Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-21 / 223. szám

Péntek, 1956. szeptember 21. SOMOGYI NÉPLAP l Vagonszám ontja a gyümölcsöt a segesdi szakcsoport — Egyszázhetven kiló tisztán! — csendül Beke János felvásárló hangja és már teszik is a mérlegre a követkézé hordót, amely tele van sárgahúsú, ham­vaskék szilvával. Legalább 25—30 ember veszi körül a Segesdi Földművesszövetkezet gyümölcsátvevőihelyén a nagy mérleget. Itt találom a helyi gyümölcstermelő társulás elnökét, Scmogyvári Imrét is. Ott siirög- forog a tagok között, akik napok óta hozzák a szil­vát, hogy a helyi szövetkezet továbbszállíthassa a Nagyatádi Konzervgyárnak. Ugylátszik, most van a csúcsforgalom, mert egymást követik a szekerek és az előjegyzés szerint ma körülbelül három vagon szilva várható a segesdi gyümölcs- termelők kertjeiből. — Mennyi gyümölcsöt adtak át idáig a föld­művesszövetkezetnek? — kérdezem a körém cso­portosult gazdáktól. — Mintegy ezer mázsát, de ebben benne van a hullott gyümölcs is. Főleg a gyümölcstermelő társulás tagjai szállítják ide szorgalmasan az elő­re jelzett árut. Huszonheten vagyunk és körülbelül 13—14 hold gyümölcsösünk van. — Milyen gyümölcsöket termelnek? —• Főleg almát, szilvát, körtét, de őszibarackunk is van. Ezek javarésze az úgynevezett spontán termő magoncról nőtt fajta, de újabban a társulás tagjaival átoltással nemes őszibarackfajták terme­lésével is kísérletezünk. — Aztán röpködnek a fajtanevek: Húsvéti rozmaring, Jonathan, külön­böző Ranettek, Asztaháni piros, ítéli vajkörte, Kongresszus emléke, Alexander a kedveltek. De közben Simon Imre gazda furakodik előre és mu­tatja, hogy az ő Londoni Pepin álmájával nem igen veszik fel a versenyt — ez a legízletesebb fajta. A felvásárlóhelyen katonás rendben »Te* rimpex«-ládák sorakoznak. A társulás tagjai ma­gasnyomású permetezőgépeket kaptak a földmű­vesszövetkezettől és rendszeres vegyszeres véde­kezéssel érték el, hogy igen sok pajzstetűmentes, osztályozott árut tudnak átadni. Igen gondos gazda — a társulás egyik leg­tekintélyesebb gyümölcstermelője — Hetzer Ist­ván, akinek fáit és gyümölcsét messze környéken ismerik és megcsodálják. Rossz szemmel néz ő azokra a gazdákra, akik elhanyagolják a gyümölcs­fakezelést, mert ezzel megnehezítik a védekezést a különböző rovarok és egyéb kártevők ellen. »Hiába, szeretni kell a fát.-* Úgy mondja ezt, mint aki tudja, hogy csak a szerető gondozás kell a gyümölcsfának, s az hőven meghálálja. A télen előadásokat tartottak, oktató filme­ket mutattak be a társulás tagjainak és itt be­szélték meg, hogy kinek mit kell csinálni a gyü­mölcsfájával. Közben szürke port verve bekanyarodik egy szép zöld teherautó és újabb üres hordókat hoz, hogy gyümölccsel megrakva máris távozzék Nagyatád félé. Fordul ma még vagy hármat, mert legalább 60—80 tele hordó várakozik elszállításra a szilvafák között. A másik oldalon az asszonynép a gyümölcsöt válogatja, osztályozza. Palánk! Péter alapító tag,, régi .gyümölcstermelő irányítja őket és közben büszkén mondja, hogy nincs a járásiban még egy olyan szövetkezet, amely annyi gyümölcsöt ad át. mint a segesdi.. . A közös értékesítés előnyeit is élvezik a tár­sulás tagjai. Gyümölcsükért 5—10 százalékos felárat 'kapnak az fimsz-tőL A gyümölcstermelő társulásiba tömörült gazdák így igyekeznek több, jobb minőségű gyümölcsöt ter­melni. így lehetőségük nyílik jobb fajták kikísérle­tezésére, a kipusztuló öreg fák folyamatos pótlásá­ra is. Kolsói Béla Mezőgazdasági cikkeink nyomán »Kondor gazda átvevőt keres vá- jémarhájára« című cikkünkben sür­gős intézkedést kértünk a Csurgói Begyűjtési Hivataltól és az AUatfor- gelmi Vállalattól. Ismét kérdezzük: mit tettek annak érdekében, hogy