Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-14 / 191. szám

Kedd, 1936. augusztus 14. SOMOGYI NÉPLAP s ÍGY HÉTTEL ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPE ELŐTT <■ Emelkednek a százalékok ~~ ’ ~ ~ Javul a minőség S V S S k 0 Bl 11H S t fa S H Csökken a selejt ____________________________ A Kaposvári Vaskamtoúnát dolgo­zói telkesen igyekeznek teljesíteni augusztus 20-ára tett felajánlásaikat. A munkaverseny nagy lendülettel fo­lyik. A verseny legjóbbjainak jutal­mazása éppen úgy történik, mint ezelőtt. A jutalomtárgyak, verseny­zászlók most is látható helyen dísz- lenek. Megás valami változás történt. Olyan változás, melynek következté­ben a mostani munkaverseny eltér a korábbiaktól. Azelőtt a mennyiségre helyezték a íő súlyt, fontosnak jórészt csak a magas százalékokat tartották. Most más a helyzet. A versenynek alapja van. A dolgozók megtették felaján­lásaikat, versenykihívásaikat. A pártszervezet felhívta az üzemi bi­zottság és a műszakiak figyelmét, vizsgál ják meg a felajánlások reali­tását, teljesíthetőségét. Álljon elég anyag rendelkezésre a termeléshez folyamatos legyen a munka, javul­jon a minőség és csökkenjen a se­lejt! Úgy kell megszervezni a mun­kát, biztosítani a feltételeket, hogy augusztus 20 után se essen tússzá a termelés (ne fogyjanak ki az anyagiból, megrendelésbői, előregyár- tásfoól). A folyamatos, tervszerű írnoka jobb bérezést biztosít! Éppen ezért fontos az előrelátás, a jó szervezés, az üzemrés.zek közöt­ti együttműködés. Minden munkás lássa egy bizonyos időre előre, mi­lyen munkafolyamatban fog dolgoz­ná, mit fog elkészíteni. Vagyis biz­tosítaná leéli a verseny feltételeit. A forgácsolóműhely dolgozói ala­pos takarítással kezdték az alkot­mány ünnepére indított versenyt. Az üzemrészükbe belépőt jóleső tiszta­ság, rend, ápolt gépek fogadják. Munkájuk lényege: selejtmen- tes, jóminőségű termelés. Az eredmény nem maradt el, se­lejtjük 0,1 százalékra csökkent Emellett szépen emelkedik a telje­sítmény mennyisége is. Terven felül vállalták 50 darab 25 literes szőlő- prés elkészítését. 20 darab már ké­szem van, összeszerelésre vár. Jó mi­nőségű munkájával Pirk József, Pe­te László, Mihályfalvi Árpád, Tarró László tűnik M. Átlagszázalékuk 140—150. Az öntödében egy hónappal ez­előtt oaigyón sok selejt volt. Hogy ez lényegesen csökkent, sőt a múlt évi, hasonló időszakban elért 5,57 száza­lékról 3,33 százalékra esett, jórészt Verdősd elvtárs, művezető alapos szaktudásának, valamiint Ambrus Viktor, Simon Ferenc, Kiss Imire ön­tők jó munkájának köszönhető. A lakatosműhelyben is javult a munka minősége, szépein haladnak vállalásaik teljesítésében. Kiemelkedő eredményt ért el Pendli József DISZ-brigádja 164 százalékos átlagteljesítményével. Dicséretet érdemel Berki András 313 százalékcsi, selejtmentes munkája. Kuruc József brigádja azonban sze­rényen megelégszik 85 százalékkal is. Kuruc elvtárs pedig jó szakmun­kás, fiatalember, » nagyobb gondot fordíthatna munkájára. Vannak még bizonyos tényezők, melyek fékezrik a termelés lendüle­tét. Ilyen például a rossz szürke- nyersvas-elCátás. Habár a KV hatá­rozata óta általában javult az anyag- ellátás, mégis a szürke nyersvas hiá­nya esetleg leállásra kényszerítheti a kombinát egyes üzemrészeit. A ta­nács ipari osztályának sürgős segít­ségére van szükség! Mindent összevetve: a Vaskombi­nát dologzói szépen haladnak alkot­mány ünnepi versanyvállalásaiik tel­jesítésének útján. Példát mutatnak megyénk többi üzemének. SZÜTS ISTVÁN Takarékoskodjunk as ivóvízzel! Közismert, hogy Kaposvár vízel­látásában súlyos nehézségek vannak. A város fejlődésével párhuzamosan nagymértékben emelkedett a vízfo­gyasztás, ugyanakkor a vízműtele­pek fejlesztése csak lassú ütemben halad. Jelentékenyen segítene a hely­zeten az, ha a nagy vízfogyasztású üzemek, de maga a lakosság^ is job­ban takarékoskodna az ivóvízzel. Az ipari üzemek a város rendelke­zésére álló víznek mintegy 40—50 százalékát használják fel. Egyik­másik fölöslegesen veszi igénybe az ivóvizet, mint például az Arany ut­cai Téglagyár, amely egyéb módon is biztosíthatná a téglagyártáshoz szükséges vizet. A víz pazarlásával találkozunk sok IKV-kezelésben lé­vő házban is. A csepegő csapok, a szivárgó WC-k tetemes többletvizet fogyasztanak. Fgy-egy ilyen csurgó vízcsap havi 25—30 köbméter elfolyó vizet jelent. Ezért fontos, hogy mind az IKV kezelésében lévő házaknál, mind pedig a magánosoknál azonnal megjavítsák az elromlott csapokat, vezetékeket. Találkozunk olyan példákkal is, amikor maguk a nagy vízfogyasztó szervek sietnek a vízellátás megja­vítására. A Húsipari Vállalat a víz­tárolók töltését például hajnali 4—5 óra között végzi, mert ilyenkor mi­nimális a fogyasztás. A hűtőgépeket is éjszaka, s nem a nappali csúcsfor­galmi időben töltik fel vízzel. A ter­mek felmosásához fáradt vizet hasz­nálnak. Hasonlóképp takarékoskod­nak az ivóvízzel a Patyolatnál is. A Kaposvári Víz- és Csatornamű- vek vezetősége kéréssel fordul a vá­ros lakosságához, hogy különösen a nyári csúcsfogyasztás idején takaré­koskodjék a vízzel. Ne hagyja fölös­legesen nyitva a csapokat. Addig is, amíg újabb gépi berendezések üzem- beállításával javítani lehet Kapos­vár vízellátását, takarékossággal enyhíthetjük a jelenlegi vízhiányt. A szerkesztőség postájából „Augusztus 6—20-ig szabadság miatt zárva“ Sajnos, ez olvasható arról a táb­láról, ‘melyet a Hársfa utca és a Vöröshadsereg útja sarkán lévő gyógyszertár kirakatába kitettek. Már többször olvastam olyan fel­iratot, hogy »-Leltár miatt zárva« (ami sajnos elég gyakori), vagy »át­alakítás miatt zárva«, de olyat, hogy egy üzlet — és főleg gyógyszertár! — szabadság miatt zárva, még nem olvastam. Ez bizony sok dolgozónak okoz bosszúságot. Képzeljük el, Kapos- szentjakabtól a Május 1 utca vé­géig ez az egyetlen gyógyszertár van. Ezt az utat most még megtol­dottak, 1 kilométerrel, hogy még messzebb kelljen gyógyszerért men­ni az erre lakóknak. Ha szabadságon van a gyógysze­rész, gondoskodjanak helyettesítésé­ről. Mi lenne, ha a posta, a vasút, vagy mondjuk a kórház bezárna két hétre szabadságolás miatt. Vagy mit szólnának, ahhoz a gyógyszerészek, ha a Magyar Nemzeti Fánk harma­dikén kitenne egy táblát, hogy sza­badság miatt zárva, a fizetésért jöj­jenek két hét múlva. Kérjük a Gyógyszertár Vállalatot, sürgősen intézkedjék, hogy azt a táblát kivehessek a Május 1 utca végi patika kirakatából. Biztosra vesszük, hogy van gyógyszer ennek orvoslására is. H Köztisztasági Vállalat figyelmé&e! Korai volt az örömünk, amikor kb. egy héttel ezelőtt azt tapasztaltuk, hogy a Cukorgyárba siető dolgozók orra alá, szeme közé nem porolnak reggel 8 óra­kor az utcaseprők. Pár nappal ezelőtt aztán megváltoztatták a seprés idejét. Reggel 8 óra tájt a Nagymalom előtt, az utca mindkét oldalán hatalmas por­felhő Jelzi a seprők munkáját. Vannak, akik kisgyermekkel sietnek a napközi otthonba, ők ugyanúgy nyelik a bacilus- tól teli utcaport mint mi felnőttek, gyá­ri dolgozók hivatalnokok. Jó lenne, ha a Köztisztasági Vállalat most már vég­leg megszervezné a kora reggeli utca­seprést, ha akkor végeznék ezt a mun­kát, amikor nem veszélyeztetik a dol­gozók egészségét. Reméljük, figyelem­be veszik a dolgozók jogos követelését. SZEGEDI BÉLANÉ cukorgyár! dolgozó MÁSODSZOR IS ÉLÜZEM A Kaposvári Hűtőipari Vállalat II. negyedévi eredményei alapján má­sodszor is elnyerte a megtisztelő »Él- üzem« címet. Ez alkalomból köszönt­jük a vállalat dolgozóit és kérjük, hogy további jó munkával igyekez­zenek megtartani kitüntetésüket. PART és partépítés ARCCAL A TERMELŐSZÖVETKEZETEK FELÉ! ä csurgói járás knjmnumistái megiárgyalták a tsz-fsjiesztfés és a fermésnövelés további feladatait A csurgói járásiban is lassan vé­geidé jár a csépilés. Közeleg az őszi szántás vetés előkészítése. Egy hó­nap múlva a 'burgonyával megkezdő­dik a kapásföldek betakarítása is. Most van az ideje annak, hogy ha­tásos, meggyőző érvekkel, a tsz-ek kiváló terméseredményeinek ismer­tetésével fellendítsük a termelőszö­vetkezetek számszerű fejlesztésének munkáját. Az augusztusban, szep­temberben a közös gazdálkodás út­jára lépő dolgozó parasztoknak le­hetőségük nyílik arra, hogy földjü­ket tagosítsák, s már az őszi kenyér- gabonát is táblásán vessék. Ezekről a feladatokról tanácskoztak a mi­nap a Csurgói Járási Pártbizottság, a járási tanács vezetői. Idén januártól júliusig 235 parasztcsa­lád 402 taggal, 2058 hold földdel választotta a közös gazdálkodás útját a járásban. A tavaszi hóna­pokban 4 új termelőszövetkezet alakult. A járás összes szövetkezeid 11 629 holdat — a járás földterületének 20 százalékát — birtokainak. Van tehát mire hivatkozni a tsz-szervezésnél. Minthogy a termelőszövetkezetek felvirágoztatását, a termelés növelé­sét együtt kdl megoldani, a járás vezetői megkülönböztetett figyelmet fordítanak a tsz-ek megszilárdításá­ra, erősítésére. A tanácskozáson Hantos János dv- társ, a járási tanács elnökhelyettese utalt arra, hogy most a legközvetle­nebb feladat: segíteni, hogy a tsz-ek tdjesítsék állattenyésztési tervüket. Év végéig a járás tsz-einek még 62 tehenet, 131 anyakocát kell vásárol­niuk, illetve tenyésztésbe állítaniuk. Hogy a télen sehol se legyen takar- mánylhlány, sehol se csökkenjen a tejhozam, a jelenlegi 2000 köbméter zöldsilóthoz még legalább 8000 köb­métert silóznak. Ha a termelőszövetkezetek fej­lett, példás nagyüzemi gazdasá­gokká válnak, az egyéni paraszt­ság zöme könnyebben tér át az új útra. A tsz-szervezés munkája most az eddigieknél is sokkal inkább megkö­veteli a kommunistáktól, a terme­lőszövetkezetek tagjaitól a felvilá­gosító, meggyőz® szót. A falun is mé­lyült a szocialista demokratizmus, az emberek őszintébbek, nyíltabbak, myuigodtaíbbain elmondják vélemé­nyüket a szövetkezetről. — Azt várják a dolgozó parasztok a kommunistáktól, hogy beszéljenek, vitatkozzanak vdtik — mondta Pál­lag elvtárs, a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője. Elsősor­ban is a régi tsz-eket fejlesztik a csurgói járásban. A szervezésben a helyi erőkre, a tsz-ek tagjaira tá­maszkodnak elsősorban a járási ve­zetők. Hiszen ők azok, alkik nap mint nap érintkeznek, beszélnék a kívül­állókkal, ők tudják legjobban bizo­nyítani: a szövetkezeti gazdálkodás jobb az egyéninél. Helyes az a mód­szer is, hogy a járási tanács vezetői a legkép­zettebb, a helyi viszonyokat jól ismerő dolgozóikat kiküldik egy­két hétre a járás egy-egy köz­ségébe, hogy segítsenek a tsz- szervezésben. A járás több új tsz-ében már 'kér­ték a tagosítást. A tagosítás hozzá­segíti őket ahhoz, hogy jobban ki­használják a gépeket, hogy jövőre már ott is traktoros kultivátorok, kombájnok járhassák a mezőt, ahol idén a területek szétszórtsága miatt erre nem volt mód. A csurgói járás dolgozó parasztsá­gában igen nagy érdeklődést keltett a Központi Vezetőség júliusi határo­zatának az a része, amely ezt mond­ja: »Hatékonyan kell támogatni a föíldművesszövetkezeti mozgalmat, és ennek keretében* az egyszerű gépi- használati, gyümölcs, zöldség, mé­hész és borjúnevdiő sitt»., stib. termelé­si társulásokat, szakcsoportokat.« Küher divtárs, a JÁSZÖV elnöke elmondta, hogy a járás több közsé­gében, így Zákányban gyümölcster­melő, fűzfatenmelő, halászati, Po- gányszentpéteren gyümölcstermelő, örtilosiban gyümölcs:-, szőlőtermelő társulásokat akarnak létrehozni a dolgozó parasztok. A földművesszövetkezetek dolgo­zói továbbra is beszélgetnek a dolgozó parasztokkal arról, hol, milyen szakcsoportot érdemes létrehozni. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében igen nagy feladat há­rul most a kommunistákra. A kom­munisták a falvakban, fordítsák is­mét a közhangulatot a termelőszö­vetkezetek felé. Nagy feladatuk van abban is. hogy az ellenséget politi­kailag elszigeteljék, leleplezzék a dolgozó parasztok előtt. A csurgói járásiban is tapasztalható, hogy a fa­lusi osztályellenség igyekszik a íurk- cicnáriusok tekintélyét lejáratni a dolgozók előtt. A legfontosabb most az, amit Sző­ke Pál elvtárs, a Megyei Pártbizott­ság PTO osztály-vezetője így fogal­mazott meg: kommunisták, a töme­gek közé. Varga József a l l a n a t k é p | Az új kenyér bemutatója Nem fenékig tejfel... avagy; hogyan kerül a liszt a tejfeleskannába Örömhír a háziasszonyoknak: Lesz elég rizs Virágzik a rizs Csongrádiján. Az elmúlt hetek ineieg, napsütéses idő­járásának hatására rekordtermés ígérkezik. A Gencsháti és a Kopán- csi Állami Gazdaságban húszmázsás termést várnak. Az eperjesi Vörös Hajnal és a cserebökényi Petőfi Tsz- ben pedig még ennél is nagyobb ter­mésre számítanak. Ezenkívül Burmából 500, a Szov­jetunióból pedig 100 vagon rizst ho­zunk be, tehát a következő hónapok­ban minden valószínűség szerint jó lesz a rizsellátás. — Beiratkozás az iparitanúló-iskolák- t>a. A tanulók beiratkozása az alábbiak szerint történik: Kaposvárott augusztus 21—22-én az elsőéves, 23—24-én a má­sodéves, 25-én pedig a harmadéves ta­nulók beiratását tartják délelőtt 8 és 12 óra között. Siófokon és Csurgón augusz­tus 21-én, Barcson augusztus 23-án, Marcaliban 24-én, Balaíonbogláron és Nagyatádon pedig augusztus 17-én le­het az iparitanuló-iskolába beiratkozni. A beiratásokat mindenütt 8—12 óra között tartják. Az elsőéves tanulóknak az utolsó iskolai bizonyítványukat, ta- nuló-szerződfésüket és születési anya­könyvi kivonatukat kell felmutatni, a másod- és harmadéves tanulóknak csak tparitanuló munkakönyvüket. Vasárnap reggel. A piaci árusítók és vá­sárlók szüntelen ka­vargó, nyüzsgő töme­géből hirtelen egy fu­tó asszony válik ki. Kendője félrecsúszott, félarcát el takarja, •bal- karja a vékát szorít­ja, amelyben edények zörögnek, jobbkezében kosár és tejeskanna. A futó asszony nyomait fehéren jelzik a kövön maradó tejfelcsöppök. Aztán megint szétvá­lik a tömeg, s hado­nászó kövér nő rohan a vékás asszony után. Az asszony inogott hosszú léptekkel egy férfi >siet, nyugodtan, kimérten. A vékás asszony az Achim András útra szalad, majd eltűnik az egyik udvarban, de akkor már előtűnik a rendőr is, s mielőtt a kövér asszony és a férfi el­páholná a vékásat —■ a rendőr nyugodtan, csillapítgaiva a heve­sen gesztikuláló asz- szonyt — közbelép. — Te szemét, te al­jas — így a kövér nő, s nagy jelzőkincséről még csak annyit, hogy némelyikre nagyon ké­nyes a nyomdafesték. A férfi se dicsérni szaladt az asszony után. Egyre másra azt ■hajtogatta: én megve­rem ezt a csalót, na­gyon megverem. A vé­kás asszony riadtan pislog, s a világért sem adná ki kezéből a ko­sarat. Pedig a rendőr épp arra kíváncsi, azaz arra, ami a vé­kában van. Végre nagynehezen szót ért a rendőr, a kiabáló, szitkozódó asszony és a nyugodt, de a vékás asszonyt mindenáron elpáholni akaró férfi. Tejfelt vettek az asszonytól, aki vala­melyik Kaposvár kör­nyéki faluból jött a piacra, tojást, tejfelt árusítani. A tejfellel azonban valamA baj történt. Ki tudja, ho­gyan — víz és liszt keveredett a tejfelbe, ami ugyan szemre tet- szetősen sűrűbbé tette a tejfelt, ám a fo­gyasztásra alkalmat­lanná. Az asszony és a férfi még reggel korán vásároltak az asszony­nál. Mindketten oda­haza jöttek rá a csa­lásra, s rohantak visz- sza a piacra. Az asz- szony még a tett szín­helyén volt, s amikor meglátta a hadonászó asszonyt, mindjárt tud­ta, miről van szó. Kapta vékáját, kosa­rát, s szaladt, amíg ül­dözői utói nem érték. Most állítja, hogy ő nem kevert semmit a tejfelbe. A liszt vala­hogyan belehullhatott. Aztán azt mondja: a férfi és a nő nem is tőle vették a tejfelt. Biztosan más csapta be őket. De nézzük csak a vékást. Előkerül a tej­feles kanna, az alján még vagy féllitemyi tejfel. Vizes, lisztezett. Vajon hány háziasz- szony bosszankodott vasárnap odahaza, akik tőle vásároltak? Vajon hányadszor csi­nálja már ezt az asz- szony? Hány embert csapott be, csalt meg hamisított tejfelével? S vgjon hányán csi­nálják még ezt a piaci árusok közül? Nem nagy ügy — bizonyos. De csalás; jogtalan, csalással szerzett haszonszerzés ez is. A piac csalói számtalan változatát kiagyalták már, hogy miképp csaphatják be az embereket, miképp tehetnek nagyobb nye­reségre szert. A va­sárnapi tejf elheverőt két vásárlója majdnem megverte, s bizony, senki sem állt volna a piac tömegéből védel­mére. S ez érthető is. De ez nem megoldás. Módot kellene talál­ni arra, hogy a hely- pénzszedéssel együtt valamiképp ellenőriz­nék néha a piacra ho­zott áruk milyenségét is. így ikevesebb bosz- szankodó, kevesebb be­csapott piaci vásárló, s bizonyos: kevesebb piaci csaló volna... — ys —í Teljesen újszerű bemutatót rendez Ja kaposvári 224-es számú csemegé­iből! Augusztus 15—tl’6-ám kiállítás ^keretében mutatja be vásárlóközön- Jsógének az új lisztből készült kenyér­ig és péksüteményféfljeségéket. A Ka- íposvári Kenyérgyárnak mintegy 40 ékülömböző készítménye kerül e két Sniapon kiállításra a cseimageüzletbe. ^Mintegy 8—10 féle kenyér szerepel a sbemutató látnivalód között, melyeik finemcsak minőségükbe,n, hanem for­dulójukban is különböznek egymástól. SA süteményféleségakből is nagy lesz ta választék. A megszokott zsemlén, 'kifliim, perecen kívül sóskaíácsok, má- äkosok, briósok, órióskiflik, stb. tesz­tnek még az érdekesnek ígérkező ki- ' állításon. Öt nappal a vállalt határidő előtt Örömmel tudatjuk, hogy Szőke- dencs község dolgozó parasztjai tel­jesítették adott szavukat: a vállalt határidő előtt öt nappal, augusztus 10-re elcsépelték a kalászosokat. A csépléssel egyidejűleg 100 százalékra teljesítettük kenyér- és takarmány­gabonabeadási kötelezettségünket. Végeztünk a tarlóhántással és má­sodvetéssel is. Most a község ellátatlanjai nevé­ben azt kérjük a kereskedelmi és közellátási szervektől, hogy zavar­talanul biztosítsák kenyérellátásun­kat — írja levelében Vida Kálmán tanácselnök. Élénkül a postások versenye A babócsai postás kézbesítők ver­senyt kezdeményeztek az Uj Idő áru­sításának szélesítésére. A versenyfel­tétel az, hogy minden kézbesítő ad­don el egy Uj Időt hetenként. Első­iként a somogyjádi postás kézbesítők ^csatlakoztak a babócsaiak versenyé­ihez, s módosították is azt. Az Uj Idő »heti árusításán kívül a Szabad Nép, ^Somogyi Néplap és Szabad Föld terv­vel jesítésére, illetve túlteljesítésére ^szólítják fel versenyre a megye va­lamennyi postás kézbesítőjét a nagy [Októberi Szocialista Forradalom 39. (évfordulója, november 7. tiszteleté­ire. Versenymódosító levelükben ezt [írják a Somogyjáai elvtársak: ►Mi, a somogyjádi postahivatal kézbesítői: Borbély János és Bor- ’bély József belterületi, Keresztes Jó­zsef külterületi kézbesítők elfogad­ójuk a babócsai kézbesítőknek a So- [megyi Néplap 1956. július 29-i szá­rmában közölt versenyfelhívását, me­lyet a következőképpen módosítunk: ’.vállaljuk a területünkre felbontott ótervek százalékos túlteljesítésére a [Szabad Nép és Szabad Föld 104 szá­zalékos teljesítését, a Somogyi Nép­lapból pedig az augusztus havi egy ínapra eső hétköznapi átlagpéldány­szám 4 százalékos növelését. Az Uj Időből pedig — ahogy a babócsai szaktársak versenyfelhívása szólt — személyenként és hetenként egy pél­dány eladásét vállaljuk. Trencsényi László hivatalvez., Borbély János, Borbély József, Keresztes József kézbesítők. * * * (Nagyon helyes kezdeményezés volt a somogyjádi elvtársak versenymó­dosítása. Bízunk benne, hogy vissz­hangra fog találni minden kézbesítő elvtársnál és a »somogyi virtushoz« méltó verseny bontakozik ki a Sza­bad Nép, Somogyi Néplap, Szabad Föld és Uj Idő példányszámának nö­velésében.) A FEUDALIZMUS MARADVÁNYAI A brazíliai mezőgazdaságban válto­zatlanul érvényben vannak a parasztok kizsákmányolásának formái. Egyike ezeknek a gyűlöletes formáknak az úgynevezett »Cambao«-rendszer, ame­lyet széles körben alkalmaznak az or­szág északkeleti vidékein, többek kö­zött Pernambuco államban. Ez a forma arra kötelezi a parasztbérlőket, hogy hetente több napon keresztül ellenszol­gáltatás nélkül dolgozzanak a nagybir­tokokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom