Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-27 / 228. szám

2 SOMOGYI 1SÉPLAP Csütörtök, 1956. szeptember 27. IDiplomáciai tanácskozások Washingtonban a szuezi kérdésről Washington (MTI). Az, AFP jelen­ti, hogy az amerikai külügyminiszté­riumban kedden délután félórás ta­nácskozás zajlott le a szuezi problé­máról tíervé Alphaud washingtoni francia nagykövet és Dulles külügy­miniszter között. A francia nagykö­vet a megbeszélés után csak annyit mondott, hogy a szuezi kérdést ál­talánosságban vizsgálták meg. A külügyminiszter ezután más problé­mák között a Macmillan brit pénz­ügyminiszterrel folytatott közel más­félórás tanácskozáson ugyancsak tár­gyalt erről a kérdésről. Macmillan a nemzetközi pénzügyi alap washing­toni ülésén vesz részt jelenleg. Az angol pénzügyminiszter a kül­ügyminisztériumból távozva az új­ságírók kérdésére adott válaszában! sejtetni engedte, hogy Nagy-Britan- nia esetleg kénytelen lesz félbeszakít tani a közép-keleti és távol-keléti 4 gazdaságilag elmaradott országok-! ban folyó tőkeélhelyezéseit, ha a! szuezi kérdést nem rendezik kielét gítő módon. Macmillan kijelentette, hogy a ! helyzet igen súlyossá Válhat, ha! Nasszer ezredes megtagadja a csa- ” tornahasználók rövidesen létreho­zandó szövetségétől azt a jogot, hogy] a csatornán a szövetség által kivá-j lesztott révkalauzok vezetésével kel- < jenek át a hajók. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK MOSZKVA (TASZSZ) O. V. Kuusinen, az In­terparlamentáris Unió szovjet cso­portjának elnöke kedden ebédet adott a Moszkvában tartózkodó Ed­gár Faure volt' francia miniszterel­nök tiszteletére. MOSZKVA (TASZSZ) G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a villamoserőművek minisztere kedden fogadta a Moszk- \ ában tartózkodó Waldbrunner oszt­rák közlekedési és villamosenergia- gazdálkpdási minisztert. Waldbrun­ner két hét óta tartózkodik a Szov­jetunióban. A megbeszélés során Waldbrunner kijelentette, hogy na­gyon elégedett látogatásával, mert lehetősége nyílt, hogy megismerked­jék a Szovjetunió energiagazdálko­dásával, gépgyártásával, a szovjet nép életével. LONDON (TASZSZ) A Standard Motor Com­pany Coventry-i gyárának műszaki rajzolói már ötödik hete sztrájkol­nak A rajzolók az igazgatóság önké­nyes eljárása miatt folyamodtak a sztrájkhoz. Az igazgatóság ugyanis az érvényben lévő szerződések meg­szegésével önkényesen elbocsátott 20 dolgozót: MÜNCHEN (MTI) A DPA híre szerint a mün­cheni városi tanács kedden elutasí­tott minden szervezeti és személy­ügyi rendszabályt a hadkötelezettek sorozására. A tanács valamennyi tagja egyetértett abban, hogy a had­kötelezettségi törvényben a szövet­ség által kitűzött feladatokat nem lehet teljesíteni, mert a szövetség nem bocsátotta rendelkezésre a szük­séges összegeket és a felmerülő plusz költségeié pótlásának jogi helyzete sem tisztázódott még. Münchenben 14 munkaerőből álló új hivatalt kel­lene létesíteni a hadkötelezettek so­rozására. A felső-bajorországi Penz­berg városi tanácsa -a biztonság és a rend fenntartása céljából« nem tartja kívánatosnak a Bundeswehr számára való toborzást. LONDON (MTI) Az angliai és észak-európai! kikötők, valamint a Távol-Kelet kö-! zötti áruforgalmat lebonyolító hajós-4 társaságok csoportja kedden vissza- ‘ vonta azt a 15 százalékos díjszabás-! emelést, amelyet a múlt héten a! szuezi helyzet miatt életbe léptetett.! A határozat indokolásában a hajós­társaságok kijelentik, hogy hajóik! az elmúlt hét alatt »számbavehető! késedelem nélkül haladhattak át a! Szuezi-csatornán«. KAIRÓ (MTI) A kairói rádió jelenti, hogy] november 3—9-ig »Arab tájékoztató] kongresszust« tartanak Kairóban. Az] Arab Liga fennhatósága alatt tar-] tandó kongresszus igyekszik majd] megkeresni az arab országokat érin-] tő tájékoztatás összehangolásának ] módját és megjavítani a már fenn-] álló tájékoztató szervek együttmű-] kódését. .JERUZSÁLEM (MTI) Az izraeli kormány kedden] megbeszélésre hívta meg Mose Da-] jan vezérőrnagy, vezérkari főnököt i a feszült határmenti helyzet ügyé-] ben. A kormány rendkívüli minisz­tertanácsot hívott össze, miután a ] jerdániai határon vasárnap lezajlott ^ lövöldözés következtében már a ne-< gyedik izraeli halt meg. TEL-AVIV A Húszán ellen szerdára virradó éjszaka indított támadás első mérle­ge: mintegy 50 halott jordániai rész­ről és nagy mennyiségű hadizsák-, mány — közölte szerdán reggel egy izraeli szóvivő. A harc állítólag kö­zel négy óra hosszat tartott, jelen­tős izraeli egységek és alaposan elő­készített állásokban elhelyezkedő jordániai csapatok között. A harc oly heves volt, hogy többízben került sor kézitusára. Az izraeliek által di- namittal felrobbantott jordániai ál­lások állítólag teljesen megsemmisül­tek. Az izraeli szóvivő nem beszélt az Izrael által a támadás során szenvedett veszteségről. Az ENSZ- bizottság vizsgálata folyamatban Köteles-e spicli lenni egy amerikai tanító? Ez a kérdés azért vált aktuálissá, mert a New York-i iskolák felsőbb ható­ságai elbocsátottak néhány ta­nítót, akik nem voltak hajlan­dók spiclislcedni. Az iskolaügy mccarthystái nemcsak politikai nézetükről faggatják a pedagó­gusokat, hanem igyekeznek ki­szedni belőlük a »felforgató te­vékenységgel gyanúsított kol­légáik nézeteit és magatartását is. A sértett tanítók panasszal fordultak New York állam isko­laügyi osztályához, melynek ve­zetője, Allan érvénytelenítette az elbocsátási végzést. A városi iskolaügyi hatóságok azonban nem tették le a fegyvert. Beje­lentették, hogy megfellebbezik az iskolaügyi osztály vezetői­nek határozatát, mert az aka­dályozza a tanintézetekben fo­lyó »felforgató tevékenység el­leni propagandát«. Követelik> hogy foglaljak szabályokba a ta­nítók jogait és kötelességeit. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a tanítók »alapvető kötelességei közé kell sorolni az árulkodást és spicliskedést«. A New York Times szerint Allan kijelentette, hogy ez töb­bet ártana, mint használna és ennek az inkvizíciós módszer­nek nincs helye az iskolákban. Allan hangoztatta, hogy szen­vedélyes antikommunista, tehát aligha lehetne azzal vádolni, hogy szimpatizál a felforgató elemekkel. Egyszerűen az isko­lák züllésétől fél és azt akarja megelőzni. Kijelentette, hogy amennyiben a tanítóknak spic­liknek kell lenniük államhűsé- >gük bebizonyításához, akkor az iskolák erkölcsi csődbe jutnak. A tanítószövetség melegen üdvözölte Allan döntését. . A New York-i iskólaügyi hatósá­gok képviselője azonban kijelen­tette, hogy az elbocsátott taní­tókat aligha veszik vissza, mert más vádakat is emelnek elle­nük. Mégpedig azt, hogy megta­gadták a választ arra a kérdés­re, hogyan vélekednek a kom­munizmusról. Mint látható, az Egyesült Ál­lamokban tovább dühöng a mccarthyzmus és óriási károkat okoz az országnak. Magyar kisiparos küldöttség Romániában Bukarest (AGERPRES). Abecski Edének, az OKISZ elnökhelyettesé­nek vezetésével magyar kisipari szö­vetkezeti küldöttség érkezett Buka­restbe. A magyar vendégek egy hó­napig maradnak Romániában, hogy megismerkedjenek a román kisipari szövetkezetekkel. tanító vagy spicli. lÉrdekességek INNEN-ONNAN "Hlil Finnország korszerűsíti dohányiparát Finnországban egyre növekszik a dohány­áruk — főleg a ciga­retta — fogyasztása. A növekvő kereslet megköveteli a dohány­ipar új gépekkel való felszerelését. Ennek egyelőre az az akadá­lya. hogy a gépek vá­sárlásához jelenleg nem ádl elég deviza rendelkezésre. Zenei hangok a Vénuszról Berkely (USA). Dr. John Kraus, az ohiói egyetem professzora, a Vénusz bolygóról szár­mazó rádiójeleket vett feL Az egy másodperc­nyi időközű rádiójelek, állandóan, erősödnek, majd halkulnak és na­ponta hét perccel ko­rábban észlelhetők. Emberéletet oltott ki a petárda Aibecete spanyol vá­rosban felrobbant ^gy tehergépkocsi-rako­mány petárda Egy ember meghalt, húszán megsebesültek. Az „Isteni színjáték“ filmen Dino de Laurentis hollywoodi olasz film­rendező, aiki a közel- mjúltbain fejezte be Aitdreyí HepbumKnel és Mel Ferrer-rel a Háború és béke film­változatának forgatá­sát, most ismét egy gi­gantikus film forgatá­sát vette tervibe. Sajtó- konferencián bejelen­tette, 'hogy Dante »Is­teni színjáték«-ót viszi filmre. E világirodal­mi remekmű filmasíté- séhez meghívta a leg­híresebb forgatókönyv- írókat és színészeket. A film körülbelül há­rom év alatt fog elké­szülni. A színes lakosság haladását elősegítő országos társaság kongresszusa San-Franciscoban be­fejeződött a színes la­kosság haladását elő­segítő országos társa­ság évi kongresszusa. Ä kongresszus részve­vői erélyesen elutasí­tottak minden olyan felhívást, amely sze­rint a polgárjogok kér­désében «mérsékletre« és »fokozatosságra« van szükség. Feüihív- itáik a köztársasági és a demokrata pártot, ne keressenek kibúvó­kat. hanem nyíltan keljenek a. négerek jo­gainak védelmére. Blank 42 000 áttelepültet lakottat ki A bonni hadügymi­nisztérium képviselője 'Bonnban, egy sajtóér­tekezleten közölte, hogy 42 000 áttelepült- nek, akik még ma is a Wehrmacht volt foa- raktáboraiban laknak, el kell hagyniuk szük­séglakásukat, hogy a bonni NATO-hadse­reg katonáinak adják át helyüket. Dr. Men- de FDP-fcépviselő el­mondta, hegy például Hamburg-Fisch bock- iban 1600 öreg embert kell a régi kaszár­nyákból kilakoltatni, mert az épületekben a katonákat kell enhe- lyezni. 1200 juh és 11 ember életét oltotta ki a leomló hegy Jugoszláviában Kavadar 'község közelében szeptember 5-én leomlott egy fél hegy, mintegy 15 millió köb­méter föld. A hatalmas földtömeg maga alá temette a hegy lábánál legelő 1200 juhot és 18 embert. Hét embert sikerült megmenteni. A szemtanúik szerint a 300 méter magas hegyről először hullaná kez­dett a kő. A pásztorok közül néhá- nyan futásnak eredtek, s egyszer- csak hatalmas robajt hallottak. A hegy féle csúszni kezdett, mint la­vina, söpört el' mindent útjábói. A földhullástól nagy porfelhő keletke­zett, s nem lehetett látni. Már 200— 250 méterre is érezni lehetett a föld remegését és a légnyomást. A hegy közelében dolgozó emberek élet­halál harcot vívtak a lezúduló föld­tömeggel, néhány gyermek életének megmentéséért. Szakértők szerint a hegyomlás oka talajvíz volt, mely az esővíztől sza­porodva, valamint a hegy alatt fo­lyó Luda Mara folyócska fellazítot­ta a hegyaljájt, s a nagy súlyt nem tudva tartani, a hegy lába megcsu- szamlott. Az okok között az is szere­pelt, hogy semmilyen talajkötő nö­vényzet nem volt a hegyen. . Háború halott nélkül Szóbeszéd Equadorban ma is a lá­zadás, amely még az első világhá­ború előtt volt. A szembenálló felelt több millió ágyú- és .pusikagelyót lőttek ki és egyetlen ember sem vesztette életét. Csupán egy katona sebesült meg, az is olyképpen, hogy megrágta egy öszvér. Megjelent a Társadalmi Szemle legújabb száma A Társadalmi Szemle szeptemberi számának vezércikke a pártaktíva- értekezletek tapasztalatait és a párt­munka következő feladatait foglalja össze. Kovács István és Markója Imre írása a bürokrácia elleni harcról és az államigazgatás megjavításáról szól. Gyenes Antal az egyszerűbb Pippo nem akart leszállni a szénbányába (''enuában a véletlenre akartam '“r bízni, hol fogyasszam el sze­rény ebédemet, Milánóban vagy Cremonában. A véletlen egy kis te­hergépkocsi formájában jelentke­zett; az útja Cremonába vitt. Hát beszálltam. Giuseppe, az »én kocsim« fekete- fürtű vezetője rágyújtott egy ciga­rettára, mélyeit szippantott vbelők kiköpött a kocsi ablakán és ennyit mondott: — Disznósági Helyes — gondoltam magamban. De szerettem volna tudni, milyen disznóságra gondol. De ez sem ma­radt előttem sokáig titokban. — Majdnem én is az elégett hul­lák között lengnék Marcinelleben. Pippo q-mico mio, szintén nem akart odamenni a bányába, Belgiumba, de egyszerűen odakergették, úgy, ahogy engemet is oda akartak haj­tani. Porca Madonna! iMaréinelle! Ahová érkeztem, ezek­ben a napokban a beszélgetések és' a vitáic központjában a belgiumi rettenetes bányalaatasztrófa állt. Olaszország számára Marcinelle nemzeti szerencsétlenség volt. A 157 600 bányászból, akik Belgiumban dolgoznak, 67 500, tehát 44 százaléka külföldről való. Ezek sorában 47 500 az olasz. Giuseppe elbeszélte nekem■ a maga történetét. — Hat héttel ezelőtt elvesztettem a■ munkahelyemet, mert a vállalat, ahol dolgoztam, leállt. Az első he­tekben csak ment valahogy az élet a munkanélküli segélyből. Egy na­pon aztán a hivatalvezető elé idéz­tek. Ahá — gondoltam — munkát ttaláltak számodra. Es találtak is. IRTA: OSKAR WIESFLEGKER — Idefigyelj — mondta a hivatal- vezető. — Nem zsebelheted itt be örökké ingyen az állam pénzét. Mindenki dolgozik. (Ez persze ha­zugság, mert akkor éppen nem dol­gozott »mindenki«. Olaszországban ákor több mint kétmillió ember lé­zengett munka nélkül. De a hivatal­főnök ezt éppen olyan jól tudta, mint én, ha nem jobban.) Mindenki, az egész világ dolgozik és persze te is akarsz dolgozni. Ugye? Hát per­sze, én is akartam dolgozni. Nem is tudom, mit szeretnék ennél jobban, mert a szerény segélyből nem tud­tam etetni a családomat. — Szóval van valamink a részed­re. A jövő héten em transzporttal elutazol Belgiumba. Charleroiban ismét szükség van emberre. Erős, fiatal vagy és ezenkívül ott fenn Belgiumban szépen Jceresel, Természetesen vonakodtam. Elő­ször is — mondtam én olasz vagyok és itthon, a hazámban szeretnék munkát kapni. Másodszor — így folytattam —, nem vagyok bányász, hanem más mesterségem van. Har­madszor ... de erre már nem került a sor, mert a fickó kivezettetett. No, de azt hallotta volna, amit én még a fejéhez vágtam. Es Giuseppe egész szótár szidal­mat pattogott el, amit képtelen lennék lefordítani. Az idegen nyelv erre nem alkalmas. De ez más lap­ra tartozik. fjHuseppét a községi fogházba ^ vitték, de két nap múlva sza­badon kellett bocsátani. — A községi rendőr — mesélte kuncogva — barátságosan bánt ve­lem. Igazad van, olasz vagy, jogod van hozzá, hogy a hazádban adja­nak neked munkahelyet. Menjenek ő uraságaik a szénbányába, ha ked­vük van hozzá. így hát mégis itt maradtam. Munkát is találtam és életben maradtam. Mert a transz­port, amely akkor elindult, éppen abba a bányába ment, ahol ez a borzalmas katasztrófa történt. Ba­rátom, Pippo, akiben kevesebb voll az ellenálló erő, elfogadta az »aján­latot« és most ő is az áldozatok kö­zött van. Együtt jártunk az iskolá­ba, együtt töltöttük el ifjúságunk éveit, sőt egy üzemben kerestük meg a kenyerünket. Csak éppen Charleroiba nem akarózott. mennem. Talán, ha nőtlen lennék — elmél­kedett Giuseppe —, de nem, való­színűleg akkor sem. És Pippo se ment szívesen, de mi mást tehetett volna? Egyedül állt a világban. Mikor Giuseppet a mai munkájá­ról faggattam, úgy vélekedett, hogy társaihoz képest meg lehet elégedve. Persze, a kereset nem különös, de meg lehet élni belőle. — Nézze, itt Cremonában ismét sereg munka- nélküli ténfereg. Főlea mezőgazda- sági munkások. Tekintse meg cscíc a házakat — éppen kis falun vág­tattunk át, a házak elég avultak vol­tak, a tetők lyukasak, a falak mál- lottak — ezekben olasz munkások és földmunkások laknak. És tudja-e, mit kell itt fizetni egy odúért, amit lakásnak nem is lehet nevezni? 15 000 lírát egy szoba-konyháért. — Es mit keres átlag egy munkás? — 30 000 és 40 000 Ura között. A kereset fele tehát elmegy egy nuomnrlakás bérére. A többiből kell tenaődni. Alig lehet elképzelni, mi­lyen alacsony lehet itt az életszín­vonal. — Aztán az élet napról napra drá­gább — szakította félbe Giuseppe töprengésemet. — Ezt észre vettem — feleltem neki. — Tavaly óta az eszpresszó lényegesen megdrágult. Emlékezem, a múlt nyáron 25 lírát fizettem egy csésze kávéért, ma pedig negyvenet kértek érte. — így van. De qz árak emelkedé­se nem állt meg a kávénál. Vala­mennyi élelmicikknek, kenyérnek* húsnak (ami ugyan az olasz munkás számára fényűzési cikk), bornak, gyümölcsnek, szóval mindennek fel­szökött az ára. í Gremonához közeledtünk. Még talán húsz percnyi útunk .volt hát­ra. De útitársamtól még meg akar­tam egyet-mást tudni. — Hány órát dolgozik egy nap? — Tízet. Persze csak 48 órás munlcahetünk van, de túlóráznunk kell. — Ezért jobban meg is fizetik, nemde ? — Elméletben. A gyakorlatban úgy áll a dolog, a két túlóráért, amit naponta csinálok, csak a nor­mális munkabért kapom. De én jól elrakom a munkabérutálpányokat. Ha az öreg elbocsát az állásomból, megyek velük a munkaügyi bíróság­hoz. TTjbál .bizonyítékot szereztem tehát arra, amit Olaszország­ban oly gyakran megállapítottam: sok vállalat megcsalja a munkáso­kat a nekik járó túlóradíjakkal Természetesen ha a munkás elszalad a munkaügyi bírósághoz, a munka­adónak fizetnie kell. De hány mun­kás meri ezt megtenni? Tudják, hogy hamar útilapút kötnek a tal­pukra. Az elbocsátásra mindig lehet okot találni. És csak kevesen őrzik meg, mint Giuseppe, a fizetési utal­ványokat. De »bizonyító anyag« nélkül hiába emel panaszt. szövetkezeti formáknak termelőszö­vetkezeti mozgalmunkban betöltött szerepéről írt cikket. Pataki Ferenc cikkének címe: »A szocialista neve­lés és a népi kollégiumi mozgalom«. Kárpáti János »Liszt Ferenc .öröksé­ge, és a magyar zenetudomány« cí­mű cikkében a nagy zeneköltőről emlékezik meg. E számban jelenik meg Zsigmond * László tanulmányának (A proletár- | internacionalizmus — a francia és a I német nép békéjének záloga) befeje­li ző része. • Radnai József a nemzetközi hely­ezetnek a genfi kormányfői értekez- | let;, utáni alakulásáról ad beszámo­lót. A Társadalmi Szemle e száma közli a Politikai Bizottság határoza­tát a tudományos munkaközösségek felállításáról. A Vita rovatban Forgács László szól hozzá Béri János »Költészet és filozófia viszonya a magyar ideoló­giában« című cikkéhez. A Szemle Komját Irén és László t Tivadar »Németország Kommunista | Pártjának betiltása veszélyezteti a | békét« és Széphelyi Zoltán »A Szue- Zi-csatorna államosításáról« című írását közli. A Könyvismertetés rovatban Sza­bó Pál összegyűjtött elbeszéléseiről Szalái Sándor ír. MIRŐL IR A NÉPNEVELŐ? A Népnevelő legújabb, szeptembe­ri száma »A tömegekkel együtt tud­Í juk végrehajtani a Központi Veze­tőség határozatát« címmel közöl ve­zércikket, továbbá számos fontos | írás között foglalkozik a népneve­lőiknek az őszi mezőgazdasági mun­kákkal, a dolgozók helyes javasla­tainak végrehajtásával, valamint az új pártóktatási év munkájával kap­csolatos feladataival. TEL-AVIV (MTI) AFP-távirat szerint az iz­raeli fegyveres erők a szerdára vir­radó éjjel támadást indítottak a Jor- I dániában, Rámát Rachel közelében ilévő Huszannál lévő jordániai állá- ísok ellen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom