Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-21 / 249. szám
V St. 4 G PROLET/ EGYESÜLJETEK! Sor jyi Néplap *— - --- ■ — AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA TORNAÓRÁN XIII. évfolyam, 249. szám. Ara so fillér Vasárnap, 1956. október 21. Annyi formáját keli engedni a szövetkezésnek, amennyit a parasztság akar Vita a „Somogyi összegezésedről Fél háromkor már egyetlen üres ülőhelyet sem lehetett találni a Helyőrségi Tiszti Kluíb nagytermén ben. Megdőlt az aggódás, hogy hiába hirdettünk nyilvános vitát, úgysem jönnek el az> embereik. Három előtt pár perccel az ülők egyszerre csak felálltak a székekről, s elindult a tömeg. Irány a Vörös Csillag mozi! Megteltek a serek hamar, sőt pár percen beiül többsorcs embergyűrű képződött a székek mögött. Hozzávetőlegesen 1200—1300 ember gyűlt össze. S hogy ez a szám nem magasabb, arról az épület nagysága tehet. Eljött sok termelőszövetkezeti elnök, tag és egyénileg dolgozó paraszt. Eljöttek a kaposvári munkások, hivaiali dolgozók és értelmiségiek köziül számosán. Jelen voltak a megyei, járási párt- és tanácsvezetők, mezőgazdasági funkcionáriusok, szakemberek. Vendégül láttuk Dobi István elvtársat, az Elnöki Tanács elnökét, Tildy Zoltánt, volt köztársasági elnököt, Z. Nagy Ferencet, az országgyűlés mezőgazdasági állandóbizottságának elnökét s több miniszterhelyettest. Eljöttek Baranya, Zala, Hajdú-Bihar és Bács megyék párt- és tanácsvezetői, mezőgazdasági szakemberei is, A vita iránt megnyilvá- . nuló érdeklődés — s a tény, hogy megyénk és Kaposvár népének minden rétegéből voltak ott — bizonyítja, hogy a szövetkezeti mozgalom, s egyáltalán az egész mezőgazdaság továbbfejlődése érdekli a népet, az egész nép ügye! — Úgy hiszem — mondta elnöki megnyitójában Fábián Zoltán író —, ma olyan vitának leszünk részesei, amely e falak között régen volt. — Majd bejelentette, hogy Márkus István, a Somogyi összegezés írója ismerteti cikkének lényegét, hogy a vitának alapot adjon. Márkus István vitaindítóját így kezdte: — Minek köszönhető e rendikívüli érdeklődés? Úgy is mondhatnám, hogy az igazmondás utáni vágyódás és az igaz dolgok meghallgatása fűtötte át a megjelenőket. Fábián Zoltánnak igaza van abban, hogy a feladatokat, mélyek a mezőgazdaságban előttünk állnak, másképp, mint a helyzet őszinte feltárásával, megoldani nem tudjuk. Szeretném elmondani, hogyan keletkezett ez a cikk és mit találok benne fontosnak. Hogyan képzelem el ezt a vitát. A cikk azért keletkezett, mert sokan az írószövetségben és azonkívül Budapesten és vidéken évek óta úgy éreztük és láttuk, hegy valami nincs rendjén a magyar mezőgazdaságban. Kezdetben hajlandók voltunk arra, hogy felfüggesszük ezt a gyanút. Ám a későbbiek során rájöttünk, hogy itt valami mélyen rejlő hiba van. Ezért határoztuk el, hogy alapos, tudományos módszerré! megvizsgáljuk a mezőgazdaság helyzetét, megkeressük az összefüggéseket. Ezért jöttünk Somogy megyébe is. Somogyi vizsgálódásaink teljesen igazolták azt, amit. előre sejtettünk: a hiba az alapel- vekiben van. Ezt a megállapítását a következőkben támasztotta alá. A magyar mezőgazdaság fejlettebb, mint a Szovjetunió mezőgazdasága volt a harmincas évek elején. Fejlettebb más kelet-európai államok mezőgazdaságánál is. Ennélfogva parasztságunk is kulturáltabb, igényesebb. Az első tényből következik, hogy a fejlett tájgazdálkodási kultúrával rendelkező magyar mezőgazdaságban káros volt alkalmazni a mereven átvett gazdálkodási politikát. A második tényből következik, hogy mindeddig Magyarországon nem találtuk meg a magyar parasztnak, a magyar mezőgazdaságnál?: megfelelő szövetkezeti formát. Kiemelte Márkus elvtárs. hogy a tsz-szervezésnél előfordult erőszakoskodások nem az egyes emberek hibájából adódtak. A párt- és állami apparátust a teljes egészéiben át nem gondolt központi irányelvek késztették arra. hogy a parasztok ezreit kényszerrel vigyék a tsz-ekbe. Megoldásként javasolta: annyi formáját kell engedni a szövetkezésnek, amennyit éppen maga a parasztság akar. Ezután még elmondotta azt a három javaslatát, mélyet lapunk csütörtöki és pénteki számában már közöltünk. — Azt szeretnénk — mondotta befejezésül —, hogy a vita a Somogy megyei parasztok és vezetők tapasztalatai alapján, a maga valóságában mutassa meg, hogy miért volt helytelen az eddigi út. És olyan javaslatot tegyenek, amelyeket a Somogy megyei vezetők szinte azonnal megvalósíthatnak és abból országos szinten törvényjavaslatok, vagy rendeletek születhetnek. Nagy tapssal fogadták a vita részvevői az elsőnek felszólaló Görög János, a somogytúri Uj Somogy Tsz elnökének azon szavalt, mikor a vita részvevői nevében bocsánatot kért mindazoktól a dolgozó parasztoktól, kiket 49-itől 56-ig a helytelen szervezési és gazdálkodási politika során megaláztak. Ezután az állami gazdaságok helyzetével foglalkozott. Megemlítette, hogy azok általában tervezett deficittel dolgoznak. Végül javasolta: vizsgáljál? felül a tsz-eket és csak azokat hagyják meg, amelyek életképesek, gazdaságilag erősödők, s tagságuk akar tovább együtt dolgozni. Javasolta az Állami Gazdaságok Minisztériumának felszámolását, s az FM-en belül egy főigazgatóság létrehozását. Javasolta, hogy a Központi Vezetőség és a Földművelésügyi Minisztérium vizsgálja felül az egyes funkciókat. Csak azokat az embereket hagyják ott, akik az elmúlt években azt bizonyították be, hogy értenék feladatkörük ellátásához és megvan a szakképzettségük. Javasolta megyei kertészeti és szőlészeti felügyelőségek felállítását. Mészáros János, a Megyei Statisztikai Hivatal dolgozója tényékkel, számokkal igazolta, hogy a paraszt máról holnapra él. Az állandóan változó begyűjtési rendeletek lehetetlenné teszik a biztos gazdálkodást. Majd arról beszélt, hogy az 55-ös tsz-fejlesztésnek sem országosan, sem helyileg nem volt meg a gazdasági. politikai alapja. Bér end József elvtárs, az Agrártudományi Egyetem dékánja felszólalásának elején szintén elítélte a falu népének leikétől idegen szervezési módszereket. Majd arról beszélt, hogy a Horthy-időben kialakult szövetkezés! formákat, s a 45-iben megindult FMSZ-mozgalmat kellett volna továbbfejleszteni. Ehelyett 49-től 56-ig ezek a formák tönkrementek. így fejezte be: — A magyar szövetkezeti mozgalom megújulása abban rejlik, hogy sikerül-e a mi szövetkezeti mozgalmunkban a demokrácia következetes megvalósítása. Ehhez feltétlenül szükséges a terv- gazdálkodás harmóniájának kialakulása, és hogy a választott országos és helyi szövetkezeti szervek feladata legyen megvalósítani az irányelveket. Az én véleményem szerint szükséges a termelőszövetkezeteket megtartani, létrehozni, de csak olyan szövetkezeti formáiban, amit, a tagok maguk választanak. Szvisztuni László, a Fonói Gépállomás főmezőgazdásza elmondotta, hogy falujukban most dolgoznak ki egy új szövetkezeti formát, mely a tsz-eket új tartalommal töltené meg. Tervet dolgoznak ki, hogy a termelést egyesítsék az értékesítéssel. (Terveikre még bővebben visszatérünk.) Kunszabó Ferenc, lapunk munkatársa a megyében szerzett tapasztalatai alapján megállapította, hogy nem a gazdaságpolitika, a begyűjtési rendszer toldozgatására van szükség, hanem az eddigi egész mezőgazdasági politika megváltoztatására, hogy a jövőben a paraszti gazdaságok bővítetten tudjanak újratermelni. Ezután fölvetette: sokat halljuk, hogy az ország szegény, külföldi kötelezettségeink vannak, kevés a valutánk. Ezért van szükség ilyen mezőgazda- sági politikára. Kérte, hogy a kormány számoljon be az országgyűlésnek, hogy gazdag uránium-telepeinket milyen mértékben tárták föl eddig, mennyit termelnek ki, s milyen NAGY IMRE ELVTÄRSNAK f Budapest ! Kedves Nagy Imre Elvtárs! Mi, a »Somogyi összegezés« vita részvevői magunk és Somogyor- szág dolgos népe nevében forró köszöntésünket küldjük Önnek, megyénk volt országgyűlési képviselőjének, abból az alkalomból, hogy összejöttünk megvitatni népünk egyik legnagyobb sorskérdését, a paraszti jövendő útját. Innét kívánjuk, hogy Nagy Imre elvtárs mielőbb megkapja méltó helyét az ország politikai és gazdasági vezetésében, hazafiassága és nagy mezőgazdasági szaktudása minél előbb hasznot hajtson népünknek. Kaposvár, 1956. okt. 19. A vita részvevői hasznot lát belőle az ország. Ugyanígy számoljon el a kormány az alumíniumról. Ezután az országos, megyei, járási vezetők személy szerinti önkritikájának és felelősségének szükségességéről beszólt, majd javasolta, hogy a gyűlés küldjön táviratot Nagy Imre eb-társnak. Ranga Lajos, taszári egyéni dolgozó paraszt a következőket mondotta: — Azt akarjuk, hogy újból jó mezőgazdaság legyen, mert mi szívesen dolgozunk, ha megadják hozzá a kedvet. A kormány és a párt vegye tudomásul, hogy mi tudjuk: munkánkat semmibe vették ezidáig. Akkor, amikor megkaptuk a földet, az volt az irány, hogy üssük agyon azt. aki kiveszi a mesgyecöveket. Tehát a paraszt szívesen dolgozott. De vezetőink tudatára kell hogy ébredjenek: csak akkor dolgozunk szívesen, ha megvan a gyümölcse. Nem lehet, hogy minket, kik szívünket adjuk a földért, ne hallgatnának meg! Követeljük, hogy a magyar parasztokat úgy kezelje a kormány és a párt, hogy kedvünk legyen dolgozni. Akkor nem lesz szükség arra, hogy a városba, üzemekbe menjünk. Akkor majd fiaink sem hagynak el bennünket, nem öregednek el évről évre a falvak. Követeljük, hogy álljanak elő azok, akik a mezőgazdaságot oda rántották le, ahol most áll, és mondják meg, hogy hibáikat elismerik, nem tudják vezető szerepüket ellátni. Válasszunk helyettük megfelelő, hozzáértő embereket. — Nem elég, hogy tapsolunk, cselekedni kell. Kérjük a kormányt, hogy a begyűjtési rendszert vizsgálja felül, és olyan begyűjtési rendszert állapítson meg, amivel meg leszünk elégedve. Mert akkor jut is, marad is. A tsz-ekkel kapcsolatban annyit, hogy kérdezzék meg a tsz-tagot, akar-e ott dolgozni, megtalálja-e a számítását. Ha akar, maradjon, ha nem, léphessen ki. De a bentmara- dottakneJk adják meg a lehetőséget, a gazdálkodási szabadságot, hogy nekünk, egyéni parasztoknak valóban bebizonyítsák a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Dobi István élvtárs a régi sötét paraszti múlttal hasonlította össze a jelent. Majd hosszasan fejtegette, hogy a tsz-szervezés eddigi módszerei rosszak voltak. Kifejtette azt a nézetét, hogy a tsz: lehetőség. Akik jól éltek vele, azok ma gazdagok, megelégedettek. Meggyőző példákkal támasztotta ezt alá. (A vita második feléről keddi számunkban adunk tudósítást.) A kaposvári nagy Őszi Vásárról Kereskedelmünk és vendéglátóiparunk dolgozói serény szorgalommal készülődnek a Kap.osvárott október 27—28-án megrendezésre kerülő őszi Vásárra. Nagy kedvezményt jelent a látogatók számára, hogy 100 kilométeres körzetben 50 százalékos vasúti kedvezményt biztosított a MÁV. Ezzel a vidékiek számára nagy mértékben megkönnyítették a vásár látogatását. A vásáron egyébként felvonul az állami és szövetkezeti kereskedelem legkapósabb árucikkeivel. Különöse? sok őszi ruhanemű, motorkerékpár, mosógép, tűzhely kerül eladásra. Nagy figyelmet érdemel a MEZÖ- SZÖV kisgépbemutatója is. Az Őszi Vásáron televíziós rádióibemutató is lesz! A vendégeket a Virágos-pályán elhelyezett színpadon kultúrműsorral, a Dózsa-pályán sportműsorral! szórakoztatják. A vásár pavilonjait már ácsolják, a kereskedelem dolgozói azon vámnál?, hogy az eddigieket felülmúló rendeséssel lepjék meg a vásárlókét.. TANÁCSTAGJAINK munkájáról A szocialista demokratizmus jótékony hatása rövid idő óta szemmel láthatóan növekszik. Ezt bizonyítják a dolgozó tömegek és a tanácsok közti kapcsolat erősödése. Érezhető ez a lakosság választott küldötteinek, a tanácstagok növekvő tevékenységében. A községi tanácsüléseken sok felszólalás: jó javaslatok, bírálatok segítik tanácsaink munkáját. Csenki Lajos tanácstag az egészségügyi biztosítás hiányosságának kijavításáról beszélt a barcsi tanácsülésen. Javasolta a tanácsülésnek, hogy legyen kezdeményezője annak, hogy társadalmunk minden tagja biztosítva legyen. A felvilágosító munkában az őrti- losi községi tanács állandó-bizottságának tagjai: Navracsics Mihály és Horváth Rudolf tanácstagok dolgoznak eredményesen. A közelmúltban az útjavítás ügyében tartottak áb~ ülést, ahol határozatot hoztak a vasútállomásra vezető, erősen megrongálódott útszakasz kijavítására. Horváth elvtárs a községben rendszeresen megtartja fogadóóráit, beszámolóit, a lakosság jogos kérelmeit lelkiismeretesen elintézi. A somogyudvarhelyi tanácsülésen Sass Miklós, a Hazafias Népfront elnöke elmondotta, hogy az ifjúság iskoiánkívüli nevelése nincs kellően biztosítva. Javasolta, hogy a végrehajtó bizottság a községben lévő pedagógusokkal együtt, népszerű oktatási estéket rendezzen az ifjúság tudományos és kulturális nevelése érdekében. A porroigszentkirályi tanácstagok, amint esténként beszélgetnek választóikkal, sek szó esik a községfejlesztési hozzájárulás befizetésének szükségességéről is. Az utóbbi időben különösen eredményesek ezek a beszélgetések. Hozzájárul ehhez az is, hogy a község lakossága látja, hogy ezek az összegek mind a falu érdekét szolgálják. Hbbői a pénzből építettek járdát és parkosították. Most a betervezett hídmérleg beszerzésére és mérlegház építésére gyűjtik a pénzt. Ezen területen tehát, anptint látjuk. mindig van tennivaló, azonban ezt a munkát csak úgy tudjuk még közvetlenebbé tenni, ha tanácstagjaink és állandó-bizottságaink még teljesebb értékű munkát végeznek. Hegedűs Gyula Győzött az igazság — nem szenved csorbát a törvényesség I amink 1956. október 16-i számában írtunk arról. hogy nem intézkedtek megfelelően Ritecz István gyékényesi lakos ügyében. Ritecz Istvánt 1952-ben »tévedésből« kitelepítették a faluból, s néhány héttel ezelőtt rehabilitációs kérelemmel fordult a Csurgói Járási Tanácshoz. Csaknem egyhónapos huzanvena után a napokban kedvezően intézkedtek Ritecz István ügyében. A Szabad Ifjúság Tsz lemondott házának birtoklásáról, a telek haszná latéért pedri csereföldet biztosított Ritecz István azóta mór bent lakik sajat házában. A Járási Tanács — fi- gyeiemfoevévie a sértett anyagi körülményeit — 5000 forintot szavazott meg részére, ezen kívü1 10 000 forintos kölcsönt 's kap, hogy rendbete- hesse elhanyagolt ingatlanát. Le kell vonni a tanulságot Ritecz István ügyéből. Járási tanácsaink keressék, kutassák a méltányos megállást (még ha nincs is végrehajtási utasítás) és gyorsan, segíteniakaróan intézkedjenek a kitelepítettek rehabilitációs ügyeiben. Ne várjanak arra. hogy valamely társadalmi szerv — jelen esetben a Hazafias Népfront megyei irodája —• közbelép majd. hanem ösztökélés, buzdítsa tás nélkül is orvosolják a kitelepítettek sérelmeit: Ennyivel tartozunk azoknak, akiket megfosztottunk hajlékától, békés, nyugodt családi életétől...
