Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-04 / 156. szám

Szerda, 1936. július 4.

SOMOGYI NÉPLAP

3

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS *

AZ 1956 — 57-es pártoktatási év előkészítéséről

Az SZKP XX. kongresszusának hatása nyomán a pártáiét minden területén pezsgőbb lett az élet. A XX. kongresszus tanulságai arra köteleznek, hogy az 1956—57-es pártaktatási évet az eddiginéil jobban, körültekintőbbe® szervezzük meg, növeljük propagandamunkánk minőségét, kihatását a .párt- és állami élet minden területére. Az 1955—56-os pártokta- tási év tanulsága bizonyítják, hogy e Mödatok megoldására a reális lehetőségek megvannak. Az elmúlt pártcktatási év során pártszervezeteink több gondot fordítottak a pro- paigandamunka tartalmi és szervezeti irányítására, a szervezőmunkára, a propagandistákkal való foglalkozásira. Ahol erre nem sajnálták a fáradságot, ott volt is eredmény. A tanulságok azonban nemcsak pozitív, hanem negatív jelenségeket is felszínre hoztak. Nem javult kielégítően a pártoktatás ellenőrzése, a propagandisták és az ellenőrök módszerbeli felkészítése, egy sor helyen rossz volt a hallgatók kiválogatása^ nem mindenütt tartották meg az önkéntesség elvét, nem vették figyelembe az elvtársiak előképzettségét, különösen a szakosított tanfolyamoknál.

Változás az oktatási rendszerben

A KV határozata az 1956—57-es pártoktatási év előkészítéséről’ az elmúlt év tapasztalatait rögzítve határozza meg a pártszervezetek elcXt álló feladatokat. Igen fontos feüadat- taént veti1 fel az elméleti tunyaság, a dogmatizimus, a .káros betűrágás eHíeni harcot. Ez is s még egy sor más feladat szükségessé tette az oktatási rendszer bizonyos fokú megváltoztatását, egyes új tanfolyamok beiktatását, egyes tanfolyamok tematikájának megváltoztatását.

A változások egészségesek lesznek, ha pártszervezeteink, de elsősorban a járási pártbizottságok élve a nagyobb önállóság adta lehetőséggel, jól szervezik és irányítják a pártoktatási munkát. A járási pártbizottságok önállóságára igen nagy szükség lesz a megfelelő helyi anyagok biztosításában, vagy pl. az »-Időszerű kérdések« tanfolyamának anyagát lényegében fel kell dolgozniuk a járás sajátosságainak megfelelően. Egy-két helyen úgy fogadták ezt, hogy »eggyel! több feladatot« kapunk. Ez igaz. De az is igaz, hogy a feladat megoldása, ha az alapos és megfontolt lesz, jó beruházást fog jelenteni, mert Ibő hasznot hoz a pártszervezetek számára. A jó beruházás pedig soha nem jár ráfizetéssel.

Mi, a Megyei Tanács Mezőgazda- sági Igazgatóságának szakemberei őszintén szólunk, ha azt mondjuk: úgy érezzük, helyes, hogy a Somogyi Néplap a kenyérgabonatermelés kérdését jóslőre felveti. A cikk e célzatát megértve igyekszünk ennek érdekében — úgy, mint eddig is tettük

— tudásunk legjavát adni.

őszinte véleményünket nyilvánítjuk ki azonban akkor is, amikor azt mondjuk: ne haragudjék a cikk írója, de a többi kérdésben nem tudunk vele egyetérteni. Ő ugyanis egyöntetűen minden mezőgazdasági szakembert felelőtlennek, tehetetlennek nevez, és a szakemberek tevékenységét károsnak, rossznak nevezi. Felteszi a kérdést: mi lett az eredmény? »A kár 900 vagon termény« és »15—20 millió forint«.

Kétségtelen, követtünk el hibákat, de minden becsületes mezőgazdasági szakember, gépállomási dolgozó, tsz- tag vagy egyéni dolgozó paraszt igen komoly erőfeszítéseket tett. Nem hisszük el, hogy a cikk írója itt élt Somogy megyében az ősszel, mert akkor látnia kellett volna és tudnia, hogyan történt. Látott-e ő traktoristákat — amikor egymásután süly- lyedtek el traktoraik —, micsoda emberfeletti munkát végeztek ebben az időben, életük veszélyeztetése árán is. Látta volna, hogy a csurgói Zrínyi, de számtalan tsz tagja éjszaka, lámpafénynél végezte a vetést. Ott voltak a mezőgazdasági szakemberek, akik tudták, hogy nem a helyes agrotechnika alkalmazásával vetünk

— mert éz lehetetlen volt —, de szükséges és helyes volt az adott körülmények között az az erőfeszítés. A cikk hemzseg az olyan megállapításoktól, hogy pl. gyakran felelőtlenül végezzük munkánkat, vagy úgy teszi fel a kérdést, hogy azért szól most a kenyérgabonáról, »nehogy az legyen a baj, hogy a Megyei Pártbizottság nem figyelmeztette őket időben«. Mi tőlünk telhető legjobban igyekszünk a párt politikájának

Képzett, művelt, tapasztalt propagandistákat I

A propagandamunkában elismert, hogy a szeminárium teliké a propagandista. A propagandisták többsége az elmúlt pártaktatási éviben becsületesen és jól dolgozott. Azt azonban az eredmények ellenéire sem mondhatjuk, hogy e téren már nincs feladatunk. Tovább kell javítani a pro- pagamdista-igárda összetételét. Olyan eirvtánsakat kell megbízni a propagandista teendők ellátásával, akik megfelelő politikai, szakmai és társadalmi ismeretekkel, nagy élettapasztalattal rendelkeznek, s nemcsak oktatni, hanem nevelni is képesek a pártokitatásbanj részvevőket. Egyre több párt-, állami, tömegszervezeti vezetőt bízzanak meg a pártszervezetek .propagandamunkával, természetesen olyan elvtársiakat, akik képesek megoldani ezt a feladatot. Növelni kell az értelmiségi propagandisták számát is. Erre tehetőséget ad pl. az »MDP története« szakosított tanfolyam, melynek vezetésével történetemtanár párttagokat kell megbízni. Már most számba kell venni azokat az eüvtámsaikait, akik az előadásos propagandamunkában segítik a pártszervezeteket, és tagjai lesznek a járási Előadói Irodának.

A propagandisták kiválogatása során figyelembe kell venni, hogy csak ott szervezzünk tanfolyamét és olyan fokon, ahol megfelelő propagandistát tudunk biztosítani. Aihol ez nem megy, ott előadássorozatokat kell szervezni a hallgatókkal való megállapodás szerint.

Az oktatásban való részvétel alapja: az önkéntesség

A hallgatók kiválogatására minden tanfolyamon sokkal nagyobb gondot fordítsanak pártszervezeteink. A ipártoktatásiban való részvételnek az önkéntesség elvén kel alapulnia. A pártszervezetek azt magyarázzák meg, hogy a Szervezeti Szabályzatban előírt kötelezettség — »a politikai tudás fejlesztése, a marxizmus— leniniamue alapjainak elsajátítása« — teljesítésének legjobb formája a szervezett pártoktatásiban való részvétek Nem tűrhető meg az a módszer, hogy a tagnyilvántartásból öse- szeálültják a .pártoktatásban részvevők névsoréit. Az ilyen munkában nem sck a köszönet. Pártszervezeteink vezetői, vezetőségi tagjai beszélgessenek el minden párttaggal, értsenek szót velük, magyarázzák meg a pártoktatás fontosságát. Ne legyen olyan .beszélgetése napjainkban a kommunistáknak, ahol. nem esik szó a pártoktatásban való részvétel fontosságáról. Az ailapszerveze- tek száméra ez évben nincs előírva,

szem előtt tartásával munkánkat végezni, de nem értünk azzal egyet, hogvha nem figyelmeztetnek bennünket, akkor nem csinálunk semmit. Akkor is tesszük felelősségünk teljes tudatában azt, amit a párt vár telünk, ha követünk el sok esetben hibákat is. A cikk néhány javaslatot vet fel. Ebben kioktat bennünket. Ez kissé iskolás ízű, pl. 2. pontjában ezt írja: »ha a szükség kívánja, merjék megváltoztatni a vetésforgót«. Nem mondott semmi újat, erre nem kérünk kioktatást ilyen formában. Ha itt lett volna, akkor tudná azt, hogy nem októberben, hanem már augusztusban, amikor az őszi vetések előkészületei megindultak, a vetésforgó megváltoztatásának szükségességével foglalkoztunk, sőt felülvizsgáltuk minden tsz-ben, hogy miképpen lehet a vetésforgót megváltoztatni.

Azt írja a cikk: »Még januárban is vetőgépek járták a táblákat«. Ez nem igaz, nem vetettek januárban.

A cikk írója — mint vesszőparipán — gúnyosan hangsúlyozva emlegeti, hogy a Minisztertanács, a Földművelésügyi Minisztérium, a Megyei Pártbizottság szorgalmazhatja a vetést, de olyan utasítást még senki nem adott, hogy sártolólemezeket szereljenek a csoroszlvák elé. Erről már fentebb írtunk, ezt most nem is vitatjuk itt. Vajon az lett volna-e a cikkíró szerint a helyes, ha felsőbb szerveink szorgalmazására azt válaszoltuk volna, hogy nem lehet vetni? Nem a mi véleményünk az, hogy ez a válasz helytelen, káros lett volna; csak azt válaszolhattuk, hogy a helyzet mérlegelésével, dűlőnként vagy holdanként megvizsgálva a területeket, de akkor is vetni és vetni. Helytelen most fél év múlva ezt ellenünk fordítani.

Nem ártott volna a cikk megírása előtt, ha írója is elővette volna a lap október—novemberi számait, ha visszagondolna arra a türelmetlenségre, amikor még késő este is — ha

hogy a párttagság hány százalékát kéül bevonni pártoktatásba. Azt kell azonban biztosítani, hogy a párttagság zöme tanuljon, s a pártonkívüliek közül elsősontaan azok, akikkel az alapszervezeteknek tervei vannak:

Időben szervezzük meg az ellenőrzéstA propagandisták és a hallgatok kiválogatásával együtt, járási pártbizottságaink megfelelően foglalkozzanak az ellenőrzés megszervezésével, a az ellenőri gárda kialakításával. Sok segítséget jelentene az alapszervezetek száméra, ha az ellenőrök már a kiválogatás során lenn a területen nyújtanának segítséget. De hasznos lesz ez az ellenőrök szóméra is, mert megismerhetik a propagandistát és a hallgatókat az év elején, így konkrét segítséget tudnak adni majd egész évben.

A kiválogatás, a szervezőinunka mellett a járási pártbizottságok ne feledkezzenek meg a járási pártmunkás könyvtáriak felkészítéséről

sem. A járásokban jóliképzett elvtársakra kell bízni a pártmunkás könyvtárak vezetését, elvileg és gyakorlatilag fel kell készülni a propagandamunka előtt álló feladatok megvalósítására. Elsősorban arra, hogy a propagandistáknak és az oktatási ellenőröknek egész év során megfelelő elvi és módszerbeli segítséget nyújtsanak:

Maximális segítséget a DISZ-szervezeteknek I

A napokban kezdték meg a DISZ- szervezetek ás az 1956—57-es oktatási év előkészítését. Pártszervezeteink többéves oktatási tapasztalaitokkal rendelkeznek. Minden lehetőségük megvan arra, hogy maximális segítséget nyújtsanak a DISZ-szervezetek számára. Különösen fontos ez pl. a DISZ szervezett »Marxizmus—ieni- niznnus alapjai« tanfolyamoknál, ahova megfelelő propagandistákat kell biztosítani. De fontos a pártszervezetek segítsége a DISZ-oktatás minden területén.

Az 1956—57-es pártoktatási év előkészítése körültekintő, alapos, jó kommunista munkát követel meg. Pártoktatásunk fő feladata, hogy egyre több önállóan gondolkodni tudó kommunistát neveljünk, akik bátran és alkotóan vitáznak. A járási pártbizottságok, az alapszeirvezetek jó munkájától] függ az adott területen az 1956—57-es pártoktatási év előkészítése. A jó előkészítéstől függ a siker, a KV határozatának megvalósítása a megye területén.

Ruttkai Ferenc, a Megyei Párt-VB agit.-prop. osztályának munkatársa.

egész nap szakadt is az eső — a vetés állásáról kért tájékoztatót, hogy a lap másnapi számában bírálhassanak, ugyanakkor tehetetlenséggel vádolta a mezőgazdasági szakembereket.

Kétségtelen, hogy munkánkban még vannak hiányosságok, sok hibát követünk el. örömmel fogadjuk a lap minden olyan bírálatát, amely megfontolt, alapos és segíteni akar. A Somogyi Néplap számtalan helyes cikkével, írásával segítette a mező- gazdasági szakemberek előtt álló munkákat, a szocialista mezőgazdaság kialakítását, a terméshozamok növelésének harcát. De munkakedvünket elveszi az olyan vélemény, amely a cikkben egyöntetűen jut kifejezésre.

Mi, a Megyei Tanács Mezőgazda- sági Igazgatóságának szakemberei és dolgozói ezúton is kifejezésre juttatjuk, hogy a jövőben is igyekszünk tudásunk legjavának felhasználásával a mezőgazdasági termelés fellendítéséért eredményesen harcolni, és ebben — úgy érezzük — egyetért velünk a megyében dolgozó minden becsületes mezőgazdasági szakember.

A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának dolgozói * * *

Megjegyzésünk: Leközöltük a cikket, minden kitételével együtt. Örömmel vettük, hogy választ kaptunk a Mezőgazdasági Igazgatóságtól. De mennyivel nagyobb lett volna ez az öröm, ha csak egyetlen — mondd és írd: egy(!) sor lett volna arról, hogy mit 'esznek az idén — már ma! — a tavalyi hibák kiküszöböléséért. Hisz mi így írtuk cikkünket: '■'«"harmad része — kiinduló tételként — a múlttal foglalkozott, kétharmad része pedig elemzés és néhány szerény javaslat volt Higgyék el, hasznosabb lett volna, ha az elvtársak is ezt teszik, ahelyett, hogy a 150 gépelt soron keresztül önigazolást írnak.

Szerkesztőség

ünttLitttk witq, kaiafiút&kat!

50 éve volt Maróton aratósztrájk

A napokban volt 50 esztendeje annak, hogy Maróton, a marcali járásban, Somogysám- sorvtál 2 kilométerre aratósztrájk zajlott le. Marót-puszta 1945-ben lekerült a térképről is. Istállóival, sertésólaival, magtáraival eltűnt a tájból. A helyén — 52 házzal — új utca kezdődött, Somogy- sámson kiegyenlítő részeként, Kossuth utca néven. Lakói nem is nevezik magukat ma- rótiaknak, hanem sámsoniaknak. Maróihoz sok fájó és kellemetlen emlék tapad a régi »úri« világból.

Marót különben igen erős település. Helyén két falu állt: Nagymarót és tőle északnyugatra Kismarót. Az előbbi vasút járói, az utóbbi középkori templomáról volt nevezetes. Mindegyiknek, a helyét elárulják a tégladara- bak, kövek és csontok, amelyeket a szántó emberek ekéje felvet.

A »Vári tábla« és »Szentegyházi dűlő«

őrzi emléküket. A török-korban vér, azután pedig veríték és könny tapad hozzá. Marót-puszta 1350 hold príma földje a 18 000 holdas keszthelyi Hunyadi grófok birtoka volt. 1906-ban 65 cseléd lakta, 400 családtaggal. Ezek 11 cselédházban nyomorogtak, Két-három család lakott egy szobában, négy-öt családnak volt közös konyhája. Ki- lenc-tíz család lakott külön szobában.

De mégsem eg volt a sztrájk oka. A munkaidő nyáron, az aratás idején hajnali fél 2-kor kezdődött és este 9 óráig tartott. Hajnalig meg kellett etetni, mindent elrendezni, hogy virradatkor munkába állhassanak. A konvenció igen csekély volt. Egy negyedévre 75 kiló búza, 2 mázsa rozs, 2 méter tűzifa, kevés pénz. Ehhez járult egy évre egy tehén tartása, egy hold kukoricaföld használata, 150 négyszögöl krumpliföld és fél hold rét használata. Ebből megélni nem tudtak. Ünnepszámba ment a kenyérsütés is. Erejüknek emberfeletti kihasználása, a túlcsigá- zottság, a gyatra táplálkozás elkeserítette őket. Csak alkalom kellett hozzá, hogy ez az összegyűlt keserűség kirobbanjon.

A mezőgazdasági munkásság öntudatra ébredésének már 1905- ben mintegy 140 helyen adta tanújelét azzal, hogy kisebb-na- gyobb sztrájkban tört ki. Jobb és igazságo- • sabb életet akartak. A marcali járásban több helyen jelentős sztrájk zajlott le: Csákányban, Szőkedencsen, Dá- vod-pusztán, Sávolyon, Márton-pusztán, Bö- hönyén, Niklán, Ga- dányban, Négyzöldes- pusztán, Kopár-pusztán, Sávoly gyóta-pusz- tán. Ezeket a megmozdulásokat kegyetlenül elnyomták, de kénytelen-kelletlen kellett valami engedményt adni,

A következő évben, 1906. június végén robbant ki a nagyobbik forrongás. A sztrájk úgy kezdődött, hogy a Péter—Pál előtti napon fél 2-kor az embe'rek nem etették meg állataikat. Az ökrök, lovak, tehenek nyugtalanul bőgtek, nyerítettek az istállókban. Kiffer Antal intéző nyugtalanul szaladgált az emberekhez. Azok kijelentették: ilyen bérért nem dolgoznak többé! Az intéző 6 óra körül küldöncöt menesztett Marcaliba és onnan leért segítséget. Hosszú, termetes csendőrök érkeztek 10 óra körül Marótra. Felszólították a sztrájkotokat, hogy azonnal fogjanak munkához.

De azok meg se hallgatták a durva intelmeket. A csendőrök ezután a sztrájk két szervezőjét és vezetőjét: Kánya Józsefet és Világos Istvánt kiragadták, megkötözték, s az irodába vitték. Ott vallatták tovább. A felnőtt lakosságot persze távoltartották. Az egyik szemtanú 12 éves korában (most 62 éves kíváncsiskodott az ajtónál. Ott hallotta, hogy nagyon verték őket. Később Marcaliba kísérték és becsukták a sztrájkolókat. Az állásukból pedig valamennyit azonnal elbocsátották. A többieket így tudták megfélemlíteni. A szabadlábon maradtak aztán elkezdték szórványosan a munkát. Látták: a karhatalommal szemben nem tudnának győzni.

Az 1905 és 1906-i ma» róti sztrájkolok közül már csak négy ember él: három Somogysám- sonban, egy pedig, az öreg Bakai György bácsi Szegerdőn. Két somogysdmsoni arató 80 éven felül is egyenes derékkal öregedik. Nyugodt vonásaikon már nem látszik meg az egykori küzdelem. Az egyik nagy, magas bácsi, a másik kicsi, alacsony ember, Jó szomszédok. Elbeszélgetnek egymással a múltról. A harmadik munkás 32 éven át volt aratógazda. Most 73 éves. Sajnos, az ágyat nyomja, mert a régi robot letörte.

A többi munkásharcosok már nyugszanak. Korhadt fakeresztek egy-egy nevet mutatnak: Kisek, Nagyok, Véghek, Vighek, Bakaiak, Baniczok, Kesztyűsök, Pimmerek, Ká- lócziak neveit, ök álmodtak egy szebb, boldogabb világról. Harcoltak érte egész életükkel. Az unokák már elérték ezt az új világot.

<Ti pedig, munkába igyekvő emberek, ha az akácillatos Marót — Felsősámson — felé igyekeztek, emeljétek meg kalapotokat a temető előtt, mert akik ott pihennek, megérdemlik azt.)

SZABÓ LÁSZLÓ

A szakszervezeti tagságra vonatkozó adatok igazolásának módosítása

A szakszervezeti tagsággal járó előnyök kibővítésével kapcsolatos eljárási szabályzat szerint a szakszervezeti tagságira vonatkozó adatokait tagsági könyvvel kell igazolni. Jelenleg a nem üzenni kifizetőhelyhez tartozó, és az 'alközpont székhelyén kívüli munkahelyen dolgozók postán küldik meg tagsági könyvüket. Ez egyrészt az elvesztés veszélyét rejti magában,, másrészt postaköltséget jelent a dolgozónak, és az SZTK-nak is.

Ez indokok alapján a szakszervezeti tagságra vonatkozó adatok igazolását 1956. július 1-től így módosítjuk:

Az alközpont székhelyén kívüli munkahelyen dolgozók július 1. után nem küldik he tagsági könyvüket a 75 százalékos táppénz vagy az anyasági; temetési segélykülönbözet igénylése alkalmával. A szakszervezeti tagságra vonatkozó adatokat a munkahelyen működő üzemi (szakszervezeti) bizottság igazolja a szolgáltatás igénybevételéhez előírt nyomtatványon, a munkáltatói igazolványon, mezőgazdasági igénylőlapon. Az igazolás csak az üzemi (szakszervezeti) bizottság bélyegző lenyomatának feltüntetése mellett fogadható el hitelesnek;

Egyes építőipari vállalatok vidéki munkahelyein' főbizalmiak vannak. A szakszervezeti tagságra vonatkozó adatokat a főbizalmiak tagsági könyv vagy tagnyilvántartólap alapján igazolják. Mivel ők bélyegzővel' nem rendelkeznek, a kifizetőhely mellett működő üzemi bizottság lát ja el az igazolást bélyegző lenyomattal.

Ha a munkáltatói igazolványon, mezőgazdasági bólyegllapon, az üzemi (szakszervezeti) bizottság igazolása hiányzik, vagy az adatok hiányosaik, a szükséges adatokat az »Igazolás a munkáltatói igazolványon hiányzó adatok pótlásához« (A. 3517— 2/a. r. sz.) című nyomtatványt kell1 felhasználni.

Az új igazolási rendszer 'bevezetése érdekében az említett nyomtatványok módosításáról gondoskodtunk. Mivel a meglévő készletek miatt még előreláthatóiLag néhány hónapig régi típusú nyomtatványok is forgalomban maradnak, az igazolások céljára átmenetileg külön »Igazolás a szak- szervezeti tagságról« című nyomtatványt készíttettünk. E nyomtatványok az al központnál beszerezhetők;

Ha a dolgozó személyesen nyújtja be a 75 százalékos táppénzhez vagy az anyasági, ,temetési segélykülön,bűzeihez iratait, az eddigi 'gyakorlat szerint járunk el, vagyis a szükséges adatokat a tagsági könyv alapján állapítjuk meg. SZTK MEGYEI ALKÖZPONTJA, KAPOSVÁR

Kellő mennyiségű és nagy választékú kertimag a másodvetéshez

A csapadékos időjárás kedvező feltételeket teremt a másodvetéshez. A tarlókon mindenütt el lehet vetni a különböző rövid tenyészidejű növények magját, hogy ugyanarról a földről két termést takaríthassunk be. A Kertimag Vállalat is felkészült erre a munkára, s szakboltjaiba körülbelül 150 000 csomag, másodvetésre alkalmas kertimagot küldött. A választék is bőséges: csemegekukorica, borsó, saláta, sárgahüvelyű bab, rövid tenyészidejű káposzta, rövid sárgarépa, cékla, őszi-, téli retek és sok más zöldségféle között válogathatnak a termelők.