Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-14 / 217. szám

TALAG PROLETÁl Sot SÜLJETEK! ::wi Néplap AZ HDP SOMüü. ...GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam, 217. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1956. szeptember 14. ITT BZ IDEJE! A kukorica üszökgolyváról A kukorica üszöggolyvájában lévő fekete por a spórák tömege. Egy ökölnagyságú daganatban körülbe­lül 510 millió spóra van. A golyva hártyájának felszakadásakor a szél a spórákat szertefújja és a környé­ket megfertőzi. Ezért még felnyílás előtt szedjük le és égessük vagy mélyen ássuk el az üszögdaganato­kat. A vetőmag szelektálásáról Mérések bizonyítják, hogy búzater­mésünkbe évente 5—6 ezer vagon- nyi gyommag keveredik. Nagyon fon­tos tehát a vetőmagvak alapos ki- szelektálása. Ez a legolcsóbb és leg­hatásosabb küzdelem a gyomok el­len. Az elvetett gyommagvakkal nemcsak egy, hanem több évre is megfertőzzük a talajt. A gyommagok között ugyanis sok az úgynevezett keményhéjú mag, amely még kedve­ző körülmények között sem csírázik ki abban az évben, hanem csak két- három év múlva. Ezért a tisztítás egyszeri elhanyagolása is több évig tartó kellemetlenséggel és termés­csökkenéssel jár. A csíraképesség javítása A gabonamagvaknak aratás után utóérésen kell átmenni, még akkor is, ha teljes érésben arattuk. Az ara­tás és vetés közötti rövid idő árpá­nál és rozsnál ezt nem mindig teszi lehetővé, ezért a magvak sokszer csökkent csírázóképességűek. Az utánérést meggyorsíthatjuk, ha ve­tés előtt 5—6 napig a vetőmagot na­pon melegítjük. Ezzel a módszerrel 70—8C százalékos csíraképességű ma­got 95—98 százalékossá tehetünk. A zöldségtermelésről A szabadföldi korai zöldségfélék termelésére már szeptember hónap­ban fel kell készülni. Korai hajtatásra és szabadföldi ko­rai termelésre szeptemberben vethe­tünk karfiolt és egyéb káposztafélé­ket. E zöldségfélék magvait érett trágyából és falombból készített lan­gyos melegágyba, sűrűn vessük. Ki­kelés után tűzdeljük ugyanígy készí­tett langyos ágyakba. Ezekben át­telelnek. Rendszerint februárig ma­radnak a palánták ezekben az ágyak­ban, ahol minden alkalmat kihasz­nálunk a levegőzésre. Csak szükség S7c-rint öntözzük, inkább szomjaztas- suk a palántákat. E palántákat hasz­náljuk fel a február végén készített &%£Íntaiii. felni! Megérkezett a jelentés gépállomásaink őszi idénybeni első tíznapos teljesítményéről. Egyáltalán nem lehet dicsekedni az eredményekkel, igen vontatottan halad nemcsak a vetés, hanem a vetőszántás is a tsz- ekben. A gépállomások az őszi vetésterületek 20 százalékát készítették el a vetésre, de még felét sem vetették be a felszántott területnek. A cso- konyavisontai, kaposvári, csurgói, karádi, fonói, mernyei, tabi gépállo­mások pedig még hozzá sem kezdtek a vetéshez. Legtöbb holdat szántot­tak vetés alá a tabi, nagybajomi, tapsonyi gépállomások. A Gépállomások Megyei Igazgatósága legutóbbi értékelése alapján az őszi idény legjobb gépállomásai: Gépállomás: Tervteljesííés: Igazgató: 1. Fonói 11,8% Duics János 2. Csokonyavisontai 10,1% Dániel János 3. Tabi 9,9% Ferencz József Le grosszabbak: 14. Nagyatádi 4,3% Barna József 15. Lengyeltóti 2,5% Kangyalka Antal 16. Csurgói 0,7% Csöndör Lajos A vetésben legjobb gépállomások: 1. Marcali 9,1% Takács András 2. Segesdi 6,3% Wittman József 3. Nagybajcmi 5,7% Molnár Sándor Ismét a marcali járás vezet az adófizetésben A Megyei Tanács Pénzügyi Osztályának szeptember 12-i az adófizetési versenyről: jelentése Járás: Globális Együttes Biztosítás Pü. oszt. vez.: száza lék: I. marcali 73,1 73,1 43.9 Szolga András 2. siófoki 72,6 75.8 49.7 Horváth József 3. kaposvári 68,5 67,9 26,4 Szentes József 4. tabi 67,5 73.5 39,7 Vörös Lajos 5. fonyódi 65.7 69.6 62.3 Lantos János 6. barcsi 59.3 63,9 47,1 Vincze Géza 7. csurgói 53,4 60.8 33.2 Navracsics László 8. nagyatádi 50,4 52.7 44,5 Fodor Gyula Kétezer hold őszi árpát és ezer hold rozsot vetettek el szerdáig az állami gazdaságok A megye állami gazdaságaiban ál­talában jó ütemben halad az őszi gabonák vetése. Hét — a balatonúj- helyi, háromfai, kaposvári, lábodi, marcali, nagybaráti és somogytarnó- cai — gazdaságban befejezték az őszi árpa vetését. A megye állami gazdaságai szerda estig 85 százalék­ra teljesítették ősziárpa-vetési elő­irányzatukat. A legjobban lemaradt Vityai Állami Gazdaságban felét ve­tették be az ősziárpa-vetésre váró földeknek. Az utóbbi napokban erő­teljesebb ütemben vetik a rozsot is. Szerdáig mintegy 1000 holdat vetet­tek be ezzel. A rozsvetésben legjob­ban kiemelkedik a Somogytamócai Állami Gazdaság 256 holddal, a Csii- lagpusztai Gazdaság 230, a Lábodi Gazdaság 198 holddal. A Csillag­pusztai, Felsőbogáti, Somogytamócai Állami Gazdaság .csaknem 50 száza­lékra teljesítette már rozsból is a vetéstervét. A talajelőkészítéssel, ve­téssel és őszi mélyszántással egy­idősben majdnem mindenütt befeje­zés előtt áll a dohánytörés. A Felső- bogáti Állami Gazdaságban már nincs is törésre váró dohány. A bur­gonyabetakarító kombájnok és a kü­lönféle gépek bevonásával, emberi segítséggel a megye állami gazdasá­gai burgonyavetésterületük 33 szá­zalékáról betakarították az új ter­mést. A Somogytamócai Állami Gazdaság ebben is kitűnt: itt a 236 hold burgonyavetésterületből 100 hold termését szedték ki. Nemesített velőmagotl'vet a kaposfüredi December 21 Tsz — Olcsóbban és mégis jobban já­runk, ha nemesített vetőmagot cse­rélünk — mondta a TV dolgozójá­nak a kaposfüredi December 21 Tsz elnöke. — Igaz, eddig úgy 'gondol­tuk, saját vetőmagunkat vetjük el, de azt még tisztítás céljából előbb Kaposvárra kellene szállítani. A tiszta, jó csíraképességű nemesített vetőmagot pedig idehozzák helyünk­be, s egy mázsáért egy mázsa ma­got kapunk. Még a tisztítás díját sem kell megfizetni, nem is szólva a megtakarított fuvardíjról. 25 mázsa nemesített rozs-vetőma­got cserélt a kaposfüredi December 21 Tsz. Búza-vetőmagjukat is kicse­rélik szépre, teltre, gazdag termést ígérőre. £ Kilencven vagon pfetisó érkezi a jovö hónaiban Somogyba Megkértük Krausz elvtársat, a Műtrágya és Növényvédőszer Érté­kesítő Vállalat megyei kirendelt­ségének vezetőjét, tájékoztasson bennünket arról, mennyi műtrágya áll a termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok rendelkezésére? Ki tud­ják-e elégíteni a szükségleteket? — Áltálában nehézségek vannak a műtrágyaellátásban — mondta Krausz elvtárs. — Ugyanis sok az igény, s gyár igen lassan teljesíti szállítási kötelezettségét. Most a legnagyobb hiány pétisóból van. Eb­ből . 98 vagonnyit igényeltek a tsz-ek. Ígéretet kaptunk, hogy októ­berben 90 vagonnal szállít a gyár. Ez és a jelenlegi készletünk fedezi a tsz-ek őszi szükségletét. Novem­berben ugyanennyi pétisót várunk. Szuperfoszfátból 80 vagon mennyi­séget kaptunk, ebben is hiány mu­tatkozik. Kálisóból még egyszer annyi a készletünk, mint amennyi igénylést kaptunk tsz-ek tői. egyéni parasztoktól. Mindent elkövetünk, hogy a megye tsz-einek, dolgozó parasztjainak műtrágyaszükségletét a legjobban ki tudjuk elégíteni, hogy ezáltal is növekedjenek a termés­hozamok. Csupán azt kérjük a mű­trágya-gyáraiktól: teljesítsék szállítá­si (kötelezettségeiket, határidőre küldjék le a kért mennyiséget — mondta többek között Krausz elv­társ. gy édesanyához Nem ismerjük önt, kedden este láttuk először. Éjfél után egy óra volt s ön ot, ült kétéves, álmos­szemű, minduntalan sírásra görbülő szájú kislányával az ölében a Béke Szálló éjszakai szórakozóhelyén. Láttuk, önnek terhére volt a kis­lány, társaságának hol az egyik hol a másik taqja vette ölébe, de a sző­kehajú kislány egyiknél sem érez­te jól magát. Az Ön ölében sem, pedig ön az édesanyja. A kétéves csöppség ágyba^ kívánkozott csípte a szemét a sűrű cigarettafüst, bán­totta az éjszakai szórakozóhely le­vegője, s álmos is volt már. Ágyba kívánkozott. Mindenki önöket nézte. Nem a jókedvükért, nem a nevetésükért a kislány miatt. Arra gondoltak, megérdemli-e az olyan asszony a gyermeket, aki a maga szórakozása miatt társasága mialt lelketlenül kínozza az éjszakai szórakozóhelyen kislányát. Arra gondoltak, hogy az édesanyák már régen lefektették gyermekeket, csupán ön kényszeríti gyermekét arra, hogy éjfél után egy órakor hol az asztalra borulva hol az egyik ismerős vállán egy- egy percnyi alvást remélve önnel együtt éjszakázzon. Lehet, nem volt kire hagynia, s ön szórakozni vágyott. De szórakozás ez, a gyer­mek rovását a? Nem tudjuk meddig maradtak még a gyermekkel, nem tudjuk, mikor került ágyba az álmos, sző­kehajú kislány. De annyit tudunk sejtünk, valami baj lehet az ön anyai érzése, a gyermekért érzett felelőssége körül. Igaza van, ha most azt gondolja s mondja: »Én fele­lek gyermekem neveléséért«. Igen minden szülő felelős gyermekéért, de ön felelőtlen, legalább is a kedd éjszaka ezt mutatta. Lehet, először fordult ez elő de higgye el, jobb, sokkal jobb, ha egyszer sem törté­nik ilyen. Szeresse azt az édes, szőkehajú kislányt, legyen rá büszke vigye magáv;l mindenhova, ahova gyer­meket vinni lehet. De ne szórakozó; 1 helyre, de ne éjszaka. Ez önnek édesanyának kötelessége, ez min­den édesanyának kötelessége, s a kedd este történtekért szót emelni mindenkinek kötelessége. Eredményesen folyik a hizlalás! szersődéskfites a kaposvári járásban Szeptember 10-ig közel ötezer sértés hizlalására kötöttek szerződést a járás tsz-eivel és egyéni gazdáival az Állat- forgalmi kirendeltség felvásárlói. Nagy eredményről számolhatnak be az iga- liak, itt a tsz-ek 101 disznóra kötöttek hízlalási szerződést. Az egyéni gazdák pedig 351 hízót adnak át jövőre a vál­lalatnak. Göllében 320, Szentgáloskérer» 284, Nagyberkiben 231 Kazsokban pe­dig 210 sertésre kötöttek szerződést, Haszonik József somogyszili gazda egymaga 21 sertés hizlalására vállalko­zott. Magyar József somogyszili lakos 15, Suszter Ferenc szentgáloskérj 16, Bagyari István igali Takács Sándor szentgáloskérj, ifj. Nagy József kazsokí gazdák egyaránt 10 — 10, Cser Imre és Gulyás Imre göllei lakosok pedig 6 — 6 hízottsertést adnak a jövő évben köz- fogyasztásra — ÚJ MŰVELŐDÉSI HÁZ SO- MOGYVÁMOSON. A község egyik régi épületéből társadalmi munká­val művelődési házat építenek. Az átalakítást a községfejlesztési alapi­ból biztosítják. A 60 000 forint érté­kű átalakítási munkák felét végzik társadalmi munkával. Az új műve­lődési házba 'beépített színpadot lé­tesítenek. — Hol van már az az idő, amikor az emberek félve néztek a gépekre, amikor bizalmatlanul fogadták a traktorokat és más gépeket. Vásárok, vagy kiállítások alkalmával talán semmilyen más árunak nincs akko­ra nézőközönsége, mint a legújabb gépeknek. Az emberek ilyenkor tü­zetesen körülnézik ezeket, apróléko­TEHERAUTÓT, ZETOR-TRAKTORT, KISGÉPEKET VÁSÁROLNAK A SOMOGY MEGYEI TSZ-EK san kikérdezik a szakembereket »mit ér a gép, mit tud végezni, mennyi üzemanyagot fogyaszt és mibe ke­rül?« — kezdi a beszélgetést Bohátka Gyula, a somogygeszti Uj Barázda Tsz elnöke. Körülötte állnak a tsz tagjai közül jónéhányan és egymásután erősítik meg az elnök véleményét. \Milyen előnye van a saját Zetornak? tavaszi melegágyak beültetésére, 4® üveg alatti termelésre, vagy a ké- sobbi szabadföldi korai termelésre. Az áttelelő salátamagot augusztus második felében vetjük a szabadföl­di palántaágyakba és október elején palántáljuk állandó helyükre. Nyitott fekvésben a tél folyamán — különösen ha nincs hótakaró — sok palánta kifagy. A túlerős palán­ták többet szenvednek a fagytól. A palántákat kelet—nyugati irányban előre meghúzott barázdákba ültes-« . . . .. , . ... , i — Előfordult mar, hogy mi hívtuk sok. A kis bakhatak az északi sze-]ifej a vezetőség figyelmét egy-egvgép lektől és a téli napsütés ellen védik) lmegvásárlására. A múltkor is, amikor a palántákat. A barázdákban a hó-j (meghallottuk, hogy a tsz-ek ezután takaró megül és a pusztító hőinga- Imfr. *s 'vásárolhatnak, kértük jia közgyűlést, hogy mi is igenyeljünk. ) \ De így volt ez a teherautó vásárlás- )|nál is két évvel ezelőtt — mondja I 'Tóth István fogatos A többiek mosolyognak a közbe- i szóláson és kiderül, hogy a vidámság Szeptemberben legfontosabb teen- dő a halak takarmányozása. Az ete- és dczásoktól megvédi a növényeket. Haltenyésztés szereti a lovakat és nem volt min­idig ilyen »teherautó-párti«, test körültekintéssel és okszerűen _ Azt kell nézni, mi hoz nagyobb kell végezni. ^ Ihsisznot a tsz-nek: a ló, vagy a te­Célunk az, hogy az adott lehetősé- dherkoc3i folytatja zavartalanul gek között minél több exportminő- T™1 ~Z. A ff? a*att cs.ak7 , „ , , , . (inem 69 ezer forint tiszta nyereséget segu pontyot tenyésszünk. Az iva-,^ jelentett az autó, pedig nem is tud- déknál, a tenyészanyagnál a takar-’, (tűk teljesen kihasználni. Azt hiszem, mányt jelentős részében pótolhatjuk) (h°Sy a Zetorral is megtaláljuk szá- sertéstrágyával is. Halaink fejlődését) )m\í,f®ankat,- ... , rendszeres, lehetőleg havi probahalá- |a tagok közt, hogy milyen előnye is szással ellenőrizzük. Különös jelen-ilesz majd a saját traktornak. Egymás tősége van a szeptember eleji pró- (I szavába vágva sorolják, hogy az ba halászatnak, mert az már tám-1 > T1 °*s.za*?b terepen is el tud menni, , Jha kisebb terhet kell szállítani, nem pontot nyújt a vaihato termesre. fontos a gépállomásra várni, jó hasz­nát veszik majd a növényápolási munkáknál és ami a fő, sok pénzt lehet megtakarítani vele, mert nem kell minden apró-cseprő munkáért a gépállomásnak fizetni«. S nemcsak a somogygeszti Uj Ba­rázda Tsz vezetősége és tagjai akar­nak gépeket vásárolni. Meglepően nagy az érdeklődés a nagyobb gépek iránt Somogy megye csaknem min­den nagyobb szövetkezetében. Csak a legutolsó néhány hét alatt 16 teher­autót, 78 darab lóvontatású gereb- lyét, 25 darab robbanómotort, 3 da­rab szalagfűrészgépet, égy darab széna rendsodrógépet, 40 darab fül- lesztőkazánt, 25 darab CEIJ jelzésű gépi szecskavágót, 10 darab gépi ten- gerimorzsolót, 29 darab gépi répavá­gót, 23 darab B—12-es darálót, 13 darab D—24-es villanymotorral fel­szerelt darálót. 12 darab M—16-os darálót. 6 darab 3 tonnás, 5 darab 5 tonnás és 4 darab 10 tonnás híd­mérleget vásároltak és sokan igé­nyeltek Zetor-traktort is. Benyújtotta Zetor megrendelését a ráksi Uj Élet Termelőszövetkezet is. A ráksiak a jó gazdálkodás mel­lett arról nevezetesek, hogy az idén eddig már jó néhány gépet vásárol­tak. — Hogy vannak megelégedve az új gépekkel? — kérdezzük Nemes József elnökhelyettestől. Jó befektetés — Most a teherautó a legújabb gépünk, másfél hónapja vettük. Már tavaly is akartunk vásárolni, de ak­kor még a tagok közül sokan nem értették meg, mit jelent majd a te­herautó a tsz-vagyon gyarapításá­ban. Az idén azonban már közgyű­lésen kérték, hogy vásároljunk. Száz­huszonötezer forintba került, de megéri. Ezután már három pár ló­val kevesebbet tartunk, mint eddig. Egy pár ló évi tartása 24 ezer fo­rintba kerül, ezenkívül minden pár­hoz kellett egy fogatos. Most ezek munkáját is jobban hasznosíthatjuk. De a fogatszállítás is nagyon sok időt rabolt el tőlünk. Például amikor Kaposvárra kellett menni korpáért, három fogat ment el egyszerre és csak egyszer fordultak naponta. Most a teherautó ötször is megfordul egy nap. Megkérjük Nemes Józsefet, mond­ja el, hogyan tudott a termelőszö­vetkezet viszonylag rövid idő alatt ennyi gépet vásárolni. Szerényen válaszol. — Nincsen ebben semmi titok, csak igyekszünk úgy gazdálkodni, begy a lehető legnagyobb hasznot érjük el. Mi főleg állattenyésztéssel foglalkozunk. Sertésből félmillió fo­rint jövedelemre simítottunk, de meglesz a 600 ezer| forint is. Van 83 darab szarvasmarhánk, ebből a tej­pénz havonta 7—8 ezer forint. Ezen kívül a selejtes állatokat meghízlal- va eladtuk 30 ezer forintért. A kiál­lításra felvitt két bikáért is kaptunk 25 ezer forintot. Szép pénzt hozott az export vetőmag termelése is, ösz- S7.esen mintegy 480 ezer forintot. A pénz egy részét gépekbe fektettük, s remélem, hogy ezek még több ha­szonhoz segítik majd a termelőszö­vetkezetet. JVe legyenek mostohák a répáspusztaiak sem! Nemcsak a ráksiak, hanem a többi termelőszövetkezet is azt várja a gé­a mun­pektől, hogy megkönnyítsék kát és nagyobb jövedelmet biztosít­sanak a termelőszövetkezet tagságá­nak. Erre gondoltak a répáspusztai Első Ötéves Terv Tsz tagjai is, ami­kor teherautót igényeltek. Nagy szükségük van rá, mert jó kertésze­tük van és sok salátát, zöldséget, pri­mőrárut termelnek. Saját teherautó híján gyakran előfordul, hogy elfony- nyad az áru és csak fele árat kap­nak érte a városban. A rápáspusztai Első Ötéves Terv Tsz nemrégen még a megye kitűnő termelőszövetkezetei közé tartozott. Egy éve azonban gondokkal küzd, elsősorban azért, mert összes adós­ságát, mintegy 600 ezer forintot az idén fizette ki. Nagyot segítene tehát rajtuk egy teherautó. Egy hete még biztatták a tsz vezetőségét, hogy megkapják az autót, de néhány nap­pal ezelőtt kiderült, hogy csak akkor lesz gépkocsijuk, ha azonnal saját pénzükből kifizetik, a bank ugyanis nem tud részükre hitelt biztosítani. — Nekünk azért is rosszul esik ez — mondják a tsz-ben —, mert tud­juk, hogy a megye csaknem vala­mennyi termelőszövetkezete hitelbe kapta a teherautót. Még a barcsiak is, pedig azok valamivel jobban áll­nak és ezenkívül még négy-öt teher­autójuk van: Ezt mi is igazságtalannak tartjuk és reméljük, hogy a legújabb ter­melőszövetkezeti határozatban meg-- említett 160 teherautóból jut egy a- répáspusztai Első Ötéves Terv Ter­melőszövetkezetnek is. R. Pi * * * (A Szabad számából.) Föld szeptember 10-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom