Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-02 / 207. szám

4 SOMOGYI WlPfcAP Vasárnap, 1956. szeptember 2. EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN AMERIKA KÜLÖNÖS MAGATARTÁSA A SZUEZI ÜGYBEN Több mint egy hónapja már, hogy a Szuezi-csatorna ügye a világpoliti­ka homlokterébe került, s azóta is változatlanul ott áll. Mindenkinek, aki ez idő alatt — akárcsak nagy vonalaiban is — figyelemmel kísérte az eseményeket, feltűnhetett, hogy milyen különös, látszólag »-se hideg, se meleg« álláspontot foglal el az Egyesült Államok. Mindjárt hozzá­tehetjük, hogy ezt a látszatot szán­dékosan keltik, s mögötte valójában határozottan célratörő szándék hú­zódik meg. Különösen az keltett fi­gyelmet, hogy a nyugati hatalmak közül az Egyesült Államok játszotta a ►►mérsékelő« szerepét a harcias Angliával és Franciaországgal szem­ben. A Szuezi-csatorna mint közlekedési út nem annyira létfontosságú Ame­rika számára, mint Anglia és Fran­ciaország számára. Angliára nézve eddig nemcsak áruellátását jelentet­te, hanem azt is, hogy biztosította az ellenőrzést közel- és közép-keleti birtokai, különösen olajkútjai fölött. Az Alsop-fivérek nemrégiben ezt ír­ták a New York Herald Tribuneban: »Amennyiben Egyiptom győzedel­meskedik Anglián egy olyan kérdés­ben, amely teljes mértékben döntő fontosságú az angol érdekek szem­pontjából, úgy nem túlzás azt állíta­ni, hogy Angliának mint nagyhata­lomnak egyszersmindenkorra vége«. Angliának kczép-keleti pozíciói megtartásához — és a Szuezi-csator­na visszaszerzéséhez — szüksége van erősebb amerikai partnerének a tá­mogatására. És itt találkozik a szuezi ügy az Egyesült Államoknak azzal az évtizedes szívós törekvésével, hogy befészkelje magát a Közel- és Kö­zép-Keletre. Miközben tehát Ameri­ka amellett kardoskodik, hogy a Szuezi-csatornát nemzetközi igazga­tás alá kell helyezni, voltaképpen azon fáradozik, hogy saját maga ka­parintsa meg a csatornát, és innen kiindulva hatoljon be a Közép-Ke­letre és szorítsa ki onnan Angliát. Ehhez azonban időre van szükség. Amerika célja tehát az, hogy miköz­ben igyekszik fenntartani a jóvi­szonyt az arab országokkal, maga akar döntőbíróként fellépni a szuezi ügyben és olyan formulát keresztül­vinni, amely közvetve vagy közvet­lenül döntő súOyt juttat neki a Szuezi- csatorna ellenőrzésében. Egyiptomban mostanában sokat emlegetik Irán példáját. Moszadik iráni miniszterelnök 1951-ben álla­mosította az angol—iráni olajtársa­ságot. Anglia ekkor szintén az Egye­sült Államokhoz fordult segítségért. S az eredmény az lett, hogy Mosza- dikot 1953-ban amerikai puccsal megbuktatták, a volt angol—iráni olajtársaságot pedig amerikai—angol cégér alatt feltámasztották. Azóta azonban két év telt el, s az erőviszonyok sokat változtak Ázsiá­ban és Afrikában. NAPIRENDEN A SZOCIALISTA EGYSÉG OLASZORSZÁGBAN Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára és Saragat, az Olasz Szocialista Demokrata Párt vezető­je a napokban találkozott egymás­sal, s e találkozón az olasz szocialis­ta mozgalom egységének megterem­téséről volt szó. Az egységes olasz szocialista moz­galom megteremtése természetesen még csak kezdeti stádiumban van. Megvalósítása azonban már hosszabb ideje forog szóban, maga a szünte­lenül változó, fejlődő nemzetközi és olasz belső helyzet tűzte napirendre. Egyik előjele már a májusi köz­ségi választásokon is megmutatko­zott, amikor a két párt számos he­lyen — több esetben pedig a kom­munistákkal együtt — választási szö­vetséget kötött. A két szocialista párt ezen a választáson az össz-szavaza- toknak több mint húsz százalékát szerezte meg, tehát jelentős erőnek bizonyult. Az Olasz Szocialista Pártot hosszú ideje akcióegység fűzi a kommunista párthoz, míg a szociáldemokrata párt tagja az úgynevezett középpárti kor- mányko üíciónak, amelynek vezetője a klerikális keresztény-demokrata párt, s amely évek óta kormányozza Olaszországot. Maga Saragat, a szo­ciáldemokrata párt vezetője, minisz­terelnökhelyettes a mai kormányban. A két szocialista párt tehát megle­hetősen távcleső pozíciókból igyek­szik közeledni egymáshoz. Éppen ezért a döntő kérdés most az, hogy milyen mértékben távolo­dik el a két párt jelenlegi pozíció­jától, vagyis hogy a majdan létre­jövő egységes szocialista platform a baloldal vagy a középpártok javára billenti el a mérleget? A reakció, sőt a szociáldemokrata párt jobbszárnya is most azt harsogja, hogy a szocia­lista pártot »el kell szakítani a kom­munista párttól«. Nenni, a szocia­lista párt főtitkára azonban kijelen­tette: szó sincs a szociáldemokraták­kal való teátrális kibékülésről és a kommunistákkal való látványos sza­kításról. Az olasz szocialista egység meg­valósítása annyira bonyolult és hosz- szadalmas folyamatnak ígérkezik, hogy kimenetelét nehéz előre látni és nehéz állástfoglalni benne. Annyi azonban bizonyos, hogy ha a szocia­lista egység baloldali jelleggel való­sul meg, úgy a későbbiekben nagy­ban elő fogja mozdítani az egész munkaegység létrejöttét, ha viszont a jobboldali tendencia kerekedik fe­lül, csaknem biztosra vehető, hogy a szocialista párton belül — az egye­sülési törekvések ellenére — szaka­dás következik be. Görögország vádat emelt Anglia ellen New York (MTI). A Reuter jelen­ti, hogy Krisztián Palamasz, Görög­ország ENSZ-képviselője, Hammar­skjöld ENSZ-főtitkárhoz intézett le­velében, amelynek másolatát meg­küldték az összes tagállamoknak, vádat emelt Nagy-Britannia ellen, hogy Ciprus népére «kegyetlen ulti­mátumot« kényszerít, ahelyett, hogy igyekeznék előnyösen kihasználni a jelenlegi fegyverszünetet — amelyet az EOKA ajánlott fel — a ciprusi kérdés békés rendezése érdekében. Palamasz levelében közli, hogy a ciprusi harcosok »felháborodással utasították vissz a brit ultimátumot« és újra kezdték katonai tevékenysé­güket. Nem hívják össze ni angol parlamentet a szuezi kérdés megvitatására London (MTI). A londoni rádió je­lentése szerint az angol kormány el­utasította a munkáspárti ellenzéknek azt a követelését, hogy a szuezi hely­zet megvitatására hívják össze a par­lamentet. A kormány nyilatkozata azt állítja, hogy a kormánynak meg kell vizsgálnia az ötös bizottság és az egyiptomi kormány közötti tár­gyalások eredményét, mielőtt idő­pontot tűzne ki az alsóház összehí­vására. Érdekességek i n n e n-o n n a n A lipcsei őszi vásár Kesselring ismét szóhoz jut Berlin (MTI). A Stahlhelm nevű militarista szövetség bajorországi szervezete jövő vasárnapra Erlan- genben újabb találkozót tervez. A küldöttközgyűlésnek« nevezett ta­lálkozón Kesselring volt náci tábor­nagy — kit háborús bűnösként an­nak idején elítéltek — beszédet fog mondani. A lakosság határozott fel­lépése miatt le kellett mondania a Stahlhelmnek a város utcáin terve­zett felvonulásáról. A nyugatnémet rendőrség máris előzetes intézkedé­seket tesz a Stahlhelm-találkozó megvé delmezésére. Ma, szeptember 2-án nyitják meg Lipcsé­iben, a Német Demok­ratikus Köztársaság­iban az idei őszi nem­zetközi vásárt. A vá­sár szeptember 9-ig tartja nyitva kapuit. Hiairmiinc országnak több mint hétezer ki­állítója vesz részt a vásáron, amelynek te­rülete 100 000 négyzet- méter. A német (NDK és NSZK) kiállítókon kívül 5 népi demokra­tikus ország, 15 nyu­gat-európai és 9 ten­gerentúli ország sze­repel a kiállítók kö­zött. Csehszlovákia, Bel­gium, Ausztria és In­dia kollektív kiállítá­son mutatja be ipará­nak termékeit. A vásár legnagyobb külföldi kiállítója Csehszlovákia lesz, amely 2800 négyzetmé­ter területen állít ki üvegáruikat, játéksze­reket, karácsonyfa­díszeiket, textilárukat, cipőt, bútorokat, élel­mi- és élvezeti cikke­ket, valamint díszmű­áruikat. Magyarország a vá­sár 300 négyzetméter­nyi területén főleg élelmiszereket, élvezeti cikkeket, díszműáru­kat és textiláruikat állít ki. Lengyelország textil­es bőriparának termé- lieivel, levélbélyegek­kel, játékárukkal és néipművészeti iparával szerepel a vásáron. Románia művészi kézműipari gyánmá- nyokkal, játékokkal és élelmiszerekkel mutat­kozik ibe. Kína dísztárgya­kat állít ki. A nyugati kiállítók közül Belgium textí­liáikkal, cipőgyártmá- nyotkfcal, vegyipari és gyógyáru készítmé­nyekkel, Hollandia élelmiszerekkel, élve­zeti cikkekkel, gyapjú­fonallal, gyapjútaka­rókkal, mezőgazdasági , gyártmányokkal, Ausztria textilárukkal, cipőkülönlegességelk- kel, bőrárukkal, sífel­szerelésekkel, szerszá­mokkal, kézi kötőgé­pekkel, kaszákkal, mély,besugárzó készü- lókékkei szere,pel a vásáron. Franciaor­szág borokat, konya­kot, konzerveket, saj­tot, textíliáikat, cipé- Ikíüüönlegességelket, il- latszeriipari terméke­ket állít Iá. Svájc márkás órákkal, bo­rokkal, csokoládéké­szítményekkel gyü­mölccsel, sajttal, vegy­ipari és gyógyszerké­szítményekkel, vala­mint irodai felszerelé­sekkel vesz részt. Nagybritanniia és Ír­ország finom szövete­ket, könyveket, élel­miszereket állít ki. A tengerentúli or­szágok közül, többek közt Brazília, Csille, Marokkó és Szudán szerepel a kiállítók között. R. G- «. Illatot hint az ősz virága Egyiptomi panasz Izrael ellen Jeruzsálem (MTI). Az AFP sze­rint az ENSZ fegyverszüneti bizott­sága megerősítette, hogy Egyiptom három panaszt emelt Izrael ellen a csütörtök éjszakai támadások miatt. Sztrájk Skóciában London (TASZSZ). A skóciai Sly- de-folyó mentén lévő hajógyárak 5700 munkása augusztus 31-én sztrájkba lépett. A sztrájkolok sza­vatolt bérminimumot és azoknak a béltarifáknak felülvizsgálását köve­telik, amelyeknek egy részét még 1892-ben állapították meg és azóta sem változtattak rajta. A sztrájk 28 hajógyárra terjedt ki. Állandóan emelkedik a repülőgépen történő utasszállítás A British European Airways évi jelentése szerint a társaság a műit óv folyamán itöbb, mint kétmillió utast szállított. Ez az utasforgalom 26 száza­lékos emelkedését je­lenti az előző 1954-es évhez képest. Az amerikai légifor­galmi társaságok arról •adnak számot, hogy 1955-ben 9 350 000 utast szállítottak, 19 százalékkal többet, mint 1954-ben, amely szintén rekordév volt. Moszkva utcáim gyak­ran látni .kezükben mikrofont tartó embe­reket. Az Egészségvé­delmi Tudományos Kutatóintézet munka­társai, akik rádió-mé­rőműszereikkel álla­pítják meg az utcai Tüdőbai megállapítása rádióaktivitás segítségével A tüdőszakorvosoik Kölnben tartott nem­zetközi kongresszusán a részvevők nagy ér­deklődéssel tanulmá­nyoztak egy újfajta készüléket, amely rá- dióaktivitás segítségé­vel mutatja ki a tüdő megbetegedéseit. Ez a készülék rádió- aktív xenongázt enged a tüdőre és a beteg­ség előrehaladottságát 16 rendkívül érzékeny Geiger-számllálóval ál­lapítja meg. Mikrofonnal Moszkva utcáin zaj erősségét. Hasonló méréseket végeztek már azokban a kerü­letekben, ahol töme­ges lakóházépítkezések folynak. Moszkvában a gép­kocsiknak, viillamasok- maik, trolibuszoknak, A legújabb művese Két francia tudós, dr. Jean Bugiel és M. E. Detnie négy évig kísérletezett egy új­fajta művesével. Ok­tóbertől kezdődőleg ezt a művesét fogják al­kalmazni a betegek­nél. Ez a szerkezet az eddigi művesék fogya­tékosságait nagy mér­tékben kiküszöböli. Módot nyújt pl. a test­iben lévő vízmennyiség szabályozására és ál­landó hatást gyakorol a vérállományra. A* művese kielégítő mór dón vezeti el az urinu- mot. vasúti mozdonyoknak, folyami hajóknak már megtiltották, hogy hangjelzéseket adja­nak. A tudósok most a városi zaj egyéb forrásait kutatják, hogy minél előibb fel- sízámolhassák őket. Száz szélesvásznas mozi Ukrajnában Ukrajnában egyre több szélesvásznas mo­zit létesítenek. 1960 végére Ukrajna városaiban és ipari központjaiban 100 szé­ziülük ötvenet újonnan építenek. Kievfoen és iesvászna® fiílmszínhá- Harkovban 2000 férőhe- zat szerelnek fel, kö- lyes mozikat építenek. < Nem is gondolná az ember, hogy az utcák, •házak kőrengetege. 'közt ennyi virág van városunkban. Mert csupa virág, szegfű, li­liom és sok-sok más virágból kötött csokor telte díszessé pénteken délelőtt az Április 4 utcai mintaóvoda ter­meit. Virág az aszta­lokon, a pici padokon, székeken, a játékok között, a jálékbaba ölében, a szülők kezé­ben. Virág, virág min­denütt ... »Nincsen párja a mintaóvodásnak, tele van a szája édes dal­lal«, énekelték a csöppségek, amikor a kislányok virágcsok­rot, a kisfiúk virágos kis vándorbotot szo­rongatva bementek a terembe, ahol szüleik várták őket, hogy előt­tük vegyenek búcsút az óvodától, az óvó- nénitől, és anyjuk ke­zébe adva kezűiket el­induljanak egy-két házzal, utcával odébb — az iskolába. Pajkosan nevetve játszottak miniatűr-is­kolát, a Petikét, aki szorongva hagyta a ré­ten labdáját és állt azok sorába, akik is- íkolába indultak. Meg­mutatták, hogy milyen diálcak lesznek: csino­sak. figyelmesek, éne­kes ajkúak és szava­latra mindig készek. Gáborkának és Misi­kének még a feje is összekoccant, amikor egymást gyorsan vált­va iparkodtak az asz­tal elé, szavalni az Épül az ország-ot és az Anyám tyúkját. Megmutatták, hogy játszani is tudnák. Énekelve, tapsolva, ka­cagva mutatták be »A kis kece lányom«-at és a »Most viszik, most viszik Danikáné lá­nyát«. Majd a legki­sebb, a legkékebb sze­mű szőke lányka állt az asztal elé, hogy be­jelentse: »Utolsó szá­munk, búcsúzó az óvo­dától ...« Mind a 18, az álta­lános iskola első osztá­lyába nőtt »öreg óvo­dás« megtanult egy- egy szép verset, de egy sem tudta elmon­dani. Szorongva, fehé - rév, lesütött szemmel mindegyik a másikra várt, hogy majd talán az kezdi el a búcsúz­kodást. »Illatot hint az ősz virága...« S ez az illat bódító volt, a szívekig ért, nm lehe­tett tovább mondani. Az egyik odaadta szek- fűcsokrát Mária né­SBHEREZÁD 40 RABLÓJA ninek, átölelte nyakát, és sírva bújt arcához. És a többiek is mind elfelejtették versikéjü­ket, helyette könnyes szemmel bújtak mrá-Sj got és csókot adni és® Egy McTawiish nevezetű urasági kapni Mária nénitől,seléd, vasárnap lévén, Londoniba a drága,, őszülő hujúgutazott azzal a szándékkal, hogy es- óvónénitől. A legbát-^^e színházba megy. Úgy határozott rabb, a hős Ferike, pvégül, hogy »Ali baba és a negyven anyukája unszolására,fjrabló« című némajátékot tekinti elkezdte meg búcsúzó-%meg, s a színház pénztáránál érdek­lődött a jegyek áráról.- Földszönti zsöllyák vannak 10 shillingért, aztán az erkélyen az első porban 7 és 8 shillingért, a hátsó so­rokban pedig 4 shillingért — sorolta a pénztáros. Az ember szeme kimeredt a csodál­kozástól:- Ugyan, ne mondja, ennyi renge­teg pénzt kérnek egy jegyért? — Ennyit, persze! — Akkor én csak azt mondom, tartsa meg magának az összes fcsöllyéket, erkélyüléseket, meg azt az egész rablóbandát is. Elég nékem, ha egyet láttam közülük, nem vasv kíváncsi a másik harminckilencre. Nevessen velünk! ját: »-Sok baj volt ve­lem, de bocsássa meg és tessék kicsit rám nézni...« Mária néni, aki annyi mesét mondott és annyi intelmet, ver­set — pénteken köny- nyes szemmel állt bú­csúzó gyermekei elé hogy megköszönje az, ajándékokat, virágo­kat, csókokat. »Legye­tek olyan jó diákok, hogy büszke lehessek én is. Ne felejtsétek el azt a szépet, jót, amit itt tanultatok. Meg hát engem se felejtse­tek el...« Amikor a törpekert­től búcsúztak, a ho-í mokvártól, a hintától, ^ akkor osont Mária né­ni mellé Pistike és azt PRÉDIKÁCIÓ UTÁN Vasárnap délelőtt két asszony bal­lag beszélgetve hazafelé a templom­iból. Kérdi 3z egyik: Na, mit szólsz az új káplánunk­hoz? — Nekem csak három dolog nem súgta neki: »En 'méfir??t<:tszett a prédikációjában. akkor is emlékezni fo-ß _ ügyan> mi nem tetszett? gok rád, amikor nagy-'A — Először is, hogy nem úgy mond- papa leszek...« öt a, hanem csak olvasta a prédiká­Jcióí; másodszor, hogy rosszul olvas­ata; harmadszor pedig, nem ért any- <^CScVc§0S<S<®<3ScKS0ScKi0ScVcSCS<í<®CS<S<^CS<S^CS<Sc80S<í<§<3S<S<®eSafc§cnyit az egész, hogy felolvassa! KOSA ISTVÁN4 EGY CSOKOR SKÓT HUMOR APUHÁNY Egy régi-régi skót hadvezérről a következő szóbeszéd járja: Egyszer is a szabad ég alatt töltöt­te az éjszakát a hadvezér a fiával együtt. Észrevette az öreg, hogy az ifjú harcos jókora hócsomót gömbö­cölt egybe és odatette a feje alá ván­kos helyett. Fölkelt a szigorú atya. odament fiához, kirúgta feje alól a hógömböcöt is így szólt: — Mondj ellent, fiam, a kényelem­nek: elpuhulsz! SZALAD AZ IDŐ Egy bizonyos McKnabb nevezetű ember, Londonban járván, betért ebédelni az egyik belvárosi vendég­lőbe. A pincérnő felvette a rendelést, a mi emberünk pedig csak várta, egyre várta az étket, hallgatta a gyomra dühös korrogását. Végre, amikor már egészen kifogyott a tü­relemből, megjelent a pincérlány tál­cával a kezében. McKnabb ránéz a lányra, majd így szól hozzá nagy csodálkozással: — Maga lenne az, kedvesem, aki­nél valamikor én ezt az ebédet meg­rendeltem? — Igen, Sir. — Nahát, ez valóban csodálatos! Bátran állíthatom, hogy ezen idő alatt úgyszólván semmit nem örege­dett. KÁR A VITÁÉRT — Milyen alakú a Föld? — szegezi a kérdést váratlanul Willi mellének a tanító. — Gömbölyű — feleli rá a gyerek. — És honnan tudod, hogy gömbö­lyű? — Hát nem bánom, legyen négy- szögletes — legyint lemondóan Willi. — Semmi értelme, hogy vitatkoz­zunk rajta. TÚLLICITÁLTA Az egyszeri amerikai polgár, Skó­ciában utazgatván, szóbaelegyedett egy idős paraszttal: — Azt hiszem — kezdte a jenki — maga még nem is hallott, bácsikám, a híres csodaszerről, amit nálunk, Amerikában a farmerek használnak az állatok gyógyításánál. Annyira hatásos ez a szer, hogy példcfil, ha egy tehénnek levágja a farkát és be­keni vele a csontot, egy hét alatt új farka nő neki. — Nincs ebben én szerintem sem­mi különös — válaszolt a panaszt, kisercintvén egyet a pipaszár mel­lett. — Látná csak maga azt cl kenő­csöt, amit a mi falunkban készíte­nek! Olyan csodakenőcs az, tudja, hogy ha levágja az ember a tehén farkát, osztón bedörzsöli a kenőcs­csel, hát akár hiszi, akár nem, egy egész új tehén lesz a lenyesett farok­ból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom