Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)
1956-12-23 / 33. szám
AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA I. évfolyam 33. szám. Vasárnap, 1956. december 23. ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA JS Ejt ÁRA 50 FILLÉR Erősebb, gazdagabb szövetkezet lesz a répáspusztai Első ötéves Terv Hétszázharminc holdon továbbra is közös gazdálkodást folytatnak a répáspusztai parasztemberek. A szövetkezés gondolatát, a boldogabb életbe vetett hitet az ellenforradalmi törekvés sem tudta kiölni abból a 32 családból, amely ingadozás nélkül ezután is a szövetkezeti gazdálkodásban látja felvirradni a jólétet. Október 23-a után itt is voltak hangoskodők, akik fennhangon azt követelték, oszlassák fel a tsz-t, s vigyen mindenki, amit akar. A tsz régi tagjai mégsem fordítottak hátat a szövetkezetnek. Aki ki akar lépni a szövetkezetből, kimehet, s megkapja a közös szövetkezeti alapból ráeső részt, de a mi kárunkat ne kívánja senki, mi továbbra is fenntartjuk a szövetkezetei — mondta a szövetkezet 32 hűséges családja Kisebb lett a tsz, mert a toponári üzemegység levált tőlük, de így, ha kevesebben vannak is, egységben erősebbek lettek, mint valaha. — Most eljött az ideje, hogy ingadozás nélkül dolgozzunk, s valóban virágzó gazdasággá tegyük a szövetkezetei — mondja bizakodóan Szöllősi Ferenc elvtárs, az elnök. Hogy erősebb lesz az Első ötéves Terv, mint volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy anyagi eszközökben jól állnak, az emberekben az ambíció nagy és máris jelentős terveik vannak a jövőre vonatkozólag. A kilépő tagok kielégítése utáni közös állományuk a következő: 22 ló, 118 szarvasmarha (ebből 65 tehén), 270 sertés, 284 pulyka, 110 kacsa. A novemberrel lezárult gazdasági évben 37,79 forint értékű osztalék jutott munkaegységenként. (A termények árát állami — nem szabadpiaci — áron számolták.) Ha figyelembe vesszük, hogy a tsz-ben egy-egy családra átlagosan 555 munkaegység jut, akkor látjuk, hogy egy-egy család több mint 21 ezer forint értékű jövedelmet kapott a közösből. Jövőre már nem lesz beadás, a tsz 48 vagont kitevő terményét szabadpiacon adhatja el. Nem csoda tehát, ha a répáspusztaiak szép reményeket táplálnak a jövő iránt. Az előző évektől eltérő új terveken gondolkodnak. Ezután döntik el: milyen legyen az új alapszabály. Szöllősi elvtárs bátran bizonykodik, hogy jövőre 76—78 forintra emelik a munkaegységek értékét. Van ennek alap,fa? Igen, van. Mérhetetlen tetterőt jelent a szövetkezeti tagságnak, hogy többé nem kötik kezüket gátló intézkedések, úgy alakíthatják ki gazdaságuk irányát, ahogy nekik tetszik. A télen pedig lesz erre idő bőségesen. Bár még messze van a tavasz, Szöllősi elvtára annyit máris elárul, hogy jövőre az ideinél Háromszor akkora .kertészetet létesítenek. Most vásároltak egy 3,5 tonnás gépkocsit, az fogja az árut Kaposvárra beszállítani, 20 holdon pedig dinnyetermelésbe kezdenek. Borsod megyéből hoznak ehhez értő két családot. A szerződést már megkötötték velük. Lesz munkáskéz is. A napokban két új család tért vissza hozzájuk: Bonevácz József és Vass András, ők is tsz-tagok lettek. Az egyik fő jövedelmi forrás lesz továbbra is: a tejtermelés és a hizlalás. Fejleszteni kívánják a téglaégető üzemágat is. A terv: jövő őszig 500 ezer tégla legyártása a tsz-tagok részére. Ez évben két család költözött új lakásba, tíz családnak a következő években akarnak családi házat építeni. Megváltoztatják a .szövetkezet vezetésének eddigi módszerét. Jövőre már nem tartanak függetlenített brigádvezetőket, csak az elnök és egy könyvelő lesz függetlenített. Idén nyolc ilyen személy volt. Nem lesz mezőgazdász sem. Úgy szeretnék, ha a gépállomástól bérbe kapnák a traktorodat, gépeket, mert véleményük szerint így jobban, gyorsabban menne a munka. Uj úton indulnak a jövőbe a répáspusztai szövetkezeti emberek. Szavaknál ékesebb tettekkel akarják és fogják bebizonyítani parasztságunknál*: érdemes szövetkezni! As MSZMP megyei intézőbizottsága nem azonosítja magát a pedagógusokat gyalázá röplapokkal N 1 I I. A T К О Ж А Т Az utóbbi időben sorozatosan jelennek meg megtévesztő, lazító jellegű röplapok, feliratok. Az MSZMP Somogy megyei intézőbizottsága nem azonosítja magát a december 14-én megjelent sokszorosított, aláírás nélküli röplapokkal, melyek a pedagógusok egészét cllcnforradalmárnak és fasisztának nevezi. Az intézőbizottság a pedagógusoknak az ifjúság nevelésében végzett áldozatos munkáját nagyra értékeli és tudatában van annak is, hogy e lelkes munkáért a legutóbbi időkig kellő megbecsülésben nem részesültek. Az október 23-i és az utána következő eseményekben a pedagógusok többsége józanul gondolkodva a hibák ellen velünk együtt lépett fel, szilárdan kitartott a törvényesség, a népi demokratikus államrendszer, a szocializmus építése mellett. Nem egy esetben a népi demokráciához hű pedagógusok maguk is az ellenforradalom üldözésének voltak kitéve. A pedagógusok egy része azonban elvesztette tisztánlátását, nem ismerte fel az események jellegét, sokszor jóhiszeműen támogatott olyan megmozdulásokat, amelyek a népi demokratikus rendszer ellen irányultak. Egyes pedagógusok pedig az ellenforradalom ügyét képviselték, nem egy esetben annak szervezői voltak. Az ilyen pedagógusokat elítéljük, s helyeseljük, ha a bíróság törvényes úton felelősségre vonja őket. Az elmúlt eseményekben a pedagógusok zöme felismerte, hogy a harc azért folyik, hogy népi demokrácia maraűjon-e vagy a kapitalizmus álljon vissza hazánkban. Ezért álltak a népi demokrácia, a szocializmus építésének oldalára á fiatal és idősebb pedagógusok egyaránt. A fiatal pedagógusok tudják, hogy csak a népi demokratikus rendszer tudta biztosítani a nagyszámú munkás-paraszt és értelmiségi fiatal számára a pedagógus-pályát. Az idősebb pedagógusok is megértik, hogy a népi demokrácia megbecsüli munkájukat. Megbecsülésük az utóbbi időben anyagi téren is kezdett megvalósulni. Pedagógusainknak rendkívül nagy a felelősségük az ifjúság helyes szellemben való neveléséért. Az intézőbizottság bízik abbau, hogy aktív építői lesznek a független, szocialista Magyarországnak! Kommunista Pedagógusok! Az MSZMP el van szánva arra, hogy a múlt hibái ellen — melyek a pedagógusokat is sértették — a legkövetkezetesebben harcol. Ma még sok a kétely, a bizalmatlanság. Együttesen dolgozzunk a múlt hibáinak megismétlődése ellen, a kétely és a bizalmatlanság eloszlatásáért. Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Intézőbizottsága Elnöksége Vonják felelősségre a pedagóguséi lenes röplapok készítőit 1956. december 14-én Kaposvár utcáin, falakon és kirakatokban sokszorosított falragaszok jelentek meg, amelyben felelőtlen elemek a tanulóifjúságot a pedagógusok ellen uszítják, válogatás nélkül fasisztáknak nevezik őket. A falragaszokon alaptalan vádakkal illettek egyes iskolákat és, meg nem nevezett tanárokat. A Pedagógusok Szabad Szakszervezetének Somogy megyei vezetősége a legerélyesebben tiltakozik mind a röplapok tartalma, mind pedig ezek terjesztésének módszere ellen. Követeljük, hogy kutassák fel a röplapok szerzőjét és mint felelőtlen uszítót vonják felelősségre. Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy a somogyi pedagógusok mindenkor becsülettel teljesítik kötelességüket, a szocializmus építésének hívei. Ha valamely pedagógus ellen kifogás merül fej, azt a törvényes szervek személy szerint vonjált felelősségre. A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy egy-két pedagógus magatartása, vagv megnyilvánulása miatt a pedagógusok összességét illesse bárki is a fasizmus vádjával. Kaposvár, 1956. december 19-én. Megválasztották a végleges munkástanácsot Zsibong a terem, az előcsarnok méhkashoz hasonlít. Belcecses, kuesmás, munkaruhás és es&kabítos emberek jön ne к-menne к a folyosókon, lépcsőkön, udvaron. Az arcokat izgalom feszíti, kisebb csoportok hevesen tárgyalják a lehetőségeket. — Téged kellene megválasztani — tréfálkozik valaki a kultúrterem kályhája mellett, s kedélyesen veregeti a kiszemelt alacsony emberke vállát. A megszólított hevesen tiltakozik, Biztosan tudja, miért reménytelen számára a dolog. — Két szavazatot, ha kapna — toldja meg egy közelálló. A kis csoport tagjai nevetnek. Az elnökség szót■ kér, a zsíbongás elül, és az arcok komolyra fordulnak. Választás van a Mélyfúró Vállalatriál. A végleges munkástanács megválasztása. Fontossága ott tükröződik a tekintetekben. A vidéki munkahelyekről is megérkeznek a küldöttek. Ök már tagjai a végleges munkástanácsnak. A pápai üzemvezetőség szintén elküldte delegáltjait. A Mélyfúró Vállalat egész Dunántúlra kiterjedő munkát végez. Ezt a munkát kell majd jól irányítania. ésszerűen megszerveznie a munkástanácsnak. Sok panasz, sérelem érte a külső berendezések dolgozóit, de a bentieket is az utóbbi évek (folyamán. {Különösen bérpanaszok. Ezeket kell józan mértéktartással orvosolnia a munkástanácsnak, a megelégedés harmóniáját keltve az állam, tehát a nép és a munkások között. Jött a forradalom és a munka dereka nagyot roppant a vállalatnál, éppen az elszórt vidéki munkahelyek és a nagy távolságok miatt. Most ezt a munkát el kell indítani, a munkásokat össze kell fogni. Zavaros hangok, élénk véleménykülönbségek, szervezési problémák tajtékoznak a vállalat felkavart életében — a munkástanácsnak keli helyes irányba terelni a szertefolyó indulatokat. Sok-sok probléma vár még megoldásra és kívánja az erős kezeket, a józan fejeket. A Mélyfúró Vállalat dolgozói mindezt tudják, és ezért elhatározták, hogy jól megnézik, kire adják szavazatukat. Miközben a szavazás folyik félreülünk Csóndor elvtárssal, a nemrégen alakult MSZMP-alapszervezel vezetőségi tagjával beszélgetni. Mi a véleménye a vállalat jövőjéről? —• Sok minden másképpen lesz, jobban lesz ezután — mondja. — Igyekszünk mi is segítséget adni ahhoz, hogy a munka újra a régi kerékvágásba jöhessen. A terem egyik sarkában a mun kások megelégedéssel nyugtázzák a választás titkosságát. Egyikük , azt mondja: — Mennyivel más választás ez, mint ami azelőtt szokott lenni a vállalatnál. Még a szakszervezeti vá iasztások is, melyek talán a legdemokratikusabbak voltak, nem hasonlíthatók a mostanihoz. Sokan abbar az időben unalommal, kényszerűségből vettek részt egy ilyen választáson, és a többséget nem is érdekelte, hogy kik legyenek a vezetőség tagjai, bár sokszor úgy is volt, hogy nem az lett, akit mi akartunk. Nézze meg most, mennyire aktív mindenki). Mennyire igyekszik ellenőrizni a szavazást, hogy szó ne érhesse a ház elejét. Most tényleg a ml sorsunkról és a vállalat sorsáról döntünk. Természetesen, viták azért voltak Rubus elvtárs üzemvezető kifogásolta, hogy a műszakiak miért külön és miért nem a f úróberendezősökkel együtt szavaztak. Meszest Lajos elvtárs is emellett kardoskodott. Végül az egyöntetű kívánság alapján mégis külön szavaztak. Az adminisztráció külön megválasztotta küldöttét a munkástanácsba, külön szavaztak a műszaki és a műhely dolgozói is, valamint a külső fúróberendezések mindegyike. A végleges munkástanács tagjai megválasztották később a 15 tagú intézőbizottságot. Az elnökség tagjai a következők lettek: Elnök: Kovács Imre kompresszoros, a külső fúrógarnitúra dolgozója, elnökhelyettes: Vecsési Sándor, pápai művezető, titkár: Horváth Lajos számviteli dolgozó. Az Intézőbizottságban majdnem teljes számban munkásak foglalnak helyet. A választás módja, néhány ellenvéleménytől eltekintve, a munkások többségének helyeslésével találkozott, A végleges munkástanács már munkához is látott. A vállalat dolgozói remélik, munkájukat siker kíséri, Pedagógusok Szabad Szakszervezetének Somogy megyei vezetősége Á DOMINÓ — 22,50! Tessék kérem, a többi vissza. Még itt felejti a visszajáró pénzt... — Ohó ... persze ... köszönöm. Ilyenkor szórakozott egy kicsit az ember. Május 1 utcai játékbolt. Nyüzsgő tömeg. Az ajtó nyílik, csukódik. Egyik vásárló a másiknak adja a kilincset. Az eladók alig győzik kiszolgálni a hosszasan válogató vevőket. Áru van bőven. Kövér néni szorongat a pult mellett egy berregő kisautót, majd visszaadja az eladónak. — Inkább valami tömör játékot kérek. A kis unokám úgyis szétszedi egy nap alatt. Talán mackót: Mackónk nincs, elfogyott Akkor egy gumibabái. — Jó kérem, egy gumibaba leblokkolom. Fiatal házaspár érkezik. A férfi feketehajú, szürke kabátos, {harminc körüli. Felesége szőke, mosolygószemü asszonyka. Nézik a rengeteg vennivalót. Tanakodnak. — Mit vegyünk? Nézd — mondja kedvesen az asszonyka — Karcsi négy éves, olyan játékot vegyünk, ami zörög, csörög, fal, szalad, szóval ami élénkíti a gyereket, — Tyűha! Te még élénkíteni akarod? Hisz úgyis felfordítja az egész házat — feleli a férj hangosan, majd később élénk 'mozdulattal felesége felé fordul. — Megvan! A gyereknek olyan játékot kell venni, ami növeli a találékonyságát, figyelemre ösztönzi és fejleszti gondolkodóképességéi. — Ugyan, fiam! Már megint filozofálsz. Karácsonykor a gyerek szómkozni akar. A gyerek érdekét kell nézni. Vegyünk búgó csigát. — dó, legyen búgó csiga. — Te, nézd... van dominó is! — Jé, dommó! Vegyünk . do minót neki. Búgó csigát meg dominót. — Ugyan, angyalom, a dominó lényegét nem érti meg a gyerek. — Nem baj, de azzal, mi is tudunk játszani!... Megállapodnak, megveszik, s őrömmel távoznak az üzletből. A szíriai kormány addig nem engedi kijavítani az országán áthaladó olajvezetékeket, amíg az idegen csapatok el nem hagyják Egyiptom területét Párizs (MTI). A kairói rádió szerint Bittar szíriai külügyminiszter a Mena egyiptomi sajtóügynökség képviselőjének pénteken kijelentette: »A szíriai kormány addig nem engedi az országán áthaladó megsérült olajvezetékek kijavítását, amíg az izraeli, az angol és a francia fegyveres erők teljesen ki nem vonulnak Egyiptom területéről«. A fenti nyilatkozat szögezi le első ízben, hogy az izraeli csapatoknak is ki kell vonulniok a Sínai-félszigetről, mielőtt az olajvezetékeket kijavítanák és ennek folytán még távolabbivá válnak a kilátások arra, hogy folytatódjék az iraki olaj szállítása a Földközi-tenger felé. TANÁCSOLJUK: nézzenek körül a házuk táján A Budapesti munkástanács megszüntetésének hírére az ország minden részében felszisszentek az ellenforradaimárok. A Kádár-kormány elleni dühükben igyekeztek minél nagyobb akciókat végrehajtani. Volt, ahol fegyveres provokációt szerveztek. Akadt olyan is, aki hóna alá csapta a betyárbútort és Nyugaton keresett malasztot sebeire. Legtöbben azonban jól fűtött odújukból igyekeztek mozgatni a kulisszák bábfiguráit. A valóságban ez úgy festett, hogy a különböző munkástanácsokba befészkelődvc megpróbálták "forradalmasítani« a munkásosztályt. Akárhogyan akarná is valaki Tomity Ferencre, a Balatonboglári Szőlészeti Állami Gazdaság ideiglenes munkástanácsának volt elnökére nem tudná rábizonyítani, hogy valamiféle tősgyökeres fasiszta-család sarja. Egyszerű munkásember, aki egész életében két kezével kereste kenyerét. Október utolsó napjaiban — hogy, hogy nem — о lett a gazdaság ideiglenes munkástanácsának elnöke. Jó darabig nem is zavart ő sok vizet. Jói érezte magát az aktatáskával, amit állandóan hóna alatt szorongatott, mióta e megtisztelő funkciót betöltötte. Napról napra nagyobb lett a hangja. Úgy beszélt a munkásokkal, mint kocsis a lovával. Ö volt a pont az i betűn. Mindent szereiett, csak egyet nem: ha valaki a végleges munkástanács megválasztását sürgette. Ilyenkor határozottan kijelentette: »vegyék tudomásul, hogy a munkástanács véglegesnek tekintendő!« (Ezt persze úgy kell értelmezni, hogy az ideiglenes munkástanács véglegesítette magát a munkások beleegyezése nélkül.) Tomity Ferenc kitartó szorgalommal járta az üzemegységeket. Intézkedett, ígért, fenyegetett. Ez utóbbit tiszavirág életének utolsó napján alkalmazta kiváltképp. Arról volt szó, hogy sztrájkot kell kezdeni, mert a kormány feloszlatta a területi munkástanácsokat. Nosza Tomity motorra ült és személyesen vitte faluról falura az ukázt: »Sztrájkolni!« Betoppant az üzletekbe, a malmokba, i gépállomásokra (amikhez semmi köze sem volt) és lehordoít mindenkit, akinek véleménye ellenkezett az övével. Legtöbb helyen hümmögtek neki valamit, de Lengyeltótiban a gépállomás dolgozói felhúzatták vele a nyúlcipőket. ügy nekiiramodott, hogy még máig sem talált vissza Balatonboglárra. Pedig ott nagyon várják, hiszen most választják meg a végleges munkástanácsot a gazda - Ságban. Egyszóval Tomity Ferenc, az egykori becsületes munkás, ma nem mer visszatérni munkatársai körébe. Csődöt mondott a sztrájkszervező tudománya. De vajon miért éppen Tomity Ferenc volt az exponens figurája ennek az egész sztrájkhistóriának? Hiszen a munkástanács intézőbizottságának jónéhány tagja volt még rajta kívül. Éppen itt van a kutya eltemetve. Az igaz, hogy az intézőbizottságban mások is voltak, de — csodálatos véletlen folytán — egyedül Tomity Ferenc volt csak munkás közöttük. A többiek egytől egyig olyanok voltak, mint Urbán István Péter, volt horthysta vezérkari főhadnagy, aztán Pamuki Lajos osztopáni »kisgazda«, vagy mint Jovánczai urambátyám, a maga szerény 150 holdjával. Mindez lehet, hogy csupán a véletlen játéka. De miért kellett Tomity Ferencnek Ilyen szomorú sorsra jutnia? Miért kell e becsületes munkásembernek a kiközösítettek kenyerét ennie? Isten látja a lelkünket — nem akarunk senkit sem gyanúsítani! Csupán arra szeretnénk a Balatonboglári Szőlészeti Állami Gazdaság dolgozóinak figyelmét felhívni, hogy jól nézzenek körül a házuk táján most, amikor megválasztják a végleges munkástanácsot.
