Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-26 / 253. szám
SOMOGYI NÉPLAP Nem halált és pusztítást, de munkát •.. Az egésznapos monoton zene szüneteiben idegborzongató híreket közölt a Rádió Pestről, amelyeket aztán mindenki a maga képzeletéhez igazított. Volt, aki százakat gondolt mereven, véresen a pesti utcakövekre, máá csak cirkuszi pufogtatást sejtett és legyintett. A vélemények, elképzelések változtak emberenként Kaposvárott, de a gond egy volt: nem a fegyveres provokáció a módja a demokratizmus szélesítésének. A véres kövek, égő múzeumok, összezúzott bölcsődék útja nem a mi útunk! Az a mi útunk, ami kezdett kibontakozni a XX. kongresszus és a KV júliusi határozata után, de amit eltereltek a becsületes emberi szándékok talajáról oda, ahol a nép törekvésével azonosultf kommunista akarat lett ismét vérrel szennyezve. Az a mi útunk, amit a kaposvári emberek éltek, bár nem kis lelki katarzissal, de becsülettel ezekben a napokban. Az, amikor órák után a gimnázisták egymást figyelmeztették, hogy ne együtt menjünk ki az utcára. És kettesével, hármasával siettek haza. A másik oldalról egy asszony kiáltott egy legénykének: — Laci, siess haza. Anyukád vár... — Hosszan nézett a siető fiú után, majd megtörölte szemét. Az ő fia Pesten van, egyetemista. Nem vagyok gondolatolvasó, de biztos azt remélte, az ő fiának is így szól egy pesti anya... “”“"a József Attila diákotthon lakói tanáraikkal közösen beszélték meg az eseményeket és vonták 10 a konzekvenciát. Azt, hogy: igaz, lehetnek követelései a diákságnak, de még a tanároknak is a tananyaggal, a tanmenettel, továbbtanulási lehetőséggel, egyéni megbecsüléssel stb. kapcsolatban, de ezeknek a sokban, jogos követeléseknek nem az adja megvalósulását, hogy fegyvert fogjunk, inkább gyors valóra váltása elé gördít akadályt a zavar, a rombolás, a vér. És a becsületes szándéknak arcpirító színezetet ad. Erről beszéltek a Tanítóképző diákotthonában is és utána mindenki ment a dolgára. Csak a repülő-modellezőket zavarta meg egy férfi. Megzörgette az ablakot és arról érdeklődött, hogy edzenek-e a vívók. Edzenek, edzenek, hogyne! És hazasietett fiáért, hogy menjen edzeni ő is, mielőtt még hat óra lenne. Alkonyodott, az utcákra szélesre terpeszkedett a köd, amikor valamelyik ablakba helyezett rádió arról tudósított, hogy a Nemzeti Múzeum ég. »A tűzoltók hősies és elővigyázatos munkát végeznek...« Az utcán egy asszony a Somogyi Néplap rendkívüli kiadását osztogatta. Egy fiatal, feketeszemű lány tört a tömegbe. Neki egy újságot, azonnal! Nem lehet igaz! A pénzzel soha fel nem mérhető szellemi értékek, a drága műkincsek palotájában tűz lenne? Mondjátok neki, hogy nem igaz, mondjátok betűk! ö a Balázs János Képzőművészeti Kör tagja, a Képzőművészeti Főiskolán akar egy év múlva tanulni. A múzeumban őrzött művek, az ecset és szénvonalak jelentették számára a mércét, melyhez szíve emeli akaratát. És az is? ... Ez a lány még lélekben sem volt ott a véres köveken. Nem, a Textilművek dolgozói sem, azok, akik küldöttséget menesztettek az üzem vezetőihez, hogy nyugodtan menjenek haza, ők felelnek a munkáért, a gépekért, a fonalakért, a viliózó kékes neonfényért, ami a vérükbe vegyült már. De nem mentek haza. — Feleségem Pesten van. A Szabadság Szállóban szállt meg — mondta a főmérnök és örült minden orsóperdülésnek, a műszakváltáskor a lányok kacagásának. Ezt őrizte és ezt szerette volna a Baross térre vinni, hogy csak ezt hallják ott az emberek. Meg azt, hogy a sebészorvos Nagy Imre elvtárs beszéde és a KV határozata után operálni ment, mert úgy érezte, úgy ahogy rendben vannak az idegei. A forgalmista percnyi pontossággal indította a vonatot, a Gépjavító Vállalat dolgozója rendes időben bélyegezett, a szerelmesek találkoztak, és a szülők elmondatták a leckét gyermekeikkel... Ez dolgunk egy része, melyhez nem kapcsolódik az. ami Pesten történt. Nem, mert törekvéseinknek közelségébe se férkőzhet a vér, a rombolás. Mi egy holnapot ölelünk, melyben minden emberi, szép, jó, igaz dominál, és nem halált és pusztítást, de munkát! — Kosa — Meg»a»t Kaposvárott^LÁNYOKNAK, ASSZONYOKNAK] a vásárlási láz A budapesti események hatására szerdán reggel Kaposvárott az élelmiszer-^ üzletekben hatalmas vásárlási láz kez-d dődött. A háziasszonyok 5—10 kilószám^ vásárolták a lisztet, a cukrot, kerestékc a zsírt, az étolajat. Mert felütötte fe-> jót a hír, hogy ezek az élelmicikkek era tűnnek. Jellemző a vásárlási lázra, hogy^ az üzletek forgalma mindenütt megsok-C szorozódott. A háziasszonyok szerdán^ ötször annyi lisztet vásároltak Kapos-Q várott, mint az eddigi legnagyobb fo-| gyasztási napon. A cukorvásárlás isi, megháromszorozódott, de igen sok ét-r^ olaj és zsír is elfogyott az élelmiszer-^ és fűszerüzletekben. « Fennakadás azonban sehol nem volte, az áruellátásban. Mint Mészáros Ferenc/ a Kaposvári Élelmiszerkiskereskedelmi$jP Vállalat igazgatója elmondotta, a keres-« kedelem dolgozói jól kiállták a próbát.S Az élelmiszerkiskereskedelem segítségé-t re sietett a FÜSZÉRT kaposvári telepe^ is, amely az igénylő boltoknak azonnal^ szállította a szükséges lisztet, cukrot. A< DÁV is az ellátás segítségére sietett. AT villanytelep teherkocsija egész napon át$ szállította az árut az élelmiszerüzletek-p be. Csütörtökön reggelre teljesen meg-t szűnt a vásárlási láz. Különösen akkor,^ amikor a háziasszonyok azt látták,® hogy nemcsak a kért mennyiségű áruts kaphatják meg, hanem az eladók mégt további fontos ólelmicikkeket is ajánla-^ nak. Ismét nagymennyiségű rizs jelent® meg az üzletekben, s csütörtökön már£ városszerte normális volt az üzleti forgalom. H Barcsi Füréssözem dolgozói I fegyelmezetten végzik mimháiukat£ A Barcsi Fűrészüzem dolgozói tegnapelőtt már a kora reggeli órákban értesültek a Budapesten akkor még igen hevesen zaúó. sajnálatos ese-i ményekről. Őket is — mint a többi józan gondolkodású, becsületes, hazáját és népét szerető embert — megdöbbentette a hír, hogy vér folyik fővárosunk utcáin. A barcsiak józan ésszel mérlegelték a helyzetet, s tudták, mi a teendőjük. Reggel rendes időben bementek az üzembe, s munkához fogtak.Sj Éberen őrködtek üzemük rendjén, fegyelmén s zavartalan termeléssel válaszoltak a provokációra. Válaszol-^ tak helytállásukkal pártunknak és új kormányunknak, hogy szívvel-lé- lekkel támogatják helyes politikájú-^ ban a további országépítő munkában. Este munka után táviratot küldtek a Magyar Rádióhoz, amelyben meg-^ erősítették elhatározásukat. Humor az iskolában A leányiskolában panaszkodik § egy kislány: — Nem írtam le a ledkém, mert nem tudtam, milyen órák lesznek. — Hát az órarend? Nem írtad le? — Leírtam! De az szombaton már lejárt. Erre a hétre még nem tetszett leíratni. Milyen legyen a mai lány? Panasznap volt Barcson A/fur napokkal előbb hírül adta az újság, hogy Barcson panasznapot tart Csiszár János megyei ügyész. Reggel 8-ikor, mikor a megyei ügyészség szürke kis Skodája a járásbíróság udvarára kanyarodott:, az ügyészségi hivatal előtt már,gyülekeztek a panaszosok. Egyszerű emberek, akik orvoslást kívánnak sérelmeikre, választ kérdéseikre, tanácsokat, mit hogyan intézzenek ... Csokonai Józsefné például Somogy - tamócárál jött. Segélyre lenne szüksége. Nagyon rászorul, de nem tudja, kaphatna-e. — Férjem már több mint húsz éve ágybanfekvő beteg. Magatehetetlen. ■— Azelőtt hal dolgozott? — Uradalomban. Gyalognapszámos volt. Egyik nap aztán váratlanul megbetegedett, s azóta ... — Biztosítása nincs férjének? — Nincs, nincs. Nem biztosította magát. Nem is lehetett még akkoriban. Mikor pedig beteg lett, én mentem helyette dolgozni. Az uradalomban háromnegyed kommenciát kaptunk. Megéltünk belőle ... Most az állami gazdaságban dolgozom. Kevés a kereset, s már a munkát sem bírom úgy, mint azelőtt. Nehezen élünk... — Kapott már valahonnan segélyt a férje? — Igen, egyideig... de most már semmit... Jegyzőkönyvibe diktálja a kérést Csiszár János. — Javaslom a megyei egészség- ügyi osztálynak a segély rendszeres folyósítását... Szegény asszony! Nem fiatal már, s a gond, meg a munka megtörte. Sírt, amikor elmondta baját, s most is, ahogy beteszi maga mögött az ajtót, kis szomorúságot hagy a szobában ... p'gymást váltják a panaszosok. Egy fiatalasszonynak jótanácsra van szüksége ... Utána ketten jönnek be. Idősebb férfi és nő. Kovács Lajos és fivérének felesége, Kovács Emőné. Ugyanabban az ügyben járnak. Kuláklistára tették őket. Jogtalanul. Mindkettőjüknek nagy családja van. Elvették házukat, földjüket, őket pedig kitelepítették. Csiszár János előbb Kovács Lajos panaszával foglalkozik. A telek- könyvben keresgél, hogy tisztán lássa az ügyet. Közben az asszonyt kéri, azt mondja el, miért telepítették ki a családot. — Miért?... Magam sem tudom. Úgy mondták, kulákok vagyunk. Azért... De hát nem vagyunk kuilá- •kok — ismétli meggyőződve. — Cselédjük volt? — Nem, soha. Tizenkét élő gyermekem van. A nagy családnak még kevés is volt a 24 hold, hisz a föld nagyrésze rét és legelő... 1951. november 13-án éjjel egy teherautó állt meg a házunk előtt. Dörömböltek az ajtón... Aztán az uram elé rakták a véghatározatot. írja alá! Szóban is megmondták, hogy mit íratnak alá: a határsávban való tartózkodásunkat) megszüntették... Hortobágyot jelölték iki lakhelyünknek ... Kint állt. a teherautó, ami bútor felfért rá, azt vihettük, a többit hagyni kellett. Menyemnek akkor volt kéthónapos a gyermeke. Megkötötte magát. Mondta, hogy ő bizony az apró gyerekkel nem megy Hortobágyra. Kényszerrel akarták vinni... Csiszár elvtárs jegyzi Kovács I^a- jos panaszát, aztán ismét az asszonyhoz fordul. — Tudomása szerint van lehetőség arra, hogy Komlósdon visszamenjenek lakásukba? — Másít laknak a házunkban, de van még négy üres lakás is a községben. Költöztessék át a mostani la- ''ót az egyik üres lakásba, s nekünk adják vissza a miénket... Segítsen rajtunk ... szépen kérem ... Kovács Ernőék házát államosították, pedig a feltételek az államosításhoz nem voltak meg. Két szoba, konyhás lakásban_ tizennégyen lakták. Törvényellenes -Költ a kitelepítésük. Ez ma már a községben is, egyebütt is köztudomású. 1956. június 30-i keltezéssel a két Kovács-család tudomására hozta a komiósdi tanács: megállapítást nyert, nem kulákok! Ez egyben azt is jelenti, hogy Kovácsék semmisnek vehetik kitelepítésüket. Semmisnek a Borzast Álla-'- mi Gazdaságban eltöltött nehéz kétI évet... De még a teljes rehabilitáció§ vissza van. Még nem laknak saját< házukban Kovácsék. TJjabb panaszosok jönnek...e ^ Darvas József földművesszö-f vetkezeti italboltvezető panaszolja: — Legutóbbi fizetéskor kevesebbe pénzt kaptam. Érdeklődésemre meg mondták, hogy a földm.űvesszövei-\ kezet vont le fizetésemből, ugyanis múltkoriban a megszokottnál keve-\ sébb töményszesz fogyott. A földművesszövetkezet pedig szerződésr$ kötött a szeszforgalmi vállalattal, milyen időnként, milyen mennyiségű\ szeszt vesz át. — Még megvolt az előbbi szállít-'t mány nagy része, amikor már hoz- 5 ták az újabb mennyiséget. Az edényeket így nem tudtam visszaadni,' az italt viszont nem önthettem ki.t A földművesszövetkezettől pedig ? nem kaptam csereedényt. Az edé-l nyék miatt kötbért kellett fizetni, t Most ezt a kötbért vonta le a föld-l művesszövetkezet tőlem is, meg ao többi italboltvezetőtől is. Mert hisz| másoknak sem adott a földművesszö- i vetkezet csereedényt. Nem mi ua-5 gyünk a hibásak... Ismét egy eset, amikor becsapták{ a dolgozót. Ismét egy lelkiismeretlenjí intézkedés, egy visszaélés. Reméljük,% Csiszár elvtárs által felvett jegyző-\ könyvnek ebben az esetben is rmeg-\ lesz a f oganatja. Elintéződik Darvas % József italbóltvezető panasza is. A barcsi panasznapon sokan ke- resték fel a megyei ügyészt. S már maga ez a lény, ez az eredmény is mutatja, hogy az emberek bíznak abban, hogy megújhódott időket élő hazánkban feltétlenül érvényre, jut az igazság. De a panasznap igazi eredményességét még csupán ízzel lemérni nem lehet. Ha majd azok a borús arcok, melyeket a panasznapon láttunk, ismét derűsek, lesznek, ha kisimulnak a gondterhelt vonások, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, eredményes volt a panasznap Barcson. SZÁNTÓ Egy fiatal leány egyszer egy társaságban azzal a kérdéssel fordult Jókai Mórhoz, mi szeretne lenini, ha nem volna oly öreg és olyan nagy író. Az ősz író szeretettel simogatta végig tekintetével a bájos, piruló leánykát, így felelt: »kadét«. A nagy író válasza körülbelül ezt jelenthette: Neked, te bájos, kedves lányka, az okozna nagyobb örömet, iha az öreg bácsi helyett most egy lkadét szórakoztatna. Egy fess, jól nevelt, hölgyekkel szemben mindig jómodorú fiatalember, aki ha kell, becsülni tud, neked egy kicsit udvarolni is, de éppúgy tudja benned ildomosán megbecsülni a nőt, a női méltóságot. Aki a te és a veled hasonló korú leányok társaságában csiszolódnak férfivá, aki éppúgy rájön arra, mint később magad is, hogy a fiatalság együttléte, közös szórakozása nemcsak öröm, de ihászon is lehet a jólinevelt fiúknak, leányoknak egyaránt. A mai leány helyes viselkedése a fiúkkal, közös érdeke mindkét nemnek, alapja minden finomabb, nemesebb társas életnek, szocialista társadalmunk helyes irányú fejlődésének. A közösségi élet nagyon sok vonatkozásában a nő és. a férfi közös munkájára van szükség. Mivel erre már a családi életben kell előkészülni, elengedhetetlenül fontos, hogy a fiúk és lányok egymás iránti viselkedése már a családi otthonban helyes irányiban fejlődjék. A női méltóság érzése és éreztetése a két nemnek egymásra gyakorolt kölesen hatásából alakul ki. Rendkívül fontos, hogy mindkét fél már kezdettől fogva egyéniségének, egész lényének legjavát állítsa be az együttlét egyes mozzanataiba: mindkét félnek meg kell éreznie, hogy öröm és haszon együtt lenni. A leánynak tudnia kell, hogy jelenléte békét, szere- tetet, tiszteletet, megbecsülést, nemes egyszerűséget jelent. Az ilyen leány társaságában a fiú nemesedik anélkül, hogy ez a gondolat öntudatos fiúibüszikeségét sértené. A mai ember annyira társas lény, hogy nemcsak felnőtt koráiban érzi szükségét a hasonló kordákkal történő érintkezésnek, így a mai leány fejlődése sem történik elzártan, teljesen önmagából, sőt nem történik az kizárólag a szülői ház (befolyása alatt sem, hanem nagy mértékben hat rá barátnőinek, munka- vagy iskola- társainak, majd lassan, egyre tá- igabb körben, az életnek befolyása iis. Gondolatainak kicserélése, új benyomások gyűjtése, társaságba járás, könyv- és újságolvasás, rádió, színház, mozi, előadások, hangverseny, mind hatással vannak fejlődésére. A társas életnek is megvan a maga emelkedettabb erkölcse, finom választékos stílusa, kultúrája. Ezt nyomatékosan kell hangsúlyozni ma, amikor fiatal lányok és fiúk — dolgozók vagy iskolások — sokszor megengedhetetlen hang- nemiben társalognak egymással, viselkednek egymásközt. Hogyan tanulja meg az a diákfiú a női méltóság tiszteletét, akinek egy 17 éves diákleány így köszön vissza: »Szevasz, apafej!« Az ilyen lányok ne lepődjenek meg, ha a fiúk közvetlen, őszinte modor ürügye alatt durva, trágár viccekkel szórakoztatják őket. A becsületes, erkölcsös fiatal leány nem ismerkedik útón-útfélen, nem komolytalan, nem járatja le magát a fiúk előtt. Tudja, hogy az üres bók nem más. mint leta- gadása, leihalkítása meglévő előnytelen vonásainak, és állítása, felnagyítása hiányzó jótulajdonságai- nak. Minden leány szeret táncolni. A tánc megfelelő társaságban nemcsak megengedett, de bizonyos mértékben kívánatos dolog is. Á tánc művészet. Az ildomos, szép tánc lehet költői és festői látvány. A mozdulatoknak egymásibaomló, ritmikus vonalakban történő megjelentetése mindig művészi. Minden leány törekedjék arra, hogy tánca méltóságteljes, ildomos, művészi legyen. Táncban sohase legyen szertelen, túlzó. Ne flörtöljön tánc közben, mozdulatai legyenek diszkrétek, választékosak. A finom, ízlésű leányt már táncáról Is fel lehet ismerni. A tánc a legjobb alkalom arra, hegy a leány a fiatalembert finom eszközeikkel nevelje a női méltóság tiszteletére, helyes bánásmódra nővel. R. Gy. Milyen a divatos női hajviselet? A bécsi nemzetközi ihöligyfod- rász-versenyen a rövid haj győzött. A milói Vénusz frizura a legdivatosabb, ahol a haj súlypontja a tarkóra esők. Képeink a Vénusz frizura egy bécsi és egy jugoszláv modelljét mutatja be.§H& As össülésről A haj őszülése sajnos nem akadályozható meg. A további őszű- lést azonban gondos ápolással meg lehet lassítani, mégpedig a hajbőr masszírozásával, a haj átkefélesé- vel, naponta reggel és este, valamint kvarcolással {évente (kétszer, háromszor 8—10 kvarcolás). A fcvarcolást egy perccel kezdjük: és minden második nap, fokozatosan egy perccel hosszabbítsuk meg. Igen jó hatásúak a növényolajból, vagy tojássárgájáiból készült borogatások. Az ilyen borogatást 15— 20 perccel hajmosás előtt tesszük a hajra. A hajmosáshoz használjunk habzó gyenmekszappant, forralt vizet, vagy lehetőség szerint esővizet és kerüljük a villamos gépekkel való hajszárítást. Abban az esetben, ha a korai őszülésnek ideges alapja lenne, jót tenne egy bizonyos B-kcmplex adagolás. Természetesen ezt az orvossal kell megbeszélni. A ihajfestés nem ajánlatos, de ha már ehhez az eszközhöz fordulnak, akkor legjobb, ha növényi festéket használnak. Friss dióiból is készíthető szeszes kivonat hajfestésre, amely sötét juiglón festéket tartalmaz. Ezt desztillált vízzel fél kell hígítani. A kivonatba mártott vattával töröljék át hajukat hetenként egy- szer-ikétszer. A gyógyszertárban a következő folyadékot készíttessék el: foismutum subnitricum 4 g, glycerin 40 g, natrium sulfuricum 5 g és desztillált víz 100 g. Ezt a keveréket ugyancsak vattával kenjék bajukra.
