Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-24 / 199. szám

2 «Í.ÍHOGYI NÉPI.AP Péntek, 1956. augusztus 24. ülik ss várjuk megyénk minden pedagógusát és tanítványaik j sziléit az augusztus HM ünnepi nagygyűlésre I Somogy megye pedagógusai! j A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága fo!yó hó 26-án, vasár- | nap délelőtt fél 10 órakor Kaposvárott a Kossuth téren ünnepi í nagygyűlést szervez. A nagygyűlés előadója Acs Lajos elvtárs, a Ma- | gyár Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, a Politikai | Bizottság tagja, Somogy megye országgyűlési képviselője. A nagy- t gyűlésen részt vesz és felszólal Erdei Ferenc elvtárs, a Miniszter- | tanács elnökhelyettese is. j Megyénk dolgozói nagy várakozással tekintenek a Kanosvárott i megrendezendő nagygyűlés elé. Pedagógusaink is lelkesen készülnek | a nagygyűlésre. De nemcsak saját maguk jönnek, hanem tanítvá- ♦ nyaik szüleit is meghívják erre a nagyjelentőségű gyűlésre, melyre { ezúton is meghívja a Pedagógusok Szakszervezete Somogy megyei ♦ Területi Bizottsága és a Megyei Tanács Oktatási Osztálya me- S gyénk valamennyi nevelőjét és tanítványaik kedves szüleit. Hisszük, hogy megyénk községeiből nagy létszámban jelennek j meg pedagógusaink. A MÁV kedvezményes utazást biztosít a nagy- * gyűlés részvevői számára. Pedagógusaink megjelenésére számítunk I és a nagygyűlésre szeretettel várjuk. MEGYEI TANÄCS OKTATÁSI OSZTÁLYA j pedagógus szakszervezet : TERÜLETI BIZOTTSÁGA $ Betiltották a nyugat-németországi békebizottságot Berlin (MTI). A Schröder-rendőr- ség megindította támadását a nyu­gat-németországi békebizottság el­len. A rendőrség minden törvényes határozat felmutatása nélkül betil­tottnak nyilvánította a német béke­mozgalom további működését és le­foglalta a nyugat-németországi bé­kebizottság minden vagyonát. A Holland KP tiltakozásra szólítja a hollandusokat Hága (TASZSZ). A De Waarheid című lap jelentése szerint a Holland Kommunista Párt Központi Bizott­sága augusztus 20-án és 21-én ülést tartott. A plénum megtárgyalta az október 5-től 7-ig tartandó párt- kongresszussal kapcsolatos kérdése­ket, továbbá a Német Kommunista Párt betiltásával kapcsolatban felhí­vással fordult a holland néphez. A londoni értekezlet mérlege Üj külpolitikát követelnek Brazíliában Montevideo (TASZSZ). A brazíliai sajtó közlése szerint Brazília egyes politikai köreiben az ország külpo­litikájának megváltoztatását követe­lik. Az utóbbi időben Rio de Janeiro- ban nagy tömegek részvételével le­zajlott kongresszusok és konferen­ciák állást foglaltak az ellen, hogy az amerikaiak monopolizálják Bra­zília külkereskedelmi kapcsolatait, és követelték, hogy a kormány te­remtsen kapcsolatokat a világ min­den országával. A Voz Oper&ria című lap rámutat arra, hogy az Egyesült Államokkal való kereskedelem óriási károkat okoz Brazíliának, mert az Egyesült Államok alacsony áron vásárolja meg a brazíliai terméket, saját áruit viszont igen drágán adja el. Ha az Egyesült Államok igazságos árat fi­zetne Brazília termékeiért — jelenti ki a Voz Operaria —, akkor Brazí­liának nem kellene amerikai kölcsö­nökért folyamodnia. Befejezésül a lap azt írja, hogy Brazília független külpolitikája felé az első lépés az lenne, hogy teremt­se meg a baráti kapcsolatokat a vi­lág minden országával, elsősorban a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával. A Szovjetunióval való kereskedelem alapján Brazília véget vethetne az árak terén mu­tatkozó amerikai diktatúrának. Sőt, Brazília gazdaságának fejlesztéséhez szükséges gépeket és felszereléseket vásárolhatna a Szovjetunióban. London. A TANJUG tudósítója je­lenti : Londoni megfigyelők véleménye szerint az értekezlet eddigi mérlegé­nek vannak pozitív és negatív téte­lei. Pozitívumnak számít, hogy a nyugati hatalmak követeléseiket nem ultimátum formájában szöve- gezik meg, hanem mint kívánságu­kat és véleményüket közlik az egyip­tomi kormánnyal. Ezenkívül az amerikai tervezethez benyújtott pa­kisztáni módosító javaslat elfogadá­sával a nyugati hatalmak határoza­tukban hallgatólagosan elismerik Egyiptomnak a Szuezi-csatorna Tár­saság államosítására való jogát. HALVA TALÁLTÁK VALAMENNYIT... London (MTI). Mint a londoni rá­dió jelenti, Marcinelle-ben a mentő- osztagnak sikerült nagy nehézségek árán elérnie a bánya legmélyebb pontját, ahol — több mint ezer mé­teres mélységben — megtalálták azt a több mint 150 bányászt, akik a tűz elől ide menekültek. Valamennyi bányász halott volt már, amikor a mentőcsoport rájuk bukkant. GYŰLÖLT HADSEREG Berlin (MTI). München belvárosá­ban több fiatalember a nyílt utcán megtámadta a nyugatnémet NATO- hadsereg néhány, egyenruhát viselő tagját. A katonák vállapjait letép­ték, őket pedig megverték. Az esettel foglalkozva a Mittel­bayerische Zeitung leszögezi, hogy a nyugatnémet lakosság és a bonni NATO-csapatok katonái között «-át­hághatatlan fal« emelkedik. Az értekezlet mérlegének negatív oldala kétségtelenül az a tény, hogy a? értekezleten nem hallgatták meg sem Egyiptom, sem más érdekelt or­szágok véleményét. Az értekezleten részvevő országok között egységes vélemény nem jött létre abban a te­kintetben, hogy a tárgyalások Egyip­tommal folytatódnak, mégpedig oly módon, hogy az Egyiptom számára is elfogadható legyen, végül pedig az amerikai határozati javaslatnak 17 ország által történő kompromisszu­mos támogatása felbátorította Fran­ciaországban és Nagy-Britanniában azokat, akik az «erős kéz« politiká­jának hívei. Eisenhower — Nixon San Francisco (MTI). Az amerikai köztársasági párt San Francisco-i kongresszusa F.isenhowert választot­ta meg elnökjelöltnek, Nixont pe­dig alelnök-jelöltnek a novemberi választásokra. Üj révkalauzok a Szuezi-csat omán Kairó (TASZSZ). Az As Sajab és az A1 Ahbar című lap jelentése sze­rint a Szuezi-csatorna igazgatósága elhatározta 300 új révkalauz felvé­telét a hajók átmenőforgalmának zökkenőmentes biztosítása érdeké­ben. Máris felvettek 30 új révka­lauzt, köztük 27 egyiptomit és 3 gö­rögöt. A Szuezi-csatorna igazgatósága azért határozta el 300 új révkalauz felvételét, hogy ne függjön az angol és francia révkalauzok kénye-kedvé- től. Érdekességek in ne n-o nnan Hol vannak a magyar koronázási relikviák? Strasser kamionok, az ausztriai Mattsee plé­bánosa sajtónyilatko­zatban számolt .be a magyar koronázási re­likviáik sorsáról. El­mondotta, hogy a nyi­lasok által elhurcolt magyar koronát és a többi koronázási ék­szert 1945-ben három hónapiig Mattsieeben rejtegették. Amikor az amerikai csapatok kö­zeledtek Mattseehez, a menekülő Szálasi Fe­renc átadta a városka .plébánosának a koro­názási relikviákat. A lelkész a papiak dí­ványában rejtette eP. a koronázási palástot, jogart és a szent Job­bot. A korona elrejté­sét azonban annak nagy anyagi és törté­nelmi értéke miatt nem merte vállalni. A .koronát Szálasiiék- Mattsee határában el­ásták. Amikor a bevo­nuló amerikaiak tudo­mást szereztek erről, egyik tisztjük pisztoäy- lyal kényszarített egy magyar fasiszta ezre­dest, hogy árulja el a korona , rejtekhelyét. Az amerikaiak kiásták és előbb Wiesibadenbe, majd onnan állítólag Rómáiba vitték el a koronát. A mattsieei plébános 1945 májusá­ban dr. Rohrbach salzburgi érseknek ad­ta át a szent Jobbot, a koronázási palástot és a jogart. Strasser kanonok közlése sze­rint a salzburgi érsek 1946-ban magyar .egy­házi köröknek juttatta el a szent Jobbot, a koronázási relikviák egy részének azonban még ma is Ausztriában kell lennie. Bécsi lapok első ol­dalon közlik a mattseei plébános feltűnést kel­tő nyilatkozatát. Ausztriában is holttá nyilvánították Hitlert A bécsi járásbíróság egy műkereskedő in­dítványára holttá nyil­vánította Adolf Hit­lert. Erre azért volt szükség, mert a keres­kedő meg akar vásá­rolni egy festményt Hitler ausztriai hagya­tékából. Egy nyugat- németországi bíróság egyébként már hóna­pokkal ezelőtt holttá nyilvánította «-Adolf Hitler néhai berefhtes- gademi lakost«. Bár a legújabb események­ből úgy látszik: noha Nyugat-Németország- ban holttá nyilvánítot­ták, a szelleme él... Egy ismert francia színész öngyilkossága Guy Rapp ismert francia színész és impresszárió öngyil­kosságával vezető he­lyen foglalkozik a pá­rizsi sajtó. Rapp au­gusztus elején Canmes- ban gálaestet rende­zett, a közreműködés­re felkért és meg is hirdetett sztárok azon­ban nem léptek fel Rapp estjén. A közön­ség körében nagy bot­rány tört ki. Az impresszárió nem tud­ta túlélni a hírnevén esett csorbát: vasárnap Cannes közelében vo­nat elé vetette magát. Holtan szedték ki a ' Strasbourg—Uanmesi express kerekei alóL Lezuhant egy burmai utasszállító repülőgép Közép-Bunma felett lezuhant egy utasszál­lító repülőgép 21 utas­sal. Attól tartanak, hogy mind a 21 utas szörnyet halt. Kínai lótusz-tó a bécsi nemzetközi vásáron A szeptember 9-től 16-iig tartó (bécsi őszi vásárra 17 külföldi or­szágból 841 kiállító ér­kezik. A vásáron ösz- szesen körülbelül 1500 cég ad ízelítőt a Kelet és Nyugat exportfcíná- Jatából. A vásár egyik mágnese lesz a kínai pavilon, amelynek köz­pontjában egy lótusz- tavat létesítenek. Helikopterekkel az áradat felett Tirolban, a ZiliLer- folyó völgyébeni em­beremlékezet óta a legsúlyosabb árvízka­tasztrófa tört ki. Az esőzések következté­ben megáradt folyó kedden délután Ried- nél és Uderusnél szét­feszítette a gátakat és kilépett medréből. A Ziller völgyét és a Bremner-vidóket két méter magas, erőssod­rású pusztító ár borít­ja. A katasztrófa terü­lete teljesen el van zárva a külvilágtól. A hatóságok szerdán he­likopterek segítségé­vel kíséreltek meg át­tekintést szerezni a katasztrófa méreteiről. Az osztrák hadsereg műszaki csapatai, tűz­oltó- és rendőroszta- gofc, valamint önkén­tesek nehéz körülmé­nyek között végzik a mentési munkálatokat. Az árvízterület közép­pontjában lévő Zell am Ziher mezővárost és környékét az árvíz tel­jesen elszigetelte. A laikosság magasabb darabokon és háztető­kön keres menedéket. A szerdáin délben ki­adott jelentés szerint az első napokban négy ember vesztette életét. Utazás hat köztársaságban A belgrádi szovjet—jugoszláv tár­gyalások után alkalom nyílt kör­utazásra Jugoszláviában, a délszlá­vok országaiban. S bár két hét (env- nyi volt látogatásunk tartama) csak futó 'benyomásokra élég, összképet azért ad az országról, s én Igyek­szem 'beszámolni a látottakról, az itt lakó népekről és tájaikról, a hat köz- társaságról. De várjunk csak egy pillanatra — hat köztársaságot említettem. Kár át­siklani efelett oly hirtelen, mégsem megszokott dolog, hogy egy ország­ban több köztársaság legyen. Kezdjük tehát a leírást mindjárt ennek ma­gyarázatával. Jugoszláviát a szerb, a horvát, a szlovén, a crnagorai (montenegrói), a bosznia-hercegovinai és a macedó­niai népköztársaságok szövetsége al­kotja, ezért nevezik Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaiságnak, Jugo­szláviának, mint egységes államnak története rövid — az ország az első világháború után alakult a török és az osztrák uralom alól felszabadult délszláv népekből, de természetesen aikkor még nem volt sem szövetségi, sem népköztársaság. 1918 után ki­rályság lett, s burzsoá ország Jugo­szlávia, de 1941-ben, mint arra jól emlékszünk, összeomlott, mert sem a király, sem a polgári kormány nem tudott ellenállni a német fasiszták támadásának, a letiport országot, a szétzüliött hadsereget otthagyva megszöktek az országból. Se király, se kormány! — s a nép még sem ma­radt egyedül. A Jugoszláv Kommu­nista Párt rengeteg áldozatot köve­telő, de győzelméig fasásztaellenes szabadságharcot szervezett már a tá- ,madást követő hónapokban. Néhány ezer, primitív puskáikkal és 'házilag gyártott ignánátokkal felszerelt em­ber kezdte meg ezt a háborút, s egy 700 000 főnyi jól felszerelt néphad­sereg fejezte be. De ekkor mór nem adták vissza a hatalmat a iburzsioá kormánynak, mert ezekben a harcokban' nemcsak új hadsereg született, hanem új tár­sadalmi rend is. Már a háború alatt megaflakultak a népi tanácsok, már a háború idején 'kimondták, hogy Jugoszlávia hat önálló állam szövet­ségéből álló népköztársaság lesz. En­nek megfelelően alakultak meg a központi és köztársasági állami szer­veik., Ma az egész országra érvényes általános törvényeket a Belgrádiban székelő Szövetségi Népi Szkupscsina (parlament) hozza, a ihadügyeket, a küMigyet és a pénzügyeket is közös legfelső hivatalok intézik —, de az ál­talános, a közösen hozott törvények keretén belül minden népköztársa­sáig parlamentje maga intézi orszá­gának ügyeit. E dióhéjnyi történelem után kezd­jük meg az utazást. Vágjunk neki mondjuk Horvátországnak, annál is inikább, mert a Belgrádiból induló vo­nat csakhamar a magyar határ mel­lett elhúzódó horvát földön robog A csodálatos Adria Utazásunk kezdetén a magyar tá­jaikhoz hasonló területet látni, kuko­rica- és búzaföldek vonulnak el sze­münk előtt. így tart ez Zágrábig, Horvátország fővárosáig, amelyet is­merősként üdvözölhetett az, aki jár­tas a magyar történelemben. Az ár­pádházi László király püspökséget alapított Zágrábban, ide menekült IV. Béla a tatárok támadása elől. Tome Bakáéról (Bakóé Tamásról) ut­cát neveztek el a fellegvárban s megtekintheti a látogató a Zrínyiek egykori palotáját is. Innen fenitről a várból ki tárulkozik az egész város: magam előtt látom, hogyan rakták le évgyűrűiket a századok. Lábam alatt ódon, zegzugos utcácskák ka­nyarodnak, távolabb a századforduló zsúfolt kereskedőnegyedét látjuk, mögöttük viszont már új, modern lakónegyedeik és gyárak húzódnak, jórészt a háború utáni korszak mű­vei. Ha Zágrábot elhagyjuk, s e kissé furcsa, patkó alakú köztársaság alsó szárához érünk, merőiben más éghaj­lat fogad. Európa egyik legszebb tá­jára, a dalmát tengerpartra érünk. Riekánál (olasz nevén Fiume) hajóra szálltunk s végigutazzuk e remek partvidéket. Igaz, kopár, karsztos he­gyek húzódnak a parton, de bőven kárpótol ezért a tenger csodálatosan mélykék színe, a déli napsütésben ragyogó ég, a pálmák, az oleánde- rek, az olaj- és fügefák és a pálmák közt meghúzódó ragyogó fürdőhelyek, mint Opatia (olaisz nevén Abbázia), vagy Crifcvenica. Kárpótolnak a he­gyek kopárságáért a római kor, az olasz hatásra kialakult renaissance és barokk, a délszláv múlt történelmi emlékei. Pillában római amphiteátru- mot láthatunk, Splitben bejárhatjuk Diooletäamus császár palotáját. Dub­rovnik, ez az egykor önálló kis vá­ros-köztársaság, maga az élő törté­nelem: teljesen épségben maradt fa­lait, romantikus körbástyáit, gót, renaissance és barokk utcáit úgy tartja a tengerbenyúló kis félsziget, mint kéz a remekbe készült ékszeres dobozt. Ez a szépség tömegével vonz­za a hazai és külföldi turistákat. 1955-ben mintegy 300 000 külföldi, főképpen német, svájci és angol üdü­lő fordult meg Jugoszláviában, több­ségük itt a daknát tengerparton. Egy alpesi köztársaságban Aki végignézte a Tavasz című ked­ves jugoszláv filmet, az láthatott né­hány részletet Szlovénia fővárosából, Ljubljanából, a Gonosz favágó című jugoszláv mesefilm nézőit pedig a szlovén hegyi falvakba vitte a kép. E •benyomásokra támaszkodva köny- nyebben elképzelhetjük ezt a Hor­vátországtól nyugatra lévő, az olasz és az osztrák alpok nyúlványai kö­zött elterülő köztársaságot. Fekvése szerencsés; s ez a múlt századokban sok olyan' bajtól megmentette, amely Jugoszlávia keletd köztársaságainak sajnos, osztályrészül jutott. Szlové­niában nem volt töirök hódoltság, nyugodtabban fejlődhetett kisszámú, de tehetséges népe s jó irányban ér­vényesülhetett fejlett kultúrájú nyu­gati szomszédainak hatása is. Szlo­vénná feljettebb iparral lépett 1945- ■ben az új élet útjára, mint a többi köztársaság. Igaz. volt is mire építeni ezt az ipart. Bányái ólmot, cinket, bauxitot, higanyt és olajat adnak, s a magas hegyek között megbújó pom­pás tavak, nagysodrú hegyifolyók és zúgó vízesések nemcsak a turisták­nak és a Szlovéniát évről évre fel­kereső jugoszláv és külföldi üdülők­nek szereznék gyönyörűséget, hanem az erőművek turbináit is forgatják. Kicsi a bors, de erős: Szlovénia ad­ja a jugoszláv elektromos energia­termelés egy harmadát. Minaretek — és vasmű Tizenegy év szocialista építése között keletkeztek, elsősorban a tő- nem törölhette le az évszázadok nyo- rök hódoltság miatt, ötszáz év — mait, nem egyenlíthette ki azokat a eddig volt úr a török Bosznia-Her- különbségeket, amelyek az egyes cegovinában, a XIV. századtól a múlt köztársaságok gazdasági fejlettsége század utolsó harmadáig. Bosznia­Hercegovina lakóinak egyharmada szerb, másik harmada horvát, a töb­bi mohamedán — e félévezred alatt éltörökösödött délszláv). Nagyjából így oszlik meg a főváros, Szarajevó lakossága is. Aki Szarajevót járja, tűhegyes minaretekben, szép moha­medán templomok erdejében gyö­nyörködhet. A régi városrészben nyüzsgő, színes török bazár fogad­ja, s elég sűrűn láthat még buggyr s nadrágot visellő nőket, akik csak tíz évvel ezelőtt vetették le a fátylat. Tovább menve olvashatunk a század­forduló emlékeiből is. öregjeink nyil­ván jól emlékeznek még arra a re- volverlövésre, amely itt oltotta ki 1914-ben Ferenc Ferdinand osztrák trónörökös életét, jelezve, hogy a dél­szláv szabadságharcosok véget akar­nak vetni a gyűlölt Habsburg el­nyomásnak. Az első világháború után, mint említettem, megalakult a délszlávok független állama, de Bosznia-Her­cegovinában rendkívül lassan válto­zott az élet. Az írástudatlanság alig csökkent, a medvék járta 'boszniai rengeteg jórészt érintetlenül maradt s a hegyek mélyében rejlő temérdek vasérc, bauxit és barnaszén is csak alig-alig került a felszínre. Legfel­jebb ha dohánytermeléséről volt ne­vezetes az ország, a külföldieket pe­dig az exotikus török emlékek von­zották ide. Ma már nemcsak ilyen szenzációkat ígér egy .boszniai uta­zás: a jugoszlávok sokkal büszkébbek arra, ami az elmúlt tizenegy év alatt keletkezett. Ebben az országban, amelyben azelőtt még rendes utak is alig voltak, most Zeniednél hét kilométer hosszan húzódó óriási vas« mű épült. Ebben a vasműben jórészt olyanok dolgoznak, akik néhány év­vel ezelőtt kerültek ide a falvakból, s egyikük-másikuk itt tanulta meg az írást és olvasást is. Fiaik pedig — mintegy négyezren — az újonnan épült szarajevói egyetemen tanul­nak. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom