Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-04 / 156. szám

Szerda, 1936. július 4. SOMOGYI NÉPLAP 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * AZ 1956 — 57-es pártoktatási év előkészítéséről Az SZKP XX. kongresszusának ha­tása nyomán a pártáiét minden te­rületén pezsgőbb lett az élet. A XX. kongresszus tanulságai arra kötelez­nek, hogy az 1956—57-es pártaktatási évet az eddiginéil jobban, körülte­kintőbbe® szervezzük meg, növeljük propagandamunkánk minőségét, ki­hatását a .párt- és állami élet minden területére. Az 1955—56-os pártokta- tási év tanulsága bizonyítják, hogy e Mödatok megoldására a reális le­hetőségek megvannak. Az elmúlt pártcktatási év során pártszervezete­ink több gondot fordítottak a pro- paigandamunka tartalmi és szervezeti irányítására, a szervezőmunkára, a propagandistákkal való foglalkozásira. Ahol erre nem sajnálták a fáradsá­got, ott volt is eredmény. A tanulsá­gok azonban nemcsak pozitív, hanem negatív jelenségeket is felszínre hoz­tak. Nem javult kielégítően a párt­oktatás ellenőrzése, a propagandisták és az ellenőrök módszerbeli felké­szítése, egy sor helyen rossz volt a hallgatók kiválogatása^ nem minde­nütt tartották meg az önkéntesség elvét, nem vették figyelembe az elv­társiak előképzettségét, különösen a szakosított tanfolyamoknál. Változás az oktatási rendszerben A KV határozata az 1956—57-es pártoktatási év előkészítéséről’ az el­múlt év tapasztalatait rögzítve hatá­rozza meg a pártszervezetek elcXt álló feladatokat. Igen fontos feüadat- taént veti1 fel az elméleti tunyaság, a dogmatizimus, a .káros betűrágás eHíeni harcot. Ez is s még egy sor más feladat szükségessé tette az ok­tatási rendszer bizonyos fokú meg­változtatását, egyes új tanfolyamok beiktatását, egyes tanfolyamok tema­tikájának megváltoztatását. A változások egészségesek lesznek, ha pártszervezeteink, de elsősorban a járási pártbizottságok élve a na­gyobb önállóság adta lehetőséggel, jól szervezik és irányítják a párt­oktatási munkát. A járási pártbizott­ságok önállóságára igen nagy szük­ség lesz a megfelelő helyi anyagok biztosításában, vagy pl. az »-Időszerű kérdések« tanfolyamának anyagát lé­nyegében fel kell dolgozniuk a járás sajátosságainak megfelelően. Egy-két helyen úgy fogadták ezt, hogy »eggyel! több feladatot« kapunk. Ez igaz. De az is igaz, hogy a feladat megoldása, ha az alapos és megfon­tolt lesz, jó beruházást fog jelenteni, mert Ibő hasznot hoz a pártszerveze­tek számára. A jó beruházás pedig soha nem jár ráfizetéssel. Mi, a Megyei Tanács Mezőgazda- sági Igazgatóságának szakemberei őszintén szólunk, ha azt mondjuk: úgy érezzük, helyes, hogy a Somogyi Néplap a kenyérgabonatermelés kér­dését jóslőre felveti. A cikk e célza­tát megértve igyekszünk ennek ér­dekében — úgy, mint eddig is tettük — tudásunk legjavát adni. őszinte véleményünket nyilvánít­juk ki azonban akkor is, amikor azt mondjuk: ne haragudjék a cikk író­ja, de a többi kérdésben nem tudunk vele egyetérteni. Ő ugyanis egyönte­tűen minden mezőgazdasági szakem­bert felelőtlennek, tehetetlennek ne­vez, és a szakemberek tevékenységét károsnak, rossznak nevezi. Felteszi a kérdést: mi lett az eredmény? »A kár 900 vagon termény« és »15—20 millió forint«. Kétségtelen, követtünk el hibákat, de minden becsületes mezőgazdasági szakember, gépállomási dolgozó, tsz- tag vagy egyéni dolgozó paraszt igen komoly erőfeszítéseket tett. Nem hisszük el, hogy a cikk írója itt élt Somogy megyében az ősszel, mert akkor látnia kellett volna és tudnia, hogyan történt. Látott-e ő traktoris­tákat — amikor egymásután süly- lyedtek el traktoraik —, micsoda em­berfeletti munkát végeztek ebben az időben, életük veszélyeztetése árán is. Látta volna, hogy a csurgói Zrí­nyi, de számtalan tsz tagja éjszaka, lámpafénynél végezte a vetést. Ott voltak a mezőgazdasági szakembe­rek, akik tudták, hogy nem a helyes agrotechnika alkalmazásával vetünk — mert éz lehetetlen volt —, de szükséges és helyes volt az adott kö­rülmények között az az erőfeszítés. A cikk hemzseg az olyan megállapí­tásoktól, hogy pl. gyakran felelőtle­nül végezzük munkánkat, vagy úgy teszi fel a kérdést, hogy azért szól most a kenyérgabonáról, »nehogy az legyen a baj, hogy a Megyei Pártbi­zottság nem figyelmeztette őket idő­ben«. Mi tőlünk telhető legjobban igyekszünk a párt politikájának Képzett, művelt, tapasztalt propagandistákat I A propagandamunkában elismert, hogy a szeminárium teliké a propa­gandista. A propagandisták többsége az elmúlt pártaktatási éviben becsü­letesen és jól dolgozott. Azt azonban az eredmények ellenéire sem mond­hatjuk, hogy e téren már nincs fel­adatunk. Tovább kell javítani a pro- pagamdista-igárda összetételét. Olyan eirvtánsakat kell megbízni a propa­gandista teendők ellátásával, akik megfelelő politikai, szakmai és tár­sadalmi ismeretekkel, nagy életta­pasztalattal rendelkeznek, s nemcsak oktatni, hanem nevelni is képesek a pártokitatásbanj részvevőket. Egyre több párt-, állami, tömegszervezeti vezetőt bízzanak meg a pártszerveze­tek .propagandamunkával, természe­tesen olyan elvtársiakat, akik képe­sek megoldani ezt a feladatot. Nö­velni kell az értelmiségi propagan­disták számát is. Erre tehetőséget ad pl. az »MDP története« szakosí­tott tanfolyam, melynek vezetésével történetemtanár párttagokat kell megbízni. Már most számba kell ven­ni azokat az eüvtámsaikait, akik az előadásos propagandamunkában se­gítik a pártszervezeteket, és tagjai lesznek a járási Előadói Irodának. A propagandisták kiválogatása so­rán figyelembe kell venni, hogy csak ott szervezzünk tanfolyamét és olyan fokon, ahol megfelelő propagandistát tudunk biztosítani. Aihol ez nem megy, ott előadássorozatokat kell szervezni a hallgatókkal való meg­állapodás szerint. Az oktatásban való részvétel alapja: az önkéntesség A hallgatók kiválogatására minden tanfolyamon sokkal nagyobb gondot fordítsanak pártszervezeteink. A ipártoktatásiban való részvételnek az önkéntesség elvén kel alapulnia. A pártszervezetek azt magyarázzák meg, hogy a Szervezeti Szabályzat­ban előírt kötelezettség — »a politi­kai tudás fejlesztése, a marxizmus— leniniamue alapjainak elsajátítása« — teljesítésének legjobb formája a szervezett pártoktatásiban való rész­vétek Nem tűrhető meg az a mód­szer, hogy a tagnyilvántartásból öse- szeálültják a .pártoktatásban részve­vők névsoréit. Az ilyen munkában nem sck a köszönet. Pártszerveze­teink vezetői, vezetőségi tagjai be­szélgessenek el minden párttaggal, értsenek szót velük, magyarázzák meg a pártoktatás fontosságát. Ne legyen olyan .beszélgetése napjaink­ban a kommunistáknak, ahol. nem esik szó a pártoktatásban való rész­vétel fontosságáról. Az ailapszerveze- tek száméra ez évben nincs előírva, szem előtt tartásával munkánkat vé­gezni, de nem értünk azzal egyet, hogvha nem figyelmeztetnek ben­nünket, akkor nem csinálunk sem­mit. Akkor is tesszük felelősségünk teljes tudatában azt, amit a párt vár telünk, ha követünk el sok esetben hibákat is. A cikk néhány javasla­tot vet fel. Ebben kioktat bennün­ket. Ez kissé iskolás ízű, pl. 2. pont­jában ezt írja: »ha a szükség kíván­ja, merjék megváltoztatni a vetés­forgót«. Nem mondott semmi újat, erre nem kérünk kioktatást ilyen formában. Ha itt lett volna, akkor tudná azt, hogy nem októberben, ha­nem már augusztusban, amikor az őszi vetések előkészületei megindul­tak, a vetésforgó megváltoztatásának szükségességével foglalkoztunk, sőt felülvizsgáltuk minden tsz-ben, hogy miképpen lehet a vetésforgót meg­változtatni. Azt írja a cikk: »Még januárban is vetőgépek járták a táblákat«. Ez nem igaz, nem vetettek januárban. A cikk írója — mint vesszőpari­pán — gúnyosan hangsúlyozva em­legeti, hogy a Minisztertanács, a Földművelésügyi Minisztérium, a Megyei Pártbizottság szorgalmazhat­ja a vetést, de olyan utasítást még senki nem adott, hogy sártolóleme­zeket szereljenek a csoroszlvák elé. Erről már fentebb írtunk, ezt most nem is vitatjuk itt. Vajon az lett volna-e a cikkíró szerint a helyes, ha felsőbb szerveink szorgalmazásá­ra azt válaszoltuk volna, hogy nem lehet vetni? Nem a mi véleményünk az, hogy ez a válasz helytelen, ká­ros lett volna; csak azt válaszolhat­tuk, hogy a helyzet mérlegelésével, dűlőnként vagy holdanként megvizs­gálva a területeket, de akkor is vet­ni és vetni. Helytelen most fél év múlva ezt ellenünk fordítani. Nem ártott volna a cikk megírása előtt, ha írója is elővette volna a lap október—novemberi számait, ha visszagondolna arra a türelmetlen­ségre, amikor még késő este is — ha hogy a párttagság hány százalékát kéül bevonni pártoktatásba. Azt kell azonban biztosítani, hogy a párttag­ság zöme tanuljon, s a pártonkívüliek közül elsősontaan azok, akikkel az alapszervezeteknek tervei vannak: Időben szervezzük meg az ellenőrzést­A propagandisták és a hallgatok kiválogatásával együtt, járási párt­bizottságaink megfelelően foglalkoz­zanak az ellenőrzés megszervezésével, a az ellenőri gárda kialakításával. Sok segítséget jelentene az alapszer­vezetek száméra, ha az ellenőrök már a kiválogatás során lenn a terüle­ten nyújtanának segítséget. De hasz­nos lesz ez az ellenőrök szóméra is, mert megismerhetik a propagandis­tát és a hallgatókat az év elején, így konkrét segítséget tudnak adni majd egész évben. A kiválogatás, a szervezőinunka mellett a járási pártbizottságok ne feledkezzenek meg a járási párt­munkás könyvtáriak felkészítéséről sem. A járásokban jóliképzett elvtár­sakra kell bízni a pártmunkás könyv­tárak vezetését, elvileg és gyakorla­tilag fel kell készülni a propaganda­munka előtt álló feladatok megvaló­sítására. Elsősorban arra, hogy a propagandistáknak és az oktatási el­lenőröknek egész év során megfelelő elvi és módszerbeli segítséget nyújt­sanak: Maximális segítséget a DISZ-szervezeteknek I A napokban kezdték meg a DISZ- szervezetek ás az 1956—57-es oktatá­si év előkészítését. Pártszervezeteink többéves oktatási tapasztalaitokkal rendelkeznek. Minden lehetőségük megvan arra, hogy maximális segít­séget nyújtsanak a DISZ-szervezetek számára. Különösen fontos ez pl. a DISZ szervezett »Marxizmus—ieni- niznnus alapjai« tanfolyamoknál, aho­va megfelelő propagandistákat kell biztosítani. De fontos a pártszerveze­tek segítsége a DISZ-oktatás minden területén. Az 1956—57-es pártoktatási év elő­készítése körültekintő, alapos, jó kommunista munkát követel meg. Pártoktatásunk fő feladata, hogy egyre több önállóan gondolkodni tudó kommunistát neveljünk, akik bátran és alkotóan vitáznak. A járási párt­bizottságok, az alapszeirvezetek jó munkájától] függ az adott területen az 1956—57-es pártoktatási év előké­szítése. A jó előkészítéstől függ a si­ker, a KV határozatának megvalósí­tása a megye területén. Ruttkai Ferenc, a Megyei Párt-VB agit.-prop. osztályának munkatársa. egész nap szakadt is az eső — a ve­tés állásáról kért tájékoztatót, hogy a lap másnapi számában bírálhassa­nak, ugyanakkor tehetetlenséggel vá­dolta a mezőgazdasági szakembere­ket. Kétségtelen, hogy munkánkban még vannak hiányosságok, sok hi­bát követünk el. örömmel fogadjuk a lap minden olyan bírálatát, amely megfontolt, alapos és segíteni akar. A Somogyi Néplap számtalan helyes cikkével, írásával segítette a mező- gazdasági szakemberek előtt álló munkákat, a szocialista mezőgazda­ság kialakítását, a terméshozamok növelésének harcát. De munkaked­vünket elveszi az olyan vélemény, amely a cikkben egyöntetűen jut ki­fejezésre. Mi, a Megyei Tanács Mezőgazda- sági Igazgatóságának szakemberei és dolgozói ezúton is kifejezésre juttat­juk, hogy a jövőben is igyekszünk tudásunk legjavának felhasználásá­val a mezőgazdasági termelés fellen­dítéséért eredményesen harcolni, és ebben — úgy érezzük — egyetért ve­lünk a megyében dolgozó minden be­csületes mezőgazdasági szakember. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának dolgozói * * * Megjegyzésünk: Leközöltük a cik­ket, minden kitételével együtt. Örömmel vettük, hogy választ kap­tunk a Mezőgazdasági Igazgatóság­tól. De mennyivel nagyobb lett volna ez az öröm, ha csak egyetlen — mondd és írd: egy(!) sor lett volna arról, hogy mit 'esznek az idén — már ma! — a tavalyi hibák kiküszö­böléséért. Hisz mi így írtuk cikkün­ket: '■'«"harmad része — kiinduló té­telként — a múlttal foglalkozott, két­harmad része pedig elemzés és né­hány szerény javaslat volt Higgyék el, hasznosabb lett volna, ha az elv­társak is ezt teszik, ahelyett, hogy a 150 gépelt soron keresztül önigazo­lást írnak. Szerkesztőség ünttLitttk witq, kaiafiút&kat! 50 éve volt Maróton aratósztrájk A napokban volt 50 esztendeje annak, hogy Maróton, a marcali já­rásban, Somogysám- sorvtál 2 kilométerre aratósztrájk zajlott le. Marót-puszta 1945-ben lekerült a térképről is. Istállóival, sertésólai­val, magtáraival eltűnt a tájból. A helyén — 52 házzal — új utca kezdődött, Somogy- sámson kiegyenlítő ré­szeként, Kossuth utca néven. Lakói nem is nevezik magukat ma- rótiaknak, hanem sám­soniaknak. Maróihoz sok fájó és kellemet­len emlék tapad a ré­gi »úri« világból. Marót különben igen erős település. Helyén két falu állt: Nagyma­rót és tőle északnyu­gatra Kismarót. Az előbbi vasút járói, az utóbbi középkori temp­lomáról volt nevezetes. Mindegyiknek, a helyét elárulják a tégladara- bak, kövek és csontok, amelyeket a szántó emberek ekéje felvet. A »Vári tábla« és »Szentegyházi dűlő« őrzi emléküket. A tö­rök-korban vér, az­után pedig veríték és könny tapad hozzá. Marót-puszta 1350 hold príma földje a 18 000 holdas keszthelyi Hu­nyadi grófok birtoka volt. 1906-ban 65 cse­léd lakta, 400 család­taggal. Ezek 11 cseléd­házban nyomorogtak, Két-három család la­kott egy szobában, négy-öt családnak volt közös konyhája. Ki- lenc-tíz család lakott külön szobában. De mégsem eg volt a sztrájk oka. A mun­kaidő nyáron, az ara­tás idején hajnali fél 2-kor kezdődött és es­te 9 óráig tartott. Haj­nalig meg kellett etet­ni, mindent elrendez­ni, hogy virradatkor munkába állhassanak. A konvenció igen cse­kély volt. Egy negyed­évre 75 kiló búza, 2 mázsa rozs, 2 méter tűzifa, kevés pénz. Eh­hez járult egy évre egy tehén tartása, egy hold kukoricaföld hasz­nálata, 150 négyszögöl krumpliföld és fél hold rét használata. Ebből megélni nem tudtak. Ünnepszámba ment a kenyérsütés is. Erejük­nek emberfeletti ki­használása, a túlcsigá- zottság, a gyatra táp­lálkozás elkeserítette őket. Csak alkalom kellett hozzá, hogy ez az összegyűlt keserű­ség kirobbanjon. A mezőgazdasági munkásság öntudatra ébredésének már 1905- ben mintegy 140 he­lyen adta tanújelét az­zal, hogy kisebb-na- gyobb sztrájkban tört ki. Jobb és igazságo- • sabb életet akartak. A marcali járásban több helyen jelentős sztrájk zajlott le: Csákány­ban, Szőkedencsen, Dá- vod-pusztán, Sávolyon, Márton-pusztán, Bö- hönyén, Niklán, Ga- dányban, Négyzöldes- pusztán, Kopár-pusz­tán, Sávoly gyóta-pusz- tán. Ezeket a megmoz­dulásokat kegyetlenül elnyomták, de kény­telen-kelletlen kellett valami engedményt adni, A következő évben, 1906. június végén rob­bant ki a nagyobbik forrongás. A sztrájk úgy kezdődött, hogy a Péter—Pál előtti napon fél 2-kor az embe'rek nem etették meg álla­taikat. Az ökrök, lovak, tehenek nyugtalanul bőgtek, nyerítettek az istállókban. Kiffer An­tal intéző nyugtalanul szaladgált az emberek­hez. Azok kijelentet­ték: ilyen bérért nem dolgoznak többé! Az intéző 6 óra körül kül­döncöt menesztett Marcaliba és onnan leért segítséget. Hosszú, termetes csendőrök ér­keztek 10 óra körül Marótra. Felszólították a sztrájkotokat, hogy azonnal fogjanak mun­kához. De azok meg se hall­gatták a durva intel­meket. A csendőrök ezután a sztrájk két szervezőjét és vezető­jét: Kánya Józsefet és Világos Istvánt kira­gadták, megkötözték, s az irodába vitték. Ott vallatták tovább. A felnőtt lakosságot per­sze távoltartották. Az egyik szemtanú 12 éves korában (most 62 éves kíváncsiskodott az ajtónál. Ott hallot­ta, hogy nagyon verték őket. Később Marcali­ba kísérték és becsuk­ták a sztrájkolókat. Az állásukból pedig vala­mennyit azonnal elbo­csátották. A többieket így tudták megfélemlí­teni. A szabadlábon maradtak aztán el­kezdték szórványosan a munkát. Látták: a karhatalommal szem­ben nem tudnának győzni. Az 1905 és 1906-i ma» róti sztrájkolok közül már csak négy ember él: három Somogysám- sonban, egy pedig, az öreg Bakai György bá­csi Szegerdőn. Két somogysdmsoni arató 80 éven felül is egye­nes derékkal öregedik. Nyugodt vonásaikon már nem látszik meg az egykori küzdelem. Az egyik nagy, magas bácsi, a másik kicsi, alacsony ember, Jó szomszédok. Elbeszél­getnek egymással a múltról. A harmadik munkás 32 éven át volt aratógazda. Most 73 éves. Sajnos, az ágyat nyomja, mert a régi robot letörte. A többi munkáshar­cosok már nyugszanak. Korhadt fakeresztek egy-egy nevet mutat­nak: Kisek, Nagyok, Véghek, Vighek, Ba­kaiak, Baniczok, Kesz­tyűsök, Pimmerek, Ká- lócziak neveit, ök ál­modtak egy szebb, bol­dogabb világról. Har­coltak érte egész éle­tükkel. Az unokák már elérték ezt az új vilá­got. <Ti pedig, munkába igyekvő emberek, ha az akácillatos Marót — Felsősámson — felé igyekeztek, emeljétek meg kalapotokat a te­mető előtt, mert akik ott pihennek, megér­demlik azt.) SZABÓ LÁSZLÓ A szakszervezeti tagságra vonatkozó adatok igazolásának módosítása A szakszervezeti tagsággal járó előnyök kibővítésével kapcsolatos eljárási szabályzat szerint a szakszer­vezeti tagságira vonatkozó adatokait tagsági könyvvel kell igazolni. Jelen­leg a nem üzenni kifizetőhelyhez tar­tozó, és az 'alközpont székhelyén kí­vüli munkahelyen dolgozók postán küldik meg tagsági könyvüket. Ez egyrészt az elvesztés veszélyét rejti magában,, másrészt postaköltséget je­lent a dolgozónak, és az SZTK-nak is. Ez indokok alapján a szakszerve­zeti tagságra vonatkozó adatok iga­zolását 1956. július 1-től így módosít­juk: Az alközpont székhelyén kívüli munkahelyen dolgozók július 1. után nem küldik he tagsági könyvüket a 75 százalékos táppénz vagy az anya­sági; temetési segélykülönbözet igénylése alkalmával. A szakszerve­zeti tagságra vonatkozó adatokat a munkahelyen működő üzemi (szak­szervezeti) bizottság igazolja a szol­gáltatás igénybevételéhez előírt nyomtatványon, a munkáltatói iga­zolványon, mezőgazdasági igénylő­lapon. Az igazolás csak az üzemi (szakszervezeti) bizottság bélyegző le­nyomatának feltüntetése mellett fo­gadható el hitelesnek; Egyes építőipari vállalatok vidéki munkahelyein' főbizalmiak vannak. A szakszervezeti tagságra vonatkozó adatokat a főbizalmiak tagsági könyv vagy tagnyilvántartólap alapján iga­zolják. Mivel ők bélyegzővel' nem rendelkeznek, a kifizetőhely mellett működő üzemi bizottság lát ja el az igazolást bélyegző lenyomattal. Ha a munkáltatói igazolványon, mezőgazdasági bólyegllapon, az üze­mi (szakszervezeti) bizottság igazolá­sa hiányzik, vagy az adatok hiányo­saik, a szükséges adatokat az »Igazo­lás a munkáltatói igazolványon hiányzó adatok pótlásához« (A. 3517— 2/a. r. sz.) című nyomtatványt kell1 felhasználni. Az új igazolási rendszer 'bevezeté­se érdekében az említett nyomtatvá­nyok módosításáról gondoskodtunk. Mivel a meglévő készletek miatt még előreláthatóiLag néhány hónapig régi típusú nyomtatványok is forgalom­ban maradnak, az igazolások céljára átmenetileg külön »Igazolás a szak- szervezeti tagságról« című nyomtat­ványt készíttettünk. E nyomtatvá­nyok az al központnál beszerezhetők; Ha a dolgozó személyesen nyújtja be a 75 százalékos táppénzhez vagy az anyasági, ,temetési segélykülön,bű­zeihez iratait, az eddigi 'gyakorlat szerint járunk el, vagyis a szüksé­ges adatokat a tagsági könyv alap­ján állapítjuk meg. SZTK MEGYEI ALKÖZPONTJA, KAPOSVÁR Kellő mennyiségű és nagy választékú kertimag a másodvetéshez A csapadékos időjárás kedvező fel­tételeket teremt a másodvetéshez. A tarlókon mindenütt el lehet vetni a különböző rövid tenyészidejű növé­nyek magját, hogy ugyanarról a földről két termést takaríthassunk be. A Kertimag Vállalat is felkészült erre a munkára, s szakboltjaiba kö­rülbelül 150 000 csomag, másodvetés­re alkalmas kertimagot küldött. A választék is bőséges: csemegekuko­rica, borsó, saláta, sárgahüvelyű bab, rövid tenyészidejű káposzta, rövid sárgarépa, cékla, őszi-, téli retek és sok más zöldségféle között válogat­hatnak a termelők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom