Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-03 / 182. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1956. augusztus 3. Minden téren megszilárdítjuk a törvényességet AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELFOGADTA A LEGFŐBB ÜGYÉSZ BESZÁMOLÓJÁT Áz országgyűlés szerdán délelőtt folytatta tanácskozásait. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Mekis József, Szalm Béla, Bata Istvánt, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla elvtársak és a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több tagja. A magyar országgyűlés örömmel üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának leszerelési felhívását Az ülést Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a magyar országgyűlésnek megküldte a Legfelső Tanács felhívását, amelyet a leszerelés ügyében a világ valamennyi országának parlamentjéhez intézett. (Non György elvtárs beszámolójának első részét tegnapi számunkban közöltük.) Az utasszállító repülőgépünk ellen elkövetett gyalázatos merénylet is fokozott éberségre int bennünket. Ez az alávaló gaztett és annak feldicsérése az imperialista sajtó részéről újból felhívja figyelmünket arra, hogy ellenségeink nem válogatósak. GonoszTiszteit országgyűlés! A Központi Vezetőség határozata megerősíti büntetőpolitikánknak az utóbbi időben már kialakított helyes gyakorlatát, amikor arra szólítja fel bűnüldöző szerveinket, ügyészeinket, bíróinkat, hogy államunk biztonságát és a törvényes rendet sértő súlyosabb bűncselekmények ellen összpontosítsák erejüket. A megtévedt dolgozók jelentéktelenebb bűncselekményeivel szemben elsősorban társadalmi úton, nevelő jellegű intézkedésekkel kell eljárni. Ennek az irányelvnek valóra váltásával elérjük, hogy a súlyos bűncselekményeket eredményesebben fogjuk felderíteni és elhárítani, többek között azért is, mert megszabadítjuk igazságügyi szerveinket az apró-cseprő ügyek tömegétől. Bűnüldözésünk egyik legfontosabb feladata, a nép vagyona ellen vétők felelősségrevonatása. Nemcsak azért, mert szocialista gazdálkodási rendünk a társadalmi tulajdonra épül, hanem azért is, mert a legtöbb bűn- cselekmény népgazdaságunkat sérti. Ennek egyik fő oka a szokásos bűnözők bűncselekményei mellett a hatalmát vesztett osztályellenség kártevése. A bűnözők kihasználják a gazdasági szervezeteinkben elharapózott bürokráciát, a felületes ellenőrzést, és fosztogatják, lopják, sikkasztják a nép vagyonát. A társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények elkövetőinek megfelelő üldözése, felelősségrevonása fontos állami feladat. De ennél nem kevésbé fontos, hogy a gazdasági vezetők, dolgozóink több figyelmet for- dítsanak a népvagyonnak nemcsak | A bűnözés okainak vizsgálata során a rendőri és ügyészi szervek egyaránt sok tapasztalatra tettek szert ahhoz, hogy követeljék az alkoholizmus romboló jelenségei elleni általános küzdelem megerősítését. Gyakorlati munkánk során sokszor láttunk eseteket, amikor főleg a rum és pálinka mértéktelen fogyasztása, nemcsak az egészséget rombolja, de bűncselekményekre is vezet. A kapitalista társadalom egyik legalávalóbb maradványát, a prostitúciót megszüntettük. De, főleg nagyvárosainkban még előfordul a titkos prostitúció. A társadalom szervezett erőinek kell odahatniok, hogy több gondoskodással, az ilyen jelenségeket megszüntessük. Rendőreink évről évre képzettebbek, tapasztaltabbak, és ennek eredménye, hogy egyre jobban becsülik őket dolgozóink. Ezért csökken a hatósági közegek, elsősorban rendőrök sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények száma is. Az ilyen eseteket a bíróságok nem mindig bírálják el kellő szigorral. Hozzá kell tenni azonban, hogy néha, főleg a még tapasztalatlanabb rendőrök fellépésébe* is akad hiba, amikor fellépésük vagy nem eléggé határozott vagy éppen túlzott és kiváltója lesz egyes személyek meggondolatlan magatartásának. Az ilyen jelenségek ellen is fellépünk. Habár egyre kisebb számban, de vannak még olyan panaszok, hogy a rendőrségen egyes beosztottak durva törvénysértéssel erőszakot alkalmazRónai Sándor elvtárs ismertette a . felhívást, amelyet július 17-én a magyar sajtó is közölt, majd a következő határozati javaslatot terjesztette az országgyűlés elé: A Magyar Népköztársaság ország- gyűlése őszinte örömmel, lelkesen támogatja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a leszerelés ügyében a tevőkkel szövetkeznek, csakhogy árthassanak országunknak, népünknek, mely végképp kiszabadult karmaikból. Államvédelmi szerveinknek, de nemcsak nekik, minden igaz hazafinak résen kell lennie. Fokozottabb éberséggel, elszántsággal kell küzdeni, hogy ártalmatlanná tegyék azokat, akik hazánk, népünk, törvényeink ellen fordulnak. szorgos megteremtésére, de gondos megőrzésére, kezelésére is. Jó egynéhány ügy tanulsága alapján megragadom az alkalmat, hogy innen is kérő szóval forduljak a vállalatok igazgatóihoz, földművesszövetkezeteink tagjaihoz, főleg a szövetkezeti ellenőrző bizottságok tagjaihoz, hogy még jobban vigyázzanak a felügyeletük alatt álló népvagyonra. Rendőrségünk áldozatos helytállása és munkája komoly eredményeket mutat fel a polgárok személye ellen intézett erőszakos támadások, emberölések, rablások elleni harcban. Teljes felelősséggel és örömmel számolhatok be az országgyűlés előtt arról, hogy az ilyen bűncselekmények száma lényegesen kisebb a felszabadulás előtti hasonló cselekményeknél, így állampolgáraink hasonlíthatatlanul biztonságosabb körülmények között élhetnek és dolgozhatnak, mint azelőtt. Az államrend elleni izgatások száma is csökkent. Világosan elkülönítjük azokat, akik bírálattal feltárják a megmutatkozó hibákat, segítik ezeknek kijavítását azoktól, akiknek a gyűlöleten kívül semmi közük a demokráciához, s izgató, gyűlölködő kijelentésekkel tesznek kísérletet, hogy zavart keltsenek, akadályozzák építő munkánkat. Az ilyen rosszhiszemű, ellenséges elemeket természetesen bíróság elé állítjuk. Nyilvánvaló az is, hogy nálunk nem lehet szabadsága azoknak, akik a dolgozók érdekei ellen akarják azt felhasználni, akik pártunk, államunk, intézményeink ellen izgatnak, akik a sovinizmust, antiszemitizmust és más burzsoá-reakciós nézeteket ter- I jesztenek. tak előállítottakkal szemben. Az ügyészi felügyelet kötelessége minden ilyen esetet a legalaposabban kivizsgálni és a magukról megfeledkezett személyek ellen eljárni. Katonai bíróságaink ilyen esetekben megfelelő szigorral torolják meg a törvénysértéseket. Jelentős mértékben javult az előzetes letartóztatás elrendelésének gyakorlata. A múlt év hasonló időszakához képest az előzetes letartóztatottak száma több mint a felére csökkent. (Múlt év július 1. napján 3681 előzetes letartóztatott volt, folyó év július 1. napján pedig 1493.) Ügyészeink külön figyelmet fordítanak a fiatalkorúak, a 12—18 évesek bűncselekményeire. Itt is javulás tapasztalható. Egy év leforgása alatt a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma 30 százalékkal csökkent. Azok a legtöbbször kis- jelentőségű és éretlenségből, kalandvágyból elkövetett cselekmények, amelyeket a fiatalkorúak elkövetnek, majdnem kizárólag nevelőintézkedéseket követelnek meg s elsőrendű kötelességünk, hogy minél szélesebb körben megelőzzük az ilyen eseteket. Ezen a téren már sok helyen jól működnek az ifjúságvédelmi bizottságok, amelyek számon- tartják a fiatalokat, a késői órákban hazaküldik őket, vigyáznak, hogy züllött elemek közé ne kerüljenek stb. A megelőzés legfontosabb követelménye a 14—16 éves fiatalok munkábaállítása. A vállalatok nagy része kitér az ilyen korú, de főleg a világ valamennyi országának parlamentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagy jelentőségű lépés a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a béke megóvása, az országok közötti baráti kapcsolatok további fejlődése, és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. A Magyar Népköztársaság ország- gyűlése egész dolgozó népünk egységes, szilárd békeakaratának is kifejezést ad, amikor magáévá teszi és melegen üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívását. Felhívja a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az országok közötti békés együttműködés fejlesztésére, a béke megóvásáért, a nemzetközi feszültség csökkentésére. Az országgyűlés a beterjesztett határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadta. börtönből, javítóintézetből szabaduló fiatalok alkalmazása elől. Jellemző annak a 16 éves fiúnak az esete, aki személyi igazolványát azért hamisította meg, hogy idősebbnek tűnjék fel, mert fiatal kora miatt nem alkalmazták. Hazánkban éppen úgy, mint a többi szocialista államban, a társadalmi erők növekedésével a bűnözés erősen csökken. Elég például arra utalni, hogy az 1932. évben 310 482 személy ellen indítottak eljárást, viszont az 1955. évben 172 749 ellen. Ez a csökkenés, ami több mint 45 százalékos, világosan mutatja társadalmi rendünk erősségét. A büntetőeljárás alá vontak száma még sokkal kevesebb lenne, ha maga az ügyészi szervezet nem követett volna el a múltban számos hibát. Sok esetben formális szemléletből kiindulva apró-cseprő ügyekben is bíróság elé állított dolgozókat. Bíróságaink függetlenek — törvényeinket alkalmazva a dolgozók érdekeit védik Az ügyészi szervezetet a bíróság munkájának törvényessége tekintetében is felügyeleti jog illeti. Bíróságaink nem olyan bíróságok, amelyek — mint Lenin mondotta — «•ténylegesen a kizsákmányolok kérlelhetetlen és kifinomult eszközei voltak, amelyek mutatni kívánták a rend védelmét, de ténylegesen a pénzeszsák érdekeit védték«. Bíróságaink a munkásosztály és szövetségese, a dolgozó parasztság hatalmát, állami, társadalmi és gazdasági rendjét védik. A burzs®ázia szószólói — érthető okokból — élesen támadják bíróságainkat, a nép bíróságait és azzal vádolják, hogy az ilyen bíróságok nem az igazságot keresik. Mi visszautasítjuk az ilyen rágalmakat. Szocialista bíróságaink függetlenek és kizárólag csak a törvénynek vannak alárendelve. A szocialista bíróságok a nép bíróságai és senkit sem ítélnek el pusztán osztályhelyzete miatt. Az osztályellenség, ha nem vét törvényeink ellen és eleget tesz az állam iránti kötelességeinek, nem kerülhet bíróság elé. Bíráskodásunk mélyen demokratikus jellege viszont megköveteli, hogy az ügy elbírálásánál mindenkor figyelembe vegyük azokat a körülményeket, amelyek arra mutatnak, hogy a bűntettes ártó szándéka éppen osztályhelyzetéből, a dolgozók társadalmi rendjének gyűlöletéből fakad. Bíróságainknak eszerint kell mindenkor törvényeinket alkalmazni. ítélkezési gyakorlatunkat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy bíróságaink ítéleteiben általában érvényre jut dolgozó népünknek törvényeinkben kifejezett akarata. Világosan rá kell mutatnunk arra is, hogy bíróságaink nem mindenkor tartottak lépést társadalmunk fejlődésével. Pártunk Politikai Bizottságának 1955 novemberi határozata megállapította, hogy túl sok olyan, alapjában véve rendesen dolgozó embert ítéltek el a törvény kereteinek merev felfogásával börtönbüntetésre, akikkel szemben nem börtönt, hanem más — elsősorban nevelőjeliegű a szocialista humanizmus szellemének megfelelőbb intézkedéseket kellett volna alkalmazni. A Politikai Bizottság 1955 novemberi határozata alapján felülvizsgáltuk a közönséges bűncselekményekre meghozott ítéleteket. Javaslatunkra 390 elítélt kegyelmet kapott, míg 8500 személyt, ügyük felülvizsgálása után feltételesen szabadlábra helyeztettünk. Azoknak az ítéleteit is felülvizsgáltuk, akiket még nem hívtak be börtönbüntetésük megkezdésére. Ennek során több mint 12 000 személy börtönbüntetését nevelőjeliegű büntetésre változtattuk. Felülvizsgáló munkánkat tovább folytatjuk. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenkit kibocsáttassunk börtöneinkből, akikkel szemben ez a legszigorúbb intézkedés nem feltétlenül szükséges. Éppen társadalmunk fejlődése, népi demokratikus rendünk megerősödése teszik lehetővé a korábbi börtönbüntetések végrehajtásának felfüggesztését. Bizonyos, hogy ezek az intézkedések e megtévedt dolgozókra jó hatással lesznek. Reméljük, hogy korábbi életmódjuk megváltoztatásával elkerülik a rájuk kiszabott büntetés végrehajtását. Fejlődésünk nagy eredményeinek, közbiztonságunk jelentős megszilárdulásának arra kell irányítania bíróságainkat, hogy állandóan figyelemmel kísérjék életünk igényeit és a törvény keretén belül ne mechanikusan alkalmazzák a törvény rendelkezéseit, hanem átgondoltan és minden bíróság elé kerülő személy tekintetében egyéniesítve. Ezen az úton meg kell javulnia népi ülnökeink tevékenységének, akik egyenjogú bírókként ítélkeznek a hivatásos bírókkal. A bíróságok tanácsainak minden bíróság elé állított személy ügyében gondosan kell vizsgálniuk az ügy összes körülményeit. A múltban sok esetben a puszta beismerés túlzctt jelentőséget nyert. A beismerés azonban egy bizonyíték csupán, amelyet a bíróság mint minden más bizonyítékot, a perben felmerült minden adatot összefüggésükben szabadon mérlegel. Büntető per- rendtartásunk kifejezetten ki is mondja, hogy »a terhelt beismerése egymagában egyéb bizonyítási eszközök alkalmazását feleslegessé nem teszi«. Az igazság kiderítésében nagy jelentősége van a védelemnek, a védelem szabadságának. A védelemhez való jog érdemben illet meg minden bíróság elé állított személyt. Meg kell állapítanunk, hogy sokszor nem vettük kellőleg figyelembe a szocialista igazságszolgáltatás eme alapvető követelményét. A védői jogok korlátozása törvénysértés és hátrányára van ez igazságszolgáltatásnak. Ezt felismerve, az igazságügyminiszter, a belügy- és honvédelmi miniszter és a legfőbb ügyész közös utasítása megszabja azokat a törvényi feltételeket, amelyek a védők jogait biztosítják azokban az ügyekben is, ahol az államtitok és a közerkölcs érdekében a törvény kivételesen zárt tárgyalást enged meg. Az igazságszolgáltatás törvényességének nagy fontosságú biztosítéka a tárgyalás nyilvánossága és az így is érvényesülő társadalmi ellenőrzés. Ezzel a lehetőséggel sem éltünk még teljes mértékben. A társadalom ellenA XX. kongresszus, amely a szocialista demokrácia megerősödését eredményezte, a törvényesség jelentőségének hangsúlyozásával új lendületet adott a szocializmust építő államok további fejlődéséhez. Pártunk Központi Vezetőségének ez év júliusi teljes ülése ebben a szellemben hozta meg nagy jelentőségű határozatait. Egész népünk, államunk szempontjából nagy jelentőségű a Központi Vezetőség határozatának a szocialista törvényesség további megszilárdításával foglalkozó része. Dolgozóink nagy megnyugvással fogadták az erre vonatkozó határozatokat. Osztatlan örömmel fogadták e határozatokat ügyészeink, bíróink, egész szocialista jogásztársadalmunk. A szocialista törvényesség megszilárdulása elősegíti a gazdasági építő munkát. A terv- és munkafegyelem megszilárdításával, a Munka Törvényének betartásával kedvező feltételeket teremtünk üzemekben, intézményekben a termelő-, alkotó munkához, második ötéves tervünk teljesítéséhez. A szocialista törvényesség szigorú betartásával véget vetünk minden önkénynek, törvénysértésnek. Azokkal szemben is, akik rosszindulatúan visszaélnek a hatalommal, amit népünk rájuk ruházott és azokkal szemben is, akik jóhiszeműen, nem ismerve fel a törvényesség szigorú megtartásának nagy jelentőségét, követnek el törvénysértéseket. Az önkényes intézkedések v> egszüntetésével nagymértékben elősegítjük a szocialista demokrácia megszilárdulását, növeljük az állami szerveink iránti bizalmat, törvényeink iránti tiszteletet. Nekünk vannak biztosítékaink, hogy azok a törvénysértések, amelyeket annyira fájlalunk és elítélünk, sohasem fognak megismétlődni. Ilyen biztosíték népi demokráciánk megőrzésének valódi kiszélesedését és hatékonyságát akkor fogjuk biztosítani, amikor — s hozzáteszem, minél hamarabb — megvalósítjuk a bíráknak a választását és a bírák rendszeres beszámolóit választóik előtt, ahogy azt alkotmányunk és a Központi Vezetőségünk legutóbbi határozata megköveteli. Tisztelt országgyűlés! A bíróságok által kiszabott börtön- büntetések végrehajtásában az ügyészi felügyelet hároméves tapasztalatai alapján ugyancsak fejlődésről adhatok számot. Megalkotásra kerül a Büntetésvégrehajtási Szabályzat, amely hatályon kívül helyezte azokat a burzsoá börtönszabályokat, amelyek a büntetésvégrehajtás ideje alatt is az elítéltek legszélsőségesebb kizsákmányolását tették lehetővé. Társadalmi rendünk megerősödése, a közbiztonság megszilárdulása, valamint a büntetőpolitikánk szektás gyakorlatának felszámolása azt eredményezte, hogy a bebörtönzöttek száma állandóan csökken. 1955. november 1-én 37 027, 1956. március 1-én 27 836, július 10-én pedig 22 088 volt a bebörtönzöttek száma. Túlnyomó többségüket közönséges bűn- cselekményekért ítélték el. A fent már ismertetett okok következtében a bebörtönzöttek számának további csökkenése várható. Ez a folyamat szocialista rendünk erősödésének egyik kétségtelen jele és egyben mutatja bűnüldöző és igazságügyi szerveink javuló munkáját is. Megteremtettük a feltételes szaba- donbocsátás széles törvényi lehetőségét. Ezzel azonban a büntetésvégrehajtási szervek nem éltek megfelelően. Az ügyészség ezt a hibás gyakorlatot megszüntette és ennek eredményeként csak ez év május és június havában 1222 elítélt feltételes szabadságra bocsátását kezdeményeztük. A börtönbüntetésnek nálunk nem a megtorlás a célja, hanem elsősorban a nevelés. Börtöneink legfontosabb nevelőeszköze a munka. Ennek biztosítására főleg a minisztériumoktól lényegesen több támogatást kell kapnunk. A letartóztatottak munkájukért fizetést kapnak és ebből gondoskodhatnak családjukról is. Az 1950. évi II. törvény lehetővé tette egy új büntetési nem, a javítónevelő munka alkalmazását. A kisebb bűncselekményt elkövető dolgozót nem fosztjuk meg személyes szabadságától, hanem csupán arra kötelezzük, hogy eddigi munkahelyén a bíróság által meghatározott bércsökkentés mellett dolgozzon. Hiba, hogy ezt a büntetési nemet bíróságaink indokolt esetben is ritkán alkalmazzák. De a kevésszámú ilyen elítélttel sajnos az üzemekben nem foglalkoznak megfelelően. irgathatatlan szilárdsága, a Magyar Dolgozók Pártjának, népköztársaságunk kormányának szilárd elhatározása, hogy népünket, államunkat rendíthetetlenül a szocialista törvényesség megtartásának útján vezeti és a legélesebben elítél és megbélyegez minden törvénysértést. A törvényesség biztosítéka a szocialista demokrácia mind következetesebb és mind teljesebb kibontakozása hazánkban. Biztosítéka a törvényesség állandó erősödésének az az egészséges bíráló légkör, amely lehetővé teszi á hibák bátor. felvetését, megköveteli azok kijavítását s a törvénysértések elkövetőinek felelősségrevonásót. Végül, de nem utolsósorban, biztosítéka a törvényesség szigorú megtartásának az újt.ípusú, népi demokratikus, szocialista jellegű ügyészség intézménye, amely nem függ a végrehajtó hatalomtól, s amely a legfőbb ügyész útján, akit az ország- gyűlés választ, kizárólag hazánk törvényhozó testületének, a nép választotta országgyűlésnek felelős. Tisztelt országgyűlés! Az ügyészi szervezet a jövőben még nagyobb odaadással őrködik a szocialista törvényesség fölött. Ügyészeink legjobb képességükkel, munkájuk állandó javításával, a dolgozók bírálatainak, bejelentéseinek és panaszainak figyelembe vételével, pártunk útmutatásainak követésével kívánnak eleget tenni szép hivatásuknak. Ehhez a munkához kérem a képviselő elvtársak támogatását, s egyben kérem a tisztelt országgyűlést, fogadja el jelentésemet. A legfőob ügyész beszámolójához Csikesz Józsefré, Kiss Károly, Sárii Rózsi és Birkás Imre képviselők szóltak hozzá a vita során. Non György elvtárs válasza után az országgyűlés a beszámolót elfogadta. Non György elvtársnak, a népkö stár saság legfőbb ügyészének beszámolója Védelmezzük a társadalmi tulajdont Csökkent a bűnözések száma A törvényesség biztosítékai
