Somogyi Néplap - Somogyország, 1956. november (13. évfolyam, 285-293. szám - 1. évfolyam, 1-13. szám)
1956-11-22 / 6. szám
AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBiZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I. évfolyam, 6. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1956. november 22. Tlrbetetlee volt az azrállapot, hogy népi demokratikus államunkban a dolgozók, a munkások sokszor még a létminimumot sem keresték meg, a normák szigorúak, nem egyszer teljesíthetetlenek voltak. S ha valahol kemény munkával, verejtékkel sikerült teljesíteni a szigorú normákat, nemsokára gondoskodtak arról, hogy még magasabbra emeljék. A normák határa az égben Volt. Ez az embertelen gazdaságpolitika tette hazuggá, üressé azt a jelszót, hogy nálunk »•legfőbb érték az ember«. Mit törődtek Rákosiék, Geröék azzal, hogy a szigorú normák megszabta ütemben '-kikészültek« a munkások, hogy előbb öregedtek meg az emberek, hegy előbb rogytak meg inaik, hajlott meg derekuk, s esett ki kezükből idő előtt a szerszám nyele. Teljesen világos és érthető, hogy a megalakult munkástanácsok első feladatuknak tekintették a bérrendezést, a sérelmek orvoslását, a normák eltörlését, vagy megváltoztatását, a korpótlék bevezetését, a minőségi munka megfelelő díjazását, a természetbeni járandóságok megszabását. Az üzemekben mindenütt kidolgozták a követeléseket, melyeket javaslat formájában eljuttattak a Megyei Tanácshoz jóváhagyás végett Reálisak, teljesíthetők-e ezek a bérrendezési javaslatok? Nagyjából Igen, bár általában mindenütt magasabb béralapnövekedést irányoztak elő, mint amennyit a kormányprogram egyelőre megszabott. Pedig a túlzott béremelés végül is elkerülhetetlenül inflációhoz vezetne. Az inflációt meg éppe^j a dolgozók sínylik meg. Jól meg kell fontolni tehát, hogy miképpen és milyen mértékben lehet a béreket emelni. Az Állami Építőipari Vállalat munkástanácsa például eltörölte a normákat, helyettük 6—12 forintos szakmunkás-órabért állapított meg. Ez 20 százalékos béralaptúllépést idéz elő. A vállalatnál azonban mégis eszerint fizetik a béreket, mert módot kerestek és találtak arra, hogy az egyéb költségeket csökkentsék. Úgy határoztak például, hogy minden dolgozó fizetéséből vesz munka« ruhát és saját kéziszerszámával dolgozik. így a munkaruháknál és szerszámoknál nagy összegeket takarítanak meg. A bérezés egyszerűsítésével sok adminisztrációs munka megszűnik, ami ismét megtakarítást eredményez. Sok szó esik |a Gyógyszertár Vállalat túlzott — 80 százalékos — béremelési igényéről. Nos hát itt nem egészen erről van szó. A Gyógyszertár Vállalat munkástanácsa által beadott bérrendezési javaslat megvalósítása az összes kért pótlékokkal — prémium, korpótlék, inspekciós díj — valóban a béralapnak mintegy 80 százalékos emelkedését jelentené. Ez a kérelem azonban nem most vetődött fel, hanem még a tervezett gyógyszerész-kongresszusra készült; a tervezett bérrendezési javaslatot az időközben megalakult munkástanács csak megerősítette és a tanácshoz juttatta. Azonban — amint a munkástanács elnöke mondotta — tisztában vannak azzal, hogy ezt a kérdést csak országosan lehet és kell megoldani, s hogy a kérelem egyike-másika a mostani körülmények között nem teljesíthető. De az kétségtelen, hogy a gyógyszerészek eddigi bérezése közel sem volt kielégítő, nem honorálta a sok évi tanulást és a nagy felelősséget. így tehát sokat kell javítani. Kormányunk biztosan gondol rájuk is, mint ahogyan máris gondolt a munkásokra, amikor a 19—15 százalékos béremelés engedélyezése után a napokban határozatot hozott az élelmiszeripari dolgozók természetbeni juttatásáról. Naponta egv kg kenyeret, négy darab süteményt tannak a pékek, hetenként egv kg húst, egy kg zsírszalonnát kapnak a hentesek, tejet, vajat a tejipari munkások stb. Mindezt teueren intvén. TJgvanakkor saját szükségletükre önköltségi áron vásárolhat mindenki munkahelyén. A kormány és a dolgozók egyöntetű akarata a jobb és szabad élet. Ezt kell szem előtt tartanunk mindig és úgy dolgozni, hogy az akaratból mielőbb valóság lehessen. Úgy kell tehát a bérrendezést megvalósítani, hogy az reális legyen; üemelni kell arra, hogy a jobb kereset mellett nőjön a munkakedv, hogy üzemeink egyre virágzóbbá váljanak. Igazságos lakáselosztást! Miint köztudomású, Kaposvárott hivatalokat, intézményeket, szerveket költöztettek össze s az üres helyiségeket lakások céljaira adták át. Mindenki tudja: az ilyen módon kapott lakások száma igen kevés. Mégis elég arra, hogy némileg enyhítse a kaposvári nagy lakásínséget. És enyhíti is, persze csak akkor, ha csakugyan azok kapnak lakást, akik a leginkább rászorulnak. Sajnos azonban nem egészen így történt. Kaptunk jelentéseket már eddig is több jogtalan lakásjuttatásról vagy önkényes lakáséLfogialásról. De ezekre majd később visszatérünk. Most elsőnek azokról laz esetekről adunk számot, amelyekben — a lafcáshivatal szerint — szabályszerűen, a kaposvári üzemek munkástanácsai képviselőiből alakult bizottság a lakáshivatalial közösen intézkedett. Tervünk az, hogy cikkünkből a város lakói tudomást szereznek, kik milyen indok alapján kapták meg az újonnan felszabadult lakásokat, s ha valamilyen rendellenességet tapasztalnak, kérjük észrevételeikről értesítsék a szerkesztőséget. Mi legjobb tudomásunk szerint kivizsgáljuk a hozzánk juttatott jelzéseket. Szükség van erre! Ezt kérik azok, akik jogtalan lakásfoglalásról hallottak, de követelik azok is, akik már hosszú ideje, évek óta lakhatatlan lakásokban, szinte embertelen körülmények között kénytelenek élni. A lakáshivatal vezetője tájékoztatott bennünket, hogy a hivatalok összevonása során a városban 37 lakás szabadult fel. A volt szakszervezeti székházban, pl. 14 lakáshoz jutattak. KMt kaptak lakást a volt szakszervezeti székházban ? Cihku Józsefné. Nem volt lakása, egyik rokonánál húzta meg magát negyedmagával. Egy szoba-konyhás lakást kapott. Németh János Május 1 utca 24. szám alatt egyetlen szobában hatodmagával lakott. Most egy szoba-konyihás lakást kapott. Czinki József, a Szigetvári utca 23. számú romos lakásából költözött az épületbe az egyik egy szoba-konyhás lakásba. Margittá László törvényellenesen beköltözött öt évvel ezelőtt a Kossuth Lajos utca 4. sz. alatti ház egyik lakásába, amely a Villanytelep szolgálati lakása. On-As újjáépítés hírei Somogy megyéből a megyei Tatarozó Vállalat szervezésében 80 fiatal szakmunkás megy Budapestre, hogy részt vegyen az újjáépítési munkákban. Ä 22-es ÉM Vállalat 550 dolgozóval a Nagykörúton és Budán hozzáfogott az újlőépítési munkákhoz. A 12/2-es Vállalat üvegező részlege 45 partiban 200 dolgozóval kórházak cs iskolák helyreállításán dolgozik. A budapesti kisiparosok eddig 426 lakást hoztak rendbe. Az Épületkarbantartó Vállalat 300 dolgozója a Honvédelmi Minisztérium épületeinek rendbehozásán dolgozik, és már 80 lakást éipíteit újjá. A lakosságtól panasz érkezett, hogy egyes területeken kevés az üveg. A TÜZÉR igazgatója intézkedett, hogy mindenütt elegendő mennyiségű üveg állion rendelkezésre. Ma 117 vagon különféle építőanyag érkezett Budapestre, többek között 19 vagon üveg, 5S vagon cement, 40 vagon tégla, 16 vagon épületfa és deszka. A kaposvári magyar és szovjet katonai parancsnokság 4. számú parti ncsa 1956.. november 21-én. Somogy megye és Kaposvár város lakosságának tudomására hozzuk, hogy a kijárási idő megváltozik. 1956. november 22-től a kijárási tilalom este 20 órától reggel 5 óráig tart. Kaposvár város komendánsa Szepesi százados Kaposvár város parancsnoka Pihtunov alezredes лап moat bírósági végzés alapján költöztették ki. Egy szoba-konyhás lakást kapott. Nagy Antal a Szent íjászló utca 43. sz. ház romos lakásában negyedmagával lakott. Mosta •második emeleten egy szoba-konyhás lakásba költözött be. Tátrai Gyuláné a Beloiannisz utca 72. sz. alatti romos lakásból költözött harmadmagával az egyik egy szöbaikonyhás laikusba. Misikolczi Miklósné a Szent Imre utca 22. sz. alatti romos lakásból ötödmagával költözött az újonnan átalakított egy szobakonyihás lakásba. Guzmics Imre a Füredi utca 40. szám alatt egy hosszabb ideje romos lakásban lakott negyedmagával. Egy szobakonyhás lakást kapott. Orosz Miklósné a Petőfi utca 32. szám alatti életveszélyes lakás helyett kapott harmadmagával egy szoba-konyhás lakást. Özv. Gyulai Ferencné Virág utca 2. szám alatt lakott romos lakásban, harmadmagával. Egy szoba-konyhás lakást kapott. Sass István és családja a Szigetvári utca 77 szám alatt egy szobában másik két családdal .lakott együtt. Egy szolba konyíhás lakást kapott. Kovács József a Berzsenyi utca 20. sz. alatt romos lakásból költözött harmadmagával az egyik egyszoba-kouybV lakásba. Töröcsik Imre a Béke utca 18. sz. alatti romos lakását cserélte fél egy szoba-konyhás lakássa' Tálos Lajos a Kölcsey utca 30. sz alatti házban lakott negyedmagával az egyik romos lakásban. Egy szoba-konyhás lakást kapott. Holnapi lapunkban a rendőrség és a járási tanács pénzügyi osztályának helyiségéiből átalakított lakások tulajdonosadnak névsorát közöljük Cikkünk harmadik részében pedto azokat a lakásokat hozzuk nyilvánosságra, mélyeket jogtalanul foglaltak el. Ehhez szükségünk van a lakosság támogatására, s reméljük Kaposvár népétől a kért támogatás' meg is kapjuk, hisz mindannyiunknák egyaránt érdeke, hogy igazságos legyen a lafcáselosztás városunkban. В Magyar Iflánnikásak Forradalmi Szövetsége Somogy megyei ideiglenes intézőbizottságénak programja A Magyar Ifjúmunkások Forradalmi Szövetsége a demokratizmus legteljesebb érvényesítése útján küzd a szocializmus felépítéséért. Csatlakozásra hívja fel mindazokat a fiatalokat, akik egyetértenek a szocializmus építésével s a magyar ifjúság október 23-i jogos követeléseivel. A MIFSZ önálló, pártoktól független ifjúsági szövetség. A szigorú önkéntesség alapján, világnézetre való tekintet nélkül mindenkit befogad soraiba, aki elfogadja célkitűzésének, a szocialista építésnek a programját, és munkájával, tudásával szolgálja azt. A szövetség feladata: elősegíteni a munkásifjúság tanulását, művelődését, szórakozását, valamint a szabad szakszervezetekkel és munkástanácsokkal együttműködve védeni az ifjúmunkások érdekeit. Feladata továbbá, hogy a társadalom kulturális követeléseinek megfelelően nevelje az ifjúmunkásokat, mélyítse el a magyar haza szeretetét, más népek törekvéseinek és életformájának becsülését. Célszerűnek tartjuk a munkásifjúság üzemi alapszervezeteinek létrehozását. A vezetők megválasztása demokratikusan, titkos választás alapján történjék. E vezetők a patronáló szakszervezet és a munkaadó vállalat előtt képviselik a szövetségbe tömörült fiatalokat. A városi, illetve megyei vezetőséget az üzemi alapszervezetek által választott küldöttekből kell megválasztani. E megyei vezetőség a munkásifjúság érdekeit képviseli majd a megyei ifjúsági szövetségben, ahol a diák- és parasztfiatalokkal együtt vitatják meg a teendőket. Szükségesnek tartjuk 2—3 fő (függetlenített, választott és visszahívható) ifjúsági vezető megválasztását a megye ifjúságának ügyei intézésére. Az alapszervezetekben és más közös üléseken az őszinte szókimondáson, a szabad akarat- és véleménynyilvánításon alapuló vitát tartjuk helyesnek. E rendezvényeken kívánjuk biztosítani az ifjúság ideológiai és demokratikus nevelését. A munkásifjúság nevében követeljük állami szerveinktől, hogy ifjúsági házat kapjunk,' ahol tanulmányi, vita- és szórakozási lehetőségeket tudunk biztosítani a fiataloknak. Az ifjúság házát bocsássák a munkás-, paraszt- és diákifjúság rendelkezésére, és a megyei Ifjúsági Tanács kezelje. Állásfoglalásunk a következő: a Magyar Ifjúmunkások Forradalmi Szövetsége teljes szívvel támogatja népünk igaz törekvéseit. Támogatja a munkás-paraszt forradalmi kormány programját mindaddig, amíg a dolgozó nép igaz érdekeit szolgálja. Követeljük a sztrájkjog törvényes elismerését. Ifjúságunk és népünk az erőszak és önkény ellen száll síkra a szocialista demokráciáért, a marxizmus—leninizmus igaz érvényesítéséért. Úgy véljük, hogy új ifjúsági szövetségünk célkitűzése megfelel a szocialista demokrácia elveinek. Munkás-, paraszt- és diákfiataljaink maguk választotta vezetőik irányításával, kívánságaiknak, sajátosságaiknak megfelelően szervezhetik mozgalmi életüket. Ugyanakkor valamennyien egységesek lesznek a közös cél, az igaz népuralom alapján felépülő szocializmus létrehozásában, országunk és népünk felemelkedésében. A Magyar Ifjúmunkások Forradalmi Szövetsége Somogy megyei ideiglenes intézőbizottsága ZENEBONA Az utca tele van emberekkel, Itt is, ott is sorok vége kígyózik az üzletajtóktól az úttestig. Igen, mert lassan már szervezik az “őszi vásárt^: ötösével lehet csak bemenni az üzletbe. És amíg a makacs ember bejut az ötös keretbe — hát vár az utcáit. De pénzét akkor is elkölti! Mert ugyebár, azt senki se kí vánhatja, hogy megszagosodjon valakinél a százas bankó. Igaz, van egy latin közmondás, mely azt mondja: »-Pecuniam non ölet« — de most rendkívüli időket élünk. A pénznek néha igen is van szaga. Ezt a kaposvári üzletek pénztárosai tudnák a legjobban megmondani. Egyik nagy művészünk nem is olyan rég az általános iskolai zeneoktatásért harcolt. Persze, akkor még harcolni kellett, eredmény még sem volt. De most! A mi muzikális népünk neikidurálta magát és pótolja a mulasztottakat: szinte mindenki zenét tanul mindenen, már amilyen hangszer az üzletben csak megvásárolható. Jövőre számolni kell több tánczenekar alakulásával, mert a tangóharmonikák már mind elfogytak. Telefonált valaki a hangszerüzletbe négyezerhat száz forintos tangóharmonikáért. — Nincs. No és drágább sincs, kérem? Ezek után félő lenne, hogy csupa schramli zenekar lesz Somogybán, ha mindenki harmonikát vesz. Szerencsére vettek pisztont is. Kettőezerkettőszázért. Igaz, kicsit amatőr még a tulajdonos, mert nem tudta, hogy hol kell fújni, de ilyen kicsiségen csaknem akad meg az ember? Kibővítették az MSZMP megyei intézőbizottságát Tegnap délelőtt aktívaülésre gyűltek össze Kaposvár város és a megye kommunistái az iparosok székházéban. Az aktívaülés egyetlen céllal ült össze, hegy megválassza, illetve kiegészítse az MSZMP megyei ideiglenes, intézőbizottságát. A többórás vita során újabb hét embert választottak az intézőbizottságba. Többségük — legalábbis a kaposváriak előtt — ismert, régóta részibvesz a munkásmozgalomban. Az immár teljes számban megválasztott ideiglenes intézőbizottság tagjai —a múlt héten megválasztott Gyurii Antal, Illés Dezső, Kovács Sándor, Kassai János és Virovecz Józsefen kívül — a következők: Balogh István, a Textilművek dolgozója, Boór István, volt kisiparos, Kis László, iharosberényi 'pedagógus, Klspeti Géza, a Somogy megyei Építőipari Vállalat dolgozója, Miseta György, volt járási pártíbizottsági titkár, Vadas Tibor, a Textilművek dolgozója, Vigh Pál, a Kaposvári Sütőipari Vállalat dolgozója. A most már teljes létszámban megválasztott ideiglenes intézőbizottság tagjai az aktívaülés után rögtön ülést tartottak, megkezdték » munkát. Legfőbb feladata most az intézőbizottságnak, hogy segítsen az üzemi. hivatali alapszervezeteknek az új párt szervezéséiben, hogy mielőbb lehetővé váljon a felsőbb pártszervek végleges megválasztása. Szovjet—lengyel nyilatkozat — magyar szemmel Gemulka és Cyranikiewrcz moszkvai útját és a szovjet—lengyel tárgyalásokat jóval nagyobb várakozóé előzte meg Magyarországon, mint ahogyan a múltban külföldi államok közötti tárgyalásokat szokásunk volt fogadni. Ennek oka teljesen érthető. Mint ahogyan egy—másfél hónappal ezelőtt a lengyelországi események bizonyos tekintetben, e'ő revetítették azt, ami azután nálunk — persze sajátos, magyar módon be következett — úgy a lengyel—szovjet megegyezés+ől azt vártuk, ho«v első megnyilatkozása lesz a néni demokráciák iránti új szovjet pof tikénak és valamiféle előfutára eCTv későbbi magyar—szovjet megállapodásnak. Sok tekintetben meg is fe'el a vá raikozásnek a november 1Я 4» alá írt szovjet—lemgvel nyilatkozai Megnyugtató a szövetségi és barát’ viszony alaniául szolgáte egyenjogúság, a terű1éti sérth-etet1ense'T. я7 állami függetlenség és szíívcé«ftár a bél-ügyekbe való be nem avat-kn zés hangsúlyozása a Wbös nv-'intké zatban. Valóban, mii is csak ezeelvek szigorú és mindkét részről történő betartása alapién tudtuk e1 képzelni a Szovjetunióval való vi szonyunk rendezését. S hogy ez nem pusztán deklaráció, sőt, hogy a Szovjetunió hajlandó jóvátenni a múlt igazságtalanságait, mutatják a gazdasági megállapodások: az 1946—1953-ig szállított lengyel szénért a szovjet részről ki nem fizetett összeg ellenében letörleszti-k Lengyelország egész adósságát. Azonkívül a Szovjetunió hitelben szállít 1 millió 400 ezer tonna gabonát, és 7D0 millió rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nyújt Lengye'orszáígnak Számíthatunk rá tehát, hogy nemcsak közvetlen segítséget kapunk a Szovjetuniótól, hanem arra is. hogy jóváteszik a múltbeli egyenlőtlen alapon lebonyolított gazdasági kapcsolatokból származó hátrányokat is. Nyugtalanságot kelthet bennünk a szovjet csapatok Lengyelország területén való ideiglenes tartózkodásáról szóló megállapodás és nem kis oö-ged-afimat aziránt, hogy a Szovjeujníó a mi esetünkben is ragaszkodni fog hasonló feltéte'ekh.ez. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy Lengyelország közvetlenül határos a mű jtarisita Nyu gat-Németországgal, miig a mi nyugati szomszédunk — a nemleges Ausztria, a többi határainkon túl nediig baráti á'laimok fekszenek. Ez a körülmény feltétlenül megvalósíthat óbbá teszi a szovjet, csapatok Magyarons-zág területéről való végleges kivonását, mint ahogyan ez Lengyelország esetében fennáll. De máig ott is ideiglenes tartózkodásról van szó, amit csupán a német kérdés és az európai viszonyok rendezetlensége tehet szükségessé. A lengyel—szovjet megegyezés egyébként határozottan leszögezi, hogy a szovjet csapatok Lengyelországban való tartózkodása nem érintheti a lengyel állam, szuverenitását és nem vezethet arra, hogy beavatkozzanak a Lengyel Népköztársaság bélügyeibe. A szovjet csapatok szabad mozgását az ország területén korlátozzák. Ki ne vágyódna ma Magyarországon arra, hogy már mi is itt tartanánk, hogy mi is békés ’viszonyok között, egyenrangú félként tárgyalhatnánk a Szovjetunió -képviselőivel mindazokról a kérdésekről, amelyek barátságunkat annyira megmérgezték és gyűlölködés falát emelték népeink közé. A lengyel—szovjet nyilatkozat reményt nyújt arra, hogy a Szovjetunió tiszteletiben tartja nujid 'a magyar népnek oly sok véráldozattal kinyilvánított akaratét, hogy függettenül és szabad akarata szerint éljen. S ha ez így lesz, akkor kiépülhetnek közöttünk majd az igaz barátság kötelékei. (A Népszabadság november 29-i száméiból.)