Kondor József és 15—20 gazdatársa kiselejtezett, kiöregedett tehene el­kerüljön a faluból, elszállítsák a be­adásba. Válaszukat várjuk. * * * Augusztus 26-i számunkban egy cikkben felhívtuk a Lábodi Állami Gazdaság vezetőit, törődjenek töb­bet a dolgozók étkeztetésével. Ren­geteg problémáról írtunk. A mai na­pig azonban nem értesítettek ben­nünket a gazdaság vezetői az intéz­kedés felől. Válaszukat sürgősen várjuk. * * * Máté József, csurgói, Béke utcai tanácstag még augusztus hónapban panaszolta, hogy a kaposvári SER- NEVÁL hizlalda telepe abban az ut­cában van, ahol ő is lakik. Itt a leg­nagyobb tisztátlanság uralkodik, tői igen nagy bűz van az utcában. A dolgozók hozzá fordultak, mint ta­nácstagjukhoz. Segítséget már min- denhonnét kért, a mai napig még semmi sem történt. A kaposvári SERNEVÁL sürgős intézkedésére van szükség, hogy megszűnjön a kel­lemetlen bűz a Béke utcában. Re­méljük, halharosan hírt adhatunk az elintézésről. * * * Augusztus 26-án közöltük Landi József párttitkár elvtárs levelét In- ke község tanácselnökéhez. Landi elvtárs levelében bírálta Molnár De­zső tanácselnök elvtársat, akinek hi­báit a cikkben megemlítette. Szer­kesztőségünk sem a nevezettől, sem pedig a legilletékesebbtől, a járási tanácstól egy sor választ sem ka­pott. A járási tanácstól ezúttal sür­gős választ kérünk: mit tettek a cikk megjelenése után azért, hogy való­ban úgy érezzék a dolgozó parasz­tok: a tanácselnök ő értük is dolgo­zik? Az önbírálat is sokat érne, Mól­ét-’ nár Dezső elvtárs! ŐSZI HEGEDÜSZÓ Bársony homály, őszesti szürkület, a Kecelnél búcsúzó rózsaszín, házak merednek lilán, feketén s az utcákon kiqyúl a lámpafény. Lassan ballagsz, a levegő már csíp. Beszívod az ősz örök ízeit. Egy nevet mormolsz utólszor talán, vagy hívsz valakit fásult-tétován. Puhán qördül rád hűvös őszi este, mint suhanó sötét autó teste. Nem nyikorog a fékje, szinte lebben. Ősz hegedűjén sír füledbe: Verlaine. SZEGEDI ÁGNES — KÜLFÖLDI OPTIKAI CIK­KEK ÉRKEZNEK az OFOTÉRT- boltba. Az amatőrök kívánságára tárgyalások: folynak külföldi álla­mokkal különböző újtípusú gépek, alkatrészek és fotóanyagok behoza­talára. A tárgyalások eredménye­ként még ez évben kapható lesz a PRACTICA márkájú fényképező­gép kib. 4000 forintos áron. Érkezik Eeimira kisfilmes, távmérős, fél­automata gép is. Újra kaphatók lesznek a közkedvelt, de hosszabb idő óta nem vásárolható fényképező­gépek. TELJES ELÉGTÉTEL JÁR TANAI VENDELNEK Több mint két hete járt először szerkesztőségünkben Tanai Vendel, a Kutasi Állami Gazdaság volt dol­gozója. —• Nagy bajban vagyok — mondta — szeretném, ha meghall­gatnának és tanácsot adnának, mi­lévő legyek, kihez forduljak orvos­lásért. — Bátorításunkra aztán el­mondta, hogy mi nyomja a lelkét. — Ti zgyenmekes családapa va­gyok — kezdte — a Kutasi Állami Gazdaság cili-pusziai üzemegységé­ben növendékállat-gondozó voltam, i 954-ben kerültünk a gazdagságba, azóta feleségemmel és legidősebb, 15 éves fiammal 105 növendékállatot gondoztunk. 25 állat etetését, gondo­zását kellene egy embernek elvégez­ni, mi 35-öt vállaltunk fejenként. Tavasszal és nyáron, amikor nagy munka volt, még a takarmányozást is mi végeztük a gazdaságban. A gazdaság vezetői mindig meg voltak elégedve munkánkkal, szép kövérek, tiszták voltak az állatok, és mivel egyedül laktunk a pusztán, minden munkát mi végeztünk az állatok kö­rül. Mint a szemünk fényére, ágy vigyáztunk az állatokra Munkánkért meg is kaptuk a fize­tést rendesen, 5000 forintot is meg­kerestünk havonta hárman, igaz, meg is dolgoztunk érte. Hajnaltól ké­ső estig talpon voltunk, a 105 üsző adott elég dolgot. Ez év februárjáig nem is volt sem­mi hajunk. Akkor a januári fizeté­sünkből 952 forintot levontak azzal az indokkal, hogy a súlygyarapodás után járó prémiumot januárban nem jól fizették 3d. Kicsit bosszankod­tunk ezen, de azért belenyugodtunk, ha nem jár, hát nem jár. Április, május, június hónapokban- isimér mérték az állatokat, hogy mennyit gyarapodtak. A brigádvezető öröm­mel újságolta, hogy májusban 1278, júniusban pedig 2840 klót híztak az állatok, szép pénzt kapunk utánuk prémiumként, örültünk a pénznek, kellett a gyerekeknek ruhára, meg a tíz kis éhes száj mindennap ötször kér enni, sok kell egy 12 tagú csa­ládnak. Hiába vártuk a prémiumot, nem kaptuk meg Múltak a napok, hetek, hónapok, s egy fillért sem láttam a prémiumból. Érdeklődtem a brigád vezető tőL azt mondta, várjak. Megkérdeztem Kiss Zoltán állattenyésztőtől, mi­kor kapom meg a súlygyarapodás után járó pénzt, s azzal utasított el, hogy nem jár, mert májusban ritka a hús, azért volt ennyi súlygyarapo­dás. A bérelszámoló hiába kereste a bérlapot, nem volt ez bérlapra fektetve, valaki elfeledkezett róla. Az igazgató elvtárshoz fordultam panaszommal. Azt válaszolta, hogy a gazdaságnak tartozása van, és a súlygyarapodást a tartozásba szá­molták el. Mivel tartozom én a gazdaság­nak — vetődött fel 'bennem a kér­dés —, hiszen nekem tartoznak a megdolgozott béremmel. Hiába men­tem akárkihez, csak nem fizették ki a prémiumot. Később már szóba se álltak velem Január óta több mint 4000 forintra emelkedett a súlygyarapodás után járó, ki nem fizetett összeg. Egy ízben ittas állapotban men­tem be a gazdaság irodájába és jól megmondogattam a vezetőségnek a véleményem és kértem, fogadják el felmondásomat. Hazaérve már meg­bántam, amit tettem, hogy durván beszéltem, de nagyon bántott, hogy ilyen embertelenül bántak velem. Elfogadták felmondásomat és munkakönyvembe azt írták: elbocsátva. Igen félháborodtam ezen és kértem, hogy javítsák ki, de csak a felsőbb szervek közbenjárásával javították ki. Ismét munkába álltam, újra kér­tem, fizessék ki a 4000 forintot. Sza­vaim újra süket fülekre találtak. Mérgembe isimét összevesztem a gaz­daság vezetőivel és emiatt újra kiad­ták a munkakönyvemet. A pénzemet azóta sem fizették ki és most itt va­gyok munka nélkül * * * Szerkesztőségünk megvizsgálta Tanai Vendéi ügyét és. megállapítot­ta, hogy kérése jogos, a gazdaság vezetői igazságtalanul jártak el ve e szerűben, azzal, hogy nem fizették ki a súlygyarapodás után járó pré­miumot és elbocsátása is jogtalan. Vajon alaposan megfontolták-e tettüket a Kutasi Állami Gazdaság vezetői? Gondoltak-e arra, hogy egy tízgyermekes családapát fosztanak meg a kenyérkeresettől? Nem hisz- sztik, hogy alaposan meghányták- vetették, mert akkor más döntést hoztak volna. Tanai 1954 óta becsü­letesen, lelkiismeretesen dolgozott, munkájára sohasem volt panasz. És hogy az utóbbi időiben egyre gyakrabban hajtogatta a borospoha­rat, durvábban beszélt a gazdaság vezetőivel, atbban ők is hibásak. Elhamarkodott döntésük még jó­vá tehető, és sürgősen jóvá is keli tenni. * « * A napokban ismét járt szerkesztő­ségünkben Tanai Vendel és öröm­mel újságolta, hogy a pártszervezet és az üb kivizsgálta ügyét és a több mint 4200 forint prémiumot kifizet­ték neki. Tehát jogosan követelte Tanai a pénzt. Tanai Vendel részben már elégté­telt kapott, de még valamivel min­dig tartoznak neki a gazdaság veze­tői Azzal, hogy újra munkába állít­sák. Hajdú Györgyné PART és partépítés -# Hamarosan megintjük a teljes epllmiitol a ítzikai és szellemi muÉások kozott Magam is elcsodálkoztam azon a hatalmas érdeklődésen, mely pártunk Központi Vezetősége ér­telmiségi határozatának kórházi tárgyalása iránt megnyilvánult. Főorvosok, körzeti és másod­orvosok egyre többen és többen gyűltek össze a könyvtárteremben, a végén több mint 60-an voltak együtt. U. n. kötetlen 'beszélgetés kezdő­dött a Határozatról. (Azért írtam nagybetűvel, mert nagy jelentősé­gűnek tartjuk, nagy hatást váltott ki és végül, mert reméljük, végre­hajtása nagy eredményeket fog te­remni!) Először a rég elfojtott panaszok hangzottak el. Szinte megülte a le­vegőt az a régi, a XX. kongresszus előtti szellem, melynek értelmetlen órtelmiségelleni cselekményeiről, sőt merényleteiről hangzottak el a szavak. Mindnyájan átéltük, mindnyájan szenvedtünk miatta és mindnyájan .boldogok vagyunk, hogy a Határozat kitárta az abla­kot, elszállt a régi levegő, s be­áramlott és 'beáramlik folyton és folyton az új, tiszta, üdítő, lelke­sítő szellem és hangulat, melyet a XX. kongresszus sugároz szá­munkra. Megszűnt, végleg lejárt az az idő, melyben az értelmiséget a reakcióval azonosították, kihasz­nálták, mellőzték, semmibe se vették. A Határozat világosan rá­mutat arra a végtelen kárra, me­lyet ez a szűklátókörű, elfogult, gondolattalan gondolkodás »ered­ményezett-«. Érthetetlen azonban, hogy e nagy fontosságú Határozat miért nem jelent meg a Szabad Nép hasábjain? Miért csak a Tár­sadalmi Szemlében és a napokban megjelent Pártéletben olvashatták azok, akik hozzá tudtak jutni? A Határozattal kapcsolatos hozzá­szólásokra már tud helyet adni a Szabad Nép, miért nem tudta le­közölni magát a Határozatot? Ez nagyon furcsa jelenség és számos felszólaló szerint egyik fő oka a még meglévő bizalmatlanságnak. Mert bizony a nagy lelkesedés mellett még fennáll a bizaimat- ság bizonyos foka, melyet az el­múlt évek igazságtalansága szült és amely nem röppen él az első ibiztaitó és hízó szóra! Az értelmi­ség a bizakodó várakozás állás­pontján áll, bízik, azonban a biza­lom csak »előlegezett«! A KV megtette az első lépést: feltárta a múlt hibáit és megmutatta a ki­bontakozás útját. Az értelmiség elfogadta a feléje nyújtott kezet és fokozott lendülettel folytatja mun­káját, mellyel a szocializmust épí­ti. A következő lépés mindnyá­junké, elsősorban a párttagságé, köztük a kommunista értelmiségé, hogy várasbán és faluban egy­aránt valósítsuk meg a Határozat szövegét és szellemét! A birtokán elkövetkezendő konkrét lépések az értelmiség aktív felkarolása és a Határozatot végre nem hajtők eltávolítása révén hamarosan megteremthetjük a teljes egységet és együttműködést a fizikai és szellemi dolgozók között, ami né­pünknek elsőrendű érdeke. Dr. Franki József Az élüzem cím elnyerésén munkálkodik a Barcsi Fűrészüzem A Barcsi Délmagyarországi Fűré­szek, megelőzve az ország többi fa- feldolgozó vállalatait, élüzem lett az I. negyedévben. A II. negyedévben elvesztették a kitüntető címet, de most a III. negyedévben újra szeret­nék elnyerni. Célkitűzéseik megvaló­sítását több tényező segíti. Ezek közül elsősorban a műszaki fejlesztést kell megemlíteni. Folya­matban van és 1957-ben befejeződik az üzem villamosítása. A jelenlegi két gőzgép ugyanis nem tudja el­látni a munkagépek energiaszükség­letét. A gőzgépek javításra is szorul­nak. Az ipari áram segítségével meg­gyorsul a munka és egyszerűbbé vá­lik. Uj villanyhajtású, korszerű, olaj­nyomásos keretfűrészt állítanak mun­kába, ezzel növekedik a termelés. Kibővítik a fűrészcsarnokot. Az újí- tómozgalomi is kimozdult holtpontjá­ról, megnövekedett a dolgozók kez­deményező készsége. Király György szakmunkás egy csörlő felhasználásával a szárí­tózásnál lényegesen megkönnyí­tette a nehéz fizikai munkát, Ob­iián Tivadar keretmester újítása nyomán nagy értékű fűrészeket takarítanak meg. Obiián elvtársnak ez volt egyébként 50. újítása, mióta az üzemben dol­gozik. De nemcsak kiváló újító, ha­nem példát mutat a fiatal szakmun­kások képzésénél is. A műszaki szín­vonal emelését, a legjobb módszerek kidolgozását különösen Dobribán Gé­za és Dancsecs János fiatal mérnö­kök segítik. A műszaki fejlesztés, a technoló­giai eljárások fejlesztése mellett azonban égetően szükséges a munka termelékenységének növelése, mely nemcsak a jó technika alkalmazásá­tól, hanem a munkások lelkesedésé­től is függ. És most ebben sincs hiány. A keretfűrészesek között a Rumics-brigád 151 százalékos, a kör- fűrészesek közül Stayer Imre DISZ­brigádja 140 százalékos, a rönkkira- kók közül a Gyaraki-brigád 157 szá­zalékos teljesítményével harcol az élüzem címért. De jól dolgozik Mol­nár Istvánná brigádja is a készáru­térnél, Fischer Mihályné brigádja a parkettüzemben. Béliéi Teréz bri­gádja azonban 90 százaléknál meg­rekedt. Igaz, a négy fiatal lány rö­vid idő óta dolgozik együtt, még nem tudták elsajátítani a legered­ményesebb munkastílust. örülnek a munkások, elkészült a szép új fürdő. Nem elégséges azonban itt megállni, a munkás- ellátás megjavításának útján to­vább kell lépni. A fűrészcsarnok újjáépítése előtt, rendbe kell hozni a csarnok padló­zatát, mert a kiálló, szanaszét heve­rő deszkadarabok előidézhetik az esetleges baleseteket. A gépház pad­lózata sem kielégítő, de nagyobb rendet kellene tartani a termekben s az udvaron is. Kosz György párttitkár elvtárs el­mondja, hogy a Központi Vezetőség júliusi határozatát nagy megnyug­vással fogadták az üzem dolgozói. Jobban érdeklik az üzem dolgozóit a termelés problémái, a bérkérdések, a nyugdíjrendezés. Különösen elé­gedettek a határozat óta megjavult jugoszláv—magyar viszonnyal, mely náluk, mint határmenti üzemnél szembetűnően érezteti jótékony ha­tását. Szeretnék, hogy ez a barátság még mélyebb, még tartalmasabb le­gyen. A Barcsi Fűrészüzem dolgozói elhatározták, hogy ismét meg­szerzik az élüzem címet. Munkájuk sok szempontból megja­vult, szép eredményeik vannak már­is a műszaki fejlesztés, a termelé­kenység terén, biztató előjelnek szá­mít a munkásokkal való fokozottabb törődés is. Remélik, célkitűzéseiket elérik, ismét élüzem lesznek. Tisztaságház a siófoki járás nőtanácsának programjában Bátor kezdeményezés, lelkes mun­ka jellemzi a siófoki járás hazafias népfront-bizottság nőtanácsának munkáját. Az a tervük, hogy a járás minden községében, de még ez évben egy községben, Balatonkilitiben »tisz­taságházat« létesítenek. Milyen is ez a tisztaságház lényegében? A község egyik épületében három helyiséget rendeznek be: az egyiket fürdőnek, amelybe fürdőkádakat, zu­hanyozókat szerelnek be. A másikat mosókonyhának, ebbe mosógépeket, öblítőt, a harmadik szobába pedig villanyvasalókat szerelnek be. A tisz­taságházban a falu minden egyes la­kója meghatározott időben, megha­tározott díjért megfürödhet. Az asz- szonyok a mosókonyhában a mosó­géppel kimoshatják a szennyes ru­hát, kiöblögethetik és száradás után a villanyvasalóval kivasalhatják. Nagyban megkönnyítik ezzel a dol­gozó asszonyok munkáját. Honnét veszik a tisztaságház felál­lításához a pénzt? — vetődik fel a kérdés. A községi tanács minden segítséget megad a járási nőtanács­nak a terv valóra váltása érdekében. Társadalmi munkával elvégzik az épület átalakítását, és községfej­lesztési alapból fedezik a csatorná­zás költségeit. A tisztásé "ház fel­szereléséhez a fürdőkádakat, mosógé­peket, villanyvasalókat a Hazafias Népfront járási bizottsága adja, mintegy 10 000 forint értékben. A 10 000 forintot kültúrrendezvények bevételéből gyűjtik össze. A Hazafias Népfront siófoki járási nőtanácsának nagyszerű kezdemé­nyezése igen nagy helyeslésre talált nemcsak a járásban, hanem a me­gyében is. Példájuk követésre méltó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom