Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-02 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^tso<nofi Somogyi Néplap AZ MOP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIII. évfolyam, 232. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1956. október 2. ITT AZ IDEJE... B siéftki tárás tsz-ciaek versenyeredménye ,^■5010.4 ■ ALMASZÜRET Lányok, asszonyok vidáman szedik az almát a Bárdibükki Állami Gaz­daság többhoCdas gyümölcsösében. Ez az első almaszüret, a fiatal fák ! I most hoztak < lőször termést. (Fényképezte: Jávori B.) A párizsi magyar katonai attasé fogadása a Magyar Néphadsereg Napja alkalmából Párizs (MTI). Kárpáti Sándor őr­nagy, a párizsi magyar katonai atta­sé, a Magyar Néphadsereg Napja al­kalmából fogadást adott. A francia köztársasági elnök képviseletében Ganeval tábornok jelent meg a fo­gadáson. A francia fegyveres erők miniszterét Carpentier tábornok, a francia külügyminisztert Delehaye, a Quai d’Orsay főtisztviselőinek egyi­ke képviselte. Párizs városa nevé­ben Turpin, a városi tanács alel nőké vett részt a fogadáson, amelyen egyébként jelen volt az UNESCO számos képviselője, a Párizsban ak­kreditált diplomáciai testületek igen sok tagja, valamennyi baráti állam katonai attaséja, valamint sok köz­életi személyiség. Porba vessük-e a búzát, vagy várjunk az esőzésekre? Csávázzunk! Évtizedes tapasztalatok bizonyít­ják, hogy csak jó csíraképességű, gondosan tisztított és csávázott bú­zavetőmagból arathatunk jó termést. Ezért a vetés megkezdése előtt vé­gezzük el a próbacsíaráztatást, s a szelektorral tisztított vetőmagot Hi- gósánnal csávázzuk. A csávázóolda­tot úgy készítsük el, hogy egy fa­kádba 100 liter vízhez 15 dalra Hi- gcsánt keverünk. Benne fél óráig áz­tassuk a vetőmagot. Csávázás köz­ben keverjük meg a magot, s ha a léha, üszögös szemek felszínre kerül­nek, távolítsuk el azokat. Száz liter oldatban átlagosan 3 mázsa vetőma­got tudunk megcsávázni. A csává­zott magról csorgassuk le az oldatot és a vetést a csávázás befejezése után egy-két nap alatt végezzük el ’Szilvából — pálinkát Az idén rendkívül bő terméssel fi­áét a szilva, amely nemcsak friss ál­lapotban fogyasztható, hanem aszal­va is. Télire tehát aszaljunk meg aminél több szilvát. Amit pedig sem étkezésre, sem lekvárfőzésre, sem aszalásra nem tudunk felhasználni, azt .gyűjtsük össze faedénybe, ott hagyjuk erjedni. A szilva-cefrét főz­zük ki -pálinkáinak. Száz kiló magos szilvából átlagosan 10—12 liter 50 szeszfok cg pálinkát nyerhetünk, te­hát mindenképpen érdemes össze­gyűjteni és felhasználni a szilva ter­mést. Köles, muhar, szudáni fű A -másodnövények betakarításának is itt az ideje. A kölest szálas takar - mánynak bugahányás vagy közvet­lenül érés előtt kaszáljuk. Magnak pedig akkor arassuk, ha a magvak már nem tejesek, de a szalma még ..zöldes, A muhart bugahányás után kaszáljuk le, mert ilyenkor köny- ny-ebben szárad és jó takarmányt ad. A szudáni füvet etetésre a vetés után 7—8 hét múlva kaszálhatjuk. A másodnövények tarlóját azonnal szántsuk fel és fogasokjuk. Jól hasznosítsuk a trágyát A dűlőutak mentén még sok he­lyen láthatunk kazalba rakott érett isitáUótrágyát. Ezeket a tángyakaz- iakat minél előbb szállítsuk a fel- használás szánhelyére és .késedelem nélkül teregessük szét, szántsuk alá. A trágya gyors szétteregeíésére és .alászántására a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok állítsanak munkába minél több szállítóeszközt és kézi munkaerőt. így meg lehet -akadályozni, hogy a trágya legérté­kesebb része, a nitrogén elpárolog- í rasson. Az egyéni gazdák pedig fog­janak össze és egymást segítve fejez­zék be miinél előbb ezt a munkát. Az évi verseny második szakaszá­nak lezására után újabb és újabb eredmények látnak napvilágot. A termelőszövetkezetek nagyrésze is példamutatóan vett részt a verseny­ben, s ezzel elősegítette a verseny­mozgalom szélesebb kibontakozását, A Martonvásári Kutatóintézet er- dóháti üzemegysége alig egy kilomé­ternyire esik a fehérvári műúttól, de a BT 413-as lánctalpas vontató dü­börgő hangja messze száll a síksá­gon és magára vonja a figyelmet. Zakatolva vontatja a KAS—2 típusú kukoricabetakarító- és szárszecská- zógépet. Ropog a kukoricaszár az éles kés alatt, hullanak az érett ku- kcricacsövek a gépen elhelyezett tá­rolóba. Az első magyar kukoricakom­bájn könnyedén végzi a nehéz ku- Tíoricavágást. A kombájn levágja a kukoricaszá­rat, letöri róla a csövet, majd 40—50 százalékban megfosztja. Közben a Az utóbbi időben sokat javult a porrogszentkirályi tanács végrehajtó bizottságának tömegkapcsoiata. A vb elnöke és titkára beszélgetett az ál­landó-bizottságok elnökeivel és meg­győzték őket arról, hogy elvégezzék azokat a feladatokat, amelyeket a ta­nácstagok megválasztásukkal rájuk bíztak. A jó szervezés eredménye­képpen elérték, hogy hosszú kiha­gyás után ismét működnek az állan­dó-bizottságok és. a második negyed­évtől kezdve az üléseiket is rendsze­resen megtartják. Véleményüket, ja-» vaslatukat a vb fe’használja munká­jához. Különösen jól dolgozik Nagy Béla elvtárs, az oktatási és népmű­velési állandó-bizottság elnöke, aki mint pedagógus, jó munkát végez a kulturális élet fellendítéséért. a versenylendület fokozását. Ezúttal a siófoki járás tsz-einek verseny- eredményeit közöljük. Az első öt he­lyezett a következő: 1. kötcsei Előre, 2. balatonszabadi Béke, 3. nyírni Petőfi, 3. siófoki Uj Élet, 5. siófoki Uj Barázda. szárakat felszecskázza és az utána kapcsolt pótkocsira láncos-lapátos szállító szerkezettel felhordja. A kembájn óránként egy kataszteri hold kukoricát takarít le és csak két ember kezeli a bonyolult gépet. Két különböző sortávolságra állítható a gép: 70 és 90 centire. 1956-ban 2C darab készült el az új kombájnból. Szeptemberben Csehszlovákiába és Lengyelországba 5—5 darabot szál­lítottunk, 10 darab pedig mezőgaz­dasági nagyüzemeinkben dolgozik. 1957-ben újabb típusokat kezdünk gyártani, amelyek több sortávolság­ra állíthatók. a tömegkapcsolat. A tanácsüléseket néha határozatképtelenség miatt el kell halasztani. Ezenkívül keveset foglalkozik a vb a tanácstagokkal, nem serkenti őket jó munkára, és így a tanácstagok nem foglalkoznak mélyrehatóan a lakosság gondjaival. A tanárt a goknak csak kis része tartja meg beszámolóját, nem tart­ják meg a fogadóórákat. Súlyos hiányosság az is. hogy az állair.dó- hizottságek nem működnek. Vajon nincs szüksége az iharos! községi tanács vb-nek az állandó-bizottságok segítségére, véleményétre, kezdemé­nyezésére? Ha igénybe vették volna a pénzügyi állandó-bizottság segítsé­gét, felhasználtak volna mimikáju­kat, biztos, «tm lenne 30 százalékos lemaradás a háromnegyedévi adóterv A falcra ura gyakran vetődik fel a kérdés: vajon a mostani, szinte kéthónapi szárazság után hozzá­fogjanak-e a búza vetéséhez, vagy várjanak-e kiadós esőzések­re? A kérdésre azzal kell felelnünk, hogy e példátlan szárazság ellené­re sem lehetünk tétlenek és min­den lehetőt meg kell tennünk az őszi búza vetésének megkezdésé­hez és erőteljes folytatásához. Nem tudjuk ugyanás előre, hogy mikorra következnek be azok a ki­adós esőzések, melyek a teljesen kiszáradt talajt legalább ekejárá­sig átáztatják. Itt a vetés ideje és minden napi késés rövidítené a tenyészidőt,. csökkentené a ter­mést. Igaz, a poriba elvetett búza nem kel ki, de amit már elvetet­tünk, azt a földiben éri a remélhe­tőleg bekövetkező esőzés, s így a napról napra elvégzett vetéssel egyre kevesébb lesz a hátralék. Mindez azt eredményezi, hogy mégis meg tudjuk nyújtani a bú­zavetések tenyészidejűt és ezzel növeljük a termést. De felmerül az a kérdés is, va­jon lehetséges-e a végképp kiszá­radt talajt megfelelően előkészíte­ni a vetésre, és ha lehetséges, va­jon mi módon, .milyen eszk őzök­kel? Ennek megvan a lehetősége, de megvannak a szigorú előfeltéte­lei is, különösen ami a talajműve­lés módját illeti. Legfontosabb és talán egyedül­álló talajművelő eszköz ilyenkor a kétsoros tárcsás borona, de csak akkor, ha annak tányérai .jól ki­élezettek, teljesen ferdére állítot­tak és szükség szerint ellátták azokat súlyoiklkal. Minél gyorsab­ban halad a tárcsa, annál tökélete­sebb munkát tud végezni. Hogy a moílféelő vetőágyat kialakíthas­suk. szükség szerint legalább 2—3- szor meg 'kell' a talajt járatni, mégpedig keresztirányban és ami ugyancsak döntően fontos, a tár­csázást nyomban kövesse a nehéz­henger, de lehetőleg a gyürűshan- gar. Ez a művelési mód még kö- töttebb talajviszonyok között is, ha nem is mély, de viszonylag rögmentes vetőágyat tud biztosí­tani, úgyhogy az abba elvetett bú­za viszonylag sokkal kevesebb esé esetén is hiánytalanul ki tud kel­ni. Ezzel sze-mcen az erőszakos szántással és igen durván fektigelt talaj még jobbam kiszárad, és még a sokszoros hengerezés ellenére is teie lesz káros légüregeKkel. Az ilyen földbe veíeít búza kelé­séhez sakkal több esőre lesz szük­ség és a búza kelése is hiányosabb lesz. Ez a művelési mód nemcsak drágább, hanem bizonytalanabb és rosszabb eredménnyel is jár. Szá­razság idején tehát a megfekiié tárcsázás és gyűrűsben,gerezés nél­külözhetetlen. Alkalmazzuk ezt mind a korai élővetemények, mind a kapás élő­vé temények ekminkáláséra is. Még ha gyomosan is maradt a kapások tarlója, 2—3-szari tárcsázással a gyamot el tudjuk marcangolni, ap­rózni és a talajba keverni. Az idén gyorsabban érik a ku­korica. A kukoricaszárat gyorsab­ban lehordhat juk; Szorgalmazzuk hát azt, hogy mielőbb szállást ad­hassunk a búzának. Ahol a tárcsával, időben végzett tarlóhántáfsal kialakulhatott a paáhanyós tarlóréteg és fokozato­san felny okosodott a talaj, to­vábbá, ahol a kapásnövények tö­kéletesebb ápolásával sikerűit megakadályozni a talaj erősebb kiszáradását, ott a talaj elő készí t és a 'búza alá nemcsak tökéletesebb lesz; de kevesebb fáradságba is kerül. Ebben van a talajművelőé művészete: mindig olcsóbban és egyre tökéletesebben segíteni elő a talaj beér felesét. Kemenessy Ernő Koesuth-dljas, á Tudományos Tanács tagja. toli esi térében. KIFIZETŐDŐ AZ ÁLI,4TTENYÉSZTÉ8 A rat Iá bodi Népaka- Termelőszövetke­zet ez évben vásárolt a ráksi Uj Élet Tsz­től 20 darab elit-fajta anyakocát és egy kant. A szövetkezet sajá( pénzéből fizette ki az értük járó 58 400 fo­rintot. Továbbtenyész- téso-e vásárolták a törzset és egyszeri el­lesnél máris behozta a kifizetett összeget. Ugyanis az efső íia- Jás ‘után eladták a malacokat, melyekért 70 000 forintot kap­tak. A képen a termelő- szövetkezet anyakocái láthatók. INTERPELLÁCIÓK A VÁROSI TANÁCS ÜLÉSÉN A Városi Tanács leg­utóbbi ülésén a harma­dik napirendi pont inter­pelláció volt. A tanács­tagok éltek interpellé- «íós jogukkal és igen sok kérdést tettek fel Az első kérdést Horto­bágyi István tanácstag­hoz, a Városi Pártbizott­ság titkárához intézték. — A minap olvastam az •egyik lapban, hegy szob­rot állítanak Latinka Sándornak Szombathe­lyen. Somogyi vagyok, szégyellem magam, hogy Kaposvárott erre még nem került sor. Mikor állítanak városunkban is szobrot a mártírha­lált halt 19-es karrimu- oi&tának? — hangzott a kérdés. Válaszként el­mondta Hortobágyi elv- tára, hegy az egyik ta­nácsülésen már hoztak határozatot arra, hogy szobrot állítanak Latin- ka Sándornak. Ehhez megvan a pénz, de bosszú időt igényéi for­mázása. Az első szobor most elkészült az or­szágban, erről megmin­tázzák a másodikat, amelyet jövőre fel is ál­lítanak Kaposvárott. A füredi körzet ta­nácstagja azzal a kér­déssel fordult a tanács vezetőihez, ki fogla kozik a tanácsén az állatte­nyésztéssel és hogyan akarják megakadályoz­ni a szarvasmarha máj- méteiy elterjedését? Kér­désére nem kapott ki­elégítő választ. Elmond­ta Mlikecz elvtárs, hogy jelenleg nem foglalko­zik senki az állatte­nyésztéssel, mert erre nincs megfelelő szakem­ber a tanácson. Azt :'s megtudták a tanácsülés részvevői, hogy mi a kórokozója a májiméte- lyes megbetegedésnek hogyan lehet védekezni ellene, arra azonban nem kaptak választ, hogy a tanács mit tesz a májjnétely elterjedésé­nek megakadályozása érdekében. Erre a kér­désre pedig igen sok ka­posvári állattartó gazda választ vár a tanácstól. Problémát jelent a vá­rosban a magánházak tatarozása. Hogy a la­kásínséget enyhíthessük, ahhoz <nem csak új házak építésére van szükség, hanem a aneglévők gon­dozására, cartxm tar: ásó­ra is. Megkérdezték a város ve »tőitől, mit tesznek a magánházak tatarozása érdekében. Itt ugyancsak nem ka­pott érdemleges választ a kérdezi. A Várért Tanács t arjoszteU fel ugyan égj igen jó és hasznos jí .vaslatot erre vonatkozói ag a minisz­tériumnak erre azonban még nem ött válasz, vi­szont ők sem sürgették azóta. Kér issek fel a mi­nisztérium >t és kérjenek választ, m art a magán- házak tab roztatása sür­gős meg< i! dósra váró probléma. A cseri körzet tanácstagi i orvnak érde­kében Int s-peUált, hogv miikap kap ez á városrész orvosi ren falót és mikor olajozzák lel az utcákat. Ungár elvtárs arról ér­deklődött, kötelesek-e a vállalati, üzemi vezetők elengedni munkaidő alatt a tanácstagokat, ha dol­guk van. Több felszólaló a Lakáskérdés megoldása érdekében interpellált. Érdeklődtek az autóbusz­váróterem megoldásáról, a hidak javításáról és sok más egyébről A kérdésekre résében kielégítő választ kaptak, az interpellálok részben r.esm. Az első interpelláció jó volt, hasznos vélt, de lehetett volna jobb is. Mi volt a hiba? Az, hogy a feltett kérdések hosszúak és bonyolultak voltak, vagy nem lénye­ges nrcb’érrát érintettek. A Városi Tanács veze­tőm e.k jobban fel kell készülniük a további ki- terpellác’ókra, hogy pon­ies kto'.énítő válaszokat adhassanak. Az interpel­láció jogával máskor ;s éljenek a tanácstagok és városunk dolgozói. H.-né Munkában as első magyar hukorieakombájn Porrogszentkirályon jó, Iharosban nem kielégítő a tanács tömegkapcsoiata

Next

/
Oldalképek
Tartalom