Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-03 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 233. szám. ÁRA 50 FILLER Szerda, 1956. október 3. Még a zárszámadások elilt btsszáleiáratúrá alakítják át a ternelfiszivotkezeti hiteteket fi Magyar tie<nzg<i Bark tafckozt&óia a ts.?-sk Éiakti naEPrifóvú pénzügyi msgsaaiíésériíS A Minisztertanácsnak a mezőgaz­dasági szövetkezeti mozgalom íej- íesztéséről szóló határozata többek között kimondja, hogy a termelőszö­vetkezeti hiteleket hosszúlejáratúvá kell átalakítani, s a november 1 utá­ni beruházási hiteleket egységesen 1 százalékos kamat mellett kell folyó­sítani. A határozat alapján a földművelés­ügyi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke közös utasítást adott ki, amely részletesen meghatározza a helyi szervek feladatait. A munka mindenhol megindult, úgyhogy a termelőszövetkezetek hiteleit még. a zárszámadások előtt át­alakítják, s a közös gazdaságok a zárszámadásoknál már élvez­hetik az új intézkedések előnyeit. A Magyar Nemzeti Bank tájékoz­tatása szerint az új rendelkezések je­lentősen megkönnyítik a termelőszö­vetkezetek pénzügyi helyzetét, tekin­télyes összeg marad birtokukban, amit gazdaságuk további szilárdítá­sára fordíthatnak. Sok millió forint marad a szövetkezeteknél azon a ré­ven, hogy a 25 évesre átalakított hi­telekből az eredetileg esedékessé váló összegnek csak mintegy 20—25 százalékát kell kifizetniük. A közép­lejáratú hiteleknél a kamat az ed­digi három százalékról egy százalék­ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek csak ezzel a ren­delkezéssel évente mintegy 30 millió forint többlethez jutnak. íAz újonnan felvett beruházási hite- 'lek visszafizetési feltételei is jóval kedvezőbbek, mint a korábbiak. így régebben építkezésre hitelt csak 20 évre adott a bank, most a termelő- szövetkezetek teherbíró képességé­kek és a beruházás amortizációjának messzemenő figyelembe vételével 35 évre is folyósíthat. Nagy kedvez­mény, hogy az épület elkészülte után a hitelt négy évig nem kell törlesz­teni. Az eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetek, amennyiben határidő előtt fizetik vissza esedékes hiteleiket, további kedvezményt kap­nak: a korábban visszafizetett ősz-, szeg 25 százalékával csökkentik tar-| tozásukat. A határozat pénzügyi vo-; natkozásban is könnyíti az új terme- j lőszövetkezetek dolgát, segít az t mm | Kész«! a Iélr« 1 a Bflhönwéi Seríéstcnfésztő V. Eddig keveset szólt a krónika a Böhönyei Sertéstenyésztő Vállalat munkájáról. Pedig érdemes megnéz­ni, hogy milyen eredményesen dol­goznál!, gazdálkodnak. A vállalat az első félévi tervfel­adatát 100 száazlékon felül teljesí­tette, s mind a szaporulati, mind a választási átlag magasabb a terve­zettnél. A választási átlag teljesíté­se 8,31, a tervezett 8,9 százalékkal szemben, s a választási súly dara­alakulás nehézségeinek legyűrésében: a bankfiókok úgynevezett alapítási hitelt folyósítanak számukra. Ez azt jelenti, hogy a saját pénzzel még nem rendel­kező fiatal szövetkezetek a közös gazdálkodás megindításához szükséges kiadásokat (villany- számlák, telefonbeszerelés, köny­velési könyvek, irodafelszerelési tárgyak) hitelből fedezhetik. Az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételeket teremt a határozat az új belépők számára is. A termelőszövetkezetek ugyanis hitelt kaphatnak arra, hogy az új belépőnek azonnal, egy ösz- szegben kifizessék a bevitt jó­szág, valamint a takarmány árát. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a korábban bevitt állatok, eszközök ellenértékének kifizetésére is. Beru­házási hitel révén lehetőségük nyí­lik a szövetkezeteknek arra, hogy méltányos áron megvegyék a tag ál­tal a közös gazdaságba vitt gazda­sági épületeket és visszafizessék a belépő új gyümölcsösének, szőlőjé­nek telepítési költségeit, amennyiben a telepítés a belépést megelőző négy évben történt. A szövetkezetek folyamatos elő­legosztását teszi lehetővé az a ren­delkezés, amely előírja, hogy az ál­lami vállalatok szerződéses termel­tetés esetén árelőleget fizessenek, il­letve utaljanak át a szövetkezet kü- lönszámlájára. Az említetteken kívül természetesen végrehajtják a Minisz­tertanács határozatának többi pont­ját is. így a napokban megjelenik a termelőszövetkezeti építőbrigádokra vonatkozó részletes rendelkezés, mely szerint a termelőszövetkezetek épít­kezéseik gyors kivitelezésére közös építőbrigádot alakíthatnak, s az épí­tőbrigáddal rendelkező szövetkezet brigádját más közös gazdaság szá­mára is átengedheti. Ha a szövetke­zetek ilyen esetben munkabérben számolnak el, arra a bank hitelt nyújthat. (MTI) AZ ŐSZI MUNKÁ Szeptember 29-ig a búzának 14, a rozsnak 85, az őszi árpánál! 112, az őszi keveréknek pedig 80 százalékát vetették el a megye állami gazdasá­gai. Megkezdték már a kukorica tö­rését is. Napraforgóból eddig a ter­més felét takarították be. Burgonyá­juknak pedig 82 százalékát felszed­ték. A vetésterv teljesítése jobb, rniht. az eddigi évek hasonló időszakában, de jobb is lehetne, ha az olyan gaz­daságok, mint például a Vityai. vsfiv a Csillagpusztai Állami Gazdaság nem marad úgy el a vetéssel Vi- tyán a búzavetésnek mindössze 8, Csillagpusztán pedig 10 százalékát végezték el. őszi keverékből mindkét gazdaság 80 százalék körül vetett. Az első helyet Bábod birtokolja az állami gazdaságok versenyében, me­lyet főként a vetésben való eredmé­nyért ért el. Utána a Somogytamó- cai Állami Gazdaság következik, a vetőszántás, a talajelőikészítés és a vetésben való munkájáért. Miér; csali Bibíi* gaida mulat példái a í'eté&öcn ? Zóka Ferenc tanácselnökhelyettes büszkén jelentette Böhönyéről, hogy Orbán János, 6 holdas egyéni dolgo­zó paraszt — elsőnek a községben — befejezte az őszi kalászosok vetését és betakarította kukoricáját és bur­gonyáját. Orbán gazdára jogosan büszke lehet a község és a tanács, de aira nem, hogy a község többi egyé­ni parasztjai még el sem kezdték a kenyérgabona vetését. A községi ta­nács most már azon legyen, hogy Orbán János példájára a többi egyé­ni gazda is hozzálásson a kenyérga­bona vetéséhez, nehogy később az esőzés miatt kimaradjon a mag a földből. Ez a helyzet az adófizetésben Megyénk adóbevételi tervteljesíté­se szeptember 28-tól október 1-ig je­lentősen emelkedett. Ez leginkább a globális és az együttes adóterv tel­jesítésénél mutatkozik meg. Mégsem lehetünk megnyugodva, mert még nincs teljesítve a harmadik negyed­évi terv. Igen sok még a tennivaló­ja a nagyatádi, barcsi és a csurgói járások pénzügyi dolgozóinak, taná­csainak. A fonyódi járás kivételével valamennyi járásban nagy erőfeszí­téseket kell tenni a biztosítási dí­jak beszedése érdekében, mert a tervhez viszonyítva nagy a lemara­dás. Öreg cigány Csendes őszi délután... A Ke- cel-hegy mögül még egy tüzes pillantást vet a nap a városra, s nyugovóra tér. Mozdulatlanok az útmenti akácok zöldes-sárga levelei. Aránylag kevés jármű robog erre, a város peremén ... A. gyalogjárón sem tolonganak. De akik most erre járnak, mindnyájan felfigyelnek egy vi­lágtalan emberre, aki a fái mel­lett tapogatózva kampósbotjái'al, botorkál a járdán. A legtöbben ismerősként! üdvözlik. »Jónapot, Dezső bácsi.'« S az öreg, világta­lan ember a hangjukról felis­merve, szól a köszönőknek. So­kan ismerik őt, az öreg cigányt, aki szárazfáját jobb hóna alá szorítva, mindennap ilyen idő tájban átbotorkál a ».Szomjas« borozóba. Hivatalosan nem zenés hely ez a kis városszéli vendég­lő. De ki ne engedné meg, hogy ez a világtalan, öreg muzsikus esténként megszólaltassa száraz- fáján a húrt. Nem kér ő senkitől, szívesen csúsztatnak zsebébe néhány fo­rintot az emberek, mert ő is szí­vesen, tiszta szívből muzsikál, s ha úgy tetszik, énekel is hozzá. Kinek ne bizsergetné meg a szivét, ahogy felsír hegedűjén az öreg cigány legkedvesebb da­la: »Zöld erdő mélyén, kis patak, szélén...« S felvidulnak a mun­kából hazatérő emberek, amikor rákezd egy-egy ropogós magyar nótára... S ki tudja, életében hány búsldkodót vigasztalt meg, hány embernek csiklandozta meg a szíve táját muzsikájával ez az öreg, világtalan ember? Bizonyára sokszor... Becsüljük meg érte ... Jól halad as őszi munka a két mesőcsokonyai tss-ben A mezőcsokonyai Uj Élet Termelő- szövetkezet befejezte az őszi takar­mánykeverék vetését. Bíborból 62, őszi árpából 75, rozsból 109 kát. hol­dat vetettek. Búza alá 200 holdon végezték el a vetőszántást. Az őszi kenyérgabona-vetőmagjukat szelek- toroztáli és csávázták. Annak idején 15 hold burgonyára szerződtek, ezt most szedik. Az eddigi eredmények alapján úgy számítanak, hogy meg­adja a holdankénti 125 mázsás átla­got, melyből a vetésre alkalmas gu­mók kiteszik a termés 65 százalékát. Állattenyésztésük is szépen fejlő­dik. A fejési átlag már egy éve na­pi 10 liter tehenenként. Saját építési brigáddal átalakítottak egy lóistál­lót és egy növendékmarha-istállót. Szénen zöldell a község másik tsz­ének, Uj Tavasznak 25 holdas ősziárpa-vetése is. De szépen sikerült — a száraz idő ellenére is — a 15 hold bíborvetésük és a 15 hold rozs­vetésük is. (Gönczy János agronó- mus levele nyomán.) JACQUES DUCLOS HATVAN ÉVES Párizs (MTI). Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt titkára hatvan éves. A Francia Kommunis­ta Párt Politikai Bizottsága üzenetet küldött Duclos-nak 60. születésnap­jára s ebben leszögezi, hogy a kom­munisták ismerik azt a kimagasló szerepet, amelyet Maurice Thorez ol­dalán játszott a Francia Kommunis­ta Párt egész története során a mun­kásegységért, a népfront megvalósí­tásáért, a német megszállók ellen. Hogy minél jobban éljenek a szövetkezetiek . . . Czűcs Józseffel, a kaposvári Szabadságzászló Tsz ^ könyvelőjével beszélgetünk. Nem másról, mint a szövetkezet munkájáról, eredményeiről, nehézségeiről és terveiről... Könnyen ad választ kérdéseimre. Lát­szik, hogy alaposan tájékozott a közös életéről. — Milyen jövedelemre számolnak az idén? — Ahogy számolgattuk, a múlt évi 32,14 forinttal szemben az idén meghaladja a 40 forintot is egy-egy munkaegység értéke. — Miből iesz a legtöbb jövedelmük? — Úgy látjuk, hogy a kertészet és a sertéstenyész­tés hoz a legtöbbet, de nem kell szégyenkeznünk a szántóföldi növénytermelésünk miatt sem. — Mégis, mennyit hozott a kertészet? —■ Hát az idén a 10 holdas konyhakertünk termésé­ből 150—160 ezer forint bevételre ^számítunk. Eddig 110 ezer forintot vettünk he. De ennél többre is vihettük volna, csak kissé túlméreteztük a kertészet területét és , „a i i , , . , .nem volt hozzá elegendő munkaerőnk. Ezen aszerint bőnkénél,80 kilóval magasabb, mint|változtatunk a jövő év[beili ahogy erőnk futja a kerté­az előirányzott. Ezek az eredmények | szett munkákra. Tervezzük, hogy jövőre létesítünk egy a vállalat dolgozóinak és vezetőinek ♦ zöldségüzletet a városban, ahol magunk árusítjuk a ter- jó munkáját dicsérik. S az is, ahogy I «lényeket. Azon leszünk, hogy a fogyasztók megtalálják gondoskodtak az állatok áttelelteté- l üzletünkben ^mmdazt a zölcLségfélét, amire ^ szükségük . ... _T ... , , . „ , , jván. így jovore meg többet várhatunk kertészetünkből, serol. Nagy ütemben készítik a silo-| _ És a sertéstenyésztés? takarmányt. A sertések részére 398,» — Nagyon szép a sertésállományunk. Az idén még egyéb állatok részére 2011 köbméter I egyáltalán nem volt elhullás. Jelenleg 20 anyakocánk silót készítettek már. jvam, ezeknek többsége most fial. Az öregebb kocáknál E munkával megvetni a is. Istállótrágyáztak 112 holdat, mű-Jel, s hamarosan eladásra kerül a meglévő-9 hízó és 30 trágyáztak 562 holdat, 630 holdon elő- . sonkasüldő. A sertéstenyésztésből az idén 160 ezer forint készítették a magágvat. Az őszi ár-|körffli tiszta bevételt várunk. Bár úgy állnánk a Dát elvetették a rozsnak na„vobb ís^’asmarhatenyésztéssel is, mint a sertéstenyésztés­p .................. ’ , , , j sei. De sajnos, a múlt télen igen leromlottak teheneink r észét is földbe tették. Vetik a búzát Ja takarmányhiány miatt. Most már felerősödtél!, de a is. A szántás-vetésben kiválóan dől-$ fejési átlag most is csali 6 liter. A gyengén tejelő egye- gozik Barna József traktoros, aki | deket igyekszünk kicserélni saját nevelésű egyedekfcel. éves tervét már 200 százalékon felül ^ Most 15 fejőstehenünk van, de van mar három hasas— , * J üszőnk is. így az év végére a tervezett 17 helyett 18 te­t"J; * fc ’ eg „ , , * .. | henünk lesz. S az idén jobban felkészülünk az áttelel­havi keresete. Az ő példáját követve| tetésre is. Szénánk és szalmánk — ahogy felmértük — harcol a vállalat többi traktorosa is J elegendő lesz. S készítünk 400 köbméter silót is, amely- a szántás-vetés gyors befejezéséért, 5 n^k egyrésze zöldsiló lesz. Bízunk a vállalat valamennyi dől- • j.oz? A szantóföldi nővén gezójában, vezetőiben, Jiogy eredmé-, — Általában, a megyei eredményekhez viszonyítva, nyűket még tovább növelik. i nem maradunk éL A kalászosok is aránylag jól fizet­]f A Megyei Tanács VB ülése Amint korábban hírt adtunk róla, a Megyei Tanács szeptember 27-én ülésezett. A terv szerint két napiren­di .pontot kellett volna megtárgyalni: a tanácsok tömegkapcsolatát és a községféjleszfési' tervek sorsát. A tö­megszervező munka megvitatása utón azonban úgy határozott a ta­nácsülés, hogy a második napirendi pontot a vb legközelebbi ülése tár­gyalja meg. Erre tegnap került sor. A végrehajtó bizottság beszámoló­ját élénk vita követte. Mire jó a községfejlesztési terv? A lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégí­tését szolgálja, s minthogy a helyi erőforrások feltárására, a lakosság társadalmi munkájára és anyagi hozzájárulására épül, ezért a tervet csakis a lakosság igényeinek megfe­lelően kell összeállítani és megvaló- Vsítani. Nem engedhető meg tehát |az, hogy a tervben igazgatási, vagy J éppen az egyes taináesvezetők ma- , gánszükségletei helyet kapjanak. | Megyénk lakosságának túlnyomó I többsége megértette a községfejlesz- ítési terv jelentőségét. Erről tanúsko- | dili az a tény, hegy amíg a múlt év­iben a 251 községünk közül 192, ad­dig az idén 245 község tanácsa sza­tek. A búza 9,30, az őszi árpa 11,70, a tavaszi árpa 9,40. a zab pedig 13,70 mázsát adott holdanként. De enné) jobb is lehetett volna, ha alaposabban megválasztjuk a műit őszön az elővetemónyeket. De csak egy éve ta­gosították be a közös földünket, s még nem tudtuk ki- _. ,, . , a lakítani a vetésforgót. Most már arra törekszünk, hogv { . a kozs«g£epesztesi hozza ez megvalósuljon. tjárulást. Ám a hiba ott van, hogj Kapásaink sem fizetnek rosszul. A cukorrépa meg­adja a 140 mázsát, a kukorica pedig a 16 mázsát — má­jusi morzsákban számítva. Burgonyánk 90 mázsát ho­zott egy-egy holdon. Ezt már be is takarítottuk. Nem kell szégyenkeznünk, mint tavaly, amikor még a fagy a földiben érte a burgonyát. Nagyobb kedvvel és tervszerűbben dolgozik most már a tagság. —■ .Hol tartanak az őszi vetéssel? hogy ä ennek az összegnek alig több mint egyhatodát, fizették te az első félév­I ben. A községi tanácsokra, s a me­gyei és járási pénzügyi dolgozókra vár az a feladat, hogy ettől a lema­radástól mielőbb megszabaduljanak. ♦ A .gyakorlat azt javasolja, hegy ahol ja helyi tanács okosan gazdálkodik, — A betakarítással egyidőben megy a szántás-vetés. Most a cukorrépa és a kukorica egyrészét igyekszünk lehozni a tábláról, ahova búza jön. Az őszi árpát és a rozsot a földibe tettük, s a héten már vetjük a búzát. Nem várunk esőre, mert ha egyszer megered, lehet, hogy hetekig nem áll el, akkor sárba vethetjük a magot. Ebből pedig nem kérünk, tanultunk a múlt őszön ... növénytermelés milyen eredményt s időben hozzáfogott a terv végre­hajtásához, ott szívesen megfizetik a hozzájárulást a falu lakói. így van ez pl. Berzencén, Sávolyon és sok más községben. A kedvező tapaszta­latok arról is vallanak, hogy a la­kosság akkor érzi magáénak ezt a — Mennyi lesz az idén egy-egy tag átlagkeresete, V^n illetve jövedelme? j elgondolása ha a tanácsülés dönt*. TT, , j set a végrehajtó bizottság minden — Hat ezt még nem számoltuk ki, de áld becsülete- | igyekezetével segíti valóraváltani sen dolgozott — s többségük helyt is állt —, az köny- nyen boldogul az idei jövedelméből. De nézzünk néhány példát. Móring Ferenc né és Németh János sertésgondo- zemak már 300 fölött van a munkaegysége. Ifj. Migács József fogatosnak — ő egy karórát kapott jutalmul a tsz-től a nyárt munkában mutatott jó példájáért — 380 munkaegysége van. A kertészetben Németh Tér őznek j 170, Mester Istvánné 60 éven felüli asszonynak 1601 _ V<J_ munkaegysége van. ök csak áprilisban kezdték a közös |lósiításában mutatkozó lemaradásért munkát. A szántóföldi növénytermelésben Francsics j felelősnek érzi masát a Megyei Ta- Jánosnak 270, Murai Lajosnénak 200,. Kovács Józsefnek |nács Végrehajtó Bizottsága is" hiszen 330 az eddig teljesített munkaegysége. Szekeres János J ebben az évben most tárgyalt első tehenész 500 munkaegységen felül teljesített eddig. | ízben e tervekről. A most született E példákból is látható, hogy jól dolgoznak a tagok. | határozatok azonban nagy javulást S ha egy fiatalember 16 000 és egy idős asszony 6—7000 í ígérnek. A járási és községi tanácsok forint értékű jövedelemre tesz szert egy év alatt, abból | vitassák meg legközelebbi ülésükön gond nélkül megélhet. Ennyit pedig nálunk megkeres- ♦ teendőiket. Munkájukhoz adiou hét, sőt jobb esztendő esetén ennél jóval többre is viheti i , , , . .. , , „ . egy-egy tag a közösben. Nem kell aggódnia, aki közénk \ *°bb helj™ Wtae&t # Megyei akar állni... Most tizennyolc tagunk akar építeni j Tanács VB minden érdekelt osztálya, családi házat, részben állami segítséggel, részben saját? A vb felkéri a Hazafias Népfront erőből. - megyei elnökségét, hogy helyi bizott­A z a cél, hogy minél jobban éljenek a szövetke- j sásski keresztül támogassa a község- zetbeliek. Szűcs Ferenc ♦ fejlesztési tervek végrehajtását. Hiba azonban és fékezi ezt a mun­kát. ha a vb nem tájékoztatja a ta­nácsot a tervek végrehajtásának mértékéről, ha nem mutat rá az aka­dályokra. Elmondták a vitában töb­ben azt is, hogy számos kötöttség állja útját a jó terveknek. A községfej lesztési tervek megva-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom