Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-26 / 175. szám
Csütörtök, 1956, július 26. SOMOGYI NÉPLAP 3 Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez Az 1968. évi tér meI960, évi lés az 1955. évi tertermelés meíés százalékában Kerékpár 410 ezer db 189 Motorkerékpár 54 ezer db 326 Háztartási varrógép 68,5 ezer db 149 Rádióműsorvevő 455 ezer db 147 CeüHnlóz 46,5 ezer ito • 281 Papír 164 ezer to 155 Pamu tszövet 247 millió m106 Gyapjúszövet 34,7 millió m2 135 Selyemszövet 25,5 millió m2 127 Kötöttáru 7810 to 1S5 Konfekcióért! 7274 millió Ft 128 Cipő 16,2 millió pár 116 Cukor 410 ezer to 165 Nyershús 217 ezer to 146 Zsír 79 ezer to 131 Étolaj 35 ezer to 163 Vaj 18,3 ezer to 161 2. Az eddiginél nagyabb mértékben hói, tűzálióagyaigból, öntödei homokkeM kiaknázni hazánk természeti ból, gipszből és más fontos ásványokkincseit. Az összes ipari beruházábóíL sok közel háromaiegyedrészét az or4. A 'bányászati iparágak biztosítszág nyersanyag- és energiaforrásaisák az ország ásványkincseinek fonak feltárására és hasznosítására kozott mértékű kitermelését. A bákell fordítani. Az ipari nyersanyagok nyászat termelését öt év alatt minttermelésének gyersütemű fejlesztéséegy 56 százalékkal kell növelni. A vel, valámint ésszerűbb és takarébányászat fejlesztésére mintegy 7,5 kosabb gazdálkodással az ipar nyersmilliard forint beruházást kell fordíanyagszükietét 1960-iban jóval natani, ebből gyeibb mértékben fedezze hazai forrásokból, miint 1955-ben. Hazai termelésiből keli fedezni 1960-bain az összes felhasználás mintegy 33 százalékát kohókckszból (szemben az 1955. évi 21 százalékkal), 67 százalékát merónéitiXMiból (1955: 29 százalék), 90 százalékát szulfát -cél lulózbcii (1955: 50 százalék), 100 százalékát tálodt kenderből (1955: 66 százalék). Jelentősen növelni kell az ólam, kén, fened, krezal és rnási, jelenleg főiként importból fedezett nyersanyagok hazai termelését is. A rendelkezésre állói, viszonylag ■korlátolt -mennyiségű nyersanyagokat -az iparnak mind értékesebb tér- mék'Zíké kell feldolgoznia. 1960-ban a hutaalumínium 83 százalékát keli feflihasznáim értékes félgyártmányok, valamint készáruk gyártáséira, szemben az 1955. évi 74 százalékkal. A kitermelt szén és olaj növekedő hányada kerüljön vegyi feldolgozásra. 1960-ban mintegy 1 500 000 tonna hazai szenet kell a vegyiparban feldolgozni, több mint négyszer any- nyit, mint 1955-íben. Az új sztáün- vánosi kokszolómű melléktermékeit értékes vegyészeti anyagok kinyerésére kell felhasanáüini. A kohászatban a magasabb minőségű anyagdk termelését kéül elsősorban növelni. Biztosítani kell magas hőfok és nagy nyomás mellett is feifogiástaílianui alkalmazható acélféleségek nagyobb mennyiségben valló előállítását. Jelentősen növelni kell az ötvözött nemesacél és az alacsonyan ötvözött acélok termelését. Az acél minőségének lényeges javítása érdekében biztosítani kell a kohászati tüzelőanyagok kéntartalmának mintegy egy százalékra való csökkentését. A hengereltacéflj termelésében a finomlemezek részarányát az 1955. évi 9 százalékról 1960-ibami 14 százalékra keil emelni, ez lehetővé teszi a finomlemez-szükségletnek 1960-ban teljesen hazai- termelésből való fedezését. 3. Ki kell terjeszteni és eredményesebbé kell tenni a geológiai kutatásokat a hazai földben feülelihető ásványok feltárására. Geológiai kutatásokra a második ötéves terv időszakában több minit 2.5 milliard forintot, csaknem háromszor annyit kell fordítani, mint az első ötéves terv éveiben Az eddiginél nagyobb mértékben kell1 aikailimazni a komplex geológiai kutatás módszerét, hogy mind teljesebben lehessen feltárni az ország szén-, vasérc-, színesfém- és olajkészleteit. Az. ország felkutatott szénvagyo- nát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. A kutatásokat elsősorban azokra a területekre keli összpontosítani, ahol feketeszén, vagy magasabb kalóriáié barnaszén előfordulása várható. Annak érdeíkében, hogy 1960-ig az ország kitermelhető kőolajvagyona mintegy 30 millió tonnával és kiaknázható földgázkészlete is nagymértékben gyarapodjék, a nagylengyel! kőolajmezőt teljesen körül kél! határolni és új ’kőolaj- és földgáz- előforduüiásolkat kéül felkutatni. Az olajkutatás területén öt óv alatt mintegy 1 200 000 méter kutatófúrást keil végezni, szemben az 1950—54. évi 630 000 méterrel. Be kell vezetni a 4—5000 méter mélységű fúrásokat. Jelentős kutartómurukát kél! végezni a bauxitvagyon feltárására. A jó minőségű bauxit felkutatott mennyisége öt év alatt legalább 10 millió tormával növekedjék. Az ipar számára megfelelő mennyiségű és minőségű készletet kéül feltárni bentomitmintegy 5 milliárd forintot a szénbányászatra. A feketeszén termelése 1960-ág legalább 33 százalékkal, a barnaszéné 30 százalékkal’, a lignité 38 százalékkal emelkedjék. Összesen mintegy 10 millió tonna termelőképessógű új bányaüzemet kell- üzembe helyezni. Az új bányaüzemeket főként feketeszénre és jó minőségű barnaszénre kell telepíteni, hogy a későbbi években a jó minőségű szenek arányát a széntermelésben növelni lehessen. A mecseki feketeszén területén tovább kell fejleszteni a kokszolható szenek bányászatait és előkészítését. A kokszolásra elődúsított szén termelését a második ötéves terv időszakában meg kell kétszerezni. Nagy erőfeszítésekre van szükség a Tata—Dorog környéki jóminőségű ■barnaszenek termelésének foltozására, valamint a -Borsod vidéki barnaszén-bányászat fejlesztésére. El kell érni, hogy az észak-magyarországi barnaszén-bányászat miméi előbb el- Jása a szükséges mennyiségű és minőségű szénnel a borsodi iparvidéken már működő, valamint a második ötéves terv időszakában üzembe lépő várnaiatokat. A különböző fajtájú szeneknek a fogyasztók közötti ésszerűbb elosztása és gazdaságosabb felhasználása érdekében növelni kell — mintegy évi 9 millió tonnával — ae osztáiyozó- művek teljesítőképességét és ezzel el kell érni, hogy a második ötéves terv végére a termelt szén túlnyomó része osztályozásra kerüljön. Az egy tonna szénhez felhasznált bányafa mennyiségét részint takarékos-sági intézkedésekkel, részint korszerű acél, beton és vasbeton) biztosító szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésével öt év alatt legalább 16—17 százalékkal kell csökkenteni. 1960-ban mintegy 800 000 tonna tőzeget kell termelni, elsősorban mező- gazdasági és tüzelési célokra. Hasznosítani kell a tőzeget hő- és hangszigetelő anyagek gyártására is. A kőolajtermelés öt év alatt legalább 300 000 tonnával növekedjék. A föld-gáztermelést az 1955. évi 543 millió köbméterről 1960-:ban legalább 700 millió köbméterre kell fokozni. Biztosátanl kell a zalai mezők gáztermelésének ésszerűbb hasznosítását részint ipari célokra, részint a lakosság gázeülliátására. A hazai vasércfélhasznáiiás növelésére meg kell valósítani a rudiabá- nyaá érc dúsítását. A kohászat mangánérc-szükségletének kielégítésiére új, karbonátos mangánércet dúsító művet kell; üzembe helyezni és biztosítani kell a dúsított érc kohászati feldolgozását. A hauxittenmélést az 1955. évi 1 290 000 tonnáról 1960-ban közel 1 600 000 tonnára kell emelni. Az ásványbányászat tenmélésónék növekedése öt év alatt mintegy 75 százalék legyen. Az ásványok magasabb fokú hasznosítása végett az őrölt és előkészített ásványi anyagok részaránya a termelésben az 1955. évű 35 százalékról 1960-ra legalább 55 százalékra növekedjék. 5. A növekvő szükséglet kielégítésére a vas- és fémkohászat termelése 1960-ban 1955-höe képest mintegy 40 százalékkal emelkedjék. Kohászati beruházásokra öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot kell fordítani. 1960-ban hazai forrásokból kell fedezni a kohászat vasércszükségletének — vastartalomra átszámítva — 28—'30 százalékát. A hazai vasérctermelés emelése mellett nagymértékben kell fejleszteni az érc megfelelő előkészítését és tömörítését. Az érc- tömörítvény arányának emelése révén 1960-ban a kohászati üzemek nagyolvasztóinak termelőképessége mintegy 250 000 tonnával növekedjék, a szállópor vesztesége mintegy 50 százalékkal csökkenjen, a fajlagos kohókokszfelhasználás 20 százalékkal javuljon. A durva- és középlemezek termelése öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a finomlemezeké 160 .százalékkal emelkedjék. A kohászat fejlesztése és különösen a lemezgyártás növelése szükségessé teszi az első ötéves terv nagy alkotásának, a Sztálin Vasműnek továbbépítését; 1960-ig üzembe kell helyezni a második nagyolvasztót, két új marton- kemencét, két kokszolóblokkot, a meleg- és hideghengerművet. Folytatni kell a diósgyőri Lenin Kohászati Művek korszerűsítését. A szénacélok minőségét alacsony- ötvözéssel kell megjavítani. A »csilla- pítatlan« acélok részarányát a jelenlegi 20 százalékról 1960-ban 40 —50 százalékra kell emelni. Ezzel és egyéb intézkedésekkel a henge- reltacél-termelés fajlagos acélszükségletét öt év alatt mintegy 5 százalékkal kell csökkenteni. Az alumíniumiparban a hutaalu- mínium-termelést az 1955. évi 37 000 tonnával szemben 1960-ban legalább 47 500 tonnára kell emelni. Elő kell készíteni új, korszerű timföldgyár létesítését, amely a gyengébb minőségű bauxitok feldolgozását is lehetővé teszi. Jelentősen fokozni kell az ötvözött, húzott, hengerelt és sajtolt alumíni- um-féhertmékek, valamint a különböző alumínium-készáruk termeléséit. Gondoskodni kell az alumíniumfel- dolgozó üzemek teljesítőképességének kibővítéséről. A színesfém-kohászatban meg kell indítani a hazai magnéziumtermelést, ami jóminőségű alumíniumötvözetek gyártását teszi lehetővé. 1060-ban évi 600 tonna teljesítőképességű magnéziumkohót kell üzembe helyezni. Gondoskodni kell a gyöngyösoroszi ércbányában nyert ólom- és cinkérc dúsításáról és feldolgozásáról. 6. Az iparosítás továbbfejlesztésével, a műszaki haladás meggyorsításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával együtt jár a villamosenergia felhasználásának különösen gyors emelkedése. Ezért — szemben az első ötéves terv időszakával, amikor a villamosenergia termelése lassabban növekedett, mint az ipári termelés — biztosítani kell, hogy a népgazdaság és a lakosság rendelkezésére álló villamosenergia mennyisége, valamint az erőművek teljesítőképessége az ipari termelés fejlődési üteménél gyorsabban növekedjék. A rendelkezésre álló villamosenergia mennyiségét 1960-ig (a nemzetközi együttműködési megállapodások alapján külföldről szolgáltatott energiamennyiséget is figyelembe véve) mintegy 64 százalékkal kell növelni. A villan;oscnergia-ipar fejlesztésére öt év alatt mintegy 7 millárd forint beruházást kell fordítani. Öt év alatt az erőművek teljesítőképességét mintegy 663 000 kilowattal kell növelni, részint a meglevő erőművek bővítése, főleg azonban új erőművek építése útján. Be kell fejezni a 200 000 kilowattos borsodi és a 225 000 kilowattos tiszapalkonyai nagy erőmüveket. Meg kell építeni a pécsújhegyi 90 000 kilowattos erőművet, 100 000 kilowattal bővíteni kell az ajkai erőművet, Oroszlányban 132 000 kilowattos erőmű építését kell megkezdeni és részben üzembe helyezni. További három, összesen 500 000 kilowatt teljesítőképességű új erőmű építését kell megindítani. A meglévő erőművek kazánjai és erőgépei teljesítőképességének összhangba hozatalával mintegy 50 000 kilowatt teljesítménynövekedést kell elérni. A belépő új erőművekből mintegy 57 000 kilowatt, gőzt is szolgáltató ipari hőerőmű, 18 400 kilowatt pedig kisebb és közepes vízierőmű legyen. A fajlagos kalóriafelhasználás 15 százalékos csökkentése és egyéb megtakarítások útján a villamosenergiatermelés önköltségét mintegy 13 százalékkal kell csökkenteni. Gondoskodni kell a csúcsterhelés elosztásának helyes megszervezéséről, valamint megfelelő erőműtartalékról. Mindezzel, valamint a hálózati rendszer fejlesztésével, lényegesen növelni kell az energiatermelés és elosztás biztonságát és gazdaságosságát. Emellett megfelelő intézkedésekkel elő kell mozdítani az energiatakarékosságot is. (Az irányelvek közlését lapunk holnapi számában folytatjuk.) R dolgozik örömmel ödvözlik a Központi Vezetőség ülésének határozatát A Mélyfúró Vállalat dolgozói ér- I zetőség határozatát, Hegedűs elvtárs deklődéssel olvasták a Központi Ve- | beszédét. GUZMICS BÉLA lakatos: Ak ötéves terv a mi életünk Azt hiszem, ma minden munkást, minden dolgozót legjobban a Központi Vezetőség határozata és Hegedűs elvtárs előadói beszéde a második ötéves tervről foglalkoztatja. Amit abban olvasunk, az maga az élet, a mi életünk. Biztos vagyok abban, hogy elősegíti majd a mi munkánkat is itt a vállalaton belül. Igen helyesnek tartom, hogy a jövőben még nagyobb beleszólásunk lesz vállalatunk ügyeibe, hogy üzemünk vezetését is alkotóbb módon oldják meg. Remélem, hogy ezután közös KUBUS FERENC üzemvezető: termelési értekezleteket is tartunk a vállalat összes dolgozóival, ahol Módunk lesz elmondani javaslatainkat egymás munkájával kapcsolatban. Vagyis nagyobb lesz az összhang egyes munkaterületek között és nagyobb lehetőség lesz a hibák megszüntetésére. Most már a mi feladatunk is, hogy a II. ötéves terv irányelvei alapján valóban megvalósuljon a 25 százalékos életszínvonal emelkedés. És ez olyan szempont, ami engem örömmel és fokozott munkakedvvel tölt el. A nagyobb önállóság javítja munkánkat Amikor Hegedűs elvtársnak a túlzott centralizációról mondott szavait olvastam, úgy éreztem, ez hozzánk is szól, a Kaposvári Mélyfúró Vállalat dolgozóihoz. A mi körzetünkhöz csatolták ugyanis a pápai mélyfúró üzemvezetőséget és így most innen Kaposvárról kell irányítani ezt a távoli telepet, rendszeresen utazgatni oda és vissza. Sok felesleges munka, munkaerő és anyagi eszköz szabadulna fel, ha ezeket a túlzott ösz- szevonásokat, a sokszor felesleges irányító, főirányító szerveket megszüntetnék. A nagyobb önállóság csak megjavítja munkánkat, növeli kezdeményezőképességünket. ü^f-í(lj©OO<3OOOOG©OOOOO0O©OOO©OGOOOOOOO©0OGOOOG0OOOOO GYORSHÍRADÓ Butes-cstplési A kambájnosok, aratógép- és csép- üőgépkezelők jó munikája egyik legfőbb biztosttitéka, hogy veszteség néfl- k® zsákba kerüljön az ideá gabonatermés. Ha jód dolgoznak, ők is nyernek, s nyer a termelő, nyer az egész ország. Tudják ezt ók, azért versenyeznek, amelynek nyomán naponta újabb kiváló teljesítményt elérők tűnnek ki közülük. Tegnapelőtt a kombájinosok közül! legjobb eredményt ért el Horváth László, az Iha- rosberényi és Takács III. Gyula, a Tahi Gépállomáson 16, illetve 13,5 holdról 'takarították be a termést. Az LEGJOBB KOMBÁJNVEZETÖK: Kombájnos: Ifj. Vörös Ferenc Miklós Józsief Takács Gyula Isitvánfi János Rózsa László LEGJOBB ARATÓGÉPKEZELÖK: Krista Ferenc Tolnai István Bunyevécz József Czár István Elekes János anatógépkezeljők közül a legtöbbet, 15—15 holdat aratott le tegnapelőtt Dani Géza, a Naigybajomi, és Sásik István, a Tahi Gépállomáson. A komiba jnmuinfcában legnagyobb átlagteljesítménye a Segesdi Gépállomásnak van, ahol egy-egy kombájnra 110 hold jut. De nem messze maradt mögötte a Csurgói Gépállomás, ahol 102,3 hold a kombájnonként! átlagteljesítmény. Dicséret illeti ezért a. két gépállomás igazgatóját, Wittmiamn József, illetve Csöndör Lajos elvtár- sat, akik jól irányítják a kombájn- aratást. Gépállomás: Marcali Segesdi Baiatcmkiliti Nagyibajamá Lengyeltóti Betek, terület: 165 hold 146 hóid 135 hold 130 hold 130 hold Karádi Darányi Darányi Mennyei Csokcmyavisöntai 168 hold 162 hold 158 hold 157 hold 155 hold KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Tartásdíj Mussolini gyermekeinek Hadihajók bérbe Róma (MTI). A római törvényszék Mussolini két gyermekének, Annamáriának és Romanonak 120 000, ilr lelve 70 000 líra tartásdíjat ítélt meg »nehéz anyagi helyzetükre« való hivatkozással. A törvényszék döntésével kapcsolatban a L’Unita emlékeztet arra, hogy ez a 190 000 líra havonta igen szép jövedelem lenne bármely becsületes olasz munkás családja számára, majd rámutat arra, hogy ugyanakkor a fasiszta banditák által megkínzott és meggyilkolt férfiak özvegyei, a gyárakban negyven éven át robotoló munkások milyen képtelenül alacsony nyugdíjat kapnak. Atomhajtásű hadihajót építenek az CSA-ban Washington (TASZSZ). Az Egyesült államok haditengerészeti minisztériuma július 23-án közzétette az 1956—57-es pénzügyi évre szóló flottafejlesztési programot. A program szerint megépítik a hatodik For- restal-osztályú 60 000 tonnás repülőgéphordozót, az első atommeghajtású cirkálót, amelyen irányított lövedékek kilövésére szolgáló berendezés lesz, építenek két új tengeralattjárót és két fregattot, ezek is irányított lövedékek kilövésére szolgáló berendezést kapnak. Ötszázmilliárd frankba kerül az algériai háború Paul Ramadier francia pénzügyminiszter a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy 1956—1957-ben az algériai hadműveletek miatt szükségessé váló kiadások elérik majd az 500 milliárd frankot. E költségek fedezésének forrásaira vonatkozóan Raima- dier közölte, hogy az adók felemelését szándékozik kérni a parlamenttel. Szíria államelnöke a Szovjetunióba látogat Damaszkuszbm közölték, hogy Sukri Kuatli szíriai államelnök ez év október 7-én hivatalos látogatásra indul a Szovjetunióba. Washington (TASZSZ). A United Press hírügynökség jelentése szerint az amerikai szenátus július 23-án törvényjavaslatot fogadott el és adott át a képviselőháznak, amelynek értelmében hét amerikai hadihajót, köztük rombolókat és tengeralattjárókat adnak bérbe az Egyesült Államok szövetségeseinek. A törvény- javaslat eredeti változatában a kormány arra kért engedélyt, hogy 10 hajót európai országoknak, és 25-öt távolkeleti országoknak adhasson bérbe. Jugoszlávia évente 600 milliárd kilowattéra áramot fejleszthet A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságnak olyan gazdag bauxittelepei és energiaforrásai vannak, hogy akkora alumíniumipart építhet fel, amelynek évi kapacitása meghaladja a 300 000 tonnát — jelentette ki nemrégiben Vukmanovics-Tempo, a szövetségi végrehajtótanács alelnö- ke. — A nyersanyagforrások 200 évig nem merülnek ki. Jugoszlávia abban a helyzetben van, hogy évente több mint 60 milliárd kilowattóra áramot fejleszthetne és a nyugateurópai országokba is szállíthatna áramot. Az atom- és hidrogénbomba kísérletek eltiltásáért Az angol tudományos dolgozók szövetségének végrehajtóbizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben az atom- és hidrogénbomba kísérletek eltiltására tett felhívást« Rendszeres hajóforgalom Le Havre és Leningrád között Le Havre francia kikötő és Leningrád közt megindult a rendszeres, hajóforgalom. Félév alatt 106,4 millió dollár profitot sajtoltak ki Irakból Külföldi olajmonopóliumok 1955 első felében Irakban 106,4 millió dollár profitra tettek szert az olajtelepek és az iraki dolgozók kizsákmányolásával.
