Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-31 / 179. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. július 31. HÍRADÁS A MEZŐKRŐL Tolna, Baranya, Somogy gépállomásai versenyében hátul kullogunk! Érdekességek .....................................................................Illlllillllllll • „ „ _ Ä_________ I i n n e n-o n n a n BŰNÜGYI NATURALIZMUS Somogy, Tolna, Baranya gépállomásai versenyében megyénk gépállomásai az utolsó helyen kullognak. A szorgosabb és jobb munkaszervezéssel dicsekvő Tolna és Baranya például gépi aratásban is 45—46 százalékot ért el, ezzel szemben a mieink alig haladták túl a 31 százalékot. A kombájnaratásban is Tolna vezet, Baranya nyomonköveti, ezzel szemben alig teljesítettek fele annyit a mieink. A nyári betakarítással egyidőbe •eső gépi növényápolásban Tolna a somogydöröcskei Béke Tsz-be beosztott traktorosok a Karádi Gépállomástól. Traktorok, kombájnok, aratógépek állnak, mert nincs üzemanyag, ekevas és egyéb kisebb javításhoz szükséges alkatrész. A traktorosok, gépkezelők telefonon kértek anyagokat a gépállomástól, azonban ígéreten kívül egyebet sem kaptak. Csütörtökön éppen arra motorozott 149,9, Baranya 105, Somogy gépállomásai pedig 74,3 százalékos teljesítményt mutatnak fel. Tolnában és Baranyában nagy lendülettel folyik a cséplés, — a somogyi gépállomások a cséplési tervet szombatig csak 5,9 százalékra teljesítették. Itt az ideje, hogy gépállomásaink sürgősen változtassanak ezen a munkatempón és a mezőgazdaság termelékenységét emelő nemes versenyben méltóbb helyet foglaljanak el. , Pásztor elvtárs, az igazgató és Hu- minszki elvtárs, a főmezőgazdász, de bizony ők meg sem kérdezték: miért áll a négy kormos traktor, az aratógép és a kombájn. Motorukon továbbszáguldottak. Vajon őket nem bántja a gépkiesés? Sürgős intézkedést kérünk. Németh Lajos Jó fát tehetünk a tűsre Az idén öt szomszédos országból szerezzük be a tűzifát. A téli szükséglet kétharmad része már meg is érkezett. Déli szomszédunktól, Jugoszláviától az előző évinél nagyobb mennyiségű: húsz százalékkal több fát rendeltünk. A jugoszláv fával megrakott vagonok folyamatosan érkeznek. Az idén nagymennyiségű tűzifát kapunk Romániából. A háztartások beszerezhetnek csehszlovák és lengyel fát is. Az előző évekhez hasonlóan most is vásároltunk tüzelőt Ausztriából, ahonnan a megrendelt fát már el is küldték az erdőgazdaságok. Az illetékes szervek úgy határoztak, hogy a hazai erdőkben kitermelt, jóminőségű rönköket gazdaságosabban használjuk fel, mert azokból nem tűzifát, hanem elsősorban szerfát nyerünk és ezzel csökkentjük a szerfa importját. Ezért külkereskedelmünk a tavalyinál 25 százalékkal több tűzifát szerez be. Űj magyar mezőgazdasági gépek Az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás egyik kiemelkedő látványossága lesz az új magyar mezőgazdasági gépek bemutatója. Több mintapéldányt a kiállításon először tekinthetnek meg a szakemberek, a termelők. Ezek között van az ACM—343 jelű, bálázóval és pelyva- tankrikocsival felszerelt kombájn. Az új magyar arató-cséplőgép vágószerkezete alkalmazkodik a talaj egyenetlenségeihez, s így a lehető legkisebb tarlót hagyja. A közelmúltban számos függeszthető munkagépet szerkesztettek a Zetor-traktorra, amelyek elsősorban a termelőszövetkezetek munkáját könnyítik meg. Nagy érdeklődésre számíthat például a függesztett négyzetes kukcnicavető- gép, váltva forgató eke és több, az építkezésekhez használható munkagép miiint a betonkeverő vagy az univerzális famegmunfcáló gép. Megvitatják az olvasók az 1957. évi könyvkiadási terveket a Megyei Könyvtárban Az elmúlt évek során sokat nyert könyvkiadásunk az olvasókkal való vitákból, a könyvkiadási tervek megbeszéléséből. Ezért állandó gyakorlattá lett az évi tervek előzetes vitája. A könyvkiadók az 1957. évi könyvkiadási tervek Somogy megyei vitáját augusztus folyamán rendezik meg a Megyei Könyvtárban. Augusztus 7-én a Mezőgazdasági Könyvkiadó, augusztus 14-én a Szép- irodalmi, Űj Magyar, Magvető, Művelt Nép, Akadémiai, Ifjúsági Könyvkiadó tartja tervvitáját. Az érdeklődőknek, a vitában résztvevőknek kívánságára a Megyei Könyvtár díjmentesen megküldi az 1957. évi könyvkiadási tervek tájékoztató köteteit. Salvatore Gúla, az Olaszországban rendkívül kelendő bűnügyi regények szerzője börtönbe került. A Der Siern című nyugatnémet folyóirat közli az őrizetbe vett »író« érdekes beismeréseit. 1953 nyarán — mondja Gúla — egy olyan könyvön dolgoztam, amelynek hősnőjét meg kellett ölni. Elhatá- roztam, hogy méreggel küldöm a másvilágra. Azonban az volt a baj, hogy még soha nem láttam, hogyan haldoklik a mérgezett ember. Gúla hamar megoldotta a problémát. Mégpedig úgy, hogy megmérgezte saját feleségét. Karosszékében give figyelmesen szemlélte felesége kínhalálát, majd néhány hónap múlva színesen leírta a megmérgezett agonizálását. Könyve nagy sikert aratott, s ez arra Bismarck — osztrák császár? A nyugatnémet oktatási rendszert dicséri az alábbi eset: a kötai kereskedelmi kamara a kereskedelmi és ipari tanoncck utcVó írásbeli vizsgája alkalmával kérdőívet juttatott 1507 kereskedelmi éa 245 ipari itancnchoz azzal a céllal, hogy tájékozódjék érdeklődési körük iránt. Arra a kérdésre, vajon ki volt 'Bismarck, a 18 és fél esztendős fiataloknak mindössze kétharmada tudott válaszolni. A többiek ilyen választ adtak: szövetségi elnök, osztrák császár, az első hajó tervezője stb. Furkósbotokkal angol páncélosok ellen A lüneburgi pusztán, a nyugatnémet Soltau járásban, puskákkal és furkósbotokkal felfegyverzett parasztok támadtak egy angol páncéüosiegységre. A iparasztok földjeiket őrizték, amelyek termését a páncélosok gyakorlatozás közben nem egyszer teljesen elpusztítják. Az egyik paraszt egy angol páncélos elé vetette maigát. Amikor az angol parancsnok azzal fenyegetőzött, hogy a Újabb földmozgás Budapestről délre A budapesti földrengésmérő műszerek ma reggel 8 óra 30 perckor — a januári földrengésnél gyengébb — földmozgást jeleztek. Az első értékelés alapján a négy fok erősségű földrengés góca Budapesttől délre Dunaharaszti irányában, körülbelül negyven kilométerre lehetett. Kárról nem érkezett jelentés. buzdította, hogy új téma után nézzen. Házasságra lépett tulajdon nővérével de minden esetre máshová költözött. Nem tudjuk, miről szól Salvatore Gúla újabb könyve, csak annyit tudunk, »hogy a véletlenek összeJátszódása következtében« a kiváló szerző a rács mögött csücsül. Családjával együtt megjelent a választási lajstromozáson, ahol az egyik tisztviselő felismerte. A második feleségére vonatkozó kérdésekre olyan zavaros válaszokat adott, hogy a tisztviselő feljelentette a rendőrségen. Nemsokára kiderült a titok és fény derült a mérgezéses rémtörténet rejtélyeire is... Hiába a művészet áldozatokat követel! — EGYHETES TANFOLYAM KEZDŐDÖTT hétfőn a megyei földrendezőik részére. A tanfolyamon 50 agrcnómius és földrendező vesz részt. Megtárgyalják a termelőszövetkezeti földek tagosítását szabályozó minisztertanácsi rendeletét. — Johan József zicsi öt és fél holdas kisparaszt «-Piros« nevű 88 pontos szép magyartarka tehenét kiállításra jelölték, mivel tejhozama 6000 literen felüli, zsírtartalma pedig 3,9 százalékos. Hozzászólás a „Termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátásáról" c. cikkhez örömmel olvastuk lapjukban a Termelőszövetkezeti Tanács javaslatát a kiöregedett tsz-tagok nyugdíjellátásáról. Erről szeretnék én is írni. Szerintem ez a kérdés csak intézményesen, a tsz-en kívül álló szervnél — mint pl. az SZTK — volna megnyugtatóan biztosítható, vagy egy országos szövetkezeti alap keretében. Szerintem a biztosítási alap elsősorban az eddig is már sok vitára okot adó, úgynevezett föld járadék összege volna, ami éppen a sok vita miatt a legtöbb tsz-ben nem is kerül kifizetésre, bent marad a közös pénzosztalékban. Ezt az összeget, ha szükséges, még pótolni lehetne minden évben a tsz-tag által megszerzett munkaegység értékének bizonyos kis százalékával. A földjáradékot illetően a vita abból származik, hogy a földnélkül belépett tag munkaegység szerinti osztaléka annyival kevesebb, amennyi reája jut a kifizetendő földjáradékból. Elgondolásom szerint a nyugdíjjogosultságot nemcsak az eltöltött évekhez, hanem a munkaegységekhez is kötni kellene. Most kezdetben férfiaknál 1200 munkaegység és 65 éves kor, nőknél 800 munkaegység és 60 éves kor lenne a határ. A kevés munkaegységgel tehát 1—2 évi tagság után már kiöregedő tagok a szociális alapból kapnának támogatást. Földes Lajos tsz-könyvelő. Kánya. Állami gazdaságainkban is már az utolsó rendeket vágják Eddig négy — a scmogytannócai, balatcnújhelyi, iábodá, alsóbogáti — állami gazdaságiból jelentették az aratás befejezését. A többi gazdaság, a .gépek lehető legjobb kihasználásával fáradoznak azon, hogy az utolsó szál kalászost is egy-két napon -belül levágják és betakarítsák. Kiváló eredmények születtek a kombájnosok, aratógépkezelők versenyében. A KOMBÁJNOSOK VERSENYÉBEN: Kombájnos: Áll. gazdaság: Betakarított terület: Csilüiaigpusztai 328 hold Marcali 214 hold Kaposvári 199 hold AZ ARATÓGÉPKEZELÖK VERSENYÉBEN: Aratógépkezelő: Áll. gazdaság: 1. Csörgő István Tengődi 2. Antal József Tengődi 1. Király János 2. Mihalics Géza 3. Vasvári Géza Betakarított termés: 3306 mázsa 2175 mázsa 1935 mázsa Béták, terület: 187 hold 154 hold 3. Szanyi István Somogy tamócai 151 hold üzemanyagot alkatrészt, ekevasat kérnek páncélossal keresztülgázolnak a paraszton, a parasztok közösen nekitámadtak a .páncélos egységnek pusr káikkal és furkósbot- jaskkai és visszafordulásra kényszerítették a pánciéiöscifcat. 90o 000 nyugatnémet vándorolt ki a tengerentúlra Hivatalos adatok szerint Nyuigat-Nómetox- szágból 1945 óta összesen 900 000-en vándoroltak ki tengerentúli országokba. 1955-ben 48 567-en vándoroltak ki a tengerentúlra. Többe kerül a leves, mint a — tojás A Nürnbergiben székelő Német Feltalálok Szövetsége nemrég adta ki a szabadalmazott találmányok katalógusát. Húszezer szabadalom közül talán! a lég- érd ekeseb b a to jásfeltörő .gép. Csak egy kart kell meghúzná, mire egy penge leereszkedik és máris levágta a tóját hegyét. A gép mégsem vélt >be — feltalálója nem kis .bánatára —, mert túl nagy helyet foglalna él a lakásokban. Magassága ugyanás két és fél méEz aztán a hűség! Római jelentés szerint Tnientben megesküdött egymással Maria Brechetti és Amgelo Ferrari, akik mindketten 70 éven felül (vannak. Az új házasok 50 évvel ezelőtt, még jóval az eljegyezték el egymást. Ősi várost találtak Bogota közelében Ccűlumihiában, Bogota közelében ásatási munkák során egy ősi város maradványaira ibukkantak. A várost becslések sízerint már jónéhány évszázaddal Dél-Amerika spanyol meghódítása előtt építették. Több mint százezer esztendős koponya Szüjovákáólban egy emberi koponyát találtak, amelynek korát 120 000—150 00A esztendőre becsülik. 8 fok hideg Brazíliában Dél-Brazíliában hi- deghulllám vonul végig, a hőmérséklet higanyoszlopa az elmúlt tér, súlya másfél mázsa és 5000 különböző napokban mínusz 8 fo- alkatrészbői áll... kig süllyedt le. r Miért küzdünk a kísérleti atomrobbantások ellen? »Salzburg környékén ismét rádió- aktív eső hullott.« Még agy esztendeje sincs, hogy az egyik legtekintélyesebb svájci műszaki folyóirat, a Technische Rundschau hasábjain »Nem túlságosan kicsiny-e bolygónk atomrobban tás ck számára?« címmel éles hangú cikk jelent meg. Itt csak néhány sorát idézzük: „Enyhén szólva aljasság...“ »Az atommag hasításával felszabadított energia kettős arculatú. Egyrészt nagy mértékben segítségére lehet az emberiségnek, feltéve, hogy minden óvó intézkedést megteszünk felhasználásánál. Másrészt azonban Olyan pusztulást és nyomort idézhet elő bolygónk előnyei között, amihez foghatóra más energiafajta képtelen. A Bikini-szigetnél múlt évben végrehajtott hidrogónboroba-robbaniás rádiióaiktív hamuesője például a ki- számítottnál szélesebb körzetben éreztette hatását, úgyhogy sakkal nagyobb területet kellett volna tilos övezetinek nyilvánítani. Éppen ez a kásérlet bizonyította, milyen felmérhetetlen veszélyeket rejt magában a tömeges robbantással felszabadított atommag-energia, és mennyire megbízhatatlanok egyes áltudósok megnyugtató kijelentései.« »A japánok, akik két kísérleti terület között élnek, mindenesetre sokkal komolyabban veszik a kockázatot, mint sok felelős amerikai és európai tényező. Néhány emberük már eddig is sokat szenvedett...« »Felvetődik az a komoly kérdés, vajon aránylag sűrűn lakott bolygónk nem 'kicsiny-e ilyenfajta kísérletekre. Enyhén szólva aljasság a levegőt rádióaktáv anyagokkal megfertőzni, és emellett átlagos feldúsuiást feltételezni. A rádióaktivitás mértéke ugyanis a robbantástól távoleső helyeken valamilyen okból lényegesen felülmúlja a számított szintet.« Rádióaktív eső Európában Néhány héttel ezelőtt — és az elmúlt napokban újból — Salzburgban és Ausztria többi más helyén észleltek rádióaktív felhőket és esőket, holott a legközelebbi robbantás a szomszéd országoktól sok ezer kilométerre történhetett. Olaszországból, Franciaországból és más nyugat-európai országokból — csupán az elmúlt évben — ugyancsak többször jelentették a levegő és a csapadék szokatlan mértékű radioaktivitását. De az Amerikai Egyesült Államok területén is mérték néhányszor a légkör rádióaktív fettdúsulását. Hogy az atom- és hidrogénbarmbák robbantásainál keletkező rádióaktív sugárzás milyen pusztító hatással van az élő szervezetekre, azt a Hirosima és Nagaszaki japán városok ellen intézett amerikai atomtámadás óta mind világosabban látjuk. Az azóta eltelt 11 esztendő alatt a sugárhatás élettani következményei mind újabb áldozatokat követelnek az el pusztult két város lakói közül: a sugárzás következtében rákos daganatok, súlyos miriigybántailmak és egyéb ártalmak alakultak ki. A .besugárzott személyek azóta született gyermekei közül sokan ijesztő rendellenességekkel: vakon, süketen, nyomorékon és egyéb szervi betegségeikkel jöttek a viliágra, s az elkor- csosulás tünetei látszólag egészséges gyermekeken és felnőttekéin is mind sűrűbben jelentkeznek. Minden jel arra vall, hogy az örökölt szervi elváltozásokat a jövőben a nemzedékek hosszú sora megsínyli. A sugárzó vész Némi fogalmat alkothatunk az atombomba robbantásánál keletkező rédióaktív sugárzás mennyiségéről, ha összehasonlítjuk a gyógyászatban használt rádióaktív készítmények sugárzási. erejével. Ez mindössze néhány milligramm rádium sugárhatásával egyenlő. Ezzel szemben, ha az atombomba a földhöz közel robban és egy óriási mennyiségű port ragad a magasba, a robbantás után egy perc múlva már több kilométer magas és széles gomba alakú füsitfellhő terjeng a levegőben, s e füstgomba rádiiaktivitása több mint 800 000 tonna rádium sugárzási erejével egyenértékű. A rádióaktivitás mértéke ugyan nagy mértékben csökken, de a részecskék még 100 év múlva is mintegy 600 gramm rádium erejével sugároznak. Hidrcgénbcmba robbantásakor az atombomba rádióaktivitásának sokszorosa keletkezik. Természetesen elsősorban szél- és időjáráson módik, hegy az atom- vagy hidrogén- bomba robbantása után mennyi rádióaktív csapadék száll le és ez a «sugárzó vész« mekkora területet kerít hatalmába. A veszély mértékét a rádiióaktív anyagok összetétele is megszabja. Vannak sugárzó anyagok, amelyek hosszú időre megtelepednek a növény, állat és ember szervezetében, ahova levegő, víz, vagy táplálék formájában jutnak .be. Ha a csapadék rádióaktivitása nagyon erős, hatalmas, területet hosz- szú évekre lakhatatlanná tehet. Az embernek esetleg még lehet módja a védekezésre, a növényzet és az állatvilág azonban kipusztul. Szelek szárnyán A veszélyt még csak növeli az az egyelőre még kiszámíthatatlan jelenség, hogy a sztratoszféra magasságába ragadott rádióaktív pert és egyéb részecskéket a légáramlás olykor sok ezer kilométer távolságba repíti. Repíti a szó legszorosabb értelmében, mert 8—40 kilométer magasságban olyan sugárszarű légáramlások vannak, amelyeknek óránkénti sebessége nem ritkán a 250—300 kilométert is meghaladja így aztán az időjárási körülményektől függ, hegy hol érnek ismét földet a rádióaktív részecskék eső, hó, köd, harmat, vagy por alakjában. Részben ezeknek a nagy sebességű széláramciknak tulajdonítható, 'hogy japán halászok mintegy 150 kilcmé- tenre a csendes-óceáni amerikai hid- rogénbomba-robbantási 'kísérletek fészkétől rádióaktív hamuesőbe jutottak. Egy halász fél év múlva sárgaságban meghalt, s társai vérképében és májtevékenységében is erős elváltozások mutatkoztak. Többségük a leggondosabb kórházi ápolás ellenére is sárgaságba esett. A hamueső után 16 nappal a bajótest anyaga még ártalmaséin sugárzott, s egész halra- kemányát meg kellett semmisíteni nagyfokú radioaktivitása mcatt. Útlevél és vízum nélkül Egy későbbi hidrcigémrobbantás utóm egy japán hajó a bikini kísérletektől mintegy 1800 kilométerre tartózkodott. Nyolc nap múlva, amikor hazaért, sugárzása még mindig kétszer nagyobb volt a tartósan elviselhető mennyiségnél. A japán halászhálók, amelyek ezitíőtájt futottak be hazai kikötőikbe, még a robbantások színhelyétől 3200 kilométerre távoleső vizekből is rádiióaktív haltömegeket húztak ki fedélzetükre. A robbantásokat követő első napokban olyan halak kerültek hálóba, amelyek csak felületükön voltak rá- ddóaktívak. Pár héttel később .már növekvő mértékben olyan halak estek zsákmányul, amelyeknek belső szerveit is átjárta a rádióaktív fertőzés. A tenger vize ugyancsak nagy mélységekig és széles kiterjedésben vált radioaktívvá. Japánban pedig ismételten olyan esők hulltak alá, hogy a ciszternákban felfogott víz nemcsak főzési, hanem ipari célokra is alkalmatlan volt. Szelek viszik és hozzák a sugárzó vészt, s a szelek nem ismernek országhatárt: nem kémek útlevelét és vízumot. Földünk és légköre egy és oszthatatüán. Ezért küzdünk nemcsak az atomfegyverek, hanem a kísérleti atomrobbantások haladéktalan betiltásáért is. K (Sáspár László
