Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-29 / 203. szám

Szerda, 1956. augusztus 29. «OMOGY1 3 MINDED TSZ OLYAV, MilLYEYYÉ A TSZ TAGJAI TESZIK PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ir Tanuljon az idősebb, okosabb testvértől a zalai Alkotmány "IYT ahány ember zsörtölődik a zalai Alkotmány Tsz ’ irodája előtt, ügy asszony azt hajtogatja: miig egyénileg művelte négy hold földjét, többre ment. Egy idősebb férfi pedig így ágál: a közösben nem tudja meg­keresni hetedmagára a kenyeret. Többen pedig azt han­goztatják: ilyen fejetlenül, szervezetlenül nem is men» netk semmire. Súlyos vádak ezek, nézzük meg, mennyiben igazak, mi van mögöttük. De mielőtt tovább mennénk, meg kell jegyeznünk, hogy a hangoskodik némelyike tagja a tsz vezetőségének is. A zalai Alkotmány egy éve alakult. Földterülete 322 (hold. Ehhez esiak öt sertésük van, de ezek sem anya­kocák, hanem hízók. Tehát sertéstenyésztésük egyenlő a nullával. Mindössze három tehenük van, bár kilenc­nek kéllene lenni a terv szerint. Lovuk azonban több van, mint amennyi szükséges. Számszerűit 26, ebből 6 csikó. 16 ló és 2 csikó elég volna. A fölös lovak árát tehenek vásárlására kellett volna fordítaniuk. Ebbe azonban nem mentek bele még a vezetőségi tagok sem. A múlt szerda esti vezetőségi ülésen Takács György, Takács Lajos, Somogyi Bernét, Takács Kálmán a fölösleges lovak eladása ellen szava­zott. Miért? Mert mindegyik attól tartott, hogy éppen az ő lova kerül eladásra. Azzal nem törődnek, hogy a fölösleges lovak tartására mennyit fizetnek rá. Pedig ha a fölös lovak helyett tehenük volna, könnyen tel­jesítenék a tejbeadást is. így viszont egyik alkalommal korpa ellenében a tagok adtak tejet a háztájiból a kö­zös tejlbeadásíba. Aztán, hogy korpa sem volt, kivetették a tagokra a tejibeadást. Ésszerű-e vaj-cn, hogy a közös és a tagság rovására több a lovuk, mint kellene, tehe­nük meg csak harmada a szükségesnek? Egyáltalán nem okos dolog. S miért nincs sertés-törzsállományuk? A járási ta­nács mezőgazdasági osztálya ajánlotta: öt anyakocát adnak a tsz-nek, úgy, hogy hat év múlva kell ugyan­ilyen súlyú öt sertést visszaadniuk. Nem fogadták el. Miért? Hiszen hat év múlva már észre sem vennék, hogy öt sertést vissza keld adniuk, mert akkorára sok­szorosára nőne a közös sertésállomány. S mindezt főleg azok ellenzik, akik arról beszélnek, hogy fejetlenül megy a munka. Ők ellenzik azt is, hogy kifizessék a tagoknak a közösbe vitt állatok árának esedékes részét. Pedig több tag már ezt is követeli Vajon hogyan akarnak jövedelmező gazdálkodást állattenyésztés nélkül? Úgy, hogy a hasznot feletetik azokkal a lovakkal, amelyekre semmi szüksége a tsz- nek? S kit okolnak a »kevés« jövedelem miatt? (Azért írtuk idézőjel közé a kevés szót, mert kenyere azért minden tagnak lesz, aki becsülettel dolgozik.) Munka­egységenként 5,5 kiló kenyérgabonát osztanak. Persze, Tóth György ne csodálkozzék, ha hetedmaigára nem lesz meg a kenyere a közösből. Hisz két fia Balatonaligán dolgozik, ők megkeresik a maguknak valót; ő maga csu­pán 101 munkaegységet, a felesége pedig 20 munkaegy­séget teljesített eddig. Nagylánya otthon van, pedig ő 's »- dolgozhatna már a közösben’. Majd ha az egész család a tszrben dolgozik, akkor várhatja azok kenyerét is a közösből. Bezzeg, míg egyénileg művelte tízegynéhány holdját, akkor nem ennyi, hanem jóval több munka várt családjára, minit amennyit most tesz közösbe vitt fö’d’e •megműveléséért. S ő is vezetőségi tag. És ha már ismét ide lyukadtunk ki, akkor mondjuk meg úgy, ahogy van: bizony a vezetőségi tagok a fejetlenség emlegeté­sekor nem mást, mint saját magukat vádolják. Mert szabad-e arra várniuk reggelenként a vezetőségi tagok­nak, hogy mások mondják meg nekik, mit dolgozzanak? Végül még annyit: az illetékes járási vezetők több fáradságot vehetnének ahhoz, hogy segítsék a közös gazdaság irányításában és a jövedelmezőség alapjainak megteremtésében’ a fiatal termelőszövetkezeteket. Köz­tük a zalai Alkotmányt is. Az alkotmánybeliek pedig nagyobb akarattal és körültekintőbben dolgozzanak, ne szégyelljenek tanulni az idősebb termelőszövetkeze­tektől. Kevés a föld, sok a tag, mégis szépen jut a jövedelemből (űok az eszkimó, kevés a fóka« — szokták 55 mondani, ha pl. valamiből kevés van és sokan vannak hozzá. Hasonló helyzet volt tavasszal a siófoki Uj Barázda Tsz-ben is. A tagok száma nőtt, a föld területe azonban nem. Amúgy is elég kevés volt a föld a tagok számához viszonyítva. Márpedig az új belépők is dolgozni és munkájuk után megélhetést akarnak. Ezért léptek be... Nem veszítette el fejét a tsz vezetősége. Szíve­sen fogadta a belépőket. Megoldták, hogy ne csök­kenjen, sőt növekedjék a jövedelem. Még belterje­sebbé tették a közös gazdálkodást. A múlt évi négy helyett az idén tíz holdon létesítettek öntözéses ker­tészetet. Ezenkívül van egy tízholdas száraz kerté­szetük is. A kertészetben több' a munka, de jövede­lem is, mint a szántóföldi növénytermelésben. A múlt évben pl. 50 ezer, az idén pedig már 65 ezer forintnyi bevételt hozott a tsz-nek a kertészet. S még legalább ugyanennyire számítanak. De több is lehetne, ha a tavasszal el nem fagy a fokhagymájuk és spenótjuk. Az állattenyésztéssel is jobban törődik a tsz, mint azelőtt. Csupán nyolc lovat tartanak, viszont huszonnyolc szarvasmarhájuk van, s fejősteheneik számát 14-ről 20-ra növelik az őszre, nagyrészt sa­ját nevelésű egyedikből. Igen szép a 244 juh is. A juhállomány az idén eddig vagy 40 ezer forintot jövedelmezett. Hát még a sertéstenyésztés! Ez az egyik legjövedelmezőbb forrása az Vj Barázda tag­jainak. Szerződésesen is szívesen hizlalnak disznó­kat. Idén 130 sertés hízálására kötöttek szerződést, is eddig 114 hízottsertést adtak el. Most fel akarják frissíteni az egész sertésállományt. 50 kocasüldőt már meg is rendeltek. Ezekből a legjobb egyedeket állítják ibe törzstenyésztésre. Gondoskodnak az állattenyésztés fejlesztéséről, javításáról úgy is, hogy korszerűbb istállókat, óla­kat építenek. Míg a múlt évben csupán 20 ezer fo­rintot ruháztak be, idén ennek a tízszeresénél is többet. Hamarosan elkészül az 500 férőhelyes ba­romfióljuk. Építéséhez 10 ezer forint állami kölcsönt kértek, 40 ezer forintot saját erőből adnak. A ba­romfi-törzsállományt már be is szerezték. Jövőre ez is nagy pénzt hoz a közös kasszába. Építenek egy 50 férőhelyes szarvasmarhaistállót is 250 ezer forint beruházással, ehhez 162 ezer forint kölcsönt vettek fel, a többit a tsz fedezi. A juhnyáj is új, egészséges szállást kap hamarosan. Saját erőből. 20 ezer forin­tos költséggel épül a juhhodály. S ha már a be­ruházásoknál tartunk, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy van egy tehergépkocsijuk is. Kéz alól vásá­rolták az idén 47 ezer forintért. Nagy szolgálatot tesz ez a tehergépkocsi: megkönnyíti, meggyorsítja a tagság munkáját, szaporítja a jövedelmet. A sok beruházásnak, a gazdaságfejlesztésnek és annak ellenére, hogy kevés a föld, sok a tag. mégis szépen jut a jövedelemből. Eddig 20 forint előleget osztottak munkaegységenként. A terv szerint év vé­gén 54,88 forintot érne egy-egy munkaegység, de ahogy mutatkozik, közel lesz a 65 forinthoz. Gon­dosan művelt földjükön a búza is jól fizetett: hol­danként 12 mázsát: így 4 kilót osztanak belőle zár­számadáskor munkaegységenként. Ács Ferenc a fe­leségével 388 munkaegységet teljesített eddig. Ha csak erre kapna év végén osztalékot, akkor is több mint 25 ezer forint lenne idei jövedelme. De ennél jóval több lesz, mert hiszen szaporodik munkaegy­ségük. Ácsék és a tsz-nek még másik három csa­ládja épít házat az idén. Az eredmények természetesen vonzzák a kívül­álló dolgozó parasztokat a közösbe. A minap három család kopogtatott be az Uj Barázda ajtaján belé­pési szándékkal. S a régi tagok szívesen látják az újakat maguk között. Tudják: ha többen fognak össze, még többre mennek. SZŰCS FERENC Mi az a téglakombájn? Beszélgetés Földi János főmérnökkel a téglahiány megszüntetéséről Megyénknek évente 15 millióval tcbb téglára van szüksége, mint amennyit a téglaipar helyi szükség­letre gyártani képes. Az építőanyag­hiány nemcsak somogyi, hanem or­szágos jelenség. Megoldása iparunk, népgazdaságunk egyik égető problé­mája. Hogyan lehetne gyorsan, viszony­lag nagyobb beruházás nélkül meg­oldani ezt a jelentős feladatot? Erről beszéltünk Földi János elvtárssal, a Somogy megyei Téglagyári Egyesü­lés főmérnökével. — A téglatermelés nagyméretű nö­velésének megoldása régóta foglal­koztatja Egyesülésünket — kezdi a beszélgetést. — Én különösképpen sokat foglalkoztam vele. Most nemrégiben kért az Építésügyi Minisztérium részletes tervet el­gondolásomról, ami egyszeriben megszüntetné a téglahiányt. Hogy milyen ez a terv? Földi Já­nos szerint egyszerű. A felszabadulás előtt Somogy megye 265 községéből 80—100-ban termeltek téglát a ma üzemben lévő téglagyárakon kívül. Ezek a kisüzemek községek, magán- birtokosságok kezében voltak, és a helyi szükségleteket elégítették ki. A technika fejlődése és a felszaba­dulás utáni átszervezések miatt eze­ket a kézivetésű kisüzemeket leállí­tották. A termelésből kiestek, ugyan­GSdKgegc£<^cSöP3i<r^^ a nagy létesítményekkel pár­huzamosán a falusi epitkezesek sza- £,ma is megnövekedett. /fi Cl Cl m í C Ö ^öldi János azon gondolkodott, ho­UJ iwi I I I I O &gyan lehetne ezeket az elavult tégla­-^égetőket korszerűsíteni, hasznosítani. érdekelt vaqyok benne áis fiam ré­vén, elmentem tehát, és megszemlél­tem Laura néni (csak a gyermekek­nek!) birodalmát. Az udvar szépen gondozott, nagyon kellemes benyo­mást kelt. Mint értesültem róla, a Zalka Máté laktanya honvédéi hozták rendbe, hiszen mindnyájunk gyerme­kei használják! A termek ragyognak a tisztaságtól, és csillog a szülői munkaközösség aktív tevékenységé­nek jeleként az új linóleum-padló és ragyognak az újonnan olajjal befes­tett padok is. Az ajtók friss zomán­cozása a Városi Tanács gondoskodá­sát Jelzi. A felszerelés pazar, renge­teg az új játék és a régieket is kija­vították a nyáron. És az otthonias környezetben az óvónéni és az Etus néni szeretettel várják mind a régi, mind az új apróságokat, akik tipeg- ve-topogva, hancurozva-ugrándozva, csillogó szemmel és csengő kacagás­sal töltik majd meg közös otthonu­kat: az óvodát, M. I (így született meg az úgynevezett i^téglakombájn terve. Mi az a téglakombájn? Egy darab (40 HP traktor, egy acélvázas kocsi, írejta egy 320 mm-es vándorprés, egy felevágóasztal, egy szállítószalag, 4 ^gumikerekű tragacs és 2 sátor. Egy-egy ilyen vándorprés évente mintegy másfélmillió téglát ter­melhetne, tiz vándorprés beállí­tása tehát fedezné a megyei szükségletet, ^a 15 millió téglát. Ezek a vándorpré- fesek egyik községből a másikba men­nének, mindenütt elkészítenék a "szükséges téglát. A vándorprés be­rendezését a traktor hajtaná. A tel­jesen korszerűen, géppel készített !D§Di>jc>SOt>iD§D§>íp§Df0£>K>g>pgötDJtéglákat szárítószínbe-raknák, és szá­radás után ott a helyszínen, a ke­mencében kiégetnék. Az így készí­tett tégla 80 százaléka elsőrendű mi­nőségű lesz. A javaslat részletesen foglalkozik a ryersgyártás és égetés technológiájával is, de ismerteti a téglakombájn és a vele kapcsolatos beruházások költségeit és a gyártott tégla önköltségét. Ezek szerint egy vándorprés-gar- nitúra 563 ezer forintba kerülne. Ez­zel a beruházással évente másfélmil­lió tégla állítható elő, míg a nagy téglagyárakban ilyen értékű beruhá­zással csak ennek egyharmada, 500 ezer tégla készíthető. A vándorpré­sekkel előállított tégla önköltsége sem lenne magasabb, mint a többi tégláé, sőt itt még a szállítási költ­ség is megtakarítható. Különösen hasznos és olcsó lenne a termelés ott, ahol nagyobb építkezések miatt nagymennyisé­gű földet termelnek ki. A téglapréseket elsősorban ezekre a helyekre irányítanák és ezzel meg­takarítanák a kitermelési költséget. A javaslat sorsa még nem dőlt el. Az Építésügyi Minisztérium még nem határozott. Az elgondolás azon­ban igen érdekes. Jó lenne, ha az ötleten másik téglagyári egyesülé­sünk, a- Somogy megyei Bánya- és Agyagipari Egyesülés dolgozói is el­gondolkodnának, mert nekik mint tanácsi vállalatnak elsősorban fel­adatuk a helyi szükséglet kielégíté­se. Nem is szólva arról, mennyi tég­la szabadulna fel középítkezés céljai­ra, ha a falusi téglaszükséglet nagy- részét ott a helyszínen elkészíthet­nék. Langer Károlyné II város propagandistáinak tanácskozásáról Az új pártoktatási év előkészítésé­nek feladatairól tanácskoztak tegnap a város propagandistái. Töbíb mint másfél hónap választ el bennünket október 15-étől, az oktatási év meg­nyitásától. Ebben az időben akad bő­vein tennivaló az alapszervezeteikben az oktatás sikeres beindításáért. Propagandistáink szeptember 20-ig ismételten keressék fel hallgatóikat, ismertessék velük a tananyag témaköreit, s beszéljék meg velük most már végérvé­nyesen, milyen oktatási formá­ban, melyik tanfolyamon akarják gyarapítani tudásukat. Itt az ideje a hallgatók tananyagai megrendelésének is. A propagandis­ták lássanak hozzá az első témakör feldolgozásához az útmutató alapján, használják föl a segédanyagokat elő­adásuk elkészítéséhez. Filmek, szép­irodalmi könyvek, munkásmozgalmi vagy egyéb kiállítások anyagainak alkalmas felhasználása, a sajtó és folyóiratok egyes cikkeinek elemzé­se élénkíti, színesíti, képszerűibbé, érthetőbbé és élvezetesebbé teszi a propagandista előadását, s maradan­dóbbá a tanult anyagot, hasznosabbá a propagandamunkát. Javasoljuk minden propagandistának, hogy már ezekben a napokban gyakrabban nyisson be a Megyei Könyvtárba s a Pártoktatás Házában lévő pártmun­kás-könyvtárba. Az új oktatási év anyagának fel­dolgozása közben adódnak egyes el­vi kérdések, amelyeket a Xx. kong­resszus alkotó módon továbbfejlesz­tett, vagy másképpen értékelt, mint ahogy azokat az elmúlt években ta­nultuk. Jó lesz tehát már most meg­fogadniuk a propagandistáknak azt a tanácsot, hogy vegyenek részi a Párloktatás Háza rendezvényein — előadá­sain, konzultációin és elméleti tanácsadásain egyaránt. Az itt 'tanultak felhasználása nyilván javára válik az oktatás elvi tisztasá­gának és színvonalának. A Városi Párt-vógrefhaj tóbizottság nagy segítséget ad az »Időszerű kér­dések« tanfotyam hallgatóinak is. Minden témához írásos anyagot ké­szít, amelyet jól fel tudnak használ­ni a vállalatok, üzemek, hivatalok, intézmények tanulni vágyó kommu­nistái, pártoinkívüili dolgozói. Mimi tanulhatnak e tanfolyam részvevői? Az osztóilyharc, a bürokrácia elleni harc módszerei, a pártdemokrácia fejlesztésének, a munkatermelékeny­ség növekedésének, a termékek ön­költsége csökkentésének kérdésein túl a termelőszövetkezeti demokrácia kibontakoztatása szerepel a tanme­netben. Jogos kívánság, hogy a gazdasági vezetők tegyék lehe­tővé a propagandisták megjele­nését az előkészítőkön. Aki nem vesz részt e rendezvénye­ken, nem vezethet foglalkozást. Egy propagandista hiányzása miatt tehát 10—15 hallgató elmaradna a tanulás­ban. A Városi. Párt-vógrehajtóibizott- ság viszont gondosan válassza meg az előkészítőik időpontját, nehogy a propagandisták gazdasági munkája csorbát szenvedjen, A tananyag megrendelése, az út­mutatók tanulmányozása, az előké­szítők időpontjának meghatározása, a DISZ-oktatás segítése — mind­mind olyan időszerű tennivaló, ame­lyek hozzájárulnák a jövő évi párt- oktatás sikerének megalapozásához. DISZ-É LET Hogyan működjék a DISZ-olvasókör? A DISZ Központi Vezetőség hatá­rozata, mely új rendszert vezetett be a DISZ propagandamunkába, máris nagy érdeklődést keltett megyénk fiataljai között. Ez természetes is, hiszen a KV most valóban a fiatalok sajátos lelkivilágát, érdeklődési kö­rét, öntevékenységét figyelemibevéve, s. tavalyi jó tapasztalatokat haszno­sítva alakította kd az új DISZ okta­tási rendszert. Korábban már írtunk a DlSZ-veze- tők képzésének szervezett formájá­ról, a DISZ Petőfi-iskoláikról. Most az olvasókörök munkájához, a színes, érdekes olvasóköri összejövetelek megrendezéséhez kívánunk segítsé­get nyújtani. Hogyan működjék az olvasókör? Ahhoz, hogy az olvasókör élmény- szerű, érdekes, vonzó legyen, fontos, hogy megfelelő vezető álljon az élén, aki néhány rendezvényről; filmvetí­tés, ének, szavalatról stb. gondosko­dik, Helyes, ha az olvasókör vezető­jéül régi munkásmozgalmi elv­társat, 19-es kommunistát, régi KIMSZ-tagot kérünk fel, aki személyes élményeivel még job­ban gazdagíthatja az olvasóköri összejöveteleket. Ha ilyen elvtárs nincs a községben, akkor helyes, ha a pedagógusok kö­zül kérünk fel egyet a kör vezetésé­re. Az olvasókör nem szervezett okta­tás. Foglalkozásait alkalomszerűen, a fiatalok igénye alapján, meghatá­rozott időben tartja. Falun télen ha­gyományos összejövetelek vannak, m;mt jaéldául a tolifosztás, kukorica- morzsolás, csumafonás stb., ahol ál­talában ének- vagy meseszó mellett vidám hangulatban telnek az estéik. Az olvasókör foglalkozásait ilyen összejövetelekkel egybe léhet kötni. De lehet és helyes is, ha a DISZ helyiségében rendezzük meg az ol­vasókör összejöveteleit. Az olvasókörök munkájához a DISZ Központi Vezetőség külön anyagot készített: erre a célra szol­gál a »-Hősök voltak« című könyv I. és II. kötete és a közeljövőben meg­jelenő »Korunk hősei« c. könyv, ame­lyet szintén, meg lehet rendelni a bu­dapesti Propagandaanyag Terjesztő­nél. Milyen feladataik vannak a DISZ- vezetőknek az Olvasókör beindítása előtt? Miután a DISZ-alapszervezet kivá­lasztotta és felkérte az olvasóikor ve­zetőjét, fontos, hogy minden fiatallal tudassa, mikor és hol lesz az olvasó­kör első összejövetele. Az első összejövetelre különösen nagy gonddal kell felkészülni, s már az első alkalommal olyan él­ményszerűvé kell tenni, hogy vonzza a fiatalokat, Az olvasókör anyagát három kötet­nyi színes elbeszélésiből válogathat­ják 'ki. A könyv 'bármelyik részéhez található versekkel, rövid jelenetek­kel, diafilmekkel érdekessé lehet ten­ni az összejövetelt. Helyes és igen jól bevált módszer, ha minden össze­jövetelen más-más fiatal bízunk meg egy-egy rész felolvasásával. Néhány javaslatot tettünk csak az olvasókörök beindításához. Bízunk abban, hogy a javaslatcik nyomán DlSZ-szervezeteink újabb ötletekkel, rendezvényekkel iigen kedveltté, nép­szerűvé teszik majd a DISZ olvasó­köreit, és az olvasókörökön’ szórakoz­va nevelik ifjúságunkat a hősök pél­dáján keresztül pártunkat, hazánkat, népünket forrón, szerető, munkában, tanulásiban helytálló, bátor fiatalok­ká. Gelencsér István, DISZ Megyebizottság. Nem lehetne valóban a miénk a mi művelődési otthonunk? Gölte község DISZ-fiataljai nemrégiben csinos művelődési otthont kaptak a helyi tanácstól. A fiatalok igen szeretik a korszerűen berende­zett otthont, munkaidő után ide jönnek szórakozni, művelődni. Van azonban valami, ami úgyszólván lehetetlenné teszi szórakozási, művelő­dési vágyuk kielégítését: az otthon kulcsát egy fiatal magánál tartja. A DISZ-vezetőség olyanra bízta az otthon kulcsát, aki ha a fiatalok kéré­sére ki is nyitja az ajtót, csakhamar megunja a szórakozást, és egyszerűen kizárja őket. Gyakran be sem mehetnek, csak kívülről gyönyörködhetnek, a gazdag felszerelésben. De ezt sem tehetik mindig, mert néha másutt tartják a berendezést, más használja. A rádió, lemezjátszó főleg a veze­tőségi tagoknak (már akinek) szolgáltat zenét, ritkábban a művelődési otthon látogatóinak. ji Göllében úgy vélik: a DISZ-szervezet azért van, hogy a község fiatal­jait összefogja, szórakozási, művelődési lehetőséget nyújtson számukra. Jó lenne, ha a göllei pártszervezet felfigyelne mindezekre, és támogatná a fiatalok kérését: legyen egyformán mindenkié a művelődési otthon. ZSÍROS JÁNOS levelező, Gölle.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom