Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-25 / 200. szám

1 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1956. augusztus 25. Az EOKA követeli, hogy a ciprusi kormány vonja vissza felhívását a megadásra Nicosia (MTI). Mint a Reuter be­számol róla, csütörtökön délután Lisszabonban Digenisznek, az EOKA vezetőjének aláírásával ellátott röp­cédulákat osztogattak. Digenisz a röpcédulán elveti a ciprusi kormány felhívását a megadásra és a fegyver- letételre. Az EOKA vezetője a röpcédulákon kijelentette: augusztus 27-én újra élni fogok cselekvési szabadságom­mal, hacsak a kormány vissza nem yonja felhívását a megadásra, s nem kezdi meg tárgyalásait Makariosz ér­sek feltételei alapján. Nasszer elnök fogadta a Szovjetunió egyiptomi nagykövetét Párizs (MTI). Nasszer elnök csü­törtökön este fogadta Kiszeljovot, n Szovjetunió egyiptomi nagykövetét — jelentette a kairói rádió. Drágul a közép-keleti olaj szállítási költsége London (MTI). A szuezi válság kezdi éreztetni hatását Nagy-Britan- nia kőolajellátásának költségeire. Hozzáértő körökben megjegyzik, hogy egy 20 ezer tonnás tartályhajó bérleti díja a Perzsa-öböltől ma 120 ezer fontsterling, a válság kirobba­nása előtti 80 ezer fontsterlinggel szemben. Nyugat-Németország — SS-állam Berlin (MTI). A nyugat-berlini Nacht-Depesche című lap Nyugat- Németország újrafasizálódásával fog­lalkozva a többi között megállapítja cikkében: »Az SS-ek és a náci párt egykori vezetői az igazságszolgálta­tásban, a kormányban, a rendőrsé­gen és másutt visszafoglalják régi helyüket. Ezek csak úgy árasztják magukból a náci szellemet, egy ki­fáradt demokrácia pedig eteti őket«. A lap ezután arról ír, mennyire felelőtlen dolog, hogy míg az SS- gyilkosokat mint mártírokat ünnep­ük, a munkások adófillérjeiből hiz­lalják és ápolják, ugyanakkor áldo­zataik nyomorognak. A lap ezután rámutat arra, hogy nyugdíjat kapnak az államtól a volt SS-kiképzők és SS-tábornokok, köz­tük Sepp Dietrich, az Adolf Hitler SS-hadosztály volt parancsnoka is. A Nacht-Depesche cikkének be­fejező részében megemlíti: »Egyszer már — 1918-ban — a fiatal demok­rácia táplálta saját ellenségeit, akik helyet foglaltak az általuk annyira gyűlölt munkások asztalánál, leg­alább is, amíg Hitler többet ígért nekik. A demokrácia ellenségei el­árulták kenyéradójukat, és megfoj­tották a fiatal demokráciát. Ezek az urak elveszítették a tegnapi hábo­rút, most ismét a demokrácia fizet nekik, és ők máris a következő há­ború terveit szövögetik. Gondoskod­junk tehát arról, hogy ez ne történ- hessék meg«. Egyiptom — második Svájc? London (MTI). Szalah Szalem, volt egyiptomi tájékoztatásügyi minisz­ter, aki újságíróként tartózkodik Londonban, a Daily Sketch c. lap­nak adott nyilatkozatában azt java­solja a szuezi válság megoldásaként, hogy Egyiptomot Svájc mintájára semlegesítsék — jelenti az AFP. A tervezet a lap szerint a követ­kező pontokat foglalja magában: 1. Egyiptom második Svájc lesz, semleges állam, amelynek semleges­ségét és területi integritását a világ valamennyi nemzete biztosítja, vagy hallgatólagosan elismeri. 2. A Szuezi-csatorna természetesen Különvonatok indulnak Kaposvárra, a nemzetiségi hét záróünnepélyére Augusztus 26-án a nemzetiségi hét rend szerint közlekedő vonatnál 3— záróünnepélyére különvonat indul 4 kocsival bővíti a szokásos szerel- Sellyéről Drávafokon, Középrigócon vényt, s az egész megyére kiterje- át Kaposvárra, valamint Barcsról dően a menetrend szerint közlekedő Gyékényesen keresztül Kaposvárra, vonatoknál 33 százalékos utazási ked- A különvonat minden állomáson és vezményt biztosít. A felszállási álló- megállóhelyen megáll, az alábbi me- máson tehát 33 százalékos menettér- netrend, illetve menetidő szerint. A ti jegyet kell váltani, amit szintén különvonatokra a MÁV 50 százaié- a fent megjelölt helyen le kell bé- kos vasúti kedvezményt biztosít. Ka- lyegeztetni. Külön autóbusz indul posvárig egész jegyet kell váltani, Lakócsáról, Miklósiból és Somogy- azt a Virágos-pályán felállított bé- szilből a hétköznapra megállapított lyegzési helyeken le kell bélyegez- menetrend szerint. Autóbuszon 25 tetni, mert visszautazásnál csak úgy százalékos a kedvezmény, érvényes. ti Az alábbiakban közöljük a külön­Ezenkívül a MÁV minden menet- vonatok indulását és érkezését: Ind.: Érk. Ind.: Érk. vissza: vissza: Sellyéről indul: 4.10 1.20 Barcsról irdul 3.56 1.25 Bogdása 4.23 1.08 Ferenctelep 4.08 1.10 Drávátok 4.31 1.00 Péterhida 4.16 1.02 Vitézi puszta 4.41 0.49 Babőcsa 4.23 0.55 Teklafalu 4.48 0.42 Heresznye 4.36 0.43 Kétújfalu 5.05 0.36 Vízvár 4.45 0.34 Szörény 5.13 0.27 Bélavár 4.53 0.25 Zádor 5.19 0.21 Somogyudvarhely 5.03 0.16 Kastélyosdombó 5.31 0.13 Berzence 5.20 0.06 Drávatamási 5.40 0.05 Perdócmajor 5.30 23.57 Középrigócra érk. 5.49 23.55 Gyékényesre érk. 5.46 23.40 Középrigócról indul 6.10 23.06 Gyékényesről tovább indul 6.10 23.20 Aranyospuszta 6.19 22.59 Porrogszentk irály 6.20 23.11 Szülök 6.45 22.50 Csurgó 6.30 23.02 Kálmán csa 6.51 22.45 Szenta 6.50 22.50 Homokszen tgyörgy 7.02 22.36 Bolhás 7.01 22.33 Lad—Gyöngyöspuszta 7.17 22.26 Somogyszob 7.10 22.31 Hencse 7.25 22.19 ötvöskónyi 7.18 22.22 Kadarkút 7.44 22.12 Beleg 7.28 22.13 Somogyszentimre 7.51 22.05 Kutas 7.35 22.07 Lipótfa 8.04 21.54 Jákó—Nagybajom 7.48 21.55 Bárdudvarnok 8.15 21.45 Kiskorpád 8.07 21.35 Kaposdada 8.20 21.40 Kaposfő 8.14 21.27 Kaposmérő 8.32 21.34 Kaposmérő 8.21 21.20 Kaposújlak 8.37 21.29 Kaposújlak 8.26 21.14 Kaposvárra érk. 8.48 21.20 Kaposvár 8.36 21.05 Egyiptom semleges állam részét al­kotja, és Egyiptom irányítása alatt áll a világ hatalmainak égisze alatt. A Szuezi-csatornát olyan formában semlegesítik, hogy az nemzetközi út­vonallá váljék. 3. Svájchoz hasonlóan Egyiptom is megtartja fegyveres erőit, de bizto­sítékokat ad arra nézve, hogy tar­tózkodik minden háborús akciótól. 4. A részletkérdéseket egy széles­körű ENSZ-értekezleten vitatnák meg és rendeznék, amelyet Svájcban tartanának meg. Ceylon hajlandó az országban megtartani egy újabb szuezi értekezletet Colombo (MTI). Az AFP jelenti: A ceyloni sajtó hivatalos szóvivő ki­jelentésére támaszkodva csütörtökön hangoztatta, hogy Ceylon kész az országban megtartani egy újabb nemzetközi értekezletet Szuezről, ha a londoni értekezlet javaslatainak Nasszer elé terjesztése után ez szük­ségessé válik. MEGJELENT A TÁRSADALMI SZEMLE LEGÚJABB SZAMA A Társadalmi Szemle augusztusi szá­ma Pártegységgel a szocialista demok­ráciáért címmel közöl vezércikket. Eb­ben a számban jelent meg a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek határozata értelmiségi politikánk néhány kérdéséről. Szabó Kálmán Második ötéves ter­vünk alapelvei címmel írt cikket. Nagy Gyula írása mezőgazdaságunk belterjes fejlesztéséről szól. Sólymos Elek tanul­mányának tárgya: A békés egymás mel­lett élés lenini elvének érvényesülése a népi demokratikus országok külpo­litikájában. Az új pártoktatási év fel­adatairól szól Vértes Imre írása. Ez a szám közli Zsigmond László A proletár- internacionalizmus — a francia és a német nép békéjének alapja és záloga című tanulmányának első részét. A Vita-rovatban Légrádi Dezső szól hozzá Bihari Ottó A képviselők és a ta­nácstagok munkájáról című cikkéhez. A Szemle-rovatban a Francia Kom­munista Párt XIV. kongresszusát ismer­teti Komját Irén. Az építészet és az építésügy néhány kérdésével foglalko­zik Perényi Imre. és a demokratikus Jogászok nemzetközi szövetségének VI. brüsszeli kongresszusáról számol be dr. Kovács István. A Könyvismertetés rovatban Németh Lajos A magyarországi művészet törté- 21.05 néte I. kötetét méltatja. Érdekess lllll!l!lllllllllll!IIIIIIIIIUIIII!lllllllllllllllllll!lllllllllll!lllllllllllllll gek 111111 innen-o nnan Egy szovjet tengerész hőstette A szmolenszki pálya­udvar peronján ült a balti flotta néhány tengerésze vonatra várva. Egy fiatalasz- szony .haladt el előt­tük egy kisfiút kézen­fogva. A fiatalasszony a kisfiúval a szomszédos vágányhoz akart men­ni, de ahelyett, hogy az aluljárón ment vol­na, szabálytalanul a sínpáron ment keresz­tül. A szolgálatos vas­utas kiáltott utána, de a fiatalasszony nem -------­h allotta. A sínpáron, amelyen a kisgyermek­kel áthaladt, egy moz­dony közeledett. A mozdonyvezető figyel­meztető füttyjelet adott le. Erre az asz- szony megzavarodott, megrántotta a kisfiú karját, mire a gyer­mek megbotlott a sín­ben és elesett. A moz­dony már csak három­négy méternyire volt. Mindezt látta az egyik tengerész. Fel­ugrott és egy szempil­lantás alatt a (gyermek mellett termett. Az utolsó pillanatban fel­kapta a kisfiút és hát­ralépett vele. A féke­ző mozdony egy méter­nyire haladt él mellet­tük. Az utasok körülvet­ték a bátor életmentőt és dicséreteikkel hal­mozták el. A fiatal anya pedig mindenki szemelóttára megölelte és megcsókolta. A hős tengerész ne­ve Alekszamdr Szavel- jev. (Oroszból fordította Rüh György.) Egy amerikai léggömb „aratása“ A Német Demokra­tikus Köztársaságban Schwerin és Odera- Frankfuirt körzetében földet ért uszító ame­rikai röplapokat szál­lító léggömbök súlyos tűzvészeket okoztak az aratás előtt álló föl­deken. Ludwigslust környékén a léggöm­bök egy rozsföldet bo­rítottak lángba és csak a gépállomás dolgozói, valamint a környékbe­li parasztság erőfeszí­téseinek köszönhető, hogy a tűz nem ter­jedt el az egész határ­ban. Bemau körzetében ugyancsak egy rozs­táblát gyújtott fel egy amerikai léggömb. A tűz egy juhnyáj .állo­mányában is súlyos kár óikat okozott. A demokratikus la­pok emlékeztetnek ar­ra, hogy az amerikai léggömböket az Aden- auer-kormány tudtá­val és beleegyezésével bocsátják fél, mint­hogy a bonni kormány öt évre szóló engedélyt adott a Szabad Európa rádióállomásnak e lég­gömbök felbocsátására. Osztrák gyermekorvosok figyelmeztetése Az osztrák gyermek1 orvosok figyelmezte­tik a szülőket: nyári kánikulában ne vetes­sék ki gyermekeik (manduláit. A nyári mandulaműtéték fo­kozzák a gyermekpa- ralízises megbetegedé­sek veszélyét. Néhány év óta — hangzik a figyelmeztetés — sok országban megfigyel­ték, hogy a mandula­műtéten átesett gyer­mekek hajlamosabbak a gyenmekpara.liízisre, különösen a nyári hő­ségben. „Valódi“ műfogak Két szovjet fogorvos újfajta műfogaikkal he­lyettesíti a rossz fogal toat. A beteg fog kihú­zása után olyan, műfo- igat tesznék a helyére, amelynek csatornákkal ellátott műgycfcere van. Három-négy hét múlva a műgyökér kö­ré új szövet képződik. Néhány hónappal ké­sőbb a röntgenfelvétel csontosodási folyama­tot mutat ki A NAP HŐENERGIÁJÁNAK FELHASZNÁLÁSA Néhány óv múltva egy érdekes erőmű fogja a turisták ezreit az örmény SZSZK-ba vonzani: a világ első 1000 kw-os| naperőmű­ve. Egy hatalmas, 45 méter magas vasbeton­torony áll egy 23 sín­párból alkotott kör kö­zepén. A sínpárokon számtalan óriási tü­körrel felszerelt vona­tok közlekednek. A to­rony tetején lévő gőz­kazán a tükrök gyújtó­pontjában van. Nap- fénjyes időben — és az örmény SZSZK- ban csaknem mindig süt a nap — a tükrök a napsugarakat kon­centrálva vetítik a gőzikazánra, amelynek gőze turbinákat 'hajt. A turbinák generáto­rokat látnak el ener­giával. így a nap hő­energiáját villamos- energiává alakítják át. Menettérti jegy — a börtönbe A párizsi Santé-ibör- tönből vasárnap sza­badult ki a 20 évesi Ro­KÜLÖNÖS UTAZÁS Htszien Ja-nan, aki nyolc éven keresetül szolgált Csang Kaj-sek hadseregében, különös eszközt választott ah­hoz, hogy hazatérjen a szárazföldre és ismét láthassa szeretteit. A volt Csang Kaj-sek- katena Tajvan egyik legdélibb kikötőjében a Hongkongba induló egyik hajóhoz kötötte magát és 44 órán át a hideg tengerben tar­tózkodva érkezett meg Hongkongba. Hsaién Ja-nant eszméletlen 'állapotban húzták ki a partra, majd nyomban kórházba szállították. land Hartz és a 22 éves Emesl Hunfnid. Hétfőn este Neudlly- foen .betörtek Diran Garabadian házába a padlásablakon keresz­tül, s egy köteg bank­jegyet és sok ékszert loptak. A francia rend­őrség Piga!le-ban is­mét elfogta őket. r ,-------------^ JUGOSZLÁVIÁRÓL Múlt és jelen Hadd kezdjem Crnagora (Monte­negró), a következő köztársaság is­mertetését egy személyes élménnyel. A tenger felől közelítettük meg az országot, kanyargós szédítő hegyi úton vitt felfelé az autó. Az első la­kott hely, ahová értünk, Cetin je, a régi főváros volt. Cetinje vagy 600 méter magasan fekszik s csendesen alussza álmát, őrzi a montenegrói ki­rályi ház tagjainak sírjait és a király leeresztett, zsalugáteres, egykori kú­riáját. De ahogyan az autó elhagyja ezt a városkát, egy völgy fölé ér, amelyben sokkal elevenebb látvány fogad. Titográd, az új főváros. Igaz, még csak 16 000 lakosa van, de utca­sorai modernek, középületei szépek. A város Jugoszlávia egyik legkorsze­rűbb szállodájával és egy repülőtér­rel várja az utast. Titográd tíz év alatt épült s gyorsan továbbfejlődik. E két főváros a régi és az új — a múlt és jelen szemléletes szimbólu­ma. Crnagora a legkisebb jugoszláv köztársaság: területe mindössze 13 000 négyzetkilométer, lakossága pedig nem éri el a félmilliót. E kicsi, de keménykötésű délszláv nép világ­hírre tett szert már a török hódítók elleni harcok idején, s az elsők kö­zött kezdett harcot a német és az olasz fasiszta megszállók ellen. Fel­húzódtak járhatatlan, kopár hegyeik- l e (amelyek táplálékot ugyan na­gyon keveset, de jó rejtekhelyei an­nál többet adtak a harcosoknak), hogy váratlanul lecsapjanak az el­lenségre, majd újra eltűnjenek a fé­lelmetes, sas járta sziklák között. 1945-öt követően azonban végre ajtót mutattak az évezredes sze­génységnek. Ez időben már csak Crnagorának és Albániának nem volt vasútja Európában, mezőgazda­sága elmaradott volt, s az ipart mindössze néhány kis üzem — olaj­gyár, szappangyár, sörgyár, fűrész­telep képviselte. Ekkor látta Crnago­ra népe, hogy milyen a szocialista közösség. A testvér köztársaságok segítségéire siettek — pénzzel, gépek­kel. szakemberekkel —, hadd álljon talpra, s teremtse meg önálló iparát. Azóta már elkészült egy keskenyvá- gányú vasút, s épül a Belgrádot Bár tengerparti kikötővel összekötő nagy vasútvonal, amely Crnagorát is be­kapcsolja az ország kereskedelmi vérkeringésébe. Az ország iparosodá­sát jelzi a Niksicsben épülő alumí­nium- és vasmű. rökök — 1912-ig. Régi történelmi múltra tekint vissza a mintegy más­fél milliós macedón nép — de két­ezer év óta soha nem volt önálló. Urai voltak a görögök, a rómaiak, a bizánciak, a törökök, a szerbek és az osztrákok. Macedón nép volt, de ma­cedón állam nem, macedón nyelv volt, de macedón irodalom nem. Most a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság megalakulásával lett önálló köz­társaság Macedónia, most teremtik meg irodalmi nyelvét ás. Szkoplje-ban, Macedónia fővárosá­ban látni mohamedán minareteket, de látni az új opera- és baiettszínlház, a filharmónia épületét, az új kórhá­zak és ambulanciák homlokzatát is. (Nagy szükség volt az egészségügyi intézetekre: régen évente átlag száz­ezren kapták meg az országban a maláriát, ma már csak öt-hatszázan.) A Baltón hegység közepén (»sötét Balkán« — mondták régen) szép, új munkásnegyedek épültek és gyárak, gyárak az elhagyott vidékeken. Hat köztársaság fővárosa: Belgrád Jugoszlávia legnagyobb köztársasá­ga Szerbia. Több mint hétmillió lako­sa van, míg a másik öt köztársaság­nak együttvéve 10 millió. Északi vi­dékén, a Vajdaságban bőven terem a föld, délen viszont rezet, ólmot, cin­ket 'bányásznak. Főiskoláin tavaly 45 000 diák tanult. Folytathatnám az ország leírását, de engedje meg az ol­vasó, hogy ez esetben csak a főváros­ról — Belgrádról írjak. Belgrád nemcsak Szerbiának, ha­nem a hat köztársaságnak is közös fővárosa. Itt székelnek a központi állami hivatalok, ez az ország legna­gyobb ipari és kulturális központja. Félmilliós város, amely magán viseli a nagyvárosok szokott jeleit — van­nak nagyüzemei (jórészt most épül­tek), szép középületei, színházai. Mi­vel is jellemezhetném hát Belgrádot? Engem egy szépen öltözött és tiszta gyerekre, vagy fiatal lányra emlékez­tet. Látványnak szép, találkozni vele kellemes. Ha végigmegyek utcáin, csupa zöldet látok. Van utcája, amelybe négy-ötszörös fasorokat is ültettek a belgrádiak. Valahogy az a benyomása a látogatónak, hogy a nagyvárosdassóg nem tudta kiszoríta­ná a természetet, a kő- és aszfaltren­geteg a friss és üde lombokat. Az előbb gyerekhez hasonlítottam Belgrádot, s ez kissé furcsának tűn­het, de hozzáteszem, hogy nem a vá­ros korára vonatkozik a megjegyzés. 2500 év nem nevezhető éppen gyer­mekkornak — ennyi idősek ugyanis a városról írott első feljegyzések Hérodotosz görög történetíró művé­ben. Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán (éppen Itt hömpölyög a város falai alatt). Volt kelta és római, ma­gyar és török kézben Belgrád, ame­lyet a magyar történelem Nándor­Az utazás végére értüpik. E rövid ismertetésiből is megállapíthatja az olvasó, hogy Jugoszláviában! nagy fejlődési lehetőségek vannak. Terü­lete viszonylag nem nagy — 256 000 négyzetkilométer —, de ezen a terü­leten találhatunk havasokat és na­rancstermő déli tájakat, bőven termő síkságokat és ércekben gazdag he­gyeket egyaránt. Az ország vízener­gia-készlete a második helyet fog­lalja el Európában, sok a barna sze­ne és van olaja. Bőséges vasérc- lelőhelyeket tártak fel, s ami a szí­nes fémeket illeti — a viliág legjobban ellátott országai közé tartozik. Sze­fehérvár néven ismer. A múltat még ma is idézi a mi Gellért-hegyünknél valamivel alacsonyabban épült régi vára, a Kalemegdán. Innen fantről betekinthető az egész rohamosan nö­vekvő város. A két tömör, kör alakú bástyától közrefogott várfcapu előtti térről magunk előtt látjuk a Duna és a Száva találkozását, azon túl pedig az épülő új városrészt, Uj-Belgrádot. Valamikor nem sok tisztelettel be­széltek Európában a balkáni váro­sokról. Tisztátalanok — mondották róttuk —, elmaradottak. De ma már egészen más benyomást tesz Belgrád az idegenre, mint akárcsak 15 évvel ezelőtt. Nemcsak azéirt, mert tiszta és rendezett, de jelentősége is meg­nőtt, hiszen a jugoszláv népi kor­mány fontos szerepet játszik a nem­zetközi, életben, nagy figyelmet keltő találkozásokat kezdeményez, ame­lyek hozzájárulnak a különböző or­szágok békés kapcsolatainak elmé­lyítéséhez, a béke megszilárdításához. Belgrád a nemzetközi politika egyik központjává lett. rencsés a földrajzi fekvése is: része­se a dunai és a tengeri hajózásnak, s rajta keresztül zajlik a forgalom a közép-európai és a keleti országok — Törökország, Egyiptom, Libia, Szíria, Irán — között. Ezek persze olyan lehetőségek, amelyeket fel is lehet használni, meg nem is. Még a század elején írta a 'boszniai nemzeti mozgalom egyik vezetője: »Országunk telve van tetsz­halott és alvó erőkkel, amelyeket életre kell kelteni!« Most végre megteszi ezt a szo­cializmust építő jugoszláv nép! (Folytatjuk.) 2000 éves nép — 12 éve önálló 'Minél délebbre járunk Jugoszlávia- I egykori török hódoltság nyomaival, ban, annál sűrűbben találkozunk az | Legtovább Macedóniát uralták a tö­Ébredő erők

Next

/
Oldalképek
Tartalom