Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-25 / 174. szám
Szerda, 1956. július 25. SOMOGYI NÉPLAP 7 I népgazdaság fejlesztésével a népjélét emeléséért Támaszkodjunk jobban az üzemek kollektívájára (Folytatás az előző oldalról.) A gazdasági vezetés új módszerének egyik közös, jellemvonása a széleskörű demokratizálás. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági irányításban az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell biztosítani a dolgozók kezdeményezéseinek, javaslatainak, sokkal inkább meg kell hallgatni és figyelembe kell venni mindazoknak a véleményét, akik szakértelmük, a nagy összefüggések vagy a konkrét helyi feladatok alapos ismerete révén gyakorlati segítséget nyújthatnak a Magy, közös célok megvalósításához. [Nagyobb mértékben kell támaszkodni az üzemek kollektívájára. Ebben kezdeti lépést jelent az üzemek egy részének az ötéves terv kidolgozásába való bekapcsolása, de ebben az irányiban lényegesen tovább kell menni. Nagyobb szerepet kell biztosítani az üzem kollektívájának a gazdasági feladatok meghatározásánál. Fokozni kell a termelő vállalatok értékesítési tevékenységét és a jelenleg túlnyomórészt az irányító szervek közt fennálló beszerzési és értékesítési kapcsolatok helyett fokozatosan a termelő és kereskedelmi, illetve felhasználó vállalatok közvetlen szerződéses kapcsolatát kell megvalósítani. Érdemibb tartalmat kell adni a termelési értekezleteknek és szervezettebben kell' hasznosítaná a dolgozók javaslatait. A gazdasági vezetés demokratizálása, a hatáskörök decentralizálása, az utasítások számának csökkentése, aiz anyagi érdekeltség következetesebb érvényesítése minden szinten az önállóság és felelősség lényeges fokozódásával jár együtt. Ez sok tekintetben új követelményeket támaszt a káderekkel szemben. A különböző munkaterületeken dolgozó elvtársaink hozzáértése ma összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint néhány évvel ezelőtt volt. Az új feladatok azért tűzhetek ki, mert a kommunista és a pártankívüli vezetők nagy többsége már megfelel az új követelményeknek is. Nem szabad azonban lebecsülni azokat a nehézségeket, amelyek a vezetés módszerének megjavítása során átmenetileg előállhatnak. A túlságosan központosított vezetés, a sok bürokratikus utasítás, a miunka feltételeinek részletes előírása sok vezetőt rászoktatott arra, hogy mindent felülről kap, mindenre utasítást vár. Jobban meg kell becsülnünk a jövőben azokat, akik kezdeményeznek, önállóan cselekszenek még akkor is, ha időnként ki- sebb-nagyobb hibákat követnek el. Ugyaniakkor keményen kell -biráN ni és ha ez nem segít, le kell váltani azokat a vezetőket, akik nem jutnak. tovább az aktatoüiogatásináll, az utasítások mechanikus végrehajtásánál, akik nem vétenek ugyan egyetlen paragrafus, egyetlen jogszabály ellen sem, de nem is tesznek semmit, hogy a rájuk bízott munkát öntevékenyen előbbre vigyék. Összefoglalva: a gazdasági vezetés megjavítása, a gazdasági törvények helyesebb alkalmazása nemcsak a túlzott központosítás megszüntetését, a bürokratizmus csökkentését, a 'helyi kezdeményezés kifejlesztését követeli meg, hanem szükségessé teszi a központi irányítás megerősítését, az állami fegyelem megszilárdítását is. E feladatok együttes végrehajtása teszi lehetővé, hogy népi demokratikus államiunk teljes mértékben betöltse a gazdaság vezetésében reá háruló feladatokat. Nagy feladatok várnak a kommunistákra A második ötéves terv megvalósítása jelentős mértékben a pártszervezetektől, a párttagoktól függ. Sikere azon múlik, hogy párttagjaink meg- érták-e és helyes következtetéseket vonnak-e le abból a megállapításiból, hogy a pártmunkában a gazdasági kérdéseket, a marxizmus—le- ninizmusnak a gazdasági oldalát kell ma előtérbe állítani. Ennek a megállapításnak nem szabad üres szóüiammá válnia, hanem döntő változást kel előidéznie a pártmunka módszereiben és stílusában. Párttagjainknak — és különösen a pártmunkásoknak — többet kell foglalkozniuk a gazdasági kérdésekkel, bizonyos mértékig saját munkaterüle- •tük gazdasági szakértőivé kel válniuk. A tanfolyamok és a levelező oktatás különböző formái elősegítik ezt, de a legfontosabb, hogy a pártmunkások napi munkájuk szerves részeként elemezzék a gazdaságot, ismerjék meg megoldásra váró kérdéseit. Erre annál is inkább fel; keli hívni a fiigyeimet, mert még mindig sok az olyan párt funkcionárius, áki nem ismeri a rábízott munkaterület gazdasági viszonyait, és emiatt vezetése legtöbbször nem jut tovább az általános szólamoknál. Nem dolgozhat jól az az üzemi párttitkár, áki nem ismert az üzem gyártmányait, előállításúik technológiáját, az anyaggazdálkodást, a bérezés rendjét, a vállalat pénzügyi kérdéseit stb. Ugyanígy nern végezhet jó munkát az a járási titkár, aki nem ismeri megfelelően, járása mezőgazdaságának sajátosságait, a növénytermelés összetételét, a fontosabb növények termésátlagát, a haszonállatok hozamait. Ismerj ük f meg alaposan a párt- és kormányhatározatokat A pártmunkásoknak azonban nem elég csak a tényleges helyzetet ismerniük, hanem szükséges, hogy helyes elgondolásaik legyenek a gazdaság fellendítésére, az egyes gazdasági kérdések megoldáséra is. Ehhez, a helyzet ismeretén kívül mindenekelőtt elengedhetetlen, hogy a pártmunkások jól ismerjék a gazdasági kérdésekben hozott párt- és kormányhatározatokat és e 1 atározatok szellemében alakítsák ki saját véleményüket. Ezt azért is kell hangsúlyozni, mert gyakran tapasztaljuk, hogy pártmunkások azért alakítanak ki helytelen vétaményit egy-egy kérdésben, mert nem ismerik az ezekkel foglalkozó párt- és állami határozatokat. A pártmunkások egyik legfontosabb feladata, hogy megszervezzék a pártós kormányhatározatok vógréhajitá- sát, ez azonban üresi, tartalmatlan, úgynevezett »szervező munkává-« válik, ha részletesen nem ismerik és nem értik meg ezeket a határozatokat. Azt a tényt, hogy nem ismerik a gazdasági helyzetet, egyes pártmunkások az utóbbi időben gyakran nagy sízavafckal és demagógiával igyekeznek palástolni. Ez ellen feltétlenül fel kell lépnünk. A dolgozók soraiból jövő kritikára — ikülö- nösien a pártszervek részéről elhangzó bírálatra — a gazdasági kérdésekben is nagy szükség van, de arra kell törekedni, hogy ez konkrét, a helyzet ismeretén alapuló bírálat legyen. A helyi igazgatási szervek önállóságának megnövelése gazdasági kérdésiekben megköveteli, hogy a pártmunkások kezdeményezően lépjenek fék és ismerve a helyzetet, mindent elkövessenek a helyi lehetőségek fel- használására. A pártmunkások kezdeményező képessége a múlt időszakban is nagy segítséget adott a gazdaság fejlesztéséhez, pedig — őszintén meg kell1 mondanunk — ezt sok helyen gúzsba kötötte a túlzott központosítás. A pártírányitás nem jelenthet gyámkodást Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy a pártszervek és a pártszervezetek átvegyék az állami szervektől, a tanácsoktól, az üzemek igazgatóitól, a hivatalok vezetőitől az állami feladatok végrehajtását. Ez a veszély — az állami szervek feletti gyámkodás — a gazdasági kérdéseknek a 'pártmunkában történő előtérbe kerülésével megnő, és érvényesülése, ha nem szabnak neki gátat, komoly zavarokat okozna. A pártszervek és a pártszervezetek elsősorban azokon a kommunistákon keresztül érvényesítsék a pártirányítást, akik állami, gazdasági funkciókban dolgoznak. Segítsék és bírálják munkájukat, neveljék őket, biztosítsák, hogy kommunista módra dolgozzanak. A pártszervek és a pártszervezetek támogassák azokat a kommunistákat és pártonkívülieket, akikben megvan a szilárdság és a képesség a gazdasági feladatok megoldására, segítsék fejlődésüket. A pártszervezetek a ítémegszerve- zetékben dolgozó kommunistákon keresztül használják fed: az ezen szervezettek által adott lehetőségeket a gazdasági feladatok megoldására. A tömegszervezetek segítségével segítsék kibontakoztatni és sok tekintetben új tartalommal megtölteni a szocialista munkaversenyt, amelyet nem annyira a termelési tervek túlteljesítésére kell szervezni, mint inkább a minőség megjavítására, az anyagtakarékosságra, az önköltség csökkentésére. Ezek a célok nehezebben mérhetők, mint a normateljesítés számai, ezért a verseny szervezése a szakszervezetek részéről is nagyabb hozzáértést és alaposabb munkát követel. * * * A Központi Vezetőségnek az előző napirendi ponttal kapesolatcs határozata megteremti a párt egységes fellépéséhez szükséges politikai előfeltételeket, a második ötéves terv pedig pártunk második programja lesz és helyesen egészíti ki a pánt előzőleg hozott nagy jelentőségű határozatait. A pártszervezetek, a kommunisták, vállvetve minden becsületes pártonkívülli hazafival, kövessenek el mindent azért, hogy második ötéves tervünk irányelvei hiánytalanul megvalósuljanak, hogy népgazdaságunk — szoros együttműködésben a szocialista tábor többi országával — egészségesen fejlődjék, hogy további jelentős sikereket érjünk el' a szocialista iparosításban', a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, s hogy mindezek eredményeként jelentősem növekedjék dolgozóink jóléte és erősödjék népi demokratikus országunk társadalmi rendje. Mit kell tudol a gabonaértékesítés! szerződésről Akinek 5 mázsán alul van gabonafeleslege Vasárnapi számunkban közöltük, mi a módja a kenyérgabona értékesítési szerződések megkötésének. Megírtuk, hogy az értékesítési szerződés alapján átadandó gabonafelesleget a cséplőgéprész, a terménykölcsön, a gépállomási talajmnnkadíj, a beadási kötelezettség, a vetőmag- és háztartási szükséglet levonása után kell kiszámítani. Cikkünkbe egy öt mázsán felüli gabonafelesleggel rendelkező dolgozó paraszt példáját adtuk, amely szerint a gabonafelesleg 80 százalékára kell szerződést kötni. Mennyi gabonára kell szerződést kötni 5 mázsán aluli feleslegnél Többen azzal a kéréssel fordultak hozzánk, magyarázzuk meg, mi a teendő akkor, ha egy dolgozó parasztnak gabonafeleslege nem éri el az öt mázsát. Ebben az esetben az öt mázsán aluli és az egy mázsán felüli gabonafeleslegnél egy mázsa gabona visszamarad a termelőnek, a többire pedig értékesítési szerződést köt. E szerint pl. ha egy gazdának maradt 350 kg gabonafeleslege, ebből egy mázsát saját céljára visszatart, 250 kilóra pedig értékesítési szerződést köt. Egy mázsán aluli gabonafeleslegre nem kell szerződést kötni. Mi a gabonafelesleg ? Mint fentebb is írtak gabonafelesleg (árugabona) alatt a cséplőgép rész, a terménykölcsön, gépállomási talajmnnkadíj, beadási kötelezett0O000OOGO000000000O000000000000000000000O0OO00OO© ség, a vetőmag és a háztartási szükséglet után megmaradó mennyiséget értjük. Bratás-csénlési GYORSHÍRADÓ Már kevés gabona áll lábon. Leg« többnyire csak azokon a táblákon, ahova még a kombájn nem jutott el. Sokhelyütt még 3—4 napi munkát igényel a lábonálló gabona a gépállomásoktól. De a szemveszteség még így is sokkal kevesebb lesz, mintha ugyanazt a területet kézzel aratnák le. Sok függ tehát a kombájnősöktől, aratógépkezelőktől. Tőlük várjuk, hogy késedelem nélkül — de nem Legjobb kombájnvezetők: kapkodva — levágják, betakarítsák '■ még hátralévő kalászosokat. Ezt csak úgy tudják biztosítani, ha a gépek teljesítőképességét mindenütt maximálisan kihasználják, úgy mint Ba- latonszabadiban, Takács Gyula kom- bájnos, aki hétfőn 24 holdról, vagy Csurgón Bogdán József, aki 15 holdról takarította be az új termést. Gép- állomási dolgozók! Róluk vegyetek példát! t Kombájnos: Gépállomás Bet. tér.: Ifj. Vörös Ferenc Marcali 157 kh Miklós József Segesd 141,5 kh Istvánfi János Nagybajom 130 kh Takács Gyula Balatonkiliti 125 kh Neiczer Sándor Nagybajom 120 kh Legjobb aratógépkezelők: Krista Ferenc Karád 160 kh Tolnai István Darány 158 kh Czár István Mernye 152 kh Bunyevócz József Darány 152 kh ,! Szeic Pál Darány 147 kh t Elekes János Csokonyavisonta 147 kh Legjobb gépállomások: Gépállomás: 1 kombájnra jutó teljesítmény: Igazgató: 1. Segesdi 100,5 kh Wittmann József 2. Csurgói 93 kh Csöndör Lajos 3. Balatonkiliti 82,3 kh Illyés Sándor 1 aratógépre jutó teljesítmény. 4. Darány 126,2 kh Gadanecz György 5. Karádi 94,2 kh Pásztor János Legrosszabb gépállomások: 1 kombájnra i aratógépre jutó telj. 1. Tapsonyi 32,6 kh 2. Iharosberénvi 44 kh 3. Tabi ' 49,3 kh Legjobb cséplőgép vezetők: Felelős vezető: 1. Bizderi József 2. Bartók Géza 3. Laklia József Legjobb talajmunkás traktorosok a nyári tervhez viszonyítva Traktoros: Gépállomás: Kisignác János Csokonyavisonta 156,4 százalék Darány 133,3 százalék 53.9 kh 88 kh 63.9 kh Gépállomás: Kaposvár Balatonkiliti Csokonyavisonta Biró Géza Ülkei Béla Ferenczi József Elcsépelt téma*. 984 q 950 q 917 q Hamarics János Még egy cséplőgép elkelne községünkben Nagy József elvtárs, Szólód község tanácselnöke közölte szerkesztőségünkkel, hogy Szólódon már pénteken befejezték az aratást, s két cséplőgép megkezdte a gabona cséplését. Mindenki igyekszik a betafcarodásisal, á falu dolgozó parasztjaintak már több mint 60 százaléka behord ta gabonáját. Elkelne még egy cséplőgép a községben, hogy minél előbb végezzenek a csópléssel, s megtartsák Szódád élenjáró község hírét — fnandita. A falu dolgozó parasztjai nevében kéri, küldjenek még egy gépet, hisz a szomszéd községekben, ahol még nem takarodtak be, álinak a gépek, s egy-két napi segítségre is át lehetne küldeni gépeket. Egy gépet pedig szeretnék, ha a cséplés 'befejezéséig kapnának. Nincs szükségünk erre a kocsmára Megjelent a Pártélet legújabb száma A Pórtélét új, júliusi száma közli Wirth Ádám: A néptömegek és a személyiség történelmi szerepének marxista megvilágítása — propaganda- munka jorntos feladata és Csendes Károly: Néhány észrevétel káder- munkánk szektás vonásairól című cikk. Megjelent a folyóiraitbani Tardos Márton: A magyar nehézipar fejlesztése és a nemzetközi együttműködés, Ripp Géza: Agrárválság a tőkés világgazdaságban, Gondos Ernő: A kiváló munkások mozgalma — és a politikai munka, továbbá a Hazafias Népfronttal kapcsolatban Sántha Pál: A hazafias népfront-mozgalom néhány kérdéséről, valamint Qnódv Miklós: Beolvadjon-e a TT1T a népfrontba? című írása. A Pártélet »-Nemzetközi kérdésék« rovatában megjelent Kanessey Zoltán: Számok és tények a népi demokratikus országok mezőgazdaságának fejlődéséről című cikke, továbbá A szocialista építés Jugoszláviában című cikk. A pártolót; napi kérdései között kapott helyet Kiss Dezső: Nem is olyan könnyű ... című írása, mely azokról a párttitkároferól szól, akiket a pórt nem függetlenített, továbbá Garai Vera: Az időszerű kérdések tanfolyamáról, Erdős: Magda: A gazdasági ismeretek tanfolyamainak szervezése a váci járásban, Jászai Ilona: A Magyar Acél kovácsműhelyében című cikke, Izsák Erika: Horni lettek a pártiskolát végzett várpalotai bányászok, valamint Fazekas Sándor: Termelőszövetkezetünk pári- csoportjénak munkájáról című írása. Az eddiginél is nagyabb helyet kapott a folyóirat új számiában a »Beszélgetés az olvasókkal« című rovat. Itt jelent meg Máté György írása a közösségi életről, Kiss György hozzászólása a páriszerű vitáról, Rozs- nyai Máhályné és Vajda Sándor hozzászólása a Pártéletnek a nők egyenjogúságáról szóló cikkéhez, valamint több érdekes levél és hozzászólás. M Nyolcvanegy cukorgyári dolgozó §§ levele a Megyei Tanács KeresjH kedelmi Osztályához, a Béke H Szálló vezetőéhez és mindazokig hoz, akiket illet: g Kedves elvtársak! g Mi, ouikoRgyári dolgozóik itt la- H leunk a VöröShadsiereg úti cukor- Ü gyári házakban, Lakótelepünkön a §§ lakások közé beókeltan működik a Ü Vendéglátóipar: Vállalat 18-as száll roú italboltja. E® a városszerte hír- H hedt kocsma állandóan a legnagyobb || duhajkodásefc színhelye. Ablakaink j= alátt részeg embereit dülöngélnek. r| (A legjobb eset, ha csak dülömigél- if mek.) Gyermekeink nap mint nap Ü trágár, ocsmány szavakat hallanak. || Nem egyszer nyomdafestéket nem II tűrő jeleneteknek tanúd. A vereke- Ü dés sem ritka. Május 13-án pl. hálj rom verekedést, illetve késelést néz- H hettünk végig. Becsületes munkánk H után soha nem tudunk nyugodtan || pihenni. A kocsma zaja, a telepre H [behajtott kocsik, a helyiség előtt pöfékelő traktorok nem hagynak nyugodni bennünket. Ezt a kocsmát 25 évvel ezelőtt, még a tőkések helyezték ide, akik nem voltak figyelemmel ránk. Ma azonban jogosan várjuk el, hogy a ma kérésiünket méltányolják és ezt a kocsimét helyezzék el innen. Ezt a kérést már többször, több helyen is felvetettük, de még mindig nem intézték el. Mi a szórakctzást már ne D kocsmában, hanem az ÉDOSZ művelődési házában találjuk meg és találnánk meg, ha ott is nem zavarnának állandóan bennünket az ittas emberek. A Béke Szálló hallani sem akar az üzlet elhelyezéséről, mert az igein forgalmas és jól jövedelmez. Úgy véljük azonban, hogy a cukongyári munkások nyugalma, gyermekeink rendes, szolid légkörben való nevelése is van olyan fontos szempont, mint egy üzlet jövedelmezősége! Nyolcvanegy aláírás.
