Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-28 / 177. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1956. július 28. IRÁNYELVEK A MAGYAR NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK MÁSODIK ÖTÉVES TERVÉHEZ (Elfogadta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. július 18 ÉLETSZÍNVONAL., KILTÚRA, TUDOMÁNY tisztaság, a közegészségügyi előíráA második ötéves terv időszakában az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján •biztosítani kél a mumJkások és alkalmazottak, valamint a parasztság jövedelmének rendszeres növekedését, egészségügyi ellátásának és kulturális színvonalának jelentős fejlődését. 1. A második ötéves terv éveiben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének átlagosan, legialább 25 százalékos növelését a munkabérek emelésével és a kiskereskedői iml árak leszállításával kell megvalósítani. A bérrendszer fejlesztésével jelentős előrehaladást kell elérni a bérek között még meglévő aránytalanságok megszüntetésében. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a magasabb szakképzettséget kívánó és nagyobb felelősséggel járó munkát végző dolgozók bérét. Ezzel 'biztosítani kell a magasabb szakképzettséggel rendelkező munkások és értelmiségi dolgozók fokozott anyagi megbecsülését. Növelni kell a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkát végzők 'bérét. 2. Az állami vállalatokban és intézményekben dolgozó munkások és c 'kairnazcittak számát 1955-ről 1960- ra v mintegy 250 000 fővel kein növelni. El kell érni, hogy a termelőmunkában részvevők száma nagyobb mértékben emelkedjék, mint a nem termelő munkát végzőké. 3. A második ötéves terv folyamán fokozatosan meg kell kezdeni és a harmaduk ötéves terv során be kell fejezni az áttérést a 7 órás munkanapra, illetve a 42 órás munkahétre. A munkaidő csökkentését a nehéz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál kéül kezdeni és a második ötéves terv során be kell vezetni a 46 órás munkahetet. 4. A sokgyermekes családcik részére a családi pótlékot fel kéül emelni. 5. Biztosítani keli a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékos növekedését. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek érvényrejuttatásával el kell érni, hogy a szövetkezeti parasztok jövedelme 1 gyorsabban c,mei!kiedjék, mint az egyénileg gazdálkodóiké. ű. Jelentős mértékben javítani kell a nők, elsősorban a dolgozó anyák életkörülményeit és munkafeltételeit. Az anyák és kisgyermekeik egészségének fokozottabb védelme céljából a jelenlegi 12 hétről! 14 hétre kell növelni a szülési szabadság időtartamát; a gyermekek betegsége esetén az anyának a táppénzt — meghatározott időtartamra — a gyermek 3 éves koráig kell biztosítani. A 'bölcsődei férőhelyek számát öt év alatt 27 százalékkal! kell emelni. Szélesíteni kell az óvodák és iskolai napközi otthonok hálózatát. A dolgozó nők helyzetének könnyítése céljából önköltségi alapon bentlakásos iskolákat, 6 napos bölcsődéket és óvodákat kell létesíteni. Széleskörű intézkedéseket kell tenni a nőik háztartási munkájának megkönnyítésére. Nagymértékben fokozni kell a konzeirvek, mélyhűtött és hidegkonyhai készítmények árusítását. Ki keli terjeszteni az elcreren- deüés rendszerét és az áruk házhozszállítását. Szélesíteni kell a mosodai és vegytisztító hálózatot, s javítani kéül a szolgáltatások minőségét. 'Többszörösére keiill emelni a korszerű háztartási gépek eladását; öt év alatt 410 ezer mosógépet, 130 ezer porszívót, 63 ezer padlókefélőt, 07 ezer válilaimos hűtőszekrényt kell for- gaflomibahozni. 7. Az állami k isik ereske délem és a földművesszövetkezetek áruforgalmát öt év alatt több mint 35 százalékkal kéül emelni. Az éMirniszerefliadást mintegy 29 százalékkal, a vendéglátóipar és üaemélelmezés együttes forgalmát mintegy 35 százalékkal kell növelni. Az éMimiisizerfogyasEtásban jelentősen emelni kell a fehérjetartalmú étkezési cikkek arányát. A legfontosabb éle nfirsaerek közül lOSOdjan hozzávetőlegesen 50 százalékkal több hűsít és húskészítményt, 35 százalékkal több zsírt és zsírszaiömnát, 55 százalékkal több étolajat és margarint, legalább 19 százalékkal több cukrot, 30 százalékkal több tejet és vajat, 40 százalékkal több tojást kél a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. Mintegy 25 százalékkal kell növelni a forgalomba- hozott sör és mintegy 75 százalékkal a bor mennyiségét. Növelni keld az üzaméltelmezésiben részvevők számát. Nagy gondot kell fordítani az üzemélelmezés minőségének és kulturáltságának emelésére. Lehetővé kell tenni, hogy a vendéglői rendszerhez hasonlóan a dolgozók többfajta jó minőségű étel között választhassanak. Az áruforgalom átlagos növekedését meghaladó ütemben — több mint 40 százalékkal' — kell emelni az iparcikkek forgalmát, 1960-ban 1955-höz képest. 1960-ban több mint 40 százalékkal több konfekcionált árut, közel 50 százalékkal több pamutszövetet, 35 százalékkal több gyapjúszövetet, mintegy hússzor annyi szintetikus szálból készült szövetet, kétszer annyi gyapjúszerű műszá’szövetet, 50 százalékkal több kötöttárut, 35 százalékkal több bőrlábbelit kell a lakosáéig rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. A konfekcionált áruk forgalmának növelésével egyidejűleg jelentősen ki kell szélesíteni a méret - és modellválasztékot. Lényegesen több szintetikus szálból készült 'kiváló minőségű harisnyát, fehérneműt és egyéb ruházati cikket, valamint mikroporózus»- és kreppgumi talpú cipőit keit forgalcm- bahozni. Növelni kell a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére szolgáló, korszerű műszaki és villamossági cikkek forgaiimát. Öt év alatt 1 400 000 rádióvevőt, mintegy 100 000 televíziós készüléket kell eladni. 1960-ban 1955-höz képest hatszor több 125 köbcentis motorkerékpárt, ■ két és félszer több 250 köbcentis motorkerékpárt, 75 százalékkal több 'kerékpárt kell ícrgalomba'hozni. Többszörösére kell növelni a szintetikus mosószerek forgalmát. 1960- ra mintegy 10 000 tenna mosószappannak megfelelő, a szappannál hatékonyabb mosószert kell eladni. 1955- höz képest 1960 bein legalább 65 százalékkal több építőanyagot kell a lakosság rcir.déikezésóre bocsátani, többek között legalább 70 százalékkal több téglát, 65 százalékkal több tetőcserepet, 80 százalékkal több meszet, 140 százalékkal! több cementet. Többszörösére ke'l növelni a faáruk pótlására szolgáló előregyártó tt elemek eladását. A bútor kiskereskedelmi forgalmát 35 százalékkal kell öt év alatt emelni. A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítására öt év alatt az állami és szövetkezeti kereskedő" em.ben 2000—2500 boltot és 900 új vendég- látóüzenii egységet kell létesíteni, főleg az újonnan épülő lakótelepeken, a városok külterületein és a falvakban. Az italboltok egy részét kisvendéglőkké kell átalakítani. A szállodai szobák számát öt év alatt legalább 35 százalékkal, ezen belül az idegenforgalom követelményeinek megfelelő szobák számát mintegy kétszeresére kell növelni úgy, hogy a régebben szállodai célra szolgáló épületeket e célra vissza kell adni. Ezzel is elő kell segíteni a kölcsönös, turisztikai célú utazások növekedését. 8. A. második ötéves terv évenhein összesen mintegy 200 000, állami erőforrásokból több mint 100 000 lakást keW építeni, kétszar annyit, mint az első ötéves terv serán. Az állami lakásépítési program megvalósításéiban — szövetkezeti lakásakció útján — be ke’l! kapcsolni a dolgozók e célra szánt megtakarításait is. Az egyéni lakásépítés elősegítésére — elsősorban a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek, valamint a termelőszövetkezeti parasztok részére — több mint 2 milliárd forint kedvezményes, hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani Támogatni kell a lakosság és a helyi szervek kezdeményezését a helyi építőanyagok kitermelésére. Az állami eszközökből történő lakásépítést mindenekelőtt Budapestien,, a bányász-településeken, az ipari központokban és a vidéki nagyvárosokban kell összpontosítani. Állam1 erőforrásokból, szövetkezeti alapon és az egyéni építkezések állami támogatásával a szénbányászat dolgozói számára, mintegy 30 000 lakás építését kell biztosítani. Gondoskodni kell arról, hogy a lakáshelyzet megjavítása érdekében minél több, azelőtt lakás céljait szolgáló, de jelenleg más célra használt helyiséget adjanak vissza eredeti rendeltetésének. Ahol gazdaságosnak mutatkozik, irodaházakat kell1 építeni és ezáltal lakásokat kell felszabadítani. Javítani kell a meglévő lakások minőségét. Az eddiginél nagyobb mértékben kell gondoskodni a meglévő lakóépületeik megfelelő karbantartásáról és felújításáról'. Az állami tulajdonban lévő lakások felújítására és karbantartására öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot, vagyis az első ötéves terv éveiben folyósított összeg közeli négyszeresét kell fordítani. A lakosság tulajdonában lévő házak javításához is jelentős mennyiségű építőanyagot kell biztosítani. A városi lakosság ivóvíz-ellátásának további javítását elsősorban a meglévő vízművek 'bővítésével és részleges újjáalakításával, egyes területeken új vízművek létesítésével kéül elérni. Uj közkutak és kis vízművek létesítésével megfelelő ivóvízzel eddig nem rendelkező községekben másfélmillió falusi lakosit kell jó ivóvízzel ellátni, jelentős mértékben igénybevéve a társadalmi erőt is. A háztartási gázfogyasztók számát mintegy 40 százalékkal, a viílanyfo- gyasztásba 'bekapcsolt háztartások számát mintegy 300 000-rel kell növelni, mintegy 600 falut 'kell villamosa tani. Meg kell javítani a közúti és városi közlekedést, elsősorban új autóbuszjáratok létesítésével. A városi közlekedést 180 db új, korszerű villamoskocsi, 165 db trolibusz és 400 db autóbusz üzembeállításával kell fejleszteni. Mindenekelőtt Budapest közlekedését kell érezhetően megjavítani. 9. Tovább kell javítani a lakosság egészségügyi ellátását, különös gem- dot fordítva a 'betegségek megelőzésére, a széles tömegeket érintő betegségek elleni küzdelem fokozására. Tovább kell) fejleszteni az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmet. Emelni kell a községségügyn színvonalat, fokozni kell a fertőző betegségek elleni küzdelmet. Ezen céflikilűzések megvalósítására: A gyógyintézeti és szülőotthoni ágyak számát 1955-höz képest mintegy 8500-zal kell növelni, ezen belül 7 új kórházat kell építeni. Bővíteni .kell a szanatóriumi hálózatot. Az orvosi körzetek számát mintegy 15 százalékkal kell növelni, úgy, hogy a fejlesztés arányban álljon a biztosítottak számának növekedésével. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban az orvosi körzetekben fokozatosan szakorvosi ellátást kell megvalósítani. Tovább kell fejleszteni a rendelőintézeti és gondozóintézeti ellátást. Uj rendelő- és gondozóintézetek létesítésével, a meglévők teljesítőképességének növelésével közel 25 százalékkal kell emelni a szakorvosi és gondozóintézeti óraszámot. Fejleszteni kell a közegészségügyi és járványügyi hálózatot. Növelni kell az egészségügyi hálózat rendelkezésére álló közlekedési eszközök számát. Az orvosok számát öt év alatt mintegy 2300 fővel kell emelni. 1960- ban 10 000 lakosra 15 orvos jusson. Ki kell szélesíteni a szakorvosképzést és továbbképzést, emelni kell az egészségügyi személyzet számát, valamint az orvosok mellett dolgozó szakképzett egészségügyiek arányát. Biztosítani kell a lakosság minden egészségesebb élet- és munkakörülményeit. Gondoskodni kell az üzemegészségügyi, a munkavédelem és a balesetelhárítás fejlesztéséről. Munkavédelemre, valamint üzemi egészségügyi és szociális létesítményekre öt év alatt több mint egy- miMiárd forintot kell beruházni, másfélszer annyit, mint az első ötéves 'terv idején. Társadalmi támogatással is biztosítani keűíl az üzemekben, üzletekben, közintézményekben a sok követelményeinek fokozott érvényre jutását. Fokozottan gondoskodni kell az idő® és munkaképtelen dolgozókról. További szociális otthonokat kell létesíteni számúikra, javítani és kultú- ráltabbá kell tenni ellátottságukat. A régi rendszerű nyugdíjak emelésével csökkenteni kell a régi és új rendszerű nyugdíjak között fennálló arány talanságoikat. A dolgozó régi nyugdíjasok részére lehetővé kell tenni régi nyugdíjuknak újrendszerű nyugdíjra való átváltását. Emelni kéül a hadigondozottak járandóságát. Több munkalehetőséget kell nyújtaná a csökkent munkaképességűek számára. Az üdülők férőhelyeinek számát új üdülők építésével, és a meg’évők bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelini, ezenkívül1 a gyermeküdülők férőhelyeinek számát több mint 40 százalékkal kell emelni. Fontos feladatnak ke® tekinteni a sport széleskörű fejlesztését. A második ötéves terv időszakában új fedettuszodát kell építeni Budapesten, bővíteni kell a versenysport fejlesztését szolgáló tatai edzőtábort. Vidéken — a tömegsport támogatására — be kell! fejezni öt Sportstadion építését. Jelentős számú kisebb fa’ufl sportpályát kell' létesíteni, részben áiülámi, részben társadalmi erőből. 10. A második ötéves terv nagy gazdasági programja megköveteli népünk általános műveltségének további emelését, az alapműveltséget nyújtó általános iskola fejlesztését. Ezért a második ötéves terv időszakában' 4500 általános iskolai osztály- termet kell létesíteni. Az osztálytermek túlnyomó részét állami erőből ke® megépíteni, kisebb részét társadalmi erőforrásokból, valamint a jelenleg más célra igénybevett iskolaépületek visz- szajuttatásával és az államapparátus egyszerűsítése során felszabaduló épületekből, helyiségekből kell biztosítani. Uj általános iskolák létesítésénél figyelembe kell venni a falu szocialista fejlesztését és folytatni kell az osztatlan és részben osztott iskolák fokozatos felszámolását. Az általános fculturá’lis színvonal emelése érdekében évenként fokozatosan növelni kell az általános gimnáziumba felvehető tanulók számát. Az ipari technikumokban az első osztályos tanulók számát mintegy 35 százalékkal keil emeiirui. Meg ke® javítani az alsó- és középfokú cktatásd intézmények tanszerekkel és oktatási eszközökkel való éláfását. Az ifjúság szocialista oktatásának egész rendszerében nagy gondot kell fordítani a gyakorlati életre való nevelésre és a fizikai munka megszerettetésére. Ennek érdekében az általános és középiskolákban új tantervet és az ehhez szükséges új tankönyveket kell bevezetni. A tar anyagban helyet ke® adni a politechnikai oktatás elemeinek. A középfokú szakiskolai képzést gyakorlatibbá kell tenni, 'közelebb kell hozni az ipari és mezőgazdasági termelőmunkához . A szakképzés mellett kellő gondot kell fordítani a tanulók általános műveltségére is. A második ötéves terv során be kell vezetni az óvónő- és tanítóképzés új rendszerét. Az általános és középiskolákban az eddiginél fokozottabb figyelmet kell fordítani a tanulók szépérzékének fejlesztésére, esztétikai nevelésére. Biztosítani ke® az általános és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve munkábaálflátását. 11. Az egyetemekéin és főiskolákon lényegesen emelni kelll, az oktatás színvonalát és ki ke® szélesíteni a gyakorlati oktatást. Je’ieimtősen meg ke® javítani a felsőoktatási intézmények tanszerekkel, Oaboratóriumi berendezésekkel és kísérteti eszközökkel való ellátását. A népgazdaság előtt álé nagy feladatok megkövetelik a felső oktatási intézményektől —• különösen a műszaki egyetemektől —, hogy az egyetemi oktatás színvonalának állandó emelése mellett segítsék a műszaki kultúra, a modem technika fejleszté—21-i ülése) sét, a korszerű technikai eljárások kidolgozását és bevezetését. Ki kell dolgozni a népgazdaság 10 éves szakember-szükségleti tervét, és ennek alapján megalapozottabbá kell tenni az egyetemi és a főiskolai létszámtervezést. Növelni ke® a nappali tagozatra járó elsőéves egyetemi és főiskolai hallgatók számát. Az egyetemi és felsőoktatási beruházásokra a II. ötéves tervidőszaka alatt több mint 250 millió forintot kell fordítani. Ebből többek között a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, Építőipari- és Közlekedési Műszaki Egyetem, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem további fejlesztését kell biztosítani. Az oktatás színvonalának emelése mellett nagy gondot kell fordítani egyetemeinken a tudományos kutatómunka fejlesztésére is. Fokozott mértékben biztosítani kell az egyetemek és főiskolák számára a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalatcserét, a külföldi könyv- és folyóirat-beszerzést, az egyetemi könyvtárak elmaradottságának gyorsütemű felszámolását. Az egyetemi és főiskolai oktatók számára biztosítani kell a külföldi tanulmányutak nagyobb arányú lehetőségeit. A közép- és főiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók szakképzettségének emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn 'kívüli oktatást. A diákszállókat valóságos diákotthonokká kell fejleszteni, lényegesen megjavítva az ifjúság nevelésének és a tanulmányi munkának feltételeit. 12. Tovább kell emelni egész dolgozó népünk kulturális színvonalát az irodalom és művészet fellendítése, az öntevékeny kulturális munka és az ismeret- terjesztés, egységes irányelvek alapján történő — fejlesztése révén. Fontos feladat az ipari központok, valamint a kulturális intézménnyel még nem rendelkező falvak és a tanyavilág jobb kulturális ellátása. A filmgyártás fejlesztése érdekében fel kell építeni két új füimmű- termet, ezenkívül korszerűsíteni kell fiCmgyáraimk műszaki, berendezését. Uj filmlaboratóriumot ke® létrehozni. A mozihálózatot 240 új, keskeny- és normálfiümes mozi létesítésével tovább ke® fejleszteni és jelentősen nÖveLtni kel® a vándanmoziik számát, többek között mintegy 40 új gépkocsi beszerzésével. A második ötéves terv időszakában meg ke® kezdeni a panoráma filmek vetítését. A tervidőszak alatt növelni kell a vidéki színházak számát és gondoskodni kell a meglevő színházépületek korszerűsítéséről. Számottevően javítani keil a könyvtári munkát és növelni kell a könyvtárak könyvállományát, valamint a kiadott könyvek példányszá- mát. Különös figyelmet kell fordítani a vidék zenei életének fellendítésére. Az eddiginél fokozottabban kell gondoskodni az ifjúság zenei neveléséről, tovább kell fejleszteni a zeneiskolai hálózatot. A tervidőszak folyamán létre kell hozni a Technika Házát. A televízió bevezetésével! a kulturális fejlődés új nagy jelentőségű eszközét ke® megteremteni. Fejleszteni ke® a Rádió műsoradását, be ke® vezetni az ultrarövidhullámú rádióadást. El !ke® érni, hogy a tervidőszak végére a családok túlnyomó többsége rendelkezzék rádió-vevó- készülékkei. 13. A kitűzött fejlesztési feladatokkal összhangban a költségvetés szociális és kulturális 'kiadásait öt év alatt mintegy 30 százalékkal ke® növelni. Különös súlyt ke® helyezni az atemkutatás kifejlesztésére, amelyhez a tudományos kutatók számára felmérhetetlen lehetőséget biztosít Magyarország részvéte’e az Egyesített Atamkutató Intézetben, valamint a Szovjetunió támogatásával 1957-ben létesítendő első magyar atomreaktor. Az atomreaktor segítségével meg kell teremteni a magyar atemkutatás alapját és egyúttal .biztosítani ke® a radioaktiv izotópok hazai előállítását — műszaki, gyógyászati, mező- gazdasági és egyéb célokra.
