Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-29 / 178. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP. Vasárnap, 1956. július 29, ágrábi képeslap A festőművésznek könnyű volna vásznán megörökíteni Zágrábot. Festői a fekvése. Az ód.onváros és az új Zágráb együttesen a legkülönbözőbb színekben pompázik. A háttérbe nyúló zágrábi hegyek, a Szljeme 1043 méteres csúcsával együtt teljessé teszik a képet. Az egyre épülő és szépülő Zágrábról néhány képet szeretnénk bemutatni, amit a somogyi sportolók ottjártukkor láttak. Társasutazásnál elmaradhatatlan a csoportfénykép. Igaz, hogy az oly szép városban, mint Zágráb, nem könnyű mindenkit egyszerre a fényképezőgép lencséje elé állítani (Morvái, a futballcsapat középcsatára például el is veszett, s három órán át kerestük, míg megtaláltuk). Amikor a Zágrábi Múzeum lépcsőjére felsorakozott a Somogy megyei sportküldöttség, még mindenki meg volt. Zágrábot 120 km választja el az Adria partjától. Zágráb mégis »déli« képet mutat. A kávéházak, éttermek kerthelyiségeit sokfelé díszítik hatalmas pálmafák. A Zágrábban járt somogyi sportemberek szívesen álltak a pálmafák tövébe, márcsak azért is, hogy a tűző nap melege elől árnyékot találjanak. & 7ágráb világváros jellegét bizonyítja a Republika térről készült felvételünk is. Az utcák forgataga még nagyobb, mint a képen látszik, ugyanis zágrábi tartózkodásunk napján a 40 fokos hőség elkergette a tűző napról a járókelőket. Szóltunk mái- a Zágrábban tapasztalt amerikai hatásról is a cowboy-fnmekről, a cowboy-nadrágokról. A félig eltakart nagy plakát azt mutatía, hogy a RUGBY is eljutott Zágrábba. & Külföldön ját va jólesik hazai híreket hallani, hazai újságot olvasni. A szinte minden utcasarkon elhelyezett újságos pavilonokon nemcsak a legkülönbözőbb jugoszláv napilapokat és folyóiratokat (különösen ez utóbbiak száma igen tekintélyes) lehet megvásárolni, hanem ha az embernek szerencséje van, magyar újságot is. Miután hiányos nyelvtudásunk miatt a zágrábi újságokat »hamar kiolvastuk«, mi is hazai újságot kerestünk a pavilonban — de nem volt szerencsénk. MITOLÓGIA V I L Mit jelent a,sziszifuszi" munka? Irta: JÓLESZ LÁSZLÓ (Nemegyszer halljuk a napi életben, olvassuk újságokban, másutt ezt a kifejezést: sziszifuszi munka. Olyan munkát értünk ezen, amelybe valaki igen sok erőt fektet, és vagy nincs eredménye, vagy nincs az eredmény arányban a ráfordított munkával. Mint mindennapi életünknek sok más kifejezése, ez is a görög mitológiából ered. Az itt következő meséből persze nem elég annyit kiolvasni, hogy a bűn bűn- hődéssel jár. Inkább arra gondoljunk, hogy magának a sziklának feiherigerhése a hegyre a bűn: ha a hegyet megemeli az ember, közeljut az istenekhez, s ezt nem tűrhetik, ezért kell bűnhődnie az embernek. Itt érintkezik mesénk a Bábel tornyának meséjével.) A GÖRÖG Élt egykor a szép görög földön, Korinthoszban egy hatalmas király, Aiolosz fia: Sziszüphosz. Ez a Sziszüphosz különös kedvét lelte abban, ha az embereket vagy az Isteneket valamilyen ravaszsággal, csellel rászedhette. Vagyonát is úgy gyarapította, hogy azon a keskeny tengerszoroson, amely Hel- íaszt Peloponnészosztól elválasztja, megtámadta az arra járó utasokat s kifosztotta őket. Rendszerint felment elszánt csapatával valamelyik sziklára, amely alatt az út vezetett és onnan henqeritettek hatalmas köveket az arra haladókra. Erőszakos, gonosz ember volt tehát Sziszüphosz, és híre messze elterjedt a földön, de mégsem mertek szembeszállni vele. Egy ízben magát Zeuszt is magéra haragította. Ügy történt a dolog, hogy az Olümposz ura, az istenek leghatalmasabbja, szerelembe esett. Földi lányra vetette szemet, a szöghajú Aiginára, Asz- posz leányára. Zeusz hízelgő szavakkal már-már rávette a leányt, hogy menjen vele cserélje fel atyja egyszerű házát az ö káprázatos palotájával. Hanem Sziszüposzhosz tudomást szerzett Zeusz szándékáról, és elárulta őt Aszoposznak. Zeusz szörnyű haragra gerjedt, szeme villámokat szórt, és Thanatoszt a halált kemény szóval utasította: »Vidd le Sziszüphoszt Há- dész országába, az Alvilágba!« Thanatosz nem habozott, elindult és hamar odaért Sziszüphoszhoz, hogy magával vigye az Alvilágba. Sziszüphosz azonban elővette minden ravaszságát, és rávette Thanatoszt, hogy mielőtt elindulnának az Alvilágba tekintse meg Sziszüphosz börtönét. A halál istene ezúttal ügyetlen volt. Engedett Sziszüphosz kérlelésének, és amikor betekintett a mély börtön ajtaján, Sziszüphosz taszított rajta ecjyet, és máris rázárta az ajtót. Sziszüphosz kacagása gúnyos nevetése visszhangzott palotájának oszlopai között ekkor, amint kárörömében kezeit dörzsölte, és büszkélkedett: »Rászedtem Thanatoszt, alaposan rászedtem. Bizony különb istent is küldhetett volna hozzám Zeusz, mint ezt az ügyetlent!« Lakoma, ital, zene töltötte most be Sziszüphosz udvarát. Ugyanakkor azonban Há- dész komor arca még jobban elborult. Thanatosz volt az, aki országát, az Alvilágot gyarapította azzal, hogy a testetlen árnyak számát növelte. Thanatosz vitte az Alvilág révészének Kharonnak a sajkájába az utasokat, hogy átkelvén a Sztüxen elhagyják a földet. Nem növekedett tehát az Alvilág lakóinak száma, és azok az emberek, akiknek életük fonalát a Párkák, az élet fonalának szövői, gombolyitói és elvágói rö- videbbre szabták, tovább éltek. Maqukkal tehetetlen aggastyánok, akik már készültek az Alvilágba, hasztalan várták Thanatoszt és elszomorodtak. Mások pedig féktelenekké váltak, mert úgy vélték, hogy halhatatlanokká lettek, és hamarosan ők lesznek a világ uraivá. Hádész haragja, Zeusz bosszúsága egyre nagyobb lett. S ezért Arész, a szörnyű fegyverek, a háború istene — akit a romaiak Mars néven tiszteltek — ÁGÁRÓL parancsot kapott a Halál kiszabadítására. Arész nem habozott, azonnal útra keit., cs kiszabadította Thanatoszt. Sziszüphoszon pedig most már nem segített ravaszsága fondorlatos esze: a zord Thanatosz nem engedte el maga mellől, levitte az Alvilágba. A földön is visszatért a régi szokás: kinek mikor elérkezett az ideje, engedelmesen követte Thanatoszt, és Hádész is nyugodtan kormányozta sötét birodalmát. De nem volt nyugalma Sziszüphosznak, emberek es istenek rászedőjének, ártatlanok gyilkosának. Az Alvilágban a bűnösöknek meg kell kapniok büntetésüket. Sziszüphosz büntetése kemény volt: hatalmas kőtömböt kellett felhengerítenie egy sziklabérc tetejére — a földi életben a szikláról gurította alá a köveket, így gyilkolta az ártatlan utasokat. Rettenetes nehéz volt a kő, szörnyű nehéz volt a munka, és nem volt megállás egyre csak felfelé kellett lóditania, hen- gerítenie a követ. Azonban mikor már felért volna Sziszüphosz a kővel, abban a pillanatban meglódult a kő, és ismét legurult a hegy lábához szédítő sebességgel. És Sziszüphosznak elölről kellett kezdenie ismét. így büntették meg az istenek Sziszüphoszt gonoszságáért. De bosszújukat csak rajta töltötték ki, unokáját azonban, Belle- rophont kedvelték és segítették, amint majd fogjuk ezt is olvasni .. . úbtter&kiitk Egy boldog nap Csillebércen Évvégi jutalomként két hetet tölthettem Csillebércen, az úttörő nagytáborban. Felejthetetlen napok voltak ezek. Hosszú volna mindazt a sok és kedves élményt leírni, amiben e 15 nap alatt részem volt. Ezért csak egyet írok le, a legkedvesebbet, az egésznapos túrát. Előbb azonban a körülményeket ismertetem. A nagytábor nyolc altáborra oszlik. Ebből négyben leányok, négyben pedig fiúk üdülnek. Minden leányaltábornak van egy fiú testvér- fiúaltábora. A testvérek rendszerint együtt mennek mindenhova. A túrára is. A túra legfőbb része az akadályverseny volt. Erre egy fiú- és egy leány-őrs együtt indult. Táborozásunk negyedik napján reggel háromnegyed kilenckor indultunk. A cél — tudtuk már'— a jánoshegyi kilátó volt. Minden csoport kapott egy lezárt borítékot, melyet csal: akkor volt szabad felnyitni, ha eltévedünk. A borítékban a végcél pontos leírását találhattuk meg. Az útjelek csak a táborkapun kívül kezdődtek. Ismertük a különböző jeleket, s így nem volt nehéz előre haladni. Az első akadály szellemi volt. Egy levelet kellett megkeresni, és a benne lévő kérdésekre felelni. A kérdések úttörő ismereteinket tették próbára. Ezután már sorozatosan találtuk és küzdtük le az akadályokat. Csak néhányat említek. Egyik akadálynál pl. fatönkről kellett meghatározni az égtájakat. (T. i. arra van észalk, amerre sűrűbbek az évgyűrűk.) A másik akadálynál két fa között embermagasságban kifeszített kötélen kellett átmászni lajhármászással. Végül egy eltörött lábú pajtást kellett elsősegélynyújtásban részesíteni és az egészség- ügyi állomásra szállítani. A szerpentin-út előtt véget ért az akadály- verseny. Itt bevártuk a tizenkét óráig odaérkező pajtásokat és együtt mentünk fel a kilátóba. S olyan vidáman játszottuk a körjátékokat, hogy még az ott lévő felnőttek is hozzánk csatlakozták. Három órakor útnak indultunk. Irány a tábor volt. Beesteledett mire hazaértünk. Már messziről éreztük az Ínycsiklandozó vacsora illatát. Farkas étvággyal fogyasztottuk él a jó falatokat. Nem kellett bennünket siettetni a lefekvéssel, szívesen nyújtóztunk el puha ágyunkban. Fáradt voltam, mégsem tudtam gyorsan elaludni. Az a gondolat tartott ébren, hogy és mint kellene ezt a sok szépet hasznosítani és valakinek megköszönni Igen, tudom már kötelességem: a tapasztalatokat az új tanévben társaimnak átadni, jó munkámmal pedig meghálálni pártunknak, amit értünk, úttörőkért tesz. BÁRÁNY GIZELLA, a Hámán Kató áll. ált. isk. VIII. o. tanulója. Kirándulás Csütörtökön történt. A csillagbér- ci úttörő nagytábor területén még csend honolt, csak az őrségben levő pajtások lépted hangzottak. Csakhamar felharsant a kürt. •A sátor ajtók és ablakok felcsapódtak, s a még álmosan hunyorgó pajtások mosakodni siettek. Néhány perc és a tábor lakói indulásra készen álltak. Első utunk a Margitszigetre vezetett. Sétálgattunk a szép szigeten, majd a kikötőbe siettünk. A Táncsics nevű hajóra szálltunk s ezzel tettük meg néhány órás kirándulásunkat. A hajóról gyönyörű kilátás tárult szemünk elé, nézegettük a szépen ívelő hidakat, a mellettünk elhúzó hajókat. A hajókirándulás után cirkuszba mentünk. Hogy a pajtásoknak menynyire tetszett a műsor, arról a vö- rösretapsolt tenyerek tanúskodnak. Este volt, mixe hazaértünk. Siettünk a vacsorázással, s azután fáradtan pihenőre tértünk. Gáti Edit, Kaposvár, VII. osztály. LELKES MIKLÓS: NYÁRI ZÁPOR Hej, szaladtam, de hiábal Gyorsabb volt a zápor, ömlött is ám a nyakamba Méghozzá’ javából! Körülöttem a kalászok Fürge táncuk járták. Ezüstzölden csillogtak a Kukoricatáblák. Felhccske a nyári áldást Oly sebesen küldte! No, gondoltam ki lesz öntve Valamennyi ürge. Addig tartott csak a zápor. Míg én bőrig áztam, örültem, hogy nem kell Kapkodnom a lábam. Űtban a Balatonra Kaposvártól Fonyódig lassan múlik az idő, sok állomás, sok utas, \ a meleg is szédítő. De Fonyódon nagy öröm a szép kéklő Balaton, és ki tovább utazik, kitekint az ablakon Könnyű szellő fújdogál, gyors vitorlás integet, ezer szépség, ezer szín emeli a szíveket. S. Szabó Ibolya. Tudod-e hogy . .. ... a Holt-tenger vízének sótartalma 24 százalék. ... az Egyesült Nemzetek Szervezetének legújabb statisztikája szerint mintegy hét millió vak ember él a világon. ... némely forróégövi halacskák egyik napról a máskra megváltoztatják neműket. ... hadászati célokra az arabok hasemaltak először puskaport. ... a Maláji-szigeteken a bennszülöttek még ma is cölöpépítményeken laknak. ... egyes halak úgy ejtik zsákmányul a rovarokat, hogy erős vízsu- ganat lövellnek rájuk. ... az angol parlament órája a világon a legnagyobb és legpontosabb középületi óra. Percmutatójának súlya 25 kg, hossza pedig 4 méter 20 cm. Fejtsd meg ! Vízszintes: 1. Nyári öröm (folytatás a nyíl irányában). 9. Mindig ellentéte. 10. Gyár. 11. Létezik. 12. Gyümölcsöt szed a fáról. 15. Félig kész ruha. 16. A-val női név. 18. Talál. 19. A. V. N. 20. Balatoni fürdőhely. 23. Betüfelesleggel, latinul Isten. 24. Az ősi ivóedény. 25. Üdülőhely. 27. Víz. 29. Indulás. 31. Részvénytársaság. 32. Két szó: 1. Egyesült Államok, 2. Kérdőszó. 35. ö. Á. 36. Részben ráérnél. 38. összetartásban van. 39. I. N. N. Függőleges: 2. Becézett női név. 3. Felkiáltőszö. 4. Részben hallal. 5. Nem aludva. 6. Z. Ü. Z. 7. Mutatószó. 8. Gazdálkodásunk alapja. 13. Abbahagyja az eső az esést. 14. Hiteget. 17. Vissza: a társasgépkocsi. 19. A nagy. középeurópai folyó. 21. Ablakon lévő fatábla. 22. Régi időből származó. 26. Idegen szóval riadó. 28. Vissza; csinos, ápolt. 30. Közeledik-e. 33. S. E. E. 34. Vajon szikla? 37. Tegnap és holnap között. 39. Majdnem illik. Beküldendő: Vízszintes 1 és folytatása. A beküldés határideje: augusztus 2. Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Kellemes táborozást, somogyi pajtásoki Szorgalmas keresztrejtvény megfejtéséért magdicsérjük: Haris Teréz kisberki, Ilkei Ildikó kaposvári és Ősz Ágnes somogyaszalói pajtásokat. Könyvjutalmat nyert: Horváth Árpád Lengyeltóti. Görög Mária Somogytúr, Tengerdi Piroska Somogy aszaló. Tudósításáért az úttörőrovat könyv- jutalommal jutalmazza Novak Ferenc pogányszentpéteri és Bárány Gizella kaposvári pajtásokat. 1 2 3 4 V r~ G |6 7 8 A 4 iiiiii :::::: 10 V 11 iiiiii 12 13 14 ijjii; 15 16 17 :::::: 18 19 ijHsi 20 21 22 23 iiiii 24 25 26 Iiiiii 27 2» jsssej :::::: 29 30 31 32 33 34 35 36 A V 37 if:::; 38 ::::: 39 s L < / LÉGI-AUTÓBUSZOK A közeljövőben helikopterek közlekednek Moszkva és a vnukovói, valamint a maneznai repülőtér közpti. A légi-autóbuszok a városkörnyéki repülőterekről 8—9 perc alatt szállítják az utasokat a város központjába, Az utasszállító helikoptereken kívül postagépeket is beállítanak, amelyek a postát és a gyorsárukülde- ményeket a Moszkvában épülő úy főposta tetején rakják ki.
