Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

VILÁG PROLETAR]AI EGYESÜLJETEKI Somogyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam, 178. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Vasárnap, 1956. július 29. A betakarítás meggyorsításáért emel szót, sürget a megyei főagronómus, a főmérnök és mindenki ... B TERV MINDNYÁJUNKÉRT, MINDNYÁJAN B TERVÉRT Harmincötezer javaslat, vélemény érkezett második ötéves tervünk irányelvtervezetének vitájához. Har­mincötezer dolgozó fektette papírra gondolatát, juttatta el odaadását, szerető gondoskodását, építő bírála­tát, nagy bizakodását és segíteni akarását a Központi Vezetőséghez. Harmicötezer hasznos javaslat, ta­nács, amelyet pártunk Központi Ve­zetősége meghallgatott, megszívlelt és közülük sokat beépített második ötéves tervünk irányelveibe. Hege­dűs elvtársnak az új ötéves tervről tartott beszámolója már több olyan részt is tartalmazott, amely a ter­vezés széleskörű demokráciájából született. Mit mutatnak ezek az irányelvek? Azt, hogy termelési előirányzatunkat az eredeti tervezettől eltérően csök­kentettük. 50—52 százalékos emelke­dés helyett 47—50 százalékos emelke­dést irányoztak elő. Ezen belül az alapanyagok gyártása 57—58 száza­lékkal növekszik, míg a feldolgozó iparé 45—47 százalékkal. Ezek a vi­szonylag szerény számok azt mutat­ják, hogy új népgazdasági tervünk nagy körültekintéssel, adottságaink, lehetőségeink reális figyelembevéte­lével készült. Elérhető, megvalósítható és meg­valósítandó számok ezek. Szerényeb­bek, mint első ötéves tervünk szá­mai, mégsem jelentik azt, hogy most kevesebbet gyártunk. Második ötéves tervünknél egy százalékos emelkedés csaknem háromszor annyi terméket jelent, mint az első ötéves terv egy százalékos növekedése. Az alap­anyag és energia nagyobb arányú növelése megszünteti gazdasági éle­tünk jelenlegi nehézségeit, a nyers­anyaghiányt. Az anyagellátás javítá­sát, az importanyagok csökkentését célozza az irányelvnek az a megál­lapítása, hagy exportra lehetőleg munkaigényes, kevés anyagot kívá­nó gyártmányokat kell készíteni. A terv teljesítésének ez a megala­pozottsága lehetővé teszi a tervszerű munkát. Megszűnnek a munkaidőki­esések, az anyagra való várakozás, az ezzel járó keresetcsökkenés, a sokszor felesleges szállítások költsé­gei. Megyénk üzemeiben is súlyos problémát, nem egyszer tervlemara­dást, hővé®! hajrát okozott az anyag­hiány. Nagy gondot fordít az új nép- gazdasági terv a technika fejleszté­sére, az üzemek korszerűsítésére, a mezőgazdaság gépesítésére, a termés­hozamok növelésére. A mezőgazda­ság termelését 27 százalékkal kíván­ja emelni. Az irányelv az életszínvonal 25 százalékos emelését tűzi ki célul. Ennyivel nő majd a munkások és alkalmazottak reálbére. Ugyanilyen mértékbe» kell emelkednie a pa­rasztság jövedelmének is. Az első ötéves ten/ során a régebben nem dolgozó családtagok munkábaállása miatt emelkedett túlnyomórészt az életszínvonal, nőtt az egy főre jutó jövedelem. Most azonban az egy ke­resőre eső jövedelem fog 25 százalék­kal emelkedni. És a többi? Az egészségügyi, tudo­mányos, kulturális tervek? Az áru­forgalom emelése, a lakásépítések növelése, az ellátás javítása, az ügy­intézés egyszerűsítése, ezzel a terme­lés olcsóbbátéiele, a nyugdíjak ren­dezése, a munkaidő csökkentése mind, mind olyan tényezők, amelyek dolgozó népünk jólétének emelését, egészségügyi helyzetének megjavítá­sát, műveltségének, tudásának fej­lesztését célozzák. Vagy ott van pél­dául a dolgozó nők munkakörülmé­nyeinek megkönnyítése, az éjszakai műszakok lehetőség szerinti eltörlé­se, a munkaidő rendezése, a kisgyer­mekes anyák táppénzjogosultságá­nak felemelése a gyermek három éves koráig. Vagy a dolgozók széle- sebbkörű bevonása az üzemek, vál­lalatok, intézmények munkájába, irányításába, az anyagi érdekeltség fokozása a munkában mind olyan tervek, amelyek a dolgozók javasla­tából, a dolgozók érdekében szület­tek. A második ötéves terv mindany- nyiunk terve, egy egesz nép prog­ramja. Ezért fogadja egyforma lel­kesedéssel az ország apraja, nagyja, ezért örül neki városi, falusi dolgo­zó egyaránt. Ezért köszönti az új ter­vet megyénk lakossága is, munkások, parasztok, értelmiségiek és ezért akarják és fogják megvalósítani célkitűzéseit. A heves nyáriban, a tűző nap alatt minden géppel, minden izmos karral axra törekszik Samogyország dolgozó népe, hogy a még léiben álló néhány szögletnyi kalászost perceken belül betakarítsa, s a cséplőgépek teljes iramban dolgozhassanak. Főagronó- musdk, agronómusok, főmérnökök, mezőgazdasági előadók járják a me­gyét. Figyelő szemük így tükrözi a jót, s azt is, amin sürgősen' javítani kell. Molnár Imre megyei főagronómus Rinyaújnép község késlekedő cséplé- se miatt emel szót: Bűn minden perc késés! — Rinyaújnép Béke Tsz-e 190 hold kalászosának zsákban akarja tudni mdielőbb a termését! Beadni akar s előiliegjet a tagoknak. De mi aikadá- iyozza ebben? Az, hogy a Csofaonya- visentai Gépállomás többszöri sür­getésre se küld cséplőgépet. Arra hivatkozik, hogy aprómagot csépel. Ez rendjén volna, de a rendelet sze­rint arra külön cséplőgépet kellett kijelölni. A főcsépiésit emiatt egy­általán nem szabad egy percet se ha­logatni. Az egyéni parasztoké is osz­tagban áll, azok is áhítoznak a csép­lőgép után. Azonnali intézkedést ké­rek. A szájtátisógmak sosincs helye a mezőgazdasági munkákban — most meg bűnös vétség minden perc ha- logatás-maradozás! * * * Mendöl főmérnök a jó szóval nem »Biztosítani kell, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek előnye a tagság gazdasági és kulturális fel- emelkedése révén meggyőző erével bontakozzék ki, s ennek eredménye­ként a parasztság többsége — 1950- ig — a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás útját válassza.« (Az MDP Központi Vezetőségének 1956. július 18—<21-1 ülésének határozatából.) Faä/vainktoain mind erőteljesebben fejlődik a dolgozó parasztok arcula­tát megváltoztató, életét megkönnyí­tő új életmód: a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Ma már nincs a megyé­nek elvan falva, pusztája, ahol ne ismernék a termelőszövetkezetet. A traktor, a nagy tábla mindinkább jellemzője lesz a somogyi falunak. A termelőszövetkezeti búzaföldek 1955->ben már 1,4 mázsával, a kukon- caföldek 1 mázsával, a cukorrépaföl­dek pedig 20 mázsával! termettek többet holdanként, mint az egyéni gazdák földjei. Első szép ígéreted ezek a gépesített, szövetkezeti gaz­dálkodásnak. Megyénkben 1955 vé­géin több mint 11 ezer parasztosaié d tartozott a termelőszövetkezetekbe, s ezek több mint 120 000 hold földet műveltek meg. De nem akármilyen szövetkezetekről adhatunk számot. A múlt év végi zárszámadások tanú­sága szerint: 349 259 000 forint értékű va­gyonnal rendelkeztek a megye tsz-ei. Ebből 67 600 000 forint a fel nem osztható szövetkezeti alapok értéke. Mindezek a számok ékesszólóan azt is bizonyítják: a somogyi parasz­tok szemében nagyot nőtt a szövet­kezeti gazdálkodás becsülete. A ta­valyi példák, a gazdag jövedelemmel záró, szilárd, erős tsz-ek még jobban vonzzák az egyénileg dolgozó parasz­tokat, s ez év első felében újabb fej­lődésnek indult a somogyi tsz-moz- galcm. 1956. januárjától június 30-ig 27 új termelőszövetkezet és 7 termelőszövetkezeti csoport ala­kult. Hat hónap alatt újabb 3447 parasztcsalád, 5587 taggal társult a szövetkezetekbe. Az új belépők közös művelésbe vittek 22 531 hold földet. Ez a fejlődés általában kielégítő. Bgyre több dolgozó paraszt előtt vá­fösvénykediik, miikor a Mennyei Gép­állomásra terelődik a beszéd: — Az igái—andocsi út két oldalén mindenki gyönyörködhetett a Mer- nytei Gépállomás szép kombájnmun- kájában. A ráksi Uj Élet hatalmas búzatábláján kambájnoütaik. Mire zsákban volt a termés és a szalma a tábla végén kazalba került, akkorá­ra az egész tarlóban bent volt a má- sodvetemény. Ez a mintaszerű mun­ka! * * * Csontos Lajos, a Megyed Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága részéről a következőket látta meg: Ahol szerződés nélkül is segített a kombájn — Tavaly Csökölyön ott vesztegelt a Segesdi Gépállomás két Hassan dol­gozó kombájnja. A gyakorlatlan ve­zetők nem tudtak példát mutatni a gyors betakarításban. Most 'bezzeg megfordult a kocka! Olyan gyorsan s olyan hibátlanul dolgoztak, hogy va­lósággal kapkodtak a tsz-ek a kom­bájn után! A csökölyi Béke Tsz pél­dául csak az őszi árpa kcmíbájinoiásá- ra szerződött. Mikor azzal elkészült a gép, sorra jött volna a szomszéd mikéi Uj Élet. Am ott a búza még két napiig váratott magár®, hogy komibájnérett legyen. Addig tehát szerződés nélkül is betakarította ne­kik a gépállomás kombájnja az őszi búzát. Faggyas elnök a tagokkal együtt nagyon örült a tisztán beta­lik világossá: saját jövője, élete szo­rosan kapcsolódik azzal, mikor lép be a termelőszövetkezetbe. A jó szö­vetkezetek bebizonyították: ahol jó a szervezés, okos, előrelátó a vezető­ség, a tagság egységes, és a tsz-ben úgy dolgozik, mint a saját magáéban, oöíyan eredmények születnek, amilye­nek a kisüzemi gazdálkodás keretei között szinte elképzelhetetlenek. Kérdezze meg bárki a 387 holdas milliomos mikéi Uj Élet tagjait — Virth Jánost, Szkulszki Károlyt, Tóth Miklóst, vagy akármelyiket: jó-e a szövetkezet? A felelet egyhan­gú lesz: Nincs az országban olyan jólláilló iközépparaszt, akivel cserél­nének. S az érveik: ahol a tsz-család házat építhet egy évi jövedelméből, ott nem mehet rosszul a tagoknak, íme a bizonyíték, honnan vesd a tsz a igazdag jövedelimet: A 387 hold földhöz állatállomá­nyuk nyár elején a következő volt: 31 szarvasmarha, 22 anya­koca, 40 hízó, 48 süldő, 460 juh, 15 ló, csaknem 200 törzsbaromfi. 1955. évi jövedelmük pedig így oszlik meg: növénytermelésből 296 524 forint, állattenyésztésből 897 237 forint. Ebből is látszik: a tagság közös, nagy ügyének tekinti az állattenyésztés fejlesztését. Zárszámadás után 17 csa­lád kérte felvételét az Vj Életbe. Noha a jó bornak is elkel a cégér, noha a jó tsz eredményeit is ismertet­ni kell, mégis világosan meg kell mondani: a 8—15 vagy 25 holdján gazdálkodó középparaszt könnyeb­ben határozza el magát a belépésre, ha látja, hogy a szövetkezet, ahova ő is menni akar, erős; és szorgos munkája után legalább olyan megél­hetést biztosít számára már az első évben is, mint egyéni gazdasága. Ez persze kötelezettséggel is jár, éspe­dig: * Minden belépő tegye szívügyévé a működési alapszabály összes pont­jainak betartását, vigye be a ház­táji gazdaságba fölös állatait a ta­karmányszükséglettel együtt, s az első naptól kezdve szívvel-lélekkel dolgozzék a közös gazdaság felvirá­goztatásáért. Nemsokára ismét új gazdasági esz­tendő kezdődik, s előreláthatólag újabb parasztcsadádok százai és ezrei karított búzának. A tagok házának, s a tanácsnak a padlásán azóta meg is szárították. A szemek szépen teltek maradtak, apadás nélkül száradtak be: megkezd tele a beadást, előlegosz­tást. * * * Horváth Gyula elvtárs a gyors be­takarítás sürgetése mellett már ösz- szegezte a foinyódi járás némely igen szép termésátlagát: Ha a gyugyi gazdák is a közösben dolgoznának... A gyugyi Április 4 Tsz a tavalyi tartóhántástól az idei kombájnoláság mindent jól megcsinált. Ezt bizonyít­ják magas termésátlagai. Búzáiból 63 holdon 11 mázsás átlaggal dicseked­het, rozsból 20 holdon 13, őszi árpá­ból pedig 14 mázsás átlagot nyert a maga és a gépállomás jó munkája révén. Bíborfhere-magja öt holdon pár kiló híjával 5 mázsányi lett Gyugy egyéni gazdád sem szégyen­kezhetnek. Mezei Józsefnek 500 ölön 8,9 mázsa átlaga termett őszi árpá­ból; Lajos Imrének pedig 750 ölön 10,27 mázsa. Hátha még a közösben hasznosítanák szorgalmukat és ta paszbalatukat! A gépi betakarítás legszebb ered­ményét a Csdldágpusztai Állami Gaz­daság telefonjelentése szögezte le az alábbiakban: Itt nem kell sürgető szót vesztegetni. Király János kem- bájnos már péntek estig 301 hofdröl 3020 mázsa gabonát takarított be. csatlakoznak a termelőszövetkezeti tagság sokezres táborához. Mint a Központi Vezetőség határozatából és második ötéves tervünk irányelvei­ből is kitűnik: a mezőgazdaság ket­tős feladatát, a szocialista átszerve­zést és a 27 százalékos többtenmelést egyidőben, egymástól nem elvonat­koztatva keli végrehajtani. Mindez megnöveli a feladatokat. Hogyan tudjuk legjobban, leghelye­sebben végrehajtani a mezőgazdaság szocialista átszervezését, hogy köz­ben a termelés állandóan növeked­jék? — ere® kell gondolkodnia min­den párt- és állami funkcionárius­nak, a tsz-tagoknaik. A párt szigorúan megköveteli a tsz-szervezésnél a Je­meni önkéntességi: elv teljes betartá­sát. Ez azt jelenti, hogy a párt-, álla­mi és tömegszervezeteknek az eddi­ginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az egyéni dolgozó parasz­tok meggyőzésére, nevelésére. Úgy véljük, ebben már vannak jó tapasz­talataik a somogyi pártmunkásoknak, hiszen az 1954—55-ös tsz-fejleszté®- ben elért eredményeink annak kö­szönhetők,. hogy a pártmunkásaink türelmesen, jó szóval foglalkoztak ay egyéni parasztokkal; Minden megkötés nélkül enged­ni, segíteni kell, hogy a dolgozó parasztok felismerve a termelő- szövetkezetben rejlő előnyöket, alacsonyabb típusú termelőszö­vetkezeti csoportokat alakítsa­nak, vagy a földművesszövetke­zeten belül egyszerű géphaszná­lati, gyümölcs, zöldség, méhész, borjúnevelő stb. termelési tár­sulásokat, szakcsoportokat hoz­zanak létre. Arra kell törekedni, hogy a már többéves termdőszövetkezeteínk gaz­dasága olyan erős, szilárd, példamu­tató nagyüzemi gazdasággá fejlőd­jék, mint amilyen a barcsi Vörös Csillagé, a ráksá Uj Életé, a répás­pusztai Első ötéves. Tervé, a puszta- kovácsi Dómitrové és még sok más tsz-ünfeé. Járási, községi, párt- és állami szerveinkre nagy feladat hárul ab­ban, hogy a megyében a múlt év őszén, az idei tavaszon alakult és az ezután alakuló termelőszövetkezetek Köszönet Néktek, hős traktoristák ! z éjszaka csendjébe, a tücs­kök ciripelésébe traktor ütemes dübörgése vegyül. A szántó-vető parasztemberek nyu­galomra hajtották fáradt fejüket. Horkolás, szuszog ás hallatszik a lakások nyitott ablakain át. Pi­hen a falu. Csak a traktoros van ébren. A gépen ül, és erős kezé­nek hűségesen engedelmeskedik a kormány, a gép. Fején a sapka félszegen hátracsapva, előre néz, a barázdát figyeli, ahol a trak­tor jobbélső Ikrekének kell járni. Kezén, testén az olajos bőrt be­lepte a por. Arcára az éji har­mat szállt, homloka gyöngyözik. így láttuk őt a hajnali virra­datban az andocsi határban. Ne­vét nem jegyeztük föl, hiszen sok, nagyon sok ilyen nagyszerű, áldozatkész munkása van gép- áüomásainknak, akik nap mint nap hőstetteket visznek végbe, alakítják, szebbé teszik életün­ket. Talán ugyanaz a traktoros, aki pénteken éjszaka a koppányvöl- gyi szélül domboldalakon villo­gó szempára traktorával a sárgaszalmájú búza, rozs kepeso­rok között forgatta le a földet, a tarlót, talán az ősszel sárban, hidegben, fagyban ugyanígy szorgoskodott, küszködött gépé­vel, hogy földbe kerüljön az éle­tet adó mag, hogy meg legyen a mi mindennapi kenyerünk. Milyen szép is ez a szó: ke­nyér ... Amikor kezünkbe kerül a hófehér, lágy kenyér, vajon gondolunk-e azokra, akik ezt megteremtették nekünk? A trak­torosra, aki felszántotta, bevetet­te, s learatta a földet, betakarí­totta a gabonát. Szeretnénk me­leg szeretettel megszorítani ola­jos kezüket ezeknek az éjszakát is napallá tevő ismeretlen trak­torosoknak. Az andocsi és köp- pányvölgyi búzamezők éjszakai szerény harcosainak és azoknak is, akiket nem láttunk ezen,- a hajnalon: a traktorosoknak, tsz- tagoknak, serénykezű dolgozó pa­rasztoknak köszönjük a jó mun­kát, a gyors aratást. Dolgozó né­pünk nevében köszönjük nekik a mindennapi kenyeret... gazdaságilag minél hamarább meg­erősödjenek, leküzdjék a kezdeti ne­hézségeket, túlszárnyalják az egyémi gazdák termelési színvonalát. Van erre is példa szépszámmal. A nemes- dédi Kossuthnak pl. már 80 szarvas- marhája van, a Májusi 1 is új tehe­nekkel, tenyészüszőkkel szaporítot­ta állatállományát. Minden új tsz-ben meg kell ér­tetni, hogy fejlett állattenyésztés, nélkül mankón járó nagyüzemi gazdaság csak a szövetkezet. A tsz-fejlesztés már elkezdődött. Uj tagok léptek be a berzenced Uj Barázdába és megyénk több tsz-ébe, válaszul a KV legutóbbi határozatá­ra. Talán mondani sem kell, hogy milyen sokat tehetnek tsz-mozigai- mumk további fellendítéséért á tsz-ek régi és új tagjai, azok, akik fegjabíóain ismerik egyéni paraszttársaííkat. azt is tudják, ki miért vonakodik még a belépéstől. Vegyék hát ki részüket Mind a példás munkából, mind az: agátóciöból úgy, ahogy azt tőlük a: párt elvárja. A somogyi kommunis­ták áfakor dolgoznak jól, ha okos;, meggyőző szavukra újabb parasztcsa­ládok ezreivel fejlődik a tsz-mozga- iLom. Varga József TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS címmel a Kossuth-rádió hétfőtől kezdve naponta este húsz órától húsz óra harminc percig közvetítést ad a parlament ülésszakának munkájáról. Feketén csépeltek — eljárás indult ellenük A Kaposvári Állami Gazdaság rá­kéi üzemegységének árpaföldjéről 40 kereszt árpát lopott el Győri Ist­ván hatéi lakos. A több mint három­ezer forint értékű gabonát Jankó Fe­renc hatéi lakos, cséplögépellenör be­leegyezésével feketén csépelték el. A rendőrség átadta az ügyet a Kapos­vári Járási Ügyészségnek. Töretlenül előre a pártmutatta termelőszövetkezeti úton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom