Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-11 / 189. szám

Szombat, 1956. augusztus 11. SOMOGYI NÉPLAP 3 A lengyeltóti Népfront-bizottság az egyesülés után megnövekedett erővel segíti a pártot, az állami szerveket A Hazafias Népfront megyei, járá­si egyesítő ülései után megkezdődtek és jórészt megtörténtek a községi egyesítő ülések is. Lengyeltótiban augusztus 3-án este a párthelyiiségben tartották meg az egyesítő ülést. Az ülésen a Népfront- bizottság, az MNDSZ és a Béke,bi­zottság tagjain kívül jelen voltak többen a pártszervezet vezetői (közül, valamint dolgozó parasztok, paraszt­asszonyok, összesen' mintegy kilenc­ven ein. A beszámolót Körmendy István, a helyi Népfront-bizottság titkára tar­totta. Elemezte a népfront-mozgalom másféléves eredményeit, s igen tár­gyilagosan állapította meg, mik vol­tak az okok, amelyek hátráltatták a mozgalom erőteljes kibontakozását. Hangoztatta, hogy Lengyeltótiban is veit olyan jelenség a XX. .pártkong­resszus előtt, hogy a helyi szervek — beleértve a pártszervezetet Is — tét tettek arra — elsősorban a párt­szervezet vezetői —>, hogy ezentúl sokkal többet foglalkozzanak a nép­front-munkával, mint eddig. Szó esett az ifjúság erkölcsi neveléséről is. Több javaslat hangzott el arra vonatkozólag, hogy a népfront-bizott­ság mit tehetne a fiatalok nevelé­sében. Az egyesítő ülés végül határozatot fogadott el, hogy vasárnap Hunyadi- emlékünnepséget rendeznek a köz­ségben. Egyben megbízta a kibőví­tett elnökséget: készítse el prog­ramját, hogy a közeljövőiben milyen feladatokat alkar megoldani. A részvevők nagy száma, az el­hangzott beszámoló, valamint a vita arra enged következtetni, hogy a Hazafias Népfront lengyeltóti bizott­sága az egyesülés után jobban hal­latja szavát, nagyobb részt vállal a feladatok végrehajtásában, mint ko­rábban. Hídjavítás — áthidalható akadállyal Kaposgyarmat dolgozói megértet­téki a Szentbalázsi Erdőgazdaság sürgető kérését: hozzák rendbe sür­gősen a hidat, sok fát akarnak a jö­vőben erre szállítani. A község ér­deke is, hiszen túlról fekszik a határ kétharmada, a legjobb földek, s ha jön egy eső, a víz nem tud leszalad­ni, elpusztul az út, s nincs lehető­ség a munkára: Nekiálltak májusban becsülettel: 100 munkanapot fektettek bele az ároktisztításba, útegyengetésbe, híd- javításba. Az erdészet is rendben szállította a fát, míg egy szép napon a híd összerogyott. A falu cement­gyűrűt vagy pallót kérő. de cr.tik gyenge dorongot kap. Ez hamar el­pusztul, hiába munka, idő, anyag. A község dolgozói szívesen segí­tenek, földijeiket is szeretnék jól megművelni, csupán arra kíván­csiak, mi lesz akkor, ha jön egy kiadós eső? Ki lesz a felelős a ká­rokért? Erre kérnek igen sürgősen választ. NAGY KÁROLY szükséges rossznak tekintették a Népfront-bizottságot, a pártszervezet nem irányította munkáját, felada­tokkal sem bízta meg, s így mind­eddig nemi tudott tömegmozgalommá fejlődni. Körmend}7 elviéire a továbbiakban arról beszélt, hogy milyen gyökeres változás következett be az SZKP XX. kongresszusa, illetve a Közpon­ti Vezetőség azóta hozott határozatai nyomán a népfront-munkában. A Hazafias Népfront legfőbb feladatai között említette a tanács és a dolgo­zók kapcsolatának szilárdítását, a községfejlesztési tervek hiánytalan megvalósítását, az állam iránti kö­telezettségek teljesítéséinek biztosítá­sát, a párt politikájának magyarázá- sát. (Fő feladatként ©mill'tette szo­cialista rendszerünk demokratizmu­sának fejlesztését: segíteni a pár­tot, az állami szerveiket abban, hogy a dollgozók véleménye, javaslata meghallgatásra találjon. »Legyen a Hazafias Népfront helyi bizottsága szószólója .a törvényességnek, népi államunk törvényei megtartásának és megtartatásóinaik, segítse a tanács munkáját, harcoljon a bürokrácia el­len, és hasson oda, hogy megszűnjön a bizalmatlanság legkisebb maradvá­nya is« —■ fejezte be beszámolóját Körmendy István. A beszámoló feletti vitában igen sokan szót kértek, bírálták az elkö­vetett hibákat, de ugyanakkor ígére­Koppányvölgy versenyez a Kaposvölggyel! Koppány vezér egykori földje, a Köp- pány-folyó völgye Belső-Somogy gaz­dag múltú tája. A honfoglaló nomád pásztorkodásról épp annyi emlék él a népben, mint a török hódoltság idejéről. Aszályban is bővizű erdei kutak voltak erre. S a széles réteken, legelőkön üde és sokféle füvet talált magénak a jó­szág. A Koppányvölgy ősi rétjei »zsíro­sabb« pázsitot adtak, mint a vetett ta­karmányok. A reformkorban Beszédes József vízimérnök megregulázta a Kop­pányi és a beleemlő patakocskák víz­rendszerét. Majd a felszabadulás után a kaposvári szakaszmérnökség mintegy -k u holdon teremtett jó szénatermő ré­tet. Azóta Koppányszántó Törökkop- pány, Bedegkér, Bonnya, Kónyi, Tamá­si, Hidegkút versenyez, hogy a Köp- pár.yvölciy állattenyésztésében utolérje, sőt felülmúlja a Kaposvölgy neves jó­szágtartó községeit. — Saját rosszakarója az, aki habo­zik azon hogy javítson vagy ne javít­son állattartásán! — mondja a bedeg- kéri Uj Élet Tsz elnöke, Kolonics elv- társ, amint a két üszőjét, a Koppány­völgy legszebb növendékállatát, a »Mi- ci«-t és a »Hímes«-t a Földművelésügyi Minisztérium bizottsága kiállításra je­lölte. — Az első két tejnélküli év költ­ségei, fáradozásai bőségesen visszaté­rülnek majd a törzskönyvezett anyától örökölt bő tejelésben. A kiállítási nagy­díj se tréfa! Mindehhez kamatos ka­matként fizet mind a két üsző, mert a trágyája a föld terméshozamát növeli... Gajdi elvtárs, a kiállítási bíráló bi­zottság somogyi biztosa még más érté­két is kiemeli a két növendékállatnak: — A nagyüzemi szarvasmarhate­nyésztés aranytartaléka az üsző! S az a fontos, hogy mind a kettőt maga a tsz nevelte. Nem idegenből kapták, nem idegen toliakkal -keskednek! Ismerik minden jó vonását. Kis korától itatás­sal nevelték. Ezzel borjanként 24 kiló- nyi vajat takarítottak meg. Minden szál almot tisztén tartanak alattuk. S amint elválasztották — ki velük a karámba! A napfény »ingyen abrakjával« is táp­lálják őket, futtatják, mozgatják. Ezért olyan feszes a háta a »Mici«-nek és a »Mímeso-nek, mint a parancsolat! Azt hiszem, a kiállításon már hallat magáról az Uj Élet! Hát még jövőre! Most a szán­tónak már nem való 20 holdat törték fel mesterséges legelőnek. Amolyan dim- bes-dombos terület. Hadd ugrabugrálja­nak, izmosodjanak majd rajta a növen­dékállatok! A szövetkezet 230 hold föld­jéhez 40 szarvasmarha van eddig is. Jövőre még több lesz. Hamarosan négy- évenként újra és újra szervestrágyával késztetik nagyobb termésre földjeiket. A »Hirne:« és »Mici« anyja zsíros tejű, 5000 literen felüli hozamú. Az örökség rajtuk át is folytatódik. Akkor örül majd az Uj Élet, ha megismeri, milyen emmentáli lesz a két üszőjük zsíros te­jéből az első ellés után. Az emmentáiit hívjuk a »sajtok fejedelmének«. Nem is értjük mi szakemberek, miért írnak olyan szívesen a pennaforgatók akár a csikóbőrös kulacsról is, de a tejesköcsö­göt még sose örökítették meg!? ... ígérjük, Gaidi elvtárs, hogy eleget te­szünk kívánságának. Ha majd a Koppányvölgye két szép üszője odafent is helytáll és megkapja a várvavárt nagydíjat. A surrogó habos tej zenéjére is ér­zékeny az újságíró füle. S egy »cica- fröccsre« is jelentkezünk majd, ha elő­ször adja tele a tejesköcsögöt »Mici« és »Hirnes«! ... Egyszerűbb és ösztönzőbb bérezést az állami gazdaságokban A KV legutóbbi határozata nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy fokozottabban biztosítsuk a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelésben. Peágics Antal, az Alsóbogáti Állami Gazdaság vontatósa, de több állami gazdasági vontatós, rakodómunkás és mezőgazdasági szakember véle­ménye szerint a májusban kiadott — majd később a rakodómunkásoknál módosított — bérrendszer nem hat ösztönzően az állami gazdasági von­tatósokra és rakodómunkásokra. Egy állami gazdasági vontatóve­zető havi általány bére (középfokú képesítéssel) 900 forint és tonnakilo­méterenként 14 fillért kap. Mód van még arra, hogy a gazdaság vezető­sége egy-egy vontatósnak éven át 2000 forintnyi prémiumot adjon. Ki­fogás főleg ott merül fel, hogy bár az alapbér 10 órai munkára van megállapítva, a gazdaság ve­zetősége a vontatóvezetőktől el­várja, hogy napi 16—17 órát dol­gozzanak, de a túlóráért egyebet nem számolnak el, mint a 14 fil­lért tonnakilométerenként. Tehát a túlórákra nincs béralap. Szabálytalan is a túlóráztatás. Azon­ban sok esetben a szükség törvényt bont. Mert pl. rossz időjárás esetén mit tegyen a gazdaság vezetősége- túlórában dolgoztasson-e a vontató­sokkal, vagy ne túlóráztasson, s hagyja kint pusztulni a termést? Hogy tud-e az igazgató túlóráztatni a vontatósokkal, az a vontatósok lel­kiismeretén, öntudatán is áll. De le- het-e csak erre építeni? Nem. A ton­nakilométerenkénti 14 fillér ösztön- zi-e a vontatóit, hogy túlórázzon? Peágics elvtárs és társai, de több ál­lami gazdasági szakember vélemé­nye az, hogy ez nem ösztönöz. Védőberendezés, de veszélyességi pótlék sincs megfelelően biztosítva. S ha túlórában 50 tonnakilométert teljesíti is — csak 7 forintot keres. Erre azt mondja a vontatóvezető: ennyi pénzt megér neki a pihenés is. A bérelszámolásnál is gyakran problémát okoz az ÁG-vontatósok bérrendszere. Alkalmat ad jogtalan bér felvételére. Miről van szó? A vontatón nincs kilométeróra. A vontatós, ha nem ismert tá­volságú utat tesz meg, csak úgy találomra írja be a kilométert^ sokszor nem rossz szándékkal többet ír, mint amennyit telje­sített, mivel nem ismeri pontosan a meg­tett út hosszát. De — mint azt az állami gazdaság vezető szakemberei mondják — nem is tudják ponto­san ellenőrizni a havonta megtett utat. A helytelen kilométer-beírások legtöbb esetben akkor fordulnak elő, ha a gazdaság területén dolgoznak a vontatók, s egyik határrészből is, a másikból is hordják be a termést. Hiányolják azt is Peágics elvtár- sék, hogy az üresen, teher nélkül megtett útért semmit nem kapnak. E kérdésekről beszélgettünk az Ál­lami Gazdaságok Megyei Igazgatósá­ga néhány szakemberével, akik hely­telenítették, hogy valamennyi álla­mi gazdaságban ugyanazon bérezési alap van a vontatósok részére, füg­getlenül attól, hogy a körülmények különbözők. Szerényi János tervosz- tslyvezető így vélekedik: nagyobb önállóságot kellene biz­tosítani az állami gazdaságok igazgatóinak a vontatósok bére­zésénél. Egyszerűbb és ösztönzőbb lenne a bérezés, ha a gazdaság igazgatója kapna egy bizonyos keretet, amely­ből a munkafeltételek figyelembe vé­telével bérezné a vontatósokat. Magyar György munkaügyi főelő­adó szerint a túlórázást hasonlóan kellene fizetni, mint a munkaszüne­ti napokon végzett munkát, figye­lembe véve a teljesítményt is. Dezső Lajos gépesítési főmérnök azt java­solja: mivel egy vontató évi terve 32 ezer tonnakilométer, ennek telje­sítésére meg kellene adni egy bér­keretet. Ekkor a feladott tervet és az érte járó bért le kellene bontani hónapokra, aszerint, hogy melyik hó­napban mennyi munka van kilátás­ban a vontatósok részére, vagyis a nyári betakaritási és őszi behordási munkákat szem előtt tartva. A ha­vonkénti tervét és az utána járó bért is így már előre látná a vontatós, s már ez is ösztönözné. Ugyanakkor tervük túlteljesítése után premizálni kellene őket. Úgy véljük, hogy az illetékes mi­nisztérium hasznosíthat e javaslatok­ból. A rakodómunkások munkabér­rendszerét nem régen módosították. E módosítás szerint egy-egy rakodó- munkás havi fizetési átlaga 650 fo­rint, ezenkívül tonnánként öt kilo­méteren belül 2,50, öttől tíz kilomé­terig 4, tíztől húsz kilométerig 6, húsz kilométeren felül pedig 10 fo­rintot kapnak. Ezzel kapcsolatban az a kifogás merült fel, hogy leg­több rakodási munka általában rövid távon, vagvis 5 kilométe­ren belül adódik, amelynél csak 2,50 forintot kapnak tonnánként. Emiatt már több rakodó hagyta ott a rakodómunkát, s vállalt más mun­kát. Azt kérik a rakodómunkások, hogy a 10 kilométeren belüli mun­kájukat teljesítménybérben számol­ják el. Ez arra serkentené őket, hogy többet teljesítsenek, ami nemcsak a maguk anyagi érdekét mozdítaná elő, hanem a népgazdaságét is. Végül azt kérik ezek az állami gaz­dasági dolgozók, hogy a szakszervezet többet törődjön bér- és egyéb szociális ügyeik­kel, s mielőtt egy bérrendszert létrehoz­nak az illetékes szervek, kérjék ki az ő véleményüket is, akiket érint a dolog. Bíznak abban, hogy észrevé­teleik, javaslataik meghallgatásra ta­lálnak, s előnyösen hat majd olyan irányban, ahol saját érdekük s a népgazdaság érdeke találkozik. Szűcs Ferenc ITT AZ IDEJE... Nyári szántással pótoljuk az elmulasztott tarlóhántásokat Az idén is sok tarló maradt tár­csázásán, vagy szántatlan — még sok olyan tarló is, amelybe őszi ka­lászos kerül. Ezek a földek kiszárad­tak, megkeményedtek, csapadék tá­rolására alkalmatlanná váltak. Egy vetés előtti szántással jó magágyat készíteni nem lehet. Segíthetünk még e talajok állapotán, ha rövid időn belül egy keverőszántást adunk nekik, melynek mélysége 18 centi­méter. Ugyanezt azokon a tarlókon is végezzük el, amelyeket majd csak őszi mélyszántásban kívánunk része­síteni. Ellenkező esetben a mélyszán­tás nagyon nehézzé válik és rossz minőségű lesz, az elromlott talajélet tavaszig nem tud helyreállni. A nyári keverőszántás — főleg trágyázással egybekötve — vissza­állítja a talaj életét és szerkezetét. Most készíthető a legjobb siló Amelyik gazdaság silókukorica ve­téssel gondoskodott az állatok ta­karmányellátásáról, már hozzáfog­hat a silózás előkészítéséhez. A si­lókukoricát addig kell levágni, amíg csövei tejes állományúak és levelei élénk zöldek. Ilyenkor kapjuk a leg­nagyobb tömegű, vitaminban gazdag takarmányt, amely egész télen ter­mészetszerű táplálékhoz juttatja az állatokat. Silózni lehet még sokféle gazdasági hulladékot is, mint a bur­gonya- és dinnyeszárat, takarmány­Gazoló kapálás : Most van itt az ideje a kukorica utolsó, de nagyon fontos ápolási munkájának. Kukorica most fejlesz­ti ki magvait és ilyenkor minden tápanyag és víz elvonás nagy vesz­teséggel jár. Ezért aki a kukorica gazoló kapálását elvégzi, közvetlenül dinnyét, tököt, savanyú szénát, szu- dáni-fű sárj út stb. Most kell silóba rakni a csalamádét, a borsós csala- mádét és a sárgavirágú édes csillag­fürtöt is. Ne sajnáljunk vörösherét vagy lucernát sem így tartósítani, mert beigazolódott, hogy 30 százalék­kal kevesebb a fehérje- és keményí­tő-veszteség, mint szénává szárítás esetén. Ezek a zöld takarmányok biz­tosítják a silózás legjobb anyagait és a legértékesebb silót most készíthet­jük el. nagyobb termés növeli a terméseredményt. Ezzel a munkával egybekötve távolíthatjuk el az üszögös csöveket, illetve az üszöggolyvákat. Ezt még a golyvák kifakadása előtt végezzük el, mert később a szálló spórapor tovább fer­tőz. Gondoljunk a magtisztításra is A vetőmag kitisztítását nem lehet elég korán kezdeni. Olyan munka ez, amelynek korai elvégzése meg­nyugvással tölti el a gazdát. A ké­sőre hagyott vetőmagtisztítás ered­ménye sokszor az, hogy a munkator­lódás miatt elmarad. A gépállomá­sok is aránylag kevés szelektorral rendelkeznek, ezért csak úgy tud­ják az igényeket kielégíteni, ha a munkához már most hozzáfognak. Legyen a jelszavunk: minden szem gabona csak a magtisztító gépen ke­resztül jusson a földbe. ■300000000000000OOOOOGGGG0GGGO000G0GGO0O0OO00OOGC HÍREK SZOMBAT—VASÁRNAP SPORTJA AUG. II Sioiübaf Tibor Várható időjárás szomba- ! ton estig: kisebb felhőát­vonulások, holnap dél­után egy-két helyen zá­poreső. Mérsékelt. he­lyenként élénkebb déli, délnyugati szél, A meleg fokozódik. Várható leg- . magasabb hőmérséklet 7Őo\ művelődjünk, hol szórakozzunk ? Pártoktatás Háza: Könyvkölcsönzés és egyéni tanulás 9—14-ig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és olvasótermi szolgálat 13—19-ig. Rippl-Rónai Múzeum: Kiállítások: So­mogy népművészetéről, ősrégészetéről, Kaposvár város történetéről, Kunffy- képkiállitás. ÉDOSZ Művelődés Háza: Családias táncest 8 órától. Cirkusz: A Lengyel Állami Nagycir­kusz vendégjátéka délután 4 és este 8 órakor. A vadállatok megtekinthetők délelőtt 10-től délután 6 óráig. Vasutas Kultúrotthon: Este 6 órakor a VI. vasutas nap ünnepélye és kultúr­műsora. Az ünnepély keretében osztják ki a legjobb vasutas dolgozóknál^ járó kitüntetéseket, jutalmakat. A kultúrmű­sorban népi táncok, zene- és énekszá­mok, valamint rövid jelenetek szerepel­nek. MOZIK: Vörös Csillag: Páncélos dandár. Szabad ifjúság: Utak és sorsok. Csurgó; Párizs és tavasz. Barcs: Gábor diák. Marcali: Holnap már késő. Lengyeltóti: Esküvő akadályokkal. Tab: Kútbaesett kérő. Igái: Szakadék. Nagyatád: Befejezetlen elbeszélés. Siófok: Egy nap a bíróságon. Zamárdi: Csillagos szárnyak. Balatonfőldvár: Az ördög szépsége. Balatonszemes; Vörös és fekete, II. rész. Balatonlelie: Bel Ami. Balatonboglár: Idegen tollak. Fonyód: Az ördög szépsége. Ezf is hallgassa meg... A KOSSUTH-RÁDIÓBAN: Délelőtt 11-kor: A pozsonyi vártól a Margitszigetig. Színház a szabadban. ifjúsági atlétáink nagy feladat előtt állnak Siófokon Az Immár hagyományossá váló So­mogy megye—Pest megye ifjúsági at­létikai viadalt1 vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel rendezik meg Siófokon. Az elmúlt esztendőben Dunakeszin a Pest megyei fiatalok nagy küzdelem után. de biztosan győzték le megyénk ifjúsági atlétáit. Azóta a Somogy me­gyei ifi gárda meggyengült. Most is a ©est megyei atléták győzelme várható. Ugyancsak Siófokon vasárnap dél­előtt 11 órakor lesz a Pest megye—So­mogy megye férfi röplabdamérkőzés is. Teljes forduló a megyei labdarúgóbajnokságban Az őszi idény harmadik fordulóját bo­nyolítják le szombat-vasárnap a megyei labdarúgóbajnokságban. Ez a hét ismét izgalmasnak ígérkezik. Különösen a fel­javult Siófoki Bányász—K. V. Lobogó összecsapás ígérkezik érdekesnek. Nagy küzdelem várható a Nagyatád—Marcali, valamint a Balatonboglár—K. Traktor mérkőzésen is. A Dózsa minden bi­zonnyal visszavág a K. Törekvésnek a tavaszi pontvesztésért. Az egyes mér­kőzésekre az alábbi időpontban kerül sor. Kaposvár Dózsa-sporttelep: szomba­ton 18 órakor K. Dózsa—K. Törekvés, vasárnap 10,15 órakor K. V. Meteor— Csurgó. Kinizsi-sporttelep: K. Kinizsi II.—Ba­latonlelie vasárnap délután fél 5-kor. Nagyatádon: Nagyatád—Marcali 17 órakor. Balatonbogláron: Balatonboglár—K. Traktor 18 órakor. Siófokon; Siófok—K. V. Lobogó 18 órakor. Barcson;, Barcs—Fonyód 17 órakor. A Salgótarjáni Vasassal játszik a K. Kinizsi Utolsó hazai előkészületi mérkőzését játssza vasárnap a K. Kinizsi NB Il-es labdarúgócsapata. Ellenfele az NB II. Keleti-csoportjában szereplő Salgótar­jáni Vasas együttese lesz. A salgótarjá­niak külföldi portyájukon mutattak jő formát. De a Kinizsi csapata is javul. Most csütörtökön Dombóváron a Kini­zsi biztos 6:1 arányú győzelmet aratott a Dombóvári Törekvés ellen. Remélhe­tően vasárnap délután a negyed 7-kor kezdődő mérkőzésen a Kinizsi közön­sége már jó játékot lát NB Il-es csapa­tunktól. Este 7-kor: A füredi Anna-bálon. Örkény István vidám zenés műsora. 8,25-kor: A rádiószínház bemutatója. Társbérleti tragédia. A PETŐFI-RÁDIÓBAN: Este 8;35-kor: Riportműsor színművé­szeink bécsi útjáról. — ORSZÁGOS ÁLLAT- ÉS KI­RAKODÓVÁSÁR lesz augusztus 18- án Nagyberkiben, 19-én Marcaliban. — A SZÍNHÁZ marcaliban KEZDI MEG TÁJELÖADÁSAJT Az ünnepi vásár alkalmával augusz­tus 19-én délután, és este, 20-án pe­dig délután Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony című operettjét adják elő a színház művészei. — FAGYLALTDÉLUTÁN A TTIT SZÉKHAZÁNAK TETŐTERASZÁN Ma délután 6 órai kezdettel műsoros, zenés fagylaltdélutánt rendez az MSZT és a TTIT székházuk tetőte­raszán. Elindulnak tornászaink az Országos Ifjúsági Sporthétre A falusi dolgozók szpartakiádjának megyei döntőjén győztes tornászcsapa­tok jogosultságot szereztek, hogy részt vegyenek, az Országos Ifjúsági Sporthét keretében augusztus 18-án Budapesten megrendezésre kerülő nagyszabású be­mutatón és versenyen. Eredetileg me­gyénk színeit Fonyód női csapata (Kar­dos Erzsébet, Kardos Erika, Gréczi Adél. Kelemen Erzsébet, Háncs Mária és Kakatics Piroska), valamint Tab férfi csapata (Laczfl Dániel, Juhász Sándor, Ringli József, Surovszki László, Györke László, Szabó István, Balázs László és' Filótás János) volt hivatva képviselni. Az OTSB azonban a szpartakiádra való lelkiismeretes felkészülés és a megyei döntőn elért ponteredmény alapján meg­hívta a nagyszabású sporttalálkozóira az igali férfi és női csapatot, valamint a tabi női tornászokat is. Legjobb falusi tornászaink vasárnap reggel már el is indulnak a fővárosba. Mind az országos ifjúsági találkozón, mind pedig a falusi dolgozók szparta­kiádjának országos döntőjén jó szerep­lést várunk tőlük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom