előfordult az is, hogy a munkás­tanácsok megszüntették a helyi szak­szervezetet mondván, hogy arra már nincsen szükség. Ez történt a Csil­lagpusztai Állami Gazdaságban, ahol a dolgozók egyszer elzavarták az üb­­elnököt. A Kaposvári Erdőgazdaság­ban pedig felfüggesztették a szak­­szervezeti bizottság elnökét. A munkástanács nem helyettesíti a szakszervezetet. A munkástanácsok igazgatási szeryék, ők tulajdonkép­pen a munkaadók. A dolgozók ér­dekvédelmi szerve a szakszervezet, melyre igenis szükség van, nagyobb szükség, mint valaha. Hiszen most már a szakszervezet nem lehet to­vábbra is fejbólogatók Szervezete, hanem annak valóban a dolgozók érdekeit kell képviselnie. Számos helyen leváltották az igaz­gatót, nem egyszer jogos felháboro­dásból, amint az a Felsőbogáti Ál­lami Gazdaságban is történt, ahol az igazgató csak saját kényelmével tö­rődött, a dolgozók sorsával annál kevésbé. A munkástanácsokról nem­rég megjelent határozat most ,nár megszabja a vézetőállású dolgozók leváltásának, illetve kinevezésének módját. Vagyis igazgatót csak a fe­lettes szerv nevezhet ki, vagy vált­hat le a munkástanács véleménye, javaslata alapján. Bár ezt a pontot igen sok mun­kástanács helyteleníti, de addig, amíg az Elnöki Tanács ebben a kér­désben változtatást nem eszközöl, a munkástanácsoknak eszerint kell el­járniuk. A Kaposvári Erdőgazdaság mun­kástanácsa egyszerű munkást, aszta­lost akart minden ok nélkül elbo­csátani. Ugyanennek az erdőgazda­ságnak gálosfai üzemegységében dolgozott Császár János kovács. No­vember 26-án minden előzetes eljá­rás vagy figyelmeztetés nélkül ka­pott egy írást, amelyben a munkás­­tanács közli vele, hogy állásából »összeférhetetlen« magatartása miatt felfüggeszti és szolgálati lakását is el kell hagynia. Nem tudjuk. Császár János okot adett-e arra. hogy állá­sából elbocsássák. De akár igen, akár nem, ilyen módon, fegyelmi el­járás nélkül senkit sem lehet elkül­deni — különösen ha a feleség éppen a napokban várja harmadik gyerme­két. Ezekből a példákból látható, hogy egyes mezőgazdasági üzemek mun­kástanácsai nem ismerik feladatai­kat, jogkörüket. A szakszervezetnek tehát sürgősen el kell juttatnia min­denhova, a legeldugottabb üzemegy­ségbe is a munkástanácsok működé­séről szóló határozatot. Működésü­ket megnehezítette az is, hogy az ideiglenes munkástanácsokat gyor­san választották, a létszám nem tel­jes, s egyes helyeken az is előfor­dult, hogy olyanok kerültek a taná­csokba, akik nem bírták teljes mér­tékben a dolgozók bizalmát. Igen fontos feladat tehát, hogy a mező­­gazdasági üzemekben is minél előbb megválasszák a végleges munkásta­nácsokat, hogy ez a választás telje­sen demokratikus alapon, titkosan történjék, és olyan dolgozók kerülje­nek a munkástanácsokba, akiket tár­saik szeretnek, tisztelnek, és akik eredményesen tudják üzemüket irá­nyítani. így azután nem fog megis­métlődni a Lábodi Állami Gazdaság példája, ahol immár a harmadik munkástanács működik, hanem meg­felelő dolgozókat választanak a vég­leges munkástanácsba. így a mun­kástanácsokon keresztül a dolgozók valóban igazi gazdáivá válnak üze­müknek, saját maguk fogják irányí­tani, igazgatni azt. Összeomlott egy ház a Petőfi utcában Vasárnap este hat óra tájt nagy ro­bajjal összedőlt a Petőfi utca 18. számú ház egy része. Az összeomlott házrészben három személy, özvegy Pintér Istvánná, Pintér Mária és El­vira tartózkodott. A házban lévőket csak a szerencse mentette meg; hogy sem a Pintér-testvérek,,, .sem - pedig ágyban fekvő beteg édesanyjuk nem szenvedett sérülést. A kis család bú­torzata azonban jórészt tönkrement. A házomláshoz azonnal kivonullak a kaposvári tűzoltók, akik nemcsak a romeltakarításban segédkeztek, hanem egyúttal aládúcolták, a .ház állva maradt részét, hogy azt meg­óvják a további rombadőléstől. — Mi az oka, hogy összeomlott a Petőfi utcai ház? Kit terhel a fele­lősség e házomlásért? — Sokak lazá­jában vetődött fel vasárnap este ez a kérdés, mert hisz több. százan összegyűltek a Petőfi utcában,; az összedőlt ház körül, hogy segítsenek a bajbajutottaknak. A kérdések jo­gosak, mert való igaz, hogy ez a ház­omlás megelőzhető lett volna. Igaz ugyan, hogy az összedőlt-épü­let nem mai keletű építkezés. De az is igaz, hogy az összedölést egy terv­szerűden intézkedés; segítette!;:,elő. Az történt ugyanis. — mjpt Azt. .már annakidején hírül is adtuk —, Itogy megkezdődött, majd abbamaradt a Petőfi utcai betonjárda építkezése. A járda építésével megbízott Híd­építő Vállalat nagy sebbel-] óbbal ugyan felszedette, sőt el iá szállítot­ta a Petőfi utcai téglajárdát, A mun­kások kiásták még október elején áz építendő betonjárda helyét. (Némely helyen, mint a 18. .számú háznál is, a házak alapzatát is.) Aztán abbama­radt az építkezés a Petőfi utca páros számú oldalán, ahol ma. a járda he­lyét egy vizesárokszerű valami he­lyettesíti, mitsem törődve azzal, hogy ezen az úton kellene a gyermekek­nek például iskolába menniök. Az esőzés és havazás következtében összegyülemlett csapadék ebből az árokból nem tud lefolyni, s ezért keres magának utat a víz a házak alapzata felé. így mosta alá a Petőfi utca 18. számú házat is, amely aztán az úttesten elhaladó tank rezgésétől összeomlott. Félő, hogyha nem történik intéz­kedés a Petőfi utcai járdaépítkezés folytatására, az esetben nemcsak a 18. számú ház tragédiája lesz az egyedülálló. A magyar események külföldi visszhangja Ш DELHI. (AFP). Az UNESCO prog­rambizottsága szombatom kétszázezer dollár gyorssegélyt szavazót! meg a magyar és az egyiptomi iskolásgyerme­kek számára. WASHINGTON (AP). Clifford P. Casé New Jersey állambeli iköztársaságpárti szenátor szombaton azt javasolta, léte­sítsen az ENSZ ügynökséget, amely fo­lyamatosan tájékoztatja a világszerve­zetet a magyarországi eseményekről, abban .az esetben, ha megtagadják az ENSZ megfigyelőktől az országba való belépést. UJ DELHI (AP). Az UNESCO az Egye­sült Nemzeték oktatási, tudományos és kulturális szervezete közel 500 ezer dol­lár értékű segélyt kíván folyósítani a szervezet oktatási alapjából Magyaror­szágnak és Egyiptomnak. LONDON. A Finn Szakszervezetek a magyarországi segélymozgalomhoz való hozzájárulás címén azt ajánlották fel, hogy jövő csütörtökön, Finnország nem­zeti ünnepén minden szervezett munkás dolgozzon és a különmunkadíjat fizesse be a Vöröskeresztnek. Dolgozik az MSZMP kaposvári járási ideiglenes intézőbizottsága Munkájának legjobb fakim, érője, hegy a járás falvaiban egymás után alakulnak az MSZMP-szervezetek, egyre több kemmunista kapcsolódik be az új párt szervezésébe. Az el­múlt hét végén volt úgy, hegy egy napra három-négy községbe hívták az intézőbizottság tagjait, jelezve, hogy a .tőlük ‘kapott segítség nyo­mán, meg a falu .kommunistáinak kívánságára ma alakul a pártszer­vezet. Iigy történt Nagyberkiben is, ahol szambát estére hívták össze a veit MDP-taigókiat. Találkozott az intéző­­bizottság javaslata és a falu kom­munistáinak véleménye; úgy dön­töttek, hogy a korábbá szétaprózott, kisiliátszámú .alapszervezetek helyett egyet szerveznek, é,s a .község min­den kommunistája egy szervezetbe tömörül. Ennek az elhatározásnak megfelelően — kivéve az erdőgaz­daságot — minden volt párttagot meghívtak a szombat esti gyűlésire. Huszonnégyen el is jöttek a megbe­szélésre. Bár egyetlen célt tűztek maguk elé — t. i. a szervezet meg­­alakítását —, mégis igen sok min­denről szó esett. Majdnem, minden­ki felszólalt. Néhámyan ugyan nem tartották be a »parlamentarizmust«, de ki mit mondott, szívéből mondta és igazat szólt. Szó esett a forrada­lomról is. Nem országosan és teljes érvénnyel, de nagyon sok kérdést tisztáztak ezen a taggyűlésen. A legnagyobb vitát a »forradalom vagy ellenforradalom« váltotta ki. Végül abban egyeztek meg, hogy mindaddig, amíg nem kezdték el a kommunisták üldözését, nem szólha­tunk eülenforradalomról. A továb­biakat — melyre Nagyberkiben , is volt példa — mélységesen elítélik, azzal a megállapítással, hogy a munkások korábbi, jogos követelésé­vel attól kezdve is egyetértenek, s ma is támogatják azt. Megállapították, szükség van az elmúlt évek, a legutóbbi hetek ese­ményeinek értékelésére, de tovább kell lépni, el kell kezdeni a mun­kát a pártszervezetben ás. Ennek kapcsán beszélitek arról is, hogy a jövőben hogyan dolgozzék a párt. hogyan tudja leküzdeni a korább? hibák jelentkezésiének veszélyét Hangoztatták, hogy soha ne töre­kedjünk a nagy taglétszámra. Le­gyünk inkább kevesebben, — mond­ták —, de az a kevés olyan legyen, mint egy jól összeforrott hadsereg, ne kapjanak helyet benne a karrie­risták, sem a jobb-, sem a baloldali restaurátorok. Ezért — bár egymást jól ismerik a nagyberki kommunis­ták — mégis minden jelentkező sze­mélye felett vitát nyitottak. így ala­kult meg a nagyberki kemmums ták 14 tagú pártszervezete. A kis el­vi közösség tíz volt párttagnak meg­adta a kért egyheti .gondolkodási időt, hogy ezalatt döntsék el minden kényszer nélkül magukban: kíván­­nak-e tagjai lenni az üj pártnak. A pártszervezet tagjai egyben megválasztották a hattagú ideiglenes, intézőbizottságot, melyben helyet, kapott Vörös Ferenc elvtárs is, a volt községi titkár. Megjött a „Dini"! Jóformán még meg sem száradt a nyomdafestek n szombati So­­mogyországon, amelyben megírtuk »A kis szökevények« történetét, amikor elterjedt a hír, hogy »Dini« megérkezett. Sz. Dénes — vagy ahogy az utca- és iskolájabeli paj­tásai között jobban Ismerik — »Dini« a múlt hét hétfőjén nyakába vette a nagyvilágot azzal az elha­tározással, hogy nyugatra megy. Akadt néhány »jóhaílású« ember, aki már kedden hallotta a Szabad Európából, hogy »Dini« azt üzente az éter hullámain: megérkezett, jól van. Nos, ezt a hírt mi is megerősít­jük: »Dini« valóban megérkezett, jól, sőt igen jól van. Itt ül a sza­badságparki iskola igaigatói szobá­jában, a nagymama mellett, aki ép­pen arról э rengeteg izgalomrój beszél, amit »Dini« miatt állt ki á napokban. Beteggé tette a kétségbe­esés. Ment a rendőrségre: hozzák vissza az én unokámat! Irt a Vörös­­keresztnek: hozzák vissza az én unokámat ... S még mielőtt fel­adta volna a levelet: Dénes betop­pant. Mi hozta vissza? Pedig már csak méterekre volt a határtól. Több oka van ennek. Először az rémítette meg: mit csinál ő odakint? Dol­gozni ml^ tud az ő 13 évével, el vé­gezetlen iskolájával, gyönge karjá­val? Idegenben, más nyelvű embe­rek közt, akiknek szavát sem érti? Mégis csak jobb volna otthon, a nagymamánál, a puha, meleg fé­szekben, az iskolában, a játszópaj­tások között! Aztán hátha nem is olyan könnyű átjutni azon a hatá­ron. De ha nem is volna nehéz, van egy láthatatlan, de igen erős fonál, amely mindig visszarántja: édes­anya könnyes szeme. Mindig job­ban érzi magán anyu hívó, könyör­gő, fátyolos tekintetet: »Dinikém, gyere vissza . . . « Talán eszébe ju­tott Nyilas Misi a »Légy jó mindha­lálig«-^!, aki úgy segített a szülei­nek, hogy felolvasott a vak öregúr­nak, meg tanítványt vállalt. Igaz, ő nem vállalhatna., mert eddig csak általános 3-asra futotta szorgalmá­ból, de megfogadja, hogy ezután sokkal jobban tanul. De ehhez ha­za kell menni. S most itt van. Mosolyog, amikor a Szabad Európa Rádió »üzeneté­ről« beszélünk, s nevet, amikor megmondjuk neki: az a hír járja róla, hogy három helyen megsebe­sült. Maid hirtelen eikomhlyodva megjegyzi: Igaz., nincs semmi ba­jom, de könnyen lehetett volna . . . Nagymama boldogan fogja kezén »Dini«-t, hogy hazavigye. De ő ki­jelenti, hogy még nem megy, be­megy órára az osztályba, a fiúk­hoz. Nagymama mosolyogva csóvál­ja meg fejét: a gézengúz még most sem akar hazajönni. De nem tilta­kozik. Tudja., hogy »Dini« ezúttal a legjobb körbe vágyik: itthon­maradt jópajtásai közé ... Mindenki megkapja a 75 százalékos táppénzt, aki legalább két éve dolgozik A Magyar Szabad Szakszervezete'; Országos Szövetségének elnöksége közli; A társadalombiztosítási jog­szabályok rendelkezései szerint 75 százalékos táppénzt éddóg az a dol­gozó kaphatott, akiinek, legalább két­évi megszakítatlan munkaviszonya van és legalább egy év óta valamely szakszervezetnek tagija. A Magyar Szabad Szakszerveze­tek Országos Szövetsége azonban nem tartja indokoltnak a szakszer­vezeti tagsági idő igazolásának szük­ségességét a 75 százalékos táppénz­re jogosultság elbírálásánál. Ezért addig is, amíg a társadalombiztosítá­si' jogszabályoknak a 75 százalékos táppénzre vonatkozó rendelkezéseit jogszabály útján meg nem változ­tatják, az alábbiak szerint intézke­dett : Azok a dolgozóik, akik e közle­mény megjelenése után válnak ke­­resetkép-teleninié, 75 százalékos táp­pénzre kizárólag a legalább kétévi tocigsz;üdtáíítín' műnk áf/5 szbnyúk alapján jogosultak. A jelenlegi táp­pénzes állományiban lévő dolgozók közül azoknak, akik a szakszervezeti tagság hiányában eddig csak 65 szá­zalékos táppénzt kaptak, kérelmük­re táppénzüket 75 százalékos mér­tékben kell. a további időre folyósí­tani, feltéve, ha legalább kétévi 'megszakítatlan munkaviszonnyal rendelkeznek. Beszélgetés az öntödében Qötét, ormótlan nagy műhely. A villanyok kialudtak. A kí­vülről betoppant ember — ha szeme még nem szokta mag a sötétséget — csak itt-ott felbukkanó, hajladozó árnyakat lát. Dolgoznak az embe­rek. Formákat készítenek. Az egyik oldalon csupa fiatal arc, egy-két éve, vagy nemrég szabadult szak­munkás. Az elmúlt hetek zűrzavaros eseményei után kissé nyugodtábban forgatják szerszámaikat. Bár bizony­talanok még. Azt mondják, nem, tudják, miért dolgoznak. A munkás­­tanács talán délután közli a norma- és bérrendezést.. . Kint sűrű pely­­hekben hull a hó. Az ajtón fiatal­ember lép be. Kiskabátját beborítot­ta a hó, míg átért az épület másik oldaláról. Ö is itt dolgozik a Vas­kombinátban, az irodán. Az ajtó nyílására többen is odanéznek. Feri barátságosan köszön: — Szervusztok, fiúk! Olvastátok az újságot? Rólatok is volt szó, a munkásfiatalokról. Jön az egyik, a másik, a harma­dik. Kis csoport verődik össze. Kö­­rülállják a kintről jött fiút. — Miről van szó? — Akartok-e új ifjúsági Szövetsé­get? Az újság már hozta a progra­mot. Olvastátok? — Csak úgy nagyjából. — El kéne kezdeni nekünk is. Mit gondoltak, érdemes? Csend, hallgatás a válasz. Mit is mondanának, hisz csak nagyjából ol­vasták a programot. Nem sokat tud­nak még róla. Érdeklődnek. — Ez is olyan lesz, mint a DISZ? Mert akkor nem kell. Mi lesz a tag­sági díjjal? Mit fog nyújtani ne­künk ez a szervezet? Itt is csak gyű­lésekre kell járni, mint régen? Vagy lehet-e úgy dolgozni, ahogy mi sze­retnénk? Mert mi tudnánk, ha hagynának. Kérdést kérdésre halmoznak. S ahogy válaszolgat Feri, ahogy el­mondja a legfontosabb dolgokat, már ötletek is születnek. Mert mi a legfontosabb? S ezt jegyezték meg legjobban Feri tájékoztatójából. — Olyan lesz a szervezet, amilyet ti akartok. Mondjátok el most, mi­előtt még megalakulnánk. Ezúttal nem felülről épített gúla lesz a szö­vetség. Es pártoktól független. Ta­nulásra, szórakozásra, művelődésre gondoljatok, úgy is tudom, ez hiány­zott, s ez kell nektek ... — No, ha így van, akkor beszél­gethetünk. EJ át először is, mi akarunk if­­júsági szervezetet. De jobbat, mint a régi — mondja az egyik fiú. — Hagyják, hogy olyan legyen, ami­lyennek mi akarjuk. Nálunk és a Finommechanikában sok fiatal van, mi nagy gárdát tudnánk összehozni. — De honnét lesz pénzünk? ■— En azt mondom, legyen tagsági díj. De ne vigyék el tőlünk. Miénk legyen a pénz. — Kellene hely is, ahol szórakoz­hatnánk. Két éve nem tudják visz­­szaadni a mi kultúrtermünket, pe­dig szeretnénk pingpongozni, játsza­ni Szükség volna rá, de nem ez a legfontosabb. Az Ifjúság Háza. Erről is olvastam.az újságban. Oda szíve­sebben elmennénk, meg több lehe­tőség lenne. De ha már lesz, olyan vezetője meg olyan műsora legyen az Ifjúság Házának, hogy az egész város felfigyeljen rá. Feri szinte nem is tudja, hova fi­gyeljen. De azért közbe-közbe szqI, segít a tervezgetésben. Elmeséli, hogyan táboroztak ők, a régi SZIT-esek a Duna mellett. Erre mégjobban felbuzdultak a gyerekek. Egyik arról beszél, hogy meggátol­ták a múlt évi üdülését, pedig sze­retett volna menni. A másik epedig országot akar látni, üzemeket, tája­kat ... Sátrakat kellene szereznil Ak­kor könnyen kirándulhatnánk a ba­­latonpartra. Én a Mecseket szeretném látni. En meg a bányát. — Jó lenne megnézni, hogy más üzemekben hogyan dolgoznak. — Na és itt van ez a nagy üzem, semmi sportélet nincs. A TSB meg­akadályozta. Futballcsapat kellene meg pingpong. — Nyáron együtt táborozhatnánk. — Talán meg lehetne csinálni, hagy karbantartás idején húsz fiatal is együtt menjen táborba. — Kirándulásra mi is összead­nánk a pénzt, csak meg kell szer­vezni. —■ Ötletben nem lesz hiány, azt látom — örvendezik Feri. — Hanem azért mást is csinálhat­nánk. A szervezetnek törődnie kell az ipari tanulókkal. Sok a lógás, nem tanulják meg a szakmát, nem törődik velük senki... Az egyik fiúnak felcsillan a sze­me: Minálunk a tanműhelyben az iskolai és műhelyi munka alapján értékelték a tanulókat. A jobbak prémiumot kaptak. Itt se ártana ér­dekeltté tenni őket... — Csakhogy ehhez szakmai mun­kát kell végeztetni velük, ne csak homoklapátolást. Kisebb önálló munkál adni, hadd tanuljanak ... — Ennek semmi akadálya. Majd az új szervezet többet törődik ve­lük I/í tudja, mennyi ötlet, meny­­nyi terv hangzana még el, ha nem sürgetne a munka. De dolgozni kell, most ez a legfőbb. Feri feltűri a kabátgallért, indul. — Szóval, fiúk, megalakítjuk ak­kor a szervezetet? — Persze, hogy meg. De úgy ám, ahogy mi szeretnénk...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom