Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-18 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f Néplap A1 UDP SOMOGY MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 195. szám. ARA: 50 FILLER Szombat, 1956. augusztus 18. Tovább a tsz-ek megszilárdításának, fejlesztésének tkfján! A tsz-mozgalommal kapcsolatos teendőinket vitatta meg tegnap a megyei termelőszövetkezeti aktívaülés, amelyet a Megyei Párt-végrehaj­tóbizottság hívott össze. A tanácskozáson részt vettek a járási párt- és ta­nácsszervek vezetői, számos jól gazdálkodó termelőszövetkezetünk elnö­kei és párttitkárai, valamint a Megyei Pártbizottság több aktivistája. Az aktivaülésen Tóth István elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság első titkára mondott beszámolók A tsz-tanácskozás részvevői egyértelműen elhatározták: szívós, kitartó politikai meggyőző és gazdasági szervező munkával dolgoznak a szövetkezetek megszilárdításáért, a mozgalom számszerű továbbfejlesztéséért. Rosszul végezték a címerezést — a kár 18 ezer forint A fajta-hibrid (heterózis) kukorica címerezését helyesen, szakszerűen kell elvégezni, mert csak így várható jó vetőmag. Az állam magas árral, kedvezményekkel, többtermelési pré­miummal serkenti erre az ezzel fog­lalkozó tsz-eket. Ilyen kedvezmény például, hogy a címerezésért 300 fo­rintot fizet holdanként a vállalat. Az anyasorok terméséből leadott minden mázsa vetőmagért másfél mázsa szokvány kukoricát kap vissza a tsz. Ha pl, egy tsz 15 hold heterózis ku­koricára szerződött, s a termésből — 15 mázsás közepes átlagot számítva — 225 mázsa vetőmagot átad, az ál­lam 337,50 mázsa szokvány kukoricát ad vissza, vagyis ez és a címerezés 15 holdnál 270 000 forintos többletjöve­delmet jelent a tsz-nek. A nágocsi Petőfi Tsz-ben 10 holdon gondatlanul végezték el a kukorica címerezését, s azt a termelésből he­terózis hatás hiány miatt ki kellett zárni. A tsz így elesik a holdankénti 300 forintos címerezési jutalomtól, s mintegy 75 mázsányi többletkukori­cától. A gondatlanságból származó kár: 18 000 forint. Ennyit vettek ki erszényükből a tsz-tagok. (Tóth Mik­lós levele nyomán.) Az illatos rezeda viszi el a „pálmát u A múlt hónapban már megírtuk, hogy angol vendégek jártak So- mogyországban: saját szemükkel győződtek meg, milyen szépen fizet az idén az ide küldött hagymájuk, s milyen jó magot fognak belőle. A múlt héten viszont német mag­kereskedők. illatosabb növény félék miatt fordultak meg megyénkben. A zicsi, somogyszili, somogyvári, ordacsehi és hácsi tsz-ek és kertész­kedő kisparasztok virágágyaiban gyönyörködtek. Rezedamagot, táti­ka, petúnia és más európaszerte ismert virágok magvait termeltetik meg itt, mivel az ottani esősebb, nedvesebb éghajlat alatt ezeknek a virágoknak a magva nem fogan meg, nem csíraképes. A látogatók örömmel látták a szé­pen fejlődő virágokat. Otthon jö­vőre már ezeknek a magvából fo­gant virágok illatozzák be a német kis- és nagyvárosok parkjait s a dolgozók kiskertjeit. Magváért jó valutát adnak. A németek Zicsben már két éve termeltetnek virágmagokat. Az idén — a jelek szerint — a legszerényebb virág, az illatos rezeda viszi el a »pálmát«: 1 mázsa rezedamagért 7000 forint jár a szerződés szerint. Egy holdon viszont két mázsa is megterem belőle ... A szerény kis magyar virág egy­kor Lorántffy Zsuzsanna erdélyi fe­jedelem asszony kertjében húzódott meg. Sohasem gondolta volna, hogy ilyen nagy pályát fog majd száza­dokkal később befutni. A TALAJJAVÍTAS ELŐNYEIRŐL Nagy kiterjedésű savanyú, szikes, valamint gyengén termő, sivár ho­moktalajaink jó részét a második öt­éves tervben meg akarjuk javítani. S ennek különösen mezőgazdasági termelőszövetkezeteinknél van nagy jelentősége. A termelőszövetkezetek a talajjavításnál többek között az alábbi kedvezményekben részesül­nek: Akár maguk végzik el, akár a Ta­lajjavító Vállalattal végeztetik el a savanyú és szikes talajok javítását, mindkét esetben ingyen kapják a ja­vítóanyagot, a legközelebbi vasútál­lomásra szállítva. Ha a termelőszövetkezetek a Ta­lajjavító Vállalattal dolgoztatnak, a kirakási, raktározási és eltérítési költségek fedezésére 12 éves hosszú- lejáratú hitelt kaphatnak. A gépi di- gózással végzett szikjavítás költsé­geinek kétharmad részét az állam vi­seli, egyharmad részét pedig a tsz-ek hosszúlejáratú hitelből fedezhetik. Számottevő állami támogatást kap­nak a tsz-ek a homoktalajok altalaj­trágyázásához is. A Talajjavító Vál­lalat által végzett gépi mélyforgatás költségeire például 12 éves hosszúle­járatú hitelt igényelhetnek. Ha nem rendelkeznek elegendő szervestrágyával és a Szervestrágya- gyűjtő Vállalattól szerzik be, ugyan­csak 12 éves hosszúlejáratú hitelt kapnak. A t&lajjavítás végrehajtása előtt szükséges talajvizsgálatokat az Or­szágos Mezőgazdasági Minőségvizs­gáló Intézet talajvizsgáló laboratóriu­mai díjmentesen végzik. Újból élüzem lett a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat Kevés vállalat dicsekedhet a hét­szeres élüzem-címmel. A Somogy me­gyei Nyomdaipari Vállalat e kevesek közé tartozik. Második negyedévi jó munkája alapján mcst már heted­szer nyerték el ezt a kitüntetést. Mai élüzemavató ünnepségük alkalmával mi is köszöntjük a nyomda szorgal­mas dolgozóit, a szedőket, gépmeste­reket, segédmunkásokat, adminiszt­ratív és műszaki dolgozókat, a törde- lőt és a korrektort, mindannyiójukat, akik jó munkájukkal ezt a kitünte­tést megérdemelték. AUGUSZTUS 20 ELŐTT KÉT NAPPAL GÖRGETEGEN .1 Görgeteg község dolgozó paraszt­jai teljesítették augusztus 20-ra tett versenyvállalásaikat. A cséplést au­gusztus 15-én befejezték. A tarlókat felszántották. Kenyér- és takarmány­gabonabeadási kötelezettségét min­den termelő a cséplőgéptől teljesítet­te. Kenyérgabonafeleslegének meg­határozott százalékát valamennyi gazda eladta az államnak. Szabó Já­nos pl. majdnem 13, Bőhm István pedig több mint G mázsa gabonát kötött le értékesítési szerződéssel. A község harmadik negyedévi sertés-, vágómarha-, tejbeadási tervét 100 százalékon felül teljesítette, augusz­tus 20-ig tojásból is beadják az egész évre előirányzott mennyiséget. Csütörtökön még 1 százalék hiány­zott a tervből. (Ulrich Károly vb-el- nök levele nyomán.) BÖHÖNYÉN »Az utóbbi napokban meggyor­sult az adófizetés községünkben. Újabb és újabb dolgozó parasztok jönnek a tanácsházára, hogy ki­egyenlítsék egész évi adójukat. A legutóbbi napokban Szabó Sándor Fő utcai egyéni gazda rendezte évi adóját, kifizette nemcsak a ráeső községfejlesztési járulékot, de a kö­telező biztosítási díjat is. Lengyel Miklós és Szabó János tsz-tagok is egész évre letették az adófizetés gondját. Példát vehetne tőlük Bog­iári Mihály Fő utcai, Zóka Ferenc (bábi) egyéni gazda is, akik már évek óta elmaradoznak a# állam iránti kö­telességteljesítésben. Az ilyenek fé­kezik a község előrehaladását« — ír­ja levelében Piadnai Józsefné adó­ügyi megbízott. TOPONÄRON Az augusztus 20-i versenyt elindító Toponár méltó akar lenni ígéretei­hez. A község egyéni gazdáinál be­fejeződött a cséplés. A megyei ver­senyben is első Károlyi cséplőcsapat a munka végeztével Kaposfő felé vette útját. A répási Első ötéves Terv Tsz-ben van még csépelni való, e hét végéig azonban itt is raktárba kerül az utolsó szemnyi gabona is. Takarmánygabonabeadási tervét 103 százalékra teljesítette a község. S az adó? Meglesz-e hétfőig a vállalt 70 százalék? Sallai Lajos, a tanács el­nöke biztosra ígéri: meglesz. A Béke­galamb Tsz 12 000, az Első ötéves Terv Tsz 20 000, Kromják Ferenc 16 Vállalták — teljesítették A Somogy megyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozói elhatá­rozták, hogy az első negyedévi tervlemaradást augusztus 20-ig pótolják. Vállalásukat tett követ­te, és határidő előtt behozták a lemaradást. Különösen az ünnep előtti legutolsó hetekben fokoz­ták teljesítményüket. A sok jó dolgozó közül is kiemelkedik a Szulimán-, Fülöp-, Guttai-féle vegyesbrigád, a Walter—Hege­dűs kőműves-brigád, a Fehérvári —Gazdag-brigád, a Kétnyári és Horváth Gyula vasbetonszerelő brigád. Igen jó munkát végzett Takács András siófoki és Nagy Miklós kaposvári építésvezető is. De nemcsak jó munkával, ha­nem vidám ünnepséggel is ké­szülnek augusztus 20 megünnep­lésére. Az ünnepségen részt vesz a rádpusztai tsz több tagja is. holdas gazda 1800, Dobai Imre pedig 1000 forintot fizetett be adóba. így már csak 5200 forint hiányzik a vál­lalásból. Ezért pedig a toponáriak nem hagyják községük becsületét csorbítani. Igaz-e? Zsírt is kaphatnsfc a termelők a beadott napraforgó után A termelők ezentúl a napraforgó­mag beadás után — kívánságuk sze­rint — olaj helyett tiszta zsírt is kap­hatnak. A begyűjtő szervek minden liter olaj helyett 80 dekagramm tisz­ta zsírt kötelesek kiadni. LÉPEGETÜNK... Szombaton délután történt. Egész heti munka után a vasárnapi elnyúlás öröme bizser- gett gondolataimban: reggeli lus­tálkodás ... finom ebéd ... Mi is legyen az a jó ebéd? Elvonul egy étlap szemem előtt, és kikötök kedvenc ételemnél, a töltött pap­rikánál. Töltött paprika! Csillogó piros paradicsomtengerben zöld csónakok tele ízes töltelékkel, hússal. Már a gondolat is csik­landozta ínyemet. De megéri-e a gyönyörűség a hús megszerzésé­vel járó közelharcot? Meg bi­zony! Elvégre egy héten egyszer csak megkívánhatja az ember a húst! Elszántan elindultam a húsbol­tokba. A Kossuth Lajos utcai már üres volt. Gyerünk a Hon­véd utcaiba. Lehúzott redőnye mögött csend honolt. Már csak egy reményem volt: a Május 1 utcai nagy húsbolt. Merész ugrással bevetettem magam az ott szorongó több száz •főnyi tömegbe. Lábam azonban nem érte el a földet, m,ert min­den négyzetcentiméter foglalt volt. Kedves felköszöntők kö­zepette kikötöttem két idegen lá­bon. Üvöltések, sikoltozások hal­latszottak mindenfelől: »Jaj, agyonnyomnak! Ne tolakodjon maga tinó! Tinó vagy te! Jaj, el­tépték a ruhám! Szódíjon le a lá­bamról, maga dromedár! Nekem adjon, én már reggel óta itt ál­lok!« Csendes elhatározással le­mondtam a töltött paprikáról, és már el is indultam volna haza, ha meg tudtam volna mozdulni. És éppen most viszket a fülem. Mit adnék egy jóízű vakarásért, de sajnos nem tudom felemelni a kezem. Nehéz a légzés a sűrű zsúfoltságban. Verítékben úszva, kabátgombok nélkül valahogy mégis kivergődtem a boltból, per­sze hús nélkül. Otthon lebe­csülve legyintettek: »Ügyetlen ember.« Ez a tavalyi kép jutott most szerdán eszembe, amikor ugyan­ebben a boltban udvarias előzé­kenységgel kérdezte tőlem az el­adó: »Milyen rész tetszik? Comb? Karaj? Lapocka? Egyben vagy szeletben parancsolja?« Alig né­hányon voltunk a boltban, kö­rülbelül annyian, mint az eladók. Lépünk, lépegetünk előre. —kb — LEVELEINK NYOMÁN Itt a Augusztus 15-i számunkban jelent meg az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak nyílt levele a Kaposvári Műjéggyár és Szikvíz- üzem dolgozóihoz. A nyílt levélre az alábbi válasz érkezett: »•Köszönjük a bírálatot. Egyetér­tünk vele. A jégellátással kapcsolat­ban sok panasz érkezett már hoz­zánk is. Az újságcikk végső figyel­meztetés volt számunkra. A jégellá­tás hibáinak megszüntetéséhez kér­jük az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat és a Béke Szálló dolgozóinak a segítségét is. Kihordóinkat utasítottuk, hogy a jégszekrényekbe ne törjék be a je­get, sőt még a jégszekrénybe sem te­Hogyan versenyezhet a KV júliusi határozatához méltóan a nagyatádi és barcsi járás? A NAGYATÁDI ÉS BARCSI járás úgy hasonlít egymás­hoz, mint az ikrek. Mezőin a nö­vény, vizeiben a hal, erdeiben a fa egyformán kapja meg a termé­szet áldásait. S csak az embereken áll, hogy az egyforma földből me­lyik járás parasztsága termel több kenyémekvalót, húst, zsírt, tejet, gyümölcsöt, s melyikük növeli job­ban az ország jólétét, ellátását. Ezért hívta ki már az év elején egymást a két járás begyűjtési, mezőgazdasági versenyre. Ezért törekszenek vállvetve azon, hogy egyik a másikat mennyivel előzze meg a több beadásban, vagy az időszerű mezei munkák elvégzésé­ben. Hiszen csak akkor lehet a városok, a munkás műhelyek, gyá­rak népének többet adni, ha na­gyobb a falu termése — jut is, marad is. Tegnap már harmadjára vetet­ték latra a két járás képességeit, szorgalmát. Sajnos, kissé papiros-ízűén. El­szakadva a mezők szorgos népétől. Azoktól éppen, akik minden ilyen versenynek életbeli hősei, fősze­replői! Az történt ugyanis, hogy a teg­napi nap délután két órájára ün­nepélyes nyomtatványokkal meg­hívta a nagyatádi járás vezetősé­ge a barcsiakat: értékeljék közös akarattal, tárgyilagosan, mire men­tek a legutóbbi mezőgazdasági sza­kaszban. A BARCSIAK — élükön a já­rási pártbizottság első tit­kárával — nyolcán jöttek, idejére. Peregnek a percek, peregnek az órák, már a TV-esre ugrik a mu­tató: végre egy nagyatádi illetékes megérkezik, a járási tanács elnök- helyettese — egyesegyedül. A me­zőgazdasági osztály minden illeté­kese »vidékre« ment. öt óra. Vég­re megjön a nagyatádi járási ta­nácselnök és még néhány an: végre megkezdődhet a számvetés, ki a legény a versenyben? A papírok azért csak előkerül­tek. A két járás vezetőségéből mu­tatóba megérkezett kicsiny bizott­ság megállapítja: 991 ponttal Barcs az első. 51 ponttal lemaradt mö­götte a nagyatádi járás. De a bar­csi járás határaiban a tsz-ek és egyéni gazdák már a jövő évi na­gyobb termésre is jobban gondol­nak: a tarlóhántást 75 százalékra végezték el, a nagyatádiak, csak 70-re. Mi lenne azonban, ha az egész verseny alatt magukkal az »operatív« részvevőkkel, a paraszt­sággal is szót váltanának, szorgal­mát méltányolnák, s menet közben is jobbra, többre ösztökélnék? S főként ha a két járásban egymás­sal külön-külön is versenybeszálló Csokonyavisonta—Babócsa és Se- gesd—Nagyatád szorgoskodását is figyelemmel kísérnék? Főként ha a legvégső értékelésnél — mint tegnap is — meghívnák a falusi mezőgazdasági és begyűjtési állan­dó-bizottságokat, vagy legalább azoknak az elnökeit? TJISZEN A KV júliusi határo­zata óta a társadalmi apró­munka, a dolgozók millióinak megmozgatása, a népfront-bizottsá­gok bevonása, minden becsületes dolgozó tekintetbe vétele, megbe­csülése nagy és szépen megvalósít­ható feladat a járási vezetőségek számára Nagyatádon épp úgy, mint Barcson. Megyeszerte. Országszer­te, jeges! hetik, mert ezzel időt veszítenek a többi bolt rovására. Csak a pultra tehetik le a jeget. Kérjük a boltok dolgozóit, hogy segítsenek a jeges és szikvizes kihordóknak, ne kelljen ne­kik órákat várniuk. A nyílt levélnek volt egy ilyen ki­tétele: »Egyes személyeknek a meg­engedettnél magasabb áron adják el; a jeget«. Kérjük a dolgozókat, az ilyen esetet azonnal jelentsék válla­latunkhoz, hogy az illetőt felelősségre vonhassuk. A Kaposvári Műjéggyár és Szikvízüzem dolgozói „Átalakítás miatt zárva“ A Május 1 utcai 9 6. sz. gyógyszer^ tár helyiségéiben; átalakítás folyik. Az eianmlt bútor- és fűtőiberendezés kors zer űsí tűsének munkálatait a g yógy szertárve ze tő szabadságának ideje alatt végezteti el a vállalat azért, hogy a gyógyszertár csak egy alkalommal, a lehető legkevesebb ideig tartson' zárva. Helyesebb lett volna tehát — a közönség megnyug­tatása végett is — az »Átalakítás miatt zárva« című táblát kifüggesz­teni. A város lakóinak szíves türelmét kérjük 21-éig, amikor az újjáalakí­tott gyógyszertár ismét megkezdi munkáját. Somogy megyei Gyógyszertár Vállalat A somogyaracsi tanács a somogyaracsi fiatalokhoz Augusztus 1-i számunkban közöl­tük Kovács Mihály elvtárs levelét, amely a somogyaracsi fiatalok prob­lémáival foglalkozott. Segítséget kér­tek a tanácstól, egy DISZ-ihelyiséget akartak berendezni. E levélre ifj. Nagy János vb-elnök a következő választ küldte: »A cikk bizonyos segítséget nyújt az ifjúsági munka megjavításához. Kétségtelen-, hogy munkánkban van­nak hibák. Az azonban nem áll, hogy a DlSZ-mek nem biztosítottunk helyi­séget. Igenis van helyiség, csak a fia­taloknak rendbe kellene hozniuk, ki- meszdlniük, ajtót cserélniük. A ta­nács a szükséges anyagot biztosítot­ta, s megkérte a fiatalokat, hogy te­gyék rendbe helyiségüket, hisz van kőművesük is ehhez. Ez azonban a mai napig sem történt meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom