Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-07 / 185. szám

Kedd, 1956. augusztus 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 is agronómus tanácsa: bi őszi kenyérgabonák diájának helyes síökészííéss A termelőszövetkezetek egy részé­nél a kalászos gabonafélék vetéste­rületi aránya szükségessé teszi, hogy az őszi kenyérgabonák bizonyos há­nyadát kalászos elővetemény után vessék. A kalászosok után kerülő őszi ke­nyérgabonák talaját helyes talajelő­készítéssel és műtrágyázással javít­hatjuk meg. Ennek módszere röviden a következő: A tarlószántást követően — a ta­laj eígyomosodásától függően — 3— 4 hetenként duplasorú tárcsát já­rassunk a kikelt gyomok elpusztítá­sára. Vetés előtt a talaj tápanyag­állapotát figyelembe véve kát. hol­danként 1—1,5 mázsa foszfortartal- mú és 50—60 kg nitrogéntartalmú műtrágyából álló keveréket szórjunk ki. A kiszórt műtrágyát a vetés előtt tárcsával vagy fogassal mun­káljuk a talajba. A műtrágyázás mellett jó ered­ményt érhetünk el, ha a gyenge táperőben lévő táblánkat a kalászos elővetemény betakarítása után kát. holdanként 60—80 mázsa érett is­tállótrágyával megtrágyázzuk. Fon­tos, hogy a trágya teljesen érett le­gyen. A kihordás és szétszórás után azonnal szántsuk alá, hogy az a ve­tésig elkorhadhasson. Kísérleti intézeteinkben az elmúlt években jó eredményt értek el a ka­lászosok tarlójába vetett zöldtrágya- növényekkel. Zöldtrágyázás Erre a célra a gyommagvaktól megtisztított borsó rostaaljat, napra­forgót, szegletes ledneket, csillagfür­töt használjuk. Ha e növényeket a gabonanövény letakarítása után azonnal elvetjük, szeptember elejéig holdanként 30—60 mázsa zöldtöme­get adhatnak, a talajt jól beárnyé­kolják, így a talaj nedvességét meg­őrzik. Az ilyen zöldtrágyanövény le- szántása előtt holdanként 40—50 kg nitrogén műtrágyát szórjunk ki, mert ez elősegíti a leszántott zöldnövényi részek felbomlását, és jelentősen nö­velheti a talaj táperejét. A felsorolt módszerekkel a gyen­ge és rossz előveteménynek mondott kalászosok után is eredményesen termelhetünk kenyérgabonát. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁIDBÓL A lakácsai Haladás a haladás útján Nincs már válaszfal a tsz-tagok és kívülállók között A lakácsai Haladás azok közé a termelőszövetkezetek közé tarto- zik, amelyek keveset hallatnak magukról, pedig minden alapjuk megvan arra, hogy eredményeiket ne rejtsék véka alá. Az árpa- és kanyérgabonabehord ássál, csépléssel már végestek. Búzá­juk a sok vízkár ellenére is 8 mázsát adott holdanként. A tarlóhántást és a másodnövény vetést befejezték. A kapásnövényeket háromszor meg­kapálták. Kenyérgabona-, tej-, tojás és baromfibeadásukat egész évre rendezték. Felajánlották, hogy hízottsertésbeadási kötelezettségüket au­gusztus 20-ig teljesítik. Az 1956-os évre kenyérgabonából munkaegysé­genként 5 kg-ot osztanak. Készpénzben eddig 11,40 forintot kaptak a tagok egységenként előlegképpen, 1955-ben a tagok létszáma 16 volt. Amióta Serante István az elnök, a taglétszám 2$-re emelkedett. Elsmerés illeti az új elnököt, aki jó szer­vező munkával és mindenkor a tagságra támaszkodva, véleményét meg­hallgatva vezeti a tsz-t. Mind gyakrabban veszik, igénybe a gépek se­gítségét. Saját erőből vettek 24 kalapácsos darálót. Köves darálójuk, répa- és szecskavágó-, körfűrészgépük is van. 1955-ben idegen munkaerőnek 5400 forintot fizettek kapálásért. Idén a kapálást nagyrészben a gépállomással végeztették, ami lényegesen olcsóbb. A tejhozam istállóátlaga 1955-ben 4,8 liter volt, 1956-ban 9,5 liter. Tervezik, hogy már ebben a hó napban 150 köbméteres silógödröt és 22 férőhelyes sertésfiaztatót építenek. Van kultúrtermük, könyvtáruk. Szíjgyártó- és asztalos üzemmel is rendelkeznek. Ha a mezőgazdasági munka úgy kívánja, a két üzem vezetője: id. Jelics Pál és Bor'oás Jó­zsef is az elsők között állnak csatasorba. Serante elvtárs egyik legfon­tosabb feladatául tűzte ki, hogy a tanáccsal és egyéb szervekkel, s a kí­vülálló egyéni gazdákkal jó kapcsolatot teremtsen, ami sikerül is neki. Példa erre a július 29-én rendezett aratóbál is, ahol a község la­kossága nagyszámban resztvett. Nincs már válaszfal a tsz-tagok és a kívülállók között. BVZÁS ANDRÁS a lakácsai Népfrontdriz. elnöke. A VASKOMBINÁT FIGYELMÉBE! A MEZŐSZÖV hozza forgalomba a Kaposvári Vaskombinát készítette répavágót. Sajnos, az utóbbi időben sok dolgozó paraszt panaszkodik a répavágógépre. Ugyanis egy idő óta a répavágókat késes tárcsával készí­tik. A késes tárcsa hamar törik, rozs­dásodik, s nem egy szarvasmarha került már kényszervágásra amiatt, hogy a kések belekeveredtek a szecs­kába. A kitört késeket csak kovácsok tudják igényes kézimunkával meg­javítani. Természetes, hogy dolgozó parasztjaink nem kedvelik az ilyen gépet. A korábban forgalomba hozott répa vágók gyűszűs tárcsával készül­tek, ezeket sokkal jobban szerették és keresték, mert nem törtek olyan hamar, és a gyűszűalakú kések ön­magukat élesítették. Szeretnénk, ha az illetékesek megvizsgálnák, nem lehetne-e ezen változtatni és a pa­naszokat orvosolni. Kecskés György, a tahi vasbolt vezetője 2580 liiváló tenyészállat az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A bejelentett több mint.ötezer ál­lat közül 2500 kerül a kiállításra, köztük több mint 500 szarvasmarha, 6CC-nál több sertés, mintegy 400 juh, 200 ló és 700 baromfi. Az ország leg­szebb és legértékesebb tenyészállatai tesznek tanúságot a kiállításon ál­lattenyésztésünk fejlődéséről. Ha sürgősen nem kapnak magtisztítót — megromlik a gabona 120 mázsa gabona zsákban várja a magtisztító gépet a göllei Lendület Tsz-ben —- írja Illés István levele­zőnk. A Fonói Gépállomáson úgy lát­szik elfelejtették, hogy a kombájn csépelte magot tisztítani is kell. Ha nem kapunk sürgősen magtisztító gépet, könnyen megromolhat a drá­ga búza — írja. PORTRÉK AZ ÖNTELT MeBbősége másfél- szerese a normális­nak, különösein amikor kidülleszti :— mert ál­talában kjdüllesztett mehet jár. Persze, oka van rá. Szemei állan­dóan a csillagokat vizsgálják, még nap­pal ás — de ezt úgy is mondják: fenn hord­ja az orrát. Erre is • oka van. Egyszóval őnétki mindenre oka van ... Általában ke­veset beszél. Bármiről hali gúnyos szájfin- terra! jelzi, hogy szá­méira semmi sem új. Ugyan kérem, hol van ő már ettől? És álta­lában mindentől... Nem- osztja meg gon­dolatait akárkivel. Ki is értené meg az ő magasröptű gondolata­it, az ő nagy-nagy küzdelmes munkáját? Azt már nem is lehet emberi mértékkel mér­ni. Néha azért megered a nyélve, s szerényen, igen szerényen mutat be mindent magas lá­togatóinak. — Nézze meg ezt a vállalatot! Tudja mi volt ez 1945-tben? Semmi, nem is tudtak arróíl, hogy van. Ta­lán még arról sem, hogy lesz. És íme: ezt én csináltam. Nézze meg az ebédlőt: az én munkám. Nézze meg a kultúrtermet, a szín­padot! Az én ötlletem, az én 'munkám volt. Haj, haj. Mennyi sok álmatlan, töprengő éj­szakámba telt, amíg mindezt elértem. Bevezet az irodájá­ba. Fényűző puhaság­gal, pazansággal beren­dezett iroda. A fote­lokban elvész még ő is, pedig jókora, ter­met. Egy falat piros zászlók, oklevelek, bo­rítanak ibe. Nézze csak! A nagy murjkaversenyek em­lékei. Én szerveztem a versenyeket, magam gépeltem itt saját tíz körmömmel a dolgo­zók felajánlásait, ma­gam írtam meg a mi­nisztériumomnak a teljesítéseket. Én sze­reztem ezeket a zász­lókat. Itt a kongresz- szusi verseny zászlaja, az oklevél. Igaz. nincs rajta a nevem, de én szereztem, nekem kö­szönheti az üzem. hogy országos hűre tettünk szert. Persze, már volt ar­ról szó, hogy képessé­geimet a szakminiszté­riumban jobban tud­nám hasznosítani. De nem hagyom itt az üzemet. Nélkülözhetet­len vagyok, nélkülem megállna itt minden. Képzelje, nem merek egy nap szabadságra menni, mert megáll minden. Gondoltam már arra is, hogy most mégis1 kiveszem a sza­badságom. Viszem ma­gammal a gépírcnőt, mindennap felhívom laz üzemet 'telefonon, s írásiban is eljuttatom gondoLataimat. Hiába, így van, ha az ember nélkülözhetetlen. Hát igen, néha fá­radtnak érzem maigam, de soha nem szabad elfáradnom. Ilyenkor mindig a messzi, mesz- szi jövőbe függesztem a tekintetem, oda, ahol már a szocializmus igéző fénye csillog, s akkor erőt kapok. Tu­dom, a szocialista épí­tés. megrekedne nélkü­lem, hát nem fáradok el. így van ő. Ismeri, tudja értékeit; tudja, hogy nélkülözhetetlen, s már-már úgy van vele az ember, hogy amikor a sole »én xy igazgató csináltam« el­hangzik ajkáról, vár­juk, hogy egyszer csaií hozzáteszi, ón, első xy. Holnap aztán már rá­fogja, hogy ő csinálta a földet, a napot, a holdat, és1 különösképp a holdat, mert az a sok eredmény, az a nagy gigászi munka máshol nem található, mint a — holdban. ... Erről azonban egyelőre még nem le­het meggyőződni. An­nál jobban barátunk önteltségéről. — ys ■— PANASZOK ­★ VALAMI BŰZLIK — A MÁJUS 1 UTCÁBAN Nem új kérés, de már ideje volna megoldani a Május 1 utca elején lakó dolgozók panaszát. A 3., az 5., az 5/a. számú házak lakói már hosszú idő óta kérik: helyezzék el kornyékükről valahova kívül a városon a gumija­vító üzemet. Meggyőződtünk a kérés jogosságáról, s jó lenne, ha erről a tisztiorvos is meggyőződne. A gumi- üzem rövid vaskéménye ontja magá­ból naphosszat a füstöt, a gumivulka- nizálással járó bűzt, s az említett há­zak lakói, különösen az udvarban lakók kénytelenek egész nap zárva tartani ablakaikat. Legyen bármilyen jó idő. már az udvarra sem ülhetnek ki a fojtó bűz miatt. Ez valóban nem egészséges. Miért nem cserélik ki egy másik, kevesebb füsttel és bűzzel járó üzem­mel a gumiüzemet? Költöztessenek másik üzemet a helyére, de sürgősen Indok csak egy van, és ez mindennél fontosabb: a környéken lakó dolgo­zók egészsége. CSAK CSENDESEN... A Szabadság-park környékén lakó dolgozók panasza sem kevésbé jogo­sult. Rendben van, hogy gondoskod­nak a dolgozók szórakoztatásáról, az is helyes, hogy van a parkban kert- helyiség is, de nem helyes — amint ezt egyszer már meg is írtuk — hogy két hangszóró bömböli tele a környéket éjszakán át tánczenével és a zenészek énekével (mert újabban kórusban énekelnek is). Valóban érdekes. Ha valaki kissé felönt a garatra, s énekelve tart az éjszakában hazafelé — felírják és megbüntetik csendháboritás miatt. Megbüntetik a gépkocsivezetőt, aki este tíz után használja jelzőkürtjét. Megbüntetik a csend minden fajta háborítóját — egészen addig, amíg ezt nem kerthelyiségben és nem ze­nekísérettel, állami vállalat nevében teszi. A környéken lakók — bár­mennyire elégedettek a szép hellyel — hajnali egy óráig a hangszórók­tól nem tudnak aludni. Nemcsak a 4S-as Ifjúság utcában, a Temesvár, a Sztálin utcában, de még az Arany és Honvéd utcában is hallani a hang­szórókat. Vajon nem lehetne megol­dani, hogy a zenekar — elég nagy létszámú — hangszóró nélkül szóra­koztatná a vendégeket? A kerthelyi­ségben ülök így is hallanák, így is táncolhatnának, ezzel szemben csend és békesség lenne a környéken. Nem nagy kérés — oldják meg a környé­ken lakó dolgozók éjszakai nyugal­ma érdekében. PÁRT ÉS PARTÉPÍTÉS ^ Előre a Központi Vezetőség mutatta úton A megyei kommunista nagyaktíva ülése Megyénk kommunistáinak legjobb­jai — amint lapunk vasárnapi szá­mában közöltük — szombaton a ka­posvári Vörös Csillag filmszínházban nagyaktíva-ülést tartottak. Az aktí­va-ülés célja — hangsúlyozta meg­nyitójában Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára — az, hogy alapos, bátor, szókimondó vitában megtárgyalja a Központi Ve­zetőség ez év július 18—21-i ülésének anyagát, határozatait, és ennek alap­ján meghatározza a somogyi kom­munisták és dolgozók soronlévő fel­adatait. A beszámolót Hevesi János elvtárs, a Megyei Pártbizottság tit­kára adta elő. Az alábbiakban kivo­natosan ismertetjük a beszámolót. Hevesi elvtárs bevezetőben ele­mezte az SZKP XX. kongresszusa után nálunk kialakult helyzetet. Is­mertette megyénk ez évi ipari ter­melésének alakulását, majd a mező­gazdaság, főképpen a tsz-mozgalom helyzetével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a szövetkezetek fejleszté­sében megtorpanás tapasztalható, amelynek oka a XX. kongresszus utón kialakult politikai bizonytalan­ság. A júliusi párthatározat megje­löli az ezzel kapcsolatos feladatokat is. Kimondja: »A Központi Vezetőség határo­zottan síkraszáll a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek megszi­lárdításának, megerősítésének és a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének politikája mellett«. Mi a helyzet ezzel kapcsolatosan ná­lunk? Megyénkben az 1955. márciusi KV-határozat után erőteljesen fej­lődtek a tsz-ek. Az elmúlt évben 83 tsz és 11 tszcs alakult. Ebben az év­ben pedig 27 tsz, 7 tszcs jött létre. Jelenleg a termelőszövetkezetek a megye szántóterületének mintegy 22 százalékán gazdálkodnak. A Megyei Pártbizottságnak az a véleménye, hogy termelőszövetkezeti mozgal­munk az elmúlt évben egészségesen fejlődött, a régebbi tsz-ek tovább szilárdultak. Mindez annak tulajdo­nítható, hogy pártmunkásaink, szövetkezeteink tagjai, a falusi elvtársak becsü­letesen helytálltak a tsz-ek meg­szilárdításáért és fejlesztéséért folyó harcban. De teljes egészében egyetértünk a KV júliusi határozatának azon meg­állapításával, hogy a fejlesztés so­rán követtünk el hibákat, amelyek főleg a türelmetlenségből adódtak. Elítéljük ezt a párt politikájától ide­gen módszert, amelynek értelmében egyesek a meggyőzés helyett erősza­kot igyekeztek alkalmazni. Pártbi­zottságainknak, pártszervezeteinknek a továbbiakban is őrködniök kell azon, hogy ilyen esetek ne ismétlőd­hessenek meg, s szem előtt kell tar­tanunk a KV határozatában ismé­telten hangsúlyozott önkéntességet. Amikor az elmúlt évi munkákból levontuk a hibákra vonatkozó meg­felelő következtetéseket, határozot­tan kijelentjük, hogy a tsz-ek fejlesztésében tovább kell mennünk, s el kell távolítanunk, meg kell szün­tetnünk minden meglévő akadályt. Kommunistáinknak most az a fel­adatuk, hogy a párt politikájának szem előtt tartásával menjenek ki a dolgozó parasztok tömegei közé és agitáljanak a tsz-ek fejlesztése ér­dekében. Vegyék elő és hasznosítsák a tsz-ek fejlesztése során az elmúlt évben alkalmazott jó tapasztalatokat és módszereket. Ebben a munkában elsősorban a termelőszövetkezeti ta­goknak kell példát mutatniok. A har­madik tipusú termelőszövetkezetek szorgalmazása mellett elő kell segí­teni, hogy — ahol erre lehetőség van — alacsonyabb típusú tszcs-k, társu­lások alakuljanak. A termelőszövetkezetek fejleszté­séért folyó agitőciót össze kell kap­csolni a termelés fellendítéséért fo­lyó munkával. Egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy mezőgaz­daságunk 64 százaléka az egyénileg gazdálkodó parasztok kezében van. Éppen ezért őket is hozzá kell segí­teni termelésük lehető legnagyobb emeléséhez, s biztosítani * kell ré­szükre a rendelkezésünkre álló anya­gi lehetőségeket is. Fontos feladat­ként szabta meg a beszámoló a ko­rábban igazságtalanul kulákok közé sorolt középparasztok ügyének gyors rendezését, majd állami életünk további demokra­tizálásáról beszélt. Bírálta a túlzott központosí­tást, amely fékezte a tömegek álla­mi munkába való bevonását. A dol­gozók látták ugyanis, hogy hiábavaló az alsóbb szervek kezdeményezése, mert a felsőbb igazgatási szervek döntése az irányadó. Ezen a tere* azonban máris érezhető a javulás. Az idén már a helyi szervek szabták meg az aratás, cséplés, betakarítás időpontját, s a községi tanácsok jól irányítják ezt a munkát. Az állami élet demokratizálásának lényeges előfeltétele a szocialista törvényesség továb­bi megszilárdítása. Ennek két oldala van: egyrészt az állami apparátus köteles megvédeni a dolgozók jogait, másrészt a dolgo­zóknak magatartásukkal, állampol­gári kötelezettségeik teljesítésével kell hozzájárulniuk a törvényesség szilárdításához, betartásához. Az egész párttagság, de a párton- kívüliek is egyre jobban megértik, hogy a kollektivitás a pártvezetés fö törvénye. A párttagok mindinkább sajátjuknak érzik a párt ügyeit, taggyűléseken és más fórumokon megnövekedett felelősséggel szólnak hozzá a külön­böző kérdések eldöntéséhez, s fele­lősségteljesen és megfontolt javasla­taikkal segítik a pártmunka megja­vítását. A Megyei Pártbizottság nagyobb önállóságot biztosít a járási pártbi­zottságoknak, s máris bizonyítja a gyakorlat, hogy ez a pártmunka he­lyes módszere. Ez azonban feltétele­zi, hogy a pártmunkások hosszabb időt töltsenek az alapszervezetekben, s rendszeresen tanácskozzanak a dolgozók széles rétegeivel, adjanak őszinte választ kérdéseikre. Bár egészséges, jó irányú fejlődés ta­pasztalható pártmunkánkban, de még sok a tennivalónk a régi hely­telen módszerek felszámolásában. Örömmel üdvözöljük a KV hatá­rozatának azt a megállapítását, hogy ezentúl egyes kérdéseket jobban meg kell vitatni a pártban. Ugyanakkor mindannyiunk számára igen fontos figyelmeztetés legyen Lenin elvtárs­nak az a meghatározása, hogy a ••párt nem vitf.klub«. Nagyon vi­gyázzunk, nehogy egyesek a demok­ratizmus örve alatt ránk kényszerít­senek elvtelen, pártszerűtlen vitákat. A KV júliusi határozata választ adott a párttagságot foglalkoztató kérdésekre, és újra megteremtette annak lehetőségét, hogy ne csak be­széljünk a párthatározatokról, ha­nem cselekvőén vegyünk részt azok végrehajtásában. Ehhez pedig az kell, hogy a pártban teljes egészében hely­reállítsuk a kommunista, öntu­datos vasfegyelmet. A beszámoló további része a tö­megszervezetek közül a DISZ és a szakszervezetek munkáját értékelte* majd a hazafias népfront-mozgalom­ról szólva megállapította: »Biztosí­tani kell, hogy a Hazafias Népfront a munkások, a dolgozó parasztok, ér­telmiségiek és a középrétegek átfo­gó, haladó, nagy mozgalmává váljon megyénkben«. Végül a feladatokat foglalta össze He­vesi elvtárs. Megyénk pártmunkásai, kommunis­tái, állami funkcionáriusai s a ter­melőszövetkezetek tagjai szívvel-lé- lekkel dolgozzanak a tsz-ek számsze­rű fejlesztéséért, megszilárdításáért. Az ipari üzemek vezetői és dolgozói harcoljanak a műszaki színvonal emeléséért, az idei népgazdasági ter­vek teljesítéséért. Párt- és állami szerveink következetesen küzdjenek a szocialista demokratizmus további fejlesztéséért, a szocialista törvényes­ség szilárdításáért. Védelmezzék a dolgozók törvényes jogait, s harcol­janak minden ellenséges megnyilvá­nulással szemben, amelyek a párt és népi demokrácia ellen irányulnak. Pártszervezeteink fordítsanak nagy gondot a párt belső életének megja­vítására, a kollektív vezetés további kiszélesítésére, a bírálat-önbírálat fejlesztésére. A tömegek véleményét, javaslatait hasznosítsák munkájuk­ban, s népszerűsítsék a párt helyes politikáját a tömegek között, mozgó­sítsák őket e politika megvalósításá­ra. Pártszerveink és pártszerveze­teink többet törődjenek a marxista ideológia terjesztésével, s a pártok­tatási év jó előkészítésével. A járási és községi párt- és állami szervek mozgósítsanak a mezőgazdasági tnunkák időbeni elvégzésére s az ál­lam iránti kötelezettségek teljesíté­sére. Ezek azok a közvetlen felada­tok, amelyek a somogyi kommunis­ták előtt állnak — mondta befejezé­sül Hevesi elvtárs. A beszámolót vita követte. A hoz­zászólásokra szerdai számunkba* visszatérünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom