Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-08 / 212. szám

VILÁG PROLETÁR]AI EGYESVL]ETEK! Somogyi Néplap Ál MOP SON ’2p.Y ii óYEfl BÍZÓT tsága és a hegyes tanács lapja XIII. évfolyam, 312. szám. ARA: SS FILLER Szombat, 1956. szeptember 8. TÖBB MINT SZÓ Mennyit halljuk napjainkban em­legetni: rehabilitálták. Es ez jó. Nem az, hogy ez a szó divatbajött, hogy annyit emlegetik, hanem az, ami mögötte van. Emberek kapják vissza régi kedvüket, bizakodóbbak lesznek, s nemcsak azok, akiket múltbeli jogtalan sérelmükért elégté­telben részesítenek, hanem azok is, akik tanúi ennek, akik a szabadabb, őszintébb, igazságosabb légkörben él­nek. Párttagságukat, állásukat kap­ják vissza olyanok, akiket a múlt­ban koholt vádak alapján, rágalma­zók sugalmazására, vagy őszinte szó­ért s más egyébért megfosztottak párttagságuktól, néha meg állásuk­tól is. A párt őszintén, bátran nyúlt a rehabilitálás kérdéséhez. S a reha­bilitáció immár nemcsak szó. So­mogybán már a XX. kongresszus előtt történtek lépések egyes jogta­lanságok, igazságtalanságok meg­szüntetésére, főként az értelmiség körében. Történtek lépések, hogy a párt és az értelmiség közelebb ke­rüljön egymáshoz. A Megyei Párt- bizottság ülésén, ankétokon foglal­koztak az értelmiség sérelmeivel, pa­naszaival. A Megyei Pártbizottság vizsgálta meg Jászai Dezső és Szabó Gyula elvtárs panaszát, s visszahe­lyezte őket eredeti munkakörükbe, visszakapták párttagságukat is. A XX. kongresszus után még bátrab­ban vizsgálták meg a múltban jog­talanul kizárt, leváltott párttagok és pártonkívüliek ügyét. Ma már szá­mos olyan kommunista és pártonkí- vüli van Somogybán, aki arról szá­molhat be, hogy a XX. kongresszus által megteremtett szabadabb, de­mokratikusabb légkörben a párt se­gített visszaállítani párttagságukat, visszaadni munkakedvüket. A Jugoszláviával szemben mester­ségesen szított ellentétek idején a határsávból sok ártatlan embert te­lepítettek ki, akiknek csak egy bű­nük volt, az hogy rokonaik voltak a déli határon túl. Ma már örömmel számolhatunk be arról, hogy megin­dult a jogtalanul kitelepítettek visz- szaköltözése, sérelmeiknek orvoslása. S életünk minden területén jogtala­nul megsértett, jogaiktól megfosz­tott emberek kapnak elégtételt, s ér­zik, hogy a párt jóváteszi a velük szemben elkövetett hibákat. A Megyei Pártbizottság eredmé­nyes munkát végez e téren, s most az szükséges, hogy az egyes járási pártbizottságok is nagyobb gonddal, bátrabban foglalkozzanak a jogtala­nul háttérbe szorított emberek, ko­holt vádak alapján kizárt párttagok ügyeinek megvizsgálásával, ezek re­habilitálásával. Számosán vannak még a megyében, akiket az elmúlt években bizalmatlanokká tettek ártó intézkedésekkel, s akik várják, hogy végre megvizsgálják ügyüket, igazu­kat, s kárpótolják őket erkölcsileg az elszenvedett sérelmekért, mellő­zésért, kizárásért. Különösen a jog­talanul kizárt párttagok rehabilitá­lásával kell sokkal többet foglalkoz­nia a járási pártbizottságoknak. Nagyobb megértéssel, körültekin­téssel s bátrabban kell foglalkozni mindenütt a rehabilitáció kérdésé- \ el. Sok-sok embernek adjuk vissza ezzel hitét, munkakedvét, s ezek az emberek még nagyobb bizalommal közelednek majd a párthoz. Tovább ezen az úton, bátrabban, szabadabban, több megértéssel. 21 dijat hoztak el a mezőgazdasási kiállításról a somogyi állattenyésztők örvendetes tény, hogy megyénk szorgos állattenyésztői, az állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek állatgondozói, egyéni dolgozó parasztok még jobban öregbítették megyénk jó hírnevét szép állataikkal. A tavalyi nyolccal szemben 21 díjat hoztak el az országos mezőgazdasági kiállítás­ról. A díjatnyert állatok a következők: Szarvasmarhatenyésztésben: Tejtermelési díjat: Balatonújhelyi Állami G. 173. Hajnal nevű tehene; I. díj: Johann József Zics. 9. Piros nevű tehene; II. díj: Bedegkéri Uj Élet Tsz Mid nevű üszője; III. díj: Bedegkéri Uj Élet Tsz Hímes nevű üszője; III. díj: Ráksi Uj Élet Tsz Eszti nevű üszője; III. díj: Matisa Lajos Ráksi, Buksi nevű növendékbikája. Sertéstenyésztésben: Tenyésztési nagydíjat nyertek a ráksi Uj Élet süldő kanjai és süldő kocái. I. díjat: Somogymeggyesi Jó Gazda Zsivány nevű törzskanja; I. díjat: Barcsi Vörös Csillag egy süldő kanja; I. díjat: Jakab Ferenc Gölle, egy süldő kanja; II. díjat: Toponári Békegalamb Tsz, kocamalacok; II. díjat: Igali II. Pártkongresszus Tsz, egy süldő kanja; II. díjat: Németh Béla Mernye, egy süldő kanja; II. díjat: Kovács Ernő Gölle, egy süldő koca; III. díjat: Hedrehelyi Búzakalász Tsz, kocamalacok; III. díjat: Bizderi Dezső Zimány, egy süldő kan; III. díjat: Csőri Sándor Gölle, egy süldő kan; III. díjat: Cukorgyári Célgazdaság Kaposvár, egy süldő kan. Lótenyésztésben: II. díjat: Jutái Úttörő Tsz Böske nevű kanca lova; III. díjat: Bedegkéri Uj Élet Tsz Durcás nevű kanca lova. Juhtenyésztésben: Díjat nyert Kopácsi József Kaposvár, egy kosa. Ötvennégy traktoros és egy brigád teljesítette éves tervét Gépállomásaink 54 traktorosa és egy brigádja (a marcali Vass Ferenc ifi-brigád) teljesítette éves tervét. A legjobbak között van Kisignácz Já­nos, a csokonyavisontai és Gyurko- vics János, a Csurgói Gépállomás nyári kampányban is élenjáró trak­torosa. Az éves tervet teljesítő trak­torosokat ezentúl másfélszeres díja­zás illeti meg, vagyis minden nor- mólhold talajmunka teljesítmény után annyi munkabért kapnak, mint a többi traktoros másfél normálhold teljesítményre. Érdemes tehát jól és sokat dolgozni, nemcsak nagyobb er­kölcsi megbecsülés jár érte, több fo­rintot is kapnak kézhez szántóföld­jeink legszorgalmasabb traktorosai. Örömmel csatlakoznak Nemrégiben közöltük lapunkban, hogy a Bálatonlellei Vegyesipari Ktsz versenyre hívta ki a megye többi vegyesipari ktsz-ét. A verseny alapja a harmadik negyedéves terv teljesítése, illetve túlteljesítése, a jobb minőségű munka, anyagmegta­karítás. A Tahi Vegyesipari Ktsz értesí­tette szerkesztőségünket, hogy örömmel elfogadja a versenykihí­vást és a tagság minden erejével azon lesz, hogy e'Iső legyen e vetél­kedésben. Befejezés előtt az őszi árpa vetése a böhBnyei Oózsa Tsz-ben Fenyvesi Zoltán, a böhönyei ta­nács dolgozója tegnap telefonon je­lentette a szerkesztőségnek, hogy a Dózsa Tsz-ben csütörtökön délután hozzáláttak az őszi árpa vetéséhez, s estig 5 holdat el is vetettek belőle. Pénteken délelőtt még több gép, s az összes fogat vetett a Dózsa földjein. — Estig mind a negyven holdon földbe akarják tenni a magot, hogy netán eső lenne, a földben érje az őszi árpát — mondotta Fenyvesi Zol­tán. EGY TEHERAUTÓ PARADICSOM futott be kedden este a szuloki Kos­suth portájára. A tsz vezetői hozták a tsz gépkocsiján, a tsz-tagoknak. Hogy legyen minden tsz háziasszony­nak egész télen elegendő befőtt pa­radicsomija. Milyen jó étvágygerjesz­tő is télen a disznóhússal, csülökkel főtt par a d i csomosfcáposzt a, vagy mártás. Szülőkön nem termett az idén elegendő paradicsom. Gondol­tak egyet a vezetők, összedúgták fe­jüket a tagsággal, s megegyeztek: saját gépkocsijukkal Pécsről hoznak egy szállítmányt. Szerdán már a haj­nali órákban elosztották a paradicso­mot: kinek mennyi kellett. Szép pél­dája ez is annak: hogyan kell gon­doskodni a tagságról, a közösségről. A szövetkezetben az egyéni ügy is közös ügy. hiszen éppen ez fűzi egy ragy családba az embereket. MEGSZŰNT A TERVLEMARADÁS égetett téglából is a Somogy megyei Téglagyári Egyesülésnél. Nincs már adósságuk az egyesülés téglásainak! Augusztus hónapban 650 000 darab­bal termeltek többet a tervezettnél és ezzel teljesítették évi tervüket. Az egy hónapi többletgyártásból 30 csa­ládi házat tudnak építeni, örülnek is a dolgozók a szép eredményeik­nek. Most elhatározták, hogy év vé­géig még sok házra való téglát ad­nak terven felül az országnak. A KÉPVISELŐ NAPLÓJÁBÓL Másfél vagon nemesített vetőmagot igényelt eddig csereterményért több mint 50 kiskorpádi egyéni gazda. Egy vagon rozs vetőmag már meg is érkezett a földművesszövetkezet­hez és rövidesen megkezdik a kiosz­tását. A kiskorpádi dolgozó parasz­tok tavaly ősszel is elég időben elve­tettek, tiszta, jó vetőmagot használ­tak, ennek köszönhetik, hogy a kör­nyező községektől eltérően kiemelke­dő termésátlagot értek el. A dolgozó parasztok legtöbbjének jócskán ma­radt a beadáson felül is háztartási szükségletre gabonája. Jövőre még többet akarnak termelni. Jandzsó József egyéni gazda ezért Íratott a tanácsnál 360 kiló nemesített búzát és 200 kiló rozsot. Ez több mint 5 hold föld bevetésére elegendő. Ma­ttes Gyula pedig három holdra cse­rél búzavetőmagot. H Varga Károlyt ismerik Somogy- Ü ban. Megyejáró útján sokan hittel, s bizalommal állítják meg: segítsen s orvosolni panaszaikat, sérelmeiket, H szóljon kívánságaikról a megyé- M nél, az Országházban. Szegődjünk §§ egy napon kísérőül hozzá, a me­ll gyei tanácstaghoz és országgyűlési § képviselőhöz, s lessünk el egyet- m mást naplójegyzeteiből. (Emberség és szív dolga H Szerdán reggel, mint minden = másik >napon, szorgalmasan etet- §j nek, itatnak a fonói Vörös Hajnal Tsz jószágosai. Mintha kicserél- = ték volna, úgy megszépültek a H szövetkezet szarvasmarhái a nem- = rég átalakított, egészséges istálló­ig ban. Különösen a nővendéküsző- Ü ikön látja a szem a tisztaság és = gondosság nyomait. Megérdemlik H hát a tehenészek a dicsérő szót és Ü azt is méltán mondhatja Varga §j elvtárs: nem veszik el Kaposvöl- g gye állattenyésztésének' jó hírne- H ve. H Éppen tovaindulóban van a kép- Ü viselő, amikor ráköszönt Bőzsöny- József szövetkezeti könyvelő, " s §§ máris mondja a találkozáskor szo- g kásos első kérdésre n{ílöszként: H »Köszönöm, én jól... De az elnö- = künk... Rosszul lett megint. Ép- = pen most akarunk beszólni a men­— tőkért...« g ... Tíz perc múlva már Fonai g Ernő tsz-elnökkel és feleségével = kiindult a faluból a gépkocsi, g amellyel Varga elvtárs jött. Nincs s erre szabály a tanácstörvényben, g s a képviselők kötelessége ‘közt g sincs róla említés. Ám van rubri- s ka a képviselő lelkiismeretében a H szívesség és emberiesség számára. |A gépállomás ivezetőinek sok mondanivalójuk van. ■. »Vet­ni kellene, de a nagyberki Becsü­let még nem kapta meg a csere­árpát ... A csávázás fontosságára sem ártana felhívni a figyelmet... A Cukorgyárral is jó lenne szót értetnünk: ne későn és ne egy­szerre küldje a mi szövetkezteink- be a nyers répaszeletet, mert ak­kor nem győzzük a silózást« — mondják. Duics János igazgató sorolja to­vább: »Felelős vagyok szövetke­zeteink egész gazdálkodásáért. De hat év óta egyszer sem kerestek fel a törzsállattenyésztőktől...« Aztán a szövetkezetek termelé­sének, tervezésének hibáit fesze­geti. — Hetvenféle magot termelnek Fonó környékén — mondja »né­mi« túlzással Duics eívtárs. — Ahány fajta, annyi időben érik be. Községenként, körzetenként kelle­ne megnézni, hogy milyen apró­magot terem meg a föld. A termel­tető vállalatok munkájáról más észrevételem is van. A cukorrépa- szerződtetők pl. mégkereshetné­nek előzőleg bennünket és meg­beszélnénk, mennyi répa lesz a körzetünkben. így előzetes ter­vünk készítésénél számolni tud­nánk a cukorrépa talajelőkészíté­sével, növényápolásával és szállí­tásával. Azt is örömmel vennénk, ha a járási tanács mezőgazdasági osztálya a tervfelbontás után tud­tunkra adná, hogy tsz-einkben mennyi kenyérgabonát veinek, er­re jó előre felkészülhetnénk. A tanácsnál Balogh János vb-titkárral be­szélget Varga elvtárs. — Sokan jönnek hozzánk sérelmeikkel — mondja a tanács titkára. — Ha tudunk, azon nyomban keresünk orvoslást. Ezt tettük a középpa­rasztok rehabilitálásánál is: a há­rom Fonai — Ágoston, Lőrinc és Adám — ügyét megnyugtatóartel­rendeztük. De vannak jogos kí­vánságok, amelyeknek nem tu­dunk a végükre járni. Itt van pl. a malomi dolgozók jutalmazása. A tanács malma 22 ezer forint többletjövedelemmel zárta az első negyedévet. Ebből 17 ezret község­fejlesztésre fordíthatunk, de sem a községnél, sem a járásnál, sem pedig a megyénél nincs olyan tör­vényes szabály, hogy a nyolc dol­gozónak szétoszthatnánk pár ezer forintot. Pedig megérdemelnék, s a jutalom ismét a terv túlszárnya­lására serkentené őket. Újabb kérés: járjon el a képvi­selő elvtárs a megyénél, hogy Nagy Mózes állatorvos — ha szí­vesen vállalja — ide kerülhessen a faluba. Lakásról gondoskodnak, hiszen apósa itt él Fonóban. Büssüben mintegy 10—15 gazdát megkárosí­tott az Állatértékesítő Vállalat. Átvette tenyészállataikat, de nem adott vételijegyet, hőgy idei hús­beadásukat jóváírhatnák. A be­gyűjtési törvény nem igy beszél! A tanácstitkár hiába szólt a te­nyészállat-felvásárlóknak — ügyet sem vetnek ők a törvényre. Rész­letes jelentés van erről a tanács­nál — egy példányt átvesz Varga elvtárs, s néhány kísérő sorral el­küldi Pestre, egyenesen Szobek András begyűjtési miniszter cí­mére. 20 mázsa húsról van szó! Biztosan nem várat sokáig maga­ra a válasz, mert most már gyor­sabban elintézik a minisztériu­mokban az országgyűlési képvise­lők felküldött panaszait. * * * A kérések, észrevételek bekerül­tek a képviselő naplójába, emlé­kezetébe. Közülük néhányat mi is közreadtunk e helyen, hogy mi­előbb érezhessék Varga Károly választói: nem volt hiábavaló szó- vátenni sérelmeiket... KUTAS JÓZSEF Tá n c Mert szépet látok, elraqadót, hát szóra szít szívem, hoqy versben rójam lelkem szavát, most rólad szól énekem, örömteli naqy loboqás: tánc! Ujjonq a heqedű, a cimbalom tombol, szemekben a qyönyör qyémántja csllloq, izzó váqyakkal, mély titkokkal terhes a ritka szép vasárnap esti iéq. A nyári éq, a mélykék maqassáq milliárd csillaqa hűs fényt permetez rájuk, mely ott raqyoq verejtékqyönqyös forró homlokukon. Tombol a cimbalom, ujjonq a heqedű, hajrá! vad lánqqal loboq a tánc ... Dobban a föld, Az élet ömlik itt táncba át s lelkűk örömét, fájdalmát, kikurjantják e szent hévséqben... SOMOGYI PÁL <a*F­A külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatója ,A Külügyminisztérium tájékozta­tási főosztályán Rubin Péter rendkí­vüli követ és meghatalmazott mí- niszter, a Külügyminisztérium szó­vivője pénteken sajtótájékoztatót tartott, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Erősödne a dolgozó parasztok bizalma, ha segítene a tanácstag Nemrégiben Gadány községen vitt keresztül az utam. A fehérakoli dű­lőben megálltam egy idősebb pa­rasztemberrel beszélgetni. Érdeklőd­tem a termésről, a betakarításról. A bácsika szives szóval válaszolt kér­déseimre, majd hamarosan panaszá­ra fordította a beszédet. Tudja az elvtárs, milyen nagy panaszunk van nekünk, akiknek a földje itt fekszik a fehérakoli dűlőben. Ebben a hatal­mas határban nincs egy olyan kút, amelynek vízével csillapíthatnánk szomjúságunkat. Megtudtam, hogy van ugyan há­rom, kút, de egyiket sem lehet hasz­nálni, piszkosak, meg felhúzója, ve­derje nincs egyiknek sem. Hazulról hiába hoznak vizet, mert megmeleg­szik. A legközelebbi kút pedig 5 ki- lonjéterre van. Nagy dologidőben nem érnek rá arra, hogy 10 kilomé­tert tegyenek meg egy korsó vízért. Nem lehetne ezen segíteni, vetődött fel bennem a kérdés. Megtudtam azt is a bácsitól, hogy Barát elvtárs, a marcali községi tanács elnöke — akit ezek a gazdák választottak a tanács tagjának — tud erről, de még nem segített. Pedig választói tőle várnak panaszukra orvoslást. A Hazafias Népfront helyi szervezetének segítsé­gével, a tanáccsal és a gazdákkal karöltve meg lehetne oldani ezt a problémát. Csekély összegből társa­dalmi munkával helyre lehetne állí­tani a kutakat. Azt hiszem e probléma megoldása után a dolgozó parasztok hite és bi­zalma is megerősödne, éreznék ezen keresztül is, hogy a tanács valóban az ő érdeküket képviseli. Viszmeg István levelezői Vasárnap kiosztják a mező- gazdasági kiállítás díjait Az Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon vasárnap délelőtt Matolcsi János földművelésügyi miniszter az ország legjobb állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek és egyéni termelőinek ünnepélyesen kiosztja a kiállításon nyert állattenyésztési és növénytermesztési díjakat. „Ml MÉG • ESŐRE VÁRUNK" Negyvenhárom hold őszi kalászost vetnek a somogybükkösdi Rákóczi Tsz-ben. A járás egy-két tsz-ében, pl. a berzencei Uj Barázdában már hozzáláttak az őszi árpa vetéséhez. A somogybükkösdi Rákócziban azon­ban még várnak. Megkérdeztük Kel­ler Ferenc elvtársat, a tsz elnökét: miért nem vetnek? Azt felelte: »majd ha eső lesz«. Nem jól cselek­szik a tagság, hiszen a föld minden­nap jobban szárad, s a magot egy­szer mégis földbe kell tenni. (Tavaly a sok eső késleltette a vetést.) Jó ta­lajműveléssel, fogassal, hengerrel porhanyós magágyat lehet biztosíta­ni, s így a nedvesség sem párolog el a földből. A késés azonban vesz­teséget jelent: később a mag nehe­zebben kel ki, s nehezebben erősö­dik meg a növényzet is. A somogy- bükkösdieknek választaniok kell: jó termést, -vagy jövőre is csak 5—6 mázsás átlagot akarnak-e betakaríta­ni? A gépállomás mezőgazdászai magyarázzák meg a tsz-eknek, nem, érdemes a vetéssel várni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom