Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-22 / 224. szám

í SOMOGYi NÉPLAP Szombat, 1956. szeptember 22. Kinek előnyös a szuezi-válság elmérgesedése? Moszkva (TASZSZ). A Pravda fen­ti címmel megfigyelő cikkét közli: ■Napról napra mind világosabban jdbotiitakozik a »Szuezi-csatarnát használók szövetségének« .megterem­tésére szőtt amerikai terv impe- riadista lényege. Ma már mindenki számára világos, hogy ezt a tervet egyáltalán nem a szabad hajózás biztosításáról való gondoskodás dik­tálta, hanem a szuezi hajózás meg­hiúsítására. a csatorna zökkenőmen­tes munkájának ‘bojkottálására irá­nyuló törekvés. A cél az, hogy a hajóit Afrika megkerülésével bo­nyolítsák le forgalmukat. A Szuezi-csatomán át ez idő sze­rint naponta másfélmillió terel! ásványolajat szállítanak a tartály- hajók. Ezen az úton szállítják el csefcnem az egész Közép-Keleten ki­termelt olaj felét. Az olajszállítmá­nyok nagyrésze Nyugat-Európába irányul és 85 százalékban fedezőt ez országok olajszükségletét. Érthető tehát, hogy a Szuezi-csa- tomának az Egyesült Államok által kezdeményezett bojkottálása komoly károkat okozna több közép-keleti országnak. Ez országok fő bevételi forrása ugyanis az ásványolaj. Más­részt ez a bojkott olajhiányt idézne elő Nyugat-Európában, Kiderült, hogy éppen erre is tö­rekszenek az amerikai olajmonopó- liumok. Az amerikai monopolista körök ugyanis ki akarják használni a mesterségesen teremtett szuezi válságot. Az Egyesült Államokban Dulles jóváhagyásával már augusz­tusiban alakult egy úgynevezett fieglepeféssel fogadták az olasz kormány lépését a szuezi kérdésben Olasz politikai körökben meglepe­tést keltett a kormánynak az az el­határozása, hogy fenntartás nélkül elfogadta a Szuezi-csatornát haszná­lók szövetségének megalakulására irányuló javaslatot. Az olasz kor­mány legutóbbi ülésén ugyanis el­határozta, hogy fenntartással fo­gadja a nyugati hatalmaknak e szö­vetség megalakítására irányuló ter­vét. Politikai körökben az olasz kor­mány új állásfoglalását azzal ma­gyarázzák, . hogy ez következménye az amerikai kormány ama ajánlatá­nak, amely szerint dollársegélyt nyújt Olaszországnak, amiért az olasz hajók megkerülik a Jóremény­ség fokát. Mii- mond az őszről a mef-eorológia ? Szeptember 21-én, pénteken >*hi- ahatosan« is beköszöntött az ősz. Bár egészen pontosan, a csillagászat megállapításait véve alapul, az idei ősz tulajdoniképpen csak szeptember 22-án 3 óra 30 perctől kezdődik. Ek­kor következik be ugyanis a napéj­egyenlőség. Az igazi ősz első jele a Grönland jelöl érkező hideg légtömeg volt, amely fagyos leheletet hozott magá­val és alaposan lehűtötte a levegőt. Nagykanizsán, Miskolcon hajnalon­ként fagyott, s csak az állandó de­rült égnek köszönhető, hogy a nop- paAi hőmérséklet 20 fokig emelke­dett. A derült éggel azonban száraz­ság járt együtt, amely már augusz­tusban és szeptemberben is erős volt. Az utóbbi négy hétben az or­szág területének kb. felén az átlag egynegyedénél is kevesebb eső esett. Ilyen rendkívüli csapadékszegény nyárvége legutóbb 1952-ben volt. A rendkívüli időjárás okairól szá­mos téves nézet terjedt el. Egyesek a Mars közelségével hozzák kapcso­latba, holott a bolygónak semmi hatása sem lehet a Föld légkörére Az ok minden valószínűség szerint a Napban keresendő, ahol az utób­bi időben erős napfolt-tevékenysé­get észleltek. Szeptember 19-én pél­dául nagyobb csoportokban hatvan foltot figyeltek meg rajta. A foltok, a Nap légkörének örvényei hatal­mas energiaforrongásra mutatnak és nyilvkínvalóan befolyásolják a Föld légkörét is, közvetve előidéz­hetik a viharokat és természetesen a szavaz időjárást is. A csillagászok <véleménye szerint a napfolt-tevé­kenység 1957-ben éri el a maximu­mot, ekkor jelentkezik majd a leg­több folté söpört. Szeptember végére a távprognózis toi'ábbra is száraz, de melegebb .időjárást jelez. A »vénasszonyok nyara« minden valószínűség szerint igen szép lesz és előreláthatóan lesz­nek napok, amikor a hőmérséklet a 25 fokot is eléri. A magasabb he­gyek egyébként már jelzik a válto­zást, a déli áramlással érkező me­legebb időt A hegyekben ugyanis már magasabb hőmérsékletet mér­nek, míg a sík vidéken megül a hi­deg levegő. •közép-keleti rendkívüli bizottság«. Ez a bizottság 13 olajtársaság kép­viselőiből jött létre és megkezdte egy olyan terv kidolgozását, amely­nek értelmében a Szuezi-csatoma bojkottálása esetén amerikai olajat szállítanának majd Nyugat-Európá- ba. Most maga Dulles jelentette be, hogy az ' Egyesült Államok tárgyalá­sokba bocsátkozott szövetségeseivel a szóbamforgó terv megvalósításáról. 1956. évi zenei vizsgáztatások A népművelési miniszter 11—2—14/ 1954. Np. M. sz. utasítása rendszeresí­tette a hivatásos előadóművészi műkö­dési engedélyi két. A rendelet egyben meghatározza azt is, hogy az ország területén csak engedéllyel ellátott ze­nészek működhetnek. A működési en­gedélyek évenként megismétlődő vizs­gákon szerezhetők meg. 1956-ban a vizsgákat november hó folyamán rendezzük meg. A vizsga he­lye: Kaposvár. (Tehát Somogy megye területéről jelentkezők — a tavalyi vizsgáktól eltérően — csak Kaposvárott vizsgázhatnak.) A vizsgát a való jelentkezés határ­ideje: 1956. szeptember 30. A jelentkezés helye: járási tanácsok népművelési csoportjai, illetve Kapos­vár városban a Megyei Tanács Népmű­velési Osztálya. Vlzsgadíj 35 forint. melyet a 743 020—823-as számU<$zámra kell be­fizetni (Somogy megyei Tanács VB Nép­művelési Osztály. Kaposvár). A csekken fel kell tüntetni az összeg rendelteté­sét Is (zenei vizsgadij). Jelentkezéseket csak a vizsgadíj elő­zetes befizetését Igazoló csekksze'- vénnyel fogadunk el. Akik 1955-ben tettek vizsgát és a vizsgabizottság döntése ellen fellebbe­zéssel éltek, Í956-ban újra vizsgát te­hetnek. Rájuk ugyanaz vonatkozik, mint az új vizsgázókra. A tavalyi vizsgával kapcsolatban egyben felhívjuk azok figyelmét, akik működési engedé'yüket' még nem vet­ték át. hegy amennyiben 1956. október 1-ig nem jelentkeznek a Megyei Tanács Népművelési Osztályán, működési en­gedélyüket visszaküldjük a Népműve­lési Minisztérium Zenei Főosztályának. Somogy megyei Tanács VB Népművelési Osztály Érdekességek aiiiiiíiimimii A »Harkov« típusú uimerzális varrógép Az ízléses külsejű, lakkozott kis gép kevés helyet foglal, könnyen szállítható messzi távolságra, üdü­lőbe stb. Amikor a háziasszony varrni akar valamit, kinyitja a dobozt és előtűnik egy villany­meghajtású, hordozható varrógép. Sok különféle műveletet lehet vé­gezni ezen a gépen: varrni, hí­mezni, harisnyát stoppolni, szalvé­tát azsurozni. Kését kicserélve még »cikk-cakk«-varrást is végezhe­tünk. Az újtípusú varrógépet a harkovi varrógépgyár állítja elő, s a Szovjetunióban máris rendkí­vül népszerű. Törpe porszívó A leningráöi villamos háztartási készülékek gyárában közönséges ruhakeféhez hasonló törpe porszí­vókat gyártanak. Ezzel a készü­lékkel nemcsak felsőruhát, kárpi­tozott bútort és térítőkét lehet tisztítani, hanem nedvessé lehet tenni a -zobalevegőt, növényeket lehet vele locsolni. Ez a »villamos kefe« utazásnál is naevon hasznos, mivel bármilyen feszültségű áram­mal működik. Földcsuszamlás Andalúziában Az andaluziai Huel- vában földcsuszamlás volt. A megcsúszott föld nyolc házat teme­tett be. Hét ember meghalt, nyolcán sú­lyosan megsebesültek. mnen-onn an Statisztika az osztrák sörfogyasztásról A Der Abend egy statisztikai is­mertetést közöl, amely szerint 1955-ben Ausztriában a sörfogyasz­tás átlaga hihetetlen magas, 61,1 liter volt. Ez azt jelenti, hogy ez a nagymértékű fogyasztás Ausztria össznépességének fejenkénti átla­gára vonatkozik, beleértve a cse­csemőket, antialkoholistákat, ve­sebajosokat és szenvedélyes málna­ivókat is. Ezek szerint a valódi sörivók a jelzettnél sokkal nagyobb mennyiségű sörrel öblítették le örökké száraz torkukat. Mégis a statisztikát közlő béc.si Gazdaságkutató Intézet arról pa­naszkodik, hogy az osztrák sörfo­gyasztás évről évre csökken. Meny­nyi sört ihattak akkor a mai oszt­rák generáció ősapái? Minden percben ezer pár cipő ... A Csehszlovák Köztársaság gottwaldovói »Svit« cipőgyárában percenként ezer pár cipő hagyja el a futószalagot. Az üzemben évente több millió pár bőrcipő ké­szül. Ezek egyötödét és az üzem­ben gyártott gumicipők felét ex­portálják. Magyar szakemberek kínai traktorosokat képeztek ki A Santung tarto- mánybeli Cejangban ötven kínai ifjú és leány végezte el a traktorvezető tanfolya­mok Az oktatók a Kí­nai—Magyar Barátság Gép- és Traktorállo- más magyar szakem­berei voltak. RIADÓ! Jegyzetek egy egység életéből A reggeli szemle alighogy befejeződött, s az egységek elvonultak az alakuló-térről, elhangzik a parancs: riadó! A parancs pillanatok alatt eljut az alegységekhez. Egyszerre, mint a hangyaboly, megelevenedik a laktanya. Gépkocsik állnak elő. Tisztek, tiszthelyettesek, harcosok pillanatok alatt veszik fel szerelvényüket, majd hordják a szüksé­ges felszereléseket a gépkocsikra. * * * Gabányi tiszt elvtárs, az egység agitátora elő­ször szemléli a nagy sürgés-forgást, majd meg­indul a gépkocsisor mellett. Fatér Elemér honvéd idegesen igazgatja hátizsákját. Úgy látszik, valami nincs rendben. Gabányi elvtárs néhány pillanatig nézi, s mivel Fatér elvtárs sehogy sem boldogul, odalép hozzá és segít neki a szíjak becsatolásé bar:. — Hát a fegyvere? — kérdezi a harcostól. — Hinye, a teremburáját, azt majd elfelej­tettem — s máris; rohan... Egy perc és ő is me­netkész. * * * A parancsnoki kocsi kerülni akarja a gépko­csisért, de olyan nagy a mozgás még, hogy rövid időre meg kell állnia. Mire élőremehetne. leáll a gépkocsi motorja. A vezető kiugrik a^volán mel­lől az imditóvassal. A motor indítás közben »visz- szarúg« — a gépkocsivezető fájlalja a karját. Lát­ják ezt a kocsi mellett sorakozó harcosok. Kálo- vics Ferenc szakaszvezető élvtárs odaszól a har­cosoknak: | I | i i I i V) — Segítsünk! — Ezután megpróbálkozik az in- • dítással más is, de csak nem megy. A gépkocsi- vezetőt beültetik a volán mellé, s vagy hatan már tolják is a gépkocsit, öt-hat méter után a motor megindul. A gépkocsivezető hálásan néz társaira. Zsigmond tiszt élvtárs a gépkocsik melleU felsorakozó alegységnél — mivel ők már végeztek a híranyagok elhelyezésével — először névsorolva­sást tart és utána ismerteti a harcfeladatot: — Me­netvonalunk .. .-ig vasúti szállítással lesz, onnét .. ,-ig gépkocsi szállítással. Mindenki csak pa­rancsra ténykedik — figyelmezteti a harcosokat. — Útvonalunk második részén az ellenség atem- és vegyifegyvereket alkalmazott, a kutak mérge­zettek. Vizet csak a kocsikon elhelyezett kannák­ból szabad inni — Rövid, tömör, világos a harc­feladat ismertetése, de Zsigmond tiszt elvtárs megismételteti több harcossal, így győződik meg' ’(} megértették-e a feladatot. y *** i Tíz óra után valamivel elhangzik a parancs- jfj nők indulást jelző parancsa. Szinte egyszerre indít- ják a gépkocsivezetők a gépkocsikat. S néhány ^ másodperc múlva már meg is indul a menet, hogy "(í — ugyanúgy, mint eddig — példásan,, a hazához, i a népihez hű katonákként teljesítsék harcfelada- K tukat. -Tr QV — $ Újabb régészeti leletek a Román Népköztársaságban Suceava környékén Ion Nestor professzor, az RNK Akadémiája levelező tagjának vezetésével nagyarányú ásatások folynak. Az utóbbi napokban a kutatók érté­kes középkori leletre bukkantak. A több mint 300 arany filigrán munkából, mintegy 800 gyöngyből, arany és ezüst evőeszközből álló lelet a moldvai feudális társada­lomból maradt fenn. Az ásatások tovább folynak. Csavaranyák nylon 1 biztosítógyűrűvel Az egyik angol gyár egyszerű szerkezetű önbiztcsátó csavaranyákat készít. Az anyákon fcáztosatóelem- ként öntött nylongyűrű szolgái, amelyet belepréselnek az anya felső részébe esztergált vájatte. Az egydarabból készült nylongyű­rű belső átmérője egyenlő a csavar­anyán lévő horony belső átmérőjé­vel. Az anya meghúzásánál a csa­varmenet csatornákat vág a nylon- gyűrűbe, amelyek tezzátapadnak a csavar szárához. Az így fellépő je­lentős nagyságú súrlódási erő meg­óvja az anyát attól, hogy lecsava­rodjék. Az ilyen csavaranyák jól el­lenállnak a lecsavarodásnak a rezgő géprészeken fellépő igénybevételek­nél. KI A ] EZ? Rettentően bő zakót visel, nagyon szűk, rövid nadrágot, amelyből ki­villan tarkakockás zoknija. Ideje javarészét öltözködéssel tölti. Hosszú hajat növeszt, s telitűzdeli beszédét »kolosszális!«, »remek!«, »oda se ne­ki!«.és más efféle szavakkal. Ha Bo­risz, Bobnak nevezi magát, ha Iván, Jean-nak. Szülei költségén él és vendéglők­ben »tékozoljá« a pénzt. Olykor diák­nak számít, de »megveti« »a mago­lást« és »a rr.agolókat«, ezért nem tanul. »Imád« mindent, ami külföldi, képes csontját törni egy divatos le­mezért. Mit neki megcsalni egy lányt — s ezzel még dicsekszik. Sze­ret táncolni, észvesztő lépésekkel szédítve közönségét. Az életben csa­lódott ... VAGY TALÁN EZ? Beszédét sűrűn telitűzdeli sértő gorombaságokkal. Dolgozik, nem ke­res rosszul, de esze ágában sincs, hogy szüleit segítse, bár rászorulná­nak. Sőt, amikor eldorbézolja a fi­zetését, még ő kér »kölcsön« az öre­gektől, azután »elfelejti« megadni, vagy hosszabb időre egészen a szü­lők »kosztosa« lesz. Néha »kapatosán« megy munkába, de nem viszi túlzásba a dolgot. — Fütyülnék az egészre. Érted? részegen kevesebbet keresek. Ér­ted? AMPEC KÖZ IRTA: J. RUSZAKOVA Lányckról szívesen beszél. Nem mintha dicsekedne hódításaival, ha­nem mert praktikusan értékeli ba­rátnőit, akár az árucikket. Őszinte érdeklődést akkor mutat, ha öltöz­ködésre terelődik a szó. Dühödten ostorozza a szűk nadrágot, időnként felkiáltva: — Mi vagyok én, jampec, hogy szűk nadrágot hordjak? És csakugyan bő nadrágot visel, oidalgombos fehér orosz inggel. Haja rövid. Egyetlen »különös ismertető­jele«: két tökéletesen egészséges elül­ső fogán aranykorona. VAGY EZ A MÁSIK VOLNA A JAMPEC? Büszke és szűkszavú. Mindig meg van sértve. Bármi történjék is vele — »az emberek« vagy »a körülmé­nyek« a hibásak, csak nem ő maga. — A tanár pikkel rám — jelen­tette ki és fölhagyott a tanulással. Elment dolgozni, de rájött, hogy a munka »nem érdekes«, a munkatár­sak »durvák«, »nem elég megértőek«, »tapintatlanok«. Kérvényezte elbo­csátását. Senki sem marasztalta. Sértetten tért vissza a családi fé­szekbe, s egy év múlva elment, mond­juk a járási klubba harmonikásnak. De a klubvezető »ostoba tökfilkó« volt, a mozigépész pedig »közönyös kontár«. — Inkább nem dolgozom, mint­hogy lelkesedés nélkül dolgozzam, buta, egykedvű emberek közt — Ü L Ü K ? mondta barátunk és ismét visszatért a családi fészekbe. így hát újra szülei nyakán él. Lel­kesen röplabdázik. Megengedi a lu­xust, hogy egyszerű lányt szeressen, de feleségül venni nem akarja. A di­vatot megveti, a rózsaszínű futball- trikóját mindig ékesíti egy zsírfolt a mellén. VAGY TALÁN EZT NEVEZHETJÜK JAMPECNEK? öltözéke makulátlan: divatos, íz­léses, illik hozzá. Csinos, finom mo­dorú. Ha tanul, jól tanul, de érdek­lődés nélkül; ha dolgozik, szemtele­nül teszi, csak .hogy »jó híre« le­gyen. Udvarias, kedves, ha olyanokkal van dolga, akikre szüksége van; szí­vesen elmulasztja a köszönést, ha az illetőnek nincs »súlya«. A gyűlé­seken mindig a legerősebbeket támo­gatja, gyakran ismételve szavaikat. — Azt kéred, segítsek? Bocsáss meg, de nincs időm — válaszolja ba­rátjának. — Azt mondod, gyermekünk lesz? Nézd, én nagyon szeretlek, ha anya akarsz lenni — ám tessék, de én nem leszek apa — válaszolja barát­nőjének. KI HÁT A JAMPEC A NÉGY KÖZÜL? Ha úgy határozunk, hogy ezt a szót használjuk, akkor mind a négy ismerősünk jampec, ha pedig nem használjuk, egyezzünk meg abban a pontosabb meghatározásban, hogy valamennyien egy stílusú emberek, habár jellemük, modoruk és öltöz­ködésük különböző. A karikatűraszerűen divatos ruha, a dekoratív aranyfog és a zsírfolt, a »jampec«-zsargon, a »szitok« és a »sokatmondó szűkszavúság« ugyan­azt a kultúrálatlanságot, szellemi sze­génységet fejezi ki. Ha nem csillogtathatod gondola­taid szépségét, ismereteid sokaságát, szép tetteidet — kénytelen vagy eset­lenül szűk nadrágoddal, aranyarad­dal és szándékosan hanyag öltözé­keddel »kitűnni«; ha érzelmeid sze­gények és a lelked üres — megle­hetsz néhány egyszerű, goromba, »megvető« és »lenéző« szóból álló zsargon-gyűjteménnyel. Ismerőseink kifinomult udvarias­sága és cinikus durvasága a lányok­kal szentben — ismét csak ugyanan­nak különböző kifejezése. A lány az ő szemükben nem barát, nem társ, nem szerelmes, egyszerűen olyasmi, ami az ő egyéni kényelmüket szol­gálja. Két fiatalember a napot lopja, kettő dolgozik. Ez természetesen lé­nyeges különbség. De a munkához való viszonyuk ugyanaz: dolgom! egyik se szeret. Ilyen emberek persze nem lehet­nek jó tagjai a közösségnek. Ök csak önmagukért élnek. Az elvtelenség. a közöny minden iránt, ami nem érinti önző érdekeik sekélyes, szűk kis világát, az a tö­rekvés, hogy mennél többet kapja­nak a társadalomtól, társaiktól, szü­leiktől, s mennél kevesebbet vagy éppenséggel semmit se adjanak ne­kik — ezek kispolgári, nyárspolgári vonások. Ezekben hasonlítanak a mi ismerőseink. Az ilyen kispolgári vonások ellen küzd a Komszomo! De megesik, hogy a csapás nem a kispoleárias- ságot éri, hanem... az öltözéket, a ruházkodás és viselkedés részletkér­déseit. S mint mindig, amikor a másod­rendű kezdi kiszorítani a fontosat, sok hiba keletkezik. Természetes, hogy mindenki szé­pen akar öltözni; e^ csak akkor kis­polgári vonás, ha az illető életének csaknem ez a legfőbb tartalma. Nem a ruha, a fülbevaló és a töb­bi öltözködési részlet a fontos, ha­nem az, ki hordja őket és hogyan. Ha mindez ízléses, illik a viselőjé­hez, jól áll neki — miért ne hordja? Hiszen mi igen gyakran idézzük Cse­hov szavait: »Az emberben legyen minden szép ... « És megfordítva, ha nem tetszik a szűk nadrág, ha nem jól áll a fülbe­való, a bajusz, a gyűrű, ne viseld őket. Hiszen a divat nem kötelező. A forradalmat követő első évek komszomolistái is kispolgárinak tar­tották a szép ruhát. De az ő hang­súlyozott aszkét izmusukat igazolta a kor: ez kifejezte azoknak a napiok­nak kemény hősiességét és mindan­nak gyűlöletét, ami »burzsuj«. A helyzet megváltozott, s ez a fel­fogás ma már a múlté. Néha azon­ban újra föltámad, de most már — talaját veszítve — gátja lesz az élet­nek: elfojtja az örömet, sért és el­tereli a figyelmet a fontos dolgokról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom