Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-17 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap XIII. év’ 145. S7 1ZOTTSAGÁ és a megyei tanács lapja LA 50 FILLÉR í alkotó, vitázó és segíteniakaró lég- j I körnek kell érződnie a pártoktatás a* | szellemén is. Szerda, Í956. október 17. J Az elmúlt években bármerre jár- ———i^—— | tünk, hallgatók és propagandisták, t párttitkárok és pártonkívüliek egy­r m n m r ■ ■■■■_„ r i m un.■ n _■ n r r m » <r ■ ■♦aránt panaszolták: valami nincs flz értelmiség kozott végzett politikai munkáról tárgyalt7 ♦érdektelen voltára, a szemináriumok I »-megváltoztathatatlan kinyilaíkozta- T tásaira« vonatkozott. Az emberek, a Megyei Pártbizottság ülése Hírt adtunk arról, hogy a Megyei I zett politikai munkát. Az alábbialc- Pártbizottság elmúlt pénteki ülésén ban a viitáról adunk számot, megvitatta az értelmiség között vég- | KOVÁCS SÁNDOR, A KAPOSVÁRI JB ELSŐ TITKÁRA: Hogy az értelmiség helyzetét ma a KV-határozat megjelenése után világosan meghatározzuk, nem árt egyikét tekintetet a múltba vetni. Felmerül a kérdés: mi az oka, hogy a határozat megjelenése után sem állt helyre egycsapásra a bizalom? Ez visszavezethető a íelszalbadulás előtti évekre, különösen az elmúlt öt-hat évre. Az igazi értelmiségi emberre jellemző a gondolkodás, a párt vezetése pedig nem nagyon igényelte a gondolkodó emberek véleményét, segítségét. Az értelmiségiek számára idegen a személyi kultusznak az a vo­nása, hogy egy ember az okos, és a többiek véleménye annyiban jöhet számításba, amennyiben egyezik az egy ember vélemé­nyével. Ezen keli alapjában változtatni a XX. kongresszus után. Az értelmiség számára az lesz megnyugvás, ha látja, hogy valóban nem hivatalból okosak a funkcioná­riusok, hanem a 'hivatalok betöltésé­nél alapvető szempontként veszik figyelembe képzettségüket, alkal­masságukat. Ez egyetértését hozza magával a nép nagy többségénél. Feltétlen zavarta a párt és az értel­miségiek közötti viszonyt az, hogy az elmúlt időben a szavak és a tettek nem mindig estek egybe. Maradtak pá rthatérozatok megvalósáthatatlanul, és elhangzottak különböző hasznos vélemények, amelyeknek nem sze­reztünk érvényt. Egy-két funkcioná­rius (gyakran változtatta véleményét néhány kérdésben. Ez olyan jelen­ség volt, ami az értelmiséget inkább elrettentette, várakozó álláspontra késztette, semhogy közelebb hozta volna a párthoz. Felvetődik az értelmiség részéről: mi lesz, ha a párt vezető szerepét nem hivatalból, hanem a vélemé­nyek vitájában kell érvényre juttat­ni. Szerintem ez az egészséges. Bár még van egy bizonyos fokú idegen­kedés, ami a párt és az egész nép számára káros. Úgy gondolom, hogy a funkcionáriusok jelentős része azonban helyesléssel fogadta ezt a határozatot, az ő feladatuk, hogy ne az idegenkedést táplál­ják az értelmiségiekkel szemben. Az a jó funkcionárius, aki mindent megtesz azért, hogy maga is művelt emberré váljék és el tudja látni fel­adatát. Ha a funkcionáriusok értel­miségi embernek vallhatják magu­kat, akkor nem lesz értelmiségi probléma. Voltak eddig is értelmisé­giek, akik a párt értelmiségei vol­tak, akik különböző esetekben véle­ményt nyilvánítottak. De azért lát­nunk kell, hogy az értelmiség itt, Somogy megyében nem egy-két em­ber, hanem szélesebb réteg, és nem szabad a múlthoz hasonlóan meg­nyugtató módon venni egy-két em­ber állásfoglalását. Ennek legfőbb módja a párt politikájának, a júliu­si párthatározatnak következetes végrehajtása és következetes harc mindazok ellen, akik ezt a határoza­tot megpróbálják gátolni. I>K. TALLÓS EMIL, A KAPOSVÁRI JÁRÁSBÍRÓSÁG ELNÖKE: Az értelmiség szemszögéből vála­szolni kell arra a nyitott kérdésre, ami mind a sajtóban, mind saját magunkban is felmerül: taktikai lé­pés-e a (Központi Vezetőség hatá­rozata, vagy sem. Nem olyan egy­szerű a válasz. Két szemszögből le­het válaszolni. Az egyik az értelem, a másik az érzelem szemszöge. Az érzelem, kétségtelen, közrejátszik atefomtetben, hogy hogyan minősít­jük az értelmiséggel kapcsolatos ,KV-határozatot. Az érzelem szem­pontjából főképpen azok próbálják magyarázni, akiket valam} egyéni sérelem ért. Saját egyéni elképzelé­seiken keresztül próbálják eldönte­ni: vajon taktikai lépésnek számit-e a határozat, vagy sem. Ezen túl, vannak olyanok is, akik ugyancsak az érzelem szemszögéből próbálják megoldani, de az ossz értelmiség sé­relmein keresztül. Ha ebből a szem­szögből nézzük, kétségtelen, hogy az értelmiség e része bizonyos állás­pontnál megreked. Melyek voltak azok az eszmei sé­relmek, melyeket elkövettek az el­múlt időben. Először az eszmei zár­kózottság. Az értelmiség a nemzet egyik gondolkodó része. S ha ez így igaz, akkor az értelmiség az el­múlt időben bizonyos jelensége­ket alapos elemzés alá vett, s próbálta ezeket valahogy úgy ma­gyarázni, hogy ez a magyarázat bi­zonyos mértékben fedje is a való­ságot. Soha nem tudta megérteni az értelmiség: hogyan lehet az eszmét és értelmet »szöges drótok« közé szorítani. Hogyan lehet a cenzúrá­val eszmét, értelmet korlátozni. Ho­gyan lehet egy pártnak a politiká­ját adminisztratív módszerekkel megoldani, főképpen olyan pártét, mely kétségtelen, nemzetközi vi­szonylatban a fejlődést jelenti az egész társadalomban. Akadályává vált a népi demokratikus állam fejlődésének a párt XX. kongresz- szus előtti politikája. Jól tudjuk, hogyan kezdtek kibukkanni ezek az akadályok a XX. kongresszus előtt is. Hogyan szellőztette az újság, hogy lemaradtunk a technikával ezen, vagy azon a területen. Ez az, ami az értelmiség mostani < maga­tartását bizonyos mértékben befolyá­solja. Vannak már jelenségek, hogy ezeket a »zárakat, szögesdrótokat« felszedik. Megjelentek olyan havi folyóiratok, melyek a nyugati iro­daimat ismertetik, olyan szakfolyó­iratok, melyek a nyugati technika fejlődését ismertetik, olyan könyves­boltok létesültek, melyek a nyugati irodalmat is propagálják. Félünk-e attól, hogy megfertőzi a mi társa­dalmunkat ez az intézkedés? Azt hi­szem, hogy nem. És nem is félhe­tünk. A mi értelmiségünk zöme annyira áthasomlott már, hogy csak azt veszi át, ami hasznos az ő elgon­dolása szempontjából. Hiszen én ma­gam is így vagyok. Ha nyugati iro­dalmat, szaklapot olvasok, összeha­sonlítást teszek a szocialista és a nyugati ideológia között. Állítom, hogy igen ritka esetben történik meg, hogy az összehasonlítás a szocialista fejlődés terhére történik. Állítom, hogy az értelmiség többsége így gondolkodik. Az a véleményem, hogy meg kell találni és meg is tudja találni a párt azt a bázist, mely­re támaszkodhat az értelmiség körében. És ha megtalálta, ez a bázis mágneses erőt fog képvi­selni, annál is inkább, mert nem hiszem, hogy nem azokból építené ki, akik a legképzettebbek, akár saját szak­májukon belül, akár az általános műveltség szempontjából. Ha ez a bázis vonzóerőt képvisel az értelmi­ség többi sorában, akkor nyugodtan el lehet mondani, hogy a probléma félig meg van oldva. Nem azt mon­dom, hogy pártbizottságokat állít­son fel az értelmiség köréből és- ez legyen bizonyos mértékben a tá­masza. Azonban igenis gondolok arra) hogy egyes ^kérdésekben a párt kérjen tanácsot ezektől az ér­telmiségiektől. KISDEÁK JÓZSEF, A MARCALI 1 VJ SZELLEMBEN j Október 15-én országszerte megkez- vőinek. Hallgatóink szabadon teheí- | dődött a pártoktatás. Az új oktatási nek fel kérdéseket, senki sem mond-» ♦ év, új lehetőségekkel kecsegtet. A ja majd, hogy »nem tartozik a tárgy-* ♦ júliusi határozat óta felszabadultabh hoz«. Közölhetik saját vagy mások J hangulat, őszintébb légkör jellemzi észrevételeit, senki sem bélyegzi meg ja párt tevékenységét, s ennek az új, őket azzal, hogy az »ellenség hang­ja« beszél belőlük. Ma már, a mai szellemben csak az taníthatja kom­munistáinkat, csak az adhat választ kérdéseikre, aki tájékozott, aki ért­hető, megfelelő érveket gyűjtött ösz- sze tarsolyában s azokkal áll a hall­gatók elé. Nincs ok többé a mellébe­szélésre, a félénk magatartásra, hogy »mi lenne, ha ezt vagy azt ’ -n- danám a szemináriumon-n. Pár tok­tatásunk minden formája a nyílt, bátor vita fészkévé kell hogy váljon. Csak ez segítheti előbbre vinni Meg kell mondani, elvtársak, ne-jakik hétről hétre ott ültek a foglal- ükünket, ^saiTez térképessé'‘cé- kém sem tetszik — bar partiunk- ♦kozasokon, álmosán bólogattak, s az jun|t dérósében cionárius vagyok hogy a párt takkori szellem nem tette lehetővé, 1 A K8zponti vezetőség júliusi *■»- most - legalábbis úgy látom -1 hogy őszintén elmondjak velcmenyu- tározatát nagy örömmel fogadta még a párt Központi Vezetősége sem mer elég kezdeményezően fel­lépni a júliusi határozatok végre­hajtása érdekében. Miért nem fo­gunk hozzá, miért van szüksége a pártnak arra, hogy a kezdeménye­zést, amit különösen 1945—46-ban és azután is a kezében tartott, kien­gedje a kezéből? Ezen alaposan el kellene gondolkodni, nemcsak a Me­gyei Pártbizottságnak, de a Közpon­ti Vezetőségnek is. »két. Pedig mást vártak a párttól, [másképp szerettek volna okosodni, »tanulni. Mindenki tudta, de hallga­tott arról, hogy az oktatás anyaga jegyre jobban elszakadt az élettől, s [a hallgatók — ha be is magolták a »dogmaként tanított tételeket — nem (vitatkoztak azon, nem tanulták meg ! alkalmazni Marx, Engels, Lenin ta­nításait. Az új oktatási rendszer módot sz.águnk nép®. Ám e határozat vég­rehajtásáért tenni kell. A pártokta­tás, annak változatos formái kivá­lóan alkalmasak arra, hogy elvhfi, ízig-vérig kommunista embereket ne­veljenek, akik nemcsak szavakkal, de tetteikkel is küzdeni tudnak a határozat végrehajtásáért. Őszintén és önállóan gondolkodó emberek tud­ják csak feltárni a hibákat. A mar­xizmust jól ismerő, és alkotóan al­kalmazó emberek képesek csak lel­^ nyújt, sőt kötelez a múlt hibáinak _______ _____________________ M i azt kértük az értelmiségtől, • kijavítására. Ezért más, ezért új az (orni a jeget, s kiszabadítani alóla a hogy őszintén mondják el probléma- 'idei pártoktatási év, ezért találkozott verembe kényszerített igazságot, jukat. jmár kezdetben is a kommunisták, Fegyverüket nem ismerő katonákkal Az értelmiség is elvárja a párt- t pártonkívüliek egyetértésével. Az el- nfm lehet megnyerni a szocializmus funkcionáriusoktól, hogy őszinte | vekben, s gyakorlatban megtisztult építésének igazságos csatáját. De ne t párt azt várja tagjaitól, az oktatási cgajj ismerjék kommunistáink ezt a ♦ formák hallgatóitól, hogy őszintéb- fegyvert, a tudás, az ismeret és gon- 2 ben, bátrabban vegyenek részt a vi~ a0iilodás fegyverét, hanem csisaol- jtában, s ne fogadják el gondolkodás gassák, ápolják és tökéletesítsék. ♦ nélkül azt, amit elé tárnak. De igenis véleményt mondjanak. És talán az értelmiség és a pártfunkcio­náriusok közeledésének ez az alapvető feltétele, vagyis hogy őszinték legyenek egymáshoz. Eddig ez a légkör hiányzott, és ezért J tanulmányozzák még lelkiismerete- meriilhet fel az értelmiség részéről, J sebben a marxizmus tanításait. Me- hogy vajon taktikáról van-e szó? Úgy j Ijedjenek el a tételek megismerese- gondolom, hogy a Megyei Pártbizott- I *’en és keressek, kutassak a rnouot, sásnak és a nárt.ftmkcionáriusoknak |mondjak el velemenyuket, mikent lehetne jobban, eredményesebben, a Újítsanak és formáljanak rajta, te­gyék alkalmasabbá, de egyszerűvel Érezzék a felelősséget és váljanak önállóvá gondolataik, észrevételeik segítségével — népünk nagyszerű Ságnak és a pártfunkcionáriusoknak ♦ i«onajaK ei veiemenyimet, mi«m történelmének alkotójává, kellene ezen a területen elsősorban f tehetne jobban, eredményesebben, a Az új pártoktatási év kezdetén segíteni, s így máris javulna a funk-f1>ep. tetszese.nek 18 megfelelően kuz- ezeket a gondolatokat szeretnénk cl- cionáriusok és az( ■ értelmiségiek |^en* a szocializmusért. hinteni kommunistáink, a hallgatók közti kapcsolat. Azt javaslom, hogy ♦ Uj oktatási formákat honosított és propagandisták szívébe. Éljenek a a Megyei Pártbizottság hívja fél ♦ meg a párt az idei évben, s ez a vál- párt által nyújtót* lehetőségekkel. A a vb figyelmét arra vonatkozóan is, | tozás éppen azt hivatott elérni, hogy régi rosszat megváltoztatni, jőváten- hoigy mivel kulturális vonalon az ♦ mindenki igénye szerint, a neki leg- ni nem könnyű, de felemelő. S az utóbbi években a Megyei Pártbizott- j megfelelőbb formát választva tudja igazat, jót akaró ember, a nép jövo- ság hatásköre Kaposvár városon ♦ kielégíteni vágyát, érdeklődési kör»t. jéért élő ember számára nem lehet nem igen terjedt túl — több gondo,-iAz önállótlanság, a régi, merev te- szebb, magaszlosabb hivatás, mint fordítson a kulturális feladatokra' *mat5ka> a beskatulyázott emberek küzdeni az igazabbért, megkeresni az Ez felveti azt a kérdést is, hogy helyes lenne, ha a Megyei Párt- bizottság apparátusába olyan elv­társakat is bevonnának, akik ér­tenek a kulturális munkához. Mert ha az irányítás nem megfelelő, ha az értelmiségiek azt látják, hogy nem hozzáértő módon foglalkozik a párt problémáikba1,- akkor a kapcso­lattal megint ibaj lesz. RÖNA IMRE, A TEXTILMÜVEK ♦ szemellenzős előadásainak megszün- utat, az igazi utat a eél felé, s tanai- I tetősére irányuló törekvés mind, ni azért, hogy a tudás birtokosaként ♦ mind segítség a pártoktatás részve- küzdhessen. Nagy Imre elvtárs rehabilitációja nagy megelégedést keltett megyénkben IGAZGATÓJA: JB ELSŐ TITKÁRA: Sokat vitatkozunk most az értel­miségi határozatról, az értelmiség sérelmeiről, pedig az értelmiséget nemcsak a saját sérelmei bántják, hanem az is bántja, ami közvetlenül nem az ő bántódása: az ország ügye. Kerestük mindig az okát a bajok­nak, magyarázkodtunk is, hogy baj van a .tsz-ekben és ezt azzal indo­koltuk, hogy a XX. kongresszus után ilyen lett a politikai helyzet Magunknak sem mertük (bevallani, hogy az új tsz-eknél azért van baj, mert nem jól szerveztük ezeket az új tsz-eket, és nem azért, mert most új (Politikai helyzet állt elő. Úgy érzem, hogy a párt-bizottság ülése elé terjesztett jelentés, vala­mint az elhangzott vita és a kiegé­szítő jelentés, nagymértékben előre­viszi a Somogy megyei, értelmiség problémáját. Azonban feltétlenül foglalkozni kell néhány olyan kér­déssel is, melyeket a párt Központi Vezetőség határozatával kapcsolat­ban, a beszélgetések során áltálában kevésbé veszünk elő. Véleményem, hogy nem szabad homokiba dugni a fejünket. Igazuk van azoknak az elvtársaknak, akik azt mondják, hogy a fizikai dolgozók között van olyan hangulat, ami annak idején volt, amikor a parasztkérdés került előtérbe : »-megint a kedves gyereke a pártnak az értelmiség, és az ipari munkásokat elhanyagolja«. A mi üzemünkben is hallottam ezt. Az a véleményem, hogy ezen gyorsan, rö­vid idő alatt kell segíteni. Mi a segí­tés útja? Somogy megyében is el kell kezdeni a nagyobb ipari üze­mekben a munkásgyűlések megtar­tását, ahol az értelmiség kérdésé­ről is kell beszélni. Azonban itt a megyei, esetleg országos vezetők is sztólaljanak fél, beszéljenek a dol­gozókkal. Ez feltétlenül egészséges lesz. Azt hiszem, hogy a szektans ma­gatartás az értelmiség felé bizonyos mértékig passzivitást jelentett. És bizonyos mértékig elválasztotta a pártot az értelmiségtől a burzsoá ideológia is, ami még megvolt az értelmiség egy részének gondolkodá­sában. Távol legyen tőlem, hogy olyan gondolatokat vessek fel, hogy a tőkések és a nyugati országok tu­dományos munkájának megismerése káros a mi munkánkkal szemben. Helyes a kétoldalú tájékozódás. Azonban meg kell mondani, hogy van az értelmiség egyes rétegében olyan elgondolás, hogy a nyugati dekadens műveltséget hirdesse és igyekszik ezt az országba (behozni. Adjunk hangot a sajtóban, kü­lönböző irodalmi folyóiratokban is a jó vitának. De gyakran olyan dolgok is meg­jelennek a sajtóban, melyeknek nem érdemes helyet adni. Kell a vita, de olyan, ami építő, ami előrevisz ben­nünket. Az országgyűlési képviselők So­mogy megyei csoportja október 15-én ülést tartott, amelyen szóba került Nagy Imre elvtársnak a vasárnapi Szabad Népben megjelent levele, va­lamint a Központi Vezetőség határo­zata párttagságának visszaadásáról. Több hozzászólás hangzott el eaael kapcsolatban és valamennyien arról beszéltek, hogy ez a rehabilitáció igen nagy megelégedést keltett a So­mogy megyei lakosság körében, ac- nál is inkább, mivel Nagy Imre elv­társ Somogy megye képviselője volt.­Nagyobb lendülettel a pénzügyi tervek teljesítéséért Megyénkben az utolsó negyedév eredményes befejezésén múlik, hogy ne kelljen szégyenkeznünk az or­szág előtt az adósság miatt. Ehhez az szükséges, hogy pénzügyi dolgo­zóink fokozottabb versenyszellem­mel, nagyobb igyekezettel harcolja­nak a terv teljesítéséért. Az indulás­kor máris lemaradás mutatkozik, a tervezett adóbevételt nem értük el. Ezért minden erőt összpontosítani kell, hogy jó eredményt érhessünk el. Pénzügyi dolgozóinkon és öntu­datos adózóinkon múlik megyénk be­csülete. Védjék meg ezt a becsületet; A 15-i értékelés szerint a járások sorrendje: 1. csurgói 8,2, 2. nagyatá­di 7,6, 3. siófoki 7,4, 4. tabi 6,3, 5; barcsi 6,0, 6. kaposvári 6,0, 7. fonyó- di 4,7, 8. marcali járás 4,7 százalék­kal. Álekszandar Rankovics vacsorát rendezett az MDP küldöttségének tiszteletére Belgrád (TANJUG). Álekszandar Rankovics, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja hét­főn este vacsorát adott a Magyar Dolgozók Pártja Belgrádban tartóz­kodó küldöttségének tiszteletére. A vacsorán a magyar pártküldött­ség valamennyi tagja részt vett. Ezenkívül jelen volt dr. Münnich Ferenc belgrádi magyar nagykövet is, jugoszláv részről pedig Szvetozar Vukmanovics, dr. Vladimir Baka­ncs és Lazar Kolisevszki, a JKSZ Központi Bizottsága végrehajtó bi­zottságának tagjai, továbbá Dobri- voje Radoszavlyevics, Dusán Petro- vics, Szpaszenija Babovics, Rodoljub Colakovics, Szlobodan Penezics és Sóti Pál, a JKSZ Központi Bizott­ságának tagjai. Teljesítette évi nyersgyártási tervét a Somogy megyei Téglagyári Egyesülés Az év elejei lemaradás után az Egye­sülés qyárai nagy erővel láttak munká­hoz. hónapról hónapra törlesztettek adósságukat és most már egesz évi nyersgyártási tervük teljesítésénél tar­tanak. Év elején egymillió tégla több­lettermelésére tettek felajánlást, most már azt vállalják, hogy év végéig két­millió téglát adnak terven felül a nép­gazdaságnak. Téglaégetési tervüket is túl akarják teljesíteni. Vállalták, hogy december 10-ig egész évi téglaégetési tervüket teljesítik. Eddigi munkájuk biztosíték arra, hogy ezt a felajánlást is megvalósítják. A Somogyi Néplap fogadónapot és falugyűlést tart Lengyeltótiban Szerkesztőségünk október 18-án, csütörtökön délután 2 órától 6 óráig fogadónapot tart a lengyeltóti kultúrotthonban. Este 6 órai kezdettel pedig falugyűlést szervezünk ugyanott. Kérjük lengyeltóti olvasóinkat és a falu lakóit, hogy bizalommal forduljanak hozzánk, tárják fel egyéni sérelmeiket és a falu életeben tapasztalt rendelle­nességeket. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom