Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)

1956-12-15 / 26. szám

AZ MSZMP MEGYEI INTEZOBIZOTTSAGA Дд, I. évfolyam, 26. szán». Szombat, 195G. december 15. ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA ÄRA 50 FILLÉR iíihIIIHÍI1 I inMitli i i ultit t ' ь&ЗвСйМ <twt>ii;i>in mii m; mi. mii' m Mimim m mii mm ni'. mhiimi i m mii i г t miiiiiiii ': imu шин мшим mu: nniimii! и iiimim:inii mii, ■ uhui i • • > и u FÜGGETLEN MAGYARORSZÁGOT! Sokat beszéltünk az elmúlt évek­ben hazánk függetlenségéről. Han­goztattuk, hogy ez új, a történelem­ben még nem tapasztalt, nem is­­mert függetlenség. S a valóság? A valóság pedig az volt, hogy a Rákosi— Gerő-féle bűnös vezetés elárulta füg­getlenségünket, sárbataposta, meg­sértette népünk nemzeti önérzetét Ezért is volt a hatalmas erejű októ­ber 23-i népmozgalom egyik fő kö­vetelése a független Magyarország megteremtése. Független Magyarországot aka­runk. Ezt azokban sokan tévesen vagy helytelenül értelmezik. Felül­nek az ellenforradalom uszításának mely „ruszkik haza” álhazafias jel­szó segítségével kívánja megterem­teni hazánk függetlenségét. Arról be­szélnek, — hogyan mondhatjuk azt, hogy országunk független —, amikor egy idegen hatalom katonái, fegyve­res erői tartózkodnak hazánk terüle­tén? Persze, nem jó érzés és sérti a nemzeti önérzetet, amikor egy má­sik hatalom katonáit — legyen az baráti országé is — kell napról nap­ra hazánk területén látni. De ha ar­ra gondolunk, mit müveit az ellen­­forradalom november 4-ig, csak né­hány nap alatt, s amit csak kezdet­nek, bevezetőnek szántak, mindjárt másképp keli, hogy véleményt mond­junk. Becsületes hazafiakat, kommunis­tákat, katonákat gyilkoltak le állati módon. Ezreket és ezreket zártak börtönbe, akiknek november 4 után .szintén ez lett volna a sorsuk. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az ellenforradalom nem elégedett volna meg a kommunisták, a néphez hű hazafiak iegyilkolásával. Ki tud­ná megmondani, hol állt volna meg az ellenforradalom a gyilkosságok­ban, ha november 4-én a szovjet csa­patok megálljt nem kiáltanak neki.’ Mint ahogy itt Kaposváron és az egész országban felléptek, nyugaton is ugrásra készen álltak a volt tőké­sek, földesurak, hogy elfoglalhassák régi tulajdonukat. Ehhez persze kül­földi, nyugati segítség is kellett vol­na. Minden józangondolkodású em­ber világosan láthatja, hogy hazánk függetlensége így került volna iga­zán veszélybe. Ha így mérlegeljük a helyzetet, ki kell jelentenünk, hogy a szovjet csapatok beavatkozása igenis szükséges volt, megvédte ha­zánk függetlenségét, megakadályozta, hogy országunk ismét a földesurak, gyárosok által kizsákmányolt impe­rialista, csatlós állam legyen. Ezzel persze nem azt akarjuk mon­dani, hogy függetlenségünk biztosí­tása érdekében a szovjet csapatoknak állandóan hazánk területén kell tar­tózkodnak. Nem! Erről szó sincs. A szovjet csapatok ki fognak vonulni, ha a rend és nyugalom helyreáll az országban. Sokan feltehetik azt a kérdést, hogy mi a biztosíték erre? Biztosíték erre az, hogy a Kádár­kormány programjában is és tettei­ben is harcol a független Magyar­­ország megteremtéséért. Biztosíték erre az is, hogy a szovjet kormány nyilatkozatában kijelentette a ma­gyar kormány és nép akarata ellené­re egyetlen katonát sem állomásostat hazánk területén. Végül biztosíték erre az a hatalmas erő, amely októ­ber 23-án a független Magyarország megteremtését követelte. Független Magyarországért harco­lunk. Olyan független államért, amely egyenrangú félként tárgyai mind a szocialista, mind a kapitalis­ta országok kormányaival. Ahhoz azonban, hogy országunk egyenran­gú félként tárgyalhasson bármelyik ország kormányával az szükséges, hogy mint egyenrangú fél álljunk ve­lük szemben. Ezt pedig csak úgy valósíthatjuk meg, ha mind gazdasá­gi, mind politikai téren helyreáll a rend az országbán. Ahhoz, hogy az országban gazda­sági és politikai téren rend legyen, nem elegendő a kormány intézkedé­sei, határozatai. Ehhez az ország ddí­­gozó népének összefogására, erejére van szükség. Kijelenthetjük: egye­düli helyes út a független Magyar­­ország megteremtéséért, ha nemzeti egységben sorakozunk fel kormá­nyunk mögé és így harcolunk az élet minden területén a rend és a nyugalom helyreállításáért. Vezetésre alkalmas, becsületes emberek kerültek az MSZMP élére a Mélyfúró Vállalatnál December 13-án a délutáni órákban tanácskoztak a Mélyfúró Vállalat komim unistái. A megbeszélés, a megtisztult pártáiét éledező szellemét tükrözte. Mun­kások és érteilmiiságáek egyaránt azt a kívánságukat fejezték iki, ihogy a régi hibáktól mentesen, a munká­sok érdekeinek, véleményének figyelem,bevételével, a legszélesebb szocialista demokrácia alapján kávámnak részt verani. az új párt új üzemi szervezetének mun­kájában. Vörös elvtárs, a volt MDP-szervezet titkárának lemondása után került sor az MSZMP ideiglenes in­tézőbizottságának megválasztására. Ezúttal már elma­radt a régről megszokott és sok bajt ,okozó »-előre je­lölés:«. A társalgóban ülő 14 ember megfontoltan, a szabad véleménynyilvánítás és felelősségérzet tudatá­ban vitatkozott. Az első javasolt, Csendőr Sándor főszerelő meg­választása nem okozott gondot a kommunistáknak. Csendőr éSvitáraat becsületes, józan ítélőképeaségű embernek tartják, közimieglbeesüllésinek örvend, ezért szavaztak rá mindannyian. A kommunisták uigyancsrk egyhangúan elfogadták Meszes! Lajos gépkocsdkísérőt az intézőbizottságba. Meszes! elvtárs később lemondott azzal!, (hegy bér szívesen dolgozik az MSZMP-szerve­­zetben, de funkciót mem vállal. A jelenlévők azonban nem fogadták el lemondását. Kérték, hogy úgy, mint ed,dig, segítse a párt szervezését, az üzem politikai munkáját. Nagyobb vita alakult ki az intézőbizottság harma­dik tagjának megválasztása körül1. A jelenlévők egyike Vörös, elvtársat, a régi MDP-szervezet titkárát javasol­ta. Később e körül magléhetőssin nagy bonyodalom alakult ki. Helytelen volt azonban, hegy először sza­vaztak, & csak aztán kérték a kommunisták vélemé­nyét. Többen nem értettek egyet Vörös elvtárs meg­választásával, s ezt meg is indokolták. Indokaik lénye­ge a következő volt: Vörös elvtárs mint párttitkár, nem örvendett közmegbecsülésnek az üzemben. Mint egyik felszólaló mondta^ építője volt annak a válasz­falnak, melyet éviek során felépítettek a fizikai és szellemi dolgozók között. Hasonlóképpen nyilatkozott Biczó és Jenei eHvitárs, valamint Csicndior Sándor is. S hogy mennyire körültekintőek voltaik, bizonyítja-, botgy hat-nyolc kommunista is felszólalt a Vörös élv­­társ körüli vitában. Végül az MDP-szervezet volt tit­kára maga is kijelentette, hogy a párttagok bizalma nélkül nem vállalná a vezetést. Ezért az új javasol­tat, Suta Lajos szállítómunkást választatták meg az -intézőbizottságba. E nagyjelenőségű vita után, mély nyomán, veze­tésre alkalmas, becsületes emberek kerültek a szerve­zet élére, sok jó jav.asJát hangzott még el a mélyfú­rók alakuló taggyűléséin, Mes-zesi elvtárs a termelő munka megindításáról beszélt. Szerinte az üzem t-evókenységíe -csak tevés­­vevés, nem komoly munka, s ezen sürgősen változtatni kell. Felihívta a jelenlévőket, aikiík az új párt tagjai kívántak lenini, álljanak az éltre. Legyenek a kommu­nisták az emberek között, tudják, mi fáj nekik, ismer­jék gondjaikat, bajaikat és segítsenek a normális élet megindításaiban. Persies elvtárs az irodai és fi­zikai dolgozók ellentétéről beszélt, mely régi hibák származéka. Hangsúlyozta, hogy ez az elleniét nem­csak a régi pártszervezet helytelen, politikájának, ha­nem az irodaiak között kialakult kffikk-szeilerr.irek is köszönhető. Egy azonban bizonyos: véget kell vetni ennek az ellentétnek. Többen az új párt új módszerekkel végzendő munkájáról! szóltak, s megállapodtak abban: mám ve­szik be soraikba azokat, akik a zavaros események idején ibébizoinyítcitták, hogy csak párttagok és nem kommunisták voltak. Mindez az új pártélét, a népért küzdő, megtisz­tult MSZMP üzemi szervezet kezdeti lépése, mely kétségtelenül jó úton halad. Régi, bürokratikus módon nem lehet többé dolgozni Hogyan segítheti a járási mezőgaz­dasági osztály a termelőszövetkezete­ket — úgy, hogy ezzel ne vegye el a tsz-parasztok önállóságát, ne avat­kozzon bele a tsz belső ügyeibe, erről beszélgettünk a Kaposvári Járási Ta­nács Mezőgazdasági Osztályának dolgozóival. Józan, megfontolt taná­csot, sokszor igazságtevést várnak a dolgozó parasztok a .járási emberek­től. Október 23-a után a kaposvári já­rásban is egyre másra bomlottak fel a szövetkezetek. A bizonytalanságot jól kihasználták azok, akiknek ér­dekük fűződik ahhoz, hogy szétdúl­ják termelőszövetkezeteinket. A fe­nyegetések ellenére is azonban együttmaradt 14 termelőszövet­kezet a járásban. Megmaradt az igali Alkotmány, a ráksi, ecse­­nyi, osztopáni, semogyjádi, so­­mogygeszti és még több jól mű­ködő, életképes szövetkezet. Jóllehet, többet is megmenthettek volna, ha a járási mezőgazdasági osztály munkatársai korábban mun­kához látnak. Felbomlott, de néhány napon belül 24 taggal.újjászervező­­dött a somogyszili Kossuth Tsz. Gaz­dasági alapjukhoz, a közel 300 hold földhöz megmaradtak az épületek, gatter, daráló, teherkocsi. Az új szövetkezeti tagok 140 ezer forint értéket adtak össze. Ennyi a tsz tiszta vagyona. Gálosfán egy tsz működött, több család két tsz létre­hozásán gondolkodik. Uj szövetkeze­tei szervez nyolc nagyberki (Kisgáti) parasztcsalád is. Fő erőnket most arra irányítjuk, hogy a tsz-ek gondosan készítsék el a zárszámadásokat, s a feloszló szö­vetkezetekben igazságosan történjék a vagyon szétosztása. Gondunk van arra, hogy a fel­­oszló szövetkezetek nagy vagyon­tárgyait, gépkocsikat, zetorokaí, senki el ne tulajdonítsa. Ezeket más fennmaradó szövetkezet­nek adjuk át. A járási tsz-könyvelők jelenleg is a tsz-ekben segítik a zár­számadások elkészítését. Milyen segítséget kapnak felettes szervüktől? Kezünkbe adnak néhány körleve­let, a Megyei Mezőgazdasági Igazga­tóság küldte őket. Az egyikben Molnár Imre főagronómus a gyümölcsfavédelem megszervezé­sére utasítja a mezőgazdasági osztályt egy teljes oldalon. Ilyen részek íródiciak bannet »A fa­­ti'.satcgatást február 28- ág, a rügy­­fakadás előtti permetezést pedig március 31-ig kell elvégezni.« S imígy szól a jótamács: »A járási mezőgazdasági osztály haledéktaía­­mul gondoskodjék a téli fatisztogatá­si munkák azcinmali 'beindításáról.« Nem szólnánk semmit, ha ez a le­vél, mondjuk, egy-két évvel ezelőtt született volna, de a dátum friss ke­letű: 1956. deeemifceir 11. Azon is gondaikedaú kellene, milyen szükség diktáltak a tervosztályvezetőnek, hogy pontos kimutatásokat kérjen a já­rástól1 a tsz-ek állatálilcsnányában június 30. és november 1. közt be­állott változásáról? A mezőgazdasági osztály dologzói azt kérdik: a megye továbra is a régi bürok­ratikus módon akar vezetni, je­lentések gyártásával akarja ide­jüket töltetni? Mert az az utasítás is telj esen •feles­legesnek tűnik, emit december 7-én küldtek ki a járási tanácsihoz. Ebben 15 kérdésre kémiák részletes választ, küillcn-külön tsz-enkónt. Az igazság azonban az, ha a járási mezőgazda­sági osztály dolgozói lelkiismeretes választ akarnak küldeni, akkor a megadott egy hét határidő helyett legalább egyikét hónap múlva tud­nák elkészíteni a több kilós jelentés­­csomagot, előbb semmiiesetre sem. De addig is ezer más, tennivaló akadna. Lejárt már az ilyen vezetés, időszaka. A megyei szervek köve­teljék meg, de adjanak lehetőséget is hozzá, hogy a járási tanácsok tényleg betöltsék segítő, ellenőrző, irányító hivatásukat. Lesz választék karácsonyra az üzletekben Lassan közeledik a karácsony. Ilyenkor mindenki ajándékot vá­sárol. Szülők gyermekeiknek, férjek feleségüknek, gyermekek szüleiknek. Ki szerényebb, ki gazdagabb ajándékot. Az ulábbi súlyos és nehéz időkben az üzletek árukészlete bizony erősen megcsappant. Kü­lönösen sok árut vásároltak fel az emberek az inflációtól való félelmükben, mert pénzüktől akartak szabadulni. Volt aki csak a napi szükségletet vette meg, voltak azonban olyanok — különösen vidékiek :—, akik sok felesleges holmit vásároltak össze. így tehát nem csoda, ha a boltokban nem áll annyi áru a vásárlók rendelkezésére, mint máskor. Mi a helyzet most az üzletekben? Milyen árucikkeket várhat Kaposvár lakossága a napokban? Kérdést intéztünk ezzel kap­csolatban a Kiskereskedelmi Vállalat vezetőihez. Dobszai elv­társ, a Kiskereskedelmi Vállalat Ikereskedelmi osztályának (veze­tője a következőket mondatta: •—■ J ál ékárut Pécsről hozunk. Már eddig is több teherautó já­tékot szállítottunk üzleteinkbe. Játékáru van bőven, hiszen a pécsi vállalat nemcsak Somo­­gyot, hanem Tolnát, Baranyát és Zalát is ellátja játékáruval. Külföldről várunk vetítőgépet. Ruházati cikkekből szintén ki­elégítő az ellátás. Motorkerék­párt, varrógépet, rádiót keveset kapunk. Különösen nagy rádiók­nál lesz bizonyos fennakadás. Kisértékű rádiók és telepes rádiók korlátolt szambán vásá­rolhatók. A hangszerüzletben lesz tan­góharmonika, divatárut a jövő hétén bocsátunk nagyobb meny­­nyiségben a vásárlók rendelke­zésére. Cipőárut a Német De­mokratikus Köztársaságból vá­runk, természetesen Budapesten keresztül. A nagykereskedelmi vállalatok is állandó kapcsolat­ban vannak Budapesttel és mi" dent megtesznek azért, hogy ka­rácsonyra nagyobb választékú áruval szolgálhassuk ki vevőin­ket. Hetenként kétszer két te­herautó fordul meg áruval Pest­ről és Pécsről. Csak engedéllyel lehet a nyugati határövezetben tartózkodni Az Országos Reaiidőrfőkaipitáiny­­ság értesíti a lakosságot, hogy a nyu­gati határ mentén lévő határöveze­­ili korlátozások jelenleg is fennálUh maik. A határövezetben csak enge­déllyel szabad tartózkodni:. A jelen­legi helyzet megköveteli a határ­­övezetiben a forgalmi korlátozást is. NEM PAZAROLJÁK ÉRDEMTELENRE A BIZALMAT A ki még nem járt a Patyolat í üzemében és oda indul, meg­> lepődik. Először, mert elég messze t van a város központjától, s jó kis [séta a Mező utcai mezőkig, másod­szor, mert az alacsony kis házak kö­­[zül egy valóságos gyárat! lát előbuk­kanni. Beton járda, beton előtér, ha­talmas, jórészt beton emeletes épü­ket. Az üzem termeiben rengeteg [korszerű gép, szárítógép, mosógép [dolgozik. Az üzem szép, nagy, tágas, [világos.és korszerű. A Patyolat mun­kásainak tehát kézzelfoghatólag van Imit őrizniük, védeniük. [ Védték is! Október 23-a óta egy­folytában dolgoznak. Csak áramszü­net esetén álltak le a munkával. Az [ellenforradalom lökései sem verték. ► le őket lábukról. Nem lengtek ki és Vidovics beszédére sem vonultak fel. [Helyette szorgalmasan dolgoztak és [megválasztották a munkástanácsot. [Az elnök: Bánfai József. Nyíltarcú, [ nyíltbeszédű, szembenéző ember. A • festődében dolgozik évek óta. Be­­[csületes, derék ember — mondja ké­­ísőbb róla Vadálné, a volt párttitkár. [Ugyanezt hallom a többi dolgozótól [ is. llmondcm jövetelem célját. A i *- munkástanácsba delegált egyes {emberekről van szó. A megyei párt­iaktíván felvetették, hogy nem oda­­ivalő emberek, névszerint Deák Sán­­{dor és Marschauzer Vince kerültek íbe a munkástanácsba. Mi a vélemé­nnyé erről? { — Száz és száz liter magyar vérrel I fizettünk azért, hogy őszintén és ker­♦ teles nélkül megmondhassuk a véle­­! menyünket — mondja halkan Bánfai {József. — Félni pedig nem félünk. Az I ellenforradalmároktól sem! Deák t Sándor nem tágja a munkástanács­­{nak. Az ilyen értesülések tévesek. ♦ Itt arról van szó, hogy Gondek Ká- I roly volt igazgatót nem akarjuk visz­­{sza az üzem élére. Gondek Károly elszakadt a munkásoktól, durva volt és goromba. Nem nézte a munkások érdekeit, fölényes volt a munkások­kal. Ezért nem akarjuk. — Deák Sándor főkönyvelő volt. Rendes embernek ismerjük. Szeretik a munkások. A munkástanács úgy döntött, hogy ő legyen az igazgató. Hetven szavazatból 69-et kapott. Hogy horthysta tiszt volt? Én úgy tu­dom tartalékos hadapród őrmester volt. A katonakönyviében is ez áll. A régi rezsimben a Hangyánál dolgo­zott, mint ellenőr. Az pedig, hogy valaki érettségizett létére hadapród őrmester volt, az nem bűn. — De az igazgatót a munkásta­nács nem válthatja le és nem is ne­vezhet ki helyette mást, csak kérheti a felettes hatóságtól leváltását. —■ Kértük mi írásban is. Most ki­jöttek a Városi Tanács ipari osztá­lyától és azt mondták, hogy nem le­het Deák az? igazgató. Ez még rend­ben volna. De úgy látszik, más sem lehet, akit mi akarunk. Akkor mi­nek a munkástanács, ha vélemé­nyünket meg sem hallgatják? — Marschauzer Vince egy éve dol­gozik a válalatnál. Kocsikísérő. A munkásoknak nincs különösebb ki­fogása ellene. A múltját nem ismer­jük. Deák Sándorról viszont tudjuk, hogy a munkásokkal érez. Ezt mondja Máté Miklós, Farkas József és ilyen véleményen van Gál Sándor is, a munkástanács titkára, ve lamint Ritecz József munkástanács tag. Vadál Ferencné volt párttitkár a vasaló mellől jön el szót váltani. Nem tud.rosszat mondani Deák Sán­dorról. Az ellenforradalom napjaiban is derekasan helyt állt ez az ember. — Amikor kellett, kiállt a volt párt­tagokért, értem is . — mondja, — Most úgy döntöttünk, hogy a régi pártszervezet tagjai is mind kiállnak Deák Sándorért. Kérem, írja meg, hegy ha nem is mint igazgatót, de mint főkönyvelőt szeretnénk, ha meghagynák beosztásában. Mar­schauzer Vince azonban elragadtatta magát a forrongó. napokban és tü­zelte is a dolgozókat. Ö már nem volt olyan helytálló. Vidovics beszé­dére fel akarta vonultatni az üzem dolgozóit. Gúnyosan beszélt a volt párttagokkal és velem is. Felmegyek Deák Sándorhoz. El­meséli, hogy bár a munkások őt akarták, mégsem vállalná az igazgatói tisztet. Ő hivatásos könyv­­szakértő, szereti a gazdasági munkát, de az üzem vezetéséhez tudja, hogy ez nem elég. Az igazgatói beosztásra keressenek más embert. Sok más be­csületes ember akad, akiből jó igaz­gató lenne. Kicsit zavaros még a helyzet a Pa­tyolatnál, idő kell hozzá, hogy letisz­tuljon. A munkások bizony még ma odaadják bizalmukat olyan emberek­nek is, akikről nem tudják, kicsoda, micsoda. Ma még sok munkás nem lát tisztán. Nem látja, hogy egyes úgynevezett népszerű emberek és hangoskodók nem az ő érdekeit kép­viselik. Pedig az ilyen emberekben csalódni fognak és úgyis ki fogják maguk közül közösíteni őket. Egy munkás mesélte, hogy az egyik helyiségben méteres víz kelet­kezett. A munkástanács tagjai, al­kalmazottak gumicsizmára, munka­ruhára vetkőzve merték a vizet és helyrehozták a több ezer forintos kárt. összefogásban az erő — vélték a munkások. Ha nem. volt elegendő megrendelése az üzemnek, távoii vi­dékekre is elmentek összeszedni, hogy legyen munka és a munka nyo­mán nyereség, több pénz, jutalom. Aki dolgozik, azt mi megbecsüljük mondják az üzem munkásai. A munkások felnőttek, értik a dolgukat, tudják, mit csinál­nak. Gyűlölik az ellenforradalmat és megvédik a szocialista vívmányt, övék a gyár, maguknak dolgoznak, maguknak választják az embereket is. Viszont saját érdekükben fontos, hogy a bizalmat ne érdemtelenekre pazarolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom