Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-12 / 215. szám
Szerda, 1956. szeptember 12. SOMOGYI NÉPLAP 3 A tss-ek szociális bizottságairól A termelőszövetkezeti mintaalapszabály kimondja, hogy minden szövetkezetben gondoskodjanak a kiöregedett tagokról. Ennek érdekében a tsz évvégi tiszta jövedelmének 2 százalékát szociális és kulturális alapba kell helyezni. A tsz-vezető- ség gondoskodjék a munkaképtelenné vált tagokról, bölcsődék felállításáról, valamint a -tsz-tagok szakmai, politikai, kulturális igényeinek kielégítéséről. Mindezeknek a megvalósítását szolgálja a szociális és kulturális alap létesítése. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása úgy határozott, hogy a termelőszövetkezetekben a tagság szociális és kulturális helyzetének fokozottabb megjavítása érdekében szociális bizottságot kell választani. A SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG FELADATA: Ellenőrizze, hogy a tsz-ben létesítsenek szociális és kulturális alapot, a meglévő alapot pedig minden évben újólag kiegészítsék. Ellenőrizni köteles, hogy a szociális alapot a közgyűlés határozata szerint használják fel, abból elsősorban az öregeket, betegeket, szülő- anyákat és a munkaképtelenné vált tagokat segélyezzék. A bizottság ezenkívül kísérje figyelemmel a napközik, bölcsődék, üzemi konyhák működését. A szociális bizottság ellenőrizze továbbá, hogy: a) huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tsz-tagoknak javukra írják az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeik 50 százalékát; b) az idősebb és csökkent munka- képességgel bíró tsz-tagokat a vezetőség könnyű munkára ossza be; c) a szülőanyák a szülés idejére járó 3 hónapi szülési szabadságot megkapják és a szabadság minden hónapjára javukra írják az előző 12 hónapban teljesített munkaegységeik 1 hónapra eső átlagának 50 százalékát, továbbá, hogy a terhes és szoptatós anyákat a lakóhelyükhöz közel lévő területen és könnyű mun- kára osszák be; Több mint 32 ezer hold rétet, legelőt javítanak meg megyénkben A mezőgazdaságban államunk külön, fontos feladatnak jelölte meg az állattenyésztés fejlesztését. Somogy, a Kaposvölgye mindig híres volt ál-' lattenyésztéséről, s azt akarjuk, hogy a közeljövőben e hírnevünk még megalapozottabb legyen, hogy az állattenyésztés necsak mellékágként szerepeljen. Ehhez elsősorban jó legelők, rétek kellenek. Megyeszerte régi panasz az elvizenyősödött, a gondatlan kezelés folytán elromlott legelők, rétek megjavításának halogatása. A második ötéves terv orvosolja ezt a bajt is. A következő években széleskörű területlecsapoHogy örömtelibb legyen az építők élete d) az államunk által biztosított szociális juttatásokat (szülési segély, babakelengye, családi pótlék, megfelelő orvosi kezelés stb.) a tsz tagjai maradéktalanul megkapják; e) a lehetőségekhez képest a tsz létesítsen napközit, bölcsődét, valamint, hogy a bölcsődékben, napközi otthonokban lévő gyermekek ellátása kifogástalan legyen. A szociális bizottságoknak e legfontosabb feladatai mellett ellenőriznie kell, hogy pl. a mérgező anyagok megfelelő helyen vannak-e tárolva, azokhoz gyermekek ne férhessenek, sem állatok, sem emberek magukban kárt ne okozhassanak. A szociális bizottság segítsen a termelőszövetkezeti tagok házépítkezésénél olyan formában, hogy a tagok között megszervezze a segítségadást. A SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE: 1. A szpciális bizottság munkájáért a közgyűlésnek tartozik csak felelősséggel. Javaslatait és minden egyéb jelentését a vezetőséggel egyetértésben köteles a közgyűlés elé terjeszteni megvitatás, illetve jóváhagyás végett. 2. A bizottság a közgyűlésnek félévenként számoljon be munkájáról. A beszámoló foglalkozzék a szociális alap felhasználásával és tegyen javaslatot a következő évi szociális alap felhasználására. 3. A szociális bizottság elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tagság között legyenek megfelelő aktívák, akik segítik a bizottságot a munkájában. Mindezeket azért soroltam fel, mert sajnos nálunk, a kaposvári járásban, de úgy gondolom, megyeszerte is igen vérszegényen működnek a szociális bizottságok, illetve a legtöbb esetben csak megválasztották a szövetkezeti tagok, de működésükhöz sem mi, sem pártszervezeteink nem nyújtottak segítséget. Ne hanyagoljuk el szociális bizottságainkat, működtessük őket a tsz- tagok érdekében, de a még kívülállók jövőbeni érdekében is. Halász János tsz-csoportvezető lást hajtanak végre. A megye 173 községében lévő, összesen 32 005 kát. hold rét-legelőterületre vonatkozik ez. E községeikben a községfejlesztésre befizetett összeget és a dolgozó parasztok társadalmi munkáját használják fél a lecsapolásra. A munkálatokhoz a Pécsi Vízügyi Igazgatóság adja a szakembert. Külön feladatot jelent az úgynevezett fővízfolyások (patakok, csatornák) tisztogatása. Ezeket a munkákat teljesen az állam végzi. A Pécsi Vízügyi Igazgatóság a második ötéves tervben 13 637 000 forintot költ erre a munkára. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Idejét múlta a panasz, mégsem orvosolták Tavaly áprilisban a Sávolyi Állami Gazdaság dolgozójaként álltam munkába. Mezei munkát [végeztem, a tél folyamán azonban — három hónapig — kocsis voltam. A többi kocsis a nagy hidegben kesztyűt kapott a gazdaságtól — amely minden kocsisnak megjár —, azonban én saját kesztyűmet használtam. Ennek ellenére Balázs István levont tőlem 85,70 forintot kesztyűhasználat címén. A fizetésemet is — miután ez ösz- szeget jogtalanul levonta — úgy küldtek el részemre. Mindhiába fordultam a gazdasághoz panaszommal, nem orvosolták. Vida László * * * Megjegyzés: Megérdeklődtük, valóban jogtalanul vonták le Vida Lászlótól a fent említett összeget. Sü rgős választ várunk a gazdaság vezetőségétől, hogy miképpen jártak el, hogy dolgozójuk megkaphassa, illetve visszakaphassa megdolgozott bérét? (Szerk.) Huszonkilenc szülő nevében... A közelmúltban örömmel olvastuk a Somogyi Néplapban, hogy államunk fokozott gondot fordít az óvodákra. Városunkban is nagy összeget használnak fel korszerű óvodák építésére, a meglévők bővítésére. Érdemes azonban egy percre betekinteni a Vöröshadsereg úti óvodába. Ott nem ez a helyzet. Egy rozoga, düledező kapu fogadja a szülőket, gyermekeket. Az udvar nincs körülkerítve, ezért féltve engedjük gyermekeinket oda, mert úgy érezzük, soha sincsenek biztonságban. Az óvoda belső helyiségei is kívánni valót hagynak maguk után. Már két éve, hogy utoljára kimeszelték a falakat. És még sok-sok tennivalót vettünk észre mi, szülők. Azt látjuk, hogy a városnak ezzel a részével — ahol leginkább munkások laknak — nem eleget törődnek az illetékesek. Pedig napi fáradságos munkánkért megérdemelnénk, hogy gyermekeink megfelelő óvodában tölthessék napjaikat. Huszonkilenc gyermekes szülő nevében: KEZÁN ÖDÖN VÁLASZT VÁRUNK... ... a Segesdi Gépállomástól, mi ért vonták meg dolgozójuktól, Somogyi Antal mezőgazdásztól — aki a foelegi Virágzó Föld Tsz-ben dolgozik — családi pótlékát? Családjától külön él, helyben lakást nem tudnak biztosítani részére, mi tehát az eljárás? Igen helytelen, hogy egy-két hónapig kifizették a családi pótlékot, utána pedig fizetéséből levonják. Egyébként is a vele kapcsolatos minden eljárást tudatni kell a dolgozóval. _____________ T ÖRVÉNYEKRŐL - RENDELETEKRŐL A Minisztertanács határozata a tűzoltóságról és a tűzrendészetről A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál sokat fejlődött a munkásellátás. Míg a fonodái építkezésnél bizony hamarjában összetákolt házakban, fából ácsolt ágyakon, szalmazsákokon aludtak a dolgozók, addig ma már a Szántó Imre úti építkezésen lévő új munkásszállóban, tiszta szobákban, jobb, kultú- ráltabb körülmények között laknak. Bár nem mondhatjuk, hogy ebben a munkásszállóban már tökéletes a berendezés, hogy teljesen jól, otthonosan érzik magukat a dolgozók, mert a szobák kissé barátságtalanok, a falakon egyetlen kép sincs, hiányzik az ablakokról a rendes függöny, a folyosóról a szőnyeg stb., de ezeket a kis »csinosításokat-« már lassan elvégzik, biztosításukra nem kell túl nagy összeget fordítani. A jobb körülményekhez megvan az alap, a szép munkásszálló, most már csak az kell, hogy a szakszervezet és a munkások, akik benne laknak, nagyobb gondot fordítsanak szépítésére. De ez csak egyik eredmény. A vállalatnál július 1-ével megalakult a nőbizottság, Papp Sándorné vezetésével. A bizottság munkájáról számos eredmény tanúskodik. Versenyt indítottak pl. a munkásszálló tisztaságáért, berendezésének megkíméléséért. A nőbizottság tagjai segítik a szakszervezet munkáját, javaslatokat tesznek egyes dolgozók jutalmazására, segélyezésére, egyszóval segítik elintézni a dolgozó nők ügyes-bajos dolgait. Papp elvtársnő például elmondja: Mert László, a vállalat egyik dolgozója »szégyellt« segélyt kérni, elhallgatta panaszát, szerénykedett — a nőbizottság tagjai felkeresték, megismerték búját-baját, s javasolták segélyre, amit meg is kapott. Dia- novszki elvtárs gyermekét elküldték a bölcsődéből, s a nőbizottság elintézte, hogy visszavegyék. De nemcsak a nőbizottság dolgozik jól. A szakszervezet a KV júliusi határozata óta jobban törődik a dolgozók ügyeivel, jobban összeforrott a munkásokkal s igyekszik nagyobb szerepet vállalni a munkások életviszonyainak megjavításában. Az építőipari szakszervezet dicső múltjának továbbfejlesztését, előrehaladását láthatjuk a munkások képzésének, tanulásának segítésében. Gondolunk itt a sok átképzésre, tanfolyamra, amit a vállalat az elmúlt években indított. Mindezek azt mutatják, hogy mind a munkásellátás, mind a határozottabb és bátrabb fellépés a munkások érdekében, előtérbe került az Építőipari Vállalat életében is és a szak- szervezet nagyot lépett azon az úton, amelyik elvezet igazi feladatának teljesítéséhez. Nemi tennénk azonban helyesen és nem segítenénk senkinek, ha elhallgatnánk azokat a hibákat, amelyek az Építőipari Vállalat szakszervezetének, gazdasági vezetőinek és pártszervezetének munkájában a munkásellátást illetően még mindig tapasztalhatók és némi árnyékot vonnak az eddigi eredmények fölé. Említsünk ezek közül néhányat. A Zalka -Máté úti építkezésen dolgozott Kesztyűs János segédmunkás. Nem lehet róla mondani, hogy új belépő, hisz már jó ideje ennek a vállalatnak a dplgozója. Mégis majdnem arra kényszerült, hogy megváljon munkaadójától, mert feleségével — jobb híján — a Zalka Máté úti illami segítség a dolgozó parasztoknak Az elemi károk — fagy, belvíz, jég és aszály — folytán a termelők egy- részénél a vetőmag meghagyása, a beadási kötelezettség teljesítése után részben vagy egészben nincs fedezve a háztartási szükséglet. A Minisztertanácsnak a nehéz helyzetbe került termelők megsegítésére hozott határozatát az alábbiak szerint kell végrehajtani: 1. Mindazon termelőknél, akik kenyérgabonavetési kötelezettségüket teljesítették, de az elemi károk folytán az állam iránti kötelezettségűknek nem tudnak eleget tenni, a fennálló behajtási eljárást és a 10 százalékos felemelést mellőzni kell, részükre széleskörű helyettesítést kell engedélyezni, s végső esetben a kötelezettséget jövő évi teljesítésre kell átütemezni. A vetési kötelezettségét saját hibájából nem teljesítő termelővel szemben a behajtási eljárás szabályai szerint kell eljárni. 2. Azoknak a termelőknek, akik teljesítették kenyérgabonavetési kötelezettségüket és beadási kötelezettségüknek eleget tettek, de elemi kár folytán háztartási szükségletük részben vagy egészben nincs biztosítva, szükségletük kiegészítésére állami készletből kenyérgabonakölcsönt lehet nyújtani. A kölcsön az egyes termelők által beadott kenyérgabonamennyiséget nem haladhatja meg. A kenyérgabonakölcsön indokoltságát a termelő lakhelye szerint illetékes begyűjtési megbízott javaslatára a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. Sikkasztó traktorost ítélt el a Nagyatádi Járásbíróság Tinó Lajos gépállomási traktorvezető Lábodon három gazdának végzett mélyszántást, szerződés és a gépállomás vezetőinek tudta nélkül. Máté Jánostól 126 forint és Molnár Józseftől 216 forint szántási díjat szedett be, de nyugtát a pénzről nem adott, s a szántási díjat elsikkasztotta. Nemsokkal ezután Nagy József lábodi lakos földjét szántotta fel, s a szántási díjat, 214 forintot szintén felvette, s nyugtát ismét nem állított ki. Ezt az összeget is zsebre- vágta. A bíróság Tinó Lajost a kár megtérítésére kötelezte, s társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntette miatt hat hónapi javítónevelő munkára ítélte, 15 százalékos bércsökkentéssel. Háromnegyed millió ember tekintette meg eddig az Országos Mezőgazdasági Kiállítást Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon az első héten, szombat estig 488 000 ember tekintette meg a kiállítást, hétfőn délig pedig a látogatók száma elérte a 750 000-et. építkezés területén lévő »tyúkólba« költözött be. Az ólat megnéztük. (Most valóban tyúkok tárolására használják.) Egy méter 80 magas, 1 méter széles, földes, ablaktalan helyiség ez. Itt élt majd egy hónapig a család, s az építkezés vezetője, Balogh munkavezető elnézte ezt. A vállalat vezetői vajon megtekintették-e Kesztyűs elvtárs »lakását«, s ha igen, miért nem változtattak kétségbeejtő helyzetén, s miért csak most segítettek vidéki munkahelyre való helyezéssel ezen az emberen? Nagy Józsefné a Rendeltszabóság építkezésénél dolgozik. Az építkezés kicsiny beruházás, felvonulási költség sincs hozzá. Ez azonban nem mentesíti a vállalat szakszervezetét az ottani rossz munkakörülményekért. A munkásoknak nincs öltözőjük, mosdóhelyiségük. A mellékhelyiség fedetlen. Ha nem tud a vállalat mosdót, öltözőt építeni, biztosítson valamelyik közelben lévő építkezésnél, vagy másik vállalatnál. Csak egy kis körültekintés, emberség kellene hozzá. De térjünk vissza Nagy Józsefné panaszára. Mindössze három hónapja dolgozik segédmunkásként a vállalatnál édesanyjával együtt. Szolnokról jöttek el, ott gépgyári munkások voltak. Nagy- né különváltan él férjétől, két gyermeke van. Ö is, édesanyja is a munkásszálláson laknak. Gyermekeit nem vették fel a bölcsődébe helyhiány miatt. Egy idegen házhoz adta ki őket és ezért 600 forintot fizet havonta! ... Nem kér lakást, igényeinek szűk a határa: intézze el az üb, hogy felvegyék gyermekeit a bölcsődébe, így sok pénzt megtakaríthatna. A tűzoltóságról és a tűzrendészetről hozott határozatot a Minisztertanács. A tűzoltási szolgálatot az ország egész területén — az Állami Tűzoltóság — a hivatásos és önkéntes tűzoltóságok 'bevonásával biztosítja. Tűzeseteknél a helyi körülményt ismerő személyek a mentési munka elősegítése és a balesetek megelőzése érdekében kötelesek a tűzoltóegységek vezetőjét a .beavatkozás eredményességét elősegítő minden helyi körülményről a valóságnak megfelelően tájékoztatni. A községekben működő önkéntes tűzoltóság a tanács tűzvédelmi szerve, feladatait a tanács végrehajtó bizottsága felügyelete alatt, az alapszabályban foglaltak alapján látja el. A községi tűzoltóság parancsnokát és szertárosát meghatározott évi tisztelet díjban kell részesíteni. A kórháznál lévő öltözőben férfiak, nők egy szobában vannak, a helyiséget nem is használják öltözőnek. Munkásruhában mennek át a munkásszállásról, s ezt természetesnek találják és megszokták már. A kórháznál, a Zalka Máté úton és a lakásépítkezésnél dolgozók panaszolják, hogy nincs, illetve kevés a gyümölcs az üzemi konyhán. (A konyhavezető a központban azt mondja, ennyi pénzből gyümölcsöt adni nem lehet.) Egyébként az étkezés kielégítő. Az építőiparban, bár az utóbbi években csökkent, mégis a legnagyobb a munkásvándorlás. Országosan is, s ez valahogy leveszi a felelősséget az egyes területekről. A munkásvándorlás többoldalú dolog. Egyik oldala: nem kielégítő kereset és munkakörülmények? Hát vándorolnak. Másik oldala: mert vándorolnak, nemrég léptek be, nem törődnek annyira az új belépőkkel, sőt valami furcsa előítélettel fogadják őket. Ezt a kört egyszer valahol meg kell szakítani. Miért ne tehetné meg a Somogy megyei Építőipari Vállalat, mely annyi szép építkezéssel gazdagította városunkat, s szerzett nagy megbecsülést a többi munkások előtt az építőknek? Az Építőipari Vállalat dolgozói jogosan büszkék eredményeikre, jogosan büszkék lehetnek pár év alatt kinevelt szakmunkásaikra, a szép, új munkásszállásra. De tegyenek többet a vezetők, a segédmunkások, az egyszerű dolgozók nagyobb megbecsüléséért, sorsuk emberséges intézéséért. Akkor biztosan megszűnik a vándorlás is, vagy legalább is lényegesen csökken, emelkedik a munka termelékenysége, még szebb, örömtelibb lesz az építők élete. Szűts István Az a személy, aki tűz keletkezését veszi észre, köteles azt a tűzoltóságnak, vagy a legközelebbi közbiztonsági közegnek késedelem nélkül tudomására hozni. A tűzoltás vezetője tűz esetén járműveket és igavonóállatokat, valamint a tűz mielőbbi eloltása érdekében személyi tulajdonban lévő tárgyakat és eszközöket is igénybe vehet. Az igénybevételért nem jár térítés. Első fokon a községek tűzrendészet: ügyeiben a járási székhelyen működő alosztály parancsnokság, kirendeltség intézkedik. A tanácsok vb-i a tűzrendészet fejlesztése érdekében az illetékes tűzoltóparancsnokot (a tűzoltóság vezetőjét) a tűzoltóság és a tűzrendészet kérdéseit tárgyaló ülésre kötelesek meghívni. A tűzoltóság vezetője a tárgyaláson tanácskozási joggal vesz részt. A tanácsok vb-i, az egyes tűzrendészet! feladatok megoldására tűzvédelmi szakértői bizottságot szerveznek. A bizottság elősegíti .,a tűzoltóság munkáját és ellenőrzi, elősegíti a tűzrendészet! feladatok végrehajtását. Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a jogszabályok tűzmegelőzési rendelkezéseit, illetőleg a tűzrendészen hatóság határozatának a tűz megelőzésére vonatkozó előírásait nem, vagy nem megfelelően hajtja végre, aki a megelőző tűzrendészen szabályok érvényesítése szempontjából felügyeleti, vagy ellenőrzési kötelezettségét elmulasztja; aki a hatóság rendelkezése ellenére tűzkészültségi szolgálatra történt kirendelésének (személyesein vagy fogattal teljesítendő szolgálat) nem tesz eleget, vagy a szolgálatot nem megfelelően látja el; aki tüzet észlel és azt a hatóságnak — mihelyt teheti — nem jelenti, úgyszintén az is. aki a tűz jelzésére távbeszélőiét nem bocsátja rendelkezésre. Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a hatóság azon felhívását, hogy a tűz oltásában személyesen» közreműködjék, járművét, vagy a tűz oltásának elősegitésére alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre — alapos ok nélkül — nem hajtja végre; aki tűz esetén a tűzoltás vezetőjének a tűz oltása érdekében tett Intézkedését nem hajtja végre, vagy részére a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg; aki a tűzoltási célra szolgáló felszereléseket rendeltetésűiktől eltérően használja, vagy ilyen célra kiadja, illetőleg helyükről eltávolítja; aki a tűzoltási célra szolgáló felszereléseknek javításáról, illetve karbantartásáról megfelelően nem gondoskodik. Ez a rendelet 1956. október 1-én lép hatályba. (Megjelent a Magyar Közlöny 1956. szeptember 8-i 79. számában.
